Itt találja az egyes lapszámokban megjelent cikkek bővebb változatait és a felhasznált forrásokat
IV. évfolyam | III évfolyam / II. félév | III. évfolyam / I. félév | II évfolyam / II. félév | II. évfolyam / I. félév | I. évfolyam
136. szám (IV. évfolyam/8.) | 2020. február 25.
135. szám (IV. évfolyam/7.) | 2020. február 18.
134. szám (IV. évfolyam/6.) | 2020. február 11.
133. szám (IV. évfolyam/5.) | 2020. február 4.
132. szám (IV. évfolyam/4.) | 2020. január 29.
131. szám (IV. évfolyam/3.) | 2020. január 22.
130. szám (IV. évfolyam/2.) | 2020. január 14.
129. szám (IV. évfolyam/1.) | 2020. január 7.
136. szám (IV. évfolyam/8.) | 2020. február 25.
Miért nem az egészségügyről konzultálunk?
A Szonda Ipsos közvélemény-kutató cég 28 országban elvégzett felméréséből az derült ki, hogy a saját egészségügyi rendszerük helyzetét a magyarok látják a legrosszabbnak: 76 százalék sorolta ezt a legnagyobb problémák közé.
Még a második legrosszabbul álló Lengyelországban is csak 55 százalékos volt ez az arány.
Ehhez képest – hiába erőlteti a kormány a migrációs témát – a bevándorlást csak a magyarok 11 százaléka sorolta a három legégetőbb probléma közé. Terrorizmustól pedig csak 2 százalék tart.
Hogy mennyire kétségbeejtő a magyar egészségügy helyzete, azt jól jelzi, hogy a Magyar Egészségügyi Szakdolgozói Kamara (MESZK) adatai szerint csaknem 24-25 ezer ápoló hiányzik az egészségügyi ellátás rendszeréből.
Míg Magyarországon hat ápoló jut ezer lakosra, addig Németországban a duplája. Budapesten és Pest megyében a legalacsonyabb a folyamatos munkarendben dolgozó szakképzett ápolók száma, miközben itt a legmagasabb a szakképzetlen ápolók aránya.
De minden megyében hiány van kórházi és rendelői dolgozókból, főleg ápolók, szülészek és mentőtisztek hiányoznak.
Az egészségügyi pálya – főleg az alacsony bérek miatt – annyira nem vonzó, hogy a tíz éve végzett, 2009/2010-es évfolyam egészségügyi szakdolgozóinak a 66 százaléka már nem is dolgozik az egészségügyben – állítja az Állami Egészségügyi Ellátó Központ főigazgató-helyettese. Páva Hanna azt is hozzátette ehhez: a becslések szerint a tavaly végzettek 59 százaléka nem a szakmában helyezkedett el.
Az egészségügyi szakdolgozói helyek 73 százaléka van betöltve jelenleg.
Nyakunkon az újabb úgynevezett „nemzeti konzultáció”, de természetesen nem a legégetőbb problémánkról, az egészségügyről fog szólni, hanem olyasmikről, amik elterelik majd a figyelmünket az életünk legfontosabb kérdéseiről.
Forrás: www.hvg.hu, www.penzcentrum.hu
https://hvg.hu/itthon/20200212_Nem_a_migraciotol_hanem_a_remes_egeszsegugytol_felnek_a_magyarok
Hazudnak a mentők kiérkezési idejéről
A kormány büszkén jelentette be, hogy örvendetesen rövidült a mentők kiérkezési ideje, csakhogy kiderült, mi ezt is másképpen mérjük, mint bárhol másutt a világon.
Rétvári Bence államtitkárt a parlamentben arról kérdezték, hogyan alakult az utóbbi években a mentők kiérkezése ideje. A kormány tagja ezt válaszolta: az Országos Mentőszolgálat országosan 10,88 perc alatt ér ki a sürgős esetekhez, a 15 percen belüli kiérkezési arány pedig 82 százalékos. Ez jelentős javulás ahhoz képest, hogy a 2018-as év első hónapjában a 15 perces kiérkezési arány 78 százalékos volt. Vagyis Rétvári szerint „az utóbbi években folyamatosan javult a sürgős esetekben a kiérkezési idő, ami a kormány fejlesztéseinek köszönhető”.
Csakhogy van itt egy nem is olyan apró kis csúsztatás.
A kiérkezési idő alatt azt az időt értjük évtizedek óta, ami a hívástól, azaz a bejelentés kezdetétől a helyszínre való kiérkezésig eltelt. A világon mindenhol ezt az adatot mérik. De nem így nálunk!
A Mentőszolgálatnál a kiérkezési időt nem a hívástól számítják, hanem a mentőkocsik indulása és a helyszínre érkezés között rögzítik.
Tehát ez az idő a Mentőszolgálat vezetése szerint onnantól számítódik, amikor már van szabad mentőegység, amelyet küldeni lehet.
Az eközben vérző sebbel, infarktussal, stroke-kal vagy balesetben eszméletlenül fekvő beteg vár, akár fél órát, egy órát is, amíg a megfelelő mentőegység megkapja a címet. Aztán már tényleg gyorsan odaér.
Forrás: www.varosikurir.hu
https://varosikurir.hu/dr-kunetz-a-mentoknel-a-kierkezesi-idot-nem-a-hivastol-szamitjak/
A jogállamért tüntettek
Több ezren demonstráltak a hétvégén Budapesten, az ellen tiltakozva, hogy a kormány nem akarja végrehajtani azt a bírósági döntést, amely pénzt ítélt meg a Gyöngyöspatán élő cigány gyerekeknek, akiket sokáig törvénytelen módon, elkülönítve oktattak.
A jogállam lényege az, hogy az életünket törvények irányítják, amelyek mindenkire érvényesek, azokat mindenkinek be kell tartania. A bírósági ítéleteket például nem lehet megkérdőjelezni, azok kivétel nélkül mindenkire kötelezők.
Mivel Magyarország jogállamnak tartja magát, ezért keltett megdöbbenést, hogy Orbán Viktor miniszterelnök megkérdőjelezte a bíróság döntését, mert szerinte a romák az ítélet nyomán munka nélkül jutnának pénzhez. Természetesen minden ember, aki kártérítést kap valamilyen ügyben, az munka nélkül jut hozzá ehhez, hiszen a pénzt az elszenvedett sérelmei miatt kapja.
Setét Jenő roma aktivista, a tüntetés főszervezője leszögezte: „Senki nincs a törvény felett, se cigány, se nem cigány, se dolgozó, se nem dolgozó, se miniszterelnök.” Beszédében úgy fogalmazott: az egyetlen hasonlóság közte és Orbán Viktor között az, hogy mindketten voltak Soros-ösztöndíjasok.
A tüntetők azt követelték, hogy a kormány tartsa tiszteletben akkor is a bíróság ítéletét, ha romákról van szó.
Forrás: www.hvg.hu
https://hvg.hu/itthon/20200223_Budapesten_tuntetnek_a_karteritesek_megvaltoztatasa_ellen
A fideszes kádereket a megyei önkormányzatok tartják el
A megyéknek is vannak önkormányzatai, de ezek jószerével semmit nem csinálnak. Szinte csak működésre és a dolgozók fizetésére költik az összes állami juttatást. Rengeteg vidéki fideszes ezekben az állásokban jut megélhetéshez.
A megyei önkormányzatok 2018-ban 4,7 milliárd forintot költöttek el, és ez szinte teljes egészében a képviselők fizetésére és a szervezetek működésére ment el. Gazdálkodásuk elemzése alapján úgy tűnik, ezeknek egyetlen feladatuk, hogy jól fizetett állásokat biztosítsanak a vidéki politikusoknak.
A korábbi feladatokat, a megyei oktatási és egészségügyi intézményeket átvette az állam, viszont az ezeket korábban működtető bürokrácia megmaradt. A megyei önkormányzatok saját forrással nem rendelkeznek, a kormány pénzét költik. Megszüntetésük nem lenne hatással a mindennapi életre, viszont ötmilliárd forintot lehetne vele megtakarítani. Igaz, több száz jól fizetett, a vidéki pártépítés szempontjából fontos politikusi állást kellene ehhez feláldozni.
A 19 megyei közgyűlés mindegyikében a Fidesz–KDNP szerzett többséget, és jelenleg 245 képviselőjük ül ezekben a jól fizetett állásokban.
Forrás: www.g7.hu
https://g7.hu/kozelet/20200218/talaltunk-egy-titkos-fideszes-kadertemetot/
Érden sport helyett utakra költenek
Miután a város ellenzéki összefogással megválasztott új polgármestere átnézte a helyi kézilabdaklub gazdálkodását, megdöbbent a havi 2 millió forintos fizetéseken. Emiatt döntött úgy, hogy a város nem támogatja tovább a klub működését.
„Óriási teljesítmény volt, amit a lányok és edzőik eddig elértek, de a város csak tavaly 400 milliót költött a csapatra, az idei finanszírozási igény pedig már 700 millió lenne. Ezt nem engedhetjük meg magunknak, az amúgy is csekély rendelkezésre álló forrás kell az utakra, járdákra és vízelvezetésre. A jövőben az utánpótlás erősítésére összpontosítjuk erőinket, hogy az érdi szülők érdi lányainak szurkolhassunk a lelátókról!” – írta Facebook-bejegyzésében Csőzik László, Érd polgármestere.
Az Érd az utóbbi években a két legnagyobb csapat, a Győr és a Ferencváros mögött dobogós volt a bajnokságban, ebben a szezonban viszont csak az ötödik helyen áll, 10 győzelem mellett 6 veresége van.
Később a polgármester újabb bejegyzést írt, amelyben arra kéri Mészáros Lőrincet, hogy támogassa a helyi csapatot, ha már annyi közbeszerzést nyertek el cégei Érden.
Forrás: www.index.hu
https://index.hu/sport/kezilabda/2020/02/20/erd_meszaros_lorinc_csozik_laszlo/
Indonéz vendégmunkások Tatán
Nagyjából száz jávai indonéz férfi dolgozik egy tatai gyárban. Hiába kelt gyűlöletet a miniszterelnök, a vállalkozók már tudják, hogy ez a realitás, külföldiek nélkül leállnának a nagyüzemek, mert nincs magyar munkaerő.
Orbán Viktor évértékelő beszédében felidézte, hogy ő és kormánya már egy évtizede elhatározta: migránsok helyett magyar gyerekek lesznek.
A magyar gyerekek egyelőre nem akarnak nagyobb számban jönni. A 2019-es év első tizenegy hónapjában 81 341 gyerek született, ami 1,5 százalékkal kevesebb a 2018. január–novemberi születésszámnál. Vagyis a népesség csökkenése nem állt meg. És persze a most született gyerekekből majd csak 18-20 év múlva lesz munkaerő. Addig is tenni kell valamit.
A migráns szó jelentése: lakóhelyét megváltoztató személy; más országba – például munkavállalási céllal – betelepülő ember. Vagyis azok a vietnámiak, mongolok, ukránok, indiaiak, akiket már ezrével alkalmaznak a magyar cégek, ők is migránsok. Nagy szükség van rájuk, hogy ne omoljon össze a magyar gazdaság.
Egy normális országban nincs hírértéke annak, ha nem okoz fennakadást, hogy a többségtől eltérő bőrszínű és vallású emberek költöznek a szomszédba. Az az ország azonban nem normális, ahol a kormány migránsellenes hecckampányainak hatására nem egy terepülésen keltett pánikot, ha feltűntek a megszokottól eltérő külföldiek.
Tatán a magyaroknak szerencsére nincsen problémájuk a muszlim vendégmunkásokkal, sem a szomszédban, ahol élnek, sem a gyárban, ahol dolgoznak.
Forrás: www.index.hu
https://index.hu/belfold/2020/02/17/tata_indonezek_vendegmunkasok_tatabanya_ukranok/
vissza a tetejére
135. szám (IV. évfolyam/7.) | 2020. február 18.
A nyugdíjasoknak fáj legjobban az infláció
A KSH legfrissebb (2020. február 13.) gyorstájékoztatója szerint 2020. januárban a fogyasztói árak átlagosan 4,7%-kal voltak magasabbak az egy évvel korábbinál. Az elmúlt esztendőben az üzemanyagok, a szeszes italok, dohányáruk és az élelmiszerek ára emelkedett a legjelentősebb mértékben. Orbán Viktor sem ígért semmi biztatót legutóbbi évértékelőjében a nyugdíjasoknak.
Az elmúlt 12 hónap alatt, 2019. januárhoz viszonyítva, az élelmiszerek ára 6,9%-kal nőtt, ezen belül a sertéshúsé 27,6, a párizsié, kolbászé 17,4, az idényáras élelmiszereké (burgonya, friss zöldség, gyümölcs) 10,8, a cukoré 8,4, a házon kívüli étkezésé 7,2%-kal lett magasabb. A szeszes italok, dohányáruk ára átlagosan 7,4, ezen belül a dohányáruké 11,3%-kal emelkedett. A szolgáltatásokért 3,6%-kal kellett többet fizetni, ezen belül a lakbér 10,3%-kal nőtt. Az üzemanyagok 13,5%-kal drágultak.
A nyugdíjasok erre az évre 2,8 százalékos emelést kaptak. Remélhető, hogy az év végén a kormány kiegészíti a nyugdíjakat legalább az infláció szintjére, ahogyan ez az elmúlt években megtörtént. Addig azonban a nyugdíjasok arra kényszerülnek, hogy hitelezzék az államot.
A valamivel több, mint kétmillió nyugdíjas helyzetét azonban nem csak ez rontja, hanem az is, hogy a dolgozók béremelése sokkal gyorsabb ütemű, mint az idősek juttatásainak növekedése, ami fokozatos elszegényedést jelent számukra. Statisztikai alapon nézve a legkevésbé az átlagnyugdíj emelkedett, négy év alatt mintegy 22 ezer forinttal, miközben a nettó átlagkereset ugyanezen idő alatt majdnem négyszer ennyivel, bő 83 ezer forinttal nőtt.
Hétvégi évértékelő beszédében Orbán Viktor arról beszélt, hogy aranykor meghirdetése helyett riadót kell fújnia, mert Európa fölött sötét felhők gyülekeznek, az eurózóna gazdasági növekedése megtorpant, kérdés, hogy ez mennyiben fogja érinteni Magyarországot. Annyit mondott: „Azt biztosra vehetik, akármekkora zűr lesz is Európában, a nyugdíjak értékét meg fogjuk őrizni, hiszen erről állapodtunk meg a nyugdíjasokkal.” De a nyugdíjak emeléséről egyetlen szót sem ejtett.
Kabai Tibor
Működött az összefogás Dunaújvárosban
Az összefogás jelöltje, Kálló Gergely nyerte az időközi országgyűlési választást Fejér megye 4-es egyéni választókerületében. Az összes ellenzéki pártot maga mögött tudó jelölt magabiztos diadalt aratott – a Fidesz zsinórban harmadszor bukott nagyot Dunaújvárosban.
A dunaújvárosi körzet eredménye nem utolsósorban a Hódmezővásárhely példája nyomán kialakított „listán a szimpatikus alakulatra, egyéniben a legesélyesebb jelöltre” elv érvényesítése nyomán alakult ki. És persze az sem mellékes tényező, hogy míg 2018-ban a DK, az LMP és a Momentum is indított saját jelöltet a körzetbe, most viszont sikerült egyetlen ellenzéki jelölt mögött felzárkóznia mindenkinek.
A Fidesz immár harmadik nagy bukását könyvelheti el Dunaújvárosban a 2018-as országgyűlési és a 2019-es önkormányzati választás után.
Ezúttal csődöt mondott a Fidesz híres mozgósítóképessége is.
Forrás: www.dunaujvaros.com
Jogszerűen voltak az MTVA épületében az ellenzéki képviselők
A Fővárosi Törvényszék mostani, jogerős ítélete szerint az ellenzéki politikusok csak a jogaikkal éltek, amikor a MTV székházában tartózkodtak.
2018. december 15-én tüntetést tartott az ellenzék, ami után az MTVA épületéhez vonultak a tiltakozók. Több ellenzéki képviselő bement az épületbe, hogy beolvassák ötpontos követelésüket, de ezt végül nem tudták elérni. Még két nap múlva is a székházban voltak, patthelyzet alakult ki a biztonsági őrök és a politikusok között. A biztonsági őrök több képviselővel szemben is erőszakot alkalmaztak. Ez azért is volt példátlan, mert egy parlamenti képviselőnek bármilyen közintézménybe joga van belépni. Ez biztosítja azt, hogy élhessen az ellenőrzési jogaival. Csak akkor jár el jogtalanul, ha megzavarja az adott intézmény működését. Ez azonban ebben az esetben egyáltalán nem történt meg.
Az MTVA vezérigazgatója akkor birtokvédelmi határozatot kért a képviselők ellen, a III. kerületi önkormányzat meg is hozta azt, ami ellen a Demokratikus Koalíció négy képviselője indított pert.
A Fővárosi Törvényszék mostani, jogerős ítélete szerint az ellenzéki politikusok csak a jogaikkal éltek, így az óbudai jegyző birtokháborítási határozata érvénytelen. „Bízunk benne, igazságos döntés születik Varju László ügyében is, akit igaztalanul vádolnak azzal, hogy erőszakosan lépett fel a biztonsági őrök ellen, miközben éppen őt bántalmazták” – reagált az ítéletre a DK.
Forrás: www.hvg.hu
https://hvg.hu/itthon/20200213_Vesztett_az_MTVA_jogszeruen_voltak_az_epuleteben_a_DK_kepviseloi
Tudatformáló táborokat szervez a fiataloknak a kormány
Az egészséges, keresztény, nemzeti értékek és jövőkép elmélyítése, tudatformálás, a fiatalok lelkének megszólítása a célja azoknak az ingyenes táboroknak, amelyeket a kormány szervez, 16–18 éveseknek. Tízezer fiatalt szeretnének bevonni a programba.
A Vándordiák 10 000 elnevezésű program lebonyolítása a Magyarságkutató Intézet és Demeter Szilárd, a Petőfi Irodalmi Múzeum főigazgatójának a feladata.
Az ingyenes táborokban a fiatalok magukévá tehetik a keresztény, nemzeti értékrendet. A programsorozat 2022-ig tartana, és 4,5 milliárd forint közpénzt áldoznának rá. A program elnevezésében szereplő szám a bevonni kívánt diákok számát jelöli. A kidolgozott terv hamarosan a kormányülés elé kerül, a döntést kormányhatározat formájában ki is hirdetik.
Információk szerint a kormánypártban fejtörést okoz, miként lehet megszólítani és „Fidesz-szavazóvá tenni” azt a félmillió fiatalt, akik a 2022-es választásokra lesznek szavazókorúak, ugyanis a mai tizenéveseket nem érdekli a politika és a kormánypárti üzenetek sem.
Egyes vélemények szerint ilyenfajta tudatformáló táborok Kínában és Észak-Koreában léteznek csak.
Forrás: www.magyarhang.org
https://magyarhang.org/belfold/2020/02/12/kormanyzati-terv-tudatformalo-tabor-fiataloknak/
Aláírásgyűjtés a Balaton megmentéséért
Stop, Balaton-törvény! címmel aláírásgyűjtést indított a tó természeti értékeinek védelmében, a part további beépítésének megakadályozására az Összefogás a Balatonért csoport. Egy másik civil csoport az esztelen nádirtás ellen tiltakozik, amely már-már a tó létét veszélyezteti.
Mint közleményükben olvashatjuk: a kormány „a Balaton-törvény értelmében 44 városban vagy településen érintetlen, többnyire tájvédelmi vagy Natura 2000 minősítéssel ellátott területeket, szabadstrandokat kíván feloldani a tájvédelmi besorolás alól azért, hogy oda ipari kikötőt, luxus hajókikötőt, szállodakomplexumokat és lakóparkokat építtessen nagybefektetők segítségével. Az önkormányzatok a törvényjavaslatok véleményezésére minden eddiginél rövidebb határidőt kaptak, nincs fellebbezési joguk, vétójoguk.”
Tavalyi légi fotók szerint 7,5 hektárnyi nádast irtottak ki az ingatlantulajdonosok a négy évvel korábbi állapothoz képest, pusztulásra ítélve ezzel a Balaton élővilágát.
Pomogyi Piroska hidrobiológus szerint „ha nem lesz nád, végül Balaton sem lesz”. Azt javasolja, hogy a tóparti települések webkamerák segítségével, tanösvények létesítésével, táblákkal hívják fel a figyelmet a nádasok fontosságára.
Az Összefogás a Balatonért csoport múlt héten vonult fel Balatonfüreden, ahol a Fidesz frakcióülést tartott. Felolvasták követeléseiket, majd Bóka István helyi polgármesternek átadták azokat, hogy juttassa el Füleky Zsolt építészeti és építésügyi helyettes államtitkárnak. Követeléseik között szerepel a szabadstrandok védelme, mivel ezek helyére lakóparkok és luxusingatlanok épülnek. Követelik a nádirtás megállítását és az illegális stégek felszámolását is.
A Stop, Balaton-törvény tiltakozáshoz a https://szabad.ahang.hu/petitions/stop-balaton-toreny oldalon lehet csatlakozni.
Forrás: www.index.hu, www.magyarhang.org
https://index.hu/belfold/2020/02/05/balaton_nadas_pusztulas_nadirtas_pomogyi_piroska/
https://magyarhang.org/belfold/2020/02/12/alairasgyujtes-indult-a-balaton-megmenteseert/
vissza a tetejére134. szám (IV. évfolyam/6.) | 2020. február 11.
Minimálbérben is az utolsók között
Mindössze három ország van az Európai Unióban, ahol a minimálbér szintje még a magyarországit sem éri el, ezek: Lettország, Románia és Bulgária. A szakszervezetek szerint sürgősen emelésre lenne szükség.
Az Európai Unió immár csak 27 tagállama közül hatban – Svédország, Finnország, Dánia, Ausztria, Olaszország és Ciprus – nincs kötelező minimálbér. A fennmaradó 21 ország közül a három említett kivételével mindenhol több a minimálbér a magyarnál.
Az Európai Unió statisztikai hivatalának legfrissebb adatai szerint a magyar minimálbér havi 487 euró. A rendszerváltás óta velünk együtt egy blokként kezelt visegrádi országok – Lengyelország, Csehország, Szlovákia – mindegyikében magasabb ez az összeg.
De a magyar minimálbéreseknél az észtek (584 euró), a horvátok (546 euró), a litvánok (607 euró) és a szlovének (941 euró) is többet visznek haza, hogy Németországot, ahol 1584 euró, a magyar átlagkereset (!) bő másfélszerese a minimálbér, ne is említsük.
Bár a kormány tagadja, elterjedtek olyan hírek, hogy összevonnák a minimálbért és a garantált bérminimumot. Ezzel a lépéssel a bruttó 161 ezer forintos idei minimálbér és a 210 600 forintos garantált bérminimum helyett 199 ezer forint körül lenne idén a minimálbér. Kordás László, a Magyar Szakszervezeti Szövetség elnöke szerint ezt semmiképpen nem támogatnák, mert majdnem 800 ezer munkavállaló helyzete romlana az összevonás miatt. Szerinte nem az összevonás a megoldás, hanem a béremelés.
Csóti Csaba, a Szakszervezetek Együttműködési Fóruma elnöke úgy számol, ez a megoldás a közszférában dolgozók kevesebb mint 1 százalékának hozna csak bérnövekedést, és a jelenlegi, alacsony keresetet garantáló állami bérrendszeren belül felerősítené a meglévő aránytalanságokat.
Forrás: www.444.hu, www.szakszervezetek.hu
Kik vezetik félre a migránsokat?
Aleksandar Vulin szerb védelmi miniszter szégyenletesnek nevezte, hogy a magyar határ megnyitásáról készült hamisított felvételekkel és álhírekkel vezetik félre egyes csoportok a Szerbiában tartózkodó menekülteket, akik ezért indulnak el Magyarország felé.
Először tisztázzunk néhány alapfogalmat. A migráns szó jelentése: lakóhelyét megváltoztató személy; egy területről elvándorló, illetve más országba betelepülő ember. A migránsok közül sokan a jobb élet reményében igyekeznek másik országokba. Ugyanúgy, ahogyan magyarok százezrei mennek Nyugat-Európába dolgozni, szintén a jobb élet reményében.
Természetesen Nyugat-Európa képtelen lenne sokmilliónyi migrást befogadni. Nem is akar. A bejutásnak szigorúan szabályozott rendje van.
Ezért várakoznak menekültek ezrei például Szerbiában, hogy elbírálják a kérelmeiket. Nos, közülük indult el Magyarország felé néhány száz ember az elmúlt héten, hogy hazánkon keresztül jusson el Nyugat-Európába. Merthogy szinte senki nem szeretne nálunk maradni.
De miért indultak el, hiszen köztudott, hogy nem könnyű belépni Magyarországra?
Kiderült, hogy valaki hamis hírekkel bujtogatta őket. És ezt nem más állítja, mint Aleksandar Vulin szerb védelmi miniszter. Szégyenletesnek nevezte, hogy a magyar határ megnyitásáról készült hamisított felvételekkel és álhírekkel vezetik félre egyes csoportok a Szerbiában tartózkodó menekülteket, akik ezért indulnak el Magyarország felé.
Akkor már csak egy kérdés marad. Vajon kiknek az érdeke az, hogy úgy tűnjön, óriási veszélyben vagyunk, mert a menekültek már a határainkat ostromolják.
A békésen demonstráló menekülteket egyébként buszra tették a szerb hatóságok, és visszavitték őket a menekülttáborokba.
Forrás: www.nepszava.hu
https://nepszava.hu/3066403_rejtelyes-uzenetekkel-mozgatjak-a-menekulteket
Megint éheztet egy menekültet a keresztény kormányunk
Ugyancsak a múlt héten történt, hogy az Emberi Jogok Európai Bírósága ismételten felszólította a hazai hatóságokat, hogy haladéktalanul adjanak enni egy afgán menekültnek.
A Magyar Helsinki Bizottság nevű civil szervezet szerint az afgán férfi már hetedik napja nem kap enni a magyar hatóságoktól, ezért a terhes és súlyos beteg felesége és kislánya ételmaradékain él.
Ez a huszonnyolcadik olyan eset, hogy a kötelezettség ellenére a magyar hatóságok nem hajlandók élelmet adni a tranzitzónában rekedt menekülteknek.
Forrás: www.index.hu
https://index.hu/belfold/2020/02/04/ujabb_afgan_menekultet_eheztetnek_a_magyar_tranzitzonaban/
Maffiamódszereket használ az állam
A kormány felajánlotta a 100 milliónál nagyobb adósságot követelő kórházi beszállító cégeknek, hogy ha lemondanak a nekik járó pénz 20 százalékáról, akkor rögtön megkapják a fennmaradó 80 százalékot.
A beszállító cégek gyakran egy évig is várnak, mire hozzájutnak a kórházaknak szállított áru ellenértékéhez. Az év végi adósságrendezéskor ez mindig megtörtént, de a kormány most úgy döntött, csak részlegesen tesz ennek eleget. A számlákat átnézi, a 70 milliárdnyi adósságról központilag tárgyal. Állami oldalról a Belügyminisztérium és a NAV is képviselteti magát az egyezkedésen.
Felajánlották a több mint 100 milliós adósságot követelő cégeknek, hogy ha lemondanak a nekik járó pénz 20 százalékáról, rögtön megkapják a fennmaradó 80 százalékot. A minisztérium átnézte a cégek ötévnyi gazdálkodását, ez alapján döntött, hogy szerinte hol nem okoz gondot a 20 százalék elengedése. Hozzátették: a cégek gesztusát figyelembe veszik majd a közbeszerzéseknél.
Meglepő lenne, ha a cégek tömegesen mondanának le jogos követelésükről. A központosított adósságrendezés olyan fegyelmezőgyakorlatnak tűnik, amivel a magyar kis és nagyobb vállalkozások még nehezebb helyzetbe kerülnek.
Forrás: www.g7.hu
Hogyan legyél kampányfőnök? – képzés a Közélet Iskolájában
2020. március 28–29. Auróra közösségi ház
Jelentkezés március 13-ig: www.kozeletiskolaja.hu
Összeomlás fenyegeti az állategészségügyet
Teljesen ellehetetlenülhet az állategészségügyi hatósági rendszer, alig maradt járási főállatorvos, és az állatorvosok száma is folyamatosan csökken – állítja Hadházy Ákos független országgyűlési képviselő.
Hadházy szerint az állategészségügyet alárendelték az „arrogáns pártkatonák” által irányított kormányhivataloknak. Az alulfizetett hatósági állatorvosok elvándoroltak a szakmaiatlan vezetés miatt, ez gondot okoz a járványok kezelésében, emiatt nem tudták feltartóztatni a sertéspestist és a madárinfluenzát sem.
A civilben állatorvosként dolgozó képviselő úgy tudja, ha megüresedik egy főállatorvosi vagy hatósági állatorvosi állás, azt a kormányhivatal nem tölti be, hanem átadja egy másik részlegnek. Tolnában így vonták össze öt járás feladatait, Baranyában is csak 24 hatósági állatorvos maradt. A képviselő megkeresett 19 kormányhivatalt, melyből kettő válaszolt. Kiderült: Hevesben és Baranyában a járások felében van csak főállatorvos. „Azt hittem, ez csak pimasz hallgatás, de inkább segélykiáltás” – fogalmazott Hadházy.
Forrás: www.nepszava.hu
Történelmi mélyponton a forint
Múlt héten ismét történelmi mélypontra zuhant a magyar fizetőeszköz, február 7-én egy euróért 339,23 forintot kértek. Ha az euróhoz vagy a dollárhoz viszonyítjuk az év első néhány hetének teljesítményét, ezzel Európa leggyengébb devizája lett a forint.
Ennek okai ugyanazok, mint amelyek a 2019-es mélyrepülés mögött is álltak. A Magyar Nemzeti Bank kamatpolitikája miatt a magyar reálkamat továbbra is a legalacsonyabbak között szerepel a feltörekvő piacon. A magyar fizetési mérleg többlete fokozatosan elolvadt, a kedvezőtlen nemzetközi hangulat miatt pedig a befektetők jól érzékelhetően elkerülik az országot. A helyzetet tovább rontja a magyar kormány és az Európai Unió felhőtlennek nem nevezhető kapcsolata.
Az is problémát jelent, hogy a forint történelmi mélypontjaira a tőzsdespekulánsok is felfigyeltek, és kihasználják.
Az átlagember leginkább akkor szembesül a gyenge forinttal, ha külföldre megy, mert ott egyre kevesebbet ér a pénzünk.
Forrás: www.index.hu
https://index.hu/gazdasag/2020/02/07/arfolyam_valuta_deviza_forint_euro/
vissza a tetejére
133. szám (IV. évfolyam/5.) | 2020. február 4.
Miért nem kell a tiszta és olcsó energia?
A megújuló energiahordozók felhasználása egész Európában nő. Magyarországon nem. Ezen a területen is utolsó előttiek vagyunk az Unió összes országa között, megelőz minket minden szomszédunk. Nekünk nem kell a tisztább és olcsóbb energia?
Megújuló energiaforrásnak nevezzük az energiahordozók azon csoportját, amelyek képesek megújulni, azaz nem fogynak el. Ráadásul nagy részük nem szennyezi a környezetet, nem bocsát ki káros anyagot. Problémás a fatüzelés, amely megújulónak számít, hiszen pótolható, mégis súlyosan szennyezi a környezetet, ha elégetik. Az uránnal működő atomerőműveket nem sorolják a megújuló energiát felhasználó erőművek közé.
Nem megújuló energiaforrások a kőszén, kőolaj, földgáz, propán-bután gáz, illetve az urán. Ezek az energiahordozók korlátozottan találhatók meg a Föld felszínén vagy az alatt, kitermelésük egyre költségesebbé, felhasználásuk egyre környezetszennyezőbbé válik. Az égésük során felszabaduló szén-dioxid kibocsátása miatt jelentősen megváltoztatják a Föld légkörének az összetételét, ami nagy valószínűséggel hozzájárul a klímaváltozáshoz. Az atomerőművek elhasznált fűtőelemei olyan radioaktív anyagok, amelyek az élőlények egészségére veszélyesek, és amelyek biztonságos tárolása költséges, és sok emberöltőn át fennmaradó kockázatot okoz.
Az Európai Unió statisztikai hivatala a megújuló energiaforrások felhasználásának arányát vizsgálta 2018-ban. A kutatás szerint a 28 tagállamból 21-ben emelkedett a megújuló források aránya a 2017-es adatokhoz képest. Az EU-átlag 2018-ban 18 százalék volt, a kitűzött uniós cél a megújulók 20 százalékos használata 2020-ra. Ezen a listán Magyarország a 20. helyen áll. De még így is mindössze 1 százalékponttal maradtunk le a 2020-as, 13 százalékos vállalásunktól.
Szomorú viszont, hogy Magyarországon a megújulók részesedése nem 2018-ban, hanem 2015-ben volt a legnagyobb, tehát azóta csökken a részarányuk. 2016-ban 14,3, 2017-ben 13,5, 2018-ban pedig már csak 12,5 százalék volt.
Ennél is rosszabb a helyzet, ha azt nézték, hogy a villamos energia előállításában milyen arányt képviselnek a megújuló energiaforrások. Ebben a rangsorban már utolsó előttiek vagyunk Európában.
Tovább rontja a képet, hogy nálunk a megújuló energiaforrások között 93 százalékos részesedéssel a biomassza dominál. Ez azt jelenti, hogy Magyarországon nem a nap- vagy a szélenergia számít meghatározó megújulónak, hanem az energiafűtől az erdészeti hulladékon (például a brikettált forgácson) át a közerdőkből kivágott szociális tűzifáig terjedő fűtőanyagok. Ezek viszont rendkívüli mértékben rontják a levegő minőségét.
Forrás: www.qubit.hu
https://qubit.hu/2020/01/23/eurostat-magyarorszagon-2015-ota-csokken-a-megujulok-aranya
A szennyezett levegő öt hónapot vesz el az életünkből
Ennyivel élnénk tovább, ha kevesebb por lenne a levegőben, de a Miniszterelnökség erre vonatkozó programja elakadt.
A szálló por évente 12 ezer magyar haláláért felelős, az EU-ban a harmadik legszennyezettebb levegőt szívjuk. A porszemcsék felületére mérgező anyagok, baktériumok és vírusok tapadnak, amelyek elérik a tüdőt, bejutnak a vérbe, és lerakódnak a szövetekben. Ez gyulladást okoz, amely allergiához, daganatos betegséghez vezethet.
Öt minisztérium közösen dolgozta ki a tervet, amely harcot indított volna a szmog ellen, de a programból végül kihúzták az eredménnyel kecsegtető vállalások nagy részét. A terv célja volt, hogy támogassák a fűtés korszerűsítését, a szén- és fafűtést visszaszorítsák, helyette a gázfűtés és a távhő részesüljön előnyben, mert kevésbé szennyezők.
Forrás: www.444.hu
Orbán az átlag magyarnál is szegényebb
Még 2018-ban büszkén jelentette be a Magyar Nemzeti Bank, hogy átlagosan minden magyar embernek 4 millió 200 ezer forint megtakarítása van. Most, 2020 elején a magyar miniszterelnök azt közölte, hogy neki egyetlen forint megtakarítása sincsen.
Egyetlen forint megtakarítást sem tüntetett fel Orbán Viktor legfrissebb, a 2019-es vagyoni helyzetét tükröző vagyonbevallásában. Mindez meglepő, hiszen a kormányfő eddig, ha szerényen is, de mindig gyarapodott valamennyivel.
Eközben a miniszterelnök feleségével közös hitele tovább csökkent, tavalyra csupán 3,5 millió forinttal tartoztak, 2020 januárjára ez pedig már csak 2 millió 199 ezer forintra csökkent.
Továbbra is résztulajdonosa egy XII. kerületi ingatlannak, tulajdonosa a felcsúti házának, és mára már csak Róza és Flóra nevű gyermekei élnek vele és feleségével közös háztartásban.
Forrás: www.index.hu
https://index.hu/belfold/2020/02/01/vagyonnyilatkozat_2019_orban_viktor_megtakariitas/
Nem kell a Fidesz a Néppártnak
Továbbra is marad a Fidesz felfüggesztése az Európai Néppártban. Ugyanis az a három politikus, akiket megbíztak a magyar demokrácia helyzetének vizsgálatával, olyan jelentést tett le, ami szerint hazánkban nem javult a helyzet.
Az Európai Parlament működése hasonlít a magyar parlamentére. Ott is frakciók vannak, és a legerősebbek adják az Unió kormányát. Most a legnagyobb pártcsalád az Európai Néppárt, nekik van a legnagyobb szavuk abban, hogy mi történjen Európában, milyen jogszabályokat hozzanak, melyik ország járjon jól. Vagyis amelyik pártnak szava van ebben a pártcsoportban, az előnyöket harcolhat ki a saját országának. Még tavaly, hosszú viták után felfüggesztették a Fidesz tagságát e pártcsaládon belül, mert mindenki elégedetlen volt a magyarországi demokrácia helyzetével. Idén év elején úgy találták, hogy a helyzet semmit nem javul hazánkban, így a felfüggesztés marad. Ami természetesen egyáltalán nem jó Magyarországnak.
Forrás: www.24.hu
https://24.hu/kulfold/2020/01/29/fidesz-europai-neppart-felfuggesztes-donald-tusk/
Kórtermek kifestése a legfontosabb?
Orbán Viktor néhány hete jelentette be, hogy a kormány addig nem ad a kórházaknak fejlesztési pénzt, amíg nem újulnak meg a kórtermek és várótermek. Ez látszatintézkedésnek tűnik, hiszen a kórházak gyakorlatilag csődben vannak, és nyilván sok helyütt jobban kellene másra a pénz, mint falfestésre.
Összesen 140 milliárd forintból újulnak meg a kórházi kórtermek és várótermek, amelyeket a következő időszakban kifestenek, de ez nem zárja ki új eszközök vásárlását – jelentette be Gulyás Gergely miniszterelnökséget vezető miniszter.
Központi beszerzés viszont nem lesz, az állami és önkormányzati intézményeknek ezt egyesével kell megszervezniük.
A kórházak adóssága 2019 novemberében elérte a 70 milliárdot, ami nem ritka, minden évben több tíz milliárdot halmoznak fel. A „kifestési” összeggel viszont két évre rendet lehetne tenni a kórházakban. A két összeg annyiban független egymástól, hogy a 140 milliárd forint elköltése nem zárja ki a kormány kórházaknak nyújtott további segítségét.
Forrás: www.hvg.hu
Már Magyarországon is hiánycikk az orvosi maszk
A gyógyszerészek tájékoztatása szerint országos hiány lépett fel orvosi maszkból a koronavírustól való félelem miatt, és rendelni sem tudnak belőle, mert már a nagykereskedések polcai is üresek.
A maszkhiány világszerte probléma, ezért a magyar a patikusok szerint egy hónapon belül szinte biztosan nem kerül vissza a polcokra termék. Több gyógyszertárban is azt javasolták az érdeklődőnek: kössön sálat az arca elé, vagy vegyen másfajta – egész napos hordásra nem nagyon alkalmas – munkavédelmi maszkot a barkácsáruházakban.
A maszk egyébként önmagában nem előzi meg hatékonyan a fertőzést (a sima influenzánál sem), a leghatékonyabb praktika a gyakori meleg vizes, szappanos kézmosás.
Forrás: www.index.hu
vissza a tetejére
132. szám (IV. évfolyam/4.) | 2020. január 29.
Mi az a börtönbiznisz?
A Fidesz hozott egy törvényt még 2016-ban arról, hogy milyen körülmények között kell tartani a rabokat. Mivel a saját törvényét nem tartja be, a rabok kártérítést kérhetnek, és kérnek is. A miniszterelnök szerint ez felháborító.
A kormány és a Fidesz fő kommunikációs témája ezekben a napokban a „börtönbiznisz” miatti háborgás. Orbán Viktor a Kossuth rádióban fújt riadót, mert több ezer rabnak ítéltek magyar bírók kártalanítást az embertelen börtönkörülmények miatt. „Ez szerintem a joggal való visszaélés, ezért a kifizetéseket fel kell függeszteni. Nem a jogszabályok helyes alkalmazásáról van szó, ezért nem fizetünk” – jelentette be a miniszterelnök, amikor arról kérdezték, hogyan érhette el a 10 milliárd forintot a magyarországi fogvatartottaknak megítélt kártalanítás.
Azóta megjelent egy kormányhatározat, ami Orbán ígéretével szemben nem fagyasztotta be a jogerős ítéletek alapján járó kártalanításokat, hanem csak arról szól, hogy az állam a fizetési határidők utolsó pillanatáig várjon az utalással. (A befagyasztást nem is tehette volna meg, mert bármit mond is Orbán Viktor a hiszékeny embereknek hangulatkeltésként, a bírósági ítéleteket a kormánynak is végre kell hajtania.)
A helyzet azért bizarr, mert a rabok kártalanításáról szóló törvényt 2016-ban az Orbán-kormány kezdeményezte, és a Fidesz szavazta meg, míg az ellenzék elutasította.
A törvény úgy született, hogy 2015 végéig már több mint ötezer magyarországi fogvatartott panasza került a strasbourgi emberjogi bíróság elé, akik mind azért követeltek kártérítést, mert a körülményeik nem feleltek meg annak a minimumnak, amit Magyarország nemzetközi szerződésekben magára vállalt. Legalább 4 négyzetméternek kellene jutnia egy emberre, és a vécéket külön légtérben kellene elhelyezni az ágyaktól – ez a két feltétel hiányzott a legtöbb esetben.
A magyar kormány egy új törvényben vállalta, hogy ezeket a pereket saját hatáskörben intézi, 1200 és 1600 forint/nap kártalanítást határozott meg a jogos kifogások után. A kormány a jogszabállyal gyorsan akart spórolni: inkább fizettek volna ennyit a perelő raboknak, mint sokkal többet a strasbourgi ítéletek nyomán.
Az ellenzéki képviselők előre figyelmeztették a kormányt, ne kártérítést fizessen, hanem korszerűsítse a börtönöket.
Horváth Imre szocialista képviselő például így fogalmazott: „Ha (…) a fogvatartottak nagy részének inkább kiutalják a kártalanítás összegét, az néhány év fogva tartás után meglepő összegeket fialhat az elítélteknek. Mindez érthető módon kiválthatja a társadalom megütközését, miközben semmit nem javít a fogvatartottak elhelyezési körülményein.”
Az eldurvuló vitában már olyan vad dolgok is elhangzottak, hogy civil szervezetek juttatnak be csótányokat a börtönökbe, hogy bizonyítsák, rosszak a körülmények.
Összegezve: a magyar kormány olyan törvényt hoz a börtönviszonyokról, amilyet akar, de ha ez nem felel meg az Unió követelményeinek, akkor ki kell lépnünk az EU-ból. Viszont ha elfogadott egy törvényt, akkor azt be kell tartania.
Forrás: www.444.hu
Kaotikusan indult az e-receptek kiadása
Igazolás vagy meghatalmazás kell az e-recepthez az ágyhoz kötöttek és a tizennégy éven aluli gyerekek gyógyszereinek kiváltásához, ami sok kellemetlenséget okoz a patikákban. Nem hangolták össze a fejlesztéseket az ide vonatkozó jogszabályokkal.
Az elektronikus rendszerben rögzített recept nem elég egy gyógyszer kiváltásához. Magunkkal kell vinni az orvos által kiadott felírási igazolást is, mert ha épp összeomlik a számítógépes rendszer, nem lehet másként orvosságot kiadni. Januártól elvileg már csak személyigazolványra és taj-számra lenne szükség, de ezt a jogszabályt az egészségügyi tárca elfejtette módosítani.
Ráadásul az ágyhoz kötött betegeknek és a 14 éven aluli gyerekeknek a recept kiváltásához szükséges meghatalmazást is az e-rendszerben kell rögzíteni. Ez a lehetőség viszont nem működik, hiába állnak készen az informatikai fejlesztések, a minisztérium nem készítette el a bevezetéséhez szükséges rendeletet. Az ágyhoz kötött betegeknek így a kormányablakban kell segítséget kérniük, ahol szintén nem tudják, hogy pontosan mit kellene is tenni.
Forrás: www.index.hu
A rákbetegségben is rekorderek vagyunk
Magyarországon diagnosztizálták a legtöbb daganatos megbetegedést 2018-ban, százezer lakosra 700 beteg jutott. Az Európai Unióban az utóbbi évtizedekben 20 százalékkal többen haltak bele a betegségbe, minden negyedik halálesetet a rák okoz.
A Svéd Egészség-gazdaságtani Intézet tanulmányt írt az európai rákhelyzet 1995 és 2018 közti alakulásáról. A halálozási számokban nagyon rosszul áll az egész kontinens, százezer lakosból majdnem 350-en halnak meg rákban. Az európai férfiaknál a tüdő-, a vastagbél- és a prosztata-, a nőknél a mell-, a tüdő- és a vastagbélrák szedi a legtöbb áldozatot, ebben a sorrendben.
Magyarországon évente fejenként 100 eurót költenek a rák megelőzésére, szűrésére vagy kezelésére, ugyanez Dániában 250, Svájcban pedig 500 euró. A rák miatt elvesztett munkaévek számában is mi állunk a legrosszabbul, százezer lakosonként ezer munkaév megy kárba.
Becslések szerint a rákos megbetegedések 40-45 százaléka megelőzhető, a prevencióra és a szűrésre sokkal nagyobb hangsúlyt kellene fektetni.
Forrás: www.444.hu
Az Unió egyik legkorruptabb országa lettünk
Magyarország az Európai Unió második legkorruptabb tagállama – olvasható a Transparency International (TI) friss jelentésében. A nemzetközi szervezet felmérésből ráadásul az is kiderült, hogy az EU-forrásból finanszírozott közbeszerzéseknél kiosztott pénzek húsz százalékát Mészáros Lőrinc cégei nyerték el.
A jelentést bemutató Martin József Péter, a TI Magyarország ügyvezető igazgatója szerint hazánkban a korrupció a rendszer része, nem pedig mellékhatása. Az elmúlt évtizedben a korrupció végletesen központosítottá vált hazánkban. „A 2010 óta hatalmon lévő elit immár évtizedes uralmának eredményeként Magyarországon a kormányt ellenőrizni hivatott állami intézmények többsége tetszhalott állapotban van” – tette hozzá Martin.
A jelentésre a Kormányzati Tájékoztatási Központ a már megszokott módon reagált, az állításokat nem cáfolta, de kijelentette, hogy a „Transparency International egy Soros György által pénzelt szervezet, amely az egész Soros-hálózattal együtt folytatja a Magyarország elleni támadást”.
Forrás: www.hvg.hu
https://hvg.hu/gazdasag/20200123_Transparency_International_korrupcio_cpi_korrupt_kozbeszerzes
Már a Fidesznek is kínos az m1 tv
Szinte nézni is kellemetlen volt azt az interjút, amelyet az m1 televízió készített Karácsony Gergely főpolgármesterrel, aki megválasztása óta először szerepelhetett a közszolgálati médiában. A riporter nem újságíróként, hanem pártkatonaként viselkedett.
A produkció még a kormányoldalon sem nyerte el mindenki tetszését. Fürjes Balázs államtitkár például úgy reagált: „Sokszor éri méltatlan támadás a köztévét, de ez a tegnapi vállalhatatlan volt. Vállalhatatlan a főpolgármester és a budapestiek felé.”
Hatalmas öngólnak tartja az interjút Török Gábor politikai elemző is, aki arról írt, miközben a köztévé könnyedén tehetett volna fel színvonalasan kritikus kérdéseket, az interjú mégis azzal indult, hogy Karácsony miért nem biciklivel érkezett mínusz egy fokban az MTVA székházába.
A Magyar Újságírók Országos Szövetsége is elítélte az interjúkészítésnek ezt a módját, és többek között ezt írták: „A hiteles tájékoztatás fogalmába a politikai hangulatkeltést szolgáló, a kérdő mondatokban a kormánykommunikáció üzeneteit megfogalmazó álkérdések aligha tartoznak bele.”
Forrás: www.24.hu
https://24.hu/belfold/2020/01/22/karacsony-m1-furjes-balazs/
Aki szegénynek születik, az is marad
Legalábbis akkor, ha Magyarországon látja meg a napvilágot. Hazánkban ugyanis alig van esélye kitörni a szegénységből – derült ki a davosi Világgazdasági Fórumra készített jelentésből.
Az Európai Unióban a hazainál csak két országban rosszabb a helyzet: Romániában és Bulgáriában. Messze megelőz minket Szlovákia, Csehország és Lengyelország is.
A lista első öt helyét nem meglepő módon az észak-európai államok töltik be. Az összesített rangsort Dánia, Norvégia, Finnország, Svédország és Hollandia vezetik.
Forrás: www.index.hu
vissza a tetejére131. szám (IV. évfolyam/3.) | 2020. január 22.
Százezrek halnak meg idő előtt a rossz egészségügy miatt
A magyar egészségügy borzalmas állapota miatt a 2010 és 2016 közötti időszakban évente 46-49 ezer (összesen 285 ezer) 75 évesnél fiatalabb magyar halt meg megelőzhető vagy kezelhető betegségben.
A huszonegyedik század eddig a lemaradásról szólt a magyar egészségügy számára – jelentette ki Orosz Éva, az Eötvös Loránd Tudományegyetem professzora saját kutatásaira hivatkozva. Az egymást követő kormányok egyike sem tartotta kiemelt fontosságúnak az egészségügyet, így a leszakadásunk még akkor is folytatódott, amikor a gazdaság teljesítménye lehetővé tette volna a felzárkózást. Orosz Éva adatai szerint Magyarország egészségügye 2003 és 2018 között mindenféle mutatóban elmaradt az uniós országokétól, de ami rosszabb, a volt szocialista országoktól is.
Míg Magyarországon alig emelkedett az egészségügyi közkiadások reálértéke, addig 2006 és 2018 között Csehországban 36, Szlovákiában 44, míg Lengyelországban 77 százalékkal növekedtek az egy főre jutó egészségügyi közkiadások. Magyarországon ez a növekedés mindössze 3 százalék volt!
A vizsgált időszakban az egészségügy helyett a „szabadidő, sport, kultúra, vallásügyek” fejezetre költött összegek növekedtek erőteljesen, ez már 2010-ben is 3,6 százalék volt, és ez az arány ugrott 2018-ra több mint a duplájára, 7,4 százalékra. Ha ezt a növekményt a költségvetési források elosztásakor az egészségügynek adta volna a kormányzat, úgy már 2017-ben 680 milliárd forinttal több jutott volna betegellátásra. Ez a torz kormányzati elosztás nem csak pénzben, de elvesztett emberi életekben is mérhető.
A szűkös egészségügyi kiadások korlátozták az ellátórendszer kapacitását, a szolgáltatásokhoz való hozzáférést, a gyógykezelések minőségét, és mindez az elkerülhető halálozások számában is megmutatkozott. Az ellátás egyenlőtlenségei következményeként a 2010 és 2016 közötti időszakban évente 46–49 ezer (összesen 285 ezer) 75 évesnél fiatalabb magyar halt meg megelőzhető vagy kezelhető betegségben. Ha elértük volna Csehország egészségügyi színvonalát, akkor 95 ezerrel (33 százalékkal), ha Lengyelországét, akkor 85 ezerrel (30 százalékkal), ha Szlovákiáét, akkor 47 ezerrel (16 százalékkal) kevesebben haltak volna meg az említett időszakban.
Forrás: www.nepszava.hu
https://nepszava.hu/3063541_elvesztett-embereletekben-merheto-az-egeszsegugy-szukos-finanszirozasa
Ki szerezhet munka nélkül pénzt?
Még 2010-ben Orbán Viktor félmillió forintos kártérítést kapott egy bírósági ítélet nyomán, mert az akkori pénzügyminiszter megsértette őt. Vagyis munka nélkül jutott ehhez a pénzhez. Most a gyöngyöspatai romák nyertek meg egy bírósági pert, de a miniszterelnök azt mondja, hogy ők nem juthatnak munka nélkül jövedelemhez.
„Ha Orbán Viktornak lehetősége lenne rá, biztosan ellopná ezt a pénzt”– ez volt az a mondat, ami miatt 2010-ben a Népszava című újság és Veres János korábbi pénzügyminiszter félmillió forintot fizetett az ellenzék akkori vezetőjének, Orbán Viktornak, mivel megsértették személyiségi jogait. A bíróság így ítélt, nem tehettek mást, fizetniük kellett.
Most a magyar bíróság az állam (illetve az önkormányzat) és a romák közötti vitában a gyöngyöspatai romáknak adott igazat, és pénzbeli kártérítést ítélt meg a javukra. Ezzel kapcsolatban jelentette ki a miniszterelnök, hogy „a magyarok nem rasszisták, nem utasítják el a cigányokat élből, de azt a magyar ember sohasem fogja elfogadni, ha pénzt adnak a semmiért”.
Természetesen nem a semmiért kapják, hanem ugyanúgy, ahogyan egykor a miniszterelnök is, a jogaik megsértése miatt. Mellesleg ők is ugyanolyan magyarok, mint a miniszterelnök úr.
Az ügy lényege, hogy éveken át külön iskolába kellett járniuk Gyöngyöspatán a cigány, illetve a nem cigány gyerekeknek, amit Magyarországon tiltanak az érvényes törvények.
A bíróság peres ügyben pedig nem tehet mást, mint az érvényes törvények szerint ítélkezik. Ha miniszterelnökről, ha cigánygyerekekről van szó. A bíróság ítéletét pedig el kell fogadnia mindenkinek, miniszterelnöknek és romának egyaránt!
Forrás: www.hvg.hu
https://hvg.hu/itthon/20200118_Orban_gyongyospata_karterites_roma_szegregacio_per
Matolcsy szerint megbukott a kormány lakáspolitikája
„Miért is ne vallhatnánk be, hogy a magyar gazdaságpolitika egyik gyenge pontja a lakáspolitika, ahol minden jó szándék végül fordítva sül el: siker helyett kudarcot szül” – így értékelte Matolcsy György, a Magyar Nemzeti Bank elnöke a hazai ingatlanpiaci helyzetet.
A családpolitikai intézkedések inflációt hoztak, miközben nem épült elegendő új lakás. 2014 óta országosan 104 százalékkal, Budapesten 184 százalékkal emelkedtek az árak. Budapest az európai fővárosok között a 6. legdrágább – állítja a Nemzeti Bank elnöke. Mint írja, a mostani lakáspolitikai ciklusnak nem volt állami felelőse, nem volt alkalmas stratégiája, csak a keresletet erősítette, ami inflációt okozott. Nem hangolták össze a közlekedési fejlesztésekkel, az építőipar beruházásaival és a szakképzéssel.
Vagyis hiába a milliárdos támogatások, mindez kidobott pénz volt jórészt, mert egyáltalán nem könnyítette meg a fiatalok lakáshoz jutását.
Egyébként a számok is ugyanezt mutatják: 2019-ben 150 000 adásvétel történt, ez 2018-hoz képest 14 ezres csökkenést jelent, idén ez a szám 20 ezerrel lehet kevesebb.
Forrás: www.444.hu
https://444.hu/2020/01/13/matolcsy-kimondta-egyertelmu-a-magyar-lakaspolitika-kudarca
Ijesztően csökken a fiatal pedagógusok száma
A tanári kar öregedése minden intézményfenntartónál megfigyelhető, de az állami iskolákban dolgoznak a legkisebb arányban fiatal pedagógusok.
A 2008 és 2018 közötti időszakban átlagosan egyre idősebb pedagógusokat foglalkoztatott a közoktatási rendszer. Az 50–59 éves tanárok aránya jelentősen, 27-ről 35 százalékra nőtt, a 60 évesnél idősebb pedagógusoké pedig 2-ről 9 százalékra – olvasható a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) friss tanulmányában.
A 30 évesnél fiatalabb tanárok aránya viszont nagymértékben csökkent, 9-ről 6 százalékra. Jelentősen csökkent a 30–39 éves korcsoport aránya is a tanárok körében, 27 százalékról 18-ra.
Mindez persze nem véletlen. A tanári pálya méltatlanul alulfizetett, ezért egyáltalán nem vonzó a fiatalok számára. Sokkal többet is kereshetnének a tanárok, ha nem a 2014-es minimálbér alapján számítanák ki a fizetésüket – állítja a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ).
A PDSZ úgy számol, hogy egy 20 éve pályán lévő, főiskolai végzettségű tanár havi nettó 106 ezer forinttal kereshetne többet, az egyetemi végzettséggel húsz éve dolgozó tanár pedig nettó közel 120 ezer forinttal többet vihetne haza, ha a tanári bérszámfejtés az aktuális minimálbéren alapulna.
Forrás: www.nepszava.hu
Magyarországon a legmagasabb az infláció az egész EU-ban
Bár ez az infláció még nem veszélyes, de tény, hogy nálunk a legrosszabb a helyzet. Ráadásul azoknak az élelmiszereknek a körében, amelyeket a legtöbben vásárolnak, jelentősen nagyobb a drágulás az átlagosnál.
A novemberi 1,3 százalék után decemberben 1,6 százalékos volt az átlagos éves infláció az Európai Unióban.
A legnagyobb mértékben, 4,1 százalékkal Magyarországon emelkedtek éves összevetésben a fogyasztói árak (az adat hétéves csúcs). A további „pontszerzők” is a régiónkból kerülnek ki: Romániában 4,0, Csehországban és Szlovákiában egyaránt 3,2, Bulgáriában 3,1, Lengyelországban 3,0 százalékos volt az éves infláció 2019 utolsó hónapjában.
A legalacsonyabb rátákat Portugáliában (0,4 százalék), Olaszországban (0,5 százalék) és Cipruson (0,7 százalék) regisztrálták.
Forrás: www.uzletem.hu
Mészáros Lőrinc öccse is igen tehetséges
Nettó 1 milliárd 105 millió forintért Mészáros János cége, a Híd-Tám Kft. újítja fel a Királyréti Állami Erdei Vasút Kismaros–Királyrét és a Kemencei Erdei Múzeumvasút Kemence–Feketevölgyi panzió közötti szakaszait.
Mészáros János, a felcsúti dollármilliárdos Mészáros Lőrinc öccse, korábbi számítások szerint tavaly több mint 7,7 milliárd forint állami megrendeléshez jutott.
A fiatalabb Mészáros szerencsecsillaga emelkedőben van, a jövő pedig ennél is fényesebb lehet, hiszen Mészáros János alvállalkozóként segít bátyjának a kínai hitelből épülő Budapest–Belgrád vasúti beruházás kivitelezésében.
Forrás: www.24.hu
https://24.hu/belfold/2020/01/06/kisvasut-meszaros-janos/
vissza a tetejére130. szám (IV. évfolyam/2.) | 2020. január 14.
Minden héten belehal egy nő a bántalmazásba
Kutatások szerint egymillió olyan nő él Magyarországon, akit partnere fizikailag vagy szexuálisan bántalmazott már élete során. Ennek ellenére a hatóságok csak töredékét fedezik fel ezeknek az eseteknek.
Megdöbbentően gyakori a nők elleni erőszak, nagyjából minden ötödik nő bántalmazott Magyarországon – nyilatkozta Kalamár Hajnalka klinikai szakpszichológus, aki szerint nagy részük soha nem mondja el, mi történt vele, így a bántalmazottak valós száma még magasabb lehet. Hetente egy nő hal meg Magyarországon bántalmazás miatt – hangsúlyozta. Felhívta a figyelmet arra is, hogy a lelki bántalmazásnak legalább olyan súlyos következményei lehetnek, mint a fizikai erőszaknak.
A felderítés pedig katasztrofális: ezer nők ellen elkövetett fizikai erőszakkal járó bűncselekmény közül öt jut el addig, hogy a rendőrség egyáltalán regisztrálja az ügyet, szexuális erőszak esetén pedig még ennél is kevesebb: ezerből átlagosan 2,4. Erről Dr. Wirth Judit, a NANE Egyesület jogi és közpolitikai szakértője beszélt egy konferencián.
A győri kettősgyilkosság után (ahol a felesége súlyos bántalmazása miatt börtönbe került apa feltételes szabadlábra helyezése után háromból két gyerekét megölte) Varga Judit igazságügyi miniszter szigorításokat jelentett be. Így, többek között azt, hogy gyilkosok ezen túl nem lesznek feltételesen szabadon bocsáthatók.
A Magyar Helsinki Bizottság úgy látja, hogy a bíráskodás szabadságának korlátozása helyett a megelőzésre, a családok támogatására, ezen belül a szociális munkás, a családgondozói és más segítő szakmák megerősítésére és színvonalas szakemberképzésre lenne szükség.
„Nagy kár, hogy a kormány szétszabdalta, kiüresítette a korábbi áldozatvédelmi rendszert. Az viszont jó, hogy ráébredt hibájára.” – fogalmaz a Helsinki Bizottság a miniszteri bejelentés azon pontja kapcsán, hogy meg kívánják duplázni az áldozatsegítő központok kapacitásait, amire 600 millió forintot szánnak. A Helsinki Bizottság szerint azonban ez édeskevés a valódi változáshoz.
A büntetőjogi megközelítés helyett a megelőzés fontosságára hívta fel a kormány figyelmét Baranyi Krisztina, ferencvárosi új polgármester is, aki bejelentette: önkormányzata védett lakásokat fog biztosítani a családon belüli erőszak áldozatainak.
Az áldozatok és segítőik a NANE Egyesülethez fordulhatnak az ingyenesen hívható 06-80-505-101 számon, hétfőn, kedden, csütörtökön és pénteken 18 és 22 óra, szerdán pedig 12 és 14 óra között.
Forrás: www.femina.hu
https://femina.hu/kapcsolat/nok-elleni-eroszak-rendorseg/
Öt városban épít lőtereket a kormány
A most megjelent kormányhatározatok szerint Baján 860 millió forintból, Balassagyarmaton 874, Szarvason 876, Szigetváron 863, Újfehértón pedig 883 millió forintból épülhet Honvédelmi Sportközpont. Ezek olyan, lőterekkel is rendelkező multifunkcionális szabadidős sportlétesítmények lesznek, amelyek „közösségi programok, sportlövész, küzdősport, általános képességfejlesztő foglalkozások, valamint elméleti képzések megtartására lesznek alkalmasak”.
Forrás: www.444.hu
https://444.hu/2019/12/24/ot-varosban-epit-lotereket-a-kormany
Súlyos munkaerőhiány a postákon
Kelebia postamestere, Kumich László, a múlt héten főbe lőtte magát. Noha a ravaszt ő húzta meg, a felelőst valószínűleg máshol kell keresni. A halála előtt szétküldött levelében meg is nevezte a „tettest”: „Halálomért egyedül és kizárólag a Magyar Posta felel.” – írta.
Az eset jól mutatja, milyen állapotok uralkodnak az állami cégnél.
Békésben például van olyan település, ahol hónapokon át kerestek kézbesítőt, de még a közmunkából kiesett emberek sem vállalták a feladatot. nem véletlenül, hiszen a vidéki postások fizetése a 90 ezer forintot sem éri el, de a negyedszázadot lehúzó kézbesítő sem keres többet 140-150 ezernél.
A helyzet kilátástalansága a társaság pénzügyein is meglátszik: míg a 2017-es évet 493 millió forint nyereséggel zárták, a cég 2018-ban 2,4 milliárdot is meghaladó veszteséget „termelt”. Sovány vigasz, hogy a Postás Szakszervezet épp ezen a héten kezdi meg a bértárgyalásokat a cég menedzsmentjével, ahol a kötelező béremelésen túl is szeretnének eredményeket elérni.
Forrás: www.merce.hu
https://merce.hu/2020/01/09/jambor-andras-kumich-laszlo-halalos-forradalma/
https://hvg.hu/kkv/20200109_A_kozmunkabol_kiesok_sem_mennek_el_postasnak
Ütős, hatásos és közösségi!
Akció- és kampányszervezés képzés a Közélet Iskolájában
2020. február 22-23. Auróra közösségi ház
Jelentkezés február 5-ig: www.kozeletiskolaja.hu
Milliós példányszámban hazudott a kormány
A Kúria azért marasztalta el a Rogán Antal vezette Miniszterelnöki Kabinetirodát, mert az megsértette a Magyar Helsinki Bizottság, jogvédő civil szervezet jó hírnevét, amikor a 2017-es, a „Soros-tervről” szóló nemzeti konzultációban szereplő egyik kérdésben úgy állította be őket, mint akik védik az esetleg törvénytelenségeket elkövető bevándorlókat. Az hamis állítás miatt a kabinetirodának 30 napon át bocsánatot kell kérnie a szervezettől a saját honlapján, és kétmillió forintos sérelemdíjat is kell fizetnie.
A Fidesz kormány a választások előtt több millió példányban nyomtatta ki és terjesztette ezeket a valótlanságokat, megtévesztve ezzel az embereket.
A Magyar Helsinki Bizottság azt közölte, hogy a pénzt olyan magyar állampolgárok és menekülők jogi segítésére fordítják, akik áldozataivá váltak a kormány alapjogokat sértő, megfélemlítő és gyűlölködő politikájának.
Forrás: www.hvg.hu
https://hvg.hu/itthon/20200108_bocsanat_kormany_Magyar_Helsinki_Bizottsag
Mészáros Lőrinc megdöntötte a vasútépítés kilométerenkénti árrekordját
A Mészáros Lőrinc érdekeltségébe tartozó V-Híd Zrt. 55 milliárd forintért végezhetik a Debrecen-Füzesabony vasútvonal korszerűsítésének első ütemét, kilométerenként 3.6 milliárdért. Az eddigi rekord 3,29 milliárd forint volt.
A korszerűsítendő szakasz mindössze 15 kilométer hosszú, vagyis kilométereként 3,6 milliárdba kerülne az építkezés. Ez pedig új magyar rekord, eddig a Szolnok-Szajol vasútvonal kilométere volt a legdrágább 3,29 milliárd forinttal, pedig ahhoz egy új Tisza-hidat is építettek.
Az is igaz, hogy a mostani fejlesztésnek is vannak jelentős árdrágító elemei: átépítik a debreceni és a macsi állomásokat, külön állomást építenek a BMW-gyárnak, zajvédőfalat, aszfaltozott utat, kerékpárutat és járdát építenek.
Forrás: www.444.hu
https://444.hu/2020/01/11/meszaros-lorinc-megdontotte-a-vasutepites-kilometerenkenti-arrekordjat
Ferenc pápa a hajléktalanoknak adományozott egy palotát
Luxusszálloda helyett hajléktalanok otthonává tette Ferenc pápa a Szent Péter térre néző palotát.
A megüresedett épületből akár egy luxusszállodát is ki lehetett volna alakítani, de de Ferenc pápa másképp döntött: a szegényeknek adományozta.
Az ügyről nyilatkozó Konrad Krajewski bíboros a legtermészetesebb dolog nak tartja a pápa lépését: „Hát ez a normális, nem? Ez a színtiszta evangélium. A szépségen keresztül vissza akarjuk adni nekik a méltóságukat.” Majd hozzátette: ez nem olyan, mint amikor elvitte a pápa a hajléktalanokat a Sixtus-kápolnába: „A Sixtus-kápolnát egyszer meg lehet csodálni, itt azonban lakni lehet, vissza lehet térni a normális élethez ezen a helyen keresztül.
A Szentatya egyébként egy szállodai szobában lakik a Szent Márta-házban.
Forrás: www.magyarkurir.hu
vissza a tetejére129. szám (IV. évfolyam/1.) | 2020. január 7.
Hogyan lopjunk uniós pénzeket?
Mindenki jól járt, mindenki megúszta, csak minket, adófizetőket károsítottak meg azzal, hogy az Unióból érkező milliárdokból annyival kevesebb orvosi műszer lett, amennyit elloptak belőle. A visszaélésekben részt vevő cégeket némi pénzbüntetésre ítélték, míg a közreműködő személyeknek a hajuk szála sem görbült.
Még 2015-ben óriási összeget, több tízmilliárd forintot adott az EU arra, hogy a magyar egészségügyben jobb gépekkel (CT, MRI, röntgen) dolgozzanak. Néhány nagy cég előre megegyezett, hogy egymással nem versenyeznek, felosztják a piacot, és túlárazva adják el a gépeket a kórházaknak.
Először néhány titokzatos kormányközeli ember jelent meg, akik megkeresték az orvosi műszereket gyártó cégeket, hogy úgy osszák el a majdani megrendeléseket, hogy minden érintett piaci szereplőnek jó legyen, és a lehető legtöbb pénzt tudják lehívni.
Azt feltételezik, hogy egyikük Maróth Gáspár volt, ő a miniszterelnökkel igen jó kapcsolatban levő Maróth Miklósnak, a frissen létrehozott akadémiai kutatóintézeti hálózat vezetőjének a fia. (Maróth Gáspárt azóta kormánybiztosnak nevezte ki Orbán Viktor.) A másik a Chemium Kft. részéről eljáró Harmat Sándor lehetett.
Az ötlet annyi volt, hogy összehangoltan induljanak el a kiírandó uniós közbeszerzéseken, senki ne versenyezzen senkivel, előre legyen titokban leosztva, hogy melyik kórház milyen gépet kap és mennyiért. (A verseny célja egy normális országban ennek az ellentéte, vagyis hogy lenyomja az árakat.) Ilyenkor a megegyezések után úgy írják ki a konkrét pályázatokat, hogy azoknak csak egyetlen cég feleljen meg, amelyiket nyertesnek kiszemeltek.
2015 végéig nagyjából 40 milliárd forint került ebbe az orvosiműszer-programba. Piaci információk szerint 20 százalékot kellett visszaosztani ahhoz, hogy valaki bekerülhessen a nyertes műszergyártók közé, így ennyire felül kellett árazni a gépeket ahhoz, hogy a cégnek is legyen haszna rajta. Feltehetően 6-8 milliárd vándorolt az ügylet megszervezőihez. A kórházaknak lényegében mindegy volt, hiszen uniós pénzből fizettek a bűnszervezetnek.
Később az egyik cég azt vallotta, hogy a közvetítők világossá tették: „Be kell állni a sorba, mert ha ezt nem tesszük, a haza érdekei ellen vagyunk. Ahhoz, hogy egyáltalán indulhassunk a tendereken, megmondják, hogy melyeken induljunk, hova szállítsunk.”
Végül az ügy horderejéhez képest nevetségesnek tűnő büntetési tételeket szabott ki a Gazdasági Versenyhivatal néhány érintett cégre, míg a közreműködő személyekre semmit, mert „nem sikerült” őket azonosítani.
Forrás: www.index.hu
https://index.hu/gazdasag/2020/01/03/kartell_maroth_gaspar_harmat_sandor_gvh/
Magyarországon több a profi focista, mint Németországban vagy Belgiumban.
Lakosságszámra vetítve nálunk akad az egyik legtöbb profi játékos az egész világon, több mint az aktuális világbajnoknál, a világranglista vezetőjénél vagy a legnagyobb játékosexportőrnél – derült ki a nemzetközi futballszövetség, a FIFA legújabb jelentéséből.
De ha az abszolút számokat nézzük, nálunk darabra is több megélhetési focista akad, mint a gazdag, szupereredményes és nyolcszor nagyobb népességű Németországban vagy a nálunk csak kevéssel nagyobb, de ranglistavezető Belgiumban.
Miközben a magyar futballt – ellentében a legtöbb vizsgált országgal – szinte 100 százalékban az állam finanszírozza, közpénzből. Hogy még durvább legyen, az adófizetők pénze még csak nem is kizárólag magyarokra megy el: a magyarországi profik 29 százaléka külföldi.
Brazíliában, a világ ötödik legnépesebb országában – 209 millióan lakják – egymillió lakosra 44 főállású focista jut. Ehhez képes Magyarországon majdnem háromszor ennyi, 119 professzionális focista jut egymillió lakosra.
Mészáros cége intézi a közmédia reklámjait is
Az év utolsó napján írták alá az MTVA vezetői azt a szerződést, amely szerint egy Mészáros Lőrinc érdekeltségébe tartozó cég értékesítheti a köztévé hirdetési felületeit a következő három évben.
A közbeszerzés izgalommentesen zajlott: ugyanis csak az Atmedia leányvállalalát, a Media Services Companyt hívták meg a tenderre.
Az Atmedia jelenleg 44 tévécsatorna reklámidejét értékesíti, köztük a Tv2 csoporthoz tartozó húsz adóét is. Tulajdonosai közt Mészáros Lőrinc mellett ott van barátja, a Tv2 tulajdonosa, Vida József is.
Forrás: www.444.hu
Harminc évre titkos, miért repültek Las Vegasba, Dubajba a honvédség gépei
Most úgy tűnik, soha nem fogjuk megtudni, hogy kikkel és miért röpködnek a magyar hadsereg luxusgépei a legfelkapottabb külföldi üdülőhelyekre.
Megtagadta az információadást a honvédelmi miniszter abban az ügyben, hogy pontosan hol, mikor és milyen célból jártak 2019-ben a Magyar Honvédség 604 és 605 lajstromjelű Airbusai, valamint 606 és 607 számú Dassault Falcon típusú repülői.
A honvédség négy repülője olyan felkapott üdülőhelyeken, illetve offshore-paradicsomokban fordult meg tavaly, mint Málta, Abu-Dzabi, Dubaj, Las Vegas, Panama vagy a Kanári-szigetek. A repülők egyike ráadásul kétszer is megjelent a borairól híres spanyol Alicantéban – mindkét alkalommal oda-vissza repült, mintha csak valakit egyhetes nyaralásról szállított volna haza.
A miniszter a hozzá intézett kérdésre először azt hangsúlyozta, hogy minden személyszállítás a hatályos jogszabályoknak megfelelően történt, majd hozzátette, hogy nyilvánosan semmilyen kérdésre nem ad választ.
Vagyis a fantáziánkra van bízva, hogy kik és miért röpködnek katonai gépeken luxusüdülőhelyekre.
Forrás: www.nepszava.hu
https://nepszava.hu/3062304_harminc-evig-titkos-miert-repultek-las-vegasba-dubajba-a-honvedseg-gepei
Huszonötezer ápoló hiányzik a magyar egészségügyből
Továbbra is nagyon leterheltek a fekvőbeteg-ellátásban dolgozó ápolók. Az ápolói létszám messze elmarad az OECD-államok átlagától. Míg Magyarországon valamivel több, mint hat ápoló jut ezer lakosra, addig Németországban 12, Svájcban 16. Az OECD a fejlettebbnek tekinthető államokat tömöríti, köztük hazánkat is.
A Magyar Egészségügyi Szakdolgozói Kamara (MESZK) felmérése szerint Budapesten és Pest megyében a legalacsonyabb a folyamatos munkarendben dolgozó szakképzett ápolók száma, miközben itt a legmagasabb a szakképzetlen ápolók aránya. Magyarországon csaknem 24-25 ezer ápoló hiányzik az egészségügyi ellátás rendszeréből – mondta a Világgazdaságnak Balogh Zoltán, a MESZK elnöke. Az ápolói létszám messze elmarad az OECD-államok átlagától, míg Magyarországon valamivel több, mint hat ápoló jut ezer lakosra, addig Németországban 12, Svájcban 16.
A MESZK elnöke szerint kiindulási pontnak kell tekinteni a szakdolgozói bérfelzárkóztatás folytatását és az életpályaelemek bevezetését.
Továbbá csökkenteni kell a munkavállalók napi, heti és havi terhét, ezt a létszám emelésével és innovatív technológiák bevezetésével lehet elérni. Népszerűsíteni kell a pályaválasztás előtt állók körében az ápolói, szakdolgozói életpályát. Szükséges az egészségügyi szakképzés és a felsőoktatás területén a hiányszakmák ösztöndíjrendszerének a felülvizsgálata, a kiemelt területeken az ösztöndíj nagymértékű emelése.
Forrás: www.vg.hu