Itt találja az egyes lapszámokban megjelent cikkek bővebb változatait és a felhasznált forrásokat
IV. évfolyam | III évfolyam / II. félév | III. évfolyam / I. félév | II. évfolyam / II. félév | II. évfolyam / I. félév | I. évfolyam
74. szám (II. évfolyam/51.) | 2018. december 19.
73. szám (II. évfolyam/50.) | 2018. december 11.
72. szám (II. évfolyam/49.) | 2018. december 4.
71. szám (II. évfolyam/48.) | 2018. november 28.
70. szám (II. évfolyam/47.) | 2018. november 20.
69. szám (II. évfolyam/46.) | 2018. november 14.
68. szám (II. évfolyam/45.) | 2018. november 6.
67. szám (II. évfolyam/44.) | 2018. október 31.
66. szám (II. évfolyam/43.) | 2018. október 25.
65. szám (II. évfolyam/42.) | 2018. október 16., október 20.
64. szám (II. évfolyam/41.) | 2018. október 9.
63. szám (II. évfolyam/40.) | 2018. október 2.
62. szám (II. évfolyam/39.) | 2018. szeptember 25.
61. szám (II. évfolyam/38.) | 2018. szeptember 18.
60. szám (II. évfolyam/37.) | 2018. szeptember 11.
59. szám (II. évfolyam/36.) | 2018. szeptember 4.
58. szám (II. évfolyam/35.) | 2018. augusztus 28.
57. szám (II. évfolyam/34.) | 2018. augusztus 22.
56. szám (II. évfolyam/33.) | 2018. augusztus 14.
55. szám (II. évfolyam/32.) | 2018. augusztus 7.
54. szám (II. évfolyam/31.) | 2018.július 31.
53. szám (II. évfolyam/30.) | 2018.július 25.
52. szám (II. évfolyam/29.) | 2018.július 17.
51. szám (II. évfolyam/28.) | 2018.július 11.
50. szám (II. évfolyam/27.) | 2018.július 3.
74. szám (II. évfolyam/51.) | 2018. december 19.
Az egész országban terjed a tiltakozás
A rabszolgatörvény elleni felháborodással kezdődött, de egyre többen ismerték fel, hogy a Fidesz egész rendszerével van a baj. Ezért tüntetnek együtt fiatalok és idősek, szakszervezetisek és egyetemisták, párttagok és párton kívülieket, akik mind ugyanazt kiabálják: „Elegünk van!”.
Tíz napja tart, és nem áll meg a túlórakereteket radikálisan növelő rabszolgatörvény által kiváltott országos tiltakozási hullám. A törvény elfogadása óta szombat kivételével Budapesten minden nap több ezres, esetenként tízezres tüntetések zajlottak a Kossuth téren, a Hősök terén, az MTVA Kunigunda utcai székházánál, és a főváros számos más helyén. A köztévé épületében súlyos atrocitások érték az ellenzéki képviselőket. Többeket földre tepertek és kidobtak az épületből, holott a mentelmi joguk alapján jogszerűen tartózkodtak ott. A tévében nem olvasták be az ellenzék ötpontos követelését és hírt sem adtak az utcán zajló eseményekről.
A megmozdulások a kisebb és nagyobb vidéki városokra is kiterjedtek. Tüntettek Pécsen, Szegeden, Debrecenben, Győrben, Szombathelyen, Miskolcon, Gyöngyösön, Egerben, Békéscsabán. Dolgozók – szakszervezeti vagy szakszervezettől független szervezésben – országszerte zártak le részlegesen utakat, többek közt Pécsen, Győrben, Veszprémben Miskolcon és Bánrévén.
Különböző pártok szervezésében a következő napokban is országszerte lesznek tüntetések. A szakszervezetek a sztrájkok szervezésétől sem riadnak vissza, ha a köztársasági elnök aláírja a rabszolgatörvényt. Úgy tűnik, a lendület karácsony után is kitart.
Forrás: www.merce.hu
https://merce.hu/2018/12/18/folytatodik-a-tunteteshullam-kedden-is-orszagszerte-mennek-utcara-az-emberek/
„A magyarok ritkán dühösek, de akkor nehéz lenyugtatni őket.”
“Orbán önhittségben szenved” címmel közölt véleménycikket a rabszolgatörvény elfogadását követő tüntetésekről az amerikai Bloomberg hírügynökség. A lap felidézi, hogy a döntés meghozatala után rögtön több ezer ember demonstrált Budapest utcáin, és vasárnap már hatalmas tömegek vonultak az MTVA székházához. A lap publicistája szerint bár a magyarok ritkán mozdulnak, ha egyszer dühösek lesznek, akkor nehéz lenyugtatni őket.
Judith Sargentini európai parlamenti képviselő szerint az új rabszolgatörvény csupán a jéghegy csúcsa a tekintélyelvűségbe és állami kontrollba zuhanó országban. Számos fiatal Magyarország elhagyására kényszerült, a bevándorlással szemben pedig teljes tilalmat rendeltek el, így Orbán Viktor miniszterelnök fizetés nélküli túlórákra próbálja kényszeríteni a lakosságot a saját maga által teremtett munkaerőhiány orvoslása céljából.
Forrás: www.hvg.hu
https://hvg.hu/itthon/20181217_Sargentini_Mielobb_el_kell_inditani_a_hetes_cikkelyt_Magyarorszag_ellen
https://hvg.hu/itthon/20181218_Bloomberg_Orban_tulsagosan_elbizta_magat
Ezentúl a kormány saját bírósága dönt majd a sorsunkról
A rabszolgatörvénnyel egy időben szavazta meg a parlament az úgynevezett közigazgatási bíróságokról szóló törvényjavaslatot. Ezzel minden akadály elhárult az elől, hogy a kormánynak fontos ügyekben olyan bíróságok és bírók döntsenek, akik teljes egészében tőlük, ezen belül is az igazságügy-minisztertől függnek.
Jóllehet, a döntés minden magyar ember életét befolyásolja, hiszen rengeteg helyzetben kerülünk kapcsolatba az állam valamelyik hatóságával. Például amikor adót fizetünk, ingatlant vásárolunk, építkezünk, autót adunk el vagy rendőrségi bírságot fizetünk.
Ezekben az ügyekben a közigazgatási bíróságok felállása után kevésbé leszünk biztonságban az állammal szemben. Nem beszélve arról, hogy a sztrájkokról, a tüntetésekről, a választásokkal és a közbeszerzésekkel kapcsolatos problémákról is ezek a bíróságok döntenek majd. A tüntetők mellett már az Európa Tanács is felszólította a köztársasági elnököt, hogy küldje vissza a különbíróságok felállításáról szóló törvényt.
https://444.hu/2018/12/12/2018-december-12-a-fidesz-vegleg-kicsinalja-a-fuggetlen-biraskodast
https://index.hu/belfold/2018/12/12/megszavazta_a_parlament_a_kozigazgatasi_birosagok_felallitasat
https://index.hu/belfold/2018/12/15/ader-janos-kozigazgatasi-birosag-allamfo-visszakuldes/
https://444.hu/2018/12/14/az-europa-tanacs-emberi-jogi-biztosa-felszolitotta-adert-hogy-kuldje-vissza-a-kulonbirosagok-felallitasarol-szolo-torvenyt
https://444.hu/2018/12/12/megszavazta-a-parlament-a-kulonbirosagok-bevezeteset
A második legszegényebb ország vagyunk az Európai Unióban
Összehasonlították az életszínvonalat az Európai Unióban, kiderült, hogy már Románia is lehagyott minket. Csak Bulgária szegényebb nálunk.
Magyarországon az egy főre jutó tényleges fogyasztás mindössze 62 százaléka volt tavaly az uniós átlagnak, ez ráadásul rosszabb az előző években mértnél – derül ki az Eurostat, az európai statisztikai hivatal összesítéséből. Az életszínvonalat tekintve csak Bulgáriában rosszabb a helyzet, ott 54 százalékos az a mutató, míg Horvátországban szintén 62 százalék. Figyelemre méltó, hogy amíg Romániában 2015-ben – amikor Magyarország 63 százalékon állt – ez az arány 58 százalékos volt, 2017-re már 68 százalékra nőtt.
Az unióban a leggazdagabbak a luxemburgi polgárok, az ő életszínvonaluk az EU-átlag 132 százaléka. A nagyhercegséget Németország követi (122 százalék), a harmadik pedig Ausztria, 117 százalékkal.
Forrás: www.hvg.hu
https://hvg.hu/gazdasag/20181214_Eurostat_a_masodik_legszegenyebb_nep_a_magyar_az_EUban
Négyezer ápolót veszíthetünk el a következő években
Bár a szakdolgozói kamara régóta kongatja a vészharangot, mostanra már vészhelyzet alakult ki. Segítség híján kétségbe esve keresik legalább a házon belüli megoldásokat.
Miközben már most is több helyen aggasztó méretű, 30 százalékos is lehet az egészségügyi szakdolgozók hiánya, hamarosan ismét több mint négyezer dolgozó lép ki a rendszerből – derül ki a Magyar Egészségügyi Szakdolgozói Kamara friss felméréséből. Ezzel szemben az egészségügyi szakképzést idén ennek a létszámnak csupán a töredéke kezdte meg. Még ha akadnak is olyanok, akik nem az iskolapadból lépnek közvetlenül az egészségügyi pályára, a szakadék ma már áthidalhatatlannak tűnik. Nem beszélve arról, hogy a rendszerben dolgozók egészsége is veszélyben van.
A középvezetők kérdőíves felmérésében visszaigazolást kaptunk arról, hogy egy-egy szakdolgozónak akár négy-öt ember feladatát is el kell látnia mindenféle ellentételezés, pótlék nélkül, és ha ezt nem teszi meg, szankcionálják – mondja Tóth Andrea, a kamara felnőttápolási szakmai tagozatának vezetője.
Forrás: www.168ora.hu
https://168ora.hu/itthon/negy-ot-ember-munkajat-vegzik-egyszerre-negyezer-apolot-veszithetunk-el-a-kovetkezo-evekben-160772
73. szám (II. évfolyam/50.) | 2018. december 11.
Rabszolgatörvény: országos útlezárások, helyi sztrájkok jöhetnek
Az elmúlt idők legnagyobb szakszervezeti tüntetését hozta össze december 8-án az elhíresült rabszolgatörvény elleni tiltakozás. Az ellenzéki pártok parlamenti akciókkal igyekeztek sikertelenül megakadályozni, hogy a tervezet eljusson a szavazásig.
Két fideszes képviselő egyéni javaslatára törvényi lehetőség lesz arra, hogy a munkáltatók évente 400 túlóra elrendelésével akár visszahozzák a hatnapos munkahetet úgy, hogy a túlórakeretet is csak háromévente számolnák el.
Két fideszes képviselő javaslatára 250-300 helyett akár évi 400 óra túlmunkára is kötelezhetők lesznek dolgozók. Ez gyakorlatilag heti egy plusz napot jelent. Ráadásul a túlórakeretet is csak háromévente számolnák el.
Annak ellenére, hogy legalább tízezer ember tiltakozott a rabszolgatörvény bevezetése ellen a budapesti Kossuth tér és Andrássy út sarkán felállított színpad előtt december 8-án, kétség nincs afelől, hogy az Országgyűlés fideszes kétharmaddal elfogadja rabszolgatörvényt. Akkor viszont nagy lendülettel megkezdődnek országszerte az útlezárások, és más akciók is – nyilatkozta Kordás László, a mintegy 200 ezer tagot képviselő Magyar Szakszervezeti Szövetség (MASZSZ) elnöke.
– Először is nyilvánosságra fogjuk hozni azoknak a képviselőknek a neveit, akik igennel voksolnak erre a szégyenteljes javaslatra, s megjelenünk valamennyi Fidesz-irodánál, hogy szembesítsük a kormánypárti képviselőket döntésük várható következményeivel, a hatnapos munkahét törvénybeiktatásával – mondta. A tiltakozó akciók azonban tovább folytatódnak, első körben Győrött és Pécsett lesznek félpályás útlezárások, de hasonlóra készülnek Szolnokon és később minden megyében. A szakszervezetek felhívják a munkavállalók figyelmét, jelezzék majd, ha azt tapasztalják, hogy a cégük élni akar a törvényi lehetőséggel, s végtelen sok túlmunkára kényszeríti őket, mert akár helyi sztrájkokkal is segítenek ellenállni. Ehhez persze munkahelyi szakszervezetek kellenek, s ahol nincs, ott haladéktalanul létre kell hozni. A konföderáció minden segítséget megad, és senkit nem hagy magára – emelte ki Kordás, majd megjegyezte: erős országos tiltakozásra lehet számítani.
A hét elején a parlamenti ellenzék próbálta elérni, hogy lassítsa a törvény elfogadását. Egyesével szavaztattak volna arról a csaknem háromezer javaslatról, amellyel a Parlament utolsó hetének napirendjét akarták módosítani. Mindezt azzal is indokolták, hogy a kormánypárti képviselők megtanulják, mit jelent 150 órát túlórázni. Tervükben megakadályozta őket Kövér László házelnök, illetve a parlament Igazságügyi bizottsága, amely úgy döntött, egyszerre szavaznak az összes módosítóról. Ez ellen az ellenzék sípszóval, bekiabálásokkal tiltakozott, közben az országgyűlési őrség felsorakozott az ülésterem körül. Ekkor több ellenzék azt kifogásolta, hogy jelenlétük félelemkeltő.
Forrás: www.hvg.hu www.veledvagyunk.blog.hu
https://hvg.hu/itthon/20181210_Igy_tort_ki_a_botrany_a_Parlamentben__video
https://veledvagyunk.blog.hu/2018/12/10/rabszolgatorveny_utlezaras_biztosan_lesz_de_mas_akciok_is_johetnek_meg#more14467864
„Amíg én élek, anyuka nem alhat földön a kórházakban”
Egyszerre fantasztikus, felemelő és persze szomorú is a sárbogárdi Orosvári Zsolt története, aki gyűjtést indított, hogy soha többé ne kelljen földön feküdniük beteg gyermekeik mellett a magyar kórházakban az édesanyáknak.
Orosvári Zsolt kislányának pár héttel ezelőtt egy kontroll miatt kórházban kellett aludnia. A felesége is ott tudott maradni a gyerekkel egy e célra szolgáló fizetős ágyon. Miközben meglátogatta őket, azzal volt kénytelen szembesülni, hogy a többi anya, akinek az osztályon feküdt a gyereke, vagyis a túlnyomó többség, a földön fekve vagy székekben alszik.
„Volt olyan anya, akinek a földön alvás közben megégette az arcát a radiátorcső” – idézte fel a sokkoló élményt Orosvári. „Tudok olyan anyáról, aki 2 hete fekszik a 6 hónapos gyereke mellett a földön” – mesélte az apa, aki olyan vidéki anyát is ismer, aki hetek óta az ürülékkel szennyezett kórházi vécében tisztálkodik, úgy értve, hogy naponta egyszer áttörli magát valami kendővel.
A sokkoló állapotok azonnali cselekvésre sarkallták Orosvárit, aki gyors körbeérdeklődés útján megtudta, hogy az ország legtöbb vidéki és fővárosi kórházában hasonlóan embertelen körülmények között, vagyis padlón fekve vagy székben ülve kénytelenek bent aludni a kisgyerekes szülők.
A férfi közösségi gyűjtést indított, hogy a pénzből összecsukható ágyakat vásároljanak, majd azokat a rászoruló kórházak csecsemő- és gyerekosztályainak adományozzák. (Anyák az anyákért Alapítvány Magnetbank 16200120-18534991)
Mostanáig 1 millió 700 ezer forintot gyűjtöttek, amiből nagyjából 150 darab, egyenként 11490 forintos ágy jött ki.
Forrás: www.444.hu
https://444.hu/2018/12/07/foldon-amig-en-elek-nem-aludhat-anyuka
2018 – a kilakoltatott családok éve
Rengeteg dolog miatt kerülnek, kerülhetnek utcára családok Magyarországon. Egy dolog azonban biztos: gyerekeket, csak azért, mert a családjuk szegény vagy hajléktalanná válik, nem választhatnak el szüleiktől. Ha egyébként szerető, gondoskodó családban élnek, akkor nem. Ugye a szegénység és a szeretet, nem zárja ki egymást?
A most záruló esztendő nemcsak a családok éve volt, hanem rengeteg kilakoltatott családé is. A Város Mindenkié csoport azt szeretné elérni egy törvénymódosító javaslattal, hogy legalább gyerekes családokat ne lehessen utcára tenni elhelyezési kötelezettség nélkül! Ahogy a csoport egyik tagja fogalmaz: “Ennél kevesebbet már nem tudunk kérni.” Aki egyetért ezzel a céllal, az itt írhatja alá:
https://terjed.ahang.hu/campaigns/stopkilakoltatas
Szlovákiában is 25 százalékkal többet költenek az egészségügyre, mint nálunk
A múlt héten tette közzé az Európai Unió statisztikai hivatala, hogy melyik országban mennyit költenek fejenként az egészségügyre. Ezen a szégyenlistán tucatnyi volt szocialista ország előz meg minket.
Az európai statisztikai hivatal, az Eurostat szerint 2016-ban Magyarországon fejenként 853,5 euró volt az éves egészségügyi ráfordítás. Ennél még a szomszédos Szlovákiában is 25 százalékkal többet költöttek, ott ugyanez az arányszám 1061 euró/fő/év.
Régiós versenytársaink közül Csehországban 1193 eurót költöttek fejenként az egészségügy fenntartására, Szlovéniában pedig már majdnem kétszer annyit, 1657 eurót.
Magyarországnál még a Szovjetuniótól csak 1991-ben függetlenedett balti államokban, Litvániában és Észtországban is többet költenek, előbbiben 899,4, az utóbbiban 1071,7 euró volt 2016-ban az egy főre jutó költés.
Ausztriában, amelyet a kormánypropaganda szerint hamarosan utolérünk, a miénknek az ötször több, 4220,8 euró jut egy emberre.
Forrás: www.444.hu
https://444.hu/2018/11/29/meg-szlovakiaban-is-25-szazalekkal-tobbet-koltenek-az-emberek-egeszsegugyi-ellatasara-mint-magyarorszagon
Majdnem megduplázódott a szegénységben élő nyugdíjasok aránya 2010 óta
A KSH friss adatai szerint 2010 és 2017 között majdnem duplájára nőtt a rendkívüli szegénységben élő nyugdíjasok aránya. A Fidesz-kormányzás kezdetén ez az arány csak 4,6 százalék volt, 2017-re azonban 10 százalékra nőtt.
Míg nyolc éve nagyjából 124 ezer embert érintett ez a probléma, mára a számuk elérte a 210 ezret.
A tavalyi évben minden tízedik nyugdíjasnak 83 854 forintnál kevesebb havi összegből kellett gazdálkodnia. Ez jelentősen elmarad a szintén a KSH által kiszámolt 115 ezer forintos havi átlagnyugdíjtól.
Az ennyire szegénységben élő nyugdíjasok arányának növekedése részben annak tudható be, hogy az újonnan nyugdíjba vonulók alacsonyabb nyugdíjjal léptek be a rendszerbe, mint a korábban nyugdíjazottak – például mert mostanra ért be az a rendszerváltás utáni káros folyamat, hogy a cégek csupán minimálbérre jelentik be az alkalmazottjaikat.
Forrás: www.merce.hu
https://merce.hu/2018/12/04/majdnem-megduplazodott-a-szegenysegben-elo-nyugdijasok-aranya-2010-ota/
Súlyos a tanárhiány országszerte
A Szülői Hang Közösség több mint 5000 szülő részvételével országos online felmérést végzett a tanárhiányról. A válaszolók 45 százaléka érzékelte, hogy valamelyik tárgyból két hétnél is több ideig nem volt szaktanár.
Bár sok szó esik a tanárhiányról, részletes statisztika mindeddig nem állt rendelkezésre. A válaszadók 31%-a nagyon súlyos tanárhiányt jelzett, amikor legalább egy hónapig nem volt oktatás valamelyik tantárgyból, 15% pedig extrém tanárhiányt tapasztalt, amikor legalább három hónapon keresztül nem volt érdemben tanítás valamelyik tantárgyból.
A tanárhiány mindegyik iskolatípusnál jelentős, de legnagyobb mértékben a szakképzést érinti (65% tapasztalt legalább súlyos mértékű tanárhiányt), némileg kisebb mértékben a gimnáziumokat (51%) és az általános iskolákat (43%).
A tanárhiány matematika és angol nyelv esetében a legkritikusabb az összes iskolatípusnál. Ezen kívül gimnáziumoknál kiemelkedik még a fizika, történelem, kémia és informatika, szakképzésnél pedig a szakmai tárgyak, informatika és fizika. De a többi tantárgynál is számottevő a tanárhiány, köztük magyar nyelv és irodalomból is.
A tanárhiány a település méretétől függetlenül hasonló mértékben jellemző a nagyvárosokra éppúgy, mint a kistelepülésekre; egyértelműen országos szintű problémáról beszélhetünk.
Forrás: www.szuloihang.hu
72. szám (II. évfolyam/49.) | 2018. december 4.
Szociális tűzifa támogatás és a magyar pénzből felújított mexikói templomok
Egy demokráciában az egyik legfontosabb kérdés, hogy mire költik az adóforintjainkat. Nos, a héten derült ki, hogy a gazdag Magyarország most éppen két mexikói templom felújítására ad kétmilliárd (2 000 000 000) forintot. Miközben – csak az összehasonlítás kedvéért – a magyar szegények téli tűzifa támogatására mindössze 4 milliárd jut.
Több mint kétmilliárd forinttal támogatja a magyar kormány két mexikói templom felújítását. Az 1632/2018 (XI. 29.) kormányhatározat szerint a kormány 2019-ben 885.554.868 forintot, 2020-ban 1.145.368.657 forintot ad a tepoztlani kolostortemplom, illetve a mexikóvárosi Juaerez negyedben levő Jézus Szíve Templom felújítására.
Úgy viselkedik az Orbán kormány, mintha Magyarországon már nem találna olyan problémát, amire költeni lehetne. Az egészségügy romokban, több millió ember a nyomor szélén tengődik, a vidéki utak elképesztő állapotban vannak, sokan a saját otthonukban fagynak meg, a fiatalok nem képesek saját lakáshoz jutni.
Idén a kormány négymilliárd forintot költ tűzifa támogatásra, a tapasztalatok szerint, évente 180 000 ezer szegény magyar családnak jut ezen a módon 12 ezer forintnyi fűtőanyag. Hogy ez mennyi időre elég, azt senkinek nem kell magyarázni.
És persze ez a támogatási rendszer is ezer sebből vérzik. A napokban az alapvető jogok biztosa sürgette a szociálistűzifa-támogatás elosztási rendszerének átalakítását. Székely László szerint a panaszosok az esetek nagy többségében azt kifogásolták, hogy kimaradtak a télitüzelő-támogatásból, illetve nem kapták meg a számukra támogatásként megítélt mennyiségű vagy minőségű téli tűzifát. Többen azért estek el a támogatástól, mert kimerült a tűzifára fordítható költségvetési keret. A biztos kiemelte: meg kell teremteni azokat a finanszírozási eszközöket, amelyekkel a hátrányos helyzetű önkormányzatok meg tudnak felelni törvényi feladataiknak és a rászorulók valós, a téli fűtést lehetővé tevő igényeinek.
Felhívta a jogalkotók figyelmét arra, hogy aggályos az a megoldás, amely szerint a szociális célú tűzifa-támogatás a jogosultaknak csak arra a körére korlátozódik, amely az önkormányzat helyben megszabott feltételeinek megfelel, míg a rezsitörvény minden háztartás számára feltétel nélkül biztosít hozzájárulást a téli fűtés díjának mérséklésére.
Vagyis lenne bőven helye a mexikói templomok felújítására fordított pénznek itthon is.
Forrás: www.444.hu www.kormany hu www.ajbh.hu
https://444.hu/2018/11/30/ketmilliard-forinttal-tamogatja-a-kormany-ket-mexikoi-templom-felujitasat
https://www.ajbh.hu/-/az-alapveto-jogok-biztosa-a-szocialis-tuzifa-tamogatas-elosztasi-gyakorlatarol
December 8-án tüntetnek a rabszolgatörvény ellen
Egy jottányit sem lépett vissza a szakszervezetekkel folytatott tárgyalásokon a kormány a már hírhedtté vált rabszolgatörvényből. A Törvénymódosítás alapján bármikor elrendelhetik a munkáltatók a 400 túlórát, amit elég lesz csupán háromévente egyszer kifizetni az embereknek.
Kordás László, a Magyar Szakszervezeti Szövetség (MASZSZ) elnöke a legutóbbi tárgyalásokat követően elmondta, néhány napja arra kapott ígéretet, hogy az évi maximális 400-nál alacsonyabb túlóraszám lesz a parlament elé kerülő módosítóban, ám kiderült, hogy marad az eredeti terv, sőt, kiegészül egy másik kellemetlen változással is. Eredetileg úgy volt, hogy a 400 órára való növelést csak reprezentatív szakszervezet által kötött kollektív szerződéssel lehet megtenni, vagyis a munkavállalók hozzájárulása szükséges egy ilyen döntéshez. Ehhez képest a december 3-i megbeszélésen a kormányoldalról már azt jelentették ki, hogy ezt üzemi megállapodás keretében is meg lehetne tenni.
Ezzel a módosítással a kormány a munkavállalói érdekérvényesítés lehetőségét egyszerűen kiveszi a rendszerből – magyarázta Kordás. A gyakorlatban ugyanis így szinte bármikor képes lehet a munkáltató felemelni a maximális túlóramennyiséget 400 órára. (A jelenlegi jogszabály szerint az éves többlet legfeljebb 250 óra, amit kollektív szerződéssel lehet 300 órára növelni.)
Azon sem változtatnak, hogy a túlóra elszámolás 3 éves távlatban is történhet, azaz akár 3 évig nem kellene kifizetni a túlórákat.
A szakszervezetek december 8-án nagy demonstrációra készülnek. Terveik szerint szombaton 11-kor gyülekeznének a Jászai Mari téren, ahonnan a Nyugati pályaudvar felé vonulnának, majd a Kossuth térre vonulnak.
Forrás: www.zoom.hu
https://zoom.hu/hir/2018/12/03/fajdalmas-fordulat-a-rabszolgatorvenyben-szinte-minden-engedmenyt-visszavont-a-fidesz/)
Bűnözőket adunk-veszünk – Az Unió és Amerikai is csalódott
Az Európai Parlament nagy többséggel fogadott el egy határozatot a napokban, amely elítéli az Orbán-kormányt, amiért befogadta a börtönbüntetés elől megszöktetett volt macedón miniszterelnököt. Amerika viszont azért csalódott, mert az ő segítségükkel elfogott orosz fegyverkereskedőket nem nekik, hanem Oroszországnak adtuk ki.
Az Európai Parlament legutóbbi ülésén felszólította a magyar kormányt, hogy adja ki hazájának Nikola Gruevszki volt miniszterelnököt, aki, miután hivatallal való visszaélésért börtönbüntetésre ítélték, Magyarországra szökött. Az állásfoglalást 470 szavazattal, 116 ellenszavazat és 46 tartózkodás mellett fogadták el.
A határozat a Fidesz hazug propagandájával szemben kimondja, hogy Macedóniában jelentős előrelépés történt a jogállamiság megerősítésében, így például az igazságszolgáltatás függetlensége területén. Vagyis, a megszöktetett macedón miniszterelnököt törvényes körülmények között ítélték el hazájában, pedig a befogadást azzal indokolták, hogy nem jogszerűen ítélték el.
Amerika egy másik ügy miatt háborodott fel. Két orosz fegyverkereskedőt csaltak tőrbe Magyarországon amerikai ügynökök, de az Orbán-kormány Moszkvának adta vissza a bűnözőket. Az amerikai külügyminisztérium állásfoglalása szerint: „Az Egyesült Államok csalódott, amiért a magyar kormány Oroszországnak adta ki őket. Magyarország döntése kérdéseket vet fel az elkötelezettségéről az Egyesült Államokkal való bűnüldözési együttműködése iránt, és emiatt mind az Egyesült Államok, mind Magyarország, mind a világ polgárai kevésbé vannak biztonságban.”
Forrás: www.168ora.hu www.hvg.hu
https://168ora.hu/itthon/hatarozatban-itelte-el-az-europai-parlament-az-orban-kormanyt-a-gruevszki-ugy-miatt-159859?fbclid=IwAR3JFBtNjaZ5nRumvzOuECNoJwOdgve0qSiafon7Cqb3DsBa7EXgEKjZehw#.W__WhLuxxRs.facebook
https://hvg.hu/itthon/20181126_Moszkvanak_kiadott_fegyverkereskedok_itt_az_amerikai_valasz
A CEU évi nyolc milliárdot hozott Magyarországnak
Véglegessé vált, hogy a Közép Európa Egyetem (CEU) egyik fele végleg elköltözik Magyarországról. Az anyagi kár mellett a civilizált világ előtt is szégyellhetjük magunkat, mert utoljára a nácik űztek el egyetemet Európában.
A Soros György által létrehozott és a saját pénzéből működtetett egyetem ellen 2017 márciusában indította meg a támadást Orbán Viktor és a Fidesz az úgynevezett CEU-törvénnyel. Ez az új jogszabály korábban nem létező feltételeket szabott ahhoz, hogy az egyetem háborítatlanul tovább működhessen. A feltételeket teljesítették, de a kész dokumentumot Orbán Viktor nem írta alá. Miközben alvezérei cinikusan azzal vádolták a CEU-t, hogy még mindig nem teljesítette a szükséges feltételeket.
Az egyetemnek nem maradt más lehetősége, mint az amerikai diplomát kibocsátó képzésének Bécsbe költöztetése. Az egyetem rektora Michael Ignatieff ezekkel a szavakkal jelentette be távozásukat:
„Egy elismert egyetem önkényes elűzése az akadémiai szabadság súlyos megsértése. Ez egy sötét nap Európának, és sötét nap Magyarországnak is.”
A CEU 770 főt alkalmazott Magyarországon, és évi 8 milliárd forinttal járult hozzá a magyar gazdasághoz. Közép-Európa legsikeresebb felsőoktatási intézményeként a 2018-2026 közötti időszakra az Egyetem 19 millió eurónyi támogatást nyert el az Európai Unió kutatási versenypályázatain. Ez mai árfolyamon számolva meghaladja a 6 milliárd forintot.
Orbán Viktor sok ezernyi fiatalt fosztott meg attól, hogy Magyarországról való elköltözés nélkül is szerezhessenek amerikai diplomát.
Forrás: www.hvg.hu
https://hvg.hu/itthon/20181203_Hivatalos_Becsbe_koltozik_a_CEU
71. szám (II. évfolyam/48.) | 2018. november 28.
Rabszolgatörvény: Évente 400 engedélyezett túlóra, de csak háromévente fizetnék ki
A munkavállalók elleni újabb merényletre készül az Orbán kormány: úgy módosítaná a munka törvénykönyvét, hogy minden alkalmazottat a végtelenségig lehetne túlóráztatni. A mostani 250 helyett évente akár 400 órát is, miközben azt évekig ki sem kell fizetni, ráérnének 36 havonként elszámolni velük. Sokan már így is halálra dolgozzák magukat, a közlekedésben pedig egyenesen életveszélyes ennél többször kiküldeni az utakra az agyonhajszolt sofőröket – vélik a szakszervezetek.
Megoldotta a Fidesz a krónikus munkaerőhiányt. Szinte korlátlan túlóráztatási lehetőséget ad a munkaadók kezébe. Úgy tűnik, minden hiába, a kormány meg fogja szavazni azt a törvényjavaslatot, amely a munka törvénykönyve módosításával lehetővé tenné, hogy háromévente egyszer fizessék ki az embereknek a ledolgoztatott túlórát. Vagyis: ha átmegy a két fideszes parlamenti képviselő, Kósa Lajosnak és Szathmáry Kristófnak a napokban benyújtott egyéni előterjesztése, akkor a munkáltatók akár három évig is úgy dolgoztathatják a korábbinál lényegesen többet az alkalmazottaikat, hogy azok egyetlen fillért sem látnak belőle. A szakszervezetek egyszerre hördültek fel a hír hallatán, s tiltakozási össztűz zúdul a kormányra. A kabinet tavaly egyszer már nekifutott ennek a javaslatnak, ám akkor végül visszalépett. Az újrázásra most az a kormányzati magyarázat, hogy „a munkavállalók kérték”. Hogy érthető legyen: a cinikus érvelés szerint a munkavállalók érdeke, hogy még többet túlórázhassanak, ráadásul évekig ingyen.
A Magyar Szakszervezeti Szövetség elnöke, Kordás László a Versenyszféra és a Kormány Állandó Konzultációs Fóruma rendkívüli ülésének összehívását kezdeményezte, a Vasutasok Szakszervezete, a Közúti Közlekedési Szakszervezet és az Egységes Közlekedési Szakszervezet is egyenesen modernkori rabszolgaságot emleget, amelynek a sofőrök leterheltsége miatt tragikus következménye is lehet. A munkaerőhiány miatt ugyanis vélhetően a végtelenségig – de legalábbis évente 400 túlórát kimerítően – fogják hajszolni a sofőröket, akik utasok ezreiért felelnek naponta. Ez nemcsak embertelen, de az uniós előírásokkal is tökéletesen szembe megy. A szakszervezetek közös akciósorozatot indítanak, amelyet „levélcunamival” kezdenek: tömegével ontják a kormányra és a fideszes képviselőkre a tiltakozó leveleket, s a követelést: a két képviselő vonja vissza a modernkori rabszolgaság bevezetésének törvényi keretet adó javaslatát.
Forrás: www.dolgozoklapja.hu
http://dolgozoklapja.hu/kiadvany/2018-MASZSZ-november
A Kossuth téren táboroznak a CEU-ért tüntető diákok
Bár a diákok már szinte biztosak abban, hogy a kormány elüldözi Budapestről az ország legjobb egyetemét, a CEU-t, a tiltakozást nem hagyják abba. Sőt, érlelődik a felismerés, hogy csak akkor lehetnek eredményesek, ha összefognak azokkal, akiknek más problémáik vannak.
A tüntető diákok sátrakat állítottak fel a parlament előtt, és december elsejéig ott is maradnak. A tiltakozó megmozdulás szónokai közül Tamás Gáspár Miklós filozófus arról beszélt, hogy „lesznek még milliók is az utcán, amikor világossá válik, hogy a szabadság ügye nem válik el a mindennapi problémáktól”.
A CEU-n tanuló Szijjártó Imre azt mondta, hogy tavaly a magyar társadalom szolidarított a CEU-val, most itt az idő, hogy a CEU szolidarítson a magyar társadalommal, és például a szakszervezetekkel való együttműködést sürgette.
Forrás: www.444.hu
https://444.hu/2018/11/24/csak-nehany-ezren-voltak-de-azt-megertettek-hogy-egyetlen-esely-maradt-a-rendszerrel-szemben
Mégis befogadtuk a köztörvényes bűnök miatt elítélt macedón miniszterelnököt
Az uniós csatlakozás előtt álló Macedónia népe döbbenten nézi, hogy egy tisztességes bírói eljárásban elítélt köztörvényes bűnözőt – Macedónia egykori korrupt miniszterelnökét – filmbe illő, maffia módszerekkel kimenekített országukból Orbán Viktor és menedékjogot adott neki Magyarországon.
„Az, hogy Nicola Gruevszki menekültstátuszt kapott Magyarországon, rossz hír Macedóniának” – véli Marija Riszteszka, a szkopjei CRPM nevű civil szervezet igazgatója, „hiszen a 2017-es kormányváltás egyik mozgatója éppen az volt, hogy az emberek vissza akarták nyerni a hitüket abban, hogy az igazság végül mindig győzedelmeskedik, és börtönben akarták látni a bűnösöket, elsősorban a rendszer első emberét, Nikola Gruevszkit. Most, hogy a volt miniszterelnök nem kerül börtönbe, elveszni látszik az a remény is, hogy valaha jogállam legyen Macedóniából.”
Gruevszkira még további fél tucat bírósági eljárás várt volna, súlyos korrupciós ügyek miatt. De mindezt, Orbán Viktornak köszönhetően most mind megússza.
Az Európai Unió és a civilizált világ magyarázatot vár arra, mi folyik Magyarországon. Hogyan teheti meg a miniszterelnök, hogy jogszabályok tömegét áthágva menedéket ad egy közönséges bűnözőnek, akit a saját népe éppen a törvénytelen tettei miatt zavart el a hatalomból.
Forrás: www.hvg.hu
https://hvg.hu/vilag/20181121_Rossz_hir_ez_Macedonianak
Ötven évre emeli a Fidesz a hadkötelezettséget
Ezen a héten szavazott a parlament a hadkötelezettség 50 évre emeléséről. Németh Szilárd, a Honvédelmi Minisztérium parlamenti államtitkára szerint egyenesen sértésnek vennék a 40 felettiek, ha háborús védelmi helyzetben rájuk nem számítanának.
„A 40 és 50 év közöttiek korosztálya a legnagyobb létszámú. A népi bölcsesség úgy tartja, ekkorra válnak férfivá az ifjak. Nekik nehezen tudná bárki is bebizonyítani, sőt egyenesen sértésnek vennék azt, hogy háborús védelmi helyzetben egy 45 éves magyar ember alkalmatlan lenne arra, hogy megvédje családját, otthonát, hazáját. Európában egyetlen országban sincs 40 évben maximálva a behívhatóság korhatára, ezt szintén a hazai baloldal szabta ilyen alacsonyra – közölte Németh Szilárd, a Honvédelmi Minisztérium parlamenti államtitkára.
Fegyvergyártásba is kezdett Magyarország, idén adták át a kiskunfélegyházi Arzenál fegyvergyárat, itt cseh licenc alapján gyártják a honvédség és a rendvédelmi erők számára a gépkarabélyokat, géppisztolyokat és pisztolyokat. Németh arról is beszélt, hogy nem fogunk a kézifegyverek gyártásánál megállni.
Az egészségügy katasztrofális állapota foglalkoztatja a leginkább a magyar társadalmat
Amikor azt kérdezték a közvéleménykutatók, hogy „Mit tartanak a magyarok az ország legsúlyosabb megoldandó problémájának?” , akkor az egészségügy mellett a korrupciót és az elvándorlást, vagyis a külföldre költözést említették a legtöbben.
Az októberben készült 1200 fős felmérésük szerint a listát az egészségügy vezeti – minden második ember az egészségügy helyzetét tekinti a legsúlyosabbnak, további minden ötödik pedig ezt tartja a második legsúlyosabb problémának. „Dobogós” helyezést ért még el a korrupció és az elvándorlás, a külföldre költözés. Talán meglepő, hogy a kormányzati kampányok legfontosabb célpontjai, a „migránsok” csak a népesség 9 százaléka számára jelentik a legfontosabb, és további 12 százalék számára a második legfontosabb problémát – az elvándorlás miatti aggodalom tehát jócskán megelőzi a bevándorlás miattit.
A Medián hozzáteszi: a problémák megítélését csak mérsékelten befolyásolja a politikai hovatartozás, az egészségügy például pártállástól függetlenül minden társadalmi csoportban kiemelkedő gondnak számít. A legtöbb további ügyben hasonlóan „szavaznak” a kormánypárti és az ellenzéki polgárok.
Forrás: www.hvg.hu
https://hvg.hu/itthon/20181120_Kiderult_mit_tartunk_a_legnagyobb_problemanak__es_annak_koze_sincs_a_migraciohoz
70. szám (II. évfolyam/47.) | 2018. november 20.
Kilenc határon túli fociakadémia és a hazai kisnyugdíjasok
Csak az elmúlt két év alatt 20 milliárd forintot költött a kormány a környező országok futball képzésének támogatására. Eközben az összes itthoni idős ember nyugdíjprémiumára 33 milliárd forint jutott az idén.
Orbán Viktor focimániája már a határokat is átlépi, bőkezűen költi ott is a mi adóforintjainkat. A minap fel is sorolta, hogyan állnak most. „A dunaszerdahelyi akadémia a topolyai és a csíkszeredai után a harmadik akadémiánk, ami a Kárpát-medencében, de Magyarországon kívül foglalkozik fiatalokkal. A sornak azonban ezzel nincs vége: jelenleg Munkácson, Sepsiszentgyörgyön, Eszéken és Lendván is komoly akadémiai fejlesztések történnek. A Felvidéken pedig Dunaszerdahely mellett Révkomáromban és Rimaszombaton is támogatjuk egy-egy labdarúgó akadémia létrejöttét”.
A magyar kormány két év alatt összesen 20 milliárd forintot költött a határon túli focira. Csak, hogy érzékeljük az arányokat: Idén a nyugdíjprémium maximális összege 18 ezer forint volt, a kormány összesen 33 milliárd forintot biztosított a kifizetésekre. A maximális összeget azok kapták, akiknek a nyugdíja eléri a 80 ezer forintot, mindenki másnak arányosan kevesebb jár. Az 50 ezer forintos nyugdíjban részesülők például 11 250 forintos nyugdíjprémiumot kapnak.
A nyugdíjprémium nem jár mindenkinek. Nem számíthatnak rá például azok, akik ideiglenes özvegyi nyugdíjat kapnak, illetve a rokkantak, akiknek rehabilitációs járadékot folyósítanak.
A nyugdíjminimum, vagy öregségi nyugdíj összege már egy évtizede havi 28 500 forint. Rétvári Bence államtitkár szerint annyira kevesen kapják a minimumot, hogy miattuk értelmetlen lenne emelni rajta.
Nem biztos, hogy ezt ugyanígy gondolják a kisnyugdíjasok is.
Forrás: www.444.hu www.merce.hu
https://444.hu/2018/11/17/kilenc-hataron-tuli-fociakademiat-tamogat-a-kormany
https://merce.hu/2018/11/13/retvari-bence-szerint-annyira-keves-embert-erint-a-nyugdijminimum-osszege-hogy-nem-erdemes-rajta-emelni/
Miért akar megmenteni a börtöntől egy macedón politikai bűnözőt Orbán Viktor?
Korrupciós cselekmények miatt két év börtönbüntetésre ítélték Macedónia volt miniszterelnökét, aki több magyar nagykövetség hathatós segítségével Magyarországra szökött. Jelenleg Budapesten várja a menedékkérelmének elbírálását. Pedig a helyzet egyértelmű: a börtön elől szökött elítéltet azonnal vissza kellene toloncolni a hazájába.
Ezt a történetet majd a becsületes Fidesz szavazóknak is el kell, hogy magyarázza Orbán Viktor. Ugyanis, mind az Európai Unió, mind az Egyesült Államok és természetesen Macedónia törvényesen megválasztott kormánya is döbbenten és értetlenül figyelik a magyar kormány viselkedését.
Az előzményekről: Nikola Gruevszki 2006 és 2016 között volt Macedónia miniszterelnöke. Országlását a korrupció és a politikai erőszak jellemezte. Mint kiderült, tízezreket hallgattatott le törvénytelenül, az állami beruházásokat kegyeltjeinek játszott át, a politikai ellenfeleit a hatóságok segítségével anyagi romlásba döntötte, valamint felszámolta a macedón sajtó és igazságszolgáltatás függetlenségét. Gruevszki Vlagyimir Putyin kedvence volt, mert segítségével az oroszok erre a térségre is ki akarják terjeszteni befolyásukat.
Gruevszkitől vette át Orbán Viktor a „Stop Soros” kifejezést, amelyet Macedóniában is úgy használtak, mint nálunk: minden, ami nem tetszik a kormánynak, a mögött biztosan Soros György áll.
Orbán Viktor barátjának és harcostársának tartotta őt. Hathatósan segítette a választásokon. Magyar vállalkozók olyan hazug sajtótermékeket indítottak el Macedóniában, amelyek ugyanolyan propagandát folytattak, mint nálunk.
A Macedón ellenzéki pártok azonban képesek voltak összefogni egymással Gruevszki leváltásáért, és sikerrel is jártak. Gruevszki legyőzése után Macedónia elindulhatott a felé, hogy a NATO és az Európai Unió tagja lehessen. Az első bírósági ítélet most született meg a volt miniszterelnök ellen, de további négy van folyamatban, mind korrupciós ügyek miatt.
A nyugati világ és a macedón nép szemében Gruevszki egy politikai bűnöző, akinek börtönben a helye.
Orbán Viktor azonban nem így gondolja, ezért megszervezte, hogy magyar nagykövetségi autókkal Magyarországra szöktessék Gruevszkit, pedig a nemzetközi jog egyértelmű: a menekültjog nem illeti meg azokat, akik jogerős törvényes ítélet végrehajtása elől menekülnek.
Forrás: www.hvg.hu
https://hvg.hu/itthon/20181118_Gruevszki_szabad_mi_viszont_Orban_foglyai_vagyunk
Háromezer hajléktalant és szegényt vendégelt meg Ferenc pápa
Régi vágású keresztény ember ez a Ferenc pápa. Nem rendőrt hív a hajléktalanokra, hanem megeteti őket. Biztosan nehezen értik meg furcsa gondolkodásmódját a mi modern keresztény politikusaink.
„A világ szegényeinek kiáltása napról napra hangosabb, mégis egyre kevésbé hallatszik a kevés gazdag lármájában.” ¬ – mondta Ferenc pápa a szegények világnapján a római Szent Péter-bazilikában bemutatott misén.
Utána háromezren vettek részt a vatikáni VI. Pál audienciateremben rendezett közös ebéden, amelyet az egyik római luxus szálloda és szociális alapítványok ajánlottak fel. Százan egy asztalnál ültek Ferenc pápával. A római és más olasz plébániákon is ebéddel várták a környék szegényeit.
Ferenc pápa emlékeztetett, hogy az élet egyik igazi kincsét elsősorban a hívők számára az embertársak iránti szeretet képviseli. Megjegyezte, hogy a szegények segítése „nem egy pápa diktálta divat”, hanem a hitet a rászorulókkal kell megélni.
forrás:
www.24.hu
https://24.hu/kulfold/2018/11/18/haromezer-hajlektalant-es-szegenyt-vendegelt-meg-ferenc-papa/
300.000-hez közelít a korrupcióellenes aláírásgyűjtés
November közepén már 270 ezer aláírás érkezett be Hadházy Ákos független képviselőhöz, aki azt szeretné elérni, hogy legalább egymillió ember követelje a kormánytól Magyarország csatlakozását az Európai Ügyészséghez. Ez az Uniós szervezet hazánkban is nyomozhatna, így leplezve le azokat a korrupt politikusokat, akik az uniós támogatások fosztogatásából gazdagodtak meg. Ennyi aláírás már bőven elég lenne egy népszavazás kiírásához, ha a hatalom nem akadályozna meg minden olyan próbálkozást, amely az ellenőrzésére irányul. Hadházy reméli, egymillió ember akaratnyilvánítása jelzés Európa felé, hogy a magyarok nem akarnak korrupt országban élni. Így, ha a kormány nem is enged a követelésnek, de az Unió kikényszeríti Magyarország csatlakozását.
Az aláírásgyűjtő íveket innen lehet letölteni:
www.europaiugyeszseget.hu
Országos mozgalmat indít Márki-Zay Péter
A Mindenki Magyarországa Mozgalom néven alapított egyesület Márki-Zay Péter alapított. A hódmezővásárhelyi polgármester mozgalmának célja, hogy a jövő évi önkormányzati választásokon lehetőleg minden településen egyetlen esélyes ellenzéki induló álljon ki a fideszesekkel szemben.
Azok, akik széleskörű egyeztetés nélkül saját jelölteket indítanak, maguk is hozzájárulnak a korrupció és a megfélemlítés rendszerének fennmaradásához – írják.
Hozzáteszik, „meggyőződéssel valljuk: nem az fontos, hogy ki melyik oldalról jön, hanem az, hogy mindannyian egy becsületes, tisztességes Magyarországot akarunk, amely valóban Mindenki Magyarországa lesz.”
A mozgalom a következő hónapokban folytatja a szervező munkát, nyilvános bemutatkozását a jövő év elejére tervezi.
A Mozgalom alapító tagjai: Márki-Zay Péter (Hódmezővásárhely polgármestere), Hadházy Ákos (független országgyűlési képviselő), Ábrahám Júlia (volt LMP-s politikus), Bod Péter Ákos (az MNB egykori elnöke), Elek István (MDF-es képviselő, az LMP egyik alapító tagja), Kaltenbach Jenő (egykori ombudsman), Kész Zoltán (volt független képviselő), Lengyel Róbert (Siófok polgármestere), Lukácsi Katalin (egykori KDNP-s politikus), Magyar György (ügyvéd), Mellár Tamás (a KSH egykori elnöke), Üveges Gábor (Hernádszentandrás polgármestere), Molnár Róbert (Kübekháza polgármestere)
Forrás: www.magyarhang.org
https://magyarhang.org/belfold/2018/11/18/megtartotta-elso-uleset-marki-zayek-mozgalma-itt-vannak-a-resztvevok/
69. szám (II. évfolyam/46.) | 2018. november 14.
Egyre nehezebben juthatnak egyetemre a szegényebb családok gyerekei
Durván csökken a felsőoktatási hallgatók száma Magyarországon 2005 óta. Míg akkor a teljes magyar népesség 4,2 százaléka, 2016-ban azonban már csak 2,9 százaléka járt felsőfokú képzésre valamilyen főiskolára vagy egyetemre.
A magyar kormány október elején jelentette be, hogy 2020-tól nem lesz államilag támogatott hely a Corvinus Egyetemen, de állítólag lesz majd alapítványi ösztöndíj, tehát nem kell mindenkinek fizetnie az oktatásért. Szakmai körökben és a közvéleményben is sokan attól tartanak, hogy a modellt a kormány a teljes felsőoktatásra kiterjeszti majd.
Az Európai Unióban csak Magyarországon csökkent a diplomások aránya a 25-34 éves fiatal felnőttek körében az elmúlt években.
Szinte mindenhol csökkent a hallgatók száma, de a keleti megyékben lakó hallgatók száma különösen nagy visszaesést mutat.
Borsod-Abaúj-Zemplén megyében például 2005-ben még 15.257 felsőoktatási hallgató volt, de 2017-ben már csak 9.935 volt a számuk. Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében 2005-ben 12.697 felsőoktatási hallgató volt, 2017-ben pedig már csak 9.536 fő járt valamilyen főiskolára vagy egyetemre. Hasonló a helyzet Hajdú-Bihar megyében, ahol 2005-ben még 12.407 hallgató volt, 2017-ben viszont már csak 9.823.
Forrás: www.atlatszo.hu
https://adatujsagiras.atlatszo.hu/2018/11/11/durvan-csokken-a-felsooktatasi-hallgatok-szama-magyarorszagon-2005-ota/
Mentegetik a miniszterelnök vejét
Valaki biztosan hazudik. Az Európai Unió csalás elleni hivatala (OLAF) rengeteg bizonyítékkal alátámasztva felkérte a magyar hatóságokat, hogy kezdjenek nyomozást, mert megalapozott gyanú szerint az Elios cégen keresztül uniós pénzeket loptak el. Az ügyben érintett Tiborcz István a miniszterelnök veje is. A magyar nyomozóhatóságok viszont a napokban lezárták az ügyet, mert szerintük nem történt bűncselekmény.
Brüsszelben meglepődtek a magyar hatóságok döntésén, a kormány szerint viszont bebizonyosodott, hogy az Elios-jelentés nem volt más, mint egy brüsszeli kampányjelentés. A rendőrségi vizsgálat alaposságát kérdőjelezi meg, hogy Hódmezővásárhely és Siófok is jelezte, ahol dolgozott a közvilágítás korszerűsítésén az Elios cég, hogy a rendőrség még csak a náluk lévő iratokat sem kérte ki.
Megszólalt az ügyben az OLAF, az Európai Csalás Elleni Hivatal is. Mint írták, a nemzeti igazságszolgáltatás feladata eldönteni, hogy követi vagy sem az OLAF által megfogalmazott ajánlásokat. Ha viszont nem indul eljárás nemzeti szinten, az nem érvényteleníti az OLAF megállapításait, vagy a pénzügyi visszaélésre talált bizonyítékokat. Az Európai Bizottság jelenleg is nyomon követi az ügyben tett megállapításokat.
Magyarul, nem törődnek bele, hogy hülyének nézik őket. A csalással szerzett 13 milliárdot pedig visszafizettethetik – persze nem Toborcz Istvánnal, hanem a magyar adófizetők pénzéből.
A Főnix mozgalom november 12-én a Nemzeti Nyomozó Iroda épülete előtt tiltakozott.
Forrás: www.hvg.hu
https://hvg.hu/itthon/20181108_Az_OLAF_bizonyitekokat_emleget_mikozben_a_rendorseg_nem_nyomoz_az_Elios_utan
https://hvg.hu/itthon/20181112_elios_nemzeti_nyomozo_iroda_fonix_mozgalom_tuntetes
Tüntetés a CEU-ért – Elüldöznék a legjobb egyetemet
Vajon kinek az érdekeit szolgálja, hogy a Magyarországon működő legkiválóbb felsőoktatási intézményt elüldözzék innen? Kinek jó az, hogy a magyar fiatalok nem tanulhatnak Budapesten világszínvonalon, és nem kaphatnak majd az egész világonérvényes és értékes diplomát? Orbán Viktoron kívül kinek jó a Közép-Európai Egyetem (CEU) tönkretétele?
A kormány szokásához híven össze-vissza hazudozik CEU-ügyben is, hogy elbizonytalanítsa még a közügyek iránt érdeklődőket is. Pedig a helyzet nem annyira bonyolult. A Soros György által létrehozott és a saját pénzéből működtetett egyetem ellen 2017 márciusában indította meg a támadást Orbán Viktor és a Fidesz az úgynevezett CEU törvénnyel. Ez az új jogszabály, korábban nem létező feltételeket szabott ahhoz, hogy az egyetem háborítatlanul tovább működhessen.
Ezek között a feltételek között szerepelt, hogy külföldön is folytasson képzést, amit államközi szerződés támaszt alá. A CEU ezt is teljesítette, New Yorkban indított el új képzést, és megnyerte az ottani államot, hogy kössön ez ügyben szerződést Magyarországgal. A kész dokumentum hosszú hónapok óta vár aláírásra. Orbán Viktor azonban mindeddig nem írta alá. Miközben alvezérei cinikusan azzal vádolják a CEU-t, hogy még mindig nem teljesítette a szükséges feltételeket.
A cél természetesen a CEU-n tanulók, az ide felvételezők elbizonytalanítása és hosszú távon az egyetem teljes ellehetetlenítése.
Ez az egyetem milliárdokat adózik a magyar államnak, kutatási pénzeket szerez az országnak, munkát ad több száz magyar embernek, az itt tanuló külföldi diákok itt bérelnek lakást, itt költik a pénzüket, és viszik a jó hírét Budapestnek.
Azt már pszichológusoknak kellene megválaszolniuk, hogy miért harcol ilyen elkeseredetten Orbán Viktor Soros György ellen, aki a saját pénzén taníttatta őt Angliában, aki neki és családjának több évig megélhetést biztosított, és aki az egész Fideszt bőkezűen finanszírozta a rendszerváltás idején.
A CEU elleni harc csak egy állomása a tudomány függetlensége elleni küzdelemnek. A Magyar Tudományos Akadémia megtámadása, a nemek társadalmi szerepét vizsgáló (gender) szak betiltása, a kancellárok kinevezése az egyetemekre, a Corvinus furcsa magánosításai terve, mind-mind egy újabb lépés. A Fidesz és Orbán Viktor ugyanis képtelen elviselni, hogy valami tőlük függetlenül, autonóm módon működjön. Hiába tiltakozik az Európai Unió, hiába küzd a CEU-ért az új amerikai nagykövet, Orbán csak az erőből ért.
Senki ne higgye, hogy ez csak a CEU ügye. Minden intézmény, amit nem tudunk megvédeni, a többiek helyzetét rontja tovább. Ne legyenek illúzióink, ha nem állítjuk meg Orbánt, akkor mindenki sorra kerül, aki szabadon és függetlenül akar tanulni, gondolkodni és kutatni.
Tüntetés a CEU-ért: 2018. november 16. péntek 18:30 Budapest Egyetem tér (Szervező a Momentum Mozgalom)
Forrás: www.nyomtassteis.hu
Cafetéria: a szakszervezetek nem érik be ingyen meccsjeggyel
Nem cirkusz- és meccsjegyet, hanem a legnépszerűbb és leghasznosabb cafetériatételek megtartását követelik a szakszervezetek – közölte a Magyar Szakszervezeti Szövetség, miután az Országgyűlés gazdasági bizottságának fideszes elnöke törvénymódosításban csak a belépők adómentességének megtartását javasolta.
Rengeteg szakszervezeti tag és szimpatizáns tüntetett a napokban a cafetéria-rendszer megadóztatása ellen. Mert ennek hatására éppen a legnépszerűbb elemek szűnnének meg, egyebek között a lakhatási-, beiskolázási- és utazási támogatás. Mindez legalább kétmillió munkavállaló érint, akik évente 80-90 ezer forinttal kapnának kevesebbet.
A tömeges demonstrációt követően az Országgyűlés gazdasági bizottságának fideszes vezetője, Bánki Erik képviselő egy törvénymódosításban cinikusan azt javasolta, hogy a munkáltatók továbbra is adómentesen vásárolhassanak dolgozóik számára belépőt a sport- és kulturális rendezvényekre, de átvállalhassák akár a könyvtári beiratkozási díjat is. Közismert, hogy ezek voltak a legkevésbé keresett cafetériatételek. A szakszervezeteket nem lehet elhallgattatni ingyen meccsjegyekkel. A tüntetéssorozat folytatódik – ígérik az érdekvédők.
Forrás: www.napi.hu
https://www.napi.hu/magyar_gazdasag/cafeteria-cirkuszjegy-helyett-iskolakezdesi-tamogatast-kernenek.673031.html)
Lakókocsit vett a Kétfarkú Kutya Párt egy győri hajléktalannak
A Kétfarkú Kutya Párt már korábban pályázatot hirdetett arra, hogy mire költsék el az államtól kapott kampánytámogatást. Most a Facebookon adtak hírt arról, hogy: „Violettának volt egy üres telke Győr szélén, vettünk félmillióból egy lakókocsit, itt lakik azóta Robi, aki eddig hajléktalan volt. Azóta lett munkája és már ő vesz kaját annak a kutyának is, akit egyik éjjel bedobott valaki hozzá”. A párt a jövőben még több lakókocsit szeretne vásárolni erre a célra.
Forrás: www.hvg.hu
https://hvg.hu/itthon/20181101_Lakhatast_adott_az_MKKP_egy_hajlektalannak_a_kampanypenzbol
68. szám (II. évfolyam/45.) | 2018. november 6.
Nem az élen áll, a középmezőnyben kullog a magyar gazdaság
Aki csak a kormány által meghamisított híreket olvassa és hallgatja, az elhiszi, hogy Magyarország gazdasága repül, és legalább a volt szocialista országok közül kiemelkedik. A rideg számok azonban azt mutatják, hogy ez is csak egy ócska hazugság.
A GDP egy angol rövidítés, amellyel egy országnak egy év alatti összes termelését mérik, vagyis a gazdaságának a teljesítményét. Ez alapján a 2017. évi magyarországi GDP kereken 4 százalékkal haladta meg a tavalyelőtti szintet.
Az unió tagjai közül 2017-ben a leggyorsabban Írország fejlődött, ahol 7,8 százalékos növekedést regisztráltak, majd a sorban Románia (6,9), Málta (6,4), Szlovénia (5,0), Észtország (4,9), Lengyelország (4,6) és Csehország (4,4) következett.
Magyarország a tizenegy volt szocialista EU-tagállam közül csak Szlovákiát (3,4), Bulgáriát (3,6) és Litvániát (3,8) előzte meg a múlt esztendőben a növekedés tempója alapján.
Forrás: www.hvg.hu
https://hvg.hu/gazdasag/201841_keleteuropai_gdpk_acsehek_megeloztek_aszlovenokat_aromanok_mar_nem_utolsok
A tömeges migrációval indokolja a kormány az új luxusautók vásárlását
Megnövelte jármű-beszerzési keretét a kormányzati központ. Ki nem találnák, hogy mivel indokolják. Bizony, a rendkívüli migrációs nyomás miatt ugrott meg 13 milliárddal a számla. Az összeg nagy részét felső-közép kategóriás kocsikra költik. Magyarul, megint hülyének néznek minket.
Alig téved menekült a magyar határ közelébe, a kormány mégis esztelenül szórja a pénzt a menekültek (migránsokra) hivatkozva.
Október végén váratlanul módosult a 45 milliárdos rend- és honvédelmi autótender, és 13,3 milliárd forinttal megemelték a szerződés eredeti összegét. Míg haszonjárművekre 5,2 milliárd forintot, addig a felső-közép kategóriás, kvázi államtitkári autókra plusz 8,1 milliárdot szánnak.
Nehéz elképzelni, hogy ezután minden elfogott határsértőt Audi A6-ossal szállítanak majd idegenrendészeti táborokba.
Forrás: www.nepszava.hu
https://nepszava.hu/3014112_a-jol-lathato-tomeges-bevandorlas-miatt-kellett-gyorsan-8-milliardert-uj-vezetoi-autokat-venni
Cafetéria: meghátrál-e a kormány?
Visszavenne a béren kívüli juttatási rendszer totális megadóztatási tervéből a kormány, miután a hat hazai szakszervezeti szövetség egységesen tiltakozik a több százezer munkavállalót hátrányosan érintő változtatás ellen. Mint ismert, az adó bevezetésével éppen a legnépszerűbb cafetéria elemek tűnnének el, például az iskolakezdési, az utazási és lakhatási támogatás, valamint az öngondoskodási munkáltatói hozzájárulás. A szakszervezeti konföderációk széleskörű tiltakozó demonstrációt szerveznek.
Egységesen tiltakoznak a cafetéria megadóztatása ellen a szakszervezetek, a hat hazai konföderáció hónapokkal ezelőtt közös levélben kezdeményezte a kormánynál, tárgyaljanak a béren kívüli rendszer várható változásairól, s a döntéshozók vegyék figyelembe a munkavállalói képviselet erre vonatkozó együttes javaslatát, amellyel egyébként a munkaadói oldal is egyetért. Mivel a kormány még csak nem is reagált a levélre, az aláró hat konföderáció közül kettő – a Magyar Szakszervezeti Szövetség (MASZSZ) és a Liga szakszervezetek – közös figyelemfelkeltő demonstrációt hirdetett november 6-ára. Pár nappal az esemény előtt Varga Mihály tárgyalni hívott két szervezetet, de egyáltalán nem meglepő módon csak a kormányhoz lojális, „baráti” Liga és Munkástanácsok elnökét invitálta az egyeztetésre. Kordás László, a MASZSZ elnöke szerint a módszer és az időzítés is enyhén szólva furcsa és egyértelműen a közös célért harcoló szakszervezetek megosztása a célja. Időközben összeült a Versenyszféra és a Kormány Állandó Konzultációs Fóruma is (VKF), amelyen a kabinet képviselői most azt is felvetették, „nincsen kőbe vésve” a cafeteriák új adóztatásának rendszere. Ez azt is jelentheti, hogy a kormány esetleg elfogadná a szakszervezetek által javasolt változtatásokat, tehát a családi támogatásoknál (iskolakezdés), a munkába járási és mobilitási juttatásoknál (bérlet és albérlet támogatása), valamint a nyugdíj- és egészségpénztári befizetéseknél maradna a cafetéria jelenlegi státusza.
Forrás: www.merce.hu
https://merce.hu/2018/11/04/kihatralhat-a-kormany-a-cafeteria-visszavagasabol/
Székelyföldön a jégkorong sport támogatja a magyar kormány
Rekordot döntött a miniszteri biztosok száma a múlt héten. A negyedik Orbán-kormány ugyanis már 79 embert alkalmaz ilyen pozícióban. Szijjártó Péter nem csak űrkutatási biztost nevezett ki a napokban, de Zsigmond Barna Pál és Hammerstein Judit szintén izgalmas megbízatást kapott. Utóbbi feladatai közé tartozik például a külföldi egyetemek hungarológiai képzéseinek támogatása. Zsigmond Barna Pál pedig miniszteri biztosi minőségében a székelyföldi jeges sportokat érintő infrastrukturális beruházásokért lesz majd felelős. A kormány még 2016-ban jelentette be, hogy közel másfél milliárd forintból megalapítja a Székelyföldi Jégkorong Akadémiát. Csíkszeredán azóta már fel is avatták az első sátortetős mobil műjégpályáját, 250 millióból. Tavaly decemberben újabb 810 millió forintot kapott a Szent Kereszt Plébánia, a Jégkorong Akadémia működtetője.
Forrás: www.magyarnarancs.hu
https://magyarnarancs.hu/belpol/a-hungarologianak-es-szekelyfoldi-jeges-sportberuhazasoknak-is-van-mar-miniszteri-biztosa-114738
Politikai és pénzügyi játszmák lehetetlenítik el a szemétszállítást
Kívülálló számára nehezen érthető, hogyan történhet meg az, hogy egy állami cég nem fizeti ki a munkát, amelynek kiszámlázására és koordinálására létrejött. Hogyan tartozhat nem egy, nem két – jellemzően önkormányzati fenntartású – vállalkozásnak, akár egy évig is, és tarthat vissza milliárdokat ugyanez az állami cég?
Legutóbb a Pest és Nógrád megye 116 önkormányzatának társulása által működtetett Zöld Híd Kft. került emiatt a csőd szélére. Hónapokon át nem kapták meg a pénzüket a Nemzeti Hulladékgazdálkodási Koordináló és Vagyongazdálkodási Zrt-től (NHKV), népes nevén a Kukaholdingtól az elvégzett munkáért, üres tankkal pedig nem tudták elindítani a szemetes kocsikat. A leállásra válaszul előbb a katasztrófavédelem égisze alá helyezték őket, november elején pedig visszavonták a megfelelőségi engedélyüket.
Párhuzamosan 26 milliárdot csoportosított át a kormány a kukaholdingnak, hogy országosan orvosolja a hasonló gondokat, ezzel is alátámasztva, hogy eddig valóban alulfinanszírozták a helyi cégeket.
A korrupcioinfo.hu tényfeltáró portál szerint teljes átrendeződés zajlik a hulladékszállítási piacon, hogy a végén csak néhány hatalmas hulladékszállító vállalkozás maradjon, ezek pedig majd egy-két jól ismert Fidesz-közeli pénzemberhez kerüljenek.
A Zöld Híddal kapcsolatos helyzetre van további magyarázat is. A céget irányító Gémesi György, gödöllői független polgármester szerint sunyi, alattomos politikai szándék húzódik meg a történések mögött: egyszerűen útban van, ezért próbálják a választások közeledtével ellehetetleníteni.
Forrás: www.24.hu
Ötszörösére nőttek a Puskás stadion felújításának költségei
Elképzelhető-e olyan, hogy egy család 25 millió forintból szeretne egy házat felépíteni, de a végén azt mondja nekik a kivitelező, hogy bocsánat ez 125 millió lett? Nos, az állami beruházásoknál nincsen felső határa a lopásnak.
Harmincötmilliárd forintról indult, ma meg örülhetünk, ha százkilencvenből megússzuk. Eredetileg húsz sportág otthona lett volna, de ebből mára csak egy maradt: a labdarúgás. Igen, az új Puskás Ferenc Stadionról van szó, amelynek a tervek szerint egy év múlva kell elkészülnie – szó szerint bármi áron.
Általánosan bevett módszer az egyes stadionok árainak összevetésére, ha az összköltségüket elosztjuk a nézőtéren lévő helyek számával, azaz kiszámoljuk, mennyibe került „egy szék”. A 2020-as Eb-nek szintén otthont adó bukaresti Nemzeti Stadion például a „székárat” figyelembe véve csak fele olyan drága, mint az új Puskás, amelynél még a 2012-es tornára épült varsói aréna is olcsóbb valamivel, pedig annak behúzható a teteje. A Münchenben felépült Allianz Arena, amelynek belső felépítése a majdani új Puskáséhoz kísértetiesen hasonló, férőhelyenként csak körülbelül fele annyiba került, mint a magyar stadion.
Forrás: www.vasarnapihirek.hu
https://vasarnapihirek.hu/fokusz/ki_tudja_hol_all_meg%E2%80%A6
67. szám (II. évfolyam/44.) | 2018. október 31.
Balog Zoltán: A választók mozgósítását a migránsozással lehetett a legjobban elérni
A lelke mélyén minden választó sejtette 2018 áprilisában, hogy becsapják őt a migránsokkal riogató kampánnyal, hiszen személyesen szinte senki nem találkozott bevándorlókkal, és nem is ostromolták a magyar határokat sem.
Most, október közepén jelentette ki az osztrák kancellár Sebastian Kurz, hogy “Ami pedig a külső határ védelmét illeti, abszolút jó úton vagyunk”, a határátlépések, “érkezések száma 95 százalékkal (!!!!!) csökkent 2015-höz képest”.
A magyar kormány azonban továbbra is úgy viselkedik, mintha nem állítanának meg szinte minden menekültet az Unió és Törökország megállapodásának köszönhetően a törökök. Az Észak-Afrikából érkezők pedig eleve nem juthatnak el hozzánk.
Azt, hogy a 2018-as Fidesz kampány egy óriási hazugságon alapult, a napokban Balog Zoltán egykori emberi erőforrás miniszter is elismerte.
Egy lapnak nyilatkozva így fogalmazott: „Mindkét oldal egy dologra tette fel a kampányt: ez az egy dolog a másik oldalon (ellenzék) a korrupció, a kormány részéről pedig a migráció volt. A vidéki választók olyan szintű mobilizálását (mozgósítását) azonban a családpolitikával, a gazdasági növekedéssel, a munkanélküliség csökkentésével nem lehetett volna elérni, mint ha azt mondjuk, veszélyben van a következő generáció élete.”
Hát, igen, hazugsággal és félelemkeltéssel tényleg könnyebb mozgósítani, mint az igazsággal.
Forrás: www.index.hu www.hvg.hu
https://hvg.hu/itthon/20181030_Balog_Zoltan_A_migransok_Isten_teremtenyei
https://index.hu/kulfold/2018/10/14/sebastian_kurz_nem_nevezett_orban_megbizhatatlan_labancnak/
Annyi benzinpénzt kért a képviselő, amennyivel hétszer megkerülhette volna a földet
A magyar parlamenti képviselők nagyon sok támogatást kapnak a fizetésükön túl, és bizony időnként durván visszaélnek ezzel a lehetőséggel.
A nemrégiben megemelt fizetésük mellett, jár a képviselőknek szálloda, vagy albérlet támogatás, nem is kevés, havonta 312 ezer forint, irodabérlési lehetőség 624 ezerért, de a mobilszámlával se kell bajlódniuk: 41 ezer 400 forintig ezt is fizeti az Országgyűlés Hivatala.
Irodabérlésre 2010 előtt nem járt külön támogatás, hisz ott van a Képviselői Irodaház, vagy a pártirodák.
Amíg nem szigorították a benzinpénz elszámolását, akadt olyan képviselő, mint például a fideszes Vitányi István, aki 2016-ban annyi benzint számolt el, amennyivel hétszer megkerülhette volna a Földet, plusz még Lisszabonba is kiruccanhatott volna.
Ma már benzinkártyával a budapestiek 2500 kilométer/hó összegben fizethetnek, de a legmesszebb lakó képviselőknek akár 6500 kilométer/hó térítést is kérhetnek.
Sok mindennel lehet trükközni. Például albérletre Budapesten az is jogosult, aki az agglomerációban lakik, 30-40 kilométerre, és ő plusz benzinpénzhez is jut.
Kósa Lajosról 2014-ben az RTL derítette ki, hogy másfél évvel az után is kapott szállásköltség térítést, hogy a felesége 100 milliós óbudai lakása felépült.
Költségtérítés egyébként más országokban is jár a képviselőknek, a különbség az átláthatóságban van. Angliában például mindenki számára elérhető nem csak a keretösszeg, de az éves pontos költés is, még egy interaktív térképen is rá lehet keresni az egyes képviselők költéseire, részletes pénzügyeire.
Bátrabbak a vidéki bírók hajléktalan ügyben
Minden ügyvéd és bíró jól tudja az országban, hogy a hajléktalanok helyzetén nem lehet rendőrséggel és börtönbüntetéssel javítani. A fővárosban mégis futószalagon hoztak ítéleteket az ügyükben. Két vidéki városban azonban ki merték mondani az igazságot, hogy a hajléktalanokat üldöző törvény alkotmányellenes.
A Kaposvári Járásbíróság egy 54 éves hajléktalan ügyében felfüggesztette az eljárást, és kezdeményezte az Alkotmánybíróság egyedi normakontroll eljárását. Indítványozta, hogy az Alkotmánybíróság állapítsa meg a Szabálysértési törvény hajléktalanokról szóló rendelkezésének Alaptörvénybe ütközését.
Szinte ezzel egy időben Pécsen a bíróság megszüntette egy pécsi hajléktalannal szemben indított szabálysértési eljárást, mert a döntéshozó bírósági titkár szerint, nem történt szabálysértés.
Az Alkotmánybíróság egyébként már kétszer elutasította a hajléktalanság büntetőjogi üldözését. A kormány mégis újra megpróbálkozott ezzel.
A hajléktalanok helyzetét mindenképpen meg kell oldani, de ez szociális és nem rendőrségi kérdés.
Forrás: www.24.hu www.index.hu
Nagy győzelem lesz: kiutálja a kormány az ország legjobb egyetemét
A Közép-Európai Egyetem (CEU) rektora a múlt héten jelentette be: ha az Orbán-kabinet december elsejéig nem írja alá azt a megállapodást, amelyet maga a kormány kért, akkor a képzéseik egy részét Bécsbe költöztetik.
Megelégelték a patthelyzetet, ugyanis a CEU ügyében a magyar kormány több mint egy éve nem hajlandó megegyezni az oktatási intézménnyel, annak ellenére sem, hogy a Közép-Európai Egyetem minden, a felsőoktatási törvény tavalyi módosításában szereplő új feltételnek is megfelel.
A Momentum párt a bejelentés másnapján többezres tüntetést tartott az egyetem épülete előtt, ahol bejelentették: november 16-ára újabb megmozdulást szerveznek.
A CEU képzései idén öt tudományterületen is a világ száz legjobb programja közé kerültek, jócskán maguk mögé utasítva ezzel minden más hazai felsőoktatási intézményt.
Forrás: www.merce.hu
https://merce.hu/2018/10/26/a-ceu-val-ujabb-darabka-jovot-dobtunk-ki/?fbclid=IwAR3STW84WEzdspmBHnj717BdLmVPqrfK9LQ9tEg8g0-92aaFo_xhlL5fyzs
Fideszes elit: magánrepülővel viszik a cicát Amerikába gyógyítani
Andy Vajna, aki már évekkel ezelőtt megkapta Orbán Viktortól a szerencsejáték kaszinók üzemeltetését, hozzá méltó ajándékkal lepte meg feleségét. Vajna Timi luxus magánrepülővel vihette orvoshoz kedvenc macskáját Budapestről Los Angelesbe.
Hadházy Ákos, független képviselő, aki egyébként állatorvos, ezt írta az eset kapcsán a Facebook oldalán. „Nem tudom elképzelni, hogy ez a macska Amerikában olyan kezelést kaphatott volna, amit a magyar kollégák ne tudtak volna neki megadni.
Az amerikai állatorvosi vizithez a cica sok-sok milliós magánrepülését a magyar adófizetők fizetik. Közben a gazdi férje az országot kifosztó Fidesz kormány fennmaradásának egyik legfőbb támasza. A hölgy férje, Andy Vajna ugyanis a sok milliárdos, ocsmány és hazug állami propaganda hirdetésekből kitartott, a kormány számára kellemetlen híreket elhallgató, a kormány számára veszélyes politikusokat pedig mocskos rágalom hadjáratokkal lejárató TV2 tulajdonosa. Ráadásul horribilis magánvagyona egyik alapját a kaszinó koncessziók jelentik, ezek a kaszinók pedig számos kedvezményben részesülnek – először is azzal, hogy a személyre szabott törvényeknek köszönhetően nincsen konkurenciájuk.
Forrás: www.444.hu
https://444.hu/2018/10/29/hadhazy-akos-szerint-a-magyar-adofizetok-alljak-vajna-timi-beteg-cicajanak-millios-maganrepuleset
Egymilliárdból vett házakat a magyar kormány a vajdaságiaknak
Míg a magyarországi magyaroktól a lakástakarék kivégzésével elvett, addig a vajdasági magyaroknak viszont adott lakhatási támogatást a kormány: házanként 3,3 millió forintra pályázhattak, önrész nélkül.
Az lakástakarék pénztárak kivégzését nem sokkal előzte meg a hír, miszerint a magyar kormány a vajdasági magyarok otthonhoz jutásának támogatásáról döntött. A kormány összesen egymilliárd forint értékű vissza nem térítendő támogatást adott vajdasági családok házvásárlására.
Az augusztusi pályázati közlemény szerint az első két körben 385 család jutott otthonhoz. Portánként legfeljebb 3,3 millió forintra lehet pályázni, kötelező önrész sem kellett.
Mindez abba a vajdasági gazdaságfejlesztési programba illeszkedik, amely keretében 65 milliárd forint hitelt és vissza nem térítendő támogatást osztott szét a kormány.
Forrás: www.nepszava.hu
https://nepszava.hu/3013594_egymilliardbol-vett-hazakat-a-kormany-vajdasagi-magyaroknak
66. szám (II. évfolyam/43.) | 2018. október 25.
Kétharmad a kormány ellen lakástakarék-ügyben
A közvéleménykutatók által megkérdezettek alig tíz százaléka hiszi el a Fidesz érvelését, miszerint luxusra herdálták el az emberek a lakástakarékot, és ezért kellett eltörölni a támogatási rendszert – derült ki a TényGyár Kft. kutatásából. Tavaly a lakáskasszákra 62 milliárdot, míg a jórészt felesleges és hazug propagandára 66-67 milliárdot költött az állam.
A lakáskassza-konstrukció igen népszerű volt, amit az utolsó napokban a pénztárak és a bankok előtti sorok is bizonyítanak. A megkérdezettek közel fele válaszolta azt, hogy vagy neki, vagy a családjában valakinek van lakástakarék-pénztári megtakarítása. Az az elmúlt 22 évben körülbelül 4 millió lakáskasszás szerződés született. Ezért is érte hidegzuhanyként a társadalmat a jobbára kispénzű emberek által használt konstrukció eltörlése.
A kormány szerint azért kellett az állami támogatást eltörölni, mert abból “egyesek” medencéket és más luxus-költéseket finanszíroztak, miközben a szolgáltatók is “extraprofithoz” jutottak. Ezt az érvelést szinte senki nem hitte el.
A kutatásból az is kiderült, hogy a lakástakarék-pénztári konstrukciót sokkal jobban szeretik az emberek a Családi Otthonteremtési Kedvezmény (CSOK) programnál.
A CSOK-ra is esélyes 18 és 49 év közötti korosztály nagy része sem ért egyet a lakástakarékok állami támogatásának megszüntetésével, sőt a lakáskasszát jobb megoldásnak tartotta a családi otthonteremtési kedvezménynél.
Miközben a Lakástakarék állami támogatását megvonták, ami tavaly 62 milliárd forintot tett ki, addig ugyanabban az évben, minden eddiginél több pénzt, 66-67 milliárd forintot osztott ki a kormány propagandacélokra.
És ez a folyamat azóta is tart. Szinte megállás nélkül költi a milliárdokat a kormányzat propagandára: a Nemzeti Kommunikációs Hivatal (NKH) legutóbb júniusban kötött egy 25 milliárd forintos keretszerződést, ebből 18,7 milliárdot pedig már ki is osztott. A portál szerint a legtöbbet, 5,9 milliárd forintot a Sargentini-jelentés ellen hangoló, szeptemberben indított kampányra szánták.
Ezeket a hatalmas összegeket jórészt haveri cégeknek juttatják. A pénz többnyire három kormányközeli kommunikációs ügynökségnél talál gazdára: Balásy Gyula vállalkozásai, Kuna Tibor érdekeltségei és Csetényi Csaba cégei a nyertesek. Balásy az utóbbi időben a kormány egyik kedvenc üzletemberévé lépett elő, Kuna Szijjártó Péter külügyminiszter barátja, Csetényi pedig Rogán Antal propagandaminiszter szomszédja.
Forrás: www.tenygyar.hu www.24.hu www.hvg.hu
https://24.hu/belfold/2018/10/18/lakaskassza-lakastakarek-felmeres-csok/
https://hvg.hu/itthon/20181024_Negy_honap_alatt_tobb_mint_18_milliardot_koltott_propagandara_Rogan_hivatala
Kásler doktor veszélyes műtétre készül az egészségügyben
Minden költségtérítéses szolgáltatást megszüntetne a kórházakban a szaktárca – tudta meg lapunk. Bevételeik 5-10 százalékát veszíthetik el a kórházak, ha betiltják fizetős szolgáltatásaikat.
Nagyobb zavart okozhat, mint amennyi gondot orvosolhat – így minősíttik szakértők azt a jogszabály-tervezetet, amellyel Orbán Viktor kormányfő kérésére elkezdené az egészségügyi köz- és a magánszolgáltatások szétválasztását Kásler Miklós humánminiszter.
Ez azt jelenti: az intézményekben ma elérhető összes fizetős szolgáltatást meg kell szüntetni. Most az egyágyas szobáért, leletmásolatért, vagy olyan ellátásért is kérhetnek pénzt az intézmények, amit egyébként a biztosító nem fizet. Nem ritka, hogy például a testsúlycsökkentő műtétekre a kórház orvosa bérli saját intézménye műtőjét – akkor is, ha a beavatkozás nem „szépészeti”, hanem egészségügyi okokból válik indokolttá. Ilyenkor például a gyomorszűkítést a kórház eszközeivel, azaz közfinanszírozott tárgyakkal végzik. A tervezett új szabály viszont ezt is megtiltaná, éppúgy, mint a műtők vagy egyéb eszközök bérbeadását.
Kincses Gyula, egészségpolitikus szerint a legnagyobb veszélye ennek az intézkedésnek, hogy a betegeket a magánegészségügy felé tereli, véglegesíti az egészségügy kettészakadását. Elvonja a magánforrásokat az állami egészségügytől, tovább élezi a finanszírozási és munkaerő megtartási feszültségeket. Miután kizárja a legális piacot, a tisztességes, számla szerinti megoldásokat, konzerválja a hálapénzt, a korrupciót az állami egészségügyben.
Kincses szerint is lépni kellene az egészségügyben, de nem úgy, hogy azzal több kárt okozunk, mint hasznot.
Forrás: www.nepszava.hu www.asztalfiok.hu
https://nepszava.hu/3012514_kasler-doktor-veszelyes-mutetre-keszul-az-egeszsegugyben
http://www.asztalfiok.hu/2018/10/vegleges-es-hivatalos-az-egeszsegugy.html?fbclid=IwAR2eehDBwM81JQBNiJzvOtLO8Q9D9P5-QgwsMbFCGTWVoCuNAHDwh4k4Q8s
Még a Fidesz támogatói szerint is csatlakozni kellene az Európai Ügyészséghez
Tíz megkérdezettből hatan úgy gondolják, hogy az ide érkező EU-s fejlesztési pénzek jelentős része korrupciós csatornákon magánzsebekbe vándorol – derül ki a Vasárnapi Hírek megbízásából készített közvélemény-kutatásból.
A Publicus Intézet felmérése szerint a válaszadók 86 százaléka ért egyet azzal, hogy az EU-nak szigorúbban kéne ellenőriznie az ide érkező forrásokat, míg 79 százaléka támogatja, hogy a Magyarország csatlakozzon az Európai Ügyészséghez. Ezt még a Fidesz támogatóinak 69 százaléka is így gondolja.
Forrás: www.444.hu
https://444.hu/2018/10/22/a-tobbseg-tamogatja-hogy-a-magyarorszag-is-csatlakozzon-az-europai-ugyeszseghez
Márki-Zay: Vagy alkut kötnek, vagy forradalmárok rángatják ki őket a limuzinjukból
„Az, hogy 62 éve nem volt forradalom Magyarországon, az nem azt jelenti, hogy 62 évig nem is lesz. A világtörténelem azt tanítja nekünk, hogy egyetlen zsarnok sem adta át önként a hatalmát. A hatalom csak az erőből ért. Vagy alkut kötnek, vagy forradalmárok rángatják ki őket a limuzinjukból, és forradalmárok találják meg a kastélyaikban az arany vécékeféket” – mondta Márki-Zay Péter hódmezővásárhelyi polgármestere az 1956-os forradalomra emlékező fővárosi tüntetésen. A politikus szerint a nemzet ma is egységesen elkötelezett a nyugati értékrend mellett, mint 1956-ban, és a többség nem akar ártatlan embereket meghurcoló ügyészséget.
Forrás: www.444.hu
https://444.hu/2018/10/23/elo-adas-az-europai-ugyeszseghez-valo-csatlakozasert-rendezett-tuntetesrol
Káosz van hulladékfronton
Leállt a zöldhulladék begyűjtése 116 településen az őszi lombhullás kellős közepén, és már a főváros utcáin is hetekig parkol a szelektív hulladék. Miután az állam elvette a szemétszállítást az önkormányzatoktól, egyre nagyobb a zűrzavar.
Itt az őszi lombhullás és 116 településen, Pest megye északi és keleti részén, valamint Nógrádban leállt a zöldhulladék-szállítás.
A napokban értesítette ügyfeleit a körülbelül 360 ezer embert kiszolgáló, az ország egyik legnagyobb hulladékgazdálkodó cége, a gödöllői központú Zöld Híd B. I. G. G. Nonprofit Kft., hogy október 1-jétől november 4-ig felfüggesztik a levágott fű, falevél, kötegelt ágak gyűjtését.
Így csapódik le az embereknél az, hogy a két és fél éve központosított hulladékszállítás körül még mindig dagadnak a problémák. A piramis csúcsán ez úgy jelenik meg, hogy négy hónappal a törvényi határidő lejárta után sincs leadott beszámolója a tavalyi évről az NHKV Nemzeti Hulladékgazdálkodási Koordináló és Vagyonkezelő Zrt. nevet viselő állami kukaholdingnak, több milliárd forintos tételek lógnak a levegőben, és újra meg újra pénzt kell önteni a központi cégbe, mert a számlázással és elszámolással még mindig gondok vannak.
A zöldhulladék-szállítást kritikus időszakban felfüggesztő Zöld Híd is a vízfejre és a központosított rendszerre mutogat. A cég régóta panaszkodik, hogy a kelleténél 130 millió forinttal kevesebbet kap attól az állami kukaholdingtól, amelyikhez 2016 tavasza óta befolynak a szemétszállítási bevételek és az oszt vissza belőle valamennyit a regionális hulladékszállító cégeknek.
Már ha éppen visszaoszt a központ. Budaörs önkormányzata A nyár elején tudatta közleményben, hogy sem az állami kukaholding, sem a regionális szolgáltató nem fizet egy éve a helyi cégnek, ezzel tönkretették a hulladékszállítást amúgy 27 éven át közmegelégedésre végző társaságot. Az önkormányzat pedig a pénzügyi szabályok miatt nem segítheti ki a kivéreztetett céget, így egy másik vállalatra marad a hulladék begyűjtése.
Forrás: www.24.hu
https://24.hu/fn/gazdasag/2018/10/06/nem-is-olyan-lassan-betemeti-a-szemet-a-fel-orszagot/?fbclid=IwAR3jaFRVmbhX0a2RaI8AZIwdOtqwNUgZp8MHQTWSngOxrRV8AcE6x6WjwzE
65. szám (II. évfolyam/42.) | 2018. október 16.
65. szám ’56-os különszám (II. évfolyam/42.) | 2018. október 20.
Göncz Árpád: 1956 mindenkié
Éljünk hát bátran jogos örökségünkkel, ’56 szellemével, amely arra tanít, hogy egy nép, ha talpra áll önmaga védelmében, csak a pokol kapui vehetnek erőt rajta.
’56 annyiféle volt, ahányan átéltük. Akkor azt hittük, s mert ezen a címen ítéltek halálra, szabadságvesztésre, száműzetésre bennünket, jó darabig őriztük magunkban a hitet, hogy a forradalmat mi csináltuk. Sokáig tartott, s nehezünkre esett, hogy elfogadjuk a valóságot: nem mi csináltuk, hanem a forradalom csinált bennünket! A közös elviselhetetlenség elleni tiltakozás, ’56 erősebb volt, mint mi, erősebb, mint a részvevői.
A forradalom emlékét is kikezdte minden múlt átka, hogy az utódok tudatának változásával maga is megváltozik. Ennek az elkerülhetetlen folyamatnak az ismeretében, mielőtt még ’56 emlékének ápolása az iskolai ünnepélyek kötelező frázisáradatává sekélyesülne, szeretném kimondani, hogy ’56 mindenkié!
Ne egymásból faragjunk hát ellenséget! Ennek a harcnak ma éppúgy jövőnk, a társadalmi szolidaritás a tétje, mint volt ’56-ban. Éljünk hát bátran jogos örökségünkkel, ’56 szellemével, amely arra tanít, hogy egy nép, ha talpra áll önmaga védelmében, ha közösnek érzi a haza ügyét, képes legyőzni előítéletet és ellenszenvet! Képes fölülemelkedni a kicsinyes érdekeken, képes közösen nemzetté nemesedni. S ha képes rá, csak a pokol kapui vehetnek erőt rajta. Csak a pokol kapui!
(Részlet Göncz Árpád 1990. október 23-án elhangzott parlamenti beszédéből)
Forrás: www.parlament.hu
http://www.parlament.hu/naplo34/045/0450002.html
Kicsinálta a kormány a lakástakarékokat
Rekord gyorsasággal, 24 óra alatt szüntette meg a kormány a lakás-takarékpénztári konstrukciók támogatását. Ezzel főként a szegényebb rétegektől veszi el a lakásvásárlás illetve felújítás lehetőségét.
A támogatás megvonásával épp a legfőbb vonzerejüket vesztenék el a lakástakarékok. Az évi 30 százalékos vagy 72 ezer forintos támogatás az egyik legfőbb ok, ami miatt sokan a lakás-takarékpénztárakat választották. Az indoklás szerint a “program mára egy, az állam és az adófizetők számára költséges, de nem hatékony konstrukcióvá” vált. További probléma a kormány szerint, hogy a megtakarításokból nem épültek új lakások és a CSOK jobban szolgálja a kabinet céljait a lakhatási támogatások területén. Az egyetlen jó hír, hogy a törvény visszamenőlegesen természetesen nem érvényes, a már megkötött szerződésekre tehát még kifizetik a támogatást.
Ezzel szembenTátrai Bernadett, a Fundamenta-Lakáskassza Zrt. elnök-vezérigazgatója szerin ma 1,5 millió lakástakarék-szerződés van a piacon, így 2-3 millió ember élet- és lakhatási körülményein javít a rendszer.
A Momentum párt népszavazást kezdeményez az ügyben. A következő kérdést nyújtották be a Nemzeti Választási Bizottsághoz: “Egyetért-e Ön azzal, hogy a lakástakarékpénztárakról szóló 1996. évi CXIII. törvény szerinti lakás-előtakarékosság állami támogatását az Országgyűlés terjessze ki a megkötésre kerülő lakás-előtakarékossági szerződésekre is?”
Forrás: www.index.hu www.hvg.hu
https://index.hu/gazdasag/2018/10/15/lakastakarekpenztar_allami_tamogatas_megszunetetese/
https://hvg.hu/gazdasag/20181016_Megszolalt_a_Fundamenta_vezere_visszautasitja_a_Fidesz_vadjait
A keresztény kormány esete a hajléktalanokkal
Karl Marx kora társadalmán gúnyolódva jelentette ki, hogy a kapitalizmusban a szabadság azt jelenti, mindenkinek szabad a híd alatt aludni. Nos, a magyar kormány legújabb rendelkezése alapján nálunk már ezt sem szabad. Október 15-e óta Magyarországon büntetendő cselekmény a lakhatással nem rendelkezőknek az utcán éjszakázni.
Harmincezer hajléktalan emberre tízezer téli férőhely van a menhelyeken. Mindeközben csak az idén május és június között 1350 embert lakoltattak ki, és a folyamat még nem állt meg.
Ehhez képest megdöbbentő, hogy a kormány az elesettek támogatása helyett a megbüntetésükre koncentrál.
Október 15-én lépett hatályba a szabálysértési törvény legutóbbi módosítása, amely minden eddiginél szigorúbban bünteti a közterületen élő hajléktalan embereket. A 2018. júniusában módosított alaptörvény ugyanis kimondja, tilos az életvitelszerű közterületen tartózkodás.
Az eljárás során az érintettek ingóságait elveszik, a „tárolhatatlan dolgokat” megsemmisítik.
A hétvégén a Város Mindenkiért csoport kezdeményezésére kortárs írók és civilek tüntettek „Egy mondat” címmel az intézkedés ellen, amely kriminalizálja a hajléktalanságot. Hetven művész csatlakozott az akcióhoz.
Az Utcajogász Egyesület arra kér mindenkit, segítsenek eljuttatni ügyvédi telefonszámukat az utcán élő emberekhez. Fontos, hogy az őrizetből fel tudjanak hívni egy ügyvédet. A telefonszám: 06 70 227 4147 Személyesen minden pénteken 15-17 között Budapesten, a Blaha Lujza téren.
Forrás: www.utcajogasz.hu
Kortárs írók a hajléktalanságról
“A legnagyobb vétség, ha semmit sem teszel, mert úgy gondolod, túl kevés, amit megtehetsz.” (Csontos Erika)
“Tilos a szegénység, tilos a betegség, tiltsák be mind, tiltsák be a halált is!” (Kiss Judit Ágnes)
“Te is lehetsz hajléktalan.” (Molnár Péter)
“Triumfálni a legszegényebbek fölött, a legalávalóbb dolog – szégyellem magam, hogy Magyarországnak ilyen kormánya van.” (Nagy Gergely)
“Ahol a jogtipró önkény a hajléktalanságot büntetni rendeli, ott a Haza is hajléktalan.” (Szilágyi Ákos)
“Ezek az emberek, akik az utcán és az aluljáróban laknak, a mi hajléktalan embereink.” (Szijj Ferenc)
Győztek az otthonápolók
Óriási siker, hogy a szeretteiket otthonukban ápolók és az őket támogató civil szervezetek kitartó kampánya képes voltak rákényszeríteni a kormányt, emelje meg az ápolási díjat.
A Lépjünk, hogy Léphessenek Közhasznú Egyesület, a Csak Együtt van Esély (CSEVE) Csoport és az aHang platform közös kampánya nyomán támadt társadalmi összefogás hatására minden kategóriában nő az ápolási díj összege, lesznek családok, amelyekben több mint 70 ezer forinttal, azaz több mint 200 százalékkal.
Az elmúlt években nem volt ilyen nagy hatású társadalmi kampány, amelynek eredményeként valóban javult volna több tízezer ember helyzete.
A kormánydöntés nyomán az ápolásra szoruló gyermekek után járó díj összege egységesen havi 100 ezer forintra nő január 1-jével.
Hatalmas eredménynek tekintik az emeléseket, de a kampányt – melynek végső célja az összes otthonápoló munkájának elismerése – folytatják.
Forrás: www.ahang.hu
https://ahang.hu/hatalmas-eredmenyt-ertunk-el/2018/10/11/
Százezer munkavállaló van veszélyben
Akár százezer köztisztviselőt és állami alkalmazottat tehet lapátra napokon belül a kormány. Pontos részleteket egyelőre nem tudni, a tervezett leépítésről, de – ahogyan az már megszokott – a szakszervezetekkel nem egyeztettek a döntéshozók.
A köztisztviselők régóta követelt béremelését a 2019-es költségvetési tervezet benyújtásakor megígérte Varga Mihály pénzügyminiszter, nem sokkal később azonban kiderült, a plusz fizetés ára 15-20 százalékos létszámcsökkentés lenne. Több minisztériumban már 40 százalék körüli elbocsátásról is beszélnek.
Az érintettek további sorsáról sokféle ötlet merült fel – például, az egészségügybe, versenyszférába, hiányszakmákba való átcsoportosításukról –, ám a Magyar Köztisztviselők, Közalkalmazottak és Közszolgálati Dolgozók Szakszervezetének (MKKSZ) elnöke, Boros Péterné attól tart, hogy az elbocsátottaknak önállóan kell majd elhelyezkedniük.
A Vállalkozók és Munkaadók Országos Szövetsége viszont úgy látja, 100 ezer embert lehetne az állami szférából átterelni a magángazdaságba, enyhítendő az ott meglévő munkaerőhiányt. A tömeges átképzéshez viszont sok pénz és az érintettek szándéka is kellene.
Forrás: www.hvg.hu
https://hvg.hu/gazdasag/20181014_leepites_kozszfera_allami_alkalmazottak
Közös ellenzéki tüntetés október 23-án
Október 23-án több politikus és közéleti személyiség kezdeményezésére közösen tüntetnek 15 órától a budapesti Bem József téren. Itt is alá lehet majd írni azt a petíciót, amely azt követeli, hogy Magyarország csatlakozzon az Európai Ügyészséghez.
A tüntetésen várhatóan beszélni fog: Jeszenszky Géza, a rendszerváltást követő első MDF-kormány külügyminisztere, Hadházy Ákos volt LMP-s képviselő, Márki-Zay Péter Hódmezővásárhely polgármestere, Harangozó Tamás MSZP-s, Donáth Anna Júlia momentumos politikus, Jávor Benedek párbeszédes EP-képviselő, Ráczné Földi Judit DK-s önkormányzati képviselő, Lengyel Róbert független siófoki polgármester, Tarnay Kristóf Ábel a Szegedi Civil Háló képviseletében és Lukácsi Katalin volt KDNP-s politikus.
Forrás: www.nyomtassteis.hu
Kicsinálja a kormány a lakástakarékokat
Megszünteti a kormány a lakás-takarékpénztári konstrukciók támogatását – derül ki abból a törvényjavaslatból, amit a Fidesz nyújtott be a parlamentnek.
A támogatás megvonásával épp a legfőbb vonzerejüket vesztenék el a lakástakarékok. Az évi 30 százalékos vagy 72 ezer forintos támogatás az egyik legfőbb ok, ami miatt sokan a lakás-takarékpénztárakat választották. Az indoklás szerint a “program mára egy, az állam és az adófizetők számára költséges, de nem hatékony konstrukcióvá” vált. További probléma a kormány szerint, hogy a megtakarításokból nem épültek új lakások és a csok jobban szolgálja a kabinet céljait a lakhatási támogatások területén. A javaslatot egyébként mindössze egyetlen nap alatt fogja átnyomni a parlamenten a kormány. Vagyis október 16-án, kedden már életbe is léphet a vátltoztatás. Az egyetlen jó hír, hogy a törvény visszamenőlegesen természetesen nem érvényes, a már megkötött szerződésekre tehát még kifizetik a támogatást.
Forrás: www.index.hu
https://index.hu/gazdasag/2018/10/15/lakastakarekpenztar_allami_tamogatas_megszunetetese/
Ami Orbánnak természetes, abba nyugaton mát évtizedekkel ezelőtt is belebuktak a politikusok
Nem Magyarországon lett először botrány abból, hogy állami vezetők nagyvállalkozók pénzén járnak szórakozni. Amíg Orbán Viktor teljesen természetesnek tartja, hogy az állami megbízásokból meggazdagodott Garancsi István fizeti a luxus magángépes meccsnézéseit, máshol a hasonló ügyek évtizedes karriereket törtek ketté.
Ilyen botrány tört ki Németországban is, amikor 1990 végén a Baden-Württemberg tartományt vezető kereszténydemokrata miniszterelnökről, Lothar Späthről kiderült, hogy rendszeresen fogadott el ajándék utakat a legnagyobb vállalatok vezetőitől, akik szintén jól jártak, hogy a politikussal utazgattak. Späth két hét alatt belebukott az ügybe.
Forrás: www.444.hu
https://444.hu/2018/10/07/amikor-a-miniszterelnok-ket-het-alatt-belebukott-abba-hogy-ajandekutakat-fogadott-el
Durván csökken a diplomások száma
Az egész Európai Unióban szinte kizárólag csak Magyarországon csökkent a diplomások aránya a 25-34 éves fiatal felnőttek körében az elmúlt években. Bulgáriában, Romániában, Szlovákiában és Lengyelország is folyamatosan nő a diplomások száma.
Magyarországon 2014 után kezdett el csökkenni a diplomával rendelkezők aránya a fiatalok körében. Akkor a 25-34 éves korosztály 32,1 százalékának volt diplomája, tavaly viszont már csak 30,2 százalékának.
Miközben az Európai Unióban átlagosan 1,8 százalékponttal nőtt a korosztály diplomásainak aránya, Magyarországon nagyjából pont ennyivel csökkent.
A régiós versenytárs országok többségében eközben az uniós átlagnál is gyorsabban nőtt a magasan képzett fiatalok aránya. Szlovákiában 5,3, Csehországban 3,9, Bulgáriában 2,1 százalékponttal nőtt a diplomás 25-34 évesek aránya három év alatt.
Forrás: www.g7.hu
https://g7.hu/allam/20181009/szinte-peldatlan-az-eu-ban-ami-a-fiatal-magyar-diplomasokkal-tortenik/
64. szám (II. évfolyam/41.) | 2018. október 9.
Tavaly 155 milliárdba került ezer menekült feltartóztatása
Tömeges migrációs veszélyről beszél a kormány, miközben naponta egy-két ember próbál átjutni rajtunk nyugatra. Tavaly összesen 1045-en. Ehhez képest egészen elképesztő összegeket költünk határvédelemre. Valakik biztosan jól járnak ezzel is.
Sem Románia, sem Szerbia, sem Horvátország, de Szlovénia sem épített kerítést, mégsem roppantak össze a nem létező migrációs roham alatt. Mióta az Európai Unió szerződést kötött Törökországgal, ők nem engedik tovább a menekülteket, nem a mi kerítésünk állítja meg őket. Elvétve jutnak csak el a határainkig. És azok sem szeretnének egy percet sem itt maradni.
2017-ben 155,1 milliárdot költött el a kormány, úgymond a tömeges bevándorlás kezelésére, ami az elmúlt évek legmagasabb tétele. Csakhogy a bevándorlás mértéke évről-évre meredeken csökken. A rendőrségi kimutatások szerint 2015-ben, a tömeges bevándorlási hullám csúcsán több mint 391 ezren próbálták vagy lépték is át a magyar határt. Ekkor 63,6 milliárd forintnyi kiadás merült fel a bevándorlás kezelésével kapcsolatban. 2016-ban a korábbi létszámnak már csak a töredékét regisztrálták, 18 207 főt, a költségek azonban már ekkor megugrottak, majdnem 140 milliárd forintra.
A tavalyi év azonban még ezeken a számokon is bőven túltett, hiszen úgy könyvelt el a magyar állam 155,1 milliárd forintnyi kiadást, hogy mindössze 1045 illegális bevándorlót regisztrált a rendőrség.
Idén október 4-éig mindössze 365 illegális határátlépőt regisztrált a rendőrség. Ezzel riogatják és tartják félelemben a fél országot, miközben eszelősen szórják el a milliárdokat.
Forrás: www.mfor.hu
https://mfor.hu/cikkek/makro/migrans-mar-alig-de-rekordosszeget-elkoltott-a-kormany-a-bevandorlas-ellen.html
Harmincmilliárdos veszteség a letelepedési kötvényeken
Miközben a menekültek veszélyességéről papoltak az országnak, 20 ezer külföldit engedett be pénzért az Orbán kormány, méghozzá úgy, hogy nyereség csak haveri cégeknek jutott. Az állam súlyos anyagi veszteségét pedig mi, adófizetők álljuk.
De tényleg, hogyan lehetett veszteség azon, hogy pénzért árultuk az európai állampolgárságot? Miért nem állami cég végezte a feladatokat, miért külföldön bejegyzett (offshore), haveri vállalkozások, amelyek „természetesen” busásan nyertek ezen az üzleten.
Haszon helyett nagyjából 30 milliárd forint veszteséget okozott a magyar adófizetőknek a letelepedési kötvény – állapította meg a Transparency International (TI) és a Költségvetési Felelősségi Intézet kutatása. A program során súlyos nemzetbiztonsági kockázatot jelentő személyek is bejutottak az országba. Bod Péter Ákos közgazdász szerint a kötvényekből befolyó pénzre az elején sem volt szüksége az országnak. Jóllehet, a kibocsátás 2014-ig nyereséges volt, de végül mégis 30 milliárd forintos veszteséggel zárult.
Forrás: www.hvg.hu
https://hvg.hu/gazdasag/20181008_Harmincmilliard_forintot_buktunk_a_letelepedesi_allamkotvenyeken
Tovább romlik a nyugdíjasok helyzete
Mivel a nyugdíjemelés jövőre tervezett mértéke kisebb lesz, mint a várható pénzromlás, így a nyugdíjak is kevesebbet érnek majd. Nem kapja meg mindenki a 18 ezer forintos nyugdíjprémiumot sem.
A jövő évi költségvetés tervezete 2,7 százalékos inflációval számol, így a jelenlegi szabályok szerint csak ennyi lehet a nyugdíjemelés is. Időközben már a Magyar Nemzeti Bank is borúlátóbb lett, és nagyobb, 3.1 százalékos inflációt jósol, ezt már nem veszik figyelembe.
A nyugdíjasok tehát megint nem járnak jól, hiszen az infláció ellensúlyozására sem lesz elég az év eleji emelés. A nyugdíjak egyre durvábban szakadnak le a bérektől, hiszen a bérek csak tavaly 10 százalék felett emelkedtek. Az átlagbér nettója idén júniusban 219.200 forint volt, míg az átlag nyugdíj 130.500 forint.
Ha nem történik változás, akkor 2022-re az átlagnyugdíjat elhagyja nemcsak a bérminimum, hanem a minimálbér nettója is.
A jelenlegi szabály nem bérkövető, hanem inflációkövető, ezért az újonnan megállapított nyugdíjak jóval magasabbak, mint a régebbiek. Nagyok a nemek és a régiók közötti nyugdíjkülönbségek is.
A kisnyugdíjasoknak nem jár majd a kormány által beígért 18 ezer forintos nyugdíjprémium teljes összege sem.
A teljes összegben csak azok reménykedhetnek, akiknek legalább 80 ezer forint a járadékuk. Nemcsak az öregségi nyugdíjasoknak ad pluszpénzt a kormány, hanem mindenkinek, aki nyugdíjszerű ellátásban részesül. De ne számítsanak a novemberi folyósításkor teljes összegre azok sem, akik ideiglenes özvegyi nyugdíjat kapnak, illetve a rokkantak, akiknek rehabilitációs járadékot folyósítanak. Pénzügyi szakemberek szerint: aki a minimumnyugdíjat, azaz a 28 ezer 500 forintot kap, annak mindössze 6 ezer 412 forint jut, akinek 50 ezer forint a nyugdíja, az 11 ezer 250 forint, akinek 60 ezer forint a nyugdíja, az 13 ezer 500 forint nyugdíjprémiumra számíthat.
Forrás: www.24.hu, www.hvg.hu
https://24.hu/belfold/2018/09/25/nyugdij-nyugdijemeles-inflacio/
https://hvg.hu/gazdasag/20181005_nyugdijpremium_emmi_novak_katalin
Egyre feszültebb az ukrán-magyar viszony
A magyar nyelvhasználat és a kettős állampolgárság ügyében kirobbant viták miatt Magyarország fékezi Ukrajna csatlakozását a NATO-hoz, ami nagyon nem tetszik Amerikának, viszont örül neki Putyin.
Ukrajnában nem rendezett a kettős állampolgárság ügye. Egy 2012-ben elfogadott törvénymódosítás értelmében (kisebb) pénzbírsággal sújtják azokat, akik eltitkolják kettős állampolgárságukat. Ám, egyelőre nincs jogalap a „szerzett” állampolgárság elvételére, vagy az ukrán elvesztésére.
E konfliktus kiélezésére jó ürügyet szolgáltatott a beregszászi magyar konzulátuson készített rejtett kamerás felvétel, amelyen nyíltan tesznek esküt az új magyar-ukrán kettős állampolgárok.
A magyar diplomácia képtelen jó megoldást találni, agresszív magatartásával egyelőre csak a feszültségeket mélyítette.
Miközben Ukrajna szinte háborús helyzetben áll Oroszországgal a kelet-ukrajnai területei miatt, Magyarország viselkedése kizárólag az oroszok érdekeit szolgálja.
Egyre többen figyelmeztetnek, hogy Magyarország kardcsörtető magatartása megronthatja az amerikai-magyar kapcsolatokat és NATO-beli megítélésünknek sem tesz jót.
Forrás: www.nyomtassteis.hu
Állítsuk meg a kilakoltatásokat!
Ma Magyarországon semmilyen törvény nem tiltja, hogy gyerekes családokat tegyenek utcára. Évente több ezer kilakoltatás történik, ami miatt családok szakadnak szét és gyerekek kerülnek állami gondozásba. Ez a gyakorlat embertelen és jogtalan! Ezért A Város Mindenkié csoport törvénymódosítást kezdeményez és aláírásgyűjtést indít, hogy soha többé ne lehessen gyermekes családokat elhelyezés nélkül az utcára tenni!
A kezdeményezést itt lehet aláírni:
https://terjed.ahang.hu/campaigns/stopkilakoltatas
Még mindig titkolják a kórházi fertőzéseket
Aláírásgyűjtést indít és kórházak elé települ ki a Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) civil szervezet, mert az Emberi Erőforrások Minisztériuma továbbra is titkolja a kórházi fertőzések adatait. Noha a kormány elismerte, hogy a fertőzések jelentik az egyik legnagyobb problémát az egészségügyben, mégsem tesznek semmit és elzárják az adatokat a nagyközönség elől, amikből megérthetnénk a helyzetet – állítja a TASZ. Aki egyetért a követelésekkel, a kitelepülős eseményeken és online is aláírhatja a petíciót.
Forrás: www.tasz.hu
https://tasz.hu/cikkek/egy-honapos-csuszas-maig-nem-ismerhetok-a-korhazi-fertozesek-adatai-ezert-peticiot-inditunk
63. szám (II. évfolyam/40.) | 2018. október 2.
Miért baj, hogy Orbán Viktor az általa közpénzekből gazdaggá tett milliárdos luxusgépén röpköd?
A címben feltett kérdést Nyugat-Európában, vagy igazi demokratikus országokban nem is értenék. Ha egy kormányfő ajándékot fogadna el olyantól, aki közpénzekből gazdagodott meg, akkor azonnal le kellene mondania, hiszen rávetülne a gyanú árnyéka, hogy korrupt.
Aki csak felületesen is foglalkozik politikával, figyeli a közéletet, annak is feltűnik, hogy akire Orbán Viktor rámutat, az azonnal milliárdos lesz.
Egy ideig Simicska Lajos volt az, aki bármilyen pályázaton elindult, mindig ő nyert. Méghozzá az Európai Unióból származó súlyos milliárdokat. Aztán Simicska kegyvesztett lett, és jöttek az új nyertesek. Elsősorban Mészáros Lőrinc, aki egyszerű gázszerelő létére, néhány év alatt az ország egyik leggazdagabb embere lett. Talán azért ilyen szerencsés, mert ő Orbán Viktor barátja már gyerekkora óta.
Ugyanilyen nagy tehetség Garancsi István is, aki szintén csak nyerni tud, ha állami pénzekről van szó. Ő is barátja a miniszterelnöknek. Sokan gondolják úgy, hogy ez a két ember tényleg csak azért lett ilyen gazdag, mert Orbán Viktor ezt így akarta. Ha pedig ez igaz, akkor ők vajon hogyan hálálják meg ezt a jószívűséget?
Mészárosnak már annyi feleslege van, hogy abból 7 milliárdos luxushajót vásárolt az Adrián, ahol a fideszes elit nyaralgat. Garancsinak meg annyi, hogy ő meg 17 milliárdos luxus magánrepülőt vett vagy bérelt, amivel a fideszes elitet röpteti.
Így, ha miniszterelnökünknek úgy tartja a kedve, hogy külföldön akar izgalmas focimeccseket nézni, akkor a barátja azonnal rendelkezésére áll, és a magánrepülőjével már indulnak is.
A K-Monitor és az Átlátszó nevet viselő internetes tényfeltáró portálok derítették ki, hogy bizony ez tényleg így van. Orbán Viktor például gyakran repked barátja luxusrepülőgépén különböző focimeccsekre.
Demokratikus országokban ezt úgy hívják, hogy súlyos korrupció. Nálunk a kormányszóvivő és a Fidesz vezető politikusai azt mondják: ez természetes, nincs ebben semmi kivetnivaló. Nem költött a miniszterelnök közpénzt a saját fociturizmusára. És az a repülő nélküle is felszállt volna.
Velük szemben, fontos leszögeznünk, hogy bizony az közpénz, amiből Garancsi azt a kis repülőt vásárolta vagy bérelte.
Forrás: www.nyomtassteis.hu
https://hvg.hu/itthon/20180929_gomperz_orban_repul
https://merce.hu/2018/09/28/olyan-lesz-a-fogadjisten-amilyen-az-adjonisten-orban-maganrepulozesen-probalhatjak-ki-az-uj-maganeleti-torvenyt/
https://privatbankar.hu/makro/a-nagy-repulo-gateorban-viktornak-falaz-a-kozmedia-321813
Nyelvtudásban is az utolsók között
Az Európai Unió 28 állama közül csak kettőnél rosszabb a helyzet idegen nyelvek tudása terén, mint nálunk. De bőven megelőznek minket olyan unión kívüli országok is, mint Szerbia vagy Macedonia.
Mögöttünk áll a rangsorban Anglia, ahol értelemszerűen nem fontos a nyelvtudás, hiszen mindenki az ő nyelvüket tanulja. A másik ország Románia.
Ahhoz, hogy ez a jövőben változzon, az oktatásban, főként a középiskolákban kellene nagyobb hangsúlyt fektetni az idegen nyelvekre, lehetőleg egynél is többet tanítani minden gimnáziumi tanulónak. Míg Romániában felismerték ezt, és a középiskolások 95,1 százaléka tanul legalább két idegen nyelven, addig Magyarországon ugyanez a mutató mindössze 6,2 százalék, ezzel az EU-n belül messze az utolsók vagyunk.
Mellesleg még 2010 előtt Magyarországon is elkezdték bevezetni, hogy a középiskolákban legyen egy nulladik év, amikor csak nyelvet tanulnak a diákok. A Fidesz kormány első intézkedései között volt, hogy eltörölték ezt a rendszert.
Forrás: www.qubit.hu
https://qubit.hu/2018/09/27/friss-adatok-a-magyarok-576-szazaleka-egyetlen-idegen-nyelven-sem-beszel
Két év alatt 20 milliárd forintot költöttek el Orbánék a határon túli futballra
Dőlt a pénz a határon túli futball támogatásába az elmúlt két évben. Leginkább azok a klubok jártak jól, melyek kapcsolatban vannak a felcsúti Puskás Akadémiával, amely a miniszterelnök falujában működik.
Nagyon beindult a magyar kormány a határon túli futball támogatásában. Az elmúlt két évben nyolc csapatnak 20 milliárd forint jutott a magyar állami költségvetésből, ennek a pénznek a fele olyan akadémiákhoz és klubokhoz került, melyek szoros kapcsolatban állnak Orbán Viktor felcsúti futballbirodalmával, esetleg Mészáros Lőrinc a tulajdonosuk.
Az elmúlt két évet tekintve a legtöbb pénzt a szerb harmadosztályban szereplő Topolya kapta. A Topolya 2015-ben lett a felcsútiak partnere, és egy évre rá már meg is érkezett 3 milliárd forint a Délvidéki Futball Akadémiára. A pénz egyébként olyan gyorsan jött, hogy akkor még nem is létezett az Akadémia, amit támogattak.
A Mészáros Lőrinc tulajdonában lévő szerbiai Eszék csapata 2 milliárd forinthoz jutott a magyar költségvetésből. Egyébként Eszék lakosságának alig 1 százaléka magyar nemzetiségű.
Forrás: www.index.hu
https://index.hu/sport/futball/2018/01/09/20_milliard_felett_hataron_tuli_labdarugas_magyar_allami_tamogatas/
Félmilliós fizetésemelés az egészségügyért és az oktatásért felelős miniszternek
Négy és fél hónapja lett az Emberi Erőforrások Minisztériumának első embere Kásler Miklós, de máris megemelték a fizetését 1.100.000-ről, 1.780 000-re.A kormány minden bizonnyal meg lehet elégedve azzal, amilyen irányba haladnak az ügyek az egészségügyben és az oktatásban. Ilyen lehet például az, hogy az ajkai kórház intenzív osztályán az orvosok és a nővérek is felmondtak, vagy, hogy a Honvédkórházban nemrég lett elege 112 orvosnak, mert nem kapják meg a túlórapénzüket. Hasonlóképp az Emberi Erőforrások Minisztériumának sikereit mutatja, hogy Káler unokái, és államtitkárának gyerekei is magániskolákba járnak.
Forrás: www.atlatszo.hu
https://oktatas.atlatszo.hu/2018/09/26/olyan-jol-megy-az-oktatas-es-az-egeszsegugy-hogy-bo-masfelszeresere-emeltek-kasler-fizeteset/
Szigorított gyülekezési törvényt – Ha két ember nyilvánosan beszélget politikáról az utcán, azt már be kell jelenteni
Október 1-jével életbe lépett az új gyülekezési törvény, amely szerint gyűlésnek azt kell tekinteni, amikor legalább két ember részvételével közügyben véleménynyilvánítás céljából nyilvános összejövetelt tartanak.
A gyűlés nyilvános, ha ahhoz bárki szabadon csatlakozhat, így annak megtartását megelőzően legfeljebb három hónappal, és a felhívás előtt legalább 48 órával köteles bejelenteni a szervező az illetékes rendőrkapitányságnak.
A jogszabály meglehetősen tág teret hagy a tüntetések vagy köztéri események betiltására. Például, ha a gyűlés “alkalmas mások magán- és családi életének védelméhez való jogának, otthonának, emberi méltóságának, a magyar nemzet, a nemzeti, etnikai, faji vagy vallási közösségek méltóságának a megsértésére, vagy szabad mozgáshoz, tartózkodási hely szabad megválasztásához való jogának korlátozására”.
A törvény tiltja a politikus lakása előtti demonstrációt is.
Forrás: www.hvg.hu
https://168ora.hu/itthon/ha-ket-ember-beszelget-hetfotol-politikarol-az-utcan-azt-be-kell-jelenteni-a-rendorsegen-15675
62. szám (II. évfolyam/39.) | 2018. szeptember 25.
A magyarok fele szerint már nem lehet választáson leváltani a Fideszt
Bár a magyarok többsége még hisz abban, hogy demokráciában a legjobb élni, a magyar politikai életet illetően mély apátiába süllyedtek. Az emberek fele szerint demokratikus eszközökkel már nem lehet megszabadulni a jelenlegi kormánytól – derült ki a Policy Solutions cég kutatásából.
A kutatás bevezetéseként arra kérték a résztvevőket, hogy mondjanak három szót vagy kifejezést arról, mit jelent számukra a demokrácia. A válaszokból kiderült, hogy a magyarok demokrácia alatt elsősorban a politikai szabadságjogokat értik: a szabadságot, az egyenlőséget és a választásokat.
A válaszok 17 százaléka valamilyen módon a szólásszabadságra vonatkozott, de sokszor említették a sajtószabadságot is.
A magyar társadalom több mint fele (56 százalék) gondolja úgy, hogy a demokrácia a legjobb politikai rendszer.
Az életkort tekintve a 60 évnél idősebbek vannak jó véleménnyel a demokráciáról, de a legfiatalabb korosztályban is az átlagnak megfelelő mértékben preferálják a demokráciát.
Míg a felsőfokú végzettségűek háromnegyede áll a demokrácia mellett, a nyolc általánost végzettek között ez az arány csak 44 százalék, ráadásul a legképzetlenebbek hasonló arányban gondolják azt, hogy az ő életük szempontjából mindegy, hogy demokrácia van vagy diktatúra.
A kérdésben megjelenik a főváros-vidék törésvonal is: a budapestiek háromnegyede tartja a demokráciát a legjobb politikai rendszernek, a vidéki városok és falvak lakói esetében az arány 49 és 53 százalék.
Az azonban, hogy a magyarok többsége a demokráciát jó dolognak tartja, még nem jelenti azt, hogy elégedettek is annak magyar változatával. Sőt: a magyarok fele elégedetlen a demokrácia jelenlegi működésével.
Szűk többséggel ugyan, de a megkérdezettek elutasítják azt az állítást, hogy „Magyarországon sajtószabadság van, hiszen a média szabadon bírálhatja a kormányt”.
A kutatás egyik, ha nem legfontosabb megállapítása, hogy a magyaroknak a fele (49 százalék) nem hisz abban, hogy az Orbán-kormányt demokratikus választáson le lehet győzni, és mindössze 36 százaléka gondolja úgy, hogy minden feltétel adott ahhoz, hogy egyszer demokratikus úton megbukjon a jelenlegi rendszer.
Forrás: www.24.hu
https://24.hu/belfold/2018/09/20/demokracia-magyarorszag-fidesz-ner/
Pénzmegvonás jöhet Orbánék Sargentini-jelentést lejárató kampánya miatt?
Vegyenek vissza annyit Magyarország uniós támogatásaiból amennyit a Sargentini-jelentés “értelmezésére”, az erről tervezett, az Európai Uniót lejárató “tájékoztató kampányra” költ Orbán Viktor kormánya – javasolja az Európai Parlament liberális frakciójának vezetője Guy Verhofstadt.
A napokban derült ki, hogy a magyar a kormány 5.9 milliárd forintot tervez elkölteni arra, hogy kampányt folytasson, miszerint az Orbán kormány antidemokratikus módszereit és jogszabályait kritizáló Sargentini-jelentés hazugságokon alapul. A jelentést egyébként az Európai Parlament kétharmados többséggel fogadta el.
A belga politikus a Bozótharc nevet viselő magyar blog megkeresésére a következőket nyilatkozta: “Orbán az adófizetők forintjait és euróit hazugságok terjesztésére költi.
Az Európai Parlament múlt heti szavazása nem a bevándorlásról szólt, hanem az alapvető demokratikus jogok, a független igazságszolgáltatás és szabad sajtó védelméről egy önkényes és korrupt, Putyinhoz dörgölőző rendszerrel szemben.
Ha tényleg euró-milliókba kerül a fenti kampány, akkor az évente Magyarországnak fizetett uniós támogatásokat – ideértve a strukturális alap kereteit is – csökkenteni kell annyival, amennyibe ez a kampány, és a hasonló Európa-ellenes lejárató kampányok kerülnek. Egy ilyen támogatás-csökkentés jogi lehetőségeit most vizsgáljuk.”
Verhofstadt a hivatalos Facebook-oldalán közzétett egy magyar nyelven is elérhető rajzfilmet, a Magyarország miniszterelnökének közvetlen környezetét is beárnyékoló korrupciós vádakról szól.
A videó itt található:
https://www.facebook.com/GuyVerhofstadt/
Forrás: www.bozotharcos.hu
https://bozotharc.blog.hu/2018/09/21/buntetes_johet_orbanek_sargentini-jelentest_magyarazo_kampanya_miatt
https://www.facebook.com/GuyVerhofstadt/videos/515626798886039/
Lakásmenet: a kilakoltatások ellen tüntetnek
Nyolcadik alkalommal indul a Lakásmenet nevet viselő, évente megtartott tüntetés, amelynek szlogenje idén: Otthonunk az életünk!
Az idei Lakásmenetnek két fő követelése van. Az egyik, hogy senkit se lehessen megfelelő elhelyezés nélkül kilakoltatni, különösen gyerekes családok esetében. Az elhelyezés biztosítása pedig az önkormányzatok felelőssége legyen.
A másik, hogy a hajléktalan embereket ne büntessék, hanem segítsék. Mindenekelőtt vonják vissza az október 15-én hatályba lépő szabálysértési törvény módosítását, amely akár börtönnel is büntetheti a hajléktalan embereket azért, mert az utcán élnek.
A Lakásmenet 2018. szeptember 29-én szombaton 15 órától indul Budapesten a Király utca és a Liszt Ferenc tér sarkánál lévő Zeneakadémia elől.
Forrás: www.avarosmindenkie.blog.hu
Sérti az alaptörvényt a Stop Soros?
Alkotmánybírósághoz fordul a Nyílt Társadalom Intézet a magyar kormány úgynevezett Stop Soros törvénycsomagja miatt, amely börtönbüntetéssel fenyegeti azokat, akik bevándorlással kapcsolatos kérdéseket hoznak szóba vagy ahhoz köthető munkát végeznek. Orbán Viktor „egy hazugsággyűjteményt tákolt össze, hogy így hallgassa el az igazságot a magyar emberek elől, mégpedig azt, hogy ezekkel a törvényekkel a független civil társadalmi csoportok megfélemlítése a cél” – nyilatkozta Patrick Gaspard, a szervezet elnöke. A kormány ürügyként a tömeges bevándorlás korlátozását említi, miközben Magyarországra alig több mint 3300 menedékkérő érkezett az utóbbi években. A miniszterelnök ennek ellenére továbbra is úgy kezeli a bevándorlást, mintha az a magyar nép alapvető biztonságát veszélyeztetné.
Forrás: www.opensocietyfoundations.org
Magánrepülővel járnak Mészáros Lőrinc jachtjára a kormány közeli újgazdagok
A kormány közeli újgazdagokkal a fedélzetén feltűnően sokszor keresztezte egymás útját az idén nyáron egy 6,8 milliárd forint értékű luxusjacht és egy 17 milliárd forintba kerülő kisrepülőgép. Utóbbival utazva korábban Orbán Viktort is lefényképezték. A jachton pedig Mészáros Lőrinc mellett üzlettársát, Szíjj Lászlót és Homolya Róbertet, az EU-s támogatásokat osztó Nemzeti Fejlesztési Ügynökség egykori elnökhelyettesét, illetve Kovács Ernő Bács-Kiskun megyei kormánymegbízottat is lefényképezte Németh Dániel. Az Átlátszó című internetes újság fotósa egész nyáron követte a jachtot és a repülőgépet, a lap munkatársai pedig utánajártak a járművek tulajdonosi hátterének. A hajózási és repülési nyilvántartásokból rekonstruálható, hogy a két jármű nagyon sokszor találkozott egymással. Általában adriai városok közelében, például Bariban, Splitben, Pulában, Velencében és Rijekában. Homolya, Szíjj és Kovács Rijekába érkezésének másnapján például a magángép is itt landolt, majd egy óra múlva visszatért Budapestre.
Forrás: www.atlatszo.hu
Orbán Viktor, a magánrepülőgép, a luxusjacht, és a Mészáros-klán – tudjuk, hol nyaraltak idén nyáron
„Bezúzták” a lapot, leváltották a szerkesztőséget
Ilyen hírrel utoljára a 80-as évek elején találkozhattak az idősebbek. A fiatalabbak talán nem is értik, hogy mi történt a Századvég című tudományos folyóirattal. Nos, az ő kedvükért: ez a cenzúra. Ez a vélemény- és sajtószabadság eltiprása.
A Századvég című konzervatív szakmai folyóirat utolsó számában jelent meg Bod Péter Ákos tanulmánya, amelyben kritizálni merte az Orbán kormány gazdaságpolitikáját. Ő egyébként az Antall kormány ipari és kereskedelmi minisztere volt, majd jegybankelnök, később pedig Orbán Viktor első kormányfősége idején gazdasági főtanácsadó.
Valakinek nem tetszett a cikk, ezért a lapot „visszavonták” – régen ezt hívták bezúzásnak, eltávolították az internetről is, a szerkesztőséget pedig kirúgták. A leváltott szerkesztőkkel annyit közöltek, hogy a jövőben „a lap feladata a kormány irányvonalának támogatása lesz.”
A folyóirat honlapjának fejlécében egyébként még ma is ez olvasható: „ A Századvég olyan társadalomtudományi folyóirat, amely programszerűen vállalja a megközelítések sokféleségét, a politika méltóságát.” Hát ennyit a mai kormányzati politika méltóságáról.
Forrás: www.index.hu
https://index.hu/belfold/2018/09/24/egy_kormanykritikus_tanulmany_miatt_bevontak_a_szazadveg_folyoiratot_lemondott_a_szerkesztobizottsag/
61. szám (II. évfolyam/38.) | 2018. szeptember 18.
A többség tudja, hogy az Orbán kormányt ítélte el az Európai Unió
Hiába próbál szokása szerint hazudozni a Fidesz, egy friss közvéleménykutatásból egyértelműen kiderül, hogy a lakosság többsége tudja: nem a magyar népet, hanem az Orbán kormányt ítélték el, amikor az Európai Unió parlamentje kétharmados többséggel szavazott a Sargentini jelentésről.
Az elmúlt héten kétharmados többséggel fogadta el az Európai Parlament a Sargentini jelentést, amely összegyűjtötte azokat a területeket, ahol megsérti az Orbán kormány a demokratikus alapjogokat. Mint egy képviselő megjegyezte, olyan állapotok uralkodnak Magyarországon, hogy ma nem is vennének fel minket az Unióba. Miközben a kormány, csalást kiáltva magyarázkodik, a Pulzus közvélemény-kutatócég felmérése szerint többségben vannak azok, akik szerint az Európai Parlament (EP) jogos és helyes döntést hozott.
Masszív többség van abban a kérdésben is, hogy Magyarországot, vagy a magyar kormányt ítélte-e el. A megkérdezettek 57 százalék szerint a magyar kabinet politikáját ítélték el, és csak 13 százalék véli úgy, hogy az országot. Jól látszik tehát, hogy Orbán Viktor miniszterelnök érvelése még a Fidesz-szavazókat sem győzte meg, nem véletlen tehát, hogy már készülődik a kabinet az új, sokmilliárdos plakátkampánnyal.
A magyarok többsége azzal is tisztában van, hogy a demokratikus jogok sorozatos megsértése miatt ítélték el a kormányt, és nem azért, mert a többségétől eltérően gondolkodik a menekültügyről.
Vasárnap Budapesten három párt (MSZP, DK, Párbeszéd) szervezett tüntetést, többek között Orbán Viktor lemondását követelve. A DK elnöke, Gyurcsány Ferenc bejelentette, hogy szeptember 18-ától folyamatosan tüntetni fognak a parlament előtt, mert megítélése szerint a jelenlegi hatalmat csak az utcáról lehet megdönteni.
Forrás: www.nepszava.hu
https://nepszava.hu/3008410_itthon-is-hat-a-sargentini-jelentes
Egymillió aláírást a korrupció ellen
Brüsszelben kezdik megunni, hogy a magyar kormány ellenőrizetlenül lopja el az onnan érkezett pénzeket – nyilatkozta Hadházy Ákos, független országgyűlési képviselő, aki egymillió aláírás összegyűjtésével kívánja elérni, hogy hazánk is csatlakozzon a független Európai Ügyészséghez.
A 2010-ben megalakult Fidesz kormány egyik legfontosabb lépése volt, hogy egykori párttagtársukat, Polt Pétert válasszák meg, majd betonozzák be hosszú évekre a legfőbb ügyészi poszton. Így garantálva, hogy egyetlen fideszes lopás se jusson el a bíróságokig. Az ügyészség még az olyan egyértelmű esetekben is akadályozza a nyomozást, mint amilyen Tiborcz Istváné, aki Orbán Viktor vejeként uniós pénzekkel elkövetett csalássorozat révén lett milliárdos. Az Unió csalás elleni hivatala bizonyítékokkal együtt szólította fel a magyar hatóságokat a Tiborcz elleni nyomozásra, de immár évek óta nem történik semmi az ügyben.
Ezért lenne fontos, hogy Magyarország is csatlakozzon az Európai Ügyészséghez, mert akkor közvetlenül itt is nyomozhatnának az unió ügyészei. Nem véletlen, hogy retteg ettől az Orbán kormány.
A Hadházy Ákos által kezdeményezett kampány egymillió aláírással kíván nyomást gyakorolni a kormányra, hogy csatlakozzanak ehhez az európai intézményhez.
A kampányhoz weboldal is készült (www.europaiugyeszseget.hu), ahol szervezők, aláírásgyűjtők jelentkezését várják.
A szeptember 20-án, csütörtökön induló aláírásgyűjtést a Nyomtass te is mozgalom egy külön szám elkészítésével támogatja, amelyet országszerte a pultoknál találhatnak majd meg.
Forrás: www.zoom.hu
https://zoom.hu/hir/2018/08/21/hadhazy-akos-a-fidesznek-minden-eszkoze-megvan-hogy-egy-ellenzeki-partot-felemeljen-vagy-leusson/
Első helyen Európában: a krónikus betegségek Észak-Magyarországon gyilkolnak a legnagyobb arányban
Kirívóan magas a halálozási arány mind a krónikus betegségek, mind a rákos megbetegedések tekintetében Magyarországon – derült ki az Eurostat nemrég megjelent Regionális Évkönyv 2018 kötetéből. Európában nálunk a legaggasztóbb a helyzet.
A krónikus betegségek okozta halálozási ráta a magyar régiókban kimagasló. Persze ez nem csak magyar sajátosság, látványos a különbség a nyugat-európai, illetve a kelet-közép-európai országok között. Ugyanakkor a krónikus betegségekkel összefüggő halálozási ráta az észak-magyarországi régióban a legmagasabb egész Európában, míg ötödik helyen az észak-alföldi régió áll.
Ezeken a településeken a szívbetegség, a keringési betegségek okozta halál, a krónikus alsólégúti betegségek, a krónikus májbetegségek, vagy épp a cukorbetegség miatt bekövetkező halál sokkal gyakoribb, mint például az ország nyugati régiójában, de hihetetlenül magas például Európa északi vagy nyugati országaihoz viszonyítva.
Forrás: www.444.hu
https://444.hu/2018/09/14/europaban-sehol-nem-gyilkosak-annyira-a-kronikus-betegsegek-mint-eszak-magyarorszagon
Leépítéstől rettegő közszolgák
Megdöbbentőnek tartják az állami alkalmazottak, hogy miközben a képviselők fizetésemelést kaptak, ők 10 éve ugyanannyiért dolgoznak.
Arra figyelmezteti a Fidesz-frakció tagjait a Közszolgálati Szakszervezetek Szövetsége (KSZSZ), hogy a beharangozott 15-20 százalékos, vagy a minisztériumoknál felröppent 40 százalékos leépítés csak akkor lehetséges, ha ezzel együtt csökkentik a feladatokat. A közszférában ugyanis sokfelé eleve létszámhiány van, egyre elviselhetetlenebb mennyiségű túlmunkát kell végezni a hivatalok dolgozóinak. Emlékeztetnek rá, hogy az Orbán-kormány 2014-ben még három részből álló közszolgálati életpálya modellt ígért, ami rögzítette volna a béremelkedés ütemét, lakhatási támogatást és speciális közszolgálati biztosítási rendszert adott volna a közszolgáknak 50 százalékos béremelés kíséretében. Ebből azonban azóta sem lett semmi, miközben 2008 óta béreiket befagyasztották, így a 25 százalékos infláció és a megvont 13. havi bér következtében reálkeresetük 35 százalékkal csökkent. A központi közigazgatás dolgozóinak tíz éve csak az ígérgetés és a riogatás jut – írják.
Forrás: www.nepszava.hu
https://nepszava.hu/3007890_levelben-uzennek-a-kozszolgak-a-leepitest-tervezo-fidesznek
Naponta 8 családot tesznek utcára
2013 eleje óta 5857 lakóingatlant kényszerértékesítettek a pénzügyi intézmények, ebből 1415-öt az idei első félévben, ami egy év alatt 33%-os növekedést jelent. Így naponta átlagosan nyolc lakóingatlant vesznek el a családoktól ily módon.
Az idei első félévben összesen 3235 darab lakóingatlant érintett a hitelek nem fizetése miatti kényszerértékesítés (ebben az adósok által eladottak és a Nemzeti Eszközkezelő által megvettek is benne vannak).
Ebből 732 darab került a Nemzeti Eszközkezelőhöz. Egy év alatt 76%-kal esett vissza az általa (vagyis az állam által) “megmentett” családok száma.
1415 ingatlant viszont maguk a pénzügyi intézmények kényszerértékesítettek, ami egy év alatt 33%-os növekedést jelent.
Földrajzi eloszlását tekintve a legtöbb kényszerértékesítés Budapesten, Pest és Borsod-Abaúj-Zemplén megyében történik, az ügyfelek harmada kötődik ezekhez.
A kényszerértékesítések annak ellenére nőttek, hogy tavaly tavasszal szigorítottak a végrehajtási törvényen, így rövid távon (kevés kivétellel) csak a becsérték legalább 100%-án lehet lakóingatlant árverezni. Növeli ugyanakkor a kényszerértékesítések jelentőségét a Nemzeti Eszközkezelő 36 ezer darabos kvótájának kimerülése. Piaci információk szerint a kormány költségvetési okok miatt nem tervezi, hogy a bedőlt jelzáloghitellel rendelkezők megmaradt közel kétharmadát bevonja a programba. Vagyis nem segítenek a bajbajutottakon.
Forrás: www.portfolio.hu
https://www.portfolio.hu/finanszirozas/hitel/bedurvultak-a-magyar-bankok-naponta-8-csaladot-tesznek-utcara.297622.html?utm_source=hirkereso_es_kapu&utm_medium=portfolio_linkek&utm_campaign=hiraggregator
A Fidesz nem támogatta a szexuális zaklatás elleni uniós javaslatot
A Fidesz EP-képviselői nem támogatták Strasbourgban a munkahelyen, nyilvános térben és a politikai életben elkövetett megfélemlítés és szexuális zaklatás elleni javaslatot.
Pedig Magyarországon is rendkívül súlyos a helyzet a nők elleni erőszak terén. Hazánkban minden héten legalább egy nőt meggyilkol a férje vagy volt férje, élettársa vagy volt élettársa, barátja vagy volt barátja.
Valóban lenne tehát érdemi jelentősége annak, ha a magyar kormány végre komolyan foglalkozna a problémával. Csakhogy sajnálatos módon azt látjuk, hogy amikor a nők elleni erőszakkal szembeni érdemi fellépésekre lenne lehetőség, akkor rendre visszavonulnak, ahogy például az ezzel foglalkozó Isztambuli Egyezményt sem hajlandók a hazai jogrendbe illeszteni. A magyar kormányról, amely legfeljebb akkor mutat hajlandóságot a nők elleni erőszak elítélésére, ha közben migránsokra mutogathat.
Forrás: www.merce.hu
https://merce.hu/2018/09/14/a-fideszt-csak-akkor-erdekli-a-nok-elleni-eroszak-ha-migransozhatnak-de-a-munkahelyi-zaklatas-elleni-javaslatot-mar-nem-tamogatjak/
60. szám (II. évfolyam/37.) | 2018. szeptember 11.
A világon a magyarok aggódnak a legjobban az egészségügy helyzete miatt
Az idén júliusban megkérdezett magyarok 71 százaléka az egészségügyi rendszerért aggódott a leginkább, miközben a világátlag 24 százalék – derült ki az Ipsos legutóbbi nemzetközi felméréséből. Ezzel az aránnyal messze megelőzve mindenkit, az első helyen állunk az egész világon.
Minden hónapban elvégzi kutatását az Ipsos nemzetközi kutatócég, melyben arra kíváncsi, melyek a legfontosabb aggodalmak, amelyektől tartanak az emberek. Globális szinten a munkanélküliség és a szegénység vezet holtversenyben, a bűnözés és a korrupció áll a második helyen, míg a harmadik helyen legtöbbször az egészségügyet említették a válaszolók.
A részletekből kiderül, hogy a júliusban megkérdezett magyarok 71%-a aggódott a magyar egészségügy miatt, ezzel messze kimagaslunk a 24%-os világátlagból és a második helyen lévő lengyeleket (56%-uk aggódik ott az egészségügy miatt) is nagyon előzzük. Júniushoz képest az egészségügyért aggódó magyarok aránya még növekedett is, 4 százalékponttal.
A magyaroknak csupán a 18%-a aggódik a munkanélküliség és állások miatt, a szegénységet a megkérdezettek 57%-a választotta, míg a bűnözést csupán a válaszadók 11%-a említette (ez nemzetközi összehasonlításban is a második legalacsonyabb érték, csak Oroszországban volt ennél kisebb).
Forrás: www.portfolio.hu
https://www.portfolio.hu/gazdasag/egeszseggazdasag/a-magyarok-rettenetesen-aggodnak-az-egeszsegugy-miatt.296662.html
Mi az a Sargentini jelentés?
Európa kezdi megelégelni, hogy a Fidesz kormány elfogadja az Unió pénzét, de az európai normákat, pontosabban a demokrácia alapértékeit már nem kívánja betartani. Ezért egy jelentés készült a magyarországi jogsértésekről, és erről szavaznak Brüsszelben szeptember 11-én.
A demokrácia egyébként nem az Uniónak, hanem nekünk fontos. Azért, hogy ne lopják el a közös pénzünket, hogy ne pártpropagandát sugározzon a köztévé, hogy az igazságszolgáltatás a fideszes politikusokat se kímélje, hogy tisztességes oktatást kapjanak a gyerekeink, és nekünk is normális egészségügyünk és szociális ellátórendszerünk legyen. A Fidesz csak a menekültekről beszél, hogy elleplezze a lényeget.
Az Unió már 2011 óta vitában áll Magyarországgal, pontosabban a Fidesz vezette kormánnyal a demokrácia sorozatos megsértése miatt. Ezért az Európai Parlament 2017 májusában felkérte Judith Sargentini holland környezetvédő politikust, hogy készítsen egy jelentést a magyarországi helyzetről.
Hogy egyértelmű legyen, a jelentés tényleg a mi érdekünkben készült, csak egyetlen idézet: „Magyarország megsérti az Európai Szociális Chartát azzal, hogy az egyedül élő, jövedelemmel nem rendelkező személyeknek, köztük időseknek járó szociális ellátás szintje nem megfelelő.”
Ha a többség megszavazza a jelentést, az azt fogja jelenteni, hogy Európa nagyobb része nem tekinti igazi demokráciának a magyarországi rendszert. Ennek a legrosszabb esetben lehetnek olyan következményei is, hogy felfüggesztik a kormány szavazati jogát a tanácsüléseken, vagyis akkor már nem tekintenek ránk teljes jogú tagokként.
Az Európai Parlament aggályai erre a 12 területre vonatkoznak:
- Az alkotmányos és a választási rendszer
- Az igazságszolgáltatás függetlensége
- A korrupció és az összeférhetetlenség
- A magánélet védelme és az adatvédelem
- A véleménynyilvánítás szabadsága
- A tudományos élet szabadsága
- A vallásszabadság
- Az egyesülési szabadság kérdésében
- Az egyenlő bánásmódhoz való jog
- A kisebbségekhez tartozó személyek jogai
- A migránsok, menedékkérők és menekültek alapvető jogai
- Gazdasági és szociális jogok
Forrás: www.europarl.europa.eu
http://www.europarl.europa.eu/sides/getDoc.do?pubRef=-//EP//TEXT+REPORT+A8-2018-0250+0+DOC+XML+V0//HU&language=hu
Csak az erőt mutató tiltakozás működik
Az elmúlt hetekben két, egymástól teljesen független esetben bizonyosodott be: igenis van értelme a tiltakozásnak, nem szabad hallgatni. A Honvédkórházban duplájára emelték a sürgősségi osztályon dolgozók bérét. Szabolcsban pedig az almatermelők tiltakozása eredményeképpen az eredetileg ajánlott, kilónkénti 13 forint helyett 20 forintért veszik át az ipari almát a feldolgozók.
Ha bebizonyítjuk, hogy elég kitartóak vagyunk, el tudjuk érni a célunkat! – írta Facebook oldalán a szabolcsi demonstrációkat szervező Ladány Magtár Kft. egyik munkatársa. És valóban. Lapzártánkkor már csak egy nagy feldolgozó üzemmel nem jött létre a megállapodás, amely előtt folytatódott is a tüntetés.
Az ország másik felén, a budapesti Honvéd kórházban azzal kezdődött minden, hogy az intézményből több orvos is távozott, 112-en pedig felmondták a túlóra-szerződésüket. Ez után derült ki, hogy Zacher Gábor is odébbáll. A kórház sürgősségijének vezetője azzal indokolta döntését, hogy a körülmények már a betegellátást veszélyeztetik, így az osztály működéséért nem tud felelősséget vállalni.
Ezek után nem sokkal Kun Szabó István, felelős helyettes államtitkár megegyezett az orvosokkal és ápolókkal a dupla fizetésekről, majd a kormány döntött úgy, hogy a költségvetési maradványokból 543,6 millió forintot csoportosít át a Honvédkórház támogatására.
Forrás: www.agrarszektor.hu www.zoom.hu
https://zoom.hu/hir/2018/09/07/ugy-latszik-van-ertelme-balhezni-a-honvedkorhaz-hirtelen-berendelt-egy-csomo-eszkozt/
Orbán Ráhel 12 milliós órája
A Fidesz elitje minden évben Kötcsén tart egy politikai találkozót. Az eseményre a miniszterelnök lánya ezúttal egy egymilliós Louis Vuitton táskával, egy 227 ezres Gucci cipőben és egy 12 milliót érő gyémántberakásos arany karórában érkezett.
Miért nem magánügy ez? Bár Orbán Ráhel évekkel ezelőtt kikérte magának, hogy férje azért vált néhány év alatt milliárdossá, mert ő Orbán Viktor lánya. Az Európai Unió csalás elleni hivatala ezt mégis másképpen látta. Nyomozást követel a miniszterelnöki vő ellen, mert bebizonyosodott, hogy az uniós pályázatokat mind csalással nyerte el.
A legfőbb ügyész – aki korábban a Fidesz tagja volt – már előre jelezte, hogy a hazai nyomozás nagyon sok éven át fog tartani. De, ha egyszer véget ér, akkor a lopott pénzt vissza kell majd fizetni. És azt nem Ráhel és a férje fogja megtenni, hanem a költségvetésből utalják majd át. Vagyis a mi adóforintjainkból.
Forrás: www.hvg.hu
http://hvg.hu/elet/20180909_12_millio_forintos_oraban_futott_be_Kotcsere_Orban_Viktor_nagyobbik_lanya
A ti gyereketek magánügy, a miénk közügy
Sorra derül ki, hogy miközben egekbe dicsérik a magyar oktatást a kormány tagjai, a saját gyerekeiket drága magániskolákba járatják. Ők aztán tudják milyen az állami oktatás, ezért kerülik el messziről – de nekünk jó lesz.
Először Szabó Tündéről, az Emberi Erőforrás Minisztériumának államtitkáráról derült ki, hogy évi kétmillió forintos tandíjért magániskolába járatja mindkét gyerekét. Aztán az oktatásügyért felelős minisztérium első emberéről derült ki, hogy a gyerekeitől az unokájáig mind elkerülték az állami intézményeket.
A ma már felnőtt gyereke elsőtől az érettségiig a német nyelvű oktatást budapesti Deutsche Schuléba járt. A nagyobbik unoka a családi hagyományt követve a Deutsche Schule tanulója, előtte óvodába a budapesti Apple Tree Kindergarten & Nurserybe, majd a kettő között egy évet a Britannica International Schoolba járt. A kisebbik unoka szintén a Apple Tree Kindergarten & Nurserybe jár.
A lavinát megállítandó az újságok kérdéseire minden kormányzati ember egyforma választ küldött: A gyermekeim taníttatása nem köz-, hanem magánügy. Kérem a nyilvánosságot, hogy gyermekeim, családom magánéletét tartsák tiszteletben.”
Forrás: www.24.hu www.index.hu
https://24.hu/belfold/2018/09/05/rogantol-szijjartoig-maganugy-milyen-iskolaba-jarnak-a-gyerekeik/
https://index.hu/belfold/2018/09/06/kasler_gyerek_unoka_maganiskola_maganovoda_kozoktatas/
Hun igen, hun nem
2013. Finnország Orbán Viktor:
„A magyar és a finn nyelv rokonsága történelmi tény, nem pedig véleménykérdés.”
2018. Kirgizisztán Orbán Viktor:
„Mi Magyarországon élünk, magyarok vagyunk, magyarul beszélünk, ez egy egyedülálló és különös nyelv, amely a türk nyelvekkel áll rokonságban”.
Forrás: www.444.hu
https://444.hu/2018/09/03/orban-viktor-a-magyar-a-turk-nyelvekkel-all-rokonsagban
59. szám (II. évfolyam/36.) | 2018. szeptember 4.
Négy magyar régió is ott van az Európai Unió legszegényebbjei között
Ha figyelmesen megnézik a cikkünkhöz mellékelt térképet, jól látszik, hogy Magyarország kétharmad része Európa legszegényebb régiói közé tartozik. A hét régiónkból négy. Ez a rideg valóság, ezek a tények.
Hatalmas a különbség az Európai Unió 276 régiójában élő emberek életszínvonala között – derül ki az Eurostat friss adataiból. Ráadásul a legszegényebb és a leggazdagabb térségek között évek óta mélyül a szakadék. Noha Orbán Viktor szerint valósággal szárnyal a magyar gazdaság, a legszegényebb régiók listáján továbbra is négy hazai térséget találunk. A sereghajtó helyeken zömében bolgár, román és lengyel térségekkel osztozunk. A legszegényebb területen, a bulgáriai Szeverozapaden régióban az egy főre jutó bruttó hazai termék (GDP) az uniós átlag mindössze 29 százaléka. Minimálisan jobb csak a helyzet az Észak-Alföldön, Dél-Dunántúlon és Észak-Magyarországon, de a Dél-Alföld sem tudta elkerülni, hogy lekerüljön az uniós szégyenlistáról. Egyetlen térség éri el legalább az uniós átlagot, ez pedig Közép-Magyarország. A hét hazai régió közül egyébként mindössze egyben nőtt a GDP. Háromban csökkent, háromban pedig stagnált az életszínvonal.
Forrás: www.ec.europa.eu/eurostat
Inkább belehalunk, de nem követeljük ki az emberhez méltó egészségügyi ellátást
A hét szomorú szenzációja volt, hogy lemondott a Honvéd Kórház sürgősségi osztályának vezetője. Lépését azzal indokolta, hogy a lepusztult géppark és a csökkenő orvosi létszám mellett már nem tud felelősséget vállalni a betegekért. Pedig a Honvéd az ország egyik kiemelt kórháza.
Mint kiderült, dr. Zacher Gábor már több hónapja levelet intézett a kórház vezetéséhez, amelyben egyértelművé tette, hogy a Honvéd Kórház sürgősségi centruma „legkésőbb október első harmadának végére jelen személyi állománnyal, illetve műszerezettséggel működésképtelenné válik”. Tételesen felsorolja, hogy „a sürgősségi centrumban dolgozó orvosok közül hatan töltik felmondási idejüket, ketten gyermeket várnak, egy ember végleg el akarja hagyni a pályát. Nem megoldás, ha más osztályokról irányítanak át embereket – Érvel Zacher, mert sürgősségi gyakorlat nélkül, még egyébként képzett orvosok sem feltétlenül tudják ellátni ezt a típusú munkát.
Ilyen állapotban van egy olyan sürgősségi osztály, ahová az Ön gyereke, édesapja, vagy éppen a felesége is bekerülhet bármelyik pillanatban. És ez még nem a legrosszabb hely az országban.
Ki tehet erről? – teszik fel most több milliónyian a kérdést az országban. A Kolozsváros című internetes lap publicistája, Swan Edgar szerint a helyzet egyértelmű: „Mindig az aktuális kormány tehet mindenről, senki más.
Kevés a műszer, nincs megfelelő felszerelés, nincs elég orvos, elavult a géppark, nem fizetik az orvosok túlórapénzét, egyszerűen nem megoldható a normális betegellátás? Orbán Viktor a felelőse mindennek. Mert ő a kormány feje, mert ő a Fidesz vezetője, mert a Fidesz egyedül van kormányon.
Ki kényszerítette a kormányt arra, hogy az egészségügy rendbetétele helyett dísztereket, emlékműveket, vendégházakat, stadionokat, kisvasutakat építsen? Arról most ne is beszéljünk, hogy a haverok és strómanok gennyesre keresték magukat a közpénzből. De a kormány döntése volt, hogy ultrahangkészülék helyett lelátót épít.
A fideszes polgár éppen úgy üvöltve fog megdögleni a sürgősségi várójában, mint a szocialista, vagy mint az, aki soha nem politizált. Ezt lenne jó felfogni végre és befejezni az önáltatást.
Forrás: www.index.hu www.kolozsvaros.com
https://index.hu/belfold/2018/09/01/zacher_gabor_honvedkorhaz_surgossegi_ellatas_orvoshiany_felmondas_muszerezettseg/
https://kolozsvaros.com/2018/09/02/a-fideszes-eppen-ugy-uvoltve-fog-megdogleni-a-surgossegi-varojaban-mint-a-szocialista/
Folyamatos tüntetés a Kossuth téren
Szeptember 8-ával kezdődően folyamatos tüntetés indul a Kossuth téren, amely október 5-éig tart. A megmozdulás szervezője, Szabó Gábor (Tuareg) azt ígéri, hogy a térről kiindulva, naponta fogják békés eszközökkel megbénítani az állami intézmények normális működését.
http://tuaregblog.blogspot.com/
Veszélyes lehet a paksi erőmű bővítése
Csak trükközéssel volt elkerülhető, hogy a legmelegebb augusztusi napokban leállítsák a paksi atomerőművet – állítja Jávor Benedek, a Párbeszéd EP képviselője, aki szerint vissza kell vonni az új blokkok építésének környezetvédelmi engedélyét.
Az erőmű hűtését a Duna biztosítja. A folyó viszont idén augusztusban időnként annyira felmelegedett, hogy a jogszabályok szerint – ha a 30 fokot eléri az erőmű közelében – le kellett volna állítani az energiatermelést. Furcsa módon Paksnál épp augusztusban romlott el a Vízügyi Főigazgatóság mérőegysége, amely óránként mérte volna a Duna hőmérsékletét. Ezért a hatóságnál kézi mérésre álltak át. Ebből viszont naponta csak egyet csináltak, méghozzá reggel hétkor, amikor a leghidegebb a Duna. Civilek mérései szerint napközben a víz hőmérséklete meghaladta a 30 fokot.
Paks leállása gyakorlatilag katasztrófa lenne a hazai villamos-energiaellátás szempontjából, hiszen az erőmű a teljes hazai termelés több mint felét adja.
Jávor Benedek szerint a jövőben épülő Paks II. környezeti hatástanulmánya hazugságon alapul, mert abban azt állítják, hogy ilyen vízhőmérséklet nem fordulhat elő. De ha ez már most is előfordult, akkor mi várható, hogyha az új erőművel a hűtővíz-kibocsátás csaknem két és félszeresére nő? Jávor szerint a paksi bővítés hatástanulmánya olyan mértékben irreális, hogy vissza kell vonni az új blokkok környezetvédelmi engedélyét.
Forrás: www.hvg.hu
http://hvg.hu/itthon/20180827_Javor_Benedek_Vissza_kell_vonni_Paks_II_kornyezeti_engedelyet
Külföldi megfigyelők: tisztességtelen volt az áprilisi választás
Kemény megállapításokat tett közzé a napokban az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ) a magyar választásról. A jelentés szerint a voksolás előtt korlátozták a magyarokat a hiteles tájékozódásban. Megfélemlítőnek és idegenellenesnek nevezték a Fidesz üzeneteit. A megfigyelők úgy vélték, a média elfogultsága és az átláthatatlan kampányfinanszírozás is akadályozta a választókat abban, hogy tájékozottan dönthessenek. Hangsúlyozták: bár demokratikus volt az áprilisi választás, nem voltak egyenlő feltételek a pártok közötti versenyben.
Forrás: www.atv.hu
http://www.atv.hu/belfold/20180830-kemeny-megallapitasokat-tett-az-ebesz-a-magyar-valasztasrol/hirkereso
Megduplázódtak a hazai árak 2000 óta
Egész pontosan 98 százalékkal nőttek a megvizsgált termékek árai 2000 és 2017 között Magyarországon, így ezzel az egész Európai Unióban a második legnagyobb drágulás volt az itteni, egyedül Romániában nőttek nagyobbat az árak.
Az egészségügyi kiadások 157 százalékkal emelkedtek ez idő alatt, az unió egyetlen más országában sem mértek ekkora drágulást – derül ki az Eurostat, az Unió statisztikai hivatalának legfrissebb jelentéséből. De az egészség rombolása sem lett olcsóbb: az alkoholos italok és a dohánytermékek együttvéve 220 százalékkal kerülnek többe, mint az ezredfordulón. Az ételekért 120 százalékkal többet kell fizetni.
A lakhatás költségei is több mint a kétszeresükre nőttek, most 139 százalékkal drágább a lakás fenntartása, mint 2000-ben (ebbe a kategóriába a lakbérek, valamint a rezsi tartozik). Az iskolához kapcsolódó kiadások árai most 122 százalékkal magasabbak, mint 18 éve ilyenkor.
Forrás: www.hvg.hu
http://hvg.hu/gazdasag/20180903_Nalunk_dragult_a_legnagyobbat_az_egeszsegugy_egesz_Europaban
58. szám (II. évfolyam/35.) | 2018. augusztus 28.
Másfél millió magyar készül elhagyni az országot
A magyarok 15 százaléka tervezi, hogy a jövőben külföldön vállal munkát. Ez 1,2 millió embert, családtagokkal együtt pedig mintegy másfél millió főt jelent. Legtöbben a Fidesz kormányt jelölték meg az elvándorlás legfőbb okaként – derült ki a Publicus Intézet országos reprezentatív kutatásából.
A fiatalok körében tervezik a legtöbben (41 százalék), hogy külföldön próbálnak szerencsét. Ez mintegy 580 ezer, harminc év alatti potenciális kivándorlót jelent.
A megkérdezetteknek átlagosan hét közeli családtagja vagy ismerőse vándorolt külföldre az elmúlt néhány évben, és majdnem nyolc fő vállal tartósan munkát a határokon kívül. Mindkét szám jelentős növekedés a tavalyi méréshez képest – mutattak rá a kutatók.
A megnövekedett kivándorlásért legtöbben a Fidesz kormányt (24 százalék), a magasabb külföldi fizetéseket (22 százalék), illetve az alacsony hazai béreket (22 százalék) jelölték meg, mint kiváltó okot. A Publicus tavalyi mérése során még az alacsony fizetések volt az elsődleges indok.
Forrás: www.vasarnapihirek.hu
Indiai vendégmunkások mentik meg a magyar tehenészeteket
Miközben megállás nélkül folyik a kormányzati gyűlölködés a külföldiek ellen, a valóság más. Az égető munkaerőhiány miatt egyre több tehenészetben foglalkoztatnak indiai vendégmunkásokat.
Bár két évvel ezelőtt még megriasztotta a helyieket az idegenek megjelenése az egyik faluban, és tojással meg is dobálták a szálláshelyüket, mostanra elfogadták őket. Az egyik gazdaság vezetője teljesen elégedetten nyilatkozott a munkásokról, s elmondta: a nyelvi nehézségeket okostelefonnal hidalják át. Bár úgy tűnik, az ott élők már megbékéltek az „idegenekkel”, munkaadóik mégsem szerették volna, ha az újságírók találkoznak velük.
Forrás: www.hvg.hu
http://m.hvg.hu/gazdasag/20180822_teheneszet_marhatelep_kondoros_indiai_vendegmunkas_tartozkodasi_engedely_munkaerohiany
Az egyetemi hallgatók harmada anyagi okok miatt kényszerül abbahagyni a tanulmányait
Szeptemberben több tízezer diák léphet be a felsőoktatásba, de sokan lesznek, akiknek idő előtt kell majd otthagyniuk.
Az Oktatási Hivatal Felsőoktatási jelentése szerint a hallgatók felének állja tandíjukon felüli költségeit a családja, azonban, az OTP felmérése szerint a családok többsége nincs felkészülve ilyen mértékű anyagi terhekre. Ezért a hallgatók harmada anyagi okok miatt nem tudja majd befejezni tanulmányait.
Az egyetemi városokba költöző hallgatók kiadásait az albérletárak olyan mértékűre növelik, hogy a gyerekek támogatása komoly terhet jelent a családoknak: a nem kollégista diákok megélhetési költsége az Oktatási Hivatal jelentése szerint átlagosan havi 138 000 és 163 000 forint között van.
Forrás: www.merce.hu
https://merce.hu/2018/08/25/a-hallgatok-harmada-anyagi-okok-miatt-kenyszerul-elhagyni-az-egyetemet/
A minisztérium előtt a diákok újabb javaslatai
A Független Diákparlament idén újra megpróbálja tárgyalóasztalhoz ültetni az oktatásirányítás illetékeseit. A diákképviselet azt reméli, érdemben foglalkoznak a tanulók véleményével.
Augusztus 1-jén digitális és nyomtatott formában is átnyújtotta a 2017/2018-as érdekképviseleti munkájának eredményét, az idei komplex oktatáspolitikai javaslatcsomagját a Független Diákparlament (FDP) az Emberi Erőforrások Minisztériumának – jelenleg ugyanis a humántárca alá tartozik az oktatásügy.
Az FDP választott képviselőkből álló, önszerveződő civil diákképviselet, amely az államtól és a pártoktól is független. A szervezet vezetése, a minden évben demokratikusan, online megválasztott képviselőkből kerül ki – többségük középiskolás diák. Őket segítik az oktatás többi szereplőit képviselő hallgatók, szülők, tanárok és öregdiákok. Szavazni minden itthon tanuló diák tud. Hogy minél többen meg is tegyék ezt, vagy akár jelentkezzenek is képviselőjelöltnek, az FDP idén ismét országjáró turnéra indult. Közösségi médiás szavazás alapján kiválasztott tíz települést járnak végig, hogy az ország minél több részén ismertessék meg a diákokkal a szervezet felépítését és működését.
A képviselők ősszel alakuló plenáris ülésen vetik föl az általuk és környezetük által tapasztalt legfontosabb problémákat, melyekre a demokratikusan megválasztott bizottságok évközi munkája során megoldási javaslatokat dolgoznak ki. Ezekből a tavaszi plenáris után áll össze a javaslatcsomag, és ez kerül a döntéshozók asztalára – már amennyiben ebben ők is partnerek. Sajnos eddig nem ezt tapasztaltuk. Az FDP azonban nem adja fel, továbbra is mindent megtesz azért, hogy ez megváltozzon. A pontok között sok a visszatérő elem: ilyen a túlterheltség, a tananyag modernizációja, a diákképviseletek iskolai döntésekbe való beleszólásának visszaadása, vagy éppen az íztelen menza kérdése.
Tarnay Kristóf Ábel
Kommunikációs koordinátor, Független Diákparlament
www.diakparlament.hu
DunaAréna, Dagály – méregdrágán, nagy késéssel
A sok tízmilliárdokért épített uszodába még mindig csak pár órára engedik be a nagyközönséget, míg az udvarán lévő Dagály strandot éppen a nyár végére sikerült megnyitni.
Volt egy közkedvelt termálvizes, egész évben nyitva tartó, naponta ezernyi ember által használt strand, a Dagály. A kormány 2015-ben úgy döntött, hogy semmi nem számít – csak az akarat. Az eredetileg tervezettnél korábban meg kell rendezni a vizes vb-t.
Budapest egyik legnépszerűbb strandját 2016 szeptemberében bezárták, hogy a területén felépülhessen a majdani Duna Aréna. A strand árnyat adó fáinak nagy részét kivágták.
A tervezettnél jóval többért, erőltetett tempóban 2017 júliusára elkészült egy ormótlan épület.
Magára a parkolóház kinézetűre sikeredett Duna Aréna építésére úgy 46 milliárd Ft-ot költöttek – legalább, ám a vizes VB-re a becsült adatok alapján legkevesebb 130 milliárd Ft közpénz ment el, de nem kizárt, hogy akár több is. A magyar felsőoktatás éves költségvetése általánosan 185 milliárd forint körül mozog, melyet 27 állami intézmény használ fel. Vessük csak össze!
Hivatalosan többször elhangzott: a vb-t követően az úszóközönség is használatba veheti az uszodát. De eltelt közel egy év és az uszoda kapui zárva maradtak, mígnem 2018. július 20-án váratlanul bejelentették: az úszóközönség hétfőtől szombatig 11-14 óra között használhatja az egyik medencét. Sőt az augusztusi kánikulára tekintettel kibővült ez az idősáv napi 5 órára, 10-15 között. Csodálatos!
Mindeközben egy ifjúsági boksz-viadal miatt ismét bezár az uszoda, mert pont egy újonnan épített fedett uszoda a legalkalmasabb helyszín egy küzdősportos viadalnak. A Duna Aréna rendezvényházzá alakul át.
A nyár végén, egy év késéssel, augusztus 17-től a DagályStrand is kinyitott. A belépőjegyek a korábbinál kissé drágábbak lettek: hétköznap 2500, a hétvégén 2700 FT.
Forrás: www.hir24.hu, www.index.hu, www.hvg.hu
https://index.hu/belfold/2018/06/06/elindult_a_strandszezon/
http://www.hir24.info/cikk/kek-feny-a-duna-arena-szomszedjai-hiaba-remelik-hogy-a-vizes-vb-egyszer-veget-er-5b71c861bc74d4c6a883bef2
https://hvg.hu/itthon/20180816_Kek_utan_nemzeti_szinure_vilagitjak_ki_a_Duna_Arenat
57. szám (II. évfolyam/34.) | 2018. augusztus 22.
Keresztény ország – éheztetett menekültek
Bármi is a véleményünk a menekültekről, menedékkérőkről, még a börtönökben büntetésüket töltő rabokat sem éheztetik civilizált országokban. A magyar államot viszont egy nemzetközi bíróságnak kellett nyomatékosan felszólítania, hogy nem éheztetheti a menedékkérőket. Ennek ellenére ez a visszataszító gyakorlat tovább folytatódik.
A Helsinki Bizottság információi szerint már a nyolcadik ember, most egy fiatal afgán nő nem kap enni a magyar-szerb határon lévő tranzitzónában.
A múlt héten derült ki, hogy a magyar hatóságok a tranzitzónában nem adnak enni azoknak a menedékkérőknek, akiknek kérelmét első fokon elutasították, hátha az éheztetéssel rá tudják venni őket, hogy visszamenjenek a határ szerb oldalára.
Mivel a többi egyház nem mozdult meg, augusztus 20-án Iványi Gábor a Magyarországi Evangéliumi Testvérközösség lelkésze próbált ételt vinni a menedékkérőknek, de a magyar hatóságok ezt nem engedték meg neki.
A Helsinki Bizottság szerint a magyar hatóságok az afgán nő esetében nagyjából azt mondták ki: „nemhogy védelemre, de még két zsömlére sem érdemes.”
A jogvédők ebben az esetben is a strasbourgi bírósághoz fordulnak, amely korábban már kimondta, hogy a magyar állam nem éheztetheti a menedékkérőket. Itt most az a cinikus játék megy, hogy azoknál a konkrét személyeknél, ahol a bíróság kimondja, hogy muszáj adni enni, ott ennek aláveti magát a magyar állam, de láthatóan minden újabb menedékkérőnél megpróbálja az éheztetést, pedig nyilván tudják, hogy a döntés ugyanaz lesz, de mégis megvárják, míg minden külön esetben kötelezik őket, hátha el tudják addig húzni az időt, míg egyik-másik ember az éhség miatt visszamegy Szerbiába, és akkor vele már nem kell vele többet foglalkozni. Aki elhagyja a tranzitzónát és nem várja meg a menedékügyi eljárás végét, az később nem próbálkozhat újra, elvileg elveszíti az esélyét, hogy legálisan Európába jusson.
Forrás: www.444.hu
https://444.hu/2018/08/21/mar-a-nyolcadik-embernek-egy-fiatal-afgan-nonek-sem-adnak-enni-a-hatosagok-a-magyar-hataron
Naponta 15 kilakoltatás történik
Megrázó képekkel szembesül a magyar társadalom, ájult nőt rángatnak a földön a kilakoltató rendőrök. Még döbbenetesebb, hogy kiderült, nem elszigetelt esetekről van szó, az utóbbi hetekben tömegével folynak a kilakoltatások.
Május eleje óta szabad a pálya: véget ért a tavaly november óta tartó kilakoltatási moratórium, így már foganatosítani lehet a lakásügyben hozott határozatok végrehajtását. 2018 második negyedévében összesen 1355, vagyis naponta mintegy 15 kilakoltatás történt – derült ki az Igazságügyi Minisztérium (IM) államtitkárának Oláh Lajos országgyűlési képviselő kérdésére adott írásbeli válaszából. Az ATV műsorában nyilatkozó Barabás Gyula, a Széchenyi Hitelszövetség elnöke szerint azonban ez csak a jéghegy csúcsa, mert csaknem 400 ezer embert fenyeget ugyanez a veszély. Völner Pál, az IM államtitkára válaszából egyébként az is kiderült, hogy a kilakoltatások legnagyobb részére a hitellel terhelt lakások elárverezése után került sor. A megdöbbentően magas számokkal kapcsolatban Völner arra hivatkozik, hogy ebben az időszakban „besűrűsödhettek” a végrehajtások.
Forrás: www.merce.hu
https://merce.hu/2018/08/19/csak-a-jeghegy-csucsa-400-ezer-embert-fenyeget-a-kilakoltatas-veszelye/
http://www.atv.hu/belfold/20180819-sokkolo-400-ezer-embert-fenyeget-a-kilakoltatas-veszelye
http://m.magyarnarancs.hu/belpol/emberek-tomegeit-lakoltatta-ki-majus-ota-a-kormany-tobb-mint-1300-kilakoltatasra-kerult-sor-113073
Újra kátyút kell csinálni a befoltozott aszfalton
Felcsúton kátyúkat kell ásnia a Kétfarkú Kutyapártnak – amelyeket előzőleg ők aszfaltoztak be -, valamint 3 napon belül el kell bontaniuk az általuk épített buszmegállót. Rákosrendezőn pedig a MÁV nem hagyja, hogy egy 100 méteres szakaszon rendbe hozzák a bicikli utat. Inkább 10 millióért őriztetik év végéig, nehogy az aktivisták hozzáférjenek.
A Magyar Kétfarkú Kutya Párt (MKKP) augusztus 8-án betömött pár kátyút Felcsúton a polgármester-választás előtt. Most az önkormányzati felszólította, hogy 8 napon belül állítsák vissza a kátyúk „eredeti állapotát”, hogy aztán az önkormányzat utána újra leaszfaltozhassa.
A Kutya Párt válaszlevelében arra kérte a helyi hivatalosságot, juttassa el hozzájuk az eredeti kátyúk részletes műszaki terveit, pontos méretekkel, színkóddal és más vonatkozó előírásokkal.
Felcsúton buszmegállót is épített az MKKP, ám a pártnak ezt is el kell bontania.
A legszürreálisabb történetbe azonban Rákosrendezőn keveredtek, ahol a MÁV 9,6 millió forintért őriztet egy területet, nehogy orvul megjavítsák az aktivisták.
Forrás: www.hvg.hu
http://m.hvg.hu/itthon/20180819_Tizmilliot_fizet_a_MAV_hogy_ne_epulhessen_bicikliut
Ezer tűzoltó hiányzik már most
Kevés a tűzoltó, s még kevesebb lesz, ha az egyébként is alacsony munkabérért – átlagosan nettó 160 ezer forint – még túlórázniuk is kell, hiszen már így is többet dolgoznak, havonta 204 órát, mint mások, más szakmákban, több pénzért. A plusz órákat fizessék ki vagy munkaviszonyként számítsák be a szolgálati időbe – követeli a Hivatásos Tűzoltók Független Szakszervezete (HTFSZ).
Ezer új tűzoltóra lenne szükség azonnal, ám a legkockázatosabb munkát végzőknek, az úgynevezett vonulósoknak annyira alacsony a bérük, hogy nemcsak új jelentkezőkre nincs esély, de még a régiek is fokozatosan elhagyják a pályát – nyilatkozta Salamon Lajos, a HTFSZ elnöke.
A tűzoltók többsége nem akar túlórázni, hiszen a kötelező alap munkaidejük havi 204 óra, szemben más munkavállalók 168 órás munkaidejével. Ráadásul, a szakszervezet szerint a tűzoltókkal szemben támasztott fokozott fizikai és pszichikai követelményeknek nem lehet megfelelni 65 éves korig, ezért azt javasolják: a túlórák megváltásának lehetőségeként a kormány állítsa vissza a 2012-ben megszüntetett korkedvezményes nyugdíjrendszert.
Forrás: www.hvg.hu
http://hvg.hu/gazdasag/20180812_Nem_akarnak_160_ezres_fizetesert_meg_havi_36_tulorat_is_vallalni_a_tuzoltok?s=hk
Akár maradhatna is a debreceni Ady Endre Gimnázium eddigi igazgatója
Elemi erejű felháborodás, kétségbeesés, erőtlen tiltakozás, aztán lassú beletörődés követte a debreceni Ady gimnázium mindenki által tisztelt és kiválónak tartott igazgatójának leváltását. Biztos, hogy nem lehetne semmit tenni? De talán ennél is fontosabb kérdés, hogy miért félünk ennyire?
Ma ez még a fantasztikum világába tartozik Magyarországon, de azért nem árt világosan kimondani: Ha szeptember 3-án, az iskolakezdés napján, sem a tanárok, sem a diákok nem mennének be ebbe az iskolába, és néhány napig képesek lennének kitartani, akkor szokatlan dolgok történnének.
Egyrészt az iskola körül demonstrálók, és az éjszakákon át ott virrasztók megtapasztalnák, hogy mi az a szolidaritás. Kiderülne, hogy hány ezer ember érti és támogatja őket csak Debrecenben. De ez az ügy természetesen azonnal országos méretűvé válna, sőt külföldi tévés stábok forgatnának ott folyamatosan.
Kiderülne az is, hogy az oktatási kormányzat kénytelen tárgyalóasztalhoz ülni. Ugyanis ennyi tanárt nem lehet elbocsátani, és ennyi diákot nem lehet másik iskolába átirányítani.
Rettentő nehéz helyzetben lenne a hatalom, de valószínűleg nem maradna más lehetősége, mint engedni a tiltakozóknak.
Ez lenne a dolgok természetes rendje, ha nem félnénk ennyire. Ezért, bármennyire is kellemetlen, muszáj feltennünk ezzel kapcsolatban néhány kérdést önmagunknak.
Mitől félünk ennyire? Valós ez? Hogyan alakult ki ez a helyzet? Rendben van az, hogy ebben az országban ekkora félelem uralkodik? Meddig hátrálunk még? Meddig reménykedünk, hogy majd valaki más kiáll a mi érdekeinkért?
Ha önmagunk védelmében sem merünk cselekedni, ha soha nem mondjuk azt, hogy most már elég volt, akkor mindent megtehetnek, és meg is fognak tenni velünk. Mint ahogyan ezt nap, mint nap megtapasztaljuk.
Forrás: www.nyomtassteis.hu
56. szám (II. évfolyam/33.) | 2018. augusztus 14.
Nevetségessé vált a kormány „Soros-listája”
Komédiába fulladt a külföldről támogatott civil szervezeteket listázó jogszabály. Az eredeti szándék az volt, hogy a kormány által gyűlölt szervezeteket „leplezzék le”, ehelyett kiderült, hogy a listán többségben vannak azok a civilek, akiknek a legtávolabbi közük sincsen a politikához, mégis megalázó módon megbélyegzik őket is.
Lassan egy éve, hogy elindult a külföldről támogatott civil szervezeteket összegző listázás a Civil Információs Portálon, s a kezdeti 32-ről 121-re emelkedett azon szervezetek száma, amelyek jogszabályi érintettség miatt felkerültek a portál adatbázisába.
Egészen megdöbbentő, hogy milyen civil szervezetek esnek a törvény hatálya alá. A listán szerepel egyebek mellett a Német-Magyar Ipari és Kereskedelmi Kamara, a Vetőmag Szövetség Szakmaközi Szervezete, a Népművészeti Egyesületek Szövetsége, a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület, a Magyar Zsonglőr Egyesület, a Vöröskereszt, a Magyar Máltai Szeretetszolgálat vagy éppen a Budapest Fesztivál Zenekar.
Kiderült, hogy a gyűlöletkeltő propagandával szemben, egy nyitott Európában, teljesen természetes, hogy a civil szervezetek külföldről is kapnak támogatást.
Forrás: www.mfor.hu
https://mfor.hu/cikkek/makro/a-zsonglorok-is-felkerultek-a-soros-listara.html
Egymillió aláírást akarnak gyűjteni az Európai Ügyészséghez való csatlakozásért
A korrupció megfékezésének egyik utolsó lehetősége az uniós ügyészséghez történő csatlakozás kikényszerítése – vélik a csatlakozás támogatói. Hadházy Ákos független országgyűlési képviselő aláírásgyűjtést indított a csatlakozás érdekében. Az Európai Ügyészség korrupt magyar politikusok ellen is nyomozhatna. A Fidesz szerint ez sértené az önállóságunkat.
Az Európai Ügyészség független szervként a határokon átnyúló csalások és az EU pénzügyi érdekeinek sérelme kapcsán nyomozhat, vádat emelhet, büntető eljárásokat folytathat le és bíróság elé állíthat elkövetőket.
Az aláírásgyűjtés indokaként Hadházy Ákos kifejtette: A magyaroknak nagyon erős jelzést kell adniuk az Európai Unió felé, megmutatva, hogy elegük van a korrupcióból és nem akarják tovább nézni az EU-s pénzek szabad elrablását. Erre nem csak azért van szükség, hogy a lopások felelősei bíróság elé kerülhessenek, hanem azért is, hogy Európa ne állítsa le a támogatások folyósítását és ezzel elkerüljünk egy azonnal fellépő pénzügyi válságot. Ennél is nagyobb veszély, hogy ha nem jön a pénz, a Fidesz kivezetheti az országot az EU-ból – fogalmazott Hadházy.
A magyar ügyészséget az a Polt Péter vezeti lassan másfél évtizede, aki előzőleg a Fidesz tagja volt, és azóta is kiváló viszonyt ápol a párt vezetőivel. Nem csoda, hogy fideszes érintett esetében szinte soha nem indít eljárást az ügyészség, vagy ha igen, vádemelés nélkül lezárják az ügyet.
Jelenleg a szervezők toborzása zajlik az Európai Ügyészséghez való csatlakozásért zajló aláírásgyűjtéshez. Ha szeretné segíteni a munkát, a https://europaiugyeszseget.hu/ honlapon tud jelentkezni.
A Facebookra költözik a Hír-Tv legnépszerűbb műsora
Augusztus elsején „visszafoglalta” a Hír-Tv-t egy a kormányhoz közel álló vállalkozó, akinek Simicska Lajos adta el a csatornát. A kormányzat szerint túlságosan kritikus hangon szóló tévét besorozták a többi propaganda csatorna közé. Természetesen megszűnt a Hír-Tv egyik legnépszerűbb műsora, a Szabadfogás is. Ők mégis úgy döntöttek, már a kirúgásuk napján folytatni fogják. A Magyar Nemzet korábban elbocsátott újságírói által alapított Magyar Hang című hetilap szerkesztősége biztosított nekik helyet, és a felvételt a lap Facebook oldalán tették közzé. A műsort több mint 90 ezren nézték meg. A Szabadfogás kedvelői ezután minden héten, Kötöttfogás néven láthatják majd kedvenc műsorukat a Magyar Hang Facebook oldalán
Forrás: www.facebook.com/magyarhang.org/
Védjük meg a balatoni szabadstrandokat!
2018-ban már csak húsz településen fürödhetünk belépő nélkül a Balatonon. Az aHang nevű civilszervezet aláírásgyűjtést indított, a még létező balatoni szabadstrandok megmentéséért.
Szavak szintjén a kormányzat azt hirdeti, hogy a “Balaton mindenkié”. A jogszabályok azonban ezt nem tükrözik: a Balaton-törvény 2016-os módosítása lehetővé teszi, hogy az önkormányzatok “kiárusítsák” a szabastrandokat is. Az új szabályozás az építkezéseknek kedvez a zöld felület és a szabadon hozzáférhető vízpart kárára. Emellett a Balaton programra 2020-ig 365 milliárd forint áll rendelkezésre, ám ez főként csak magánkézben lévő beruházásokat támogat.
Már ma is főleg kormányközeli vállalkozók vásárolják fel a legjobb telkeket a Balatonnál, hogy oda luxusapartmanokat húzzanak fel. A kempingeket beépítik, ezzel pedig egyértelműen a szegényebb rétegek szorulnak ki a tó mellől. A legnagyobb beruházó és a változások legnagyobb nyertese „természetesen Mészáros Lőrinc és Tiborcz István. A kormányfő jó barátja és a veje már 14 kemping és 10 szálloda tulajdonosa a Balaton körül, de van borászatuk, kikötőjük és golfpályájuk is.
Ahhoz, hogy ne csökkenjen a szabadstrandok területe, törvénymódosításra és szigorúbb engedélyeztetési eljárásokra van szükség. Addig is a helyi önkormányzatok felelőssége megvédeni a szabadstrandokat. Az aHang a napokban megkeresi az érintett polgármestereket, és várják a hivatalos nyilatkozatukat, hogy mit terveznek a még működő szabadstrandokkal. Azt szeretnék elérni, hogy az önkormányzatok hozzák nyilvánosságra a szabad strandokra vonatkozó terveiket, és garantálják, hogy az elkövetkezendő években nem fog csökkenni az ingyenesen elérhető partszakaszok száma.
Ha szeretné Ön is megőrizni a szabadstrandokat, írja alá az aHang által indított petíciót itt:
https://terjed.ahang.hu/campaigns/balatoni-szabadstrandok
Megbecsült szakemberek helyett fideszes képviselőket neveznek ki iskolaigazgatóknak
Két gimnáziumban is a tantestület, a szülők és a diákok által támogatott korábbi vezető ellenében fideszes önkormányzati képviselőt neveztek ki iskolaigazgatónak. A váci Madách Imre Gimnáziumban és a debreceni Ady Endre Gimnáziumban is ez történt.
Hiába támogatták a tanárok, a szülők és a diákok is az eddigi igazgató, Rózsavölgyi Gábor pályázatát a Debreceni Ady Endre Gimnáziumban, a minisztérium indoklás nélkül elutasította azt. Helyette Türk László történelemtanár, fideszes önkormányzati képviselő lesz az igazgató, aki kívülről érkezik. A döntés sokak felháborodását kiváltotta, nemrég online petíció indult, és demonstráltak is, hogy a korábbi igazgató megmaradhasson állásában.
Információk szerint Rózsavölgyi akkor lett szálka a hatalom szemében, amikor 2016-ban nem akadályozta meg, hogy az Ady Endre Gimnázium tanárai és diákjai is csatlakozzanak az emlékezetes kockás inges akcióhoz.
Miközben Debrecenben elsöprő volt a menesztett Rózsavölgyi Gábor támogatottsága, Vácon az arányok kisebbek voltak, de itt is jelentős többsége volt a gimnáziumban 29 éve tanító, 2004 óta igazgató-helyettes, 2012 óta igazgató Horváth Editnek.
Feltételezik, hogy Horváth Edit azért lehetett vörös posztó a fideszesek szemében, mert nem küldött váci diákokat a 2015. március 15-ei nagygyűlésre, sőt levélben jelezte, hogy nem tartja szerencsésnek, ha a diákoknak ilyen politikai színezetű eseményeken kell részt venniük.
Forrás: www.hvg.hu, www.444.hu
http://hvg.hu/itthon/20180810_Megszolalt_a_debreceni_gimnazium_levaltott_igazgatoja
https://444.hu/2018/08/09/vacon-is-egy-fideszes-kepviselot-sikerult-kinevezni-a-helyi-gimnazium-igazgatojanak
55. szám (II. évfolyam/32.) | 2018. augusztus 7.
Több százezer magyar tervezi itthagyni az országot
Az aktív korú (16–64 év közötti) népesség tagjai közül minden 12. személy (8,4 százalék) tervei között szerepel, hogy rövidebb-hosszabb időre – akár véglegesen is – elmegy Magyarországról. A külföldre költözést fontolgató magyarok 29 százaléka úgy gondolja: ő ide sosem tér vissza.
Durván félmillió emberben merült fel, hogy elhagyná – derült ki a legutóbbi (2016. októberi) kis népszámlálás most nyilvánosságra hozott adataiból. A külföldre költözés lehetőségét mérlegelők 14 százaléka már végleg eldöntötte, hogy legalább egy időre veszi a kalapját. Az érintettek fennmaradó bő harmada ugyancsak távozni készült, ám még nem körvonalazódott pontosan, hogy mikor és hova. A kivándorlásról gondolkodó 542 ezres népesség többsége – 71 százalék – nem kívánt örökre hátat fordítani Magyarországnak, közel a fele legfeljebb ötévi távolléttel kalkulált. A további 29 százalék viszont késznek mutatkozott arra, hogy „örökre” elhagyja szülőföldjét.
Forrás: www.hvg.hu
http://m.hvg.hu/gazdasag/201831_a_kulfoldi_munkavallalas_mozgatorugoi_29szazalek_vegleg_elmehet
Ha jövőre nem lesz túlórapénz, sok rendőr inkább leszerel
Egyre kevesebb a rendőr, soha nem látott leszerelési hullám indulhat meg az egyenruhások körében. Az ok: januártól már nem pénzt, hanem szabadnapot kapnak a túlórákért.
Létszámhiány miatt rengeteg a túlóra, az alapbér viszont méltatlanul kevés a rendőrségnél: egy 24 éve a kötelékben dolgozó egyenruhás nettő fizetése 172 ezer forint, ami a plusz órákkal legfeljebb 210 ezerre kúszik fel. Januártól azonban szabadnapban adják ki a túlórát, már, ha lesz annyi ember, hogy néhányat el lehessen engedni szabadságra. A megvonás hírére leszerelési dömping kezdődött.
Annak ellenére, hogy a rendvédelem területén működő több szakszervezet is egybehangzóan állítja, az elvándorlás miatt hamarosan kritikus alá csökkenhet a létszám a rendőrségnél, az ORFK közleményben kijelentette: a hivatásos állomány feltöltöttsége csaknem 98 százalékos, s „Magyarország kiegyensúlyozott közbiztonságát, állampolgáraink nyugalmát, a rendőrség szakmai feladatainak ellátását semmi nem veszélyezteti.” Mindenki eldöntheti, hogy a rendőröknek hisz vagy a hivatali közleményeknek.
Forrás: www.nepszava.hu
https://nepszava.hu/3003781_tulorapenz-nelkul-tomeges-leszereles-jon-a-rendorsegnel
Jutalom az iskoláknak, ha megtöltik Orbán felcsúti stadionját
Közel félmillió forintért adnak informatikai eszközöket, iskolai berendezéseket és sportfelszereléseket azoknak az iskoláknak, amelyek videóval bizonyítják, hogy a Felcsút csapatának drukkoltak a Puskás stadionban – derül ki a klub hivatalos programfüzetéből. Ahhoz, hogy a nyertesek közé kerüljenek, az iskoláknak három hazai meccsre legalább húsz gyereket kell kivinniük.
A támogatás összege egyébként nem is túl magas ahhoz képest, hogy új focisták vásárlására közel egymilliárd forintot költöttek el Felcsúton. A lap szerint a Felcsút legutóbbi hazai meccsén a híresen megbízhatatlan hivatalos nézőszám szerint is csupán 837-en nézték végig, amint a csapatot megveri az MTK.
Forrás: www.hvg.hu
http://hvg.hu/gazdasag/20180806_Jutalmazzak_aki_a_legtobb_iskolast_elviszi_Felcsutra_szurkolni
Nem engedi a MÁV, hogy helyette építsenek bicikliutat
Már 2015-ben tiltakozó túrát rendeztek a biciklisek Tour de Rákosrendező címmel, hogy felhívják a figyelmet az állomás környékén lévő járhatatlan útszakaszra. Azóta a zuglói önkormányzat megcsináltatta a járda-kerékpárutat, de a MÁV területén még mindig maradt egy százméteres használhatatlan szakasz.
Néhány napja a Kétfarkú Kutya Párt kezdte el önkéntesekkel, de szakszerűen az építkezést, ám azt a MÁV által riasztott rendőrök megakadályozták. A vasút azóta is jó pénzért őrizteti a területet, nehogy titokban megépítse valaki.
Forrás: www.index.hu
https://index.hu/kerekagy/2018/08/01/mav_mkkp_rakosrendezo_kerekparut/
Világszínvonalú magyar egészségügy: 32 fokos kórteremben “gyógyulnak” a mozgásképtelen betegek
Légkondi nincs, csak a kereszthuzatban és a hidegfrontban reménykedhetnek a fővárosi kórházak kórtermeiben fekvő betegek és az ott dolgozók, derült ki az ATV Híradójának rövid tesztjéből.
Három fővárosi kórházat kerestek fel a napokban, ahol rejtett kamerával mérték meg a levegő hőmérsékletét: délelőtt 11 és délután 2 óra között 32 fokot mutatott a hőmérő.
Volt, ahol arról számoltak be a betegek, hogy csak vizes törölközővel a nyakukban bírják ki a kánikulát. Másutt meg arról, hogy éjszakára sem hűlnek le a szobák, a hőség szinte elviselhetetlen. Kiderült, hogy ebben az intézményben éppen “energetikai korszerűsítés zajlik”, aminek keretében tégláik bontották vissza a szigetelést.
Egy asszony arról beszélt, hogy az ágyhoz kötött párja szobájában 30 fok van, csak a vizes ruhás mosdatással tudja elviselhetőbbé tenni számára a kánikulát. Hozzátette: a nővérek nagyon rendesek, hasonlóan próbálnak segíteni a többi betegnek is.
Forrás: www.444.hu
https://444.hu/2018/08/02/vilagszinvonal-32-fokos-korteremben-gyogyulnak-a-mozgaskeptelen-betegek
Támogassa tanszerrel a szegény gyerekeket!
Hazánkban közel 300 000 gyereknek nincs megfelelő tanszere. A Főnix Mozgalom és a Tiszta Magyarországért csoport elindítja az Országos Tanszer Támogatás programot, hogy a rászoruló gyerekek tanszerhez jussanak.
A folyamatosan megadott gyűjtési pontokon várják az adományokat, az alábbi számlaszámra a pénzbeli támogatást:
MENŐK-OTT
16200106-11624455; közlemény: OTT 2018
Többek között füzeteket, logikai készletet, körzőt, vonalzót, ceruzát, festéket, ollót, tolltartót, tornafelszerelést várnak.
Forrás: www.facebook.com/fonixmozgalom
Ellenállás a diktatúrában – nyári egyetem
2018 Magyarország. Még nem diktatúra, de egyre kevesebb levegőhöz jutunk. Félünk a politikától, félünk egymástól, félünk a kívülállóktól. Meg féltjük magunkat is. De mit lehet tenni? Hogyan éljünk túl? És hogyan álljunk ellen? Hogyan erősödjünk meg? Hogyan kommunikáljunk egymással? És hogyan építsünk fel egy másikMagyarországot?
A Város Mindenkié és a Közélet Iskolája idén is megrendezi – immár hetedik – közösségi nyári egyetemét. Az idei témánk: Ellenállás a diktatúrában – tapasztalatok a múltból és a világ minden tájáról, lehetőségek ma Magyarországon. A Nyomtass te is! mozgalom képviselőivel vasárnap 10 és 13 óra között találkozhatnak.
A vidékről érkező résztvevőknek korlátozott számban tudunk szállást biztosítani, ha mindkét napon részt vesznek.
Időpont: 2018. augusztus 11-12. (szombat-vasárnap) 10-18h
Helyszín: Gólya Szövetkezeti Presszó (Budapest, 8. kerület, Bókay János utca 34.)
Forrás: http://www.kozeletiskolaja.hu/post/ellenallas-diktaturaban-nyari-egyetem
A Facebookra költözik a Hír-Tv legnépszerűbb műsora
Augusztus elsején „visszafoglalta” a Hír-Tv-t egy a kormányhoz közel álló vállalkozó, akinek Simicska Lajos adta el a csatornát. A kormányzat szerint túlságosan kritikus hangon szóló tévét besorozzák a többi propaganda csatorna közé. Bemutatták a dolgozóknak az új, kormánypárti vezetést, többeket pedig azonnal elbocsátottak, köztük Kálmán Olga műsorvezetőt. A csatorna egyik legnépszerűbb műsora, a Szabadfogás aznapi felvételét már nem is engedélyezte a televízió új vezetése, nem engedték be az adás szereplőit.
Ők mégis úgy döntöttek, hogy azon a napon is lesz műsor. A Magyar Nemzet korábban elbocsátott újságírói által alapított Magyar Hang című hetilap szerkesztősége biztosított nekik helyet, és a felvételt a lap Facebook oldalán tették közzé. A műsort több mint 90 ezren nézték meg. Azt ígérik, így lesz ez a jövőben is. A Szabadfogás kedvelői a Magyar Hang Facebook oldalán láthatják a szokásos szerdai napon kedvenceiket.
Forrás: www.facebook.com/magyarhang.org/
54. szám (II. évfolyam/31.) | 2018. július 31.
Népszerűbb az Európai Unió, mint valaha
Az Európai Unió népszerűsége 1983 óta nem látott csúcson van, ami szakértők szerint egyértelműen annak tudható be, hogy a britek kilépési kísérlete (brexit) szánalmas eredménnyel járt. Ma már a legelvakultabb euroszkeptikus politikusok sem házalnak a választóknál azzal, hogy országuknak ki kellene lépnie az EU-ból.
Az Európai Bizottság 27,6 ezer európai megkérdezésén alapuló áprilisi felmérése szerint 1983 óta nem volt olyan népszerű az EU az Európában élő emberek körében, mint most. A brexit miatt sok fiatal brit fanatikus Európa-párti lett, olyan elkötelezett EU-támogató, amilyennel azelőtt nem találkozhattunk a szigetországban. Trump tökéletes külső ellenségként erősít rá az európaiak összefogási készségére, amikor ellenségnek minősíti az EU-t. Úgy tűnik az Európai Unió olyan, mint a kapitalizmus: lehet szeretni vagy utálni, de nélküle nem tud működni a világ.
Aláírásgyűjtés az európai ügyészségért
Egymillió aláírást akar gyűjteni Hadházy Ákos független képviselő, volt LMP-társelnök azért, hogy csatlakozzon Magyarország az Európai Ügyészséghez. Erre azért lenne szükség, mert szerinte a magyar ügyészség nem jár el korrekten a fideszeseket érintő korrupciós ügyekben. Akik szervezőként vagy aláírásgyűjtőként vennének részt az akcióban, itt jelentkezhetnek: https://europaiugyeszseget.hu/
Forrás: www.napi.hu
https://www.napi.hu/nemzetkozi_gazdasag/itt-a-fordulat-nepszerubb-az-eu-mint-valaha-brexit-brit-nagy-britannia-kilepes-valas-europai-unio.666890.html
A magyar focisták keresnek a legtöbbet a régióban
A magyar foci iparban dolgozó 200 legjobban kereső ember éves átlagfizetése 52,8 millió forint, amely Kelet-Közép-Európában a legmagasabb, és eléri az osztrák, dán, svéd, belga szint 80 százalékát.
A legjobban keresők között játékosok, szakmai stáb tagok, klubok felsővezetői vannak – írja a 2017-18-as szezon elemzése alapján Muszbek Mihály sportközgazdász. De a középmezőnyben is szívderítőek a bérek. Az előző szezonban az NB I-ben játszó 12 sportvállalkozás üzleti mérlegét tekintette át a szakember és ezekből derült ki, hogy 1068 munkavállalót foglalkoztatnak összesen 13,268 milliárd forintért. Ez alapján az átlag bruttó bér havonta egy milliónál több személyenként, miközben a az NB I összes vesztesége 100 millió forint volt. A klubok jelentős része veszteséggel zárta az évet.
Forrás: www.hvg.hu
http://m.hvg.hu/gazdasag/20180726_Van_amiben_a_magyar_foci_elso_a_regionkban_a_fizetesek_utolerhetetlenek
Kivéreztetett cafeteria: kétmillió munkavállalót rövidít meg a kormány
Évente 80-90 ezer forintot vesz ki a kormány mintegy 2 millió munkavállaló zsebéből azzal, hogy jövőre megszünteti a cafeteria legnépszerűbb elemeinek adókedvezményét. Ezzel végleg elbukik a béren kívüli juttatási rendszer, amely jó ideje szúrta a miniszterelnök szemét.
A szakszervezetek tiltakozása és a munkáltatók értetlenkedése ellenére július 20-án úgy döntött az Országgyűlés, hogy megvonja a béren kívüli juttatási rendszer legnépszerűbb elemeire – iskolakezdési támogatásra, hidegélelem vásárlási lehetőségre, öngondoskodásra ösztönző nyugdíj-, és egészségbiztosításra, lakhatási támogatásra, helyi közlekedési hozzájárulásra, lakáshitel törlesztéshez való kiegészítésre – vonatkozó adókedvezményt. Ezzel befejeződött az évek óta érezhető szándék: a cafeteria-rendszer kivéreztetése, amelyre nincs elfogadható indok, hiszen még az MNB számítása szerint sem lesz érezhető pozitív hatása a költségvetésre a cafeteria-elemek megadóztatása.
A kormányzati propaganda szerint a törvénymódosítás mindössze egyszerűsítés, a megszűnő kedvezményeket a cégek fizetésemeléssel kompenzálhatják. Erre azonban a szakemberek szerint kevés az esély.
Az érdekvédők egyöntetű véleménye szerint a vendéglátás és a szállás kedvezményeit nyújtó SZÉP-kártya talpon maradására egyértelműen az a magyarázat, hogy a kormányfő családi és baráti köre is egyre nagyobb falatokat hasít ki a hazai idegenforgalomból.
A szakszervezeti konföderációk, ágazati szakszervezetek őszre országos tiltakozó akciókról tárgyalnak, hogy rábírják a kormányt a cafeteria szabályozás módosítására.
Forrás: Népszava
https://nepszava.hu/3002971_tizezrekkel-marad-kevesebb-a-zsebben-tiltakozasok-johetnek
Inkább betegen is dolgozunk, csak nehogy táppénzre kelljen menni
Látszólag egyre kevesebbet betegeskednek a magyar munkavállalók, valójában azonban csak a fizetésüket féltik. Joggal.
Egyre kevesebb időt töltenek munka nélkül a magyar munkavállalók: míg a rendszerváltás utáni években átlagosan 45 napnyi munkaidő-kiesés jutott egy dolgozóra, addig az utóbbi években csupán 39. Nem a fizetett szabadságok száma csökkent azonban le, hanem a betegség miatti távollét lett jelentősen kevesebb – derült ki a Központi Statisztikai Hivatal napokban megjelent Munkaidőmérleg című kiadványából.
Míg 1992-ben még átlagosan 17 napot nem dolgoztak betegség miatt a munkavállalók, 2016-ban viszont már csupán 10 napot vettek ki betegség miatt. Vagyis látszólag egyre kevesebbszer betegednek meg a magyar dolgozók. Miután Magyarországon kirívóan magas a munkaképes korú lakosság halálozási aránya – a 65 évesnél fiatalabb nők halálozási aránya közel kétszerese, a férfiaké több mint kétszerese az uniós országokban tapasztaltnak -, kicsi a valószínűsége, hogy a statisztikai adatok hátterében valóban a dolgozók javuló egészségügyi állapota állna. Sokkal valószínűbb, hogy a munkavállalók inkább betegen is egyre inkább bemennek dolgozni.
Forrás: www.nepszava.hu
https://nepszava.hu/3000988_beteges-munkavallalas-a-bert-feltjuk-a-tappenztol
A kánikulában tették közzé hányan fagytak meg tavaly
Egészen morbid ötlet, hogy a plusz 33 fokos hőség idején tette közzé az állam azt az adatsort, amelyet A Város Mindenkié csoport az Utcajogász Egyesület segítségével perelt ki a rendőrségtől. Természetesen nem volt véletlen a titkolózás. Kiderült ugyanis, hogy 2016-2017. telén közterületen, azaz utcán, gyaníthatóan 20 ember fagyott meg, megállapítottan pedig 35. Magánterületen, azaz nagyrészt a saját lakásában ugyanebben az időszakban gyaníthatóan 46 ember fagyott meg, megállapítottan pedig 79.
Forrás: www.444.hu
https://444.hu/2018/07/29/hiaba-titkolta-masfel-even-keresztul-az-allam-vegul-el-kellett-arulniuk-hanyan-fagynak-halalra-az-orszagban
Nem adják fel a szeretteiket otthon ápolók
Bár a parlament a jövő évi költségvetésbe sem tervezte be az otthonápolási díj emelését, az érintettek nem adják fel. Annál is inkább nem, mert miközben Magyarországon maximum 52 800 forintot ad az állam a hozzátartozónak, addig Szlovákiában 134 ezret, Horvátországban 137 ezret, míg Csehországban 180 ezret. A mellékelt ábránkon az látható, az elemi létfeltételeket sem biztosító anyagi támogatás mellett, milyen méltatlan vádakkal kell megküzdeniük azoknak, akik csak sérült gyerekeiknek szeretnének emberhez méltó körülményeket biztosítani.
Forrás: http://ahang.hu
53. szám (II. évfolyam/30.) | 2018. július 25.
Induljon újra Magyarországon a Szabad Európa Rádió!
Újraindítja Romániának, illetve Bulgáriának szóló híradásait a Szabad Európa Rádió. Ennek kapcsán a Nyomtass te is! mozgalom aláírásgyűjtést kezdeményezett, hogy Magyarország is kerüljön be ebbe a programba, hiszen felmérések szerint nálunk az említett két országnál is rosszabb a helyzet.
Egy évtizedes szünet után idén újraindítja Romániának, illetve Bulgáriának szóló híradásait a Szabad Európa Rádió (SZER), a két ország médiakínálatának erősítése érdekében – jelentette be a SZER.
Az erről szóló közleményük felidézi, hogy nemcsak kínálatbővítésről, hanem visszatérésről van szó, hiszen az Egyesült Államok törvényhozása által felajánlott pénzalapból működő intézmény korábban is jelen volt a két kelet-európai országban. A Bulgáriának szánt adásait 2004-ben, a Romániának szólót pedig 2008-ban szüntették be, a két ország európai uniós csatlakozása kapcsán.
A civil társadalom és a sajtó képviselői mindkét országban aggasztónak tartják a félretájékoztatást, a korrupciót és a társadalmi megosztottságot, amely szerintük a demokratikus politikai berendezkedést veszélyezteti.
A hamis hírek leleplezése és a közéleti szerepvállalást bátorító projektek erősítése érdekében indul újra a SZER 2018 decemberétől a két országban.
„Reméljük, hogy szolgáltatásunk, amelyben helyi újságírókra támaszkodunk, hozzájárul majd a szabad sajtó fejlődéséhez, a demokrácia értékeinek és intézményeinek népszerűsítéséhez, és információkkal igazolja, hogy e két országnak a NATO-ban, Európai Unióban és más nyugati intézményekben van a helye” – nyilatkozta Thomas Kentet, a SZER elnöke.
Megbízható elemzések szerint hazánkban még az említett két országnál is rosszabb a helyzet. Már tavaly így írt rólunk a Freedom House nevű nemzetközi szervezet, amely évente ad ki jelentéseket a sajtószabadság helyzetéről a világban.
„Magyarország az egyike azoknak az országoknak, ahol egy év alatt a legtöbbet romlott a sajtószabadság – írja 2017-es elemzésében a Freedom House.
Azon a skálán, ahol a 0 jelenti a tökéletes szabadságot, a 100 pedig az abszolút nem szabad sajtót, 44 pontunk van, ami 6 ponttal rosszabb Romániánál, 2-vel Bulgáriánál.
Ezért kezdeményezett aláírásgyűjtést a Nyomtass te is! mozgalom azzal a címmel, hogy: „Induljon újra Magyarországon a Szabad Európa Rádió!”
Itt lehet csatlakozni a követeléshez:
https://www.peticiok.com/induljon_ujra_magyarorszagon_a_szabad_europa_radio
Forrás: www.index.hu
https://index.hu/kultur/media/2017/04/28/rengeteget_romlott_a_sajtoszabadsag_magyarorszagon/https://index.hu/kulfold/2018/07/19/szer_romania_bulgaria/
Más formában kívánja támogatni a vidéki sajtót az amerikai külügyminisztérium
Az Egyesült Államok Külügyminisztériuma tavaly év végén írt ki pályázatot a független vidéki sajtó megerősítésére. Az eredményhirdetés egyre késett, ezért a Nyomtass Te is! szerkesztősége az USA budapesti nagykövetségéhez fordult az ügyben, akik egyértelműen cáfolták, hogy végleg visszavonnák a pályázatot, sőt…
„Semmi sem került le a napirendről, a benyújtott pályázatok alapos vizsgálatát követően azonban az amerikai külügyminisztérium úgy döntött, más megközelítést alkalmaz – árulta el Richard Damstra, az Egyesült Államok budapesti nagykövetségének sajtóattaséja a Nyomtass te is! hetilap szerkesztőségének kérdésére, amelyben a lap az Objektív média támogatása Magyarországon címmel kiírt pályázat sorsáról érdeklődött.
A tavaly novemberben megjelent felhívás szerint az amerikai külügy mintegy 700 ezer dollárral (187 millió forinttal) támogatta volna a Budapesten kívüli nyilvánosságot. A minisztérium alá tartozó demokrácia és emberi jogok hivatalának úgy fogalmazott: a cél a fővároson kívül működő “tényalapú” lapok/rádiók/weboldalak közönségének növelése és pénzügyi fenntarthatóságuk javítása. A kiírásban 2018. május-júniusi dátum szerepelt, mint amikor már folyósítanák is a pénzt a nyerteseknek.
Richard Damstra hangsúlyozta, hogy az Objektív média támogatása Magyarországon című pályázat finanszírozási lehetőségét nem vonták vissza. „Folytatjuk a hatékony megoldások felkutatását olyan magánszemélyek és szervezetek támogatására, akik plurális médiakörnyezetet szeretnének Magyarországon és a tágabb régióban. Semmi sem került le a napirendről” – tette hozzá az Egyesült Államok budapesti nagykövetségének sajtóattaséja.
Forrás: www.nyomtassteis.hu
Nem emelték meg az otthonápolás díját
Miközben a képviselők a saját fizetésüket jócskán megnövelték, arra nem voltak hajlandóak, hogy a méltatlanul alacsony otthonápolási díjakkal is megtegyék ugyanezt.
Magyarországon hozzávetőlegesen 45 000 ember ápolja otthon tartósan beteg vagy súlyosan fogyatékos hozzátartozóját. Ebből 12 000 halmozottan sérült gyermeket. A legsúlyosabb állapotú hozzátartozót gondozók havi 58 680 forintot kapnak a gyakorlatilag napi 24 órás munkáért, ami mellett természetesen képtelenek állást vállalni.
A jövő évi költségvetésből az ápolási díjak megemelésére vonatkozó tétel kimaradt, ehelyett a szociális ügyekért és társadalmi felzárkózásért felelős államtitkárság közleményben tudatta, hogy széles körű párbeszédet indít az ápolási díj emeléséről, több szakmai és civil szervezet és a szociális ágazati egyeztető fórum javaslatait is meghallgatja majd, és várhatóan az ősszel tesz javaslatot a kormánynak az ápolási díjjal kapcsolatos intézkedésekről.
A küzdelem tehát tovább folytatódik.
Forrás: www.merce.hu
https://merce.hu/2018/07/22/elszabadult-a-propagandagepezet-mar-az-otthonapolok-is-soros-kottajabol-jatszanak/
A magyarok többsége ellenzi a paksi erőmű bővítését
Egy friss közvéleménykutatás szerint a teljes népességnek csupán 41 százaléka támogatja a paksi atomerőmű bővítését. Még rosszabb az arány, ha az oroszoktól felvett hitelről is kérdezték az embereket.
Jávor Benedek, a Párbeszéd EP-képviselője megbízásából készített egy felmérést a Medián közvélemény-kutató cég még júniusban a paksi atomerőmű bővítéséről.
A felmérés szerint a teljes népességnek csupán 41 százaléka támogatja a paksi bővítést. A válaszadók több mint fele (51 százalék) nem ért egyet vele.
Még nagyobb volt az ellenzők aránya, ha az orosz hitelről és a kivitelezést végző orosz cégről is kérdezték az embereket. Akkor az Orbán-kormány pénzügyi megoldását csak a megkérdezettek 31 százaléka támogatta.
Az elutasítás a vidéki választói rétegben a legerősebb, ott csak 28 százalék támogatta az oroszokkal együttműködésben megvalósuló beruházást.
Szinte egyhangú (82%-os) a támogatottsága annak, hogy az atomenergia helyett a megújuló energiaforrásokat kellene az államnak támogatnia. Az atomenergiát 13 százalék, a szenet 1 százalék tekinti támogatandónak. Még a fideszesek 72 százaléka is a megújuló energia pártján áll.
Egyértelmű, hogy a magyarok döntő többsége nem helyesli a paksi bővítést, elutasítja az oroszokat, viszont a megújuló energiaforrásokra igent mond. Mindennek fényében nem csoda, hogy miért nem engedi a Nemzeti Választási Bizottság a népszavazás kiírását erről a kérdéskörről.
Forrás: www.24.hu
https://24.hu/belfold/2018/07/23/a-magyarok-nem-akarjak-a-paksi-bovitest/
A minisztérium szerint jobb, ha az emberek nem tudják a részleteket a kórházi fertőzésekről, mert még pánikba esnének
Hiába mondta ki a bíróság még áprilisban jogerősen, hogy az Emberi Erőforrások Minisztériuma nem titkolózhat tovább a kórházi fertőzésekről, a pert indító Társaság a Szabadságjogokért továbbra sem kapta meg a kért statisztikákat. A minisztérium ugyanis a bírósági döntés felülvizsgálatát kezdeményezte, és addig sem adja ki az adatokat, amíg elbírálják a kérését. Többek között arra hivatkoznak, hogy az adatsor pánikkeltő lehet.
Forrás: www.444.hu
https://444.hu/2018/07/19/az-emmi-szerint-jobb-ha-az-emberek-nem-tudjak-a-reszleteket-a-korhazi-fertozesekrol-mert-meg-panikba-esnenek
52. szám (II. évfolyam/29.) | 2018. július 17.
Miért beteg a magyar futball?
Míg a horvátok az ezüstérmet ünnepelhették a foci világbajnokságon, addig hazánk milliárdokkal kitömött csapatai az elmúlt napokban mind a négy fontos európai meccsüket elveszítették. Sokan felkapták a fejüket arra is, hogy Orbán Viktor miniszterelnök a horvátok sikerét a mi kutyánk kölykének nevezte. Ehelyett talán bölcsebb lenne szembenézni a magyar sikertelenség okaival.
“A két ország futballja markánsan más utat jár be. Egészen más a megközelítés. Míg a magyar futballvezetés 2010 óta abban gondolkodik, hogy egyszerre kellenek kiváló játékosok, eredményes klubcsapatok és eredményes válogatott, addig a horvátok a képzésre helyezték a hangsúlyt – vélekedik Dénes Ferenc sportközgazdász a hvg.hu írásában.
“Bár pontos számok nincsenek, azt a horvát labdarúgás vezetői nem egyszer hangsúlyozták, mennyire irigylik a magyaroktól, hogy jelentősen több szerepet vállal az állam a labdarúgás finanszírozásában. Horvátországban a bevételek és így a klubok költségvetésének legnagyobb részét a játékjogok eladásából befolyó összeg teszi ki. Tudatosan így épült fel a rendszer.” – állítja Dénes.
A labdarúgás náluk egyértelműen egy képzési iparág. Nem véletlenül vannak a világ tíz legnagyobb játékjog-értékesítő nemzete között. Szezonról szezonra százas nagyságrendben igazolnak el külföldre a játékosaik, ami elképesztő szám – vélekedik a szakember.
Dénes Ferenc szerint a helyzet jól leírható egy balett-hasonlattal. Ha egy ország tízévente csak egy kiemelkedő tehetséget tud kitermelni, megéri-e országos szinten teljes hálózatot kiépíteni és fenntartani, hogy az első pillanattól a végéig a lehető legprofibb körülmények között készüljön, vagy 15-16 éves korában inkább el kell küldeni egy külföldi elitiskolába. A horvátok a labdarúgás terén az utóbbi utat járják inkább.
A HVG online összevetette a legsikeresebb horvát és magyar klub elmúlt 5 évi adatait. A Dinamo Zagreb és a Ferencváros piaci tevékenységét nézték meg, azaz, hogy mennyit költöttek és mennyi profitot hoztak a klubok az átigazolási időszakban.
Dinamo Zagreb játékos eladásai:
2014-15 szezon Profit: 880 ezer euró
2015-16 szezon Profit: 4,61 millió euró
2016-17 szezon: Profit: 35,69 millió euró
2017-18 szezon: Profit: 19,73 millió euró
Fradi játékos eladásai:
2014-15 szezon Profit: 4,72 millió euró
2015-16 szezon Profit: 2,04 millió euró
2016-17 szezon: Profit: 3,9 millió euró
2017-18 szezon: Veszteség: 500 ezer euró
2018-19 szezon: Veszteség: 985 ezer euró
Forrás: www.hvg.hu
http://hvg.hu/sport/20180713_Az_euromilliok_nem_csalnak_Orban_csak_szeretne_azt_a_kutyakkolykot
Tovább küzdenek az otthonápolási díj emeléséért
Az otthoni ápolást munkaként való elfogadásáért küzdő szervezek tárgyaltak az Emberi Erőforrások Minisztériumával. Közleményükben azt írják, a minisztériumban azt sem tudták pontosan, mi jár vagy nem jár a családtagjaikat otthon ápolók számára.
A minisztérium az egyeztetés után azt közölte „folytatni kívánják és kibővítik a párbeszédet az ápolási díjról, amelynek emelését tervezik”.
A Lépjünk, hogy léphessenek! Közhasznú Egyesület és a Csak Együtt Van Esély Csoport, valamint az a Hang kampányplatform képviselői szerint azonban a minisztérium részéről megjelentek nem voltak tájékozottak az otthoni ápolást végzők helyzetéről.
A civilek június végén már tüntettek a Parlament előtt, a mostani egyeztetést követően azonban úja fognak. Bejelentették, hogy július 20-án 17 órára a Kossuth térre várják azokat, akik szerint nem lehet 30-40-50 ezer forintból súlyos beteget ápolni, és még meg is élni. Akik szerint a 24 órás állandó készenlét és törődés igenis munka, amelyért elismerés és fizetés jár. Ezen a napon szavazza meg az országgyűlés a jövő évi költségvetést, amelyből hiányzik – legalább – egy nagyon fontos tétel: a súlyosan beteg hozzátartozót otthonápolók bére, megélhetésük, túlélésük garanciája.
(Itt írhatja alá a követelést: https://terjed.ahang.hu/campaigns/apolasidij)
Forrás: www.24.hu
https://24.hu/belfold/2018/07/13/otthonapolas-tuntetes-kossuth-ter/
Horvátországban fejenként 3,64 millió forint visszatérítést kapnak a devizahitelesek
Semmissé nyilvánította a svájci frank alapú jelzáloghitelt a horvát legfelsőbb kereskedelmi bíróság – írta meg elsőként a Vecernji List című horvát napilap. A döntés értelmében a bankoknak több mint 10 milliárd kunát, vagyis 437 milliárd forintot kell megtéríteniük ügyfeleiknek, ami fejenként mintegy 3,64 millió forintnak megfelelő összeget jelent.
A horvát frankhitelesek egyesületének aktivistái úgy tudják, nagyjából 120 ezer adós kaphatja vissza a hitelei után túlfizetett kamatok és a devizaárfolyam közötti különbséget.
A horvát legfelsőbb kereskedelmi bíróság indoklása szerint a bankok azzal sértették meg a hitelfelvevők jogait, hogy 2004 és 2008 nem tájékoztatták ügyfeleiket a devizahitelek magas kockázatáról, valamint semmis és tisztességtelen szerződést kötöttek ügyfeleikkel. Értesülések szerint az OTP Horvátország és az OTP tulajdonában lévő Splitska Banka is érintett lehet az ügyben.
www.index.hu
https://index.hu/gazdasag/bankesbiztositas/2018/07/12/120_ezer_horvat_devizahiteles_visszakap_osszesen_437_milliard_forintot/
Egész Európában nőnek a lakásárak
2018 első negyedévében tovább nőttek az Európai Unióban a lakásárak, ám Magyarország e téren is „jobban teljesít”. Míg az Unióban 4,7 százalékos volt az átlagos növekedés, addig hazánkban 11,5 százalékkal emelkedtek a lakásárak az első negyedévben az egy évvel korábbihoz képest.
Bár Magyarországon 2018 első negyedévében 65 százalékkal több új lakás épült hazánkban, mint egy évvel korábban, mindez azonban a dinamikusan emelkedő árak fényében sokaknak nem jelent nagy segítséget. Az állam által biztosított kedvezmények, mint például a CSOK ugyanis leginkább a felső-középosztályt hozzák helyzetbe. Az új lakások mellett ráadásul az albérletek árai is folyamatosan emelkednek, így valóban a lakhatás – mondjon erről bármit Rétvári Bence államtitkár – a magyar pénztárcák egyik legnagyobb tehertétele.
Forrás: www.merce.hu
https://merce.hu/2018/07/11/orult-utemben-emelkednek-a-lakasarak-magyarorszagon/
Az új amerikai nagykövet szerint a Soros által alapított egyetem (CEU) sorsán múlik a két ország kapcsolata
David B. Cornstein, az Egyesült Államok új nagykövete kijelentette: az amerikai-magyar kapcsolatok az elmúlt időkben nem olyanok voltak, mint amilyennek lenniük kellett volna. Erről első hivatalos vidéki látogatásán beszélt, majd sietve hozzátette: ha a Közép-európai Egyetem (CEU) ügye megoldódik, „betonszilárdságúra kovácsolható” az USA és hazánk együttműködése. Ahhoz, hogy valóban jó legyen a kapcsolat, az kell, hogy az egyetem tovább működhessen Magyarországon – nyomatékosította Cornstein. Mint fogalmazott: „a helyzet az, hogy most Magyarország élvezi az amerikai elnök, az amerikai külügyminiszter és az amerikai nagykövet támogatását. Nagyon jó lenne, ha a CEU ügye nem rontaná el ezt a jó viszonyt”.
Forrás: www.fuhu.hu
Amerikai nagykövet: a CEU sorsán múlik a két ország kapcsolata
Rendőrt hívtak a jótékonykodó papra
Azzal az ürüggyel jelentették fel a helyi papot Csépán, hogy olyan élelmiszert oszt a szegényeknek, amelyek között lehet lejárt szavatossági idejű is.
A Jász-Nagykun Megyei Kormányhivatal munkatársai a rendőrséggel együtt mentek ki a plébániára. A kormányhivatal a helyszínen élelmiszert nem talált, de figyelmeztették a plébániát, hogy élelmiszeradományok osztását minden esetben be kell jelenteni a hatóságoknak, azt csak regisztrált szervezet adományozhat. Antal András, a csépai plébániát vezető diakónus szerint azonban neki az elsődleges feladata az egyházi törvénykönyvben foglaltak betartása, ennek figyelembe vételével pedig a szegény sorsú emberek segítése. Felhívta a figyelmet arra is, az egyházi törvény kimondja, hogy egy vallási közösség saját belső szabálya, hitelvei és szertartási rendje szerint működik. Ezt állami szerv nem módosíthatja vagy bírálhatja felül. Az is törvénybe van rögzítve, hogy az állam a vallási közösségek irányítására, felügyeletére nem működtethet szervet és nem is hozhat létre.
Forrás: www.hvg.hu
http://hvg.hu/gazdasag/20180712_Elelmiszert_osztott_az_atya_Csepan_kiszallt_a_rendorseg
51. szám (II. évfolyam/28.) | 2018. július 11.
Orbán Viktor barátja a félelem
Forrás: www.444.hu
https://444.hu/2018/07/04/tudomanyosan-bizonyitottak-hogy-orban-viktor-egyre-inkabb-paraztat
A Horvátországban nyaraló magyarok sokat veszíthetnek a forint zuhanásán
Forrás: http://www.magyarhang.org
https://magyarhang.org/gazdasag/2018/06/29/tortenelmi-melypont-atlepte-a-330-forintot-az-euro/
9 milliárd forint uniós támogatást csaltak el magyar cégek egy pályázaton
Forrás: http://www.24.hu
https://24.hu/belfold/2018/07/04/kamuiroda-kutatas-fejlesztes-olaf/
Megszűnik az adókedvezmény, brutálisan drágulhatnak a lakások
Forrás: http://www.hvg.hu
http://hvg.hu/ingatlan/20180704_Leveszi_a_kezet_a_kormany_a_lakasafarol_brutalis_dragulas_johet
Nemzetpusztító az iskola
Forrás: http://www.hvg.hu
http://hvg.hu/elet/20180613_Vekerdy_A_mai_iskola_kinzo_gyotro_pusztito
50. szám (II. évfolyam/27.) | 2018. július 3.
Börtönbe kerülhet a Fidesz-kormány egyik kedvenc vállalkozója
Forrás: 444.hu
https://444.hu/2018/06/29/letoltendo-bortont-es-vagyonelkobzast-ker-az-ugyeszseg-kuna-tiborra-recseg-ropog-az-allami-milliardokbol-epult-cegbirodalom
Háromszázszor annyit jótékonykodott Soros György, mint Mészáros Lőrinc
Forrás: hvg.hu
http://hvg.hu/kkv/20180627_Haromszazszor_annyit_jotekonykodott_Soros_Gyorgy_mint_Meszaros_Lorinc
Tiltsuk be az öregséget is!
Forrás: nepszava.hu
https://nepszava.hu/1162840_tizezrek-kopogtatnak-az-idosotthonok-ajtajan-es-hiaba