A cikkek forrásai – III. évfolyam / II. félév

Itt találja az egyes lapszámokban megjelent cikkek bővebb változatait és a felhasznált forrásokat

IV. évfolyam | III évfolyam / II. félév  | III. évfolyam / I. félév | II évfolyam / II. félév  | II. évfolyam / I. félév | I. évfolyam

128. szám (III. évfolyam/52.) | 2019. december 31.
127. szám (III. évfolyam/51.) | 2019. december 25.
126. szám (III. évfolyam/50.) | 2019. december 18.
125. szám (III. évfolyam/49.) | 2019. december 11.
124. szám (III. évfolyam/48.) | 2019. december 4.
123. szám (III. évfolyam/47.) | 2019. november 27.
122. szám (III. évfolyam/46.) | 2019. november 20.
121. szám (III. évfolyam/45.) | 2019. november 13.
120. szám (III. évfolyam/44.) | 2019. november 5.
119. szám (III. évfolyam/43.) | 2019. október 30.
118. szám (III. évfolyam/42.) | 2019. október 24.
117. szám (III. évfolyam/41.) | 2019. október 15.
116. szám (III. évfolyam/40.) | 2019. október 9.
115. szám (III. évfolyam/39.) | 2019. október 2.
114. szám (III. évfolyam/38.) | 2019. szeptember 25.
113. szám (III. évfolyam/37.) | 2019. szeptember 18.
112. szám (III. évfolyam/36.) | 2019. szeptember 11.
111. szám (III. évfolyam/35.) | 2019. szeptember 4.
110. szám (III. évfolyam/34.) | 2019. augusztus 28.
109. szám (III. évfolyam/33.) | 2019. augusztus 21.
108. szám (III. évfolyam/32.) | 2019. augusztus 14.
107. szám (III. évfolyam/31.) | 2019. augusztus 7.
106. szám (III. évfolyam/30.) | 2019. július 31.
105. szám (III. évfolyam/29.) | 2019. július 24.
104. szám (III. évfolyam/28.) | 2019. július 17.
103. szám (III. évfolyam/27.) | 2019. július 10.
102. szám (III. évfolyam/26.) | 2019. július 3.

128. szám (III. évfolyam/52.) | 2019. december 31.

Év végi kormányzati pénzszórás

Az év végén egy jelentős összeget osztott a 2019-ben megmaradt költségvetési maradványból. A milliárdokból nem jutott a hazai kistelepüléseknek, kórházaknak, öregek otthonainak, ellenben bőven kaptak megint a határainkon túl működő focicsapatok.

December 27-én sokmilliárd forintot osztott szét utókarácsonyi ajándékként 28 szervezet között a kormány. 

A listából jól kirajzolódik, hogy mit tart ma fontosnak az ország vezetése: a 28 tételből 17 sporttal összefüggő célra megy. 

Egymilliárd forintot juttattak a Budapest-Rákoscsabai Református Egyházközségnek kiegészítő anyagi forrásként a rákoskerti „Mennybemenetel” Makovecz-templom megvalósítására,

Majd 48 millió forintot Hosszú Katinka, 36 millió forintot Milák Kristóf , 26 millió forintot Rasovszky Kristóf, 20 millió forintot Kapás Boglárka úszó tokiói olimpiára való felkészülésére,

Hatszáz millió forint jut Csengeren egy nagyméretű műfüves futballpálya létesítésére.
A Magyar-Turán Alapítvány 400 milliót kapott működési költségekre. 
Szinte nevetséges, hogy az egyik leggazdagabb magyar bankot, az OTP-t is támogatja a kormány. Az OTP Fáy András Alapítványa ugyanis 850 millió forintot kapott a fiatalok pénzügyi tudatosságának növelésére. 

Egymilliárd forintos közpénzajándék járt annak az eszéki focicsapatnak, aminek a meghatározó résztulajdonosa a leggazdagabb magyar, Mészáros Lőrinc. Eszéken egyébként lényegében nem élnek magyarok.

Kétmilliárd 100 milliót kap az a sepsiszentgyörgyi Sepsi OSK, aminek a többségi tulajdonosa a magyarországi Varga Károly, aki, Mészáros Lőrinc sokszoros üzlettársa.

Ugyancsak két milliárd 785 millió forintot kap az az FK Csíkszereda, ami abszolúte jelentéktelen csapat, igaz szurkolótábor nélkül, és most jutott föl a történetében először a román másodosztályba.

A dunaszerdahelyi DAC foci akadémiája 600 milliót kap, aminek az egyik leggazdagabb határon túli magyar, Világi Oszkár a tulajdonosa.

Kétmilliárd 260 milliót ajándékoznak az adódóból a szlovák másodosztály ötödik helyén tanyázó KFC Komarno csapatának. 

Forrás: www.24.hu

https://24.hu/belfold/2019/12/27/hataron-tuli-futballklubok-tamogatas/

https://444.hu/2019/12/27/a-kormany-varatlan-utokaracsonyi-ajandekai-makovecz-templom-a-pannon-univerzum-legdragabb-videki-focipalyaja-es-milliardos-ajandekok-hataron-tuli-milliardosoknak

Visszavette az állam a Mátrai Hőerőművet Mészáros Lőrinctől

Ez is jó buli volt. Mészáros Lőrinc néhány éve megvette az erőművet. Kivett belőle 11 milliárdot, majd az állam most visszavásárolta tőle. Hogy mennyiért, azt titkolják az adófizetők elől, akiknek a pénzéből lezajlott az ügylet.

Egyébként azt is csak ügyes pénzügyi műveletek tették lehetővé, hogy az egyébként veszteséges Mátrai Erőművet üzemeltető cégből 11,2 milliárd forint osztalékot vett fel a tavalyi évben a Mészáros Lőrinc tulajdonában álló Opus Global Nyrt., illetve a cég többi tulajdonosa.
A ligniterőmű a magyar áramtermelés negyedét adja, ezért állami támogatásban is részesül, ami 7 milliárd forint volt a tavalyi évben.

Már régóta tudni lehetett, hogy a szénnel működő erőmű a jövőben rengeteg pénzbe fog kerülni a tulajdonosoknak. Nos, Mészáros Lőrinc ezt már nem várta meg.
Tőzsdei cége, az Opus szenteste előtti nap jelentette be, hogy eladta az érdekkörébe tartozó áramtermelőt az MVM Magyar Villamos Művek Zrt.-nek. A vételárat nem tették közzé.

Forrás: www.168ora.hu

https://168ora.hu/itthon/meszaros-lorinc-matrai-eromu-toth-bertalan-opus-global-nyrt-179512

https://168ora.hu/itthon/matrai-eromu-meszaros-lorinc-energiaipar-eladas-175258

Mészáros Lőrinc a leggazdagabb magyar

Valaki ellopott tőled 40 ezer forintot. Észre sem vetted? Akinél a pénz van, annak biztosan feltűnt – tízmilliószor 40 ezer forint azért már elég szép összeg. És ha nem is gondolsz rá a sajátodként (pedig jobb helyen lenne nálad), a hiánya neked is fáj.

A Forbes gazdasági magazin friss összeállítása szerint Mészáros Lőrinc a leggazdagabb magyar: 407,7 milliárd forintnyi vagyon van a felcsúti gázszerelő nevén. A többségnek, akik a pénzt munkával keresik, és ha nem is máról holnapra, de hónapról hónapra élnek, a százmilliárdos összegek nem mondanak semmit, ezért célszerű más léptéket használni: minden magyar ember valamivel több, mint 40 ezer forintot dobott be a Mészáros & Tsa. feliratú perselybe.

Azt, hogy minden magyar 40 ezret adott, úgy kell érteni, hogy beletetted te is a magad 40 ezrét, beletette anyád is és beletette a nagyi is.

Azt nyilván te sem hiszed el, hogy a vagyon birtokosát Mészáros Lőrincnek hívják. Lőrinc egy egyszerű stróman, aki még az aznapi ing kiválasztásához is engedélyt kér Viktortól. (Strómannak nevezik azt, aki más személy – a háttérember – nevében lép fel, mivel az utóbbi nem kíván a nyilvánosság előtt szerepelni.)

Valamiért belementünk, hogy ha a pénzeszsák oldalára Mészáros nevét írják, őt emlegetjük tulajdonosként akkor is, ha maga a zsák láthatóan Orbán Viktor zsebében van. Márpedig ott van: Lőrinc olyan „tulajdonos”, aki Orbán egyetlen csettintésére „felajánlja” az újságjait és a rádióit a KESMA alapítványnak, megvesz vagy elad egy erőművet, kifizeti az állam felé fennálló milliárdos tartozást az Orbán-család cége helyett, és ha kell, előzékenyen beveszi az üzletbe a Tiborcz-gyereket is.
A szóban forgó összeg 80-90 százaléka túlárazott és/vagy fölösleges, kizárólag a család gazdagodását szolgáló uniós beruházásokból származik, a maradék pedig közvetlenül a magyar adófizetőktől jön, hasonló konstrukciókban.

Az Uniótól érkező pénzt másra szánták, lett volna sokkal jobb helye is annál, mint hogy Orbán Viktor családját több generációra gazdaggá tettük.

Hargitai Miklós/www.ujnepszabadsag.word

https://ujnepszabadsag.wordpress.com/2019/12/28/ellopott-eletunk/

Öt városban épít lőtereket a kormány

A most meg jelent kormányhatározatok szerint: Baján 860 millió forintból, Balassagyarmaton 874,  Szarvason 876, Szigetváron 863, Újfehértón pedig 883 millió forintból épülhet Honvédelmi Sportközpont. Ezek olyan lőterekkel is rendelkező multifunkcionális szabadidős sportlétesítmények lesznek, amik „közösségi programok, sportlövész, küzdősport, általános képességfejlesztő foglalkozások, valamint elméleti képzések megtartására lesznek alkalmasak”.

https://444.hu/2019/12/24/ot-varosban-epit-lotereket-a-kormany

Nem szabad lefotózni a borzalmas kórházi állapotokat

Olyan figyelmeztető feliratok jelentek meg a kórházak belső falain, amelyek a fotózás tilalmáról szólnak.  Arra gondolnak, hogy ha nem fotózzák le a betegek és hozzátartozóik a méltatlan állapotokat, akkor azok már nem is léteznek?

A feliratot szó szerint idézzük: „Az intézmény területén észlelt esetleges tárgyi hiányosságokat, annak mielőbbi kezelése érdekében elsődlegesen az intézmény vezetője részére kell jelezni. A betegellátás biztonságához fűződő közbizalom megőrzése érdekében, amennyiben a tárgyi feltételekről készített felvételek sértik az intézmény jó hírnevét, az intézmény megteszi a szükséges jogi lépéseket.”

Forrás: www.444.hu

https://444.hu/2019/12/30/felirat-figyelmeztet-a-magyar-korhazakban-hogy-ne-keszits-olyan-fotot-a-targyi-feltetelekrol-melyek-serthetik-a-korhaz-jo-hirnevet

 

vissza a tetejére

127. szám (III. évfolyam/51.) | 2019. december 25.

Szegények karácsonya
Bár a legfrissebb statisztikák szerint soha ennyi pénzt nem költöttünk még ajándékokra, mégis – így a karácsonyi ünnepek idején – gondoljunk azokra a szegényekre is, akik nem tartoznak e szerencsések közé. Ferenc pápa is a szegényekkel való együttérzésre és a cselekvő szeretetre hívta fel a figyelmet a napokban.
Az már biztosnak tűnik, hogy a tavaly decemberben mért 1141 milliárd forintos összforgalom után az idén meghaladja az 1200 milliárd forintot a háztartások költése az utolsó hónap során. Ebben az összegben ajándékok, iparcikkek, tartós fogyasztási eszközök, élelmiszer-alapanyagok, ünnepi kellékek, továbbá az üzemanyagokra fordított kiadások is szerepelnek.
Nem véletlen ez, hiszen a jó munkahelyeken dolgozók fizetése folyamatosan emelkedik. Az üzleti szférában az átlagkeresetek 2017-ben 11,6 százalékkal, 2018-ban 10,9 százalékkal, 2019-ben 10 százalékot meghaladó mértékben emelkedtek, és 2020-ban is 10 százalék körüli érték várható. A minimális bér az elmúlt három évben 34,1 százalékkal, a garantált bérminimum (szakmunkás-minimálbér) 51,2 százalékkal lódult meg.
Vannak azonban milliós társadalmi rétegek, amelyek kimaradnak ebből a növekedésből.
A nyugdíjak például ugyanezen időszak alatt – az évközi korrekciókat is figyelembe véve – a bérekhez képest alig egyharmadnyi „sebességgel” növekedtek csak.
A Magyar Nemzeti Bank hivatalos előrejelzése szerint a jövő évi átlagos inflációs index 3,4 százalék lesz. Érdemes megemlíteni, hogy a – nyugdíjasok számára különösen fontos – élelmiszerek vonatkozásában ez az érték várhatóan 5,6 százalékot tesz ki, de a piaci szolgáltatások ára is 4,5 százalékkal emelkedik. A kormány rendelete értelmében a nyugellátások és más ellátások összege 2020. január 1-től mégis csak 2,8 százalékkal emelkedik. Vagyis a bérek és a nyugdíjak közötti olló 2020-ban tovább nyílik.
A kisnyugdíjasokéhoz hasonlóan reménytelen helyzetben van a romák egy jelentős része. Egy friss kutatás szerint, bár a magyar többségi társadalom többsége nem tenne aktívan a romák ellen, mégis közömbös a romák sorsával kapcsolatban. Pedig a vizsgálatokból az derült ki, hogy minden azon múlik, mennyire képesek az emberek beleképzelni magukat a romák helyzetébe, vagyis mennyire tudnak együttérezni velük. Ez nem sok emberre volt jellemző. Pedig segíteni csak azok fognak nekik, akik átérzik a helyzetüket.
Valami hasonlóról beszélt Ferenc pápa is a napokban, amikor úgy fogalmazott, hogy a világ szegényeinek kiáltása napról napra hangosabb, mégis egyre kevésbé hallatszik a kevés gazdag lármájában. Ugyanebben a beszédében felhívta a figyelmet az éhező, a játék helyett bombázás közepette felnövő gyerekekre, a magukra hagyott idősekre, az élet viharait egyedül viselő emberekre, az otthonukat és földjüket elhagyni kényszerülő menekülőkre.
Az egyházfő arra is emlékeztetett, hogy az élet egyik igazi kincsét az embertársak iránti szeretet jelenti. Mégis ehelyett az „élet kényelmes mezein legelészünk […], mindennapi örömökkel megelégedve lustálkodunk” – mondta a pápa, aki cselekvő segítésre szólított fel. Megjegyezte, hogy a szegények segítése „nem egy pápa diktálta divat”, hanem a hitet a rászorulókkal kell megélni.   
Forrás: www.index.hu, www.168ora.hu, www.nepszava.hu

https://index.hu/kulfold/2018/11/18/ferenc_papa_alig_hallatszik_a_szegenyek_kialtasa_a_keves_gazdag_larmajaban/

https://168ora.hu/itthon/felmeres-elte-kutatas-diszkriminacio-romak-helyzete-178883?fbclid=IwAR2IfU8M1Fcb188MB5HBSMfkjB5m2xR5l7gtzOhlI_Cs6U-7XF1KAFHuRkM

https://nepszava.hu/3061426_morzsak-a-nyugdijasoknak

Elhallgattatták a civilek rádióját is
Majdnem 25 éve működött a csak Budapesten fogható Civil Rádió, amelynek működési engedélyét nem hosszabbította meg a Médiatanács, amelynek a vezetésében kizárólag fideszes delegáltak ülnek.
Az elnémításra ítélt rádió Magyarország legnagyobb nonprofit rádiója volt, amelyet civilek szerkesztettek. A rádió kifejezett célja a civil társadalom, a főleg fővárosi civil önszerveződés bemutatása, műsorai apolitikusak voltak, zenével, építészettel, zenetörténettel foglalkoztak.
A megszüntetés ürügye az volt, hogy nem találták megfelelőnek a magyar és külföldi zeneszámok arányát.
Ugyanezért egyébként megbüntették a kormányhoz közel álló Lánchíd Rádiót, a Katolikus Rádiót, a Hit Rádiót, a Rádió 1-et vagy éppen a Karc FM-et, azok mégis gond nélkül működhetnek tovább.
Forrás: www.nepszava.hu
https://nepszava.hu/3061217_hallani-sem-akartak-a-civileket-ejfelkor-eltunik-az-eterbol-az-orszag-legnagyobb-nonprofit-adoja

A bankároknak 537 ezer, a mentősöknek pár ezer az év végi jutalom

Kellemetlen meglepetés fogadta év végén a Mentőszolgálat dolgozóit: a szokásos 37 ezer forint helyett sokaknak jóval kevesebbet utaltak december utolsó napjaiban. Volt, aki mindössze 4500 forintot kapott.

Az Országos Mentőszolgálatnál (OMSZ) azzal magyarázták a történteket, hogy az egyik szakszervezet megtámadta azt a kollektív szerződést, amely rendelkezett a 37 ezer forint kifizetéséről. A szakszervezetek cáfolják, hogy ez akadályt jelenthetett volna.

Közben a Polt Péter vezette Legfőbb Ügyészségnél mintha egy másik országban lennénk. A négyezer ügyészségi alkalmazott több mint 2,5 milliárd forintot kapott év végén. Ez azt jelenti, hogy átlagosan csaknem 650 ezer forint jutalmat tudhattak magukénak az ott dolgozók. A Magyar Nemzeti Banknál 537 ezer, Szijjártó Péter külügyminisztériumában pedig 384 ezer forintot vihettek haza fejenként.
Forrás: www.444.hu
https://rontgen.444.hu/2019/12/23/pitianer-okbol-szivatta-meg-a-menedzsment-a-mentodolgozokat-ev-vegen

Ezer faluba, kétmillió emberhez visszük el a szabad sajtót
A 2020-as év végéig szeretnénk ezer olyan embert, közösséget, baráti társaságot találni, akik vállalják, hogy egy-egy kistelepülésen minden héten, valamennyi postaládába eljuttatják a Nyomtass te is! legfrissebb számát.
A kormány százmilliárdokat költ évente arra, hogy csak azok a hírek juthassanak el a kistelepülésekre, amelyeket ők akarnak. Reggeltől estig a migránsokkal (menekültekkel) riogatják az embereket, és folyamatosan arról beszélnek, hogy az országban minden jó és minden szép.
Ennek érdekében felvásároltatták a megyei napilapokat, és egyetlen országosan is fogható független rádió sincs. A mi pénzünkből működő Kossuth Rádió és az M1 TV, több más adóval együtt, kizárólag propagandát sugároz, miközben az ellenzéket nem engedik megszólalni. Immár egy évtizede csak egyféle véleményt és meghamisított tényeket hallhatunk.
Ezért indítottuk el több mint két éve a Nyomtass te is! hetilapot, amely hétről hétre azokat a legfontosabb híreket közli, amelyeket a legszívesebben elhallgatna a kormány az emberek elől.
Ez idő alatt rengeteg településre jutottunk el, és volt olyan hét, hogy félmilliós példányszámban jelentünk meg. A visszajelzések alapján az emberek igényelnék a hiteles információkat, és szeretnének sokoldalúan tájékozódni.
Magyarországon a lakosság egyötöde, kétmillió ember, olyan településeken él, ahol 1000–5000 fő lakik. Körülbelül ezer ilyen lakosságszámú település van. A 2020-as évben azt szeretnénk elérni, hogy az itt élők valamennyien megkapják az újságunkat minden héten.
Ezért ezer olyan embert, közösséget, baráti társaságot keresünk, akik felelősséget vállalnának egy-egy faluért. Biztosítanák, hogy minden héten eljusson a postaládákba a Nyomtass te is! legújabb száma.
Ha bármivel segíteni tudsz nekünk – nyomtatás, szállítás, terjesztés, pénz, kapcsolatok, ötletek, reklám –, akkor írj nekünk az info.nyomtassteis@gmail.com címünkre! Köszönjük!
Forrás: www.nyomtassteis.hu

vissza a tetejére

126. szám (III. évfolyam/50.) | 2019. december 18.

Hétszázezer ember egészségügyi ellátása kerülhet veszélybe
Aki nem fizeti az egészségügyi szolgáltatási járulékát, három hónap után elesik az egészségügy térítésmentes igénybevételének lehetőségétől. Bár a cél, a nem fizető potyautasok kiszűrése helyes, de félő, hogy a túl szigorú törvénynek vétlen áldozatai is lesznek. Az Orvosi Kamara arra kéri a köztársasági elnököt, hogy ne írja alá a jogszabályt.
A Magyar Orvosi Kamara új elnöke, Kincses Gyula nehezményezi, hogy ők nem véleményezhették előzetesen a jogszabály tervezetét. A kamara alapvetően egyetért azzal, hogy minden járulékfizetésre képes állampolgár köteles járulékot fizetni. Az is kétségtelen, hogy a járulékfizetési fegyelmet erősíteni kell. Az elmaradt járulékokat meg kell fizettetni, és a járulékfizetés elmaradásával arányos mértékű büntetés is elfogadható. De ez nem okozhatja a szükséges ellátás megtagadását fizetőképtelenség esetén sem.
Meglátásuk szerint nagy számban lehetnek olyan személyek, akik tájékozatlanságuk, a hivatali ügyintézésben való járatlanságuk vagy akár saját mulasztásuk miatt nem rendezik idejében társadalombiztosítási jogviszonyukat. Az új törvény szerint az ő esetükben akár egy véletlen baleset vagy váratlan megbetegedés miatti egészségügyi ellátás is több millió forint ellátási díjat eredményezhet.
Ez sokak számára megfizethetetlen kiadást vagy az egész család szociális helyzetének megrendülését okozhatja. Ezt aránytalan következménynek tartják egy alig több mint 22 ezer forintos fizetési kötelezettség elmaradása miatt. (Havonta 7500 Ft az egészségbiztosítás díja azoknak, akiknek nem a munkaadójuk fizeti ezt.)
Azt, hogy a tisztázatlan jogviszony miatt az egészségügyi ellátó személyzet kerül olyan helyzetbe, hogy fizetésképtelenség esetén kénytelen megtagadni az ellátást, az orvos–beteg bizalmi viszonyt alapvetően megzavarónak, szélsőséges helyzetek előidézőjének, a gyógyítás folyamatosságát veszélyeztetőnek tartják. 
Ezért arra kérik Áder János köztársasági elnököt, hogy a törvényt küldje vissza megfontolásra az Országgyűlésnek, mert a járulékfizetés elmaradásának nem lehet következménye egészségkárosodás.
Kormányzati körökből a Népszava című lap úgy értesült, hogy körülbelül 300 ezer olyan ember van, aki most egyéni szerződéssel fizeti az egészségügyi járulékát, azaz e csoport tagjai potenciálisan is veszélyeztettek, ha bármilyen okból három hónapra kiesik a járulékfizetésük. További 400 ezer olyan magyarországi állandó lakcímmel rendelkező ember van, aki soha semmilyen egészségügyi, illetve társadalombiztosítási szolgáltatást nem vett még igénybe, ők az adóhatósághoz sem jelentkeztek be. Szakértőnk szerint egyelőre nem tudni, hogy mi lesz az ő sorsuk, ha mégis megjelennének az orvosnál. Továbbá van 500 ezer olyan ember, akiknek biztosan rendezetlen a viszonyuk.
A lap szakértője úgy becsülte, hogy az átfedések miatt összesen körülbelül 700 ezer ember kerülhet az új szabályok miatt váratlan, nehéz helyzetbe. Azaz fizetnie kell esetleg majd az ellátásért. Magyarországon elvben minden ellátóhelynek van egyéni díjszabályzata, amely alapján a biztosítás nélkülieknek kiállíthatnak számlát.

Forrás: www.nepszava.hu, www.index.hu

https://nepszava.hu/3060043_jon-a-barna-lampa-tobb-szazezer-embert-erhet-nagyon-draga-meglepetes-az-orvosnal

https://index.hu/belfold/2019/12/12/az_orvosi_kamara_elnoke_szerint_csaladokat_tehet_tonkre_az_uj_tb-torveny/

Hazugság volt a migránsalagút (is)
Bár jót lehetett rémüldözni a híren, hogy a „migránsok” már alagutakon át jönnek Magyarországra, gyorsan kiderült, hogy ezeket az alagutakat évtizedekkel ezelőtt szerb szeszcsempészek készítették.
A Miniszterelnökséget vezető miniszter, Gulyás Gergely még novemberben arról tájékoztatott, hogy a szerb–magyar határtérségből egyre többen kísérelnek meg illegálisan hazánkba bejutni. A megnövekedett szám mögött – szerinte – az áll, hogy a migránsok „két ponton is olyan alagutat ástak, amin keresztül be lehetett jutni az országba: az egyik Ásotthalom térségében egy 34 méteres alagút volt, a másik Csikéria település térségében egy 21,7 méteres alagút”.
Elég volt egy újságírónak Csikéria településre utaznia, hogy kiderüljön: az alagutat évtizedekkel ezelőtt és nem migránsok ásták ki. A II. világháború alatt bunker volt arra, de be lett temetve. Aztán szesz- meg cigarettacsempészek használták az 1990-es évek elején, a délszláv háború idején. Azóta megérkezett a rendőrség hivatalos cáfolata is: „Az Országos Rendőr-főkapitányság arról tájékoztatott, hogy a Csikéria térségében talált alagutat a Magyarországra illegálisan bejutni szándékozó személyeknek nem volt alkalmuk használni.”
De ezt a hírt már természetesen nem olvasták be az M1 Híradójában.
Forrás: www.magyarhang.org
https://magyarhang.org/belfold/2019/12/07/nem-akarnak-azok-itt-maradni/

Huszonkét ember fagyott meg november végéig
Az áldozatok közül 14-en a saját fűtetlen lakásukban, illetve kórházba szállítás közben vagy beszállítás után vesztették életüket. Nyolcan közterületen fagytak meg – derül ki a Magyar Szociális Fórum adataiból.
A halottak száma még nőhet, a december eleji zord időjárás további áldozatokat szedhetett, ezért az emberi jogi szervezet mindenkit kér, hogy a szokásosnál is jobban figyeljen oda az idős, magányos, beteg emberekre, segítsenek nekik befűteni, felaprítani a fát, vigyenek nekik egy tál meleg levest.
Forrás: www.168ora.hu
https://168ora.hu/itthon/fagy-halal-magyarorszag-2019-november-178431?fbclid=IwAR2yGLivq8qFTv42uCzCdBmYzt70UnQbrKW5asX7o7AEi8thM6Bj7m1EaLk

Kormánytagokat utaztatnak a honvédség luxusrepülői

Egzotikus helyekre, például Dubajba, Las Vegasba, Panamába, a Kanári-szigetekre repdestek a Magyar Honvédség frissen beszerzett luxusgépei – tudta meg az Átlátszó.hu internetes portál. Kiderült ráadásul, hogy azokról a gépekről van szó, melyekről a honvédség állítja: még csak véletlenül sem kormánygépek, hiszen katonai célokra vették őket.

Ahhoz képest, hogy „nem kormánygépek”, tavaly nyár óta mintegy 80 alkalommal utaztattak velük állami vezetőket.

A hvg.hu online portál megpróbálta megszerezni azt a listát, amely az utasok nevét tartalmazza, de ezt a honvédség megtagadta. A rendelkezésre álló adatokból mindenesetre egyértelmű, hogy a repülőgépek egy-egy állami vezetővel a fedélzetükön bejárták már a fél világot, és nemegyszer olyan városokba is repültek, amelyek alig vannak túl a határon. Bécs mellett ilyen többek között Pozsony vagy éppen Arad.

A költségekről annyit tudunk, hogy a legolcsóbb út 1,2 millió, a legdrágább pedig 28,6 millió forintba került.

Szekeres Imre volt honvédelmi miniszter szerint ezeknek a repülőgépeknek a fedélzetén akár illegális küldeményt, készpénzt és aranyat is utaztathattak, mivel hatóságok által át nem átkutatható gépekről van szó. „Elemezve a célállomások listáját, riasztó következtetések adódnak”– írta egy bejegyzésében a politikus.

Forrás: www.atlatszo.hu www.hvg.hu

https://hvg.hu/itthon/20191212_nem_kormanygep_repules_honvedseg_orban_pinter_szijjarto

103 millióból épül „futódomb” a felcsúti fociakadémián

A felcsúti fociakadémia 2019/2020-as szezonra vonatkozó sportfejlesztési programjából egyebek mellett az is kiderült, hogy az akadémiát működtető alapítvány sportfejlesztésre közel 1,1 milliárd forintot kapott.

A tervek között szerepel például egy több mint 106 millió forintból épülő „futódomb, lépcső elnevezésű felépítmény” elkészítése is. Egy nagyjából 31 méter hosszú, 17 méter széles dombról van szó, amely a sportolók képességfejlesztését szolgálja majd. Úgynevezett solar lámpákra 200 milliót, nagybuszra 109, míg az alkalmazottak fizetésére 106 millió forintot terveznek költeni.
A költségvetésüket egyébként már a Magyar Labdarúgó Szövetség is jóváhagyta.

Forrás: www.hvg.hu

https://hvg.hu/kkv/20191214_106_millio_forintert_epul_futodomb_a_felcsuti_fociakademian

Még a törvényi minimumot sem éri el a nyugdíjemelés
A Nyugdíjasparlament csalódott, mert a jövő évre betervezett 2,8 százalékos nyugdíjemelés jóval kevesebb az előre jelzett inflációnál, pedig legalább azt az arányt el kellene érni. Ők minimum 6,5 százalékos emelést tartottak volna méltányosnak.
Januártól bőven az infláció alatt, 2,8 százalékkal emelkednek a nyugdíjak. További 0,7 százalékkal megemelik azok ellátását, akik idén novemberben kaptak nyugdíj-kiegészítést, vagyis nyugdíjba vonultak még tavaly október előtt. Így a többség 3,5 százalékos emelést kap, de ennek része az elmaradt idei januári emelés kompenzációja. Az előrejelzések szerint 2020-ban 3,3–3,5 százalék között lehet az infláció, vagyis a januári emeléssel a kormány a törvényi kötelezettségét sem teljesíti. A Nyugdíjasparlament csalódott a 2,8 százalékos emelés mértéke miatt, a szervezet szerint a nyugdíjaknak minimum 6,5 százalékkal kellene emelkedniük januártól, figyelembe véve a bérek emelkedését. 
Forrás: www.nepszava.hu 
https://nepszava.hu/3060302_meg-a-torvenyi-minimumot-sem-eri-el-a-nyugdijemeles

vissza a tetejére

125. szám (III. évfolyam/49.) | 2019. december 11.

Az ország harmadának egy hónapnyi pénztartaléka sincsen
A lakosság 36 százaléka akkora tartalékkal sem rendelkezik, hogy a következő hónapot átvészelje, ha elveszítené a jelenlegi rendszeres jövedelmét, munkabérét vagy nyugdíját – derül ki a Publicus Intézet közvélemény-kutatásából.
Majdnem ugyanennyien 1–2 hónapig tudnák fedezni kiadásaikat, 8 százalék bírná talán egy évig, és mindössze 6 százaléknak van annyi pénze, hogy még 12 hónap után is lenne mihez nyúlnia.
A tartalékokat illetően az átlagnál is kiszolgáltatottabbak a nők, az alacsony végzettségűek, a 60 évnél idősebbek és azok, akik csak a nyugdíjukból élnek. Utóbbiak közül majdnem minden második embernek teljesen elfogy a pénze a hó végére, ha átmenetileg elmaradna vagy késne a kifizetés, már élelmet sem tudna venni magának a következő hónapban.
A megkérdezettek 27 százaléka arról számolt be, hogy ma kevesebb kiadást engedhet meg magának, mint néhány éve, de még azok sem dőlhetnek hátra, akiknek reálértéken nőttek a bevételeik. A 8 százaléknyi felhőtlenül élő mellett ugyan a lakosság egynegyede nyilatkozta azt, hogy jól kijön a keresetéből, de ők is csak alkalmanként tudnak tartalékot félretenni.
További 28 százaléknak elég ugyan a havi pénze, de megtakarítani már egyetlen fillért sem tud, hogy legyen mihez nyúlnia, ha egy váratlan kiadással találja magát szemben.
A nyugdíjas korosztályban ennél sokkal rosszabbak az arányok: mindössze 4 százalék engedhet meg magának bármilyen különkiadást, és további 12 százaléknak marad alkalmanként pénze a hó végén, amihez nem kell hozzányúlnia. A korosztály fele azonban éppen hogy kijön a nyugdíjából, vagy komoly anyagi gondjai vannak.
A nők majdnem negyede nyilatkozott úgy, hogy az elmúlt egy évben nem volt mindig pénze fodrászhoz menni, amikor kellett volna, a lakosság 16 százaléka ezért nem jutott el moziba, 15 százalék nem tudta megvenni a kinézett könyvet, 34 százalék pedig csak álmodozni tudott egy külföldi utazásról. A nyugdíjasok több mint fele látja úgy, hogy már nem tud takarékosabban élni, nincs miről lemondania, túl kevés a pénze.
Amikor a Publicus Intézet kérdezőbiztosai arra kérdeztek rá, hogy az emberek mire költik el a jövedelmüket, az az eredmény jött ki, hogy 35 százalék megy élelmiszerre és 33 százalék a lakás fenntartására, valamint a rezsire.
Megdöbbentően sok pénzt fordítanak a magyarok az egészségükkel kapcsolatos kiadásokra. Ha összeadjuk, hogy a válaszolók átlagosan a jövedelmük 9 százalékát hálapénzként fizetik ki az állami egészségügyi rendszerben, 8 százaléknyi összeg megy magánegészségügyi szolgáltatókhoz és újabb 9 százaléknyi bér vagy 12 százaléknyi nyugdíj fedezi a gyógyszerkiadásokat, akkor – nyilván egyénenként változó mértékben, de – összességében a magyar lakosság a havi bevétele egynegyedét költi el az egészségügyben.
Forrás: www.nepszava.hu
https://nepszava.hu/3059275_tobb-millio-magyar-el-tartalek-nelkul

Szövetségben az ellenzéki nagyvárosok
Tíz megyei jogú város polgármestere csatlakozott az új szövetséghez, amely azokat a nagyvárosokat tömöríti, amelyekben az ellenzék győzött az önkormányzati választásokon.
„Közös értékek és stratégia mentén az a célunk, hogy Magyarország igazságos, szolidáris és szabad otthona legyen minden magyarnak” – nyilatkozta Botka László, Szeged polgármestere.
A csatlakozó további települések: Érd, Salgótarján, Hódmezővásárhely, Eger, Szombathely, Pécs, Dunaújváros, Tatabánya és Miskolc.
Forrás: www.hvg.hu
https://hvg.hu/itthon/20191209_ellenzeki_polgarmesterek_botka_laszlo_marki_zay_peter_mirkoczi_adam

Aggasztóan sokat isznak a vidéki fiatalok
A 14–18 év közötti fiatalok negyede legalább hetente iszik alkoholt – derül ki egy idén novemberben készült felmérésből. A 15 évet betöltöttek 80 százaléka már kipróbálta az alkoholt.

A felmérés szerint főleg vidéken aggasztó a helyzet: a kisebb településeken a fiatalok több mint 60 százaléka próbálta ki 14 éves kora előtt az alkoholt, míg Budapesten ez az arány szintén magasan van, de legalább 50 százalék alatt.
A középiskolás korúak nagyjából fele hétvégenként iszik alkoholt, de csak akkor, ha valami olyan esemény van. Nagyjából negyedük hétvégénként rendszeresen iszik, 7 százalékuk hetente többször is, és nagyjából másfél százalék mondta azt, hogy már ebben a korban szinte mindennap fogyaszt alkoholt.
A megkérdezettek 41 százaléka főleg égetett szeszt (pálinkát, gyomorkeserűt, rum, vodka stb.) fogyaszt, a leginkább sört ivók aránya 30 százalék közelében van, a borosoké valamivel meghaladja a húsz százalékot. Az égetett szesz a lányoknál, a sör a fiúknál a legnépszerűbb.
Forrás: www.index.hu
https://index.hu/belfold/2019/12/09/a_kozepiskolasok_harmada_rendszeresen_iszik/


Miért tiltakoznak a színházbarátok?

December elején került nyilvánosságra az a törvényjavaslat, amely mindenfajta szakmai és önkormányzati egyeztetés nélkül akarta állami ellenőrzés alá vonni a színházi életet és annak finanszírozását.

A tervezet ellen azonnal heves tiltakozás kezdődött. Neves színészek, színházak, civil szervezetek és Budapest főpolgármestere szálltak szembe a készülő törvénnyel. A Független Előadó-művészeti Szövetség tiltakozó aláírásgyűjtő ívét eddig több mint 53 000-en írták alá. (https://ahang.hu/)

A színházak függetlenségének megmaradásáért a fővárosban sokezres tüntetés volt, de több vidéki városban is tiltakoztak. Jordán Tamás színházigazgató úgy fogalmazott a fővárosi demonstráción, hogy „olyasvalami készülődik a magyar kultúra ellen, amivel szemben minden tiszta lelkiismerettel rendelkező magyar embernek fel kell lépnie”.

Több felszólaló hangsúlyozta, hogy a gondolkodás és az alkotás szabadságát nem lehet sem politikai, sem gazdasági eszközökkel korlátozni.

Az eredeti törvénycsomagból a parlamenti végszavazás előtt – vélhetően a tiltakozások hatására – kikerült néhány olyan pont, ami leginkább felháborította a színházszeretőket.
Az ügy fontos tanulsága, hogy ha az emberek mernek nemet mondani, a kormány igenis visszavonulót fúj. 
Forrás: www.nyomtassteis.hu

Szétosztja a hivatali autókat a józsefvárosi polgármester
Összesen 150 millió forint közpénzt költött az előző öt évben Józsefváros a kerület vezetőinek autóhasználatára – közölte a fővárosi kerület élére októberben megválasztott Pikó András. Elmondta: látott havi 120 ezres üzemanyag-elszámolásokat is.
A volt fideszes polgármestert, személyi használatra kapott önkormányzati autója mellett, egy saját sofőrrel ellátott hivatali autó is szolgálta. Az egyik alpolgármester személyi használatra kapott egy autót, a másik alpolgármestert egy sofőrrel ellátott hivatali autó szállította, és a polgármester kabinetfőnökét is egy személyi használatra átadott autó segítette a munkájában.
Pikó tájékoztatása szerint kettőt megtartanak, mert lehetnek olyan feladatok, amelyekre hivatali autót kell igénybe venniük. Két autót átadnak a közterület-felügyeletnek, egyet pedig a kerületi idősek gondozásában fognak közösségi szolgálatba állítani. Két autónak még keresik a helyét.
A polgármester azt is megírta, hogy az elmúlt hónapokban ő egyszer használta az egyik autót, egyszer pedig az egyik alpolgármester ment valamelyik járművel egy tárgyalásra.
Forrás: www.magyarhang.hu
https://magyarhang.org/belfold/2019/12/07/szetosztja-a-hivatali-autokat-piko-andras/?fbclid=IwAR0mveueMFMRel0ilmLRMDVXF1ll_N5A2FInHNFFIQulTYmFCP6LTBXoZBs

 

vissza a tetejére

124. szám (III. évfolyam/48.) | 2019. december 4.

Elvitte az állami támogatást a lakásárak emelkedése

A családi otthonteremtési kedvezmény (csok) összegénél jóval nagyobb mértékben drágultak meg a lakások, így a fiatal házasok egyre messzebb kerülnek a lakásszerzés lehetőségétől. Az sem mellékes, hogy miközben a vissza nem térítendő támogatás egy gyermekre 600 ezer forint, a vásárolt lakás után átlagosan 668 ezer forint illetéket kell fizetni.

A lakások ára szinte a csok összegével emelkedett már 2016 elejére. A drágulás már egy évvel korábban, a kedvezmények kiterjesztésének bejelentésére megkezdődött. Egy háromgyerekes család használt lakásra kaphat 2,2 millió forint támogatást. Ezt az állami pénzt viszont mára az ország minden területén elvitte az áremelkedés.

Az emelkedő árak mellett a lakásvétel után fizetendő kedvezményes illeték változatlansága is sokat húz ki a családok zsebéből. Az alacsonyabb kulcs csak a 15 millió forintnál olcsóbb lakásokra érvényes. A vissza nem térítendő csok egy gyerekre 600 ezer forint, a használt lakások 16,7 millió forintos, országos átlagárával számolva a 4 százalékos illeték viszont 668 ezer forint. A budapesti 32,7 millió forintos átlagárnál az illeték már 1 millió 308 ezer forint, ami majdnem annyi, mint a használt lakásokra két gyermek esetén adott 1 millió 430 ezer forintos támogatás. Az új építésű lakások 27,8 millió forintos országos átlagárával számolva 1 millió 112 ezer forint az illeték, ami duplája az egy gyermekre járó csoknak. (A fővárosi átlagár pedig ennél is jóval magasabb: 34,5 millió forint.)

Hivatalos adatok szerint Magyarországon a 18 év alattiak 35,6 százaléka túlzsúfolt háztartásban él. A szülői házban élő 18 és 34 év közötti fiatalok aránya 2018-ban 62,7 százalék volt, amivel jóval megelőzzük az európai uniós tagállamokat (az EU-s átlag 2017-ben 48,1 százalékot tett ki).

A csok egyre inkább nem a rászoruló családokat szolgálja. Ez a 2018-as és 2019-es változások óta még inkább így van: a kapcsolódó hitelkonstrukció kibővítésével, a hitelkeret felső értékhatárainak megemelésével, a használt lakások felső értékhatárának és a meglevő ingatlantulajdonra vonatkozó korlátozások eltörlésével a gazdagabbaknak kedveztek.

Forrás: www.azenpenzem.hu

https://azenpenzem.hu/cikkek/visszaveszi-a-csaladok-zsebebol-a-csokot-a-kormany/6347/ 

Tragikus állapotban a magyar egészségügy

A magyar egészségügyi rendszer messze el van maradva az európai országok átlagától, de ami a legszomorúbb, hogy már Lengyelország, Csehország és Szlovákia is megelőzött minket.

A múlt héten tette közzé az Európai Bizottság 28 uniós tagállam egészségügyi rendszerének elemzését.

A vizsgálat szerint a magyarok várható élettartama még mindig öt évvel az uniós átlag alatt van: Magyarországon 76, az Unióban 81 év.

Durva eltérést találtak nemek és képzettségi szint szerint is. A nők hét évvel tovább élnek, mint a férfiak, a legmagasabb iskolai végzettséggel rendelkező férfiak 12, a nők pedig 6 évvel hosszabb ideig élnek, mint a legalacsonyabb végzettségű kortársaik.

A 65 éves és annál idősebb magyarok kétharmada számolt be legalább egy krónikus betegségről, amely arány 12 százalékponttal magasabb az uniós átlagnál.

Magyarországon a legmagasabb a rákkal összefüggő halálozás az EU-ban. A nagyarányú dohányzás részben megmagyarázza a tüdőrák és más, dohányzáshoz köthető rákbetegségek okozta halálozást, de az országnak nagyok a hiányosságai a rák megelőzése, felismerése és kezelése terén is.

Magyarország kevesebbet költ az egészségügyi ellátásra, mint a legtöbb uniós ország. Ráadásul az állam az egészségügyi kiadásoknak csak kétharmadát fedezi, ami jóval alacsonyabb az uniós átlagnál. Míg a zsebből fizetett közvetlen lakossági hozzájárulás aránya 27 százalék, szemben a 16 százalékos uniós átlaggal.

Az önrész magas szintje aránytalanul érinti az alacsony jövedelmű csoportokat, és a háztartások magas arányának okoz katasztrofális egészségügyi kiadásokat.

A közvetlen lakossági hozzájárulás majdnem felét gyógyszerekre és gyógyászati segédeszközökre költik, amely arány az egyik legmagasabb az EU-ban.

Forrás: www.napi.hu

https://www.napi.hu/magyar_gazdasag/europai-bizottsag-orszagjelentes-egeszsegugy-siralmas-adatok-betegseg.695959.html?fbclid=IwAR1SMHZZNhJK3GJaiggacsYiAVyxPdXtzbfjQtAMgFn6RwYecYOKmFLM5Ic

https://ec.europa.eu/health/sites/health/files/state/docs/2019_chp_hu_hungary.pdf

Falvak bolt nélkül

2019 első felében tovább csökkent a boltok száma, 2005 óta a negyedük, azaz 39 ezer kereskedelmi egység tűnt el.

Vámos György, az Országos Kereskedelmi Szövetség főtitkára elmondta, csak az idei évben 1174-gyel csökkent az üzletek száma, fél év alatt megszűnt csaknem 500 élelmiszerbolt is. Egyes szakboltok száma is visszaesett, igaz, a benzinkutak száma enyhén emelkedett. Az internetes kereskedelem viszont dinamikusan növekszik.

A falusi vásárlók sok tekintetben a legkiszolgáltatottabbak, hiszen emelkedik a bolt nélküli települések száma, és egyre gyakoribb, hogy a működő egységek nem tudnak megfelelő számú alkalmazottat megfizetni. Vámos György hozzátette, a kistelepülésen működő kisvállalkozások számára támogatást kérnek, ugyanis ez egyre inkább nem kereskedelmi, hanem társadalompolitikai kérdéssé válik.

Forrás: www.hvg.hu

https://hvg.hu/kkv/20191202_Boltok_tizezrei_tuntek_el_2005_tobb_telepulesen_egy_sincs

Az ellenzék együtt követeli a tankötelezettség 18 évre emelését

Az ellenzéki pártok közös közleményben támogatták a tankötelezettség korhatárának megemelését, amiért az Ide Tartozunk Egyesület indított aláírásgyűjtést.

Az MSZP, a DK, az LMP, a Momentum, a Jobbik és a Párbeszéd képviselői közös közleményben támogatták a tankötelezettség korhatárának 18 évre való visszaemelését. Az Orbán-kormány tudatosan teszi tönkre a fiatalok jövőjét azzal, hogy elzárja őket a használható tudástól – írják. Százezer fiatal élete már kisiklott, mert 2011 óta egy lélektelen, rossz döntés következtében 16 évesen kilökték őket az oktatásból.

Nagy részüknek még általános iskolai végzettségük sincs, így semmi esélyük arra, hogy szakmát szerezzenek. Az ellenzéki pártok sajnálatosnak tartják, hogy folyamatosan nő azok száma Magyarországon, akik nem szereznek érettségit vagy szakmát, miközben a többi uniós országban a képzettség nélküli fiatalok száma egyre csökken.

Forrás: www.index.hu

https://index.hu/belfold/2019/11/15/oktatas_ellenzek_tankotelezettseg_korhatar/

Miért tüntettek a pedagógusok?

Több ezer tanár és szimpatizáns tüntetett a budapesti Kossuth téren béremelésért és jobb munkakörülményekért november utolsó szombatján. Mint a megmozduláson kiderült, a tanároknak, a diákoknak és a szülőknek is rengeteg problémájuk van a jelenlegi oktatási rendszerrel.

A szónokok a legfájóbb pontnak azt tartották, hogy hónapok óta próbálnak a kormánnyal tárgyalni, de nem álltak velük szóba. Szerintük a kormány által folyamatosan bejelentett béremelések valójában annyit jelentenek, hogy egy kezdő tanár bérét legalább annyira ki kell egészíteniük, hogy az elérje egy szakmunkás fizetését.
A felszólaló diákok a túlterheltségre panaszkodtak, mert hétórai iskolai tanulás után még estig otthon kell folytatniuk. Nincs idejük se sportolni, se szórakozni.
A szülőket legjobban az háborítja fel, hogy az állam akarja eldönteni, hatévesen iskolaérett-e egy gyerek. Eddig az óvoda és szülő közösen határoztak erről.
A Pedagógusok Szakszervezete pontokba gyűjtötte a követeléseiket: Értékálló bért az oktatásban dolgozóknak! Maradjanak közalkalmazotti státusban a szakképzésben dolgozók! Csökkentsék a diákok és a pedagógusok munkaterheit! Rendezzék a túlmunka kérdését! Vonják vissza a hatévesek kötelező beiskolázását!

Forrás: www.merce.hu

https://merce.hu/2019/11/30/tobb-ezer-pedagogus-tuntet-a-kossuth-teren-a-beremelesert-es-a-jobb-munkakorulmenyekert/

 

vissza a tetejére

123. szám (III. évfolyam/47.) | 2019. november 27.

Miért fegyverkezünk ennyire?

Az Orbán-kormány valósággal önti a pénzt a honvédelembe. Mi szükség van erre? Miért akarják, hogy a miénk legyen a térség legerősebb hadserege?

Olyan bődületes haderőfejlesztés zajlik, amilyenre több évtizede nem volt példa.

Magyarországon 2016 óta jut több forrás a honvédelemre, s nagyjából az idő tájt határozta el a politikai vezetés, hogy az ország 2024-ig eléri a NATO által előírt, a GDP, a nemzeti össztermék 2 százalékának megfelelő védelmi költségvetést (most nagyjából 1,6 százaléknál járunk); sőt, azóta elhangzott már az is, hogy ez már 2022-re is teljesülhet. 2011 és 2015 között 233–250 milliárd forint között mozgott a honvédelemre szánt összeg, 2016-ban ez majdnem 300 milliárdra ugrott, és azóta is folyamatosan nő. Tavaly 427 milliárd forint volt, az idén 515 milliárd, míg a 2020-as költségvetés 616 milliárd forintot szán a területre.

Tény, hogy különösen Trump elnöksége óta szorgalmazza Amerika, hogy minden NATO-tag költse a nemzeti össztermékének 2 százalékát honvédelemre. Ezt azonban az érintett országok természetesen igyekeznek minél lassabban teljesíteni. Mi viszont annyira előrerohanunk, mintha nem lenne más, ennél fontosabb helye a fegyverkezésre szánt pénznek.

Ráadásul Orbán a fegyvervásárlásokat összekapcsolja azzal is, hogy kedvében járjon bizonyos országoknak. Harci helikoptereket javíttatunk Oroszországban, páncélozott járműveket veszünk a törököktől, harckocsikat Németországból és rakétákat Amerikából. Legutóbb már egy komplett lőszergyárat vettünk Ausztriában.

Ami különösen aggasztó, az a harciasság, ahogyan Orbán nyilatkozik ebben az ügyben.

„Magyarország hadserege 2026-ra minden emberileg elképzelhető veszéllyel szemben – itt most nem világháborúra, hanem regionális konfliktusra gondolok – képes lesz megvédeni határait” – jelentette ki nemrégiben.

Mindenképpen újdonság, hogy a NATO-tagokkal, a semleges Ausztriával és a NATO-tagságra törekvő Szerbiával, Ukrajnával körbevett Magyarországon regionális konfliktus lehetőségéről beszél a kormányfő.

„Ettől még a magyar külpolitika fókuszában a béke, a szövetségkeresés és az együttműködés áll” – mondta Orbán, hangsúlyozva, hogy a NATO-tagság önmagában nem elegendő a biztonság garanciájára, ezért kell törekedni arra, hogy a „magyar hadsereg a térség meghatározó ereje” legyen. Orbán a haderőfejlesztést kényszerhelyzetnek mondta, szerette volna, ha ebbe egy-két évvel később vághatnak bele, de elmondása szerint a környező országok haderőfejlesztésére reagálni kellett, mert „nem engedhető meg, hogy a különbség egy bizonyos szint felé nőjön” a szomszédos országok és Magyarország ereje között.

Forrás: www.magyarnarancs.hu, www.index.hu

https://m.magyarnarancs.hu/belpol/fegyverbe-123545?fbclid=IwAR3he6AztkjX2ohPRR7JCqy8TWRVMxgIXe81cLhNPohp59M6VEnuoKur12Q

https://index.hu/belfold/2019/11/14/magyar_diaszpora_tanacs_varkert_bazar/

Tovább ömlik a pénz a fociba

A 2019/2020-as idényre az Orbán Viktor alapította Felcsúti Utánpótlás Neveléséért Alapítványnak összesen 1,12 milliárd forintnyi tao-támogatást hagyott jóvá a Magyar Labdarúgó Szövetség.

Tavaly jóval magasabb összeget hagytak jóvá a Felcsútnak, akkor 2,38 milliárdot kaptak, de ez semmi a legjobb évükhöz képest, 2017-ben 6,68 milliárd forint tao-támogatás érkezett az akadémiára.

2011 óta összesen 26,5 milliárd forint közpénz áramlott a felcsúti focialapítványhoz, ami mellé még 22,4 milliárd forintot adtak különböző cégek adományként, vagyis összesen 48,9 milliárd forint érkezett az alapítványhoz.

A focicsapatok ebben az évben egyébként 19,5 milliárd forintot igényeltek, az elmúlt szezonban viszont ennek több mint a dupláját, 39 milliárd forintot.

Forrás: www.hvg.hu

https://hvg.hu/gazdasag/20191125_Egymilliard_forint_TAOpenzt_mar_jova_is_hagyott_az_MLSZ_a_Felcsutnak

Vácnak nem kell stadion

Azokban a városokban, ahol az ellenzék győzött, megpróbálnak megálljt parancsolni a stadionépítési láznak. Úgy tűnik, Vác például nem kér belőle.

Még 2017 végén döntött a kormány arról, hogy ad 5 milliárd forintot Vácnak egy multifunkcionális sport- és rendezvénycsarnok felépítésére, a sportcsarnok 3300 fő befogadására lenne alkalmas.

Az új önkormányzat gazdasági-városfejlesztési bizottságának első ülésén úgy döntöttek, hogy javasolják a kormánnyal kötött szerződés felmondását. A város azt kéri majd a kormánytól, hogy a sportcsarnokra szánt pénzt inkább más célokra adja.

Matkovich Ilona polgármester szerint  az SZTK felújítása, a kórház mellett parkoló építése, a városi strandfürdő és a Madách Imre Művelődési Központ felújítása is jóval fontosabb lenne az új stadionnál.

Forrás: www.24.hu

https://24.hu/kozelet/2019/11/24/vac-sportcsarnok-uj-vezetes-matkovich-ilona-orban-viktor/

Nem érdekli a kormányt a véleményünk klímaügyben sem

Elszabotálta a magyar kormány azt a társadalmi konzultációt, amelyet az Európai Unió írt elő számára, hogy megismerhessék az emberek véleményét a klímaválsággal kapcsolatban.

A kormány november közepén mindenféle reklám és tájékoztatás nélkül csak a saját honlapján tett közzé egy interneten kitölthető kérdőívet, amely megalapozná, hogy milyen tevékenységet folytasson a kormány a 2050-ig tartó időszakban. Ráadásul a kérdőív kitöltésére is mindössze egyetlen hetet hagytak az állampolgároknak.

A felháborodást követően az Innovációs és Technológiai Minisztérium közölte: nem indítottak nemzeti konzultációt, csak a „Brüsszel által előírt tájékoztatási formának” tettek eleget. Ezt erősítette meg később Hollik István kormányszóvivő is az Inforádióban, hozzátéve, hogy a klímahelyzetről folytatott társadalmi konzultáció célja nem az, hogy az emberek átfogó véleményét megtudják az ügyben, ez egy kötelezettség, amit Brüsszel előír.

A november 25-i határidőig egyébként – a botrány hatására – mégis közel 200 ezren töltötték ki a konzultációs kérdőívet.

Noha a véleményezés meghosszabbítására nincs esély, egy dolgot még tehetünk. Az aHang internetes oldalán megjelent egy petíció, amely követeli a kormánytól, hozza nyilvánosságra a konzultáció eredményét.

Forrás: www.hvg.hu, www.szabad.ahang.hu

https://hvg.hu/itthon/20191125_150_ezren_toltottek_ki_a_kormany_klimavedelemrol_szolo_konzultaciojat

Magasabb nyugdíjemelést akarnak az idősek

Inflációt meghaladó, jóval 3 százalék feletti nyugdíjemelést, 2021-re pedig a jelenleginél lényegesen igazságosabb számítást követel a legnagyobb nyugdíjasszervezeteket tömörítő Nyugdíjasszervezetek Egyeztető Tanácsa.

Nem oldja meg az idős emberek súlyos megélhetési problémáit, ha év végén kapnak némi nyugdíjprémiumot. A megelőző 10 hónapban ugyanis akár éhen is halhatnak. Ezért a béremelésekkel és a gazdaság növekedésével arányos emelést – úgynevezett vegyes indexálású rendszer bevezetését – követeli a nyugdíjas egyeztető tanács.

Szerintük tíz hónapig a létminimumon és alig felette élő nyugdíjasok finanszírozzák az állami költségvetés egy részét, amit év végén gondolnak kiegyenlíteni, ez azonban nem tartható. Ezt az állapotot egyébként az éves infláció alultervezése teremti meg.

A szervezet azt is elvárná a kormánytól, hogy legalább az EU átlagának megfelelően a GDP 0,5 százalékát fordítsa a szociális és idősellátásra. Jelenleg ez mindössze 0,3 százalék.

Ha „Magyarország jobban teljesít”, akkor ebből a nyugdíjasoknak is profitálniuk kell.

Egyébként az elmúlt évekhez hasonlóan 2020-ban sem változik az öregségi nyugdíjminimum 28 500 forintos összege.  Ez az összeg 2008 óta változatlan.

Forrás: www.napi.hu

https://www.napi.hu/magyar_gazdasag/begurult-a-nyugdijas-erdekvedelmi-szervezet.695696.html?fbclid=IwAR1eIE5m2iniypi9PQWnFcB9HcrpjKNWQl9zeSCFvh9DTOyr9V0O05uNFUU

vissza a tetejére

122. szám (III. évfolyam/46.) | 2019. november 20.

A stadionok országa

Valaki felírta a Facebookra, hogy bárcsak lenne egyszer egy olyan miniszterelnökünk, aki gyerekkorában nem focista, hanem orvos szeretett volna lenni. Sok mindent elmond ez a humoros megjegyzés arról, hogy mit gondolnak sokan a múlt héten átadott, majdnem 200 milliárdból megépült, 67 ezer néző befogadására képes Puskás Ferenc-stadionról. Ami egyébként még annál is nagyobb lett, mint amiről a miniszterelnökünk még néhány éve álmodozott.

Nehéz elfogulatlanul beszélni erről a giga beruházásról, amely alaposan megosztja az országot. Mégis maradjunk a tényeknél!

Kezdjük egy 2011-es Orbán-nyilatkozattal: „A terveket visszább kellett venni, mert a 65 ezres stadion költsége 100 milliárd felett lett volna. Az egész ügy ugyanis nem korlátozódhat csak a futballra. Nagy terület van ott, sok mindenre tekintettel kell lenni, és bár mi a futballért élünk, mások is vannak a pályán, figyelnünk kell az atlétákra, a kerékpárosokra és a teljes környék rendbetételére is. Ezért nem tudtunk annyi pénzt áldozni egy olyan stadionra, amit talán sokan szerettek volna, de szerintem a magyar futball állapotában 10-15 évig egy 45 ezres stadion bőségesen elegendő lesz, aztán majd meglátjuk, hova repít bennünket a siker. A lényeg, hogy a döntés megvan, 2015-ig meg fog épülni, ez pénzügyileg öt évre elhúzva megoldható.” 

Vegyük hát sorra az állításokat: Akkor még a 100 milliárdot is sokallotta a miniszterelnök, most a végösszeg közelíti a 200 milliárdot. Arról volt szó, hogy sok más sportág is helyet kap a stadionban. Nem kapott. Hogy 10-15 évig elég lesz egy 45 ezres stadion is, hacsak nem kényszerítenek ki nagyobbat a sikerek. A sikerek nem jöttek, helyettük csak megalázó kudarcsorozat volt a foci elmúlt évtizedes története.

Az új stadionba 67 215 széket szereltek be. Egész Kaposvár lakossága beférne. Ha a stadion település lenne, telt házzal a 13. legnagyobb lehetne Magyarországon. 

Korábban voltak tervek egy olyan sportparadicsom felépítésére, ami több lett volna egyszerű labdarúgó-arénánál. Több tízezer négyzetméteres edzőközpont épült volna: a vívástól a birkózáson át a cselgáncsig több mint 20 sportágnak, a tetején futópályával, lett volna 180 szobás szálloda, konferenciaközpont, irodaház, sportmúzeum, üzletek, éttermek, rendőrőrs is. Aztán maradt egy futballstadion, amelynek fenntartása iszonyú összegeket fog felemészteni, miközben kevés dologra lehet majd használni.

Nem véletlenül nem építenek ilyen óriási monstrumokat sehol sem. A Puskáshoz hasonló nagyságú stadionja a szomszédos országok közül egyedül Ukrajnának van. 

Bécs most mondott nemet egy új nemzeti stadionra, pedig olcsóbb lett volna, mint a mi Puskásunk. A meglévő Ernst Happel stadion még a 30-as évek elején épült, rendszeresen  felújítják, 51 ezer férőhelyes. 

A csóró bécsieknek az is megteszi. A gazdag magyarok, ha fociról van szó, mindent megengedhetnek maguknak.

Forrás: www.444.hu

https://444.hu/2019/11/15/messze-a-kornyek-legeslegnagyobb-stadionja-a-mi-vadonatuj-puskasunk

Szigetszentmiklóson úgy épül új stadion, hogy nincs is focicsapatuk

Azt még a szenvedélyes magyar fociszurkolók is tudják, hogy az újabb stadionépítések minimum kétharmada teljesen felesleges és fenntarthatatlan, de ami Szigetszentmiklóson történik, az ebben a mezőnyben is egészen abszurd.

Az elmúlt években 2,12 milliárd forintnyi tao-pénzt, vagyis közpénzt kapott a település sportegyesülete, hogy egy stadionból és több edzőpályából álló centrumot építhessen. A komplexum tervezett végső ára 3,5 milliárd forint.
2016 júniusában bejelentették, hogy megszüntetik a projekt elkezdésekor még stabil másodosztályú, akkor viszont már az NB III.-ban játszó felnőtt profi csapatot, és amatőrként a megye I.-ben folytatják. Idén februárban már az amatőr megyebajnokságtól is visszaléptek az idény felénél.

Vagyis most ott tartunk, hogy elköltöttek jó 2,5 milliárd forint közpénzt egy magánkézben levő sportklub beruházására, de pillanatban nincsen se pénz, se pálya, se felnőtt focicsapat. 

Forrás: www.444.hu

https://444.hu/2018/03/19/ugy-epul-stadion-35-milliardbol-szigetszentmikloson-hogy-a-varosnak-nincs-semmilyen-felnott-focicsapata?fbclid=IwAR08W21qd8bO6kjE8IriFmZJQQsN7AT6PUFGtdTkgIXoXQxzowUuCLaqPuc

A sport támogatása 450 százalékkal, az egészségügyé 39 százalékkal nőtt

A sportra fordított kiadások hét év leforgása alatt a 4,5-szeresére emelkedtek, miközben az egészségügyre szánt kiadások mindössze 39, az oktatásra szántak pedig 30 százalékkal nőttek.

2011-ben még nem volt olyan részterület az oktatásban, amelyre a sportnál kevesebb pénz jutott volna, 2018-ra ez megváltozott. Tao-val (cégek által adható sporttámogatás) együtt 455 milliárd forintot költött el a kormány a sporttal összefüggésben, miközben iskolai előkészítésre és alapfokú oktatásra 252,7 milliárdot, középfokú oktatásra pedig 261,3 milliárd forintot költött tavaly.

Sportra 2011-ben még majdnem ugyanannyit kötött a kormány, mint háziorvosi és gyermekorvosi szolgálatra, és több jutott rendelői, orvosi, fogorvosi ellátásra. Tavaly viszont a sport 455 milliárdos tényleges forrásigényével szemben háziorvosi és gyermekorvosi szolgálatra 152 milliárd forintot, rendelői, orvosi és fogorvosi ellátásra 83,5 milliárdot fordított a kormány.

A rendelői, orvosi, fogorvosi ellátásra tavaly 39 százalékkal kevesebb pénz jutott, mint 2011-ben, a háziorvosi soron 68, a közegészségügyben pedig csupán 23 százalékos növekedés volt, a sportra költött forintok 450 százalékos növekedésével szemben.

Forrás: www.168ora.hu

https://168ora.hu/penz/sport-egeszsegugy-tao-sporttamogatas-tao-tamogatas-oktatas-koltsegvetes-177204#disqus_thread

Kelet-európai mozgalmak filmklub a Közélet Iskolájával

Tanulj velünk arról, hogy hogyan léphetünk fel jó ügyek érdekében!
„Blokád” – dokumentumfilm egy diákmozgalomról. A vetítés ingyenes, magyar felirattal. 

2019. december 11. 18:00, Auróra közösségi ház.

Korán halnak a magyar nők és férfiak

Lettországban és Litvániában a legalacsonyabb a férfiak várható élettartama az Európai Unióban, Magyarországon az ötödik legrosszabb a helyzet, Bulgária és Románia után – derül ki az Európai Statisztikai Hivatal adataiból, amelyek a 2015–2017-es időszakból származnak.

Lettországban 69,8 év egy férfi várható élettartama, Litvániában pedig 70,7 év. Bulgáriában 71,4, Romániában 71,7, Magyarországon pedig 72 és fél év. Magyarország csaknem 6 évvel van elmaradva az EU-s átlagtól. A nők szempontjából még rosszabb a magyar helyzet: a harmadik legalacsonyabb várható élettartammal (79,3 év).

Svédországban és Olaszországban élnek várhatóan a legtovább a férfiak: 80,8 évig. Spanyolországban 80,6, Írországban pedig 80,4 év a várható élettartam. 80 év felett van még ez a mutató Cipruson, Máltán és Hollandiában. Régiókra bontva London belső kerülete, illetve a spanyolországi Madrid tartomány áll a lista élén, ahol a férfiak várható élettartama 82 év.

Forrás: www.hu.euronews.com

https://hu.euronews.com/2019/11/19/a-magyar-ferfiak-elete-az-egyik-legrovidebb-az-eu-ban?fbclid=IwAR3fBLzOnakUwLRTQhGvmv2-S4eEG8_dEjpGqBlJZr4lezwz64l-Yrc9Chc

Orbán harcba indul az önkormányzatok ellen

Az elmúlt napokban számos olyan törvényjavaslatot nyújtott be a Fidesz a magyar parlament elé, amelyek korlátozni fogják az önkormányzatok mozgásterét.

Az egyik szerint az önkormányzatok költségvetésének elsődlegesen a közösségi közlekedést kell fedeznie az iparűzési adóból, vagyis annyit költhetnének másra, amennyi a közlekedés működtetéséből megmarad. Az eddig is kivéreztetett önkormányzatoknak nagyjából ez az adó a fő bevétele. Ezzel a törvénnyel megkötnék az önkormányzatok kezét, leginkább a budapestiét. A kormány ki akar vonulni a közösségi közlekedés finanszírozásából. Európa nagyvárosaiban, fővárosaiban a kormány, az utazók és az önkormányzatok egy-egy harmadnyi részt vállalnak ezekből a költségekből. Ezekhez képest eddig is borzasztó kevés kormányzati forrást kapott a BKV. Ezért is adósodott el a közlekedési vállalat és az önkormányzat is.

Egy másik törvény szerint a kormány elvenné az építési engedélyeztetési eljárást az önkormányzatoktól. Ezzel minimálisra csökkenne a helyi lakosság választott képviselőinek beleszólása abba, hogy az adott településen mi épüljön és mi nem.

Forrás: www.merce.hu

https://merce.hu/2019/11/15/torvennyel-irna-at-a-valasztoi-akaratot-a-fidesz/

vissza a tetejére

121. szám (III. évfolyam/45.) | 2019. november 13.

Minden magyar legalább 50 ezer forintot bukik Orbánék korrupcióján

Több mint 500 – különösen kedvezőtlen esetben akár 700 – milliárd forintot is veszíthet Magyarország az uniós támogatási keretből a rendszerszintű kormányzati korrupció miatt. A szabálytalan pénzfelhasználás az összes uniós operatív programot érinti. A kormány maga ismerte be a csalásokat, hogy a leállított brüsszeli kifizetések újraindulhassanak.

Az irdatlan mértékű (akár a tervezett paksi bővítés árának egynegyedét elérő) büntetésre Jávor Benedek, a Párbeszéd volt EP-képviselője hívta fel a figyelmet.

A pénzelvonásnak nem a ténye, hanem a minden eddigi becslést felülmúló mértéke az újdonság. A 2014–2020 közötti uniós költségvetési ciklust érintő korrupció miatt évek óta vizsgálódik a Bizottság, és már tavaly tudható volt, hogy sokba fog kerülni Magyarországnak az Orbán Viktor közvetlen környezetéig, Tiborcz Istvánig (Orbán veje) és Mészáros Lőrincig (Orbán barátja) érő csalások sora. 2018 őszén a szakértők 300 milliárd forintra saccolták a Bizottság által kiszabandó büntetést, Jávor Benedek idén tavasszal egy magasabb, 4-500 milliárdos becslést tett közzé. Az Unió költségvetési bizottsága által összeállított dokumentumok szerint a valóság az utóbbihoz lesz közelebb, sőt akár azt is jelentősen túllépheti.

Mint írják: „A 2014–2020-as forrásoknál 2018-ban 30 operatív program esetében voltak intézkedések, ezek közül 6 Franciaországban és 8 Magyarországon. A többi 13 országnál egy vagy ritkán két operatív programot érintettek az intézkedések.” Vagyis Magyarország egymaga felelős (darabszámban) a kiosztott büntetések negyedéért.

A magyar közbeszerzésekben rendszerszintű szabálytalanságokat találtak, és olyan sok beruházás esetében merült fel a korrupció, hogy az összes projektre kiterjedően általános, 10 százalékos büntetést (a Magyarországnak járó pénzből ilyen irányú visszatartást) alkalmaztak.
Ha a magyar kormány tudta volna igazolni, hogy tiszta volt a pályáztatás, kérhette volna az egyenkénti vizsgálatot, de erre kísérletet sem tett, inkább vállalta a 10 százalékos büntetési átalányt, ami felér egy beismeréssel.
Az eddig odaítélt és leszerződött támogatásnak, körülbelül 5600 milliárd forintnak a 10 százalékát veszítjük most el a büntetés miatt.
Vagyis minden magyar állampolgárnak – a csecsemőtől az aggastyánig – fejenként több mint 50 ezer forintjába kerül az uniós támogatások körüli csalássorozat. Ennyivel rövidítette meg az országot az Orbán-kormány.

Forrás: www.nepszava.hu

https://nepszava.hu/3056821_minden-magyar-legalabb-50-ezer-forintot-bukik-orbanek-korrupciojan

Álhírterjesztő birodalom áll a kormány szolgálatában

Nyakig benne van a magyar kormány is a közösségi médián keresztüli manipulációban – derült ki az oxfordi egyetem friss kutatásából. A vizsgálat szerint a hazai internetet 2014-ig az orosz befolyás jellemezte, amit később felváltott egy hazai fejlesztésű álhírterjesztő birodalom.

A kutatók szerint a magyarországi szervezett közösségimédia-manipuláció 2010-ig nyúlik vissza, és egyedül a kormány csinálja nagyban; se pártoknál, se politikusoknál, se civil szervezeteknél, se ilyesmivel foglalkozó privát cégeknél nem találták nyomát. Hogy hány embert foglalkoztat a magyar kormány, arról keveset tudunk.

Az azonban látszik, hogy a propaganda-hadműveletek terén mindent bevetnek a hazai manipulátorok: a kormányt támogató üzenetek sulykolása, az ellenzék támadása, illetve a politikai ellenfelek zaklatása és a karaktergyilkosságok is ott vannak a repertoárban. Az alkalmazott fegyverekben tartjuk a lépést a világgal, az aktuális trend ugyanis az egyre vizuálisabb formába csomagolt propaganda: képek, mémek használata.

Forrás: www.index.hu

https://index.hu/techtud/2018/11/06/a_kormany_nyakig_benne_van_a_facebookos_manipulacioban/

Lehetetlen jogszerűen sztrájkolni

Sztrájkot hirdetett november 13-ára, a szociális munka napjára a Magyar Köztisztviselők, Közalkalmazottak és Közszolgálati Dolgozók Szakszervezete. A sztrájktörvény szerint a munkabeszüntetés feltételeiben a munkáltatóval – vagyis a kormánnyal – is meg kell állapodni a munkabeszüntetés alatti szolgáltatás mértékéről.

A közszférában dolgozók azért akarnak országos sztrájkot, mert az ágazatban hosszú évek óta méltatlanul alacsonyak a bérek. Ám a kormánnyal nemcsak a megfelelő bérekről, hanem a munkabeszüntetés feltételeiről – leginkább annak mértékéről – sem sikerült megállapodni. Bármennyire hihetetlen, a sztrájktörvény 2010-es módosítása óta ebben is dűlőre kell jutniuk az egyébként homlokegyenest ellentétes érdekeket képviselő feleknek. A törvény a közszolgáltatásban, például a posta esetében 50, a közlekedésben pedig 60 százalékos teljesítést ír elő a sztrájk idejére. Ami gyakorlatilag már nem nevezhető sztrájknak.

Azokban az ágazatokban azonban, ahol semmiféle mértéket nem határozott meg a törvény az elégséges szolgáltatásra, s a munkáltatóval sem sikerül ebben megállapodniuk a szakszervezeteknek, munkaügyi bíróság dönthet öt munkanapon belül. Erre viszont a bíróságok nincsenek felkészülve.

Forrás: www.index.hu, www.atv.hu

https://index.hu/gazdasag/2019/01/10/sztrajk_nyomasgyakorlas_munkabeszuntetes_szakszervezetek_lehetosegei_magyarorszagon/

http://www.atv.hu/belfold/20191111-szerdan-megallhat-az-elet-a-szocialis-agazatban

Mégsem kell nyelvvizsga a felvételihez

Minden szakértő és érdekvédelmi szervezet megmondta a kormánynak, hogy jelenleg csak a jómódú szülők tudják biztosítani a gyerekeiknek a gimnázium végére a nyelvvizsgát. Mégsem hallgattak senkire. Most módosító javaslatot nyújtott be az illetékes minisztérium, hogy vegyék ki a törvényből ezt a passzust.

Az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) a HÖOK-kal és más szervezetekkel való egyeztetés után azt javasolja a kormánynak, hogy a kötelező nyelvvizsga követelménye kerüljön ki a felsőoktatási felvételi elvárások közül.

A követelmény bevezetése nemcsak a családi háttér és a nyelvtanulásra fordítható források – egy 60 órás felkészítő tanfolyamért is majdnem százezer forintot kell fizetni – alapján növelhette volna a diákok közötti egyenlőtlenségeket. A különböző iskolatípusok és a régiók szerinti szórás is nagy. Az értelmiségi családból jövő, elitgimnáziumban tanuló diákokat kevésbé érintette volna a változás.

Még a nagy budapesti egyetemeken is csak 70 százalék körüli volt a nyelvvizsgával rendelkező elsőévesek aránya 2018-ban, a vidéki intézmények között azonban van olyan, ahol ez az arány a 30 százalékot sem érte el.

Forrás: www.eduline.hu

http://m.eduline.hu/erettsegi_felveteli/20191105_kotelezo_nyelvvizsga?fbclid=IwAR18jR-4ID2MZYPWyJSCPcq3QFrmM4nkvXbl4fUbu6GipZd-6xDh9UIDqkg

Súlyos Fidesz-vereség Jászberényben

A Fidesznek sikerült az a bravúr, hogy a Jászberényben október 13-án elszenvedett szoros vereséget egyetlenegy hónap alatt megsemmisítő kudarcba fordítsa. 

Egy hónappal ezelőtt Budai Lóránt, az ellenzék jelöltje nyerte a polgármester-választást a jászsági városban. Nagyon kicsi, mindössze 14 szavazatos különbséggel győzte le a települést 2010 óta irányító Szabó Tamást. A Fidesz elérte azt, hogy az eredményt megsemmisítsék és új polgármester-választást írjanak ki. A megismételt szavazásra sokkal többen mentek el, a részvételi arány az októberi 42,58 százalék helyett 62 százalékos volt, ennyien még nem szavaztak soha önkormányzati választáson a városban.

Budai, az ellenzék jelöltje, most 4418 szavazattal kapott többet, mint egy hónapja.

Forrás: www.444.hu

https://444.hu/2019/11/11/jaszberenyben-kiderult-hogy-a-fidesz-semmit-nem-tanult-az-oktober-13-i-veresegbol

Létszámstop a kórházakban

Miközben egyre nagyobb az orvos- és ápolóhiány, nem vehetnek fel új embereket az igazgatók a fenntartó utasítása alapján. A vezetők hitetlenkednek, az illetékesek hallgatnak.

Komoly izgalmat keltett a kórházigazgatók körében az állami fenntartó napokban kézbesített levele, amelyben arról értesítette őket, hogy gyakorlatilag létszámstop lépett életbe az egészségügyben. A levél szerint november hatodika után visszavonásig csak megbízási szerződést köthetnek, de nem lehet új jogviszonyt létesíteni, így nem vehetnek fel orvosokat, nővéreket sem. Ez különösen azért rázta meg az intézményvezetőket, mert a betegágyak mellett így is alig van ember. A szakdolgozói kamara tavalyi felmérése szerint 15-20 százalékos nővér- és egyéb szakemberhiánnyal küzdenek az ellátók. Az állami intézményekben gyógyító 17 ezer orvosból 4-5 ezren nyugdíj mellett dolgoznak.
A Magyar Kórházszövetség a létszámstopra magyarázatot kérő levelet írt a kórházfenntartónak, az államtitkárságnak, a miniszternek és a miniszterelnökségnek is. Választ eddig sehonnan sem kaptak.

Forrás: www.nepszava.hu

https://nepszava.hu/3056791_beteges-letszamstop-a-korhazakban

Már az időpontkéréshez is időpont kell sok budapesti szakrendelőben

Már csak jövőre adnak ultrahang-időpontot sok budapesti szakrendelőben. Ráadásul több helyen először nem is vizsgálati időpontot adnak, hanem egy olyan időpontot, amikor lehet időpontot kérni a vizsgálatra. Az Emberi Erőforrások Minisztériumánál azt ígérik, hogy jövőre elkészül egy nyilvántartási rendszer, amivel rövidülhetnek a várólisták a szakrendelőkben.

Forrás: www.444.hu

https://444.hu/2019/11/08/mar-az-idopontkereshez-is-idopont-kell-sok-budapesti-szakrendeloben

vissza a tetejére

120. szám (III. évfolyam/44.) | 2019. november 5.

Orbán Viktor apja és veje is bekerült a száz leggazdagabb magyar cégtulajdonos közé

A miniszterelnök családjából ketten is felkerültek a  Forbes magazin 100-as toplistájára, amin a legértékesebb magyar tulajdonú cégeket vették számba. Az egyik „szerencsés” vállalkozó Orbán veje, Tiborcz István a  BDPST Zrt. nevű ingatlanos cégével. A másik pedig a miniszterelnök apja, Orbán Győző a Dolomit Kőbányászati Kft.-vel. 

A rokonságból Orbán Győző cégét a 88. helyre rangsorolták, amely tavaly 4,6 milliárd forint árbevételéből közel 2 milliárd forint nyereséget gazdálkodott ki. A Dolomit Kőbányászati Kft. olyan cégeket előz meg, mint például a legnagyobb magyar pénzváltó hálózattal rendelkező Exclusive Change vagy a piacon 30 éve jelenlévő Béres Gyógyszergyár Zrt. 

Orbán Viktor vejének még van hova menetelnie, mert a mostani listán még csak a  91. helyet sikerült megcsípnie, miután 10 milliárd forintra értékelték a BDPST Zrt.-t. A miniszterelnöki vő cégéhez az utóbbi években olyan ingatlanok kerültek, mint  a turai kastély vagy a pesti Adria-palota, de ez a cég fejleszti például a Dorottya Palace-t, a Vörösmarty tér első ötcsillagos szállodáját is.

A világ egyik legismertebb lapja, a New York Times a napokban újabb cikket közölt, amelyben Magyarország is érintett. A cikk szerint az Európai Unió minden évben 65 milliárd dollárt fizet a kontinensen agrártámogatás gyanánt a mezőgazdaságból élők megsegítésére és a vidéki közösségek fenntartására. De Magyarországon és Közép- és Kelet-Európa nagy részén ennek a zöme a jó összeköttetéssel rendelkező hatalmasok zsebébe vándorol. Az újság részletesen foglalkozik az Orbán család, illetve a miniszterelnökhöz köthető oligarchakör meggazdagodásával is. „Az Orbán-kormány több ezer hektár állami földet árverezett el családtagjainak és partnereinek, Orbán egyik gyerekkori barátjából pedig az ország leggazdagabb embere lett. Márpedig akié a föld, az milliós támogatásra jogosult az Európai Uniótól” – hangsúlyozza a lap.

Forrás: www.444.hu, www.hvg.hu

https://444.hu/2019/10/30/orban-viktor-apja-es-veje-is-bekerult-a-legnagyobb-magyar-cegtulajdonosok-koze

https://hvg.hu/gazdasag/20191103_A_kozepeuropai_oligarchak_zsebebe_vandorol_az_EUs_agrartamogatas__irtja_a_NYT

Az ellenzék együtt már erősebb, mint a Fidesz

A Publicus Közvélemény-kutató Intézet felmérése szerint a pártok népszerűségi listáját az összes megkérdezett között változatlanul a Fidesz–KDNP vezeti 29 százalékkal, de teljes összefogás esetén az ellenzékkel már többen szimpatizálnak, összesen 32 százalék.

Az augusztusi adatokkal összehasonlítva a kormánypártok 1 százalékot vesztettek, az ellenzéki pártok közt az MSZP–Párbeszéd szövetség változatlanul 7 százalékon áll, a DK augusztushoz hasonlóan 8 százalékon, a Jobbik egy százalékkal visszaesett, és jelenleg 6 százalékos a támogatottsága, míg az LMP tábora a nyár végi adathoz hasonlóan 1 százalékos, csakúgy, mint a Kétfarkú Kutyapárté és a Mi Hazánk Mozgalomé. A Momentumot a felmérés szerint az augusztusi 7 százalék után már 8 százalék támogatja a választókorú népesség körében.

A kutatás arra is kiterjedt, mennyire elégedett a lakosság azzal, ahogy az országban mennek a dolgok: az összes megkérdezett 13 százaléka teljesen jónak tartja az eredményeket és irányokat, 34 százalék inkább elégedett, 29 százalék inkább nem, míg 23 százaléka az embereknek teljesen rossznak tartja, ami Magyarországon mostanában történik.

Forrás: www.hvg.hu

https://hvg.hu/itthon/20191028_Publicus_Az_ellenzek_egyutt_mar_erosebb_mint_a_Fidesz

Magyarországon nőtt a legnagyobb mértékben az iskolába nem járó 14–18 évesek aránya

Magyarországon 2005 és 2017 között 2,8 százalékkal nőtt azoknak a középiskolás korú (14–18 éves) fiataloknak az aránya, akik nem járnak iskolába – derül ki az OECD (Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet) által közzétett adatokból. 2017-ben a 14–18 évesek 12,2 százaléka nem vett részt a közoktatásban, ez az arány a második legmagasabb azon országok közül, amelyek az OECD-nek és az EU-nak is tagjai.

Az OECD-országok körében az átlag 7,1 százalék, annak a 23 országnak a körében pedig, amelyek az EU-nak is tagjai, mindössze 5,6 százalék volt – vagyis a magyar aránynak kevesebb, mint a fele.

A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) adatai szerint a korai iskolaelhagyók, vagyis azok arányát tekintve, akik a 18–24 évesen legfeljebb alapfokú végzettséggel kerülnek ki az oktatási rendszerből, Magyarország a hatodik helyen áll az EU-ban.

Forrás: www.eduline.hu

https://eduline.hu/kozoktatas/20190911_Magyarorszagon_nott_a_legnagyobb_mertekben_az_iskolaba_nem_jaro_tinedzserek_aranya

Kikerül 30 ezer tanár a közalkalmazotti jogviszonyból

Az új szakképzési törvény tervezete ugyan több bért ígér a szektorban tanító pedagógusoknak, de a jogszabály szerint automatikusan elveszítik közalkalmazotti státuszukat. A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ) tiltakozik a tervezett lépés ellen.

A PDSZ módosító indítvánnyal fordult az összes parlamenti frakcióhoz és oktatással foglalkozó képviselőkhöz annak érdekében, hogy a legnagyobb kárt, amellyel az új szakképzési törvényen keresztül először a szakképzésben dolgozókat sújtanák, enyhítsék.

„A szakképzési törvényjavaslat elfogadása esetén munkajogi szempontból egyértelműen a teljes kiszolgáltatottság és jogfosztottság állapotába juttatja az amúgy is túlterhelt (szak)oktatókat – írják közleményükben. – A több százezer közalkalmazottként foglalkoztatott jelenleg Magyarországon az egyetlen valóban relatíve erős jogvédelemmel és garanciákkal rendelkező csoport. Ne legyenek illúzióink, a szakképzési törvény módosítása e tekintetben csak az első lépés, ezért nem mindegy, hogy az igazak álmát alusszák-e a közalkalmazottak, vagy legalább a hangjukat hallatják.”

Forrás: www.pdsz.hu

Rengetegen halnak bele a munkába a nyugdíjkorhatár előtt

Közel 30 ezer a száma azoknak a magyar felnőtteknek, akik évente még a nyugdíjkorhatár előtt meghalnak, közülük csak 23 ezren vannak, akik betöltötték 50. életévüket.

A jelenlegi, 64 éves nyugdíjkorhatár 2022-re ismét emelkedik, 65-re.

A születéskor várható élettartam hazánkban a nők esetében 79 év, míg a férfiaknál 72 év. Az egészségben eltöltött évek azonban nagyjából ugyanannyinak számítanak a férfiak és nők esetén is: előbbinél 60, utóbbinál 61 ez a szám.

Így tehát, még ha a nők tovább élnek is, egészségben eltöltött éveik száma nagyjából ugyanannyi, mint a férfiak esetében.

Az idő előtt elhunytak – közel 30 ezer ember – nyugdíjbefizetései általában bent maradnak a társadalombiztosításban, nem örökölhetők.

További 13-14 ezer nyugdíjas a korhatár elérése után öt éven belül ugyancsak elhalálozik.

Miközben a várható élettartam terén az EU-ban sereghajtók vagyunk, a nyugdíjkorhatár mégis ugyanabban az iramban növekszik, mint máshol. Ráadásul a születéskor előrevetíthető korhoz Magyarországon az adatok szerint is leginkább az egészségügy folyamatosan romló helyzete, körülményei, valamint szinte minden munkakörben a rossz munkakörülmények, a munkajogok hiánya és a túlzott kizsákmányolás járul hozzá.

Forrás: www.merce.hu

https://merce.hu/2019/10/26/evente-kozel-30-ezer-magyar-felnott-mar-nem-eri-meg-nyugdijkorhatart/

vissza a tetejére

119. szám (III. évfolyam/43.) | 2019. október 30.

Önkormányzati átadás-átvétel

Kiugrott jegyzői jogászcsapat, eltitkolt Facebook-jelszó, eltűnt merevlemezek, „hazavitt” kerületi embléma – vannak fennakadások a települési átadás-átvételben az önkormányzati választások után. A váltás többségében normálisan zajlik ugyanakkor, az új vezetők azt ígérik, nem lesz vérfürdő, igyekeznek együttműködni a városházi-önkormányzati stábbal, csak bizalmi posztokon hajtanak végre személycserét.

Eldurvult az átadás-átvétel Dunaújvárosban: az új összetételű önkormányzat személyes és közérdekű adattal való visszaélés és lopás miatt tett feljelentést ismeretlen tettes ellen, miután a hivatalból eltűnt három merevlemez. A volt alpolgármester azzal érvel, hogy a gépén „nemzetbiztonsági adatok” vannak. Ám jogászok szerint ilyen adatokat nem is tárolhatna önkormányzati gépen.

Óbudán már jogerősen Kiss László a polgármester, azonban a kerület hivatalos Facebook-oldalához még nincs hozzáférése. A kerület internetes megjelenésének dizájnelemei (a kapcsolóra emlékeztető Ó betű) a régi polgármester tulajdonát képezik, ezeket a polgármestersége idején díjmentesen a kerület rendelkezésére bocsátotta, de a választás után vissza is vette azokat.

A IX. kerületi átadás-átvétel azért marad emlékezetes, mert a távozó fideszes Bácskai János nem volt hajlandó kezet fogni a kerület korábbi korrupciós ügyeit feltáró új polgármesterrel, Baranyi Krisztinával. Utóbbi olyan fényképeket posztolt a neten, miszerint az irodájában üres dossziék várták őt.

Elég kellemetlen helyzettel szembesült Déri Tibor momentumos újpesti polgármester: a városházán 40 ember mondott fel, köztük a polgármesteri és három alpolgármesteri kabinet emberei. 

Pórul járt Niedermüller Péter VII. kerületi polgármester is, ott a jegyzői iroda távozott. Az öt szakjogászt nem lesz könnyű pótolni. 

Veres Pál, Miskolc új polgármestere közölte, szakmai alapon mindenkivel együtt tud és kíván dolgozni, nincs tisztogatási szándék, de tiszteletben tartja azt is, ha valaki politikai alapon távozna. Biztosan lesznek olyan bizalmi alapon működő pozíciók is, ahol muszáj váltani, ahogyan a városi cégek élén is lehetnek cserék, de alacsonyabb szinteken nem várható itt sem tisztogatás – mondja Veres.

Forrás: www.hvg.hu

https://hvg.hu/itthon/20191026_Az_eltunt_winchestertol_az_eltitkolt_jelszoig__zajlik_a_valtas_az_onkormanyzatok_elen

Eltűntek a szavazódobozok Győrben

A héten kell döntenie a Győri Ítélőtáblának, egy újraszámlálás után a városi ellenzék ugyanis törvényességi kifogást emelt az október 13-i polgármester-választás eredménye ellen. Ennek a kifogásnak az alapja az, hogy nem lehetett hitelt érdemlően megállapítani, hogy ugyanannyi szavazólapot szállítottak-e ki a szavazókörökbe, mint amennyi visszaérkezett.

Az üres szavazólapok átvételi listáját azoknak a dobozoknak az oldalára ragasztották fel, amelyekben a szavazólapokat kiszállították, csakhogy – egy kivételével – az összes szavazóköri doboz eltűnt.

Csanaki István (DK) és Eredics Imre (MSZP), a Győr-Moson-Sopron Megyei Területi Választási Bizottság (tvb) két ellenzéki tagja bíróság előtti nyilatkozatban erősítette meg, hogy a testület ülésein többször is hiába kért hivatalos kimutatást a kiszállított polgármesteri szavazólapokról.

Az ellenzék megkérdezte Csörgits Lajos aljegyzőt, aki szerint a listákat ugyan felragasztották a dobozokra, de nem kerültek vissza a számlálóbiztosokhoz, mert a szavazatokat és a dokumentumokat mindenhol IKEA-s dobozokban küldték el a szavazatszámláló bizottságnak. 

A rejtélyes IKEA-s dobozokról beszélt Glázer Tímea ellenzéki polgármesterjelölt is, amikor a múlt héten jelezte, hogy a Győri Ítélőtáblához fordul az ügyben, kérve, hogy az egész polgármester-választást ismételjék meg.

Forrás: www.168ora.hu

https://168ora.hu/itthon/gyor-szavazolap-eltunes-ujraszamlalas-polgarmester-176377?fbclid=IwAR25d8nq9R_bEoXXCfoAM5CxXTMazUPrTkrnmkLvd4o1EBiddXc3Ugv59kI

Több mint kétszáz kórházi fertőzés történik naponta Magyarországon

A fertőzések éves szinten mintegy 340 ezer többlet-ápolásinapot okoznak a hazai egészségügyi intézményeknek.

A kórházi fertőzések azok, amelyek a beteg kórházba érkezéskor még lappangó formában sem voltak kimutathatók, így teljes mértékben az egészségügyi ellátással vannak összefüggésben. Ezeknek általánosan 40%-a húgyúti infekció, 18%-a lélegeztetéssel összefüggő légúti fertőzés és 17%-a műtéti sebfertőzés.

A megelőzésben kulcsszerepet játszik az ápolók létszáma és a fertőtlenítés, azonban Magyarország mindkét téren problémákkal küszködik. A nagy szakemberhiány mellett a magyar kórházak az alkoholos kézfertőtlenítő használatában sem járnak élen: 1000 ápolási napra Magyarországon 8,1 liter kézfertőtlenítő jut, míg az uniós átlag ennek majdnem háromszorosa, 24 liter, de például Japánban 36 litert használnak el ugyanennyi idő alatt.

A kórházi fertőzések visszaszorítását hátráltatja a szakemberek közötti együttműködés hiánya, a páciensközpontú szemlélet helyett a szolgáltató-központúság, és rosszul állunk az egészségügyi fertőzések diagnosztizálása terén is.

Forrás: www.merce.hu

https://merce.hu/2019/10/17/tobb-mint-ketszaz-korhazi-fertozes-tortenik-naponta-magyarorszagon/

A New York Times fociról és a magyar egészségügyről

A világ egyik legismertebb napilapja foglalkozott nemrégiben azzal, hogy a magyar kormány rengeteget költ focira, miközben az egészségügy omladozik. A kormány válasza: Soros György hazudik.

A cikkben többek között azt részletezték, hogy a magyar állam több százmilliárd forintnyi adóbevételt térít el a sport, azon belül is a futball támogatására, miközben az egészségügyi kiadások csökkentek Orbán Viktor kilencéves regnálása alatt. Mindezt pedig többek között azzal illusztrálták, hogy összehasonlították a budapesti János kórház és az Orbán Viktor felcsúti háza mellett felépített, a település lakosságát kétszer befogadni képes stadion képét.

Az RTL Klub Híradója riportot készített a cikkről, és ehhez megkérdezték a kormányt is. A válasz pedig szó szerint ez volt:

„A Soros-birodalom folytatja a bevándorlásellenes nemzeti kormány elleni támadást. A New York Times Soros lapja.”

Forrás: www.444.hu

https://444.hu/2019/10/28/itt-a-kormany-magyarazata-az-egeszsegugy-helyzetere-soros-lapja-a-new-york-times

Ötmilliárd forinttal olcsóbb ajánlatot tett egy szlovák cég, mégis Mészáros Lőrinc építheti az új komáromi hidat

Egy olasz–szlovák konzorcium 23 milliárd forintból megépítette volna az új komáromi Duna-hidat, de kizárták a pályázatból, így végül a Mészáros és Mészáros Kft. – Hídépítő Zrt. alkotta konzorcium 28 milliárd forintos ajánlata lett a befutó. Hogy miért zárták ki a kedvezőbb ajánlatot tevő párost, nem tudni pontosan. A konzorciumban 25 százalékos részesedéssel rendelkező szlovák Vahostav vállalat ügyvezetője arról számolt be, hogy „a komáromi híd megépítésére kiírt tenderre elküldtük ajánlatunkat. Ezután a NIF kiegészítő kérdéseket tett fel, amelyekre konzorciumunk kielégítően válaszolt. A magyar hatóság szerint azonban válaszainkat nem tartotta megfelelőnek, ezért kizártak minket a további versenyből.”

Forrás: www.444.hu

https://444.hu/2017/10/27/otmilliard-forinttal-olcsobb-ajanlatot-tett-egy-szlovak-ceg-megis-meszaros-lorinc-epitheti-az-uj-komaromi-hidat?fbclid=IwAR3GT47qVONBt5sDtDjDCkLIKUsfruGPe1MZ7mdZjW1KbPia5Iwre4zIfbI

Nő a bérszakadék: már 45 ezerrel kevesebbet keresnek a nők a férfiaknál

Mindössze hét hónap leforgása alatt több mint hétezer forinttal nőtt a nettó differencia a férfiak és a nők átlagos keresete között.

A Központi Statisztikai Hivatal a napokban tette közzé az első féléves munkaerőpiaci folyamatokról szóló kiadványát, mely szerint január és június között a férfiak átlagkeresete bruttó 393 700 forint volt, a nőké pedig 326 700. Egy másik statisztikából már az első héthavi adat is kiolvasható: a férfiak átlagosan 393 900, míg a nők pedig 326 700 forintért végzik a munkájukat. Papíron. A kézzelfogható valóság viszont: egy férfi havonta 261 944, egy nő pedig 217 256 forintot vihet haza, vagyis átlagosan 44 688 forinttal kevesebbet ér egy nő munkája, mint egy férfié.

Januárban a mostaninál 7182 forinttal még kisebb volt a differencia. Vagyis ebben a tekintetben idén a nők hónapról hónapra egyre nagyobb hátrányba kerülnek a férfiakkal szemben.

Abszolút értéken is sokkoló a férfiak és nők átlagfizetése közötti differencia, arányaiban viszont az elmúlt évek egyik legrosszabb adatát regisztrálhatja majd Magyarország, ha így folytatódik tovább a szakadék mélyülése az év hátralévő részében is. Az Eurostat statisztikája szerint Magyarországon 2012-ben volt a legmagasabb a különbség, akkor 20,1 százalékkal kerestek kevesebbet a nők a férfiaknál. A július végi adatból kiindulva pedig már most meghaladtuk ezt a százalékot.

Forrás: www.mfor.hu

https://mfor.hu/cikkek/makro/csak-no-a-berszakadek-mar-45-ezerrel-kevesebbet-keresnek-a-nok-a-ferfiaknal.html?fbclid=IwAR0ky2mdEBtk0d4MXWdSwbj3Qx7V4_ZUyiBS__9sz57MiSbuYrUzySTWPrY

vissza a tetejére

118. szám (III. évfolyam/42.) | 2019. október 24.

Magyarország megint a rossz oldalon áll

Az Európai Unió valamennyi országa elítélte, hogy Törökország megtámadta Szíria kurdok lakta területeit. Ez a rengeteg civil áldozattal is járó háború egyedül a magyar kormány szerint szolgálja a nemzeti érdekeinket. Az Unió legmagasabb szintjeiről jelezték: döntenünk kell, Európát vagy a fél-diktatúrák világát választjuk.

Johann Wadephul, a németországi kormánypártok, a CDU/CSU parlamenti helyettes-frakcióvezetője a német köztévé kérdésére – hogy mi a véleménye a magyar álláspontról Törökország szíriai hadműveletével kapcsolatban – meglehetősen keményen fogalmazott.

Wadephul szerint az, hogy a magyar kormány kiállt a török offenzíva mellett, „megkérdőjelezi Magyarország EU-tagságát”.

A német politikus úgy folytatta: „Szeretnénk, ha Magyarország nyilvánvalóvá tenné, melyik csapatban játszik, vagy előbb-utóbb azzal kerül szembe, hogy valamikor elhagyja az Európai Uniót”.

De komoly viharokat kavart az is az elmúlt héten, hogy Orbán Viktor a török nyelvű népek kormányfőinek találkozóján is részt vett. Itt a Türk Tanács ülésén egy meghökkentő beszédet is mondott, amely különösen Magyarországon keltett megrökönyödést. Szó szerint idézzük egy részét: „Szeretnék a kipcsakok nagy barátjának, Nazarbajev elnök úrnak is gratulálni a magas kitüntetéshez. A jelenlevők közül nem mindenki tudja, de Magyarországon vannak kipcsakok. Sok magyarban van kipcsak vér. Ezeknek van önkormányzatuk. És Nazarbajev elnök úr a mindenkori elnöke a magyar kipcsak törzseknek is.” Nurszultan Nazarbajev egyébként majd harminc éven át volt Kazahsztán keménykezű diktátora. Napokig folyt itthon a találgatás, hogy mire gondolt a miniszterelnök, mert, hogy kipcsak nemzetiségi önkormányzat Magyarországon nincsen, az bizonyos. (A kipcsakok a török népekhez tartoztak és a 11. században kerültek közel a kunokhoz, majd létrejött a kipcsak-szári-kun törzsszövetség. Ez azonban rövidesen széthullott. Később a kunokat nevezték bizonyos helyeken kipcsakoknak, de Magyarországon nem.)
Ez idáig csak nevetséges lenne, de a gazdag magyarok nevében Orbán Viktor a Türk Tanács tagországainak hatalmas összegű hitelkeretet is felajánlott, amelyet az állami kézben lévő Eximbank folyósítana. A magyar-török együttműködésnek 195 millió eurós, a magyar-kazah, a magyar-üzbég és a magyar-azeri együttműködésnek 80-80 millió eurós, a magyar-kirgiz kooperációnak pedig 27 millió eurós keretet.
A miniszterelnök közölte továbbá, hogy Magyarország több mint 700 állami ösztöndíjat biztosít a Türk Tanács államaiból érkező fiataloknak.

Forrás: www.nyomtassteis.hu

https://index.hu/kulfold/2019/10/15/382_millio_dollaros_hitelkeretet_ad_a_magyar_eximbank_a_turk_tanacs_tagorszagainak/

https://nepszava.hu/3053797_orban-magyar-kipcsak-torzsekrol-meg-mindenkori-elnokukrol-nazarbajev-kazah-diktatorrol-beszel

Iszlám iskola Budapesten

Iszlám iskola létesítését engedélyezte a magyar kormány a főváros 9. kerületében. Ezzel nem is lenne baj, ha évek óta nem ők keltettek volna gyűlöletet mindenki ellen, aki egyáltalán embernek tekintette az iszlám híveit. „Orbán vagy turbán” – harsogták a 2018-as választások előtt.

A fővárosi kormányhivatal engedélyt adott egy olyan általános iskola és gimnázium megnyitásához, amit Recep Tayyip Erdogan török elnök szervezete hoz létre a magyar fővárosban. A Maarif Általános Iskola és Gimnázium jövőre már 240 tanulóval számol.

Szépséghibája az ügynek, hogy a világszerte iskolahálózatot fenntartó szervezetet élénken figyelik a titkosszolgálatok is.

A Maarif több szálon is kötődik különböző iszlamista terrorszervezetekhez, jelenlegi alelnöke, Osman Nuri Kabatepe alapítója volt az IHH-nak, annak az állítólagos segélyszervezetnek, amely majdnem minden komolyabb iszlamista terrorszervezethez kötődik. A CIA már 1996-ban radikális szervezetnek minősítette az IHH-t.

Már csak azt kérdezzük, vajon mit mondana Orbán Viktor és a Fidesz, ha az iszlám iskolát Botka László akarná megnyitni Szegeden, netán Karácsony Gergely Zuglóban?

Forrás: www.24.hu, www.444.hu

https://24.hu/kulfold/2019/10/19/erdogan-budapest-iskola-maarif-alapitvany/

https://444.hu/2019/10/19/a-budapesten-iskolat-nyito-erdoganista-alapitvanynak-tenyleg-van-koze-a-radikalis-iszlamhoz-de-ez-orbanekat-valahogy-nem-zavarja

Kelet-európai mozgalmak filmklub a Közélet Iskolájával

Tanulj velünk arról, hogyan léphetünk fel jó ügyek érdekében!
„Harc a szén ellen” zöldmozgalmi film

A magyar felirattal ellátott vetítés nyitott és ingyenes!

2019. november 20. 18:00,

Auróra közösségi tér, Budapest, VIII. ker. Auróra u. 11.
Részletek: www.kozeletiskolaja.hu, kozeletiskolaja@gmail.com

Önkormányzati választás a számok tükrében

Bár ötvennél is több városban átvette a hatalmat az ellenzék a Fidesztől, az elemzők óvatosságra intenek. A 2022-es győzelemhez még rengeteg munkára lesz szükség.

Ha nem a számokat nézzük, akkor tényleg hatalmas fordulat következett be október 13-án. A Fidesz elvesztette a fővárost, a kerületek többségét, féltucatnyi nagyvárost és rengeteg kisebb települést. Az ellenzék hatalmi pozíciókhoz jutott, igazolódott a pártok közötti összefogás szükségessége, és megtört a kormánypárt legyőzhetetlenségének mítosza. Ez mind nagyon pozitív fejlemény. Azonban fontos tudni, hogy a győzelmek oka nem a Fidesz szavazók kijózanodása volt, hanem az ellenzékiek jobb mozgósítása, illetve a pártok összefogásából adódó szavazatmaximalizálás.

Markánsan látszott az is, hogy éles választóvonal húzódik a városok és a kistelepülések között, vagyis, ahol jobban hozzáférnek az információkhoz, ott már az ellenzék is nyerhet, de a csak propagandát „fogyasztók” körében töretlen a Fidesz népszerűsége.

Egy most vasárnap rendezendő országgyűlési választáson a Fidesz kényelmes, bár nem kétharmados többséget szerezne. A jelenlegi 15 mellett további 20-25 egyéni választókerületben nyílna reális esély ellenzéki mandátumszerzésre.

Október 13-án meghaladta a kettőmilliót azok száma, akik a Fidesz megyei listáit és nagyvárosi jelöltjeit támogatták, és nem érte el az 1,7 milliót, akik az ellenzéki listákat és a nagyvárosi jelölteket tüntették ki bizalmukkal.

A Fidesz a bő félévvel ezelőtti európai parlamenti választáshoz képest is javított eredményén, 52,56 százalékról 53,3-ra. Ami százkilencvenezerrel több szavazót jelent. Területileg ez sem egyenletesen oszlik meg. A nagyvárosokban, Budapestet is beszámítva, csekély mértékű szavazatcsökkenést szenvedtek el a kormánypártok, míg a kis- és közepes településeken több mint kétszázezerrel nőtt a jelenleg hatalmon levőkre voksolók száma, ami szerény százalékos emelkedést jelent országosan.

https://hvg.hu/itthon/20191023_onkormanyzati_valasztasok_szamai_hallgat_a_mely

Karácsony Gergely felfüggesztette a budapesti kilakoltatásokat

A Magyar Bírósági Végrehajtói Kar első féléves adatai szerint idén már körülbelül 1500 lakást és üzlethelyiséget ürítettek ki végrehajtás miatt Magyarországon.

A kilakoltatások a tavalyihoz hasonlóan idén is a kilakoltatási moratórium április 30-i lejárta után szaporodtak el. Amíg az év első három hónapjában összesen 116 ingatlannal kapcsolatos végrehajtásról (árverésről, határozat alapján végrehajtott, illetve a bérleti díjukat nem törlesztő eszközkezelősök ügyében történt kilakoltatásról) számol be az MBVK, addig a következő negyedévben már 1360-ról.

2018-ban pedig több mint háromezer lakásból lakoltatták ki az embereket.

Karácsony Gergely főpolgármester egyik első rendelkezéseként felfüggesztette és felülvizsgálja a korábban a Fővárosi Önkormányzat által kezdeményezett kilakoltatási eljárásokat. Mint indoklásában írja, „sokszor láttuk, hogy a Fidesz által vezetett önkormányzatok gyakran igazságtalanul és indokolatlanul, esetenként jogszerűtlenül tettek embereket utcára.”

Hozzáteszi, ez volt az első lépés. A következő években a kerületi önkormányzatokkal azon fog dolgozni, hogy közösen kialakítsanak egy védőhálót, „amely végre eleget tesz annak az erkölcsi alapvetésnek, hogy egy tisztességes városban nem hagyjuk egymást hajléktalanná válni”.

Forrás: www.index.hu

https://index.hu/belfold/2019/10/18/karacsony_gergely_lakhatas_kilakoltatas_fovarosi_onkormanyzat?fbclid=IwAR2w-GiQe4kjIpM8BPgDbbNbw8hdGz-ipUu3X7GdcGkvP9v2SRuaF8QP0Nw

 

vissza a tetejére

117. szám (III. évfolyam/41.) | 2019. október 15.

Legyőzhető a Fidesz

Az önkormányzati választáson megtalálta az ellenzék a Fidesz legyőzésének receptjét. Ott voltak a legsikeresebbek, ahol megvalósult a teljes összefogás, és ebbe bevonták a civileket is. Különösen a városokban lett elegük az embereknek a kormánypárt korrupciós ügyeiből és az erőszakos, hazug választási kampányából. Szomorú tanulság, hogy a kistelepüléseken még nem ismerték fel a hatalom igazi arcát, a falvakban néha elég egy zsák krumpli.

Az önkormányzati választás egyértelműen ellenzéki áttörést hozott. Ennek legfontosabb elemei: a főpolgármesteri cím és a fővárosi közgyűlési többség megszerzése (a 23-ból 14 budapesti kerület bevételével), illetve a 23 megyei jogú városból 10-nek a megszerzése. Ráadásul több, Fidesz által megtartott városban is lényegesen rosszabb eredményt értek el a kormánypárti jelöltek, mint 2010-ben vagy 2014-ben. A Fidesz fontos, szimbolikus helyeket is elveszített, így például Budapest budai kerületeinek többségét, illetve olyan nagy vidéki városokat, mint Miskolc, Szombathely vagy Pécs. De a kisebb városokban is remek eredmények születtek, ahol vagy most győztek az ellenzékiek, vagy sikerült megtartaniuk az eddigi pozícióikat. Ilyen települések többek között: Érd, Tatabánya, Eger, Dunaújváros, Cegléd, Baja, Szigetszentmiklós, Vác, Szentes, Jászberény, Szentendre, Hatvan, Göd, Pomáz, Püspökladány, Pilisvörösvár, Gödöllő, Budaörs, Tótkomlós.

Ugyanakkor a kisebb településeken megerősítette a Fidesz a pozícióit.

Az elmúlt tíz év választásai közül most először valósult meg az átfogó ellenzéki együttműködés, legalábbis a politikailag legjelentősebb településeken. Az „egy az egy elleni” küzdelem eredményeképp a kormányellenes szavazatok nem aprózódtak szét, ami a korábbiaknál jóval több győzelmet hozott az ellenzéknek. Ezt a kamujelöltek sem tudták megakadályozni.

Országos hatása volt a Borkai-botránynak, amely kihúzta a kormánypárt kereszténységre és hagyományos családi értékekre építő propagandája alól a talajt. Az sem mellékes, hogy az ügy korrupciós szála a szexbotrány keltette hatalmas közérdeklődés révén olyan emberekhez is eljutott, akik egyébként nem foglalkoznak politikával. Bár Borkai szűken nyert Győrben, az ő és a legtöbb fideszes jelölt korábbiaknál lényegesen gyengébb eredményéből látható, hogy a kormánypárti szavazókat sem hagyta hidegen a botrány. A választók büntették a Fideszt. Büntetésből Borkainak ki kellett lépnie a Fideszből, de ez valószínűleg kevés lesz a felháborodott győrieknek.

Részben csődöt mondott a brüsszelezésre, Soros Györgyre és migránsokkal való riogatásra építő kormánypárti ellenségképzés, illetve dezinformációs kampány. Hatalmas szakadék alakult ki a nem-fideszes közvélemény és a kormánypárti média napirendje között. Utóbbi elsősorban a fideszes tábor mobilizálására volt alkalmas, az ellenzéki, független szavazók pedig éppen ezzel szemben aktivizálódtak. Minél nagyobb egy település, annál kevésbé működött a kormánypárti dezinformációs kampány, és fordítva.

A kisebb településeken továbbra is jelentős az elköteleződés a kormányoldal irányába, aminek részben a kiszolgáltatottság, részben az ellenzék jelenlétének a hiánya az oka. A kormánypárti fenyegetéseket ezeken a településeken jobban elhiszik, a városokban viszont ez visszaütött.

Új jelenség, hogy a Fidesz belső köreiből is éles kritikák fogalmazódtak meg.

A fideszesek a győri polgármesterben találták meg a bűnbakot. Többek szerint nem maga a szexbotrány, hanem „a jacht, a repülőgépek, a polgármester fényűző életmódja” vágta ki a biztosítékot a választóknál, ami elbizonytalanította a Fidesz-szavazókat, és aktivizálta az ellenzékieket. Más fideszes polgármesterek úgy vélték, a Borkai-ügy csak egy kényelmes kifogás, és valójában a választóknak elegük lett a Fidesz ügyeiből és Mészáros Lőrincből.

A kormányfőt azért támadják, mert személyes kampánya kudarcot vallott Szegeden, Miskolcon és Gödöllőn is, ahol a Fidesznek nem sikerült győznie.

Forrás: www.politicalcapital.hu

https://politicalcapital.hu/hireink.php?article_read=1&article_id=2454

Félszáz embert és milliárdos nagyságrendű pénzt szán a kormány Szijjártó Péter külügyminiszter személyi biztosítására.

Szijjártó Péter külügyminiszter egy kormányhatározat alapján állandó védelmet kap tavaly július óta. A Terrorelhárítási Központ (TEK) 2018-as költségvetési beszámolójából kiderült, hogy a feladatra a TEK 52 státuszt kapott, amit fel is töltöttek: 51 hivatásos rendőrt és egy közalkalmazottat vettek fel vagy csoportosítottak át. A külügyminiszter védelme nem olcsó mulatság: az már korábban, a tavalyi kormányhatározatból kiderült, hogy csak 2018 második félévében a kiadásokra 504 millió forintot kaptak a terrorelhárítók.

Forrás: www.nepszava.hu

https://nepszava.hu/3053128_szijjartot-otvenket-fos-tek-es-testorseg-vedi-evi-felmilliardert

Hiányzó háziorvosok

Míg 2010-ben még csak 176 betöltetlen praxis volt Magyarországon, addig tavaly már 402.

Míg 2010-ben a betöltetlen helyeknek alig több mint fele, 53 százalék volt tartósan, vagyis 6 hónapnál hosszabb ideje betöltetlen, tavaly ez az arány már 71 százalékot tett ki.
Ebből a szempontból Borsod-Abaúj-Zemplén és Békés megyékben a legkritikusabb a helyzet, hiszen előbbiben 52, Békésben pedig 32 praxis betöltetlen. Kiemelkedik még ugyanakkor Jász-Nagykun-Szolnok és Bács-Kiskun megye a maguk 29, illetve 28 betöltetlen praxisával.

Forrás: www.24.hu

https://24.hu/kozelet/2019/10/09/haziorvosok-ures-praxis/

Az egyházmegyék honlapjain lehet jelenteni a szexuális visszaéléseket

„Ezen a felületen bejelentést tehet az Önt ért vagy az Ön által megtapasztalt szexuális jellegű visszaélésekről, melyek az egyházmegyénkhez kötődő intézményekben, az egyházmegye területén belül fordultak elő” – olvasható több magyar püspökség honlapján. 
Ferenc pápa hosszú várakozás után májusban hirdette ki a szexuális visszaélések kezelését szabályozó egyházi törvényét. Ennek egyik előírása, hogy a püspököknek ki kell alakítaniuk egy fórumot a panaszok fogadására.

Forrás: www.444.hu

https://444.hu/2019/10/04/mostantol-a-katolikus-egyhazmegyek-honlapjain-is-lehet-jelenteni-a-szexualis-visszaeleseket

Állítsuk vissza az önkormányzatokban a sajtószabadságot!

Ezzel a címmel tesz közzé a napokban felhívást a Magyar Újságírók Országos Szövetsége és a Nyomtass te is! mozgalom. Többek között arra kérik azokat a városokat, ahol ellenzéki összefogással szereztek győzelmet, hogy hozzanak létre egy országos pénzalapot, amiből támogatják a független megyei internetes hírportálokat.

A felhívás első részében arra emlékeztetnek, hogy az október 13-ai választások után induló új önkormányzati ciklus lehetőséget nyújt mindenkinek – függetleneknek, ellenzékieknek, de még a kormánypárti helyi politikusoknak is – az újrakezdésre.

Nem folytatható tovább az a gyakorlat, amely a helyi médiumokból teljesen kiszorítja a politikai ellenfeleket, és kizárólag az önkormányzati többség, illetve a polgármester tevékenységének kritikátlan propagandájára szorítkozik.

Nem foszthatják meg továbbra is a településeken élőket a saját életkörülményeik és problémáik sokoldalú bemutatásától és ennek tárgyilagos, szakmai alapú megvitatásától. Nem akadályozhatják meg, hogy a helyi média elvégezze ellenőrző funkcióját.

Majd azt javasolják, hogy az újonnan megválasztott önkormányzatok hozzanak létre egy olyan közös, országos pénzalapot, amely támogatja, hogy minden megyeszékhelyen működjön egy, a helyi hatalomtól is független hírportál. Így ezek az internetes híroldalak sem anyagilag, sem szervezetileg nem kötődnek a megyei, városi önkormányzatokhoz. A támogatást az országos pénzalaptól kapnák. Ez a garanciája annak, hogy képesek legyenek a helyi hatalom ellenőrzésére, illetve referenciaként szolgálhatnak az önkormányzat által működtetett médiumoknak. Ezek a szakmailag erős – és minőségi szempontból a támogató által ellenőrzött – portálok lehetnek a szétvert vidéki nyilvánosság újjáépítésének első elemei. A települések ebbe a pénzalapba a helyi médiára fordított költségvetésüknek egy meghatározott százalékát (1–5) fizessék be. Ennek a megyei portálhálózatnak a létrehozása olyan reális cél, amely közös összefogással elérhető.

Forrás: www.nyomtassteis.hu

vissza a tetejére

116. szám (III. évfolyam/40.) | 2019. október 9.

Választási krumpli

Szomorú látlelete a magyar demokráciának és a hazai szegénység mértékének, hogy országszerte sorok kígyóznak az ingyen vagy fillérekért adott választási krumplit osztogató teherautók előtt. Sajnos, nem ez az egyetlen tragikus jelensége az október 13-án sorra kerülő önkormányzati választásnak. Cikkünkben megpróbáltuk összegyűjteni a legkirívóbb eseteket.

Sokan állítják, hogy ilyen durva és gátlástalan kampánnyal még nem találkoztak. Olyan határokat lépett át a politika, ami eddig ismeretlen volt, illetve a régi technikákat is brutálisabban és gátlástalanabbul alkalmazzák. A visszaéléseket a legtöbb esetben a Fidesz követi el, vagy az ő érdekeit szolgáló ismeretlenek.

Régen is tépkedtek plakátokat, de nem ilyen ipari méretekben. Nem fordulhatott volna elő, hogy szolgálati autóval, a fideszes polgármester sofőrje járjon az élen ebben a törvénytelenségben. Kamujelöltek, álcivil szervezetek próbálják összezavarni a választókat, hogy ne legyen egyértelmű, a Fidesszel szemben csak egy ellenzéki jelölt áll. Az egyik ilyen esetről Miskolcon bizonyító erejű hangfelvétel is készült, amiből kiderült, hogy a Fidesz fizeti az ott induló álcivileket.

Korábban is volt példa a választók befolyásolására ajándékokkal, de soha nem ilyen mennyiségben és mindenféle szégyenérzet nélkül.

Egyre-másra érkeznek a levelek a nyugdíjasokhoz, hogy lehet menni valamilyen adományért, természetbeni támogatásért az önkormányzathoz, illetve sok helyen hamarosan kopog a postás egy kis apanázzsal. Van olyan fővárosi kerület, ahol ugyancsak megdagadt a választási csomag. Került az önkormányzati reklámszatyorba 10 kiló ingyen krumpli, egy pár kolbász, kávé, száraztészta, maciméz, máshol 10-20 ezer forint is. De minimum a krumpli szinte mindenkinek jár az országban, elég egy lakcímkártya.

Egymást követik a titokban felvett videók és hanganyagok. A kormánypártok oldalán a rendőrség is bekapcsolódott a választási küzdelembe. Egy ártatlan fotó alapján készült újságcikk nyomán vonult ki a rendőrség a józsefvárosi ellenzéki polgármester jelölt, Pikó András választási főhadiszállására. Gépeket foglaltak le, és a választók adatainak törvénytelen rögzítésével vádolták meg őket. Két hét múlva ejtették a nyomozást, mert bebizonyosodott az ártatlanságuk. Csak erről már nem ad hírt a kormánypárti média.

Durvább csalásnak tűnik, ami az ukrán–magyar határ közelében folyik. Ezerszámra vannak bejelentve ukrán–magyar kettős állampolgárok magyarországi címekre, olyan mennyiségben, hogy szavazataikkal döntően befolyásolhatják ezeken a településeken a választás eredményét. Ebben az ügyben viszont nem nyomoz a rendőrség.

Forrás: www.nyomtassteis.hu

Havi egymilliós fizetés – a semmiért – a győri polgármester gyerekének

A keresztény elveket valló fideszes győri polgármesterről olyan videófelvételek kerültek nyilvánosságra, amelyeken az látszik, hogy – állítólag – pénzért vett lányokkal folytat szexuális aktust egy adriai luxushajón. A sajtó gyorsan kiderítette, hogy feltűnően sok tisztázatlan eredetű pénz forog Borkai Zsolt polgármester környezetében.

A most 24 éves Borkai Ádám 2015 óta az Akonia Ingatlanforgalmazó Kft. ügyvezetője havi egymillió forintért úgy, hogy a cég 2016 és 2018 között semmilyen forgalmat nem produkált. A tulajdonos pont annyi pénzt tesz a cégbe, hogy Borkai Ádám fizetésére (eddig jóval több mint 40 milliót vett fel) legyen fedezet. 

A vállalkozás Rákosfalvy Zoltán ügyvéd győri címére van bejegyezve. Ő az adriai szexparti másik szereplője a polgármester mellett. Az ingatlan 100 százalékban az övé. A kft. tulajdonosa az a luxemburgi Akonia S.A., amelynek magyarországi meghatalmazottja pont Rákosfalvy. 

Forrás: www.444.hu, www.valaszonline.hu

https://www.valaszonline.hu/2019/10/08/rakosfalvy-zoltan-borkai-zsolt-akonia/

https://444.hu/2019/10/08/borkai-gyerekeinek-ceges-kapcsolatai-az-adriai-hajokazas-resztvevoi?fbclid=IwAR0h0nkpsdJwCegOR4970sypQesgUwkiLeGrpUzDaPpNRlnUbhTLnAA0Eac

Hogyan szervezzünk csoportot? – Képzés a Közélet Iskolájában
Budapest 2019. október 19–20.
További információk: www.kozeletiskolaja.hu
Jelentkezés: kozeletiskolaja@gmail.com

Nem a migránsok verik és erőszakolják a magyar nőket

Magyarországon több mint 223 ezer nő él olyan kapcsolatban, amelyben partnere fizikailag vagy szexuálisan bántalmazza – mutat rá közös közleményében három nőjogi szervezet, a NANE, a PATENT és a Magyar Női Érdekérvényesítő Szövetség. Ezen segíthetne elméletben az úgynevezett távoltartásról szóló, idén tízéves törvény, amely a szakértők szerint egyáltalán nem alkalmas arra, hogy hatékony, szakszerű védelmet nyújtson az áldozatok számára. A nőszervezetek már évek óta hangoztatják azt, hogy a távoltartás 72 órás, illetve 60 napos maximális ideje nagyon kevés, azaz nem alkalmas arra, hogy egy akár évek óta bántalmazó férfival együtt élő nő összeszedje magát, tájékozódjon a jogi lehetőségeiről és eljárásokat kezdeményezzen.

Forrás: www.hvg.hu

https://hvg.hu/elet/20191001_Tobb_mint_220_ezer_not_bantalmaz_ma_a_partnere_Magyarorszagon

Mostantól az ország ötöde Mészáros Lőrincnek fizet az áramért

Mészáros Lőrinc cége, az Opus Global Nyrt. megvásárolja az E.ON Tiszántúli Áramhálózati Zrt.-t – jelentette az E.ON Hungária. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy a gázszerelőből lett felcsúti multimilliárdoshoz az ország ötödéből fog befolyni a villanyrezsi. Mészáros vállalata mintegy 400 településen, több mint 760 ezer otthonban és munkahelyen látja majd el az ügyfeleket.

Forrás: www.hvg.hu

https://hvg.hu/kkv/20191004_Meszaros_Lorinchez_fog_befolyni_a_villanyrezsi_az_orszag_otodebol

Az előre tervezettnek több mint a dupláját költötte az állam sportra

Beterjesztette a kormány az Országgyűlés elé a 2018-as költségvetés zárszámadását, amiből kiderül: a kabinet az elmúlt évben a tervezettnek jóval több, mint a kétszeresét költötte sportra. Bár a kormány eredetileg is 128 milliárd forint bevételről mondott volna le a sportszervezetek javára, ez az összeg az év közbeni módosításoknak köszönhetően 320 milliárdra ugrott. A rendkívüli és az országvédelmi tartalékból 170 milliárdot költött el a kormány, jobbára se nem rendkívüli, se nem országvédelmi célokra.

Forrás: www.hvg.hu

https://hvg.hu/gazdasag/20191001_allamhaztartas_koltsegvetes_2019_felev

A társadalom legszegényebb 30 százaléka neveli a gyerekek felét

Többéves javulás után megint romlani kezdett a legszegényebb családok és azokban élő gyerekek helyzete – derül ki a Gyerekesély Közhasznú Egyesület kutatásából, amelyben a 2014–2017 közötti években vizsgálták a gyerekek körülményeit.

A társadalom legrosszabb jövedelemmel rendelkező 10 százaléka a bevételei több mint felét állami juttatásokból, segélyszerű ellátásokból kapja, és 2017-ben az egy főre jutó nettó jövedelem náluk nem érte el a 32 ezer forintot sem.

A mélyszegénységben élők aránya 3 százalékkal nőtt, míg a csak nagy nehézségek árán megélni képes gyerekes háztartások aránya 18,5 százalék volt, ami az uniós átlag duplája.

Bármilyen rémisztően hangzik, a társadalom legszegényebb 30 százaléka neveli a magyar gyerekek több mint felét. A nagyon rossz lakáskörülmények között élő gyerekek aránya is kifejezetten drasztikusan nőtt: 19,7 százalékról 27,3 százalékra emelkedett, míg az uniós átlag 2017-ben csak 6 százalék volt.

Forrás: www.nepszava.hu

https://nepszava.hu/3052399_nyomor-es-kirekesztes-a-tarsadalom-legszegenyebb-30-szazaleka-neveli-a-magyar-gyerekek-tobb-mint-a-felet 

Nem a kormány, hanem az Unió csökkentheti a magyar áfát

Kevesen tudják, hogy Európában Magyarországon a legmagasabb az áfa. Amikor egy hajléktalan vesz két kiflit 100 forintért, akkor abból 27 forintot az államnak adózik. Most esély látszik ennek csökkentésére.

Az Európai Parlament 25 százalékban maximálná a tagállamokban az általános forgalmi adó kulcsát.

Ha az Európai Tanács is elfogadja ezt – ők hozzák meg a végső döntést a kérdésben –, az elég negatívan érintené a magyar kormányt, ugyanis évek óta az egyik legstabilabb bevételi forrása a 27 százalékos áfából származik – ami a legmagasabb Európában. A 15 és 25 százalékos érték közé rögzítendő általános kulcson túl a javaslat szerint minden tagállamnak lehetősége lesz két kedvezményes kulcs és egy 0 és 5 százalék közötti kulcs alkalmazására is.

Forrás: www.hvg.hu

https://hvg.hu/gazdasag/20181003_Dontott_az_Europai_Parlament_csokkenhet_az_afa_Magyarorszagon

 

vissza a tetejére

115. szám (III. évfolyam/39.) | 2019. október 2.

Szegénységben élnek a nyugdíjasaink

Nemrégiben 18 európai országban vizsgálták meg, hogy milyen a 65 évnél idősebbek életminősége, mekkora a szegénységi arány az idősek között, milyen az idősek és a fiatalok kapcsolata, mekkorák a nyugdíjak, illetve milyen szociális háló segíti a nyugdíjasokat. Nos, ezen a listán Magyarország a legutolsó helyen végzett.

Egy-egy ország maximum 100 pontot gyűjthetett össze. A lista élére Norvégia került, 65 ponttal, majd Svédország következik. A régiónkból Ausztria 43, Szlovénia 33, Észtország és Lengyelország 31 pontot ért el. Utóbbi kettőnél gyengébb pontszámot csak Magyarország kapott, a 100-as skálán 23-at.

De hasonlóan lesújtó képet kapunk, ha a nyugdíjak összegét vizsgáljuk. A Központi Statisztikai Hivatal és a Magyar Államkincstár legfrissebb adatai alapján Farkas András nyugdíjszakértő összeszedte, hogy ki mennyi nyugdíjat kapott 2018-ban.

A statisztika az öregségi nyugdíjasokról szól, akik főellátásként kapják a nyugdíjukat. Az átlagnyugdíj értéke jelenleg mindössze 135 ezer forint! Miközben folyamatosan emelkednek a bérek és a kötelező minimálbér is.

A 28 500 és 49 999 forint közötti sávba 28 981 ember tartozik.

50 és 99 999 forint között 532 803 fő, 100 és 149 999 között 809 879 fő, 150 és 199 999 között 373 958 fő kap ellátást.

A nyugdíjas-társadalom hatalmas többségének, 87 százalékának a nyugdíja az 50 ezer és 200 ezer Ft közötti sávba esik.

200 és 300 ezer forint közötti ellátást kap 220 301 ember.

A legmagasabb, 300 ezer feletti sávban 38 165 ember van. Közülük 23-an 1 és 2 millió közötti, 9-en pedig 2 millió forint fölötti nyugdíjat kapnak. 

Nem véletlen hát e számok alapján, hogy hatalmas tömegek számára a megélhetéshez nyugdíjasként is munkát kell vállalniuk.

Magyarországon évről évre egyre több 65 évesnél idősebb honfitársunk dolgozik. A növekedés üteme ráadásul radikális, hiszen míg 2016-ben 42 ezer idős ember dolgozott, addig 2018-ra a számuk már 59 ezerre emelkedett.

Forrás: www.hvg.hu, www.napi.hu, www.portfolio.hu

Az európai sor végén kullog a magyar minimálbér

Bár a kormány szeret azzal dicsekedni, hogy milyen gyorsan nőnek a bérek és a minimálbér, ez európai viszonylatból nézve nincs így. Messze elmaradtunk már Lengyelországtól, Csehországtól és Szlovákiától. Már csak Románia, Bulgária és Lettország van mögöttünk.

Újratárgyalná a tavaly megkötött kétéves bérmegállapodást a Magyar Szakszervezeti Szövetség (MASZSZ), Kordás László elnök ezért kezdeményezte a Versenyszféra és a Kormány Állandó Konzultációs Fórumának (VKF) összehívását. A tavaly év végén elfogadott bérmegállapodás az idei és a jövő évre vonatkozóan is 8-8 százalékos minimálbér- és garantált bérminimum-emelést rögzített, és szintén 8 százalékban határozták meg az általános béremelésre vonatkozó ajánlást is. Ennek megfelelően a minimálbér jelenleg bruttó 149 ezer, a garantált bérminimum pedig bruttó 195 ezer forint. Jövőre előbbi bruttó 161 ezer, utóbbi 210 600 forintra nő. Kordás László szerint azonban a gazdaság eddigi teljesítményére vonatkozó elemzések azt mutatják: jóval nagyobb, 10 százalék feletti béremelésre is lehetőség lett volna már az idén is. Így jövőre kétszámjegyű emelést szeretnének.

A kormány szándékosan alulbecsülte a várható béremelkedés mértékét. Kordás szerint a bérek reálértéke 1 százalékkal elmarad a tíz évvel ezelőttihez képest, amit nemhogy bérrobbanásnak, de még egy pukkanásnak sem lehet nevezni. 

Az sem mindegy, mennyit vonnak el adó formájában a minimálbérből. Magyarországon 34 százalékot tesznek ki a különféle adók és járulékok. A lengyelek viszont csak 21, a szlovákok 16, a csehek pedig 14 százalékot vesznek el.

Forrás: www.nepszava.hu

https://nepszava.hu/3050474_a-sor-vegen-kullogunk–ujratargyalnak-a-minimalbert

Tovább durvul a kampány

Illegálisan lehallgatott beszélgetések közzététele, titokban felvett erotikus videóval történő zsarolás, emberi ürülékkel bemázolt ellenzéki célpontok, sajtótájékoztatót megzavaró álarcos emberek, akik letakart rendszámú motorcsónakon közlekednek és hazaárulózó kórus egy fideszes választási nagygyűlésen. Egyre durvább eszközöket vet be a kormánypárt az ellenzékkel szemben.

Felismerték és azonosították a Párbeszéd párt elnökségi tagjai azt a titokban rögzített hangfelvételt, amely a napokban szivárgott ki Karácsony Gergelyről, az ellenzék közös főpolgármester-jelöltjéről. A beszélgetések kivétel nélkül a Képviselői Irodaházban zajlottak, amely egyébként kiemelt nemzetbiztonsági védelem alatt áll.

A hétvégén ürülékkel kenték össze az ellenzék Budapest I. kerületi kampányközpontjának üvegét.

Karácsony Gergely összellenzéki főpolgármester-jelölt egy dunai hajón beszélt a programjáról, amikor megzavarták a rendezvényét. A provokálók kapucnival fedték el az arcukat, illetve a csónak lajstromszámát is eltakarták, ami jogszabályellenes. 

Wittinghoff Tamás budaörsi polgármestert egy róla készült erotikus videóval próbálták megzsarolni, hogy lépjen vissza a jelöltségtől. Miután ezt megtagadta, törvénytelen módon nyilvánosságra hozták a felvételt, amelynek internetes elérhetőségét szórólapokon tudatták a budaörsiekkel.

Hende Csaba, Szombathely fideszes országgyűlési képviselője egy gyűlésen beszélt az ellenzéki pártok polgármesterjelöltjéről, Nemény Andrásról, akinek a képét úgy vetítették ki, hogy mellette terroristák körözési fotói voltak láthatók. Majd Hende arra biztatta a közönséget, hogy kórusban üvöltsék: hazaáruló.

Forrás: www.nyomtassteis.hu

Menekülnének a fiatal tudósok Magyarországról

Alig van olyan fiatal kutató, aki ne külföldön képzelné el a jövőjét – derül ki a Tóth István János korrupciókutató vezetésével készített felmérésből, amit a HVG idézett. Sőt, a kutatók közel 80 százaléka munkahelyet is akart váltani, miután értesült a Tudományos Akadémia átszervezéséről. Az MTA-nak tavaly összesen 54 perce volt véleményezni azt a javaslatot, miszerint az Innovációs és Technológiai Minisztérium alá vonják az akadémiai kutatóközpontok támogatásának jelentős részét.

Forrás: www.hvg.hu

https://hvg.hu/itthon/20190926_Alig_van_olyan_fiatal_kutato_aki_ne_kulfoldon_kepzelne_el_a_jovojet

A klímakatasztrófa sem állítja meg a hazai erdőirtást

Az elmúlt 10 évben a tizedére esett vissza az erdőtelepítések száma Magyarországon. Ezzel szemben Áder János ENSZ-klímacsúcson tett kijelentése és a Földművelésügyi Minisztérium vállalása szerint hazánkban az erdőterületet 30 százalékkal fogjuk növelni a következő harminc évben. Erre sokan mondják azt: hisszük, ha látjuk.

És az aggályok nem alaptalanok, hiszen a Központi Statisztikai Hivatal számai világosan mutatják, hogy a második és harmadik Orbán-kormány alatt az országos fatelepítések majdnem a tizedükre estek vissza, az erdőfelújítás pedig mintegy 50 százalékkal csökkent.

Noha Magyarország három éve hirdette meg az úgynevezett Nemzeti Erdőstratégia 2016–2030 programot, amely a klímaváltozás kezelése és az arra való felkészülés jegyében megvédeni és lehetőségek szerint növelni szeretné az ország fával borított területeit. A kormány céljainak eléréséhez átlagosan több mint 20 ezer hektár új fát kellene telepítenünk évente.

De vajon mire lenne elég, ha elérnénk ezt a nem túl reális számot? Sajnos nem sokra, hiszen hazánk így is Európa egyik sereghajtója a területarányos erdősültség alapján (20,9 százalék), és az említett cél elérésével is az maradna. Bár ennek földrajzi és mezőgazdasági okai is vannak, látni kell, hogy még az olyan „kopár” országok is előttünk járnak, mint a 28 százalékos Görögország, Finnország pedig 72 százalékos.

Forrás: www.atlatszo.hu

https://vastagbor.atlatszo.hu/2019/09/26/az-elmult-10-evben-a-tizedere-esett-vissza-az-erdotelepitesek-szama-magyarorszagon/

 

vissza a tetejére

114. szám (III. évfolyam/38.) | 2019. szeptember 25.

Az orvosoknak már elegük van a kormányból

Kifütyülték, kitapsolták, és piros lapot mutattak a kormány képviselőinek a Magyar Orvosi Kamara nagygyűlésén. Már nem hisznek a propagandaszövegeknek, valódi megoldásokat követelnek, hiszen ők tényleg tisztában vannak az egészségügy tragikus helyzetével.

Érezhetően feszült hangulatú nagygyűlést tartott a Magyar Orvosi Kamara, amit „Elhalt ígéretek nyomában” címmel hirdettek meg.

A tehetetlenség, a kihasználtság, a hivatástudatunkkal való visszaélés kihasználása elleni segélykiáltás a mai rendezvény – fogalmazott bevezetőjében a Magyar Orvosi Kamara elnöke, Éger István.

A rendezvényre nagyjából 200 orvos ment el, akik meglehetősen rideg fogadtatásban részesítették az egészségügyért felelős államtitkárt. Horváth Ildikó elcsukló hangon mesélt személyes történeteket, de a jelen lévő orvosok között egyre inkább érzékelhető volt a türelmetlenség, majd amikor az emberközpontú egészségügyről kezdett beszélni, a hallgatóság a nemtetszést kifejező és a szavazáskor nemet jelentő piros lapot mutatott fel. Előadásának több pontján ki is fütyülték a politikust. Amikor az európai uniós fejlesztési programokról is szeretett volna beszélni, az orvosok leszavazták, hogy megmutassa az erről szóló adatokat.

Kíméletlen fogadtatásban részesült a Miniszterelnökség helyettes államtitkára is. Szalay-Bobrovniczky Vince az Orbán-kormányok döntéseit citálva emlegette fel a béremelést. A jelen lévő orvosok túlnyomó többsége lengette a piros lapot.

Amikor pedig a költségvetés egészségügyet érintő számairól kezdett beszélni, többen kinevették. Szalay-Bobrovniczky időt kért a további béremelésekről szóló döntésekhez és ahhoz is, hogy rendezzék a nyugdíjas egészségügyi dolgozók visszafoglalkoztatását, valamint a paraszolvencia kérdését. Nem lehet egyik pillanatról a másikra megszüntetni – mondta utóbbiról a sokszor említett érvet a politikus. Óriási felhördülés fogadta a szavait, ki is fütyülték.

Az orvosok követelései között szerepel az egységesen kötelező 900 ezer forintos kezdő szakorvosi minimális alapbér a közfinanszírozott ellátásban dolgozóknak, a munkaviszony típusától függetlenül, 2022. január 1-től. Ha ez megtörténik, akkor a hálapénzrendszer eltörlése. A nyugdíjasok diszkriminációjának megszüntetése, visszafoglalkoztatásuk megkönnyítése. A kormány döntse el, hogy orvosokkal vagy orvosi végzettséggel nem rendelkezőkkel akarja-e a magyarokat gyógyíttatni, pusztán takarékosságból. Ellenőrizzék az egészségügyben a szakmai minimumfeltételek meglétét, mert a jelenlegi állapot a betegbiztonság súlyos megsértése.

Forrás: www.24.hu

https://24.hu/belfold/2019/09/21/allamtitkar-kifutyules-nagygyules-mok/

Mi költjük a legtöbb pénzt Európában sportra

Az Európai Unió tagországai közül az összes állami kiadást tekintve, 2017-ben Magyarországon volt a legmagasabb a sportra és a rekreációra szánt kormányzati ráfordítás aránya. Feltehetően ez csak növekedett azóta.

Az Eurostat 2017-es adatait rögzítő jelentése szerint Magyarország valamennyi kormányzati kiadása között 2,5 százalékot fordított sportra és rekreációra. Magyarországot Észtország követi 1,4 százalékkal, majd Luxemburg 1,2 százalékkal.

Az uniós átlag 0,7 százalék, amelyet Belgium, Dánia, Görögország, Portugália és Szlovénia ért el. Írország, Málta, Szlovákia és az Egyesült Királyság állami kiadásai között egyaránt 0,4 százalékot tett ki a sportra és rekreációra szánt összeg. Nem éri el az uniós átlagot Németország, Ausztria és Olaszország mellett Litvánia és Bulgária. A sor végén Horvátország található 0,2 százalékkal.

Egy másik vizsgálatból az is kiderült, hogy ez a pénz egyáltalán nem tömegsportra megy. A magyaroknak kevesebb, mint a fele, 49,8 százaléka sportol valamit a szabadidejében. Ezzel hátulról a harmadikak vagyunk a tagállamok sorában, hajszálnyira lemaradva Ciprustól, ahol 49,6 százalék a testmozgással nem foglalkozók aránya. És akkor a népesség egészségi állapotáról még nem is beszéltünk.

Forrás: www.hvg.hu www.qubit.hu

https://hvg.hu/gazdasag/20190923_sport_rekreacio_tamogatas_magyarorszag_eu

https://qubit.hu/2019/09/23/aranyaiban-a-magyar-allam-kolti-a-legtobbet-sportra-az-eu-ban

Újabb történelmi mélyponton a forint

Az euróval szemben újabb történelmi mélypontra gyengült a forint szeptember 24-én: egy euró 335,9 forint is volt délelőtt. Ellenzéki politikusok szerint a forint gyengítése jó a kormánynak, de nagyon rossz a magyar családoknak.

A svájci frankkal és a dollárral szemben is gyengült a forint. A svájci frank árfolyama a 305,26 forintról 308,20 forintra, a dollár árfolyama 302,64 forintról 304,99 forintra emelkedett.

A forint árfolyama a kormányon belül is feszültséget keltett, a napokban Varga Mihály pénzügyminiszter és Matolcsy György jegybankelnök is nyilvánosan összekülönböztek, többek között emiatt: Varga Mihály a stabil árfolyam fontosságáról beszélt a Közgazdász-vándorgyűlésen. Matolcsy szerint ehhez nincs köze a pénzügyminiszternek.

A gyenge forint a kormány érdeke, de nagyon rossz a magyar családoknak – jelentette ki Szakács László, az MSZP politikusa, aki elmagyarázta, hogy például az uniós átutalásokon az államnak tetemes forinthaszna van. Ezzel szemben, amit megkeresnek 8 órai munkával vagy éppen még többel az emberek, azért egyre kevesebbet tudnak vásárolni a boltban. Ha így gyengítik a forintot, nem lesz elegendő a korábban megállapodott 8%-os minimálbér-emelés sem – fogalmazott. Emlékeztetett rá, hogy az elmúlt évben 11,5%-kal nőtt a sertés, 30%-kal a burgonya, 10%-kal a liszt, 11%-kal a péksütemények és 23%-kal a friss zöldségek ára.

Forrás: www.24.hu, MTI

https://24.hu/belfold/2019/09/23/forint-335-euro/

A Jófogáson árulják a választási rezsiutalványokat

Úgy tűnik, sokan akár olcsóbban is szabadulnának a rezsiutalványoktól, amelyeket csak rendkívül körülményesen lehet felhasználni.

A kormány az önkormányzati választások előtt a nyugdíjasokat 9000 forintos utalvánnyal próbálja a helyes nevek mellé tett x-ek felé terelni. A rezsiutalványokat három darab 3 ezer forintos címletben kapták meg a jogosultak, postai úton.

A rezsiutalványokat földgáz- és villamosenergia-szolgáltatás kifizetéséhez lehet felhasználni, készpénzre nem válthatók.

Az ügyintézés csak azoknak lesz – aránylag – egyszerű, akik egyébként is postai csekken szokták befizetni a számlájukat. Ha valaki nem csekken fizeti a számláit, akkor sokkal nehezebb dolga lesz. Ez esetben ugyanis a szolgáltató ügyfélszolgálatán (mind a háromnál, egyesével) kell majd átadnia a rezsiutalványokat, melyeknek értékét a szolgáltató az átadást követő 15 napon belül jóváírja a fogyasztó folyószámláján.

Ez elég macerásnak tűnik, valószínűleg ezért éri meg attól megszabadulni némileg kisebb összegért is. Van, aki 5 ezerért árulja a Jófogás internetes apróhirdetési oldalon az utalványait.

Forrás: www.hvg.hu

https://hvg.hu/kkv/20190915_Mar_a_Jofogason_aruljak_a_valasztasi_rezsiutalvanyokat

Félmillió magyar családot érinthet a kötelező kazáncsere

A pár éve hatályba lépett kazáncsere-rendelet értelmében kizárólag hivatalos minősítéssel ellátott gázkazánok szerelhetők fel. A kivitelezés, az engedélyezés költsége viszont ebben az esetben akár milliós tétel is lehet. 

Már most jellemző, hogy csak hetekre előre lehet időpontot egyeztetni a fűtésszerelőkkel. Sőt, a roham miatt áremelkedésre számíthatnak a családok: kiszállási díjtól függően 20–30 ezer forint közötti összegre is felkúszhat egy általános ellenőrzés.

De az igazi hidegzuhany sokaknál csak a szerelő megérkezése után jön. Ha ugyanis már menthetetlen az évtizedekkel ezelőtt beszerelt készülék, hosszadalmas és méregdrága procedúra veszi kezdetét. Azon túl, hogy új készüléket kell venni, az új előírások szerint ez kizárólag kondenzációs kazán lehet. Ez a kormányrendelet 2018. szeptember 26-tól már minden lakóingatlanra vonatkozik.

Szigorúan vizsgálják a kéményeket is. Szakemberek szerint egy 40 lakásos társasháznál a kéményfelújítás költsége 200-300 ezer forintos tétel, háztartásonként. Viszont, ha valaki önálló kéményen van, akkor a költségek sem oszlanak meg. Egy legolcsóbb új készülék is 250-300 ezer forint, a kémény átalakításának alapdíja 50-60 ezer forint, utána folyóméterenként 10-20 ezer forint. A végösszeg könnyen elérheti az egymillió forintot is.

Forrás: www.penzcentrum.hu

https://www.penzcentrum.hu/otthon/felmillio-magyar-csaladnak-johet-a-kotelezo-kazancsere-millios-is-lehet-a-szereles.1082959.html

vissza a tetejére

113. szám (III. évfolyam/37.) | 2019. szeptember 18.

Kampány, piszkos eszközökkel

A szokásosnál durvábban zajlik az önkormányzati választási kampány, mióta kiderült, hogy az ellenzéknek sok nagyvárosban sikerült esélyes, közös polgármester és képviselő jelölteket állítani. Se szeri se száma országszerte azoknak a trükköknek, amelyeket bevet a kormányzó párt ellenfeleivel szemben.

A legkeményebb beavatkozás a választásokba az, hogy számtalan kormányzati megszólaló nyíltan azzal fenyegeti a településeket, beleértve Orbán Viktort is: ha az ellenzék győz, akkor elapadnak a források. Ez természetesen súlyosan törvénysértő. A Társaság a Szabadságjogokért civil szervezet jogászai szerint a kormánynak választójogi és alkotmányossági okokból is semlegesnek kell lennie az önkormányzati választásokon. Ezzel kapcsolatban választási kifogást nyújtott be az ellenzék budapesti főpolgármester jelöltje, Karácsony Gergely a Fővárosi Választási Bizottságnak.

A kampány durvulását mutatta az is, hogy Tarlós István jelenlegi főpolgármester egy megafonnal a kezében „ordította le” azt az ellenzéki képviselőt, Tordai Bencét, aki egy levelet akart átadni neki. Ebben arra szólítják fel Tarlóst már többedszer, hogy legyen bátorsága nyilvános vitára kiállni a közös ellenzéki jelölttel.

Előző lapszámunkban írtunk azokról a manipulált közvélemény-kutatásokról, amelyekben kérdéseknek álcázott hamis vádakkal illetik az ellenzéki jelölteket.

Miskolcon ismeretlenek olyan szórólapokat terjesztenek, amelyeken az összes ellenzéki párt támogatását élvező jelöltet úgy ábrázolják, mintha kizárólag Gyurcsány Ferenc embere lenne.

Országszerte alkalmazzák azt a módszert is, hogy az ellenzéket engedély nélküli plakátolással vádolják meg. Az új szabályozás szerint ugyanis lámpaoszlopokra csak a tulajdonos engedélyével lehet elhelyezni plakátokat. Ezt az engedélyt pedig a Fidesz jó eséllyel megkapja, az ellenzék viszont nem. Olyan is van, hogy az ellenzéki pártokkal drága pénzen megvetetik az oszlopokra felszerelhető plakáthelyeket, míg a Fidesz ingyenesen rakja ki a saját plakátjait.

De az egyik legdurvább eset Budapest 8. kerületében, Józsefvárosban történt. A Magyar Nemzet című kormánylap egy fénykép alapján választási csalással vádolta meg az ellenzéki jelöltet. A képen emberek ülnek számítógépek előtt és valamit írnak. A lap szerint „egyértelmű”, hogy illegálisan rögzítik a választók adatait. A rendőrség ennek a képnek az alapján, mindenféle egyéb bizonyíték nélkül lerohanta az ellenzéki kampányközpontot és számítógépeket foglaltak le. Megfigyelők példátlannak tartják az esetet, hiszen még soha nem fordult elő, hogy a rendőrség beavatkozott volna a választási kampányba.

Forrás: www.nyomtassteis.hu

Botrányosan sokat késnek a MÁV vonatai

Az Üllő–Nyugati pályaudvar szakaszon tavaly 428 utazásból mindössze 107-szer indult és 16-szor érkezett a menetrend szerinti időben a vonat. Csak a késések miatt több mint 7 munkanapnyi idő esett ki annak az életéből, aki ezen a vonalon utazott.

„A munka- és a lakhelyem között vasúttal járok nap mint nap. 2018 tavaszán valami elszakadt bennem a MÁV minősíthetetlen szolgáltatásával kapcsolatban. Ezért egy éven keresztül feljegyeztem az induláskori és az érkezéskori késés időtartamát” – írta Balogh Roland okleveles közlekedésmérnök az Elegem van a MÁV-ból! Facebook-csoportban.

A 428 utazásból alig 107 alkalommal esett meg, hogy idejében indult (25%), és összesen 16 utazás volt, amikor idejében érkezett (3,7%) a szerelvény. Mindössze kilenc olyan eset volt, amikor nem késett sem induláskor, sem érkezéskor (2,1%).

Balogh úr valamivel több, mint negyedmillió forintot fizetett ki a vasúttársaságnak a szolgáltatásért, ami feleslegesen elvett az életéből 56,96 órát. „Ezt az időt csak hasznosabban tölthettem volna el, dolgozhattam volna, családommal lehettem volna, pihenhettem volna” – írja.

A Közlekedő Tömeg Egyesület most az időpontválasztással tényleg újat tudott mutatni. Az egyesület ugyanis tüntetést jelentett be a MÁV ellen szeptember 26-ra. Már a meghívó szövege is keserű tréfa: „Az esemény 17 órára van meghirdetve a Facebookon, de a MÁV iránti szolidaritásból 1 órás késéssel, azaz 18:00-kor fog kezdődni.”

Forrás: www.hvg.hu

https://hvg.hu/elet/20190827_Egy_mernok_egy_even_at_rogzitette_mennyit_kesik_a_vonata_brutalis_idejet_rabolta_el_a_MAV

Munkabeszüntetésre készül a szociális szféra

Októberben ismét sztrájkolnak a szociális ágazat dolgozói. A megalázó bérek mellett a méltatlan munkakörülmények is növelik az elégedetlenséget.

A szakszervezetek szerint a dolgozók sokszor erőszak veszélyének vannak kitéve. Ezen kívül plusz öt nap szabadságért és rendszeres szupervízióért is harcolnak.

Az EMMI a korábbi tárgyalások során két ajánlatot fogalmazott meg: az ágazati kollektív szerződés jogi hátterének megteremtését, és azt, hogy az új bértáblát beterjesztik a kormány elé. Egy nyár eleji tárgyaláson ennek ellenére kimondták, hogy a szakszervezetek ne is keressék a jövő évi költségvetésben az ígéreteket.

Mivel a 12 pontos követelésekből semmit sem teljesített a kormány, a Magyar Köztisztviselők, Közalkalmazottak és Közszolgálati Dolgozók Szakszervezete (MKKSZ) újabb sztrájkot tűzött ki október 10-ére, noha kezdeményezi a kormánnyal való tárgyalás folytatását is.

Forrás: www.merce.hu

https://merce.hu/2019/09/13/oktoberben-sztrajkolnak-a-szocialis-agazat-dolgozoi/

A lájk is tilos Szekszárdon

Újabb diáknak kellett elhagynia a Szekszárdi Garay János Gimnáziumot. A tanulót – aki a diákönkormányzat elnöke is volt egyben – az iskola igazgatónője egy facebokos lájk miatt vonta felelősségre.

Egyébként arról az iskoláról van szó, ahol az intézmény vezetője korábban hadjáratot indított egy másik diák ellen egy vicces politikai videó miatt.

Ezúttal egy harmadikos diák egy olyan cikket lájkolt, amiben az iskolát érte kritika. Az igazgatónő, Heilmann Józsefné szeptember 6-án pénteken az osztályfőnökkel üzent a lájkolónak és az egész osztálynak, hogy a továbbiakban a közösségi médiában senki ne osszon meg, és ne véleményezzen pozitívan olyan bejegyzéseket, amik az intézmény hírnevét csorbíthatják.

Amikor a tanulót felelősségre akarták vonni, közölte: „Nem kérek elnézést, inkább elmondom a véleményemet.” Véleménye pedig az volt, hogy ő az iskolán kívül azt lájkol, amit akar.

Az ügy természetesen nem csak egy lájkról szól. Már az említett videóból is politikai kérdés kerekedett a városban.

A most felelősségre vont diák úgy érzi: az igazgatónő azzal vádolja, hogy ellenzéki megbízást teljesít. Szerinte azért kérte tőle az intézmény vezetője, hogy az önkormányzati választásig ne mondjon le posztjáról, mert attól tart, az újabb botrány az október 13-ai voksolás kimenetelét is befolyásolhatja. A diák ennek ellenére szüleivel egyeztetve távozott az iskolából.

Forrás: www.444.hu

https://444.hu/2019/09/11/a-hitleres-video-utan-most-mar-egy-rossz-helyre-ment-lajk-is-eleg-volt-ahhoz-hogy-kitorjon-a-botrany-a-szekszardi-garay-gimiben

Szegénységben élnek az egyszülős családok

Évek óta fokozódó elszegényedés jellemzi az egyszülős családokat, ez furcsa tény annak a kormánynak a regnálása idején, amelynek elsődleges célja a gyerekszám növelése és a demográfiai helyzet javítása. 

A gyerekek 31 százaléka olyan családban él, ahol nincs jelen mindkét vér szerinti szülő. Ezzel Európa élmezőnyéhez tartozunk, egy felmérés szerint a hetedikek vagyunk, az első Lettország 40 százalékkal. Itthon jellemzően az apa hiányzik. Az egyszülős családok szegénységi kockázata nagy, és a helyzetük cseppet sem javult. Kimondható, hogy

Miközben a három vagy több gyermekes családok szegénységi rátáját az utóbbi másfél évtizedben sikerült csökkenteni, addig ez az egyszülős családok esetében nem történt meg.

2017-ben Magyarországon a párkapcsolatban élő, gyermeket nevelő, foglalkoztatottak 6%-a élt a szegénységi küszöb alatt, míg a gyermeket egyedül nevelőknek 24%-a. 

Nem segítenek a juttatások sem. A családi pótlék összege 2008 óta nem emelkedik, az egyszülős családok csak ezer forinttal kapnak többet.

Becslések szerint a gyerekek negyede élhet úgy az anyjával, hogy az apa nem fizet gyerektartást, holott az apa lakhelye ismert. Ehhez képest nagyon kevesen kapnak állami segítséget: a gyámhivatal csak akkor előlegezi meg a gyerektartást (és utal maximum 14.500 forintot), ha a családban az egy főre jutó jövedelem nem haladja meg az 57 ezer forintot.

Forrás: www.hvg.hu

http://hvg.hu/itthon/20190917_egyszulos_csalad_szegenyseg_gyerektartas_munkaeropiac

vissza a tetejére

112. szám (III. évfolyam/36.) | 2019. szeptember 11.

Erősebb az ellenzék a nagyvárosokban, mint a Fidesz

Budapesten és a megyei jogú városokban jobban áll az ellenzék, mint a Fidesz – derült ki a Závecz Research (ZRI) kutatóintézet által augusztusban végzett pártpreferencia-felmérésből.

Az elemzés szerint a Fidesz támogatottsága az uniós választások óta egy szűk határon belül hullámzott, később pedig 32-ről 34 százalékra emelkedett a teljes népesség körében. A legerősebb ellenzéki párt továbbra is a Demokratikus Koalíció (DK). Őket júliusban még 10 százalék támogatta, azóta viszont egy százalékkal visszaestek – mutatott rá a ZRI vizsgálata. A kutatók hozzátették, hogy a Jobbik tábora egy hónap alatt hatról hét százalékra, a Magyar Szocialista Párté (MSZP) pedig ötről hatra növekedett, míg a Momentum öt százalékon stagnált. Nem változott az LMP, a Mi Hazánk Mozgalom és a Kétfarkú Kutyapárt támogatottsága sem – ők mind két százalékon állnak. A Závecz Research felmérése szerint a pártnélküliek aránya az elmúlt egy hónapban kisebb lett, 34-ről 30 százalékra zsugorodott.

A kutatás az országos arányok mellett településtípusra lebontva is vizsgálta a pártpreferenciákat. E szerint a nem budapesti és nem megyei jogú városokban élők között a Fidesznek az országosnál nagyobb az előnye. Ezeken a helyeken ugyanis közel 38 százalék szavazna a kormánypártra.

Nem úgy a megyei jogú városokban, ahol a felmérés szerint egyre élesebb a verseny a kormányoldal és az ellenzék között. A Fidesz ebben a kategóriában érzékelhetően kisebb támogatottsággal rendelkezik, mint országosan. Népszerűségüket mindössze 30 százalékra becsülik, míg az ellenzéki pártokat együtt mintegy 35 százalékra. Frakciókra lebontva ez azt jelenti, hogy a Demokratikus Koalíció 10, a Jobbik 9, a Momentum és az MSZP–Párbeszéd pedig 8 százalékon állnak. Hasonló a helyzet Budapesten is, ahol az összesített adatok alapján a Fidesz támogatottsága 34, az ellenzék együttesen pedig 37 százalékot szerezhet.

Forrás: www.index.hu

https://index.hu/belfold/2019/08/15/zavecz_budapesten_es_a_megyei_jogu_varosokban_erosebb_az_ellenzek_mint_a_fidesz/

Közvélemény-kutatásnak álcázott kampány

Annyira szomorú, hogy van olyan politikai erő, amelyik mindig csalással akar nyerni. Most éppen azokban a városokban, ahol esélyes az ellenzék az önkormányzati választáson, ál-közvéleménykutatókat alkalmaznak. Ezek tömegesen hívogatják a választókat, és kérdésnek álcázott hazugságokat terjesztenek az ellenzéki polgármesterjelöltekről.

Korábban Amygdala néven jelentkeztek be a „közvélemény-kutatók”, újabban a tiszteletet ébresztő Magyar Társadalomkutató Intézet néven mutatkoznak be.

„Ön inkább támogatja vagy inkább nem támogatja, hogy Balatonalmádiba migránsokat telepítsenek?”

Pécsen azt kérdezték, hogy: „Akkor is szavazna-e Péterffy Attilára, ha kiderülne, hogy családon belüli erőszakot követett el?”

A fővárosi jelöltet, Karácsony Gergelyt azzal próbálják lejáratni, hogy „Emelné az üzemanyagárakat és bevándorlóknak ajánlaná fel az üresen álló budapesti lakásokat”.

De szorgalmasan hívogatják a választókat Budaörsön, Keszthelyen és Gödöllőn is.

Gémesi György gödöllői polgármester szerint „annyi pénze csak egyetlen politikai erőnek van, hogy kifizesse ezeket a nagyon költséges, többmilliós kutatásokat, melyek a kérdéseikkel is orientálják, mint láttuk, a szavazókat”.

A Fidesz tagadja a vádakat.

Mindenesetre ez a módszer erősen megkérdőjelezi a választási verseny tisztaságát. Ráadásul lejáratja a valódi közvélemény-kutatókat is.

Forrás: wwww.444.hu

https://444.hu/2019/09/10/mar-uj-neven-hivogatja-a-valasztokat-a-remhireket-terjeszto-kozvelemeny-kutato?fbclid=IwAR1OdiJtBZuQl6XqWYa6kZN5YQarMZc5MmGuMkH8rMsB-MMgqiXjHO2zXTg

Kelet-európai mozgalmak – Filmklub a Közélet Iskolája szervezésében

Verespatak, egy falu a szakadék szélén – dokumentumfilm és beszélgetés. Szeptember 18. 18:00, Auróra közösségi ház

Iszonyatosan bonyolult a rezsiutalványok beváltása

Noha a Nemzeti Közművek Zrt. állítja, felkészültek a nyugdíjasok rezsiutalványainak fogadására, sokak szerint nem egyszerű kiigazodni a felhasználás feltételein. A kormány az önkormányzati választási kampányra időzítve minden idősnek 9 ezer forintos juttatással „kedveskedik”.

Nyugdíjas legyen a talpán, aki megfejti a rezsirejtvényt. A Nemzeti Közművek Zrt. azt javasolja, hogy amennyiben a csekkünk kevesebb, mint a felhasználni kívánt 3, 6 vagy 9 ezer forintos kedvezmény, akkor igényeljünk új 3, 6 vagy 9 ezer forintos csekket és azt fizessük be a rezsiutalvánnyal. Noha ezzel túlfizetés keletkezik, azt később levonják a számlánkból.

Ha tartozásunk nagyobb az utalványnál, ne kérjünk pótcsekket, hanem fizessük be a meglévőt, részben a rezsiutalvánnyal. Aki átutalással, csoportos beszedési megbízással vagy bankkártyával fizet, ebbéli szokásain ne változtasson. Ilyen esetben a tartozás Postán keresztül szintén csak egy külön igényelt csekk rezsiutalványos befizetésével csökkenthető vagy akár fizethető túl.

Rossz hír az elektronikusan fizetőknek, hogy a kedvezmény érvényesítéséhez legalább egyszer meg kell jelennünk a Postán vagy a cég ügyfélszolgálatán.

Egyébként az egész azért ilyen bonyolult, mert az utalványból nem szabad készpénzt visszaadni. Más kérdés, hogy mivel nem névre szól, az bárkinek átadható.

Azt már csak mi tesszük hozzá: nem lett volna egyszerűbb megemelni a havonta járó nyugdíj összegét 9 ezer forinttal?

Forrás: www.nepszava.hu

https://nepszava.hu/3049013_nyugdijas-legyen-a-talpan-aki-megfejti-a-rezsirejtvenyt

Sok pénzt kell visszafizetnünk az Uniónak a csalások miatt

A 2014–2018 közötti kohéziós alapok elköltését vizsgálta az Európai Csalás Elleni Hivatal, az OLAF. A kedden bemutatott jelentés szerint Magyarország negatív rekordot döntött, a 28 EU-tagállam közül innen kellene a legnagyobb arányú EU-s forrást visszakérni.

A 2018-as OLAF jelentés szerint a 2014–2018-as időszakból összesen 277 esetben zártak le nyomozást javaslattal, ebből 66 román és 52 magyar eset.

A pénzügyi javaslatok (ami általában visszafizetést jelent a gyakorlatban) a magyar eseteknél a támogatások 3,84 százalékára vonatkoznak, ez a legmagasabb arány az EU-ban.

A visszafizetés helyett alkalmazhatnak átcsoportosítást is, ha a tagállam kormánya úgy határoz, hogy költségvetési forrásokat tesz be az EU-s források helyett.

(A magyar kormány előszeretettel használja ezt a módszert, ha már nem tud kimenekülni a csalás vádja alól. Ez történt Orbán veje, Tiborcz István esetében is, amikor a költségvetésből, vagyis a mi pénzünkből pótolták a vitatott forrásokat, kiváltva az uniós támogatást. Ilyenkor pedig már azt lehet mondani, hogy mi közötök hozzá, ez nem uniós pénz. A szerk.)

Forrás: www.napi.hu

https://www.napi.hu/nemzetkozi_gazdasag/az_olaf_sok_penzt_kerne_vissza_magyarorszagtol.690779.html

Magyarországon a második legmagasabb a megelőzhető halálesetek száma

A 75 év alatti halálesetek több mint fele lenne megelőzhető Magyarországon (51,7%) az EU-tagállamok közül egyedül Szlovéniában (53,5%) rosszabb a helyzet.

Ezt a képet némileg árnyalja, ha a megelőzhető és a kezelhető eseteket külön vizsgáljuk.

A 75 év alatti halálesetek közül azok aránya, melyek kezelhetők lettek volna, Romániában a legmagasabb (31,9%), a második legrosszabb Szlovákiában (30,8%) a helyzet, majd Litvániában (30,1%), Máltán (30%), Bulgáriában és Lettországban (29,7%). Magyarországon az arány 27,8 %.

A leggyakoribb okai az elkerülhető haláleseteknek a szívroham (15 százalék), a légzőszervi daganatos megbetegedések (14%), a sztrók és az alkoholhoz köthető betegségek (7-7%), illetve a végbélrák (6%).

Forrás: www.euronews.hu

https://hu.euronews.com/2019/09/06/magyarorszagon-a-masodik-legmagasabb-a-megelozheto-halalesetek-szama

 

vissza a tetejére

111. szám (III. évfolyam/35.) | 2019. szeptember 4.

Országos diáksztrájk szeptember 13-án

A köznevelési törvény módosítása ellen tüntettek a Parlament előtt diákok, szülők és pedagógusok augusztus utolsó napján. A tüntetés szervezői szeptember 13-ára országos diáksztrájkot szerveznek.

A pár hete elfogadott jogszabály csökkenti az alternatív iskolák szabadságát, állami hivatal dönt majd a magántanulói státuszról, az iskolakezdés lehetősége is veszít rugalmasságából, az iskolaigazgatók kinevezésébe pedig nem lesz beleszólása az érintett tanároknak, szülőknek és gyerekeknek.

A tüntetés szervezői a törvénymódosításon túlmenően is megfogalmaztak követeléseket. Azt szeretnék, ha az éves költségvetésben legalább kétszer ennyi jutna az oktatásra, mint jelenleg. A területet érintő törvények előkészítésébe vonják be a szakmai szervezeteket. Legyen szabad tankönyvválasztás.
Csökkentsék a tanárok túlterheltségét, az óraszámokat és a felesleges adminisztrációt. Adjanak versenyképes fizetést az összes pedagógusnak, az iskolatitkároknak és az iskolákban dolgozóknak.

A demonstráció szervezői a tüntetés végén bejelentették: szeptember 13-ára országos diáksztrájkot szerveznek, azt kérik az iskolásoktól, hogy ne menjenek be az órákra, „mert mi így tiltakozunk”.

A tüntetés előtti napon a Pedagógusok Szakszervezete (PSZ) állt ki a nyilvánosság elé.

Az érdekvédelmi tömörülés vezetője kifejtette: az elmúlt tanévben a PSZ hat hónapon át küzdött a béremelésért, az óraszámok csökkentéséért, a munkaterhek mérsékléséért.
Az óraszámok csökkentése kardinális kérdés, az elmúlt időszak problémáinak alapja – mondta. Ragaszkodtak a fix heti óraszámokhoz – idézte fel. Hozzátette: reménykeltők voltak az egyeztetések, még arra is volt esély, hogy már a mostani tanévben emelkedjenek a bérek.  Kitért arra: míg a garantált bérminimum 2014 óta 72 százalékkal nőtt, addig a pedagógusok bére csak 27 százalékkal.

Mérhetetlenül elkeseredtek, amikor látták, hogy sem a jövő évi költségvetésben, sem a köznevelési törvényben nem látták viszont mindezt – jegyezte meg Szabó Zsuzsa, aki szerint ez a tanév is ugyanúgy kezdődik, mint az elmúlt évi, azaz semmi nem változott.

Ugyancsak augusztus végén jelentették be, hogy öt ellenzéki frakció közös beadványban kéri fel az Alkotmánybíróságot, semmisítse meg a köznevelési törvény júliusban elfogadott módosításait.

Forrás: www.eduline.hu, MTI 

http://eduline.hu/kozoktatas/20190831_tuntetes_a_koznevelesi_torveny_modositasa_ellen?fbclid=IwAR1sdgPk-zKHfTfxqrb1FbBNWyb7dVwm6PlG2ER4KgtAKTMiQIWnpCIeFuI

Soha nem költött még ilyen keveset az állam az egészségügyre

A Központi Statisztikai Hivatal legfrissebb – 2017-es – adatai alapján negatív rekordot döntött a kormány, 2010 óta először zuhant be a GDP (a nemzeti össztermék) 7 százaléka alá az egészségügyre fordított kiadás.

A 2017-re mért 6,9 százalékból csak 4,8 százalék jutott az államra, a többit a betegek fizették. A betegellátásban először került tíz százalék fölé a fizetős egészségügy.

Mindeközben a Magyar Államkincstár legnagyobb tartozójává lépett elő a Péterfy Sándor Utcai Kórház-Rendelőintézet és Manninger Jenő Országos Traumatológiai Intézet, amely már 3,5 milliárd forintnyi lejárt adóssággal működik.

Második helyen az MH Egészségügyi Központ áll 3,22 milliárd forintos adósságállományal.

Forrás: www.444.hu

https://444.hu/2019/08/26/negativ-rekordot-dontott-a-kormany-az-egeszsegugyre-ilyen-keveset-meg-nem-koltottek

Egyre öregebb autókkal járunk

Agyonhasznált, környezetszennyező és nem túl biztonságos öreg személyautók futnak az útjainkon milliószámra. Jelenleg az autópark átlagéletkora 14,6 év, azaz lassan visszasüllyedünk oda, ahol 1991-ben tartottunk, akkor 16 év volt az átlag.

A Magyarországon legnagyobb számban használt Opel Astrák átlagos kora 15,9 év, a második helyen álló Suzuki Swifteké 17,4 esztendő, míg a harmadik VW Golfoké 17,1 év.

Önti ránk a pénzt az Unió, állítólag hasít a gazdaságunk, és papíron emelkednek a fizetések – ám a magyar járműpark valamiért csak tovább öregszik. Az autóinkon nyoma sincs az állítólagosan növekvő életszínvonalnak.

Forrás. www.vezess.hu

https://www.vezess.hu/magazin/2019/08/29/a-magyarorszagon-futo-szemelyeutok-atlagos-eletkora/

Történelmi mélyponton a forint

Soha nem volt még ilyen gyenge a forint az euróhoz képest, mint augusztus végén. „A miniszterelnök-csere a megoldása a forintválságnak” – mondta Orbán Viktor 2008-ban, pedig akkor csak 274 forint volt egy euró.

Megtörtént, amitől napok óta mindenki tartott: soha nem látott mélységbe esett a forint árfolyama az euróval szemben. Augusztus 29-én délután 331,9 forintba került egy euró, ennél még sosem volt gyengébb a magyar pénz az euróval szemben. Az eddigi történelmi rekord a tavaly nyáron elért 330,8 forintos euróárfolyam volt.

Érdemes felidézni, hogy miket mondott Orbán Viktor akkor, amikor még az MSZP-s kormány idejében gyengült a forint.

„A kormány az elmúlt időszakban a forintot mesterségesen erős állapotban tartotta, ha viszont az árfolyam a reális áron, 250 és 260 forint között mozgott volna, akkor a jelenlegi 274 forintos euróárfolyam nem keltené az összeomlás érzését, és nem alakult volna ki egy rossz pszichózis.”

„A forinttal nincsen nagyobb baj, a forinttal akkor lesz baj, hogy ha nem tudjuk a bizalmi válságot megoldani. A miniszterelnök-csere a megoldása a forintválságnak.”

„Ha Magyarország az euróövezet tagja lenne, akkor a pénzügyi rendszerét nem rázná meg ennyire a válság.”

Mindezt tehát Orbán Viktor mondta. Pedig akkoriban még 21 százalékkal erősebb volt a forint, mint most.

Forrás: www.444.hu www.index.hu

https://444.hu/2018/06/28/a-miniszterelnok-csere-a-megoldasa-a-forintvalsagnak-mondta-orban-274-ft-nal-2008-ban

https://index.hu/gazdasag/2019/08/29/tortenelmi_melyponton_a_forint/

Drasztikusan nőtt a külföldi munkavállalók száma

Olyan mértékű a munkaerőhiány Magyarországon, hogy azt már csak külföldi munkavállalókkal – migránsokkal – tudják pótolni. A Bevándorlási és Menekültügyi Hivatal adatai szerint tavaly a korábbinál másfélszer többen érkeztek munkavállalási szándékkal Magyarországra.

A statisztikák szerint a tartózkodási jogosultságot szerzők több mint fele, 54 százaléka érkezett munkavállalási szándékkal országunkba. Ez a 111 279 külföldiből 60 931 főt jelent.

Az előző évekhez képest egyébként drasztikusan megugrott mind a tartózkodási engedélyt szerzők, mind a munkavállalási céllal érkezők száma. 2017-ben még csak 58 923-an kaptak tartózkodási engedélyt, közülük 24 539-en érkeztek munkavállalási szándékkal.

Noha a kormányzat a hazai munkaerő mobilizálásával szeretné megoldani a helyzetet, egyre inkább rákényszerül arra, hogy Ukrajnából, Kínából, Vietnámból, Mongóliából, Indiából is befogadjon munkavállalókat.

Forrás: www.mfor.hu

https://mfor.hu/cikkek/makro/megrohamoztak-magyarorszagot-a-kulfoldi-munkavallalok.html

Bécsben nem akarnak új stadiont

Bécs városa jelezte az Osztrák Labdarúgó Szövetségnek, hogy ellenzik egy új nemzeti stadion építését a fővárosban. Bécs sportért felelős tanácsosa, Peter Hacker azt nyilatkozta, hogy a stadionépítésre szánt pénzt „inkább a tömegsportba és a gyerekeinkbe fektetjük”.

Az osztrákok jelenlegi nemzeti stadionja az egyébként Bécsben lévő, 50 ezer férőhelyes Ernst Happel, eredetileg 1931-ben épült, de azóta ötször is felújították. Legutóbb a 2008-as Európa-bajnokságra modernizálták, 40 millió euróért. 

Az osztrák szövetség azonban új nemzeti stadiont szeretne, aminek becsült költsége 300-400 millió euró. Vagyis a felső határ is cirka 128 milliárd forint, ami így is olcsóbb, mint a nálunk épülő, most épp nettó 150 milliárdnál tartó új Puskás Stadion. 

Bécs elutasítása miatt az osztrákok új helyszínt keresnek. Az egyik lehetőség a magyar határhoz egészen közel eső Parndorf (Pándorfalu). 

Forrás: www.444.hu

https://444.hu/2019/08/28/becs-elutasitotta-egy-uj-nemzeti-stadion-epiteset-inkabb-a-tomegsportra-es-a-gyerekekre-forditjak-a-penzt?fbclid=IwAR2_uqRLA8Aq6mL0OiYbIxyofucKiARnqyUlOwCCq1ypkBQxS9Cb0AYsYvY

 

vissza a tetejére

110. szám (III. évfolyam/34.) | 2019. augusztus 28.

Ezermilliárdok folynak el észrevétlenül

Négy év alatt több ezermilliárd forintos többletbevétele keletkezett a költségvetésnek, ám ezt a pénzt gyakorlatilag nyomtalanul el is költötte a Fidesz-kormány. Mivel nincsenek átfogó reformtervek, a maradék pénzeket szinte ötletszerűen használják fel.

A 2015 és 2018 közötti négy évben a mindenkori folyó költségvetésben összesen 6527 milliárd forintos terven felüli bevétel keletkezett, amit az utolsó fillérig, sőt még a többletbevételeken túlterjeszkedve elköltött a kormány. A négy év alatt ugyanis a költségvetési törvényben engedélyezett összegnél 7702 milliárd forinttal többet költöttek el. Ennyi pénzt fordít a magyar állam három év alatt az oktatásra és öt év alatt az egészségügyre – vagyis bődületesen nagy pénzről beszélünk.

Az elmúlt években megszokottá vált, hogy amikor többlet alakul ki a büdzsében, akkor a kormány kampányszerű pénzszórásba kezd, ám mivel nincsenek előkészített reformprogramok, csak a meglévő infrastruktúrába tudja belenyomni a pluszpénzt. Így folytak el az elmúlt években ezermilliárdok presztízsberuházásokra, állami cégek, kórházak konszolidációjára, a kormánynak tetsző civil szervezetek, projektek támogatásra, holott ezt az évi 1000-1500 milliárd forintos pluszforrást ennél sokkal hasznosabban is el lehetett volna költeni az oktatásban, az egészségügyben, a szociális szférában vagy az államadósság csökkentésére.

A 2017-es zárszámadási törvény szerint a pluszpénzek egy részét különféle állami beruházások támogatására, közúthálózat-fejlesztésre, valamint az „ország védelmi képességének növelésére” költötték. Az év végi maradványt akkor is kampányszerűen szórta ki a kormány az év utolsó napjaiban. Az egyértelmű nyertesek az egyházak voltak, amelyek 88 milliárd forintot kaptak, de jutott 71 milliárd forint a kiemelt sportberuházásokra, a kultúra viszont csak 8 milliárdot, az oktatás 9 milliárdot kapott, és 3 milliárd forint jutott az önkormányzatoknak – jelezve, hogy a kormány mit tart fontosnak.

A pénzszórási őrület rekordját azonban 2016 decemberében állította fel a kormány, amikor is egyetlen hónap alatt az akkori nemzeti össztermék (GDP) 10 százalékát, 3350 milliárd forintot költötte el. Terven felül mintegy 700 milliárd forint értékben fizettek uniós támogatásokat, de további 616 milliárd forintot költöttek állami cégek feltőkésítésére, ipari parkok, a zalai önvezető tesztpálya építésére, a nyugdíjasok Erzsébet-utalványaira, az egyházak, sportszervezetek, oktatási és egészségügyi intézmények támogatására.

Forrás: www.nepszava.hu

https://nepszava.hu/3047456_miutan-megszerezte-es-tonkre-vagta-az-allam-az-500-milliardos-lakossagi-szemetbizniszt-most-ujabb-hulladekotletei-vannak

Így veszik meg a nyugdíjasokat

Éppen az önkormányzati választások előtt jutott eszébe a Fidesz-kormánynak, hogy 9 ezer forintos rezsiutalványt adjon a nyugdíjasoknak. Az utalványok felhasználása nehézkes, ezért sokan úgy vélik, ha már adtak, akkor jobb lett volna szabadon felhasználható módon, a havi nyugdíjhoz hozzáadni. Így persze a pénz kizárólag az államhoz megy majd vissza.

A nyugdíjas érdekvédelmi szervezetek kihagyásával döntött a kormány az önkormányzati választás elé időzített háromszor 3000 forintnyi rezsiutalványról.

Ráadásul a társadalmi békének sem tesz jót az utalványosztás időzítése, hiszen van olyan üzenete, hogy a nyugdíjasok szavazata megvásárolható. Ez tovább erősítheti a már most is érzékelhető nyugdíjas-ellenességet.

Ha azt nézzük, hogy a magyarországi ún. rezsicsökkentés óta 30-40 százalékkal csökkentek az árak a világpiacon, amin az állam mintegy 100 milliárd forintot nyert, akkor az egyszeri, fejenként 9 ezer forintos juttatás aprópénz. Hiszen a töredékét adja oda az állam annak, amit nyert a befagyasztott fogyasztói árak mellett a korábbinál sokkal olcsóbban beszerzett energián.

A rezsiutalványt a postán a csekkek befizetésére lehet használni, és a rendelet szerint vissza nem adnak belőle, így érdemes annyi csekket vinni, hogy az összeget teljesen fel tudják használni a kedvezményezettek. Ha nem elég az utalvány a csekkekre, akkor bankkártyáról nem, csak készpénzzel lehet kiegészíteni. Annál viszont, aki közvetlenül a gáz- vagy áramszolgáltatónál használja fel, nem baj, ha az utalvány összege több, mint a fizetendő számla – jóváírják a túlfizetést a következő számlán. 

Az érdekképviselet vezetői felvetették azt is: mi lesz azokkal, akik mozgásképtelenek vagy idősotthonban élnek, és közvetlenül nem fizetnek rezsiszámlát, de jól jönne nekik pár ezer forint? Úgy fest, ők legfeljebb úgy juthatnak hozzá a pénzhez, ha valakinek átadják a rezsiutalványt, már ha van erre lehetőségük. Akiknél távfűtés van, illetve fával vagy szénnel fűtenek, azoknak nincs gázszámlájuk, viszont az áramszámla kifizetésére fel tudják használni ők is a rezsiutalványt.

Problémás lehet még az is, hogy a postás csak egyszer viszi ki az utalványokat – ha nem veszi át a nyugdíjas, az értékutalványoknál szokásos ügymenetet követik, így a következő tíz munkanapon még a postán átvehető a küldemény, később viszont már csak a Magyar Államkincstárnál érhetők el a bónok.

Egyértelmű a vélemény, hogy sokkal olcsóbb és egyszerűbb lett volna a nyugdíjhoz hozzácsapni az összeget. Nem kellett volna utalványt nyomtatni, a postának kihordani, és a felhasználás is könnyebb lenne. 

Forrás: www.24.hu

https://24.hu/fn/gazdasag/2019/08/27/rezsiutalvany-nyugdijas-posta/

Jelentősen nőtt az Unió népszerűsége Magyarországon

A júniusban készített felmérés eredményei szerint az Európai Unióba vetett bizalom utoljára 2014-ben állt ilyen magas szinten, s továbbra is meghaladja a nemzeti kormányok vagy parlamentek iránti bizalmat. A magyarok kétharmada optimista az EU jövőjét illetően.

A bizalom szintje 20 tagállamban nőtt. Az Európai Unióban „inkább megbízó” válaszadók aránya Litvániában a legmagasabb (72 százalék), majd Dánia (68 százalék) és Észtország (60 százalék) következik. Magyarországon ez az arány 55 százalék, ezzel az ország a kilencedik helyen áll. A bizalom szintje a kilépésre készülő Egyesült Királyságban a legalacsonyabb (29 százalék).

Az európaiak többsége derűlátó az EU jövőjét illetően (61 százalék), és csupán 34 százalékuk pesszimista. Az optimizmus Írországban (85 százalék), Dániában (79 százalék), Litvániában (76 százalék) és Lengyelországban (74 százalék) a legmagasabb. A skála másik végén az Egyesült Királyság (47 százalék) és Franciaország (50 százalék) található.

A magyarok 68 százaléka optimista, 28 százaléka pesszimista a kérdésben a közvélemény-kutatás szerint. 

Forrás: www.napi.hu

https://www.napi.hu/nemzetkozi_gazdasag/https://www.napi.hu/nemzetkozi_gazdasag/eurobarometer-eu-bizalom-euro-migracio-klimavaltozas.689230.html.689230.html

836 ezer embernek nincs körzeti fogorvosa

Magyarországon rengeteg a betöltetlen fogászati és gyermek- és iskolafogászati körzet, ahol a lakosoknak nincs körzeti fogorvosuk. A Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő (NEAK) 2019. augusztusi adata szerint 272 betöltetlen és 15 megszűnt alapellátó fogorvosi praxis van, amely körzetekhez 835 911 ellátandó lakos tartozik.Vagyis ennyi embernek nincs körzeti fogorvosa. 

A tartósan betöltetlen praxisok közül ráadásul a legtöbb az ország legszegényebb régióiban található, ahol az emberek nem engedhetik meg maguknak a magánellátást. És ez csak az egyik – bár kétségkívül a legfájdalmasabb – problémája az ágazatnak.

Nem véletlen, hogy az alapellátáshoz tartozó fogorvosok szeptember 2-től 13-ig figyelemfelhívó akciót tartanak (nem az első alkalommal), hogy újfent jelezzék, sürgős megoldásokra van szükség.  Országszerte több mint ezer állami praxisban dolgozó fogorvos csatlakozott a kezdeményezéshez – lett is belőle feszültség, például Tatabányán, ahol a városvezetés levélben fenyegette meg azokat a városi fogorvosokat, akik jelezték részvételüket a rendhagyó sztrájkban, sőt, utasította a fogorvosokat, hogy a rendelőkből távolítsák el azokat a tájékoztató anyagokat, amelyek az akció okait, a fogorvosok panaszait taglalják.

Az elmúlt években a kormány még csak kísérletet sem tett a problémák megoldására, miközben százezrek maradnak alapellátás nélkül, a magánfogászati árak pedig sokuk számára megfizethetetlenek (vagy akár csak a távolság miatt nem is elérhetők). Nem véletlen, hogy a fogorvosok az Emberi Erőforrások Minisztériumának küldött levelükben is jelzik: „A figyelemfelhívó akció széles társadalmi rétegek érdekképviseletét jelenti.”

Forrás: www. merce.hu

https://merce.hu/2019/08/21/835-911-magyar-lakosnak-nincs-korzeti-fogorvosa/

vissza a tetejére

109. szám (III. évfolyam/33.) | 2019. augusztus 21.

Mamahotelben rekedt egy egész generáció

A szociális bérlakások hiánya és a megfizethetetlen albérletárak miatt a 20–29 éves fiúk 78,9 százaléka képtelen elköltözni a szüleitől. Miközben ez az arány a legfejlettebb országokban 20 százalék alatt van.

A körülbelül 1,2 millió magyar huszonéves közül 870 ezer még a szüleivel élt 2018-ban – derül ki az Eurostat adataiból. Nemi bontásban ez azt jelenti, hogy a 20–29 éves férfiak 78,9 százaléka, a nőknek pedig 65 százaléka nem költözött el otthonról.

Európai vonatkozásban ezekkel a számokkal Magyarország a középmezőnybe tartozik, ám az adatokból egy ennél érdekesebb jelenség is kirajzolódik: a jóléti államukról és a közösségi lakásvagyon magas szintjéről híres skandináv országokban a szüleiknél élő huszonévesek aránya drasztikusan alacsonyabb, mint az elmúlt években brutális megszorításokat végrehajtó dél-európai államokban.

Dániában a huszonéves férfiak 18,2 százaléka, a nőknek pedig 10,4 százaléka nem repült még ki a szülői fészekből, de Svédországban, Finnországban és Norvégiában is a 20 százalékos tartományban marad az arányuk.

Ezzel szemben Spanyolországban, Olaszországban, Görögországban, Horvátországban és Bulgáriában a huszonéves nők több mint hetven, a férfiaknak pedig több mint nyolcvan százaléka él még a szüleinél.

A magyar adatokból egyébként jól lehet követni a lakásárak és bérleti díjak alakulását. A gazdasági világválság utáni 2010–2014-es magas otthonmaradási ráta után 2015–2017-ben mind a nők, mind a férfiak körében nőtt az önállóan lakók aránya. Az ingatlanárak növekedése miatt azonban tavaly újra megfordult a trend. Ha a következő években is folytatódik a tendencia, Magyarország könnyen elérheti a dél-európai országok szintjét.

friss adatok szerint az ingatlanárak 4–24 százalékkal növekedtek az idén (a községekben alacsonyabb, a városok nagyobb mértékben). A Habitat for Humanity tavalyi lakhatási jelentése szerint Magyarországon jelenleg is két-hárommillió ember él lakhatási szegénységben. A jelentésből az is kiderül, hogy ehhez a szociálisan célzott lakhatási támogatások csökkenése és az albérletárak növekedése is masszívan hozzájárul. Bár a tavalyi államköltségvetésből 285 milliárd forint ment el lakhatási célú támogatásra, ennek körülbelül a 90 százaléka nem szociálisan célzott támogatás volt, vagyis nem azoknak a lakhatását könnyítette meg, akik a leginkább rászorulnának – gondoljunk itt például a felső- és középosztályra szabott csok-ra.

Forrás: www.merce.hu

https://merce.hu/2019/08/19/mukodo-joleti-allamokban-sokkal-kevesebb-huszoneves-lakik-a-szuleinel-mint-magyarorszagon/

Az elnyomás arcai – képzés a társadalmi egyenlőtlenségekről

Budapest 2019. szeptember 14–15.

Jelentkezés szeptember 1-ig itt: www.kozeletiskolaja.hu

Kapcsolat: kozeletiskolaja@gmail.com

Meglopja az embereket a rezsi„csökkentés”

Miközben a nemzetközi gázárak felükre-harmadukra estek, az Orbán-kormány továbbra sem csökkenti a lakossági tarifát, az extrahasznot megtartva magának.

A piaci folyamatokból kiindulva akár 30-40 százalékkal is csökkenhetne a hazai lakossági gázár – közölte Pletser Tamás, az Erste olaj- és gázpiaci elemzője. Pontos becslést ugyanakkor már csak azért sem kívánt adni, mert – mint kifejtette – a hazai lakossági tarifa szintje nem gazdasági, hanem politikai kérdés. Ilyenkor pedig nagyobb súllyal eshetnek latba például a választások, mint a piaci folyamatok.

Mindenesetre ez a közelítő becslés is jól mutatja, hogy a rezsicsökkentéssel 2014-ben befagyasztott, rögzített lakossági gázárral az emberek, a lakosság milyen sokat veszít, mennyivel többet fizet a kelleténél.

Változatlanul titkos az az ár, amit az állam fizet a magyar lakossági gázért az oroszoknak.
Az európai tőzsdei gázár az elmúlt egy év alatt szinte harmadára, megawattóránként 28 dollárról 10 dollár közelébe esett. Ilyen mélyen tíz éve, mondhatni a fejlett európai gáztőzsde kialakulása óta nem járt a kurzus.

De ha nem csak az elmúlt évet nézzük, hanem az elmúlt hat évet is, akkor az látszik, hogy a rezsicsökkentéssel befagyasztott gázár sokkal tovább volt a világpiaci árnál magasabb, mint amikor alatta volt.

Amit az emberek zsebéből így kihúztak, az az államnál csapódik le extraprofitként.

Forrás: www.nepszava.hu

https://nepszava.hu/3047012_megfelezhetnek-a-gazarat-orbanek

Egyenlő esélyeket az önkormányzati választáson!

„Tisztességes versenyben, tiszta eszközökkel és egyenlő feltételek mellett kívánjuk legyőzni a rezsim helyi tagozatát” – áll abban a nyílt levélben, amelyet már egy hete elküldött a keszthelyi ellenzék Nagy Bálintnak, a Fidesz polgármesterjelöltjének.

A levélben szó esik az igencsak egyoldalú sajtóviszonyokról is. „A keszthelyi adófizetők pénzéből működtetett helyi médián keresztül egy alternatív és hamis valóságképet építenek, amelyben minden szép és jó, a város pedig rohamléptekkel fejlődik.”
A helyi média, a Balatoni Krónika, nem tartja hírértékűnek az egyesült ellenzék megmozdulásait, sajtótájékoztatóit. Ennél még a késő Kádár-kor sajtója is szabadabb volt. Félnek a vitáktól, félnek a választók hiteles tájékoztatásától – állítja az ellenzék.

Éppen ezért követelik, hogy a közelgő önkormányzati választás előtt a lakosság tisztességes és kiegyensúlyozott tájékoztatása érdekében az önkormányzati finanszírozású média biztosítson a Fidesszel azonos terjedelemben megjelenési lehetőséget a keszthelyi ellenzéki erőknek is.

Forrás: www.magyarnarancs.hu

https://magyarnarancs.hu/kismagyarorszag/egy-hete-nem-valaszol-keszthely-fideszes-polgarmesterjeloltje-a-neki-elkuldott-es-a-varoshazan-kifuggesztett-nyilt-levelre-122165?fbclid=IwAR0j-0fVPuPwgYUM43R-vQMSXlQaVytqyfuk5DmzR3HeuUpjfOE6sl6A6AY

Havi 850 ezret kap tanácsadásért a minisztériumtól Újiráz plébánosa

A pénzért a Szent László lovagkirály-zarándokút tudományos hátterét megalapozó munka elkészítéséhez ad tanácsokat.

Havonta 850 ezer forintot folyósít neki az Emberi Erőforrások Minisztériuma.
Az RTL Klub megkereste a papot, aki nem tartja túlzónak az összeget. Annyit kell utaznia a munkához, hogy a költségek és az adók után jó, ha százezer forintja marad a megbízási díjból – állítja.

Forrás: www.hvg.hu

http://hvg.hu/itthon/20190816_Havi_850_ezret_kap_tanacsadasert_a_miniszteriumtol_Ujiraz_plebanosa

A rendőrség szerint nem jogellenes a menekültek éheztetése

Különös választ adott a Nemzeti Nyomozó Iroda Szél Bernadett független országgyűlési képviselőnek, aki a magyar tranzitzónákban történt rendszeres éheztetések miatt tett feljelentést.

„Az idegenrendészeti eljárás alatt álló személyek élelmezésének elmulasztása sem lehet a magyar jog szerint jogellenes, hiszen nincs olyan jogszabályi rendelkezés, ami ilyen tartalmú kötelezettséget a hatóságok részére előírna” – írták szó szerint.

Vagyis a rendőrség szerint a magyar törvények nem írják elő, hogy ételt kellene adni a tranzitzónában lévő, „idegenrendészeti eljárás alatt álló személyek” részére, így ha éheztetik is őket, az nem törvénysértés.

A Nemzeti Nyomozó Iroda a feljelentés elutasításában arra is kitér, hogy az Emberi Jogok Európai Bírósága ugyan eddig minden esetben arra kötelezte a magyar hatóságokat, hogy hagyják abba a külföldiek éheztetését, de ebből nem szabad általánosítani és arra következtetni, hogy ezeknek az embereknek ételt kellene adnunk.

Forrás: www.444.hu

https://444.hu/2019/08/15/rendorseg-nem-utkozik-a-magyar-joggal-a-kulfoldiek-eheztetese-a-tranzitzonaban

Egy év alatt 65 milliárdot költött propagandára az állam – a pénzünkből

Az állami intézmények egy év alatt elköltötték hároméves kommunikációs keretük kétharmadát. Csak Rogán Antal minisztériuma 35 milliárdot használt fel ebből, többek közt politikai plakátokra.

Egyetlen év alatt több mint 65 milliárd forintot költöttek kommunikációs tevékenységre különböző állami szervezetek és vállalatok. Ez nagyjából a két és félszerese annak, amit korábban a kormány célként jelölt meg.

Június közepén volt egy éve, hogy aláírták az új keretmegállapodást, amelyben elvileg három évre 90 milliárdot különítettek el ilyen célra. Ebben a 12 hónapban látványosan felpörgött az amúgy sem visszafogott kormányzati propagandagépezet, így nem sikerült tartani a korábban 25 milliárdban korlátozott, később csendben 30 milliárdosra emelt éves keretet.

A legnagyobb pénzköltő maga a kormány: a különböző minisztériumok közel 44 milliárd forintot kommunikáltak el, a propagandáért felelős Miniszterelnöki Kabinetiroda pedig egyedül több mint 35 milliárdot költött 12 hónap alatt az adóbefizetésekből.

Forrás: www.hvg.hu

https://hvg.hu/gazdasag/20190815_A_kormany_egy_ev_alatt_35_milliardot_koltott_propagandara

 

vissza a tetejére

108. szám (III. évfolyam/32.) | 2019. augusztus 14.

A közmédia megcsúfolása

A közmédia – vagyis a Kossuth rádió, az MTV1 és a hasonló csatornák – feladata az lenne, hogy elfogulatlanul tájékoztassanak. Ehelyett ma egyoldalú, hazug, csak a kormány eredményeit dicsőítő, a menekültek ellen gyűlöletet szító propaganda árad ezekből. Balogh Krisztina riporter, aki tavaly év végén távozott önként a híradótól, most kezdett el beszélni arról, hogy milyen hazugságokra kényszerítették. Elhagyta az országot, jelenleg Ausztriában dolgozik felszolgálóként.

A közmédiát a mi adóforintjainkból tartjuk el. Jó tudni, hogy mindenki adózik, ha csak egy kiflit veszünk, annak az árából is 27 százalék adóként az államhoz megy. Vagyis, a mi pénzből tartják fenn a Duna, Duna World, M1,  M2,  M2 Petőfi TV, M4 Sport, M5 televízióadókat, a Kossuth, Petőfi, Bartók, Dankó rádiókat és a Magyar Távirati Irodát.

Ezeknek törvényben rögzített feladatuk a kiegyensúlyozott, pontos, alapos, tárgyilagos és felelős hírszolgáltatás, illetve tájékoztatás. Az eltérő vélemények ütköztetése, a közösség ügyeivel kapcsolatos viták lefolytatása és az ellenzék politikai álláspontjának bemutatása.

Balogh Krisztina még 2016-ban került az MTVA-hoz riporterként. Egyik első rossz élménye volt, amikor a könyvhétről forgatott, és nyilvánvalóvá tették számára, hogy baloldali vagy liberális beállítottságú írókat nem szabad megszólítania. 

Az ilyen közvetetten cenzúrázott esetek az idő előrehaladtával egyre sűrűbbek lettek. De igazán migránskérdés kapcsán durvult el a helyzet. „Egy alkalommal azzal bíztak meg, keressek adatokat arról, hogy milyen rémes új betegségeket hoznak be a migránsok Európába. Nagyon ritkák voltak az ilyen esetek, de addig kellett kutakodnom, amíg egy „szakértő” el nem mondta, hogy mennyire veszélyes ez a sok afrikai és arab ember.”

Szem- és fültanúja volt, ahogy a riportereket utasítják, adott politikai témában kinél és mire kell rákérdezni, és hogy milyen formában provokálják az ellenzéki politikusokat. 

Nyílt titoknak számított, hogy a kormányzati kommunikációt felügyelő államtitkárságról küldik meg a témákat a szerkesztőségbe. „A baloldali politikusokat érintő hírekben az elvárás az volt, hogy minél több szituációban állítsuk be nevetségesnek őket.” 

„De kamerába kellett mondanom olyanokat is, hogy mekkora a gyerekvállalási kedv, és meg milyen jó a CSOK, miközben Szabolcsban saját szememmel láttam, hogy aki tényleg rászorul, képtelen felvenni a támogatást. Másik nap szárnyaló keresetekről és világszínvonalú fejlesztésekről beszéltem, miközben a környékünkön mindenki minimálbéren nyomorog, a vonat pedig 20-szal vánszorog Szabolcstól Békésig.”

Egy idő után már nem bírta tovább: „Nem akartam az adófizetők pénzén csinálni tovább. Nem éreztem fairnek velük szemben.”

Ezért 2018 végén távozott a televíziótól, és Ausztriában vállalt munkát egy étteremben.

Forrás: www.444.hu

https://444.hu/2019/08/12/olyan-belyeg-lett-a-kozmediaban-dolgozni-mint-amikor-leciganyoznak?fbclid=IwAR2EKb9QfhV0dIZFXuxwCVmovWGVtYkRrcmIDjUaDmmell-bEdyN2fCLTAU

Marhákat tilos szállítani olyan hőségben, mint ami a BKV-buszokon van

A legnagyobb kánikula idején, a fővárosi autóbuszokon néha megközelítette a hőmérséklet a már-már elviselhetetlen 40 fokot is.

A másodfokú hőségriasztás ellenére több mint 300 BKV-buszon nem működik a klímaberendezés, ami a BKV légkondicionálóval felszerelt buszainak több mint harmadát jelenti – közölte hétfőn a Közlekedő Tömeg Egyesület. 

Az egyesület két nagy forgalmú dél-pesti vonalon végzett műszeres mérést, és 40 fokhoz közeli meleget is tapasztalt a járatokon. A mérés időtartama alatt a külső hőmérséklet 32°C volt, így a BKK közszolgáltatási szerződésben foglalt előírásai alapján a járműveket 26 fokra kellett volna hűteni.

Viszonyításképpen. az Európai Unió vonatkozó rendelete szerint ekkora melegben szarvasmarhákat például már tilos lenne szállítani, melynek megszegéséért súlyos büntetés jár.

Forrás: www.hvg.hu

https://hvg.hu/itthon/20190812_Marhakat_is_tilos_szallitani_olyan_hosegben_mint_ami_a_BKVbuszokon_van?fbclid=IwAR2yqKh-u92vZmXS6nEAtGtj-H9s4kKejGdQB7z6KmM3PIZg95fyiO-t7aU

Az elnyomás arcai – képzés a társadalmi egyenlőtlenségekről

Budapest 2019. szeptember 14-15.

Jelentkezés szeptember 1-ig itt: www.kozeletiskolaja.hu

Kapcsolat: kozeletiskolaja@gmail.com

A dél-koreai vizes világbajnokság fele annyiba került, mint a budapesti

Véget ért a kvangdzsuni vizes világbajnokság Dél-Koreában és a szervezők a költségeket is nyilvánosságra hozták. Eszerint a vébé összköltsége körülbelül 54 milliárd forint.

A két évvel ezelőtti, budapesti világbajnokság költségei viszont valahol 108 és 130 milliárd forint körül lehettek – hivatalos elszámolás nálunk máig nem készült.

Ez azt jelenti, hogy a kvangdzsuni vébé fele annyiba került, mint a budapesti.

A sportolókat például egy külön, erre a célra felépített lakónegyedben szállásolták el – ezeket az épületeket a világbajnokság végeztével értékesítik. Nálunk csak a Duna Aréna felépítése 43 milliárdba került, a sportolóknak pedig szállodaszobákat béreltek.

2027-ben ismét Budapest rendezi a vizes világbajnokságot.

Forrás: www.magyarnarancs.hu

https://magyarnarancs.hu/gazdasag/a-del-koreai-vizes-vilagbajnoksag-fele-annyiba-kerult-mint-a-budapesti-121818

Itt az infláció

A KSH jelentése szerint júliusban átlag 3,3 százalékkal emelkedtek az egy évvel korábbihoz képest a fogyasztói árak.

Ez azonban csalóka, az áremelkedés ugyanis változatos mértékű. Az élelmiszerek ára például 6 százalékot emelkedett, és mivel az élelmiszerek vásárlásáról aligha mondhatunk le, ezt a drágulást sokkal inkább érzékeljük, mint azt, hogy a szolgáltatások ára csupán 2,8 százalékkal nőtt egy év alatt.

A legnagyobb mértékben a szeszes italok és a dohányáruk ára emelkedett, átlagosan 8,5 százalékkal. 

Forrás: www.444.hu

https://444.hu/2019/08/08/mintha-valakinek-hianyzott-volna-megerkezett-az-inflacio

Száműzték a szélerőműveket

Miközben az egész világon azon dolgoznak, hogy az energia minél nagyobb részét állítsák elő a szél és a nap segítségével, hiszen ezek ingyen vannak. Addig Magyarországon még csak nem is tervezik szélerőművek létesítését.

Nem erőlteti meg túlzottan magát a kormány, ha a szélenergiáról van szó – derült ki Cseresnyés Péter államtitkár Szél Bernadettnek adott válaszából. Az LMP volt társelnöke tíz klímapolitikai kérdést tett fel, beadványában elfogadhatatlannak nevezve, hogy a Nemzeti Energia- és Klímaterv (NEKT) első változata szerint 2030-ra teljes mértékben leállítanák az amúgy is kis számban működő szélerőműveket. A független parlamenti képviselő szerint az sincs rendben, hogy 2011-ben gyakorlatilag betiltották az ilyen egységek telepítését.

Szél Bernadett úgy látja, míg 1990 után alapvetően a szocialista nagyipar összeomlása vetette vissza a szén-dioxid-kibocsátást, addig ez a szint 2015 után újra emelkedett. 

Forrás: www.magyarhang.org

https://magyarhang.org/belfold/2019/08/08/nem-szamol-a-kormany-uj-szeleromuvel/

Ki a jó magyar?

Kövér László, a parlament elnöke a napokban Gyergyószentmiklóson járt, és az Erdélyi Magyar Ifjak egyesület nyári táborában fejtette ki, mire lenne szükség a magyarországi demográfiai helyzet javításához. 

Szerinte rá kell ébreszteni az embereket arra, hogy nem az a jó magyar, aki magyarul beszél, hanem az, akinek három-négy gyermeke, 9-16 unokája van, valamennyien magyarul beszélnek, és elkötelezettek a nemzet ügye iránt.

Forrás: www.index.hu

https://index.hu/belfold/2019/08/10/kover_laszlo_demografia_csaladvedelmi_akcioterv_gyerekvallalas/?fbclid=IwAR2gs3HuVPzzq0PPRChfizeaf6V6wYXOwirLx7vOSpfTY1q75SVt3UpH_f8

 

vissza a tetejére

107. szám (III. évfolyam/31.) | 2019. augusztus 7.

Eszelős mennyiségű pénzt költ autóvásárlásra a kormány

Magyarország történetének legdrágább autóbeszerzésére készül az Orbán-kormány: több mint 82 milliárd forintot költenének új gépkocsik vásárlására – derül ki a legfrissebb uniós közbeszerzési értesítőből. Szokás szerint titkolják, hogy pontosan kik kapnak majd új autókat. Addig is lehet találgatni.

Hogy mindenkinek világos legyen, ez a hatalmas összeg, két-három budapesti kerület vagy tíz-tizenöt kisebb város éves költségvetése. Ennyi pénzből több mint 12 ezer vadonat új Ford Mondeot (6,8 millió forintos listaárral számolva), 8 600 darab Volkswagen Passatot (9,5 millió), vagy akár 1 673 darab Audi A8-ast (49 millió) lehetne beszerezni.

Mindez azonban csak találgatás, hiszen a kormány titkolja, hogy pontosan kiknek vásárolja az új autókat, és hogy hány gépjárműről lehet szó.

Egy ellenzéki parlamenti képviselő korábban a Pénzügyminisztériumnál érdeklődött a részletekről, amire a következő választ kapta: “A Kormány célja, hogy a rendelkezésre álló eszközpark a mai kor elvárásainak megfeleljen, a közügyek ellátását a lehető legnagyobb hatékonysággal támogassa. A megjelent gépjármű beszerzési felhívás eredményeként több mint 1000 intézmény valósíthat meg saját beszerzéseket. Így lehetőség nyílik az elöregedett gépjárműpark lecserélésre, amellyel jelentős üzemanyag-megtakarítás érhető el.”

Ha a 82 milliárd forint közpénzből megfelelő számú mentő- és tűzoltóautót vesznek, akkor azt mondom: éppen ideje! Ha viszont tízezer új közép és felső kategóriás személygépkocsira, terepjáróra akarnak ennyi pénzt elkölteni, az elfogadhatatlan – írta válaszában a képviselő.

Forrás: www.index.hu, www.hvg.hu

https://hvg.hu/gazdasag/20190803_Titkolja_a_kormany_kiknek_jut_auto_a_82_milliardos_kozbeszerzesbol

https://index.hu/belfold/2019/08/03/autopark_allam_kormany_kozbeszerzes/?fbclid=IwAR3L7x9B0_Qn7_ESNTN77iARjp_uF5llA8pF2djiFOB3ZFFVQOTyBD0UYCQ

https://www.napi.hu/magyar_gazdasag/gigantikus-kokrmanyzati-autobeszerzes-titkos-reszletekkel.689122.html

Ömlik a pénz a fociba, még sincs eredmény

A közpénz nem rúg gólt – derült ki az Európa Liga selejtezőin, ahol háromból három magyar csapat már most kiesett. A BL-selejtezőben a Ferencváros még áll tartja magát.

Totális katasztrófa – így lehetne jellemezni legrövidebben a magyar csapatok teljesítményét az Európa Liga selejtezőjében. Csak azért nem mondhatjuk, hogy a magyar futball sikerélmény nélkül zárta ezt a nyarat, mert a napokban kiesett három csapat legalább a második selejtezőkörig eljutott, a Ferencváros pedig bent van a Bajnokok Ligája harmadik selejtezőfordulójában. (A BL-ben és az EL-ben is négy selejtezőkörön kell túljutni a csoportkörhöz.)

Kevés dolog van pedig ebben az országban, amire szinte korlátlanul van pénz, de a foci pont ilyen. A tervek ehhez méltóan nagyra törőek, de a nagy ígérgetések után a nemzetközi meccseken mindig szembejött a valóság.

Az UEFA (az Európai labdarúgó Szövetség) elkészített egy ranglistát, amelyet az elmúlt 5 év eredményei alapján állítottak össze. Ezen 450 csapat szerepel, ennyien jutottak el 2014 óta legalább egy előselejtezőig. Ezen a listán a Fehérvár a 131., a Ferencváros 292., a Debrecen 324., a Kispest 331. helyen áll.

Forrás: www.hvg.hu

https://hvg.hu/gazdasag/20190802_magyar_foci_europa_liga_bajnokok_ligaja_fehervar_kispest_debrecen_ferencvaros

Csak minden második magyarnak van pénze nyaralásra

A magyarok közel fele sem külföldön, sem belföldön nem engedhet meg magának egy egyhetes nyaralást – derül ki az Eurostat legfrissebb adataiból.

Míg Svédországban a lakosság mindössze 9,7 százaléka nem tudott elutazni egy hétnapos nyaralásra, Magyarországon ez az arány 43 százalék. Ráadásul az Európai Unióban mindössze öt olyan ország van, ahol nálunk is rosszabb a helyzet.

Egy másik felmérés – amit a Népszava megbízásából készített a Publicus Intézet – emellett azt is kimutatta, hogy nagyjából 3,7 millió magyar sohasem nyaral. A kutatás szerint minél idősebb valaki, annál valószínűbb, hogy otthon tölti a nyári pihenését: a 60 év felettieknek a 70, a 45-59 éves korosztálynak pedig a 37 százaléka nyaral a négy fal között. Félreértés ne essék azonban, az otthonmaradás nem a kor függvénye: a legtöbben a pénz hiánya miatt kénytelenek otthon maradni.

Ha egyáltalán eljutnak valahova, a magyarok leginkább belföldön nyaralnak, külföldön mindössze a lakosság 12 százaléka tölti a pihenését.

Forrás: www.napszava.hu, www.hvg.hu

https://hvg.hu/gazdasag/20190731_A_magyarok_kozel_fele_nem_engedhet_meg_maganak_egy_egyhetes_nyaralast

https://nepszava.hu/3045017_vakacio-a-negy-fal-kozott-3-7-millio-magyar-felnott-sohasem-nyaral

Gyorsuló ütemben fogy a népesség 

Nőtt a természetes fogyás mértéke 2019 első öt hónapjában, miután 2,1 százalékkal kevesebb gyermek született, és 0,5 százalékkal többen haltak meg a múlt év azonos időszakához képest – közölte a Központi Statisztikai Hivatal.

Az év első öt hónapjában 34 823 gyermek született, 745-tel kevesebb, mint tavaly ilyenkor. Január–márciusban átlagosan 4,2 százalékkal alacsonyabb, áprilisban 2,7 százalékkal magasabb, májusban azonos számú volt az élve születések száma 2018 azonos hónapjaihoz képest. 2019. január–májusban 57 799-en haltak meg, 267-tel többen, mint az előző év azonos időszakában. Idén januárban 20, februárban 2,7 százalékkal többen, márciusban viszont 14, áprilisban és májusban pedig 2,4 százalékkal kevesebben hunytak el, mint egy évvel korábban. Mivel a születések száma csökkent, a halálozások száma pedig emelkedett, a természetes fogyás mértéke 4,6 százalékkal volt több, mint egy évvel korábban.

https://nepszava.hu/3044539_ujabb-fantasztikus-siker-a-csaladvedelemben-gyorsulo-utemben-fogy-a-magyar

Nem vizsgálják felül a rokkantak helyzetét

Hiába állapította meg az Alkotmánybíróság (AB) tavaly novemberben, hogy a kormány 2012-ben jogellenesen vette el a rokkantnyugdíjasok juttatásainak jelentős részét, a kabinet még semmit nem tett az érintettek érdekében, annak ellenére sem, hogy az AB idén március 31-ig adott határidőt a helyzet rendezésére.

Egy új szabályozással megszűnt az addig ismert rokkantsági nyugdíj, helyette a rokkantsági ellátást vezették be, ahhoz viszont, hogy ezt megkaphassák az érintettek, egy újabb felülvizsgálaton kellett átesniük. Azok, akiknél „állapotjavulás” történt, kevesebb pénzt kaptak az új rendszerben – csakhogy az állapotjavulás pontos fogalmát a vonatkozó kormányrendelet nem határozta meg, arról bürokratikus módon döntöttek, nem vették figyelembe az egyéni élethelyzeteket sem.

a Mozgáskorlátozottak Egyesületeinek Országos Szövetségét (MEOSZ) is. A szervezet szerint minél hamarabb felül kellene vizsgálni a törvényt, ami miatt több tízezer egykori rokkantnyugdíjas került hátrányos helyzetbe. Ehhez parlamenti képviselők segítségét is kérték 

Forrás: www.magyarhang.org

https://magyarhang.org/belfold/2019/08/05/rokkantsagi-ellatas-a-kormany-nem-tartja-kotelezo-ervenyunek-az-alkotmanybirosag-donteset/

Tizennyolcszor annyi extra pénz jutott a Várba költözésre, mint az egészségügyre

Úgy költött el 304 milliárd forintot a költségvetési maradványokból az idén a kormány, hogy abból az egészségügynek és az közoktatásnak alig 4 milliárd jutott.

A költségvetési gazdálkodás velejárója, hogy az évi 18-20 ezermilliárd forintos kiadási főösszegből pár százmilliárd megmarad. Ezeket a maradványpénzeket a kormány előszeretettel költi olyan célokra, amelyek nem szerepelnek a költségvetési törvényben.

A legtöbb pénz – 139 milliárd forint – gazdaságfejlesztésre ment az idén, ezek közül is messze kiemelkedik a debreceni BMW gyár előkészítésére megítélt 33 milliárd forint.

Kormányzati látványberuházásokra 19 milliárdot költöttek, közel annyit, mint a bürokrácia működtetésre vagy épp a rendőrség plusztámogatására. A látványberuházások 19 milliárdjából egy milliárd kivételével mindegyik a Budai Várba vándorolt.

Jutott 24 milliárd forint a Corvinus Egyetem alapítványának feltőkésítésre, illetve további 1,5 milliárd forintot kapott a Nemzeti Közszolgálati Egyetem fejlesztésekre. Így a maradványokból a közoktatás alig három milliárd forinttal részesedett. De még ez is nagyon szép eredmény az egészségügy egymilliárd forintos részesedéshez képest. Két alapítványnak sikerült messze megelőznie az egészségügyet, 5-5 milliárddal lett gazdagabb a Közép- és Kelet-európai Történelem és Társadalom Kutatásáért-, illetve a Batthyány alapítvány.

Forrás: www.nepszava.hu

https://nepszava.hu/3045241_egy-akciotervnyi-extra-penzt-szort-szet-a-kormany-egeszsegugyre-es-kozoktatasra-csak-egy-szazalek-jutott

 

vissza a tetejére

106. szám (III. évfolyam/30.) | 2019. július 31.

Miért van tanárhiány?

Több ezer pedagógust keresnek az ősszel induló tanévre, van ahol „bármilyen” szakost is felvennének. A hiány oka nem túl bonyolult, az időnként megalázó bérek és munkafeltételek nem teszik vonzóvá a pályát a fiatalok számára. 

A Pedagógusok Szakszervezete Országos Ifjúsági Tagozata fotókampányt indított a napokban a közösségi oldalakon, amelynek lényege, hogy a tanárok maguk előtt tartott papírlapon mutatják, mekkora (nettó) fizetésből élnek havonta. A képek közös jellemzője, hogy egyetemi végzettség és több év gyakorlat után sem érik el a 200 ezret.
Vagyis a tanárhiány egyik oka a közgazdaságtan legalapvetőbb törvényében keresendő: a munkerőhiánnyal küszködő versenyszférában öt év alatt 47 százalékkal, azaz közel a másfélszeresére nőttek a bruttó bérek. Egy kezdő gimnáziumi tanár bére ezalatt 11 százalékkal emelkedett. A bérolló nagyon kinyílt az elmúlt pár évben akkor is, ha a nettó béreket a nemzetgazdasági átlaggal hasonlítjuk össze.

A Közigállás portálon, ahol a közszférába keresnek munkaerőt, július elején csak a tanár szóra 2783, míg a tanítóra 879 találat jött fel. Utóbbi esetében ráadásul gyakran előfordul, hogy egy hirdetésben több személyt is keresnek. Ez így együtt 3600 üres álláshelyet jelent.

A tanárhiány a közoktatás minden területén ugyanúgy jelen van, így nem képeznek kivételt a szakképzési centrumok sem. 

Ahogyan az iskolák típusa, úgy a földrajzi elhelyezkedésük sincs különösképp hatással a tanárhiány mértékére, hiszen a jelenség ugyanúgy tapasztalható a fővárosban, annak vonzáskörzetében, mint a megyeszékhelyeken, illetve a nehezebb helyzetben lévő kistelepüléseken is.

Eközben a szakma elöregedése miatt a következő 15 évben 75 ezer oktató mehet nyugdíjba. 

Forrás: www.eduline.hu www.hvg.hu 

https://eduline.hu/kozoktatas/20190716_tanarhiany

http://hvg.hu/itthon/20190726_Sokkolo_abrakon_hogyan_szakadt_le_a_pedagogusok_bere_a_versenyszferatol

A magyar miniszterelnökig érhetnek a Microsoft korrupciós botrányának szálai

A Microsoft Magyarország cég az amerikai hatóságoknak július végén beismerte, hogy 2013 és 2015 között egy „vezető tisztviselője és több alkalmazottja részt vett” egy vesztegetésekre épülő korrupciós ügyben. Az ügy következményeként 2,6 milliárd forintnyi bírság megfizetését vállalták.

„Egészen a miniszterelnökig mindenkitől begyűjtöttük a kormányban a jóváhagyást” – írta 2014 júniusában a Microsoft magyar leányvállalatának dolgozója az óriáscég központjának küldött levelében. Az említett jóváhagyás arra a szoftverügyletre vonatkozott, amelyről az amerikai igazságügyi minisztérium megállapította: súlyos korrupció történt. 

Noha a Microsoft végül peren kívüli egyezséget kötött – aminek keretében 2,6 milliárd forintnyi bírság megfizetését vállalta –, a közzétett dokumentumokból kiderült: a cég vezetői kezdettől fogva összejátszottak a magyar kormánnyal. Az iratokból az is kiolvasható, hogy a magyar leányvállalat vezetői becsapták a Microsoft központját: hamis szakvéleményekre hivatkozva beszélték rá a céget, hogy 30-40 százalékos árengedménnyel adják el a közigazgatásban használatos szoftvereiket. 

Ettől függetlenül Magyarország szempontjából nem feltétlenül zárul le a botrány a peren kívüli megállapodással. Bár arra gondolni sem merünk, hogy a magyar hatóságok felelősségre vonnának bárkit is, az Egyesült Államokban van egy mellékszála az ügynek, amely komoly hatással lehet a magyar miniszterelnökre és környezetére. Az amerikaiak akár magyar politikusokat is kitilthatnak az országból. 

Úgy tűnik, hogy az Európai Unió érdeklődését is felkeltette az Amerikában bizonyítást nyert korrupciós ügy. Az Unió Csalás Elleni Hivatala megerősítette: ők is megvizsgálják, hogy történt-e csalás a szoftverlicencek értékesítésekor.

Forrás: www.hvg.hu

https://hvg.hu/gazdasag/20190726_microsoft_korrupcio_orban_usa_igazsagugyi_miniszterium_legfobb_ugyeszseg

Kilakoltatják a félkarú anyukát

Elárverezték annak a tiszaújvárosi asszonynak a lakását, aki azért nem tudta fizetni a hitelét, mert letépte a karját egy rossz tésztagép, és nem tudott dolgozni. 

Magyari Beáta kálváriája 2015 nyarán kezdődött. Egy kis darab nyers tésztát szeretett volna leszedni munkahelyén a tésztagép széléről, de a masina elkapta az ujját, majd a forgófej tüskéje átszúrta a tenyerét, végül leszakította a kezét. Az elsőfokú bíróság bűnösnek mondta ki két főnökét a gép hibája miatt, és félmillió forintra büntette őket. A tiszaújvárosi asszony élete teljesen tönkrement, elvesztette a munkáját, és képtelen volt tovább fizetni devizahitelét. Mostantól pedig már saját lakása sincs.

– Annak idején 6,2 milliót követelt tőlem a bank. Mivel nem tudtam kifizetni, ezért átadták a követeléskezelőnek. Az adósság 8 millió 800 ezerre nőtt két év alatt. Június végén a végrehajtók elárverezték a lakást. 8 millió 400 ezerért, azaz nagyon ár alatt. Ez azt jelenti, hogy nemcsak elveszítjük a lakásunkat, de félmillió forintos tartozásunk is marad.

Beáta helyzetét nehezíti, hogy tavaly ősszel megvonták tőle a fogyatékostámogatást. Az országos felháborodás után a parlamentben is téma volt az eset.

– Mindig azt mondták, hogy ezt a támogatást vissza fogom kapni, de ebből végül semmi nem lett. Időközben bíróságra vittem a dolgot, mert nem fogadtam el, hogy nem súlyos mozgásszervi fogyatékos az, akinek hiányzik az egyik végtagja. 

Forrás: www.24.hu 

https://24.hu/belfold/2019/07/23/munkahelyi-baleset-kilakoltatas/?fbclid=IwAR3NVGKhqS_r95dIOevRQyed8b9WwP1muFpZ95hwOA_vPmzoIvxpmPUOyO4

Rákosi és Orbán 

Orbán Viktor Tusnádfürdőn, a Bálványosi Szabadegyetemen tartott előadásában egy képpel próbálta meg érzékeltetni, hogy milyen nehéz körülmények között kellett küzdenie a népéért az utóbbi években. 

„Úgy éltük meg az elmúlt kilenc-tíz évet, hogy az egyik kezünkben ott volt a kőműveskanál, a másikban pedig a kard” – fogalmazott.  

Gyorsan kiderült, hogy ez a gondolat egyszer már elhangzott a magyar politikában. Rákosi Mátyás mondta azt 1948-ban:

„Hogyha csak tőlünk függne, mi az újjáépítést úgy végeznők, hogy mind a két kezünkben kalapács vagy szerszám volna. Sajnos, a magyar reakció rákényszerít bennünket arra, hogy csak az egyik kezünkben legyen építőszerszám, és a másik kezünkben kardot vagy egyéb védő – és ha szükséges, támadó – fegyvert tartsunk.”

Forrás: www.hvg.hu

https://hvg.hu/itthon/20190729_Megtalaltak_Orban_nagy_tusvanyosi_mondatanak_eredetijet_Rakosi_mondta_1948ban

Kötelező lesz a fűthető focipálya

Soha nem ér véget a focival kapcsolatos őrületes pénzpocsékolás. Jövő évtől már az NB II-es focipályákat is kötelező lesz fűthetővé alakítani. Már most sejthető, hogy ki jár majd jól ezzel. 

Az egyik NB II-es klub, a fővárosi Budafoki Munkás Testedző Egyesület eredetileg csak rendbe akarta hozatni a nagypályáját, és két új, műfüves kispálya építését tervezte, aminek költségét 72 millió forintra becsülték. Ehhez képest a már a pályafűtést is tartalmazó végső ár 192 millió forint lett. A közbeszerzést a Pharos 95 vitte el, amelynek tulajdonosa egy VIP-páholyban szurkolt Orbán Viktorral és egy egész alakos, Puskás Ferencet ábrázoló szobrot ajándékozott a felcsúti akadémiának. Végh Gábor emellett a másodosztályú ZTE futballklub tulajdonosa. 

Forrás: www.24.hu

https://24.hu/kozelet/2018/07/24/palyafutes-pharos/

Dől a közpénz Rogán Cecília cégéhez

Már titkolni sem próbálják, hogy a Fidesz-vezetők családtagjai automatikusan juthatnak hozzá százmilliós állami támogatásokhoz. Most éppen Rogán Antal miniszter feleségéről derült ki, hogy közel 300 millió forintot kapott az adófizetők pénzéből. 

K-Monitor korrupciókutatással és közadatokkal foglalkozó szervezet gyűjtése szerint eddig legalább 273 millió forint szponzorációs támogatás kaptak állami cégektől Rogán Cecília cégének, a Nakama & Partnersnek a sporteseményei.

A Szerencsejáték Zrt. 63 milliót adott a Nemzeti Futóversenyre. Az Antenna Hungária összesen 50 millió forinttal támogatta a Fitbalance Aréna és Fitbalance Kids rendezvényeket, illetve 10 millió forinttal a Nemzeti Futóversenyt. Az MVM 80 millió forinttal támogatta a Fitbalance Arénát, 70 millióval a Nemzeti Futóversenyt.

Mivel állami cégek támogatásáról van szó, a Nemzeti Kommunikációs Hivatalnak kellett jóváhagynia, de a K-Monitor szerint visszatartanak adatokat, így az összeg magasabb is lehet. 

Megjegyzendő, a Nemzeti Kommunikációs Hivatalt a Rogán Antal miniszter által vezetett Miniszterelnöki Kabinetiroda felügyeli, tehát tudomásuk lehetett a miniszter feleségének támogatásáról.

Forrás: www.168ora.hu 

https://168ora.hu/itthon/rogan-antal-rogan-cecilia-ceg-tamogatas-273-millio-nemzeti-kommunikacios-hivatal-171570?fbclid=IwAR3fEKOk9rmWt_izea6SnbZbF4Jzx_SPUwXGMn0CClokbftXrgtrGx7eIJ8

 

vissza a tetejére

105. szám (III. évfolyam/29.) | 2019. július 24.

Még mindig éhezteti a keresztény kormányunk a menekülteket

A strasbourgi európai bíróságnak immáron tizenötödször (!) kellett felszólítani a magyar kormányt arra, hogy adjon enni a tranzitzónákban fogva tartott embereknek. Eközben friss adatok szerint több mint 22 millió forint határvédelmi kiadás jutott tavaly minden egyes illegális bevándorló megállítására.

Legutóbb egy fiatal iraki férfit próbáltak kiéheztetni a hazai hatóságok, és arra kényszeríteni, hogy mondjon le mindenféle itteni eljárásról. 

Egy jogvédő szervezet beszámolója szerint tavaly augusztus óta összesen 24 embernél próbálkoztak ezzel. A Magyar Helsinki Bizottság mindannyiszor azonnali beavatkozást kért a strasbourgi bíróságtól, és az mindannyiszor intézkedett is.

Magyarország a dél felől érkező menekülteket a szerb határon kialakított két tranzitzónában fogadja, ahol bezárva tartják őket ügyük elbírálásáig. Amennyiben elutasítják a kérelmüket, de fellebbeznek a döntés ellen, akkor a másodfokú eljárás végéig a zónába zárt felnőttek már nem feltétlenül kapnak ennivalót. Miközben iszonyatos összegeket költünk el a menekültek megállítására.

A rendőrség 2018-as költéseinek bő negyede a határvédelmi, határrendészeti feladatok ellátására ment el, ami 146 milliárd forintot jelentett. Ezek a kiadások minden bizonnyal nem kizárólag a déli határszakaszon jelentkeztek, ám döntő többségében az ottani védelem ráfordításait jelentik, ahogy az illegális határátlépők is nagy részben délről, Szerbia felől lépnek az ország területére.

A rendőrségi statisztika szerint tavaly összesen 6432 embert fogtak el vagy fordítottak vissza illegális határátlépés közben. Egy részüknél ez azt jelentette, hogy eleve megakadályozták, hogy az ország területére lépjenek, ők az adatsorok alapján 1691-en voltak egész évben. Többségüket viszont magyar területen, a határ közelében fogták el, majd kísérték vissza a határzár szerb oldalára. Ez egyébként jóval alacsonyabb ez előző évi számoknál, és azt jelenti, hogy ekkora „tömeg” feltartóztatása érdekében költöttek el 146 milliárdot csak a rendőrségnél a határvédelemre (ebben nincsenek benne például a honvédség vagy a titkosszolgálatok ezzel kapcsolatos kiadásai).
Heti átlagban 123 ember érkezett, ami naponta alig több mint 18 migráns. Tavaly a menedékkérők között elsősorban afgánok és irakiak voltak, őket jóval kisebb arányban a szíriaiak, a pakisztániak és az irániak követték. Ami viszont közös bennük, hogy mindegyikük esetében – az afgán gyerektől az iraki aggastyánig – 22 millió forint ment el arra, hogy ne lépjenek be illegálisan Magyarország területére, vagy ha ezt megtették, mielőbb hagyják el az országot.

Közben csendben megbukott az illegális bevándorlást segítő szervezetek különadója is. Amelyről persze a bevezetése pillanatában is mindenki tudta, hogy Magyarországon egyetlen olyan szervezet sincsen, amelyik segítené az illegális bevándorlást.

Nem valószínű, hogy létezik a világon még egy olyan adónem, amely közel egy éves fennállása alatt semmiféle bevételt sem termelt. Igaz, olyan se sok, amelyet kifejezetten politikai és választási kampány céllal vezettek volna be.

Forrás: www.nepszava.hu, www.hvg.hu, www.444.hu

https://nepszava.hu/3043139_dragan-orzik-a-hatart-minden-egyes-megallitott-migrans-22-millionkba-kerul

http://hvg.hu/gazdasag/20190719_bevandorlasi_kulonado_soros_ado

https://444.hu/2019/07/18/ismet-eheztetett-a-magyar-allam-egy-menedekkerot-a-tranzitzonaban

Drámaian alacsony az órabér Magyarországon

Európában a fejlett országok közül a magyar dolgozók kapják a legalacsonyabb órabért. Egy legutóbbi felmérés szerint egy átlagos hazai munkavállaló 1748 órát, 218 és fél munkanapot dolgozik egy évben, amivel ráadásul az egyik legalacsonyabb fizetés jár együtt.

Összehasonlításként a vizsgált országok közül nálunk csak a görögök (1956 óra), a csehek és a lengyelek (1792-1792 óra), az írek (1782 óra) és az észtek (1748 óra) dolgoztak többet az unióban. A probléma csak az, hogy míg például az észtek 3,8 órás munkanappal dolgoztak többet tavaly, másfélszer annyit kerestek, mint a magyarok.

A magyar dolgozók alulértékeltségét ezek az adatok cáfolhatatlanul megerősítik. Arról azonban nem szabad megfeledkezni, hogy hazánk alacsony hozzáadott értékkel bíró összeszerelő-üzemként funkcionál. Hiába dolgozunk tehát sokat, ami további jelentős béremelést indokolna más országok teljesítményéhez mérten, a munka által megtermelt érték csekély.

Forrás: www.mfor.hu

https://mfor.hu/cikkek/makro/nincs-ketseg-tenyleg-apropenzert-gurizik-a-magyar-.html?fbclid=IwAR1uqb2EvpOqho0AYJv_DctF4ZQROr_5e6pwVgwCbeouJtWIwpJfzq2ct00

Sztrájkolni akarnak az állami fogorvosok

Kéthetes sztrájkra készülnek a fogorvosok, mert úgy látják: fenntarthatatlanná vált a finanszírozás. Egy állami rendelőnek bruttó 850 ezer forintból kell gazdálkodnia egy hónapban, ami nem elég az ellátásra,de még az orvos és az asszisztens munkabérét sem fedezi.

A TB-támogatott ingyenes kezelések veszteséget termelnek a fogorvosoknak, amit a fizetős páciensek ellátásával kompenzálnak. „Ez azt a furcsa helyzetet eredményezi, hogy a fogorvos a versenypiaci bevételeiből finanszírozza az államilag ellátandó beteget.” – mondta Dr. Nagy Ákos, az Országos Alapellátási Szövetség fogorvos tagozatának elnöke .

Ráadásul a Állami Egészségügyi Ellátó Központ adatai szerint 243 fogorvosi praxis is üresen áll.

Az Emberi Erőforrások Minisztériuma arról számolt be, hogy jelenleg is tárgyalnak az érdekképviseletekkel. Ha a tárgyalások nem zárulnak eredményesen, ezer fogorvos már biztosan sztrájkba lép szeptember első két hetében.

Forrás: www.merce.hu

https://merce.hu/2019/07/21/mar-ezer-allami-fogorvos-csatlakozott-a-szeptemberi-sztrajkhoz/

Kikötésre alkalmatlan kikötőt vettünk

Két olasz cégtől vásárolt egy elhagyott ipari területet a magyar kormány Triesztben, hozzávetőlegesen 10 milliárd forintért, hogy ott kikötőt létesítsen. Szakértők egyöntetű véleménye szerint a hely nem alkalmas komoly kikötő kialakítására. A partszakasz túl rövid, a víz pedig sekély.

Magyarország egy 300 méter hosszú partszakasszal rendelkező, 32 hektáros területet vásárolt meg Trieszt kikötőjében 31 millió euróért (10 milliárd forint), 60 éves koncessziós szerződés keretében, hogy a magyar vállalkozások innen bonyolíthassák le tengeri exporttevékenységüket – jelentette be Szijjártó Péter külügyminiszter.

Már akkor felmerült a jogos kérdés, hogy miért foglalkozik az állam gazdasági tevékenységgel az adófizetők pénzén, miért nem bízza ezt piaci szereplőkre, akik a saját tőkéjüket kockáztatják.

Az ingatlan jelenleg kihasználatlanul áll, olajfinomító működött rajta. Lesz hova tenni azt a 100 millió eurót (31 milliárd forint), amit a kormány a fejlesztésére szán, most ugyanis se kikötő, se logisztikai központ nincs ott.

A magyar szállítmányozási szakma szintén értetlenül áll a projekt előtt. A tengeri export ugyanis szinte teljes egészében konténerizált: magyarországi telephelyükön a cégek konténerekbe rakják az árujukat, majd elszállíttatják abba a kikötőbe, ahol a célországba tartó konténerhajó horgonyoz – bárhol is legyen az.

A Triesztben létesítendő terminál fizikailag nem alkalmas nagy konténerhajók fogadására: partszakasza 300 méter hosszú, vize 13 méter mély. De még ha fogadhatna is méretesebb hajókat a magyar terminál, ahhoz le kellene szerződni hajótársaságokkal is, amelyek kegyeiért a kikötők kemény harcot vívnak, a magyar export pedig alig számít valamit e cégek forgalma felől nézve.

https://hvg.hu/gazdasag/20190717_Nem_kikotot_hanem_elhagyott_ipartelepet_vett_a_kormany_Triesztben

Fél év alatt 1476 kilakoltatás

Idén májusban és júniusban, abban a két hónapban, amikor már nem volt érvényben a téli kilakoltatási tilalom, összesen 1476 lakást, valamint üzlethelyiséget ürítettek ki az országban.

A Magyar Bírósági Végrehajtói Kar első féléves adatai szerint: árverés alapján 950, határozat végrehajtásával 276, a bérleti díjukat nem törlesztő eszközkezelősök ügyében pedig 157 kilakoltatás vagy üzlethelyiség-kiürítés történt.

Míg az elmúlt három és fél évben 13 ezer kilakoltatást hajtottak végre.

Forrás: www.hvg.hu

http://hvg.hu/gazdasag/20190723_Kozel_1500_kilakoltatas_tortent_iden

Kétszáz millióért fesztiválozott az Orbán videó

Sokakban váltott ki ellenérzést, hogy a Volt és a Balaton Sound fesztiválokon egy olyan videót ismételgettek 7-8 percenként, amely Orbán Viktor egyik 1989-es beszédét idézte fel.

Többen érezték úgy, hogy a drága belépőjegyekért szórakozást vásároltak maguknak, és jogosan várhatták volna el, hogy legalább egy ilyen helyen megkíméljék őket a politikától.

A szervezők azzal védekeztek, hogy nem kampánybeszédek hangzottak el, hanem a hivatalos állami ünnepségsorozat reklámfilmjében szerepelt egy pár másodperces részlet a 89-es Orbán beszédből.

Az ügyet kritizálók szerint ez a videó is azt a hamis képet sugallta, mintha Orbán Viktor egymaga zavarta volna haza a szovjet csapatokat 1989-ben.

Kicsit más megvilágításba helyezte az ügyet, amikor kiderült, hogy a Közép- és Kelet-európai Történelem és Társadalom Kutatásáért Közalapítvány, a Terror Házát működtető állami közalapítvány vállalkozási szerződés keretében működik együtt a Sziget Kulturális Menedzser Iroda Zrt.-vel, az idei fesztiválszezonra szóló szerződés összege 207,5 millió forint. Az adófizetői pénzből működő alapítvány egyébként például 2016-ban is együttműködött a Sziget Zrt.-vel, akkor csaknem 300 milliót fizettek az 1956-os emlékév népszerűsítéséért.

Forrás: www.index.hu

https://index.hu/gazdasag/2019/07/22/200_millioba_kerult_az_orbanos_video/

 

vissza a tetejére

104. szám (III. évfolyam/28.) | 2019. július 17.

Államosítják a gyerekeinket is

Frontális támadást indított a kormány a magántanulók és az alternatív iskolák ellen. De ne gondolja senki, hogy ez nem érint mindenkit. Ha a civilek által ellátott 80 ezer gyerek hirtelen visszakerülne az állami oktatásba, akkor azonnal összeomlana az egész iskolarendszer.

A múlt héten fogadott el a parlament kormánypárti többsége féltucatnyi törvénymódosítást, amelyek kizárólagos célja, hogy minden gyerek sorsáról az állam dönthessen, ne maradjon semmi hatáskör a szülők vagy a tanárok kezében.

Mostantól kezdve csak az állam engedélyezheti, hogy magántanuló lehessen valaki. Ezzel elvágják az utat, hogy a szülők kimenekíthessék a gyereküket az általuk rossznak tartott iskolarendszerből. De a sajátos nevelési igényű vagy más okból speciális odafigyelést igénylő tanulók sem mind ússzák meg az állami iskolát.

Hiába van otthon egy anya a kisebb testvérrel, mindenkinek kötelező lesz 4 éves korban óvodába adnia a gyerekét.

Az alternatív vagy más néven magániskolákat úgy lehetetlenítik el, hogy arra kötelezik őket, szinte ugyanazt tanítsák, mint az állami iskolákban. Ezért persze már nem is lesz értelmük ezeknek az iskoláknak.

Ezentúl se a tanárok, se a szülők, se a diákok nem szólhatnak bele abba, hogy ki legyen az igazgatójuk, erről is az állam dönt egyedül.

Ezek a módosítások ellehetetlenítik azokat, akik civilként az állam által meg nem oldott feladatok egy igen nagy részét végzik.

Pedig az oktatás területén különösen elkél a segítség az államnak, mert jelenleg képtelen megoldani az átlagtól jelentősen eltérő fejlődésű és helyzetű gyerekek és fiatalok ellátását és biztosítani a tanulásukat.

Nagyjából kilencvenezer gyerek kap sajátos nevelési igény címkét, és ők csupán a legnyilvánvalóbb, súlyos problémákkal küzdők. Fontos tudni, hogy a most ismét megtámadott alapítványi és egyesületi intézmények 25%-kal nagyobb arányban vesznek részt e gyerekek ellátásában, mint az állami és egyházi intézmények.

Ha azokat a gyerekeket vesszük, akiknek a különlegessége nem mindig nyilvánvaló, de nagyon nem illenek a közoktatásba, és bármikor megkaphatnák a tanulási, figyelem-, hiperaktivitás- és/vagy autizmuszavar diagnózist, illetve átütően, kiemelkedően tehetségesek, máris a tanulóknak legalább harmadánál tartunk, ami már több százezer gyermeket érint. Ennek a csoportnak egy jelentős része szintén elmenekült a közoktatásból a civil intézményekbe, vagy magántanulónak állt, és közülük sokan a népszerűségben és számban gyorsan növekvő tanulócsoportokba járnak. 

Ha hirtelen a mai állami iskolákba kerülne az a nyolcvanezer, az állami oktatáshoz nem illeszkedő gyerek, akit most a közoktatást tehermentesítve a civilek látnak el, az oktatási rendszer azonmód összedőlne. Egy ilyen változásnak az anyagi vonzata is horribilis lenne az állam, vagyis az adófizetők számára. Jó tudni, hogy ezeket az iskolákat nagyrészt a szülők tartják fent, az ő befizetéseikből tudnak csak működni.

https://osztalyfonok.hu/cikk.php?id=2105&fbclid=IwAR3g281WGZreJMbzXN8ePCeIZO_hNqHaz1WUEVbcg1DGyhahXIfjSg-JYMg

https://ataszjelenti.blog.hu/2019/07/12/ma_vegleg_allamositjak_a_gyerekedet

Negyedével csökkent a felsőoktatásban tanulók aránya a Fidesz-kormány kilenc éve alatt

Magyarországon a felsőoktatásban tanulók száma 22 százalékkal esett vissza az évtized elejéhez képest, és erre csak részben magyarázat a demográfiai helyzet és a külföldön tanulók egyre nagyobb száma.

2010-hez képest 7,6 százalékkal, 34 százalékra emelkedett Magyarországon a felsőfokú végzettséggel rendelkezők száma. A diplomások aránya tekintetében azonban az Európai Unió 28 tagállamához képest még mindig 7 százalékos a lemaradásunk – derül ki a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) adataiból.

A visegrádi országok közül Lengyelországban és Szlovákiában magasabb, 46, illetve 38 százalékos a diplomások aránya, Csehországban Magyarországgal azonos arányban élnek felsőfokú végzettségűek. 

Tavaly több mint 13 ezer magyar diák tanult külföldi felsőoktatási intézményben, elsősorban nyugat-európai egyetemeken. A legnépszerűbb célország továbbra is Ausztria, Németország és az Egyesült Királyság.

Forrás: www.hvg.hu

https://hvg.hu/itthon/20190716_Csaknem_negyedevel_csokkent_a_diplomasok_szama_Magyarorszagon_9_ev_alatt

Az egész Unióban nálunk drágulnak leggyorsabban a lakások

Az Unió statisztikai hivatalának legújabb jelentése szerint, miközben az első negyedévben az euróövezetben és az Európai Unió egészében is lassult a lakások drágulása, Magyarországon szálltak el a legjobban a lakásárak. Éves összevetésben nálunk 11,3 százalékkal ugrottak meg a lakásárak január–márciusban.

Csak egy országban csökkentek az árak, Olaszországban 0,8 százalékkal értek kevesebbet a lakások.

https://444.hu/2019/07/10/ez-egesz-eu-ban-nalunk-dragulnak-leggyorsabban-a-lakasok

Titkolja a kormány a külföldi munkavállalók számát

Két év alatt megnégyszereződött az EU-n kívülről érkezett, Magyarországon legálisan munkát vállaló emberek száma. Ennek az oka, hogy a magyar munkaerőpiacon egyre nagyobb a munkaerőhiány, és a helyzet csak romlani fog. A bevándorlásellenes kormánynak kínos bevallani, hogy már ma is csak mongol és vietnami munkásokkal tudják pótolni a hiányt.

Arról, hogy hány engedélyt adhat ki az illetékes hivatal az Unión kívülről érkezőknek, a pénzügyminiszter dönt. Az idei keret 57 ezres, kétezerrel magasabb, mint a 2018-ra megszabott célszám.

A 2017-es adatok alapján az látszik, hogy különösen a Távol-Keletről, Mongóliából és Vietnamból érkező dolgozók száma szaporodott meg. A 2018-as számokat már nem adta ki a Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat a HVG kérésére, nehogy a hivatalosan sulykolt bevándorlásellenesség ellentmondásba keveredjen a mindennapok valóságával. 

Pedig nemzetközi szervezetek is arra figyelmeztetnek, hogy a térségünk hatalmas munkaerőhiánnyal néz szembe az elkövetkező években.

A Nemzetközi Valutaalap szerint Európa keleti része jobban szenved népessége elöregedésétől és csökkenésétől, mint a nyugati fele, és kevésbé felkészült is a helyzet kezelésére. Itt a népesség 12 százalékkal csökkenhet 2050-ig. A munkaerő ennek kétszeresével, csaknem negyedével fog mérséklődni, míg az egy alkalmazottra jutó nyugdíjasok száma duplázódni fog. 

A Nemzetközi Valutaalap szerint a problémát elsősorban a nyugdíjkorhatár emelésével, a munkavállalást (köztük a nyugdíjasokét) ösztönző programok kiterjesztésével és munkaerőimporttal lehetne orvosolni.

Forrás: www.hvg.hu

https://hvg.hu/gazdasag/20190710_Ugy_rejtegeti_a_kormany_a_migransok_szamat_akar_a_vallalkozok_a_tomegszallasokra_zsufolt_vendegmunkasokat

https://hvg.hu/gazdasag/20190716_IMF_nyugdijkorhataremelesre_es_bevandorlasra_lesz_szukseg

Hetven százalékkal emelik a nyugdíjakat – Romániában

A román parlament június végén szavazta meg azt az új törvényt, miszerint két év alatt 70 százalékkal emelik a nyugdíjakat. Noha az ellenzék bírálta a jogszabályt, mert szerintük az hosszú távon nem tartható fenn, egyetlen törvényhozó sem szavazott ellene. A jogszabály szerint szeptembertől 15 százalékkal nő majd a nyugdíj, értéke pedig 1775 lej (118 ezer forint) lesz. Az idei első negyedévben 1227 lej (82 ezer forint) volt az átlagnyugdíj Romániában.

Forrás: www.444.hu

https://444.hu/2019/07/08/ket-ev-alatt-70-szazalekkal-emelik-a-nyugdijakat-romaniaban

Bécsben örülnek a CEU-nak

Miután Orbán Viktor elüldözte Magyarországról a Közép-európai Egyetem (CEU) amerikai diplomát adó képzését, kiderült, hogy a szomszédban, Bécsben örömmel fogadták be. Mostantól már nem hozzánk viszik a dollárjaikat és euróikat a külföldi diákok. A mi gyerekeinknek viszont külföldre kell menniük, ha ilyen diplomát akarnak.

Közép-európai Egyetem Magánegyetem néven fogadták be a Magyarországról elüldözött CEU-t Ausztriában.

„Egy új tudományos központtal gazdagodik Ausztria. Az egyetem magyarországi helyszínén eddig is sikeresen vett részt az Európai Kutatás Tanács pályázatain (…) Ez is jelzi és bizonyítja a CEU által végzett munka minőségét” – jelentette be Ausztria oktatásért és kutatásért felelős minisztere.

„Nagy örömünkre szolgál, hogy a Közép-európai Egyetem Magánegyetem és hat programunk osztrák akkreditációt kapott. Ez új fejezetet jelent a CEU történelmében (…) A 2020–21-es tanévtől kiadott osztrák akkreditációjú diplomáinkkal hozzájárulunk új otthonunk felsőoktatásának fejlesztéséhez” – mondta Michael Ignatieff, a CEU elnök-rektora.

Forrás: www.hvg.hu

https://hvg.hu/elet/20190713_Akkreditaltak_a_CEUt_Becsben

 

vissza a tetejére

103. szám (III. évfolyam/27.) | 2019. július 10.

Európa legalján

Hiába minden propaganda, a valóság más. Már csak három olyan európai uniós ország van, amelyekben alacsonyabbak a fizetések, mint Magyarországon. Egy év alatt még vissza is csúsztunk egy helyezést.

Bár bizonyos területeken jelentős mértékben emelkednek a nettó fizetések idehaza, mégsem annyira, hogy ne maradjunk le a nemzetközi összehasonlításban: nemhogy előrébb léptünk volna a rangsorban, egy év alatt még egy helyet lejjebb is csúsztunk.

2017-ben még az ötödik legalacsonyabb volt a magyar átlagos nettó bér (8023 euró), tavaly már csak az Európai Unió negyedik legalacsonyabb átlagfizetéséért (évi 8630 euróért) dolgozott egy alkalmazott Magyarországon. Egy év alatt Litvániának sikerült elénk kerülnie, ahol 10 százalékkal nőtt az átlagos nettó bér, míg nálunk csak 7,5 százalékkal.

Ha a visegrádi országokhoz mérjük a hazai nettó fizetést, akkor felemás képet kapunk, hiszen a szlovákokhoz és a lengyelekhez sikerült közelebb kerülni, a nemritkán mérceként emlegetett Csehországhoz képest viszont távolodtunk. A magyar átlagos fizetés ugyanis tavaly a szlovák nettó bérnek 93, a lengyelnek 90, míg a csehnek 76 százaléka volt.

Nálunk kevesebbet már csak három tagállamban keresnek a dolgozók: Lettországban 8508, Romániában 5874, Bulgáriában pedig 5512 eurót.

A legmagasabb nettó fizetést egyébként az izlandiak vihették haza, a magyarnál majdnem hatszor többet.

Forrás: www.privatbankar.hu

https://m.privatbankar.hu/makro/elkeserito-csak-harom-orszagban-alacsonyabb-a-fizetes-a-magyarnal-327039?fbclid=IwAR35sjoJ6UShvIqy0a8O7TfINhZ0HbAZOAWmh8ycoheqjGkChBZGKwwlsYs

Harmincmilliárdot buktunk a letelepedési kötvényeken

Gazdaságilag sem volt indokolt az úgynevezett letelepedési kötvényprogram beindítása, ráadásul 30 milliárd forint veszteséget hozott össze az államnak. Ez egyedülálló a világon. A kötvényvásárlás révén majdnem 20 ezer külföldit engedett be az országba ellenőrzés nélkül az az Orbán-kormány, amelyik reggeltől estig a „migránsok” elleni gyűlöletet szította.

A Letelepedési Magyar Államkötvények kibocsátását Rogán Antal kezdeményezte még 2012-ben. Indoklása szerint a program az államadósság finanszírozására szolgált. A terv az volt, hogy Európán kívüli állampolgárok letelepedés fejében 300 ezer euró értékű állampapírba fektetnek be öt évre. Magyarán az érintettek rövid lejáratú hitelt adtak Magyarországnak, cserébe pedig az Unióban élhetnek.

2013 és 2017 között 19 855 külföldi érkezett így az országba. A program olyan nagyvonalú volt, hogy még a külföldiek nagyszülei is a kötvényessel tarthattak. Az ügyintézés mindössze 20 nap volt, az utolsó időkben pedig már hitelből is lehetett kötvényt venni. A program elsősorban Kínában volt népszerű, de a Direkt36 nyomozása szerint több befolyásos, az orosz államhoz szorosan kötődő állampolgár is részese volt a magyar letelepedésikötvény-programnak.

Noha a letelepedési kötvény önmagában nem ördögtől való – Európában több helyen is használják –, egyvalami csak nálunk fordult elő: az ország közel 30 milliárd forintot ráfizetett a programra – állítja a Transparency International. Ráadásul Bod Péter Ákos közgazdász szerint a kötvényekre egyáltalán nem is volt szükség, hiszen a valutatartalék 2012-ben már elérte a Világbank által javasolt szintet. Így viszont maradt a 30 milliárd mínusz, amit természetesen a mi adónkból fizetett ki az állam.

Forrás: www.24.hu

https://24.hu/fn/gazdasag/2018/10/08/letelepedesi-kotveny-transparency/

Magyar művészeket támogat Soros

A napokban jelentette be Soros György alapítványa, hogy 360 millió forinttal támogatja azokat a magyar művészeket, akik független gondolkodásuk miatt elesnek az állami támogatásoktól.

A támogatás célja, „hogy megvalósulhassanak azok a művészeti és kulturális projektek, amelyek a Magyarországon uralkodó körülmények között nem reménykedhetnek állami támogatásban” – írják közleményükben. 

Amelyben azt is leszögezik, hogy a Nyílt Társadalom Alapítványok (Soros György alapítványai) közvetlenül nem vesznek részt a független alap forrásainak elosztásában, és nem szólnak bele, hogy ki és mi kaphat támogatást. 

Forrás: www.nepszava.hu

https://nepszava.hu/3041905_ismet-segitenunk-kell

Félelem vidéken

Egy friss közvélemény-kutatás során a megkérdezettek csaknem kétharmada azt válaszolta, hogy a kistelepüléseken nem lehetséges szabad önkormányzati választásokat tartani az ott élők mérhetetlen kiszolgáltatottsága miatt.

Magyarország kisvárosaiban és falvaiban a választás nem szabad, legalábbis az emberek majdnem kétharmada biztos benne, hogy a hatalmon lévők érdemben képesek befolyásolni a voksolást – ezt mérte egy kutatás során a Publicus Intézet. Nem vitás, ezeken a településeken a legerősebb a gazdasági függés, hiszen az önkormányzat az egyik legnagyobb munkáltató, és a vállalkozások sokaságának jóléte nagyban függ az önkormányzati megrendelésektől.

A nagyvárosok – a választók érzékelése szerint – egyelőre megmaradtak a szabadság bástyáinak, így az emberek 73 százaléka úgy érzi, teljesen szabadon eldöntheti, melyik polgármesterjelöltet választja.

Forrás: www.nepszava.hu

https://nepszava.hu/3042301_felelembol-es-dacbol-szavaznak

Trumptól kért segítséget Orbán a magyar civilek elleni harcához

Egészen döbbenetes, hogy Orbán Viktor végre bejutott az amerikai elnökhöz, és a rövidke tárgyalási időt részben arra használta fel, hogy a magyar civil szervezeteket Trump segítségével fossza meg egy nagyobb összegű külföldi támogatástól.

Az ügy előzménye, hogy a nem uniós tagországok, mint például Norvégia, kötelesek az EU szegényebb államait támogatni cserébe azért, hogy élvezhetik az Unió gazdasági előnyeit.

A magyar civil szektornak hétmilliárd forint jutna Norvégiától. Csakhogy van egy kikötésük, kizárólag akkor folyósítják a pénzt, ha Magyarország garantálja, a forrást nem a kormány osztja szét, hanem független szereplőkre bízzák ezt a feladatot.

Orbán Viktor számára azonban elviselhetetlen ez a gondolat. Minden pénzt ő akar elosztani, minden forrás csak olyan szervezetekhez juthat, amelyek nem függetlenek, és kizárólag őt szolgálják.

Orbán ebben az ügyben kérte Trump segítségét, hogy érje el a norvégoknál, ne ragaszkodjanak ehhez a feltételükhöz.

Trump számára, aki mégiscsak egy szabad ország első embere, döbbenetes lehetett ez a pitiáner és antidemokratikus kérés.

Az amerikai elnök természetesen nem tett erre ígéretet, és csak annyit mondott, hogy oldja a kínos helyzetet: Én nagyon szeretem Norvégiát!

Forrás: www.444.hu

https://444.hu/2019/07/03/en-nagyon-szeretem-norvegiat-igy-szerelte-le-trump-orban-viktor-nyomulasat

Kétmilliárd adományból egy fillért sem kaptak a vörösiszap-károsultak

Hiába fogott össze az ország és gyűjtött össze rengeteg pénzt a vörösiszap-katasztrófa után, egy jogszabály miatt nem juthattak hozzá a károsultak. Pedig az adományozók a szerencsétlenül járt embereken akartak segíteni.

A károsultak képviseletét ellátó ügyvéd, Magyar György emlékeztetett, a tragédia után országos gyűjtés indult a károsultak megsegítésére. A káralapban összesen több mint 2 milliárd forint gyűlt össze, amelyhez például Soros György egymillió dollárral (mintegy 290 millió forinttal) járult hozzá.

„Ebből egy forintot sem kaptak a károsultak. Egy forintot sem!” – nyomatékosította az ügyvéd.

Magyar György ismertetése szerint ez azért történhetett meg, mert a jogszabályt úgy alkotta meg a kormány, hogy az összeget csak közcélúan lehet felhasználni. „Nem azt mondom, hogy hazavitték, hanem olyan célra használták, amit a jogszabály definiált. Például tanösvényt építettek belőle” – mondta.

Forrás: www.atv.hu

http://www.atv.hu/belfold/20170705-megdobbento-2-milliardbol-egy-fillert-sem-kaptak-a-vorosiszap-karosultak/hirkereso?fbclid=IwAR2BCf2F44k4J-LoX2OTzgxczIpVADpX6SHlFgo7_psejMdIWJb7H8LPGtA

 

vissza a tetejére

102. szám (III. évfolyam/26.) | 2019. július 3.

Ellopják a Balatont is

Balatonaligán sorompóval korlátozzák a lejutást a strandra, és nem engedik be a horgászokat az egykori pártüdülő területére, amely ma már Tiborcz István és Mészáros Lőrinc cégének birtokában van. Hasonló sors vár a Balaton-parti volt szabadstrandokra is: az elit szórakozó- és lakhelyeivé válnak, az egyszerű polgár pedig a közelükbe sem mehet, mint ahogyan a Rákosi- és Kádár-időkben is volt ez.

Megkezdődött a Club Aliga elzárása a köz elől, kikerültek az első sorompók, és kerítés is épül, hogy elzárják a gyalogosokat a víztől. Holott a parti sétány és a Club Aliga útjai is közutak, tulajdonosuk az állam, a kikötőmóló jobb oldala pedig az egyetlen kijelölt horgászhely Balatonvilágoson.

A terület 1949 előtt az aligai falurész központja volt, Rákosi Mátyásék ekkor sajátították ki, és államosították, elzárva ezzel a települést, Balatonvilágost a vízpart nagy részétől. Ezt követően az üdülő a kommunista pártelit pihenőhelye lett, s most úgy fest, a NER-elit is e célból kívánja hasznosítani, hogy a „pórnépnek” ne legyen bejárása.

A Club Aliga 2019 januárjában lett az Appeninn Holding Nyrt. tulajdona. Ez Mészáros Lőrinc és Tiborcz István érdekeltsége. A korábbi pártüdülőt, a Balaton-part talán utolsóként egyben megmaradt üdülőkomplexumát 4,4 milliárd forintért szerezték meg.

Eközben egyre fogynak a szabadstrandok Balaton-szerte. 2018-ban már csak húsz településen fürödhettünk belépő nélkül a Balatonon, amely szám azóta tovább csökkent.

Egy új szabályozás lehetővé teszi, hogy a kempingeket beépítsék és például luxusapartmanokat építsenek a helyükbe, ezzel egyértelműen kiszorítva a szegényebb rétegeket.

A legnagyobb beruházó Mészáros Lőrinc és Tiborcz István. A kormányfő jó barátja és a veje már tavaly 14 kemping és 10 szálloda tulajdonosa volt a Balaton körül, de van borászatuk, kikötőjük és golfpályájuk is.

Néhány napja derült ki, hogy Keszthelyen sem marad már szabad strand, a város fideszes alpolgármesterének javaslatára a képviselő-testület az utolsó ingyenes partszakaszon is engedélyezte egy kutyás élménypark megvalósítását.

Ha szeretné ön is megőrizni a szabadstrandokat, írja alá az aHang által indított petíciót itt: https://terjed.ahang.hu/campaigns/balatoni-szabadstrandok

Forrás: www.hvg.hu, www.index.hu, www.magyarnarancs.hu

https://m.magyarnarancs.hu/kismagyarorszag/ebreszto-aliga-ha-egy-metert-is-elvesznek-tolunk-azonnal-tuntetunk-121021?fbclid=IwAR3CFKWVqREPHH1JxDdpE2cMTBagyFuklH-G_ADeD2V2g5IGMWzGqXCw6uE  

https://terjed.ahang.hu/campaigns/balatoni-szabadstrandok?utm_campaign=52svppVqt7&utm_medium=facebook&utm_source=share&fbclid=IwAR0k8Gk9RDFWiuvGgYM9eKRYwAVrfltv5IPjzejcV14VcfPTCBBxjBV9IkY  

https://index.hu/gazdasag/2019/06/28/balatonaliga_appeninn_meszaros_lorinc/ 

http://hvg.hu/gazdasag/20190628_Tiborczek_Aligan_is_blokkoljak_a_Balaton_partjanak_hasznalatat

Sikeres fővárosi előválasztás

Hosszú évek óta végre újdonsággal állt elő az ellenzék. Mindenki előtt nyitott választáson döntötték el, hogy ki legyen a közös főpolgármester-jelölt, aki majd ősszel megmérkőzik a Fidesz jelöltjével, Tarlós Istvánnal. A fővárosi összefogás példa lehet a vidéki városoknak is.

Az előválasztás június 20-án kezdődött, a választókorú budapesti állampolgárok a főváros főbb csomópontjain felállított sátrakban, összesen 15 helyszínen, továbbá – ha előzetesen regisztráltak – online adhatták le a voksukat.

A végleges részvételi adatok szerint 68 363-an voksoltak. A három induló jelölt közül Karácsony Gergely, az MSZP, a Párbeszéd és a Szolidaritás közös jelöltje 33 356 szavazattal nyert, ami kicsivel kevesebb, mint 49 százalékot jelent.
Kálmán Olga, a Demokratikus Koalíció jelöltje, korábbi tv-műsorvezető 25 093 szavazatot, azaz 37 százalékot kapott. Míg a momentumos Kerpel-Fronius Gábor 9792 voksot, vagyis 14 százalékot.

Az előzetes megállapodás értelmében 50 ezer szavazó részvétele felett az előválasztás érvényes, a győztes jelölt ellen a részt vevő, illetve a résztvevőket támogató pártok nem indítanak mást. 

Komoly esély nyílt arra, hogy Budapesten legyőzze a Fideszt az egyesült ellenzék, hiszen a kormányzópárt az EP-választáson alig 40 százalék fölötti eredménnyel végzett.

https://index.hu/belfold/2019/06/26/elovalasztas_eredmenyhirdetes_karacsony_gergely_kalman_olga/

Vidéken is alakul az összefogás

A 23 megyei jogú városból eddig 16 helyen született megállapodás a közös ellenzéki polgármesterjelöltről, de a maradék hét helyen is folynak már a tárgyalások.

Elemzők szerint a Fidesz–KDNP hatalmának meggyengítéséhez Budapest mellett vidéken is jól kell szerepelnie az ellenzéknek, s ez a kormánypártok igényeihez alakított választási rendszer miatt csak összefogással érhető el. A legnagyobb hazai településeken, a megyei jogú városokban ennek megfelelően az ellenzék megpróbál együttműködni, hogy a polgármesteri székért, illetve az egyes választókerületekben csak egy kihívója legyen a Fidesz–KDNP helyi jelöltjeinek.

https://nepszava.hu/3041595_videken-is-alakul-az-ellenzeki-osszefogas-az-oszi-voksolasra

Az ország harmada csak a létminimum körül él

Egy egyfős háztartás havi létminimum-értéke tavaly nettó 94 820 forint volt – számolták ki a Policy Agenda civil szervezet elemzői, mivel a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) ezt évek óta nem teszi meg.

Ez egy nagyon szerény fogyasztási szintet jelent, és semmilyen megtakarításra nem ad lehetőséget, legfeljebb arra, hogy „az ember valahogy kihúzza” a hónap végéig.
A kutatók szerint Magyarországon a lakosság körülbelül 30 százaléka él ilyen háztartásban. Noha hazánkban valóban beindult a bérnövekedés, a KSH által közölt átlagbéradatok túlzók. Ennek pedig az az oka, hogy az átlagot erősen felhúzza a kevesek magas bére.

Nem véletlen tehát, hogy a dolgozók jelentős része annak ellenére sem látja az előrejutás lehetőségét, hogy naponta nyolc órát dolgozik, és ezért bért is kap. Ráadásul a magyarok mindössze egyharmadának van annyi megtakarítása, hogy két-három hónapot fizetés nélkül áthidaljon – mutatott rá a Policy Agenda elemzése.

Forrás: www.napi.hu

https://www.napi.hu/magyar_gazdasag/ber-fizetes-letminimum-munka.686401.html?fbclid=IwAR3hfb0NihG0L9yuPTOIo40QKbICYxuqwu1Nw32GqjdAUlfdsamGaTHZraA

Megszavazták az MTA megcsonkítását

A Fidesz-kétharmad szavazatával átment az MTA-törvény, amely jelentősen csorbítja a Magyar Tudományos Akadémia és a kutatás szabadságát. Tüntetés volt a döntés ellen, az ellenzék pedig az Alkotmánybírósághoz fordul.
A törvény lényege az, hogy létrehozzák az Eötvös Loránd Kutatási Hálózatot (ELKH), ami az MTA-tól elvett kutatóintézetekből épülne fel. Az új irányító testületben lesznek ugyan tudósok, de a többséget a kormány adja, így a központi akarat dönt majd itt is. Az MTA-nak ingyen kell használatba adnia a vagyontárgyait. 

Forrás: www.nyomtassteis.hu

Belehalt az orvos a túlmunkába

Havi 30 napos készenlétben dolgozott március óta a Péterfy érsebésze, az ő halála után az egész ellátás veszélybe került.

Vis maiort (előre nem látható, elháríthatatlan akadályt) jelentettek a Nemzeti Népegészségügyi Központnak, miután meghalt a Péterfy Sándor Utcai Kórház érsebésze. A kórházban egyetlen idősebb orvos látta el a krónikus területi érbetegek gondozását, és folyamatos, havi 30 napos készenlétben vállalta a baleseti központ ügyeletét. Most az ő halálával nem maradt senki.

Forrás: www.hvg.hu

https://hvg.hu/itthon/20190626_Meghalt_egy_ersebesz_nem_tudjak_ellatni_a_baleseti_centrum_erserultjeit

Jönnek a választások – extra pénz a közmunkásoknak

Egyszeri extra juttatást adna a közmunkásoknak az Orbán-kormány: egységesen megkapnák az egy havi bér 90 százalékát, vagyis bruttó 73 377 forintot. Az erről szóló jogszabály-módosító javaslatot már ki is dolgozta a belügyi és az igazságügyi tárca. A több mint 100 ezer közmunkásnak járó, összegében szinte 13. havi fizetéssel felérő juttatás 9 milliárd forintba kerülne az állami büdzséből, hivatalosan azzal indokolnák, hogy a közmunkások álláskeresését akarják támogatni. Az ajándékpénzt valószínűleg az őszi önkormányzati választások időszakában fizetnék ki, ezért a közmunkás-szakszervezet vezetője szerint ez egyszerű szavazatvásárlás.

Forrás: www.hvg.hu

https://hvg.hu/itthon/20190627_Pluszpenz_a_kozmunkasoknak_extra_fizetest_osztana_az_Orbankormany

 

vissza a tetejére