Hivatalos közlés szerint jelenleg a regisztrált idősek oltása zajlik. Az orvosok Pfizer, Moderna, AstraZeneca, Szputnyik V, illetve Sinopharm oltóanyagot használnak.
Ki értesíti az oltandókat?
Az oltásra postai úton vagy interneten regisztráltak listáját a háziorvosok heti frissítéssel kapják meg. Ők döntenek arról, hogy behívott személy oltható vagy nem oltható (pl.: akut lázas betegség esetén későbbre kell halasztani a védőoltást). Arról is ők határoznak, hogy oltóponton vagy háziorvosi rendelőben történik-e a vakcina beadása.
Hogyan zajlik az oltás?
Az orvos kikérdezi és megvizsgálja az oltandó személyt, majd ki kell tölteni néhány dokumentumot, pl. a hozzájárulási nyilatkozatot. Az oltást a felkarba adják, majd 30 percig a helyszínen kell maradni, hogy megfigyeljék, fellép-e oltási reakció. Az első oltás alkalmával közlik a második oltás időpontját is. Az oltásemlékeztető kártyán a védőoltás nevét és gyártási tételszámát az oltóhelyen egyértelműen fel kell tüntetni. A kártyát a második adag beadásakor az oltandó személynek magával kell vinnie és a továbbiakban is megőriznie.
Mikor alakul ki a védettség a koronavírus ellen?
A védettség kialakulásához általában két oltásra van szükség. Már az első oltás is kivált bizonyos fokú védettséget, de a teljes védelem csak a vakcina második adagját követően alakul ki, várhatóan 1-2 héten belül.
Milyen oltási reakciók léphetnek fel?
A leggyakoribbak: duzzanat a beadás helyén, fejfájás, hidegrázás, fáradtság, izomfájdalom, láz. Nagyon ritkán előfordulhat: hónalji nyirokcsomó duzzanata, érzékenysége, rossz közérzet, végtagfájdalom, álmatlanság, viszketés az injekció beadási helyén. Ezek általában enyhék vagy közepesen súlyosak, és a vakcina beadása után pár napon belül elmúlnak.
Mit tegyek, ha regisztráltam a védőoltásra, de még nem hívott a háziorvos?
Azt ígérik, hogy mindenki sorra fog kerülni, aki jelentkezett védőoltásra. Az oltás ütemét a rendelkezésre álló vakcinák mennyisége határozza meg.