Itt találja az egyes lapszámokban megjelent cikkek bővebb változatait és a felhasznált forrásokat
VI. évfolyam | V. évfolyam | IV. évfolyam | III. évfolyam / II. félév | III. évfolyam / I. félév | II évfolyam / II. félév | II. évfolyam / I. félév | I. évfolyam
232. szám (V. évfolyam/52.) | 2021. december 28.
231. szám (V. évfolyam/51.) | 2021. december 21.
230. szám (V. évfolyam/50.) | 2021. december 14.
229. szám (V. évfolyam/49.) | 2021. december 7.
228. szám (V. évfolyam/48.) | 2021. november 30.
227. szám (V. évfolyam/47.) | 2021. november 23.
226. szám (V. évfolyam/46.) | 2021. november 16.
225. szám (V. évfolyam/45.) | 2021. november 8.
224. szám (V. évfolyam/44.) | 2021. november 1.
223. szám (V. évfolyam/43.) | 2021. október 26.
222. szám (V. évfolyam/42.) | 2021. október 19.
221. szám (V. évfolyam/41.) | 2021. október 12.
220. szám (V. évfolyam/40.) | 2021. október 5.
219. szám (V. évfolyam/39.) | 2021. szeptember 28.
218. szám (V. évfolyam/38.) | 2021. szeptember 21.
217. szám (V. évfolyam/37.) | 2021. szeptember 14.
216. szám (V. évfolyam/36.) | 2021. szeptember 7.
215. szám (V. évfolyam/35.) | 2021. augusztus 31.
214. szám (V. évfolyam/34.) | 2021. augusztus 24.
213. szám (V. évfolyam/33.) | 2021. augusztus 17.
212. szám (V. évfolyam/32.) | 2021. augusztus 10.
211. szám (V. évfolyam/31.) | 2021. augusztus 3.
210. szám (V. évfolyam/30.) | 2021. július 27.
209. szám (V. évfolyam/29.) | 2021. július 20.
208. szám (V. évfolyam/28.) | 2021. július 13.
207. szám (V. évfolyam/27.) | 2021. július 6.
206. szám (V. évfolyam/26.) | 2021. június 29.
205. szám (V. évfolyam/25.) | 2021. június 22.
204. szám (V. évfolyam/24.) | 2021. június 15.
203. szám (V. évfolyam/23.) | 2021. június 8.
202. szám (V. évfolyam/22.) | 2021. június 1.
201. szám (V. évfolyam/21.) | 2021. május 25.
200. szám (V. évfolyam/20.) | 2021. május 18.
199. szám (V. évfolyam/19.) | 2021. május 11.
198. szám (V. évfolyam/18.) | 2021. május 4.
197. szám (V. évfolyam/17.) | 2021. április 27.
196. szám (V. évfolyam/16.) | 2021. április 20.
195. szám (V. évfolyam/15.) | 2021. április 13.
194. szám (V. évfolyam/14.) | 2021. április 5.
193. szám (V. évfolyam/13.) | 2021. március 30.
192. szám (V. évfolyam/12.) | 2021. március 23.
191. szám (V. évfolyam/11.) | 2021. március 16.
190. szám (V. évfolyam/10.) | 2021. március 9.
189. szám (V. évfolyam/9.) | 2021. március 2.
188. szám (V. évfolyam/8.) | 2021. február 23.
187. szám (V. évfolyam/7.) | 2021. február 15.
186. szám (V. évfolyam/6.) | 2021. február 9.
185. szám (V. évfolyam/5.) | 2021. február 2.
184. szám (V. évfolyam/4.) | 2021. január 26.
183. szám (V. évfolyam/3.) | 2021. január 19.
182. szám (V. évfolyam/2.) | 2021. január 12.
181. szám (V. évfolyam/1.) | 2021. január 5.
232. szám (V. évfolyam/52.) | 2021. december 28.
Ellopják a határontúliak támogatását is
Audi A6-os, budai villa, erdélyi luxusingatlan, többek között ilyesmikre megy el a határon túli magyaroknak szánt támogatás, amelyet a fideszes politikai elit a saját céljaira fordít.
Vagy a becsületes székelyek hazudnak, vagy Kövér László, a parlament fideszes házelnöke. Juhász Péter politikai aktivista dokumentumfilmjéből ugyanis az derült ki, hogy a Hargita megyei Tibódon a megszólaló helyiek szerint Kövér gyakran tűnik fel egy ott kirívóan drágának számító házban, sőt egyesek úgy tudták, hogy a házelnöké az úszómedencés ingatlan. A romániai földhivatali adatok alapján viszont egyértelmű, hogy Veress László, Kövér kabinetfőnökének tulajdona a 188 négyzetméteres alapterületű ház. De úgy tűnik, hogy azt Kövér is a sajátjaként használja. A házra egyébként elővásárlási joggal rendelkezik a szintén Veress László vezette erdélyi Ábel Alapítvány. Vajon miért?
„Kövér László egyszer sem vette igénybe – sem hivatalos, sem pedig magánútjain – az elnöki titkárság vezetőjének székelyföldi házát” – közölte az Országgyűlés elnökének nevében Szilágyi Zoltán parlamenti sajtófőnök.
Nem ez az első különös ingatlanügylet, amiben felbukkan a házelnök kabinetfőnökének neve.
Kövér kabinetfőnökének személye azért is érdekes, mert sikkasztás miatt nyomoznak egy őt is érintő kétes ügyben. Veress családja a sajátjaként használ egy budai villalakást, amit külhoni magyaroknak szánt adományokból vásárolt 240 millió forintért a Magyar Tehetségekért Határtalanul Alapítvány. Az alapítvány kuratóriumi elnöke Visontai Kálmán, aki Veress munkatársa az Országházban. A határon túli magyaroknak szánt adományokból nemcsak villalakásra, hanem egy Audi A6-os megvásárlására is jutott pénz, ezt Visontai használja. A szervezet egyetlen nemzetközi forrásból kapott adományt, több mint 322 millió forintot. A támogatás Frank Liu tajvani milliárdos üzletember közbenjárásával érkezett, aki jó barátságot ápol Kövér Lászlóval. A házelnök nemrég állami kitüntetésre is felterjesztette Frank Liut.
Forrás: www.24.hu
Erdélyben könnyű lesz csalni a szavazatokkal
Mások helyett is lehet szavazni az áprilisi országgyűlési választáson Erdélyben − ezt állítja Juhász Péter (az Együtt volt politikusa) az ottani magyar Demokrácia Központ ügyintézőivel folytatott beszélgetései alapján.
A titokban készített hangfelvételek szerint több ilyen, magyar kormányzati pénzből fenntartott intézményben is azt közölték, hogy a lebukás veszélye nélkül megoldható, ha külföldön élő családtagjai, rokonai nevében is le akarja adni valaki a szavazatokat. A honosítási irodaként is működő központokban, ahol a szavazatokat gyűjtik majd össze, azt ígérték, nem igazán nézik majd, ki hány szavazatot dob az urnába.
Forrás: www.24.hu
Keveset keresel? Nincs gyereked? Te adózol a legtöbbet!
Az alacsony keresetű gyermektelenek adóterhelése Magyarországon a legmagasabb az EU-n belül – állapította meg a Budapest Intézet kutatása.
Európában ritka módon nem tartalmaz semmilyen jóváírást vagy kedvezményt az adórendszer, ami az alacsony jövedelmű, gyerektelen adózók adóterhelését csökkentené. Az is nagyon ritka, hogy a gyerektelen adózók jövedelemtől függetlenül ugyanazzal a kulccsal adóznak, mint a magas jövedelműek. Tehát a nagyon sokat és a nagyon keveset keresők fizetéséből ugyanakkora arányban von le az állam. Magyarország mellett csak Bulgáriában, Romániában és Észtországban működik ilyen egykulcsos adórendszer.
Forrás: www.telex.hu
https://telex.hu/gazdasag/2021/12/23/kisjovedelmuek-adorendszer-adoteher-egykulcsos-ado
1300 forint az orvosi ügyeleti órabér
Az éjszakai és hétvégi műszakok bérezése csupán a hétköznapi díjak 70-80 százalékát teszik ki, egy pályakezdő orvos nagyjából 1300 forintos órabérért töltötte távol szeretteitől az ünnepeket. Ezt az órabért bármelyik gyorsétteremben felülmúlják.
Az Orvosi Kamara szerint ezért a márciusban bevezetett egészségügyi szolgálati jogviszony okolható, amelynek átláthatatlansága miatt az ügyeleti rendszer finanszírozása igazságtalan, és intézményenként eltérhet. Ha a kormány nem tesz semmit az egészségügyi rendszer káoszos viszonyainak rendezésére, az orvoshiány tovább súlyosbodik, a rendszer pedig még törékenyebbé válik.
Forrás: www.erosito.hu
Pénzeső az egyházaknak
A kormány egy december 24-ei keltezésű rendeletében vállalta, hogy 2027-ig évi 33−38 milliárd közti összeggel tovább növeli a katolikus egyház finanszírozását, 33 milliárddal jövőre, 38,7 milliárddal pedig 2027-ben. A reformátusok 16 milliárddal kapnak többet jövőre, és 19-cel többet majd 2027-ben.
Ez a mostani kötelezettségvállalás 2027-ig a két egyháznak több mint 300 milliárd forintos pluszpénzt jelent majd.
Forrás: www.hirklikk.hu
https://hirklikk.hu/kozelet/karacsonyi-penzeso-a-katolikus-es-a-reformatus-egyhaznak/391521/
Már 45 ezer aláírás van a népszavazásra
Az ellenzék szerint január elejére vagy legkésőbb első felére össze tudják szedni a „jövővédőnek” elkeresztelt, a Diákvárosért és az álláskeresési támogatás kiterjesztéséért elindított népszavazás kiírásához szükséges, kérdésenként 200 ezer aláírást.
A karácsony előtti időszakban pár nap alatt 45 ezer aláírás gyűlt össze. Ha a hatóságok, az Országgyűlés és Áder János köztársasági elnök nem fogja szándékosan húzni az időt, akkor – az érvényes törvény szerint – az országgyűlési választásokkal egy időben kiírhatják a népszavazást. Arról dönthetnek majd a választók: akarják-e, hogy a Diákváros épüljön meg a tervezett helyszínen és ne egy kínai egyetem a magyar adófizetők pénzéből, illetve szeretnék-e az álláskeresési támogatás időtartamát a jelenlegi mindössze háromról kilenc hónapra növelni.
Forrás: www.nepszava.hu
Számoljuk együtt a szavazatokat!
Legyünk felelős állampolgárok és ellenőrizzük együtt a 2022. évi országgyűlési választások tisztaságát!
Jelentkezés:
https://szamoljukegyutt.hu/csatlakozz/
Ha kérdésed van, írj az info@szamoljukegyutt.hu e-mail-címre, vagy hívj bennünket a +36 70 670 4505 telefonszámon!
Fejenként 400 000 forint az államadósság
A Fidesz minden eddigit felülmúló pénzosztogatásba kezdett, abban bízva, hogy ezzel megnyerheti a jövő évi választásokat. Mivel mindezt hitelből teszi, teljesen felborult a pénzügyi egyensúly. Így hát egy ezeregyszáz milliárdos megszorítócsomagot kaptunk a karácsonyfa alá.
A kormány újabb 755 milliárdos elvonásokat, megszorításokat jelentett be a korábbi 350 milliárd után. Beruházások állnak le, és természetesen a megszorítások ürügyén újabb milliárdokat vonnak el az ellenzéki vezetésű Budapesttől.
Az Egészséges Budapest program teljes 13 milliárdját elveszik. Ezek az elvonások a jövőben is rendszeressé válhatnak, mivel az államháztartás hiánya 4 ezermilliárdra rúg, azaz minden magyar lakosra négyszázezer forint tartozás jut. A kormány az elmúlt hónapokban eszeveszett osztogatásokba kezdett, hogy megnyerje a jövő évi választásokat. Erre semmi pénzt nem sajnál, mármint a miénket. A Fidesz úgy gondolkodik, ha nyernek, jöhetnek a még durvább megszorítások, ha vesztenek, akkor az ellenzék fog a csődközeli helyzetbe belebukni.
Forrás: www.napi.hu
https://www.napi.hu/magyar-gazdasag/egy-fore-404-ezer-forint-hiany-jut-magyarorszagon.742602.html
Kiknek kedvez a kamatstop?
A szavazók megnyeréséért Orbán lakossági kamatstopot hirdetett meg pár napja, de ez valójában csak a jelzáloghiteles, változó kamatozású lakáshitelekre vonatkozik, melyeket főként a gazdagabb, több ingatlannal is rendelkező felső középosztály vett igénybe.
A befagyasztás fél évig lesz érvényben, utána viszont óriási kamatugrásra kerül sor, mivel az MNB hetente rendszeresen emeli az irányadó kamatot. A többi hitelre, amit a szegényebbek vesznek igénybe, egyáltalán nem vonatkozik semmilyen stop. A kormány gazdasági intézkedéseinek lényege: a bankoktól, közműcégektől, benzinkutaktól beszedett pénzt osztogatják szét, de gazdaságpolitikájuk növeli az inflációt, gyengíti a forintot, minden drágul, és ennek fájó hatása, mint mindig, végül úgyis a kisembereken csattan.
Forrás: www.24.hu
https://24.hu/fn/gazdasag/2021/12/23/kamat-kamatemeles-mnb-kamatstop-iranyado-rata-jegybank/
https://24.hu/fn/gazdasag/2021/12/23/kamatstop-bankszovetseg-meglepetes/
231. szám (V. évfolyam/51.) | 2021. december 21.
Mese az ingyenes egészségügyről
A Fidesz hatalomra kerülését nagyban segítette a 2008-as népszavazás, amelyben leszavaztatták a 300 forintos vizitdíjat. Azóta olyan egészségügyet hoztak létre, amelyben − kis túlzással − ha van pénzed, élve maradsz, ha nincs, akkor meghalsz.
A 2019-es statisztikai adatok szerint az Európai Unióban csak két ország költött kevesebb pénzt egészségügyre, mint hazánk: Lettország és Ciprus. Magyarország nemzeti összterméke (GDP-je) 4 és fél százalékának megfelelő összeget fordított egészségügyre, az uniós átlag 7 százalék volt. Ez a ráfordítás a legalacsonyabb szint Magyarország történetében 1995 óta.
Ehhez képest sportra, Orbán Viktor kedvenc területére, kétszer többet költünk az EU-átlagnál.
Ennek az lett a következménye, hogy végleg kettészakadni látszik a magyar egészségügy: államira és magánra.
Aki nem tudja kivárni a több hónapos (néha többéves) várólistákat, és pénze is van, az a magánegészségügyben keres megoldást. Nagyon sok család anyagi helyzetét roppanthatja össze egy komolyabb betegség.
Aki minden erőfeszítés ellenére sem tud fizetni, annak marad az állami egészségügy. Kincses Gyula, a Magyar Orvosi Kamara elnöke szerint sajnos megvan az esély arra, hogy az állami és a magánegészségügy teljesen kettészakadhat, ha az állami egészségügy egyre rosszabb szegényellátássá romlik, a tehetősebbek pedig egyre inkább a magánegészségügyet veszik igénybe. Azért is komoly kockázat ez, mert nincs két egészségügyre való orvos és szakdolgozó.
Arról nem is beszélve, hogy vidéken már most gond van az orvosi ellátással. Nem pályáznak az orvosok a kieső helyeken az állásokra, mert a magángyógyítás felé vagy külföldre törekednek. Nem nehéz megjósolni, hogy ebből katasztrófa lesz.
Forrás: www.mfor.hu
Durván nő az állami vezetők száma
Orbán Viktor 2010-ben még azt mondta: „se rangkórság, se kormányzati dáridó” nem lesz jellemző az új hatalomra. Akkor 181 állami vezetővel alakult meg a kormány. Tavaly már 596 tagot számlált, vagyis több mint megháromszorozódott az induló létszám.
Míg 2011-ben csak két miniszteri biztos volt, ma már 61 van: akad, aki az űrkutatásért felel vagy a mohácsi csata évfordulójáért, más a cirkuszközpont felállításáért vagy az Indonéz Köztársaság közúthálózata útdíjfizetésének támogatásáért. Ezeknek a miniszteri biztosoknak a havi fizetése másfél millió forint.
A kormánytagok, államtitkárok, helyettes államtitkárok, valamint kormánybiztosok és miniszteri biztosok bértömege megduplázódott 2018 és 2020 között: 4 milliárd 684 millióról 9 milliárd 356 millió forintra nőtt.
Forrás: www.24.hu
https://24.hu/belfold/2021/12/09/fizetes-emeles-allami-vezetok-szaporodas/#
Dagad a fideszes korrupciós botrány
Kiderült, hogy a nemrég lemondott igazságügyi miniszter-helyettes, Völner Pál, már a kinevezése napján is átvett 5 millió forint kenőpénzt.
Az eddigi információk szerint a végrehajtói kar elnökétől összesen 83 millió forintot kapott. De úgy tűnik, hogy ennél sokkal több pénzről van szó. A végrehajtói kar elnöke közel 900 millió kenőpénzt szedett be a többi végrehajtótól, hogy megkapják az áhított állást.
Telefonbeszélgetései során többször említést tett egy titokzatos „Gazdáról”, aki Völner szintje fölött fedezte őt a kormányzaton belül, és akivel külföldön is rendszeresen találkozott.
Völner Pál Orbán évfolyamtársa volt, és úgy tűnik, hogy a vele kapcsolatos korrupciógyanúról Orbán, Pintér és Varga Judit már hónapok óta tudhatott. Ezért vehették el tőle a végrehajtások felügyeletét október elején.
Forrás: www.hvg.hu
https://hvg.hu/itthon/20211217_Schadl_a_telefonban_beszelt_a_titokzatos_gazdajarol_aki_nem_Volner
Százmilliós beléptetőkapuk a tévészékházban
Valamitől nagyon félnek az MTVA székházában. Összesen öt beléptetőkaput telepítenek, 590 millió forintért, méghozzá golyóálló üvegből.
A recepciós pultot 3 méteres vastag acéloszlopok közé telepített golyóálló biztonsági üveg védi, fölötte még, biztos, ami biztos, egy félméteres rács feszül. A zsilipkapuk is golyóálló üvegből készültek, és három szenzor, egy súlymérő, egy infravörös és egy lézeres érzékelő ellenőrzi, hogy egyszerre csak egy ember lehessen benne. Miután valaki az egyik oldalon belépett, az ajtó bezárul, és a túloldali csak akkor nyílik, ha az illetőnek van saját belépőkártyája, vagy a túloldali biztonsági őr megnyom egy gombot.
Forrás: www.mfor.hu
https://mfor.hu/cikkek/makro/mire-keszul-az-allami-teve-golyoallo-uvegeket-zsilipkapukat-vettek.html
A hitelkamatok az egekben, de a betétekre nem fizetnek többet
A Magyar Nemzeti Bank az elmúlt időszakban már ötször emelte az irányadó kamatot. A bankok minden emelés után azonnal növelték a hitelkamatokat is, a betéti kamatokért viszont nem fizetnek többet. A betéti kamatok táblázata a legtöbb banknál évek óta nem változott. További súlyos problémát jelent a most már 7,4%-ra nőtt infláció, így az emberek kevéske megtakarítása – már akinek még van – egyre jobban elértéktelenedik.
Forrás: www.24.hu
https://24.hu/fn/gazdasag/2021/12/06/bank-betet-kamat-hitel-dragul-kamatemeles/
Még a fideszes fiatalok szerint is csalnak a választáson
Az elmúlt 11 évben számottevően csökkent a Fidesz támogatottsága a fiatalok körében, akik egyértelműen a korrupcióval azonosítják a politikát – derült ki egy friss nemzetközi kutatásból, amelyet 15–29 évesek körében végeztek.
Az egyik legmegdöbbentőbb adat az, hogy még a kormánypárti fiatalok 40%-a is azt gondolja: Magyarországon a választások nem szabadok és nem tisztességesek, miközben az ellenzékieknél ez az arány eléri a 90%-ot.
A magyar fiatalok egyébként nagyon elégedetlenek, végtelenül megosztottak, passzívak, viszont erősen Európa-pártiak.
Forrás: www.szabadeuropa.hu
Gyűlnek az aláírások a népszavazásra
Ha meglesz a 200 ezer aláírás mindkét kérdésre, akkor mi dönthetjük el, hogy az álláskeresési járadék 3 helyett 9 hónap legyen, és azt is, hogy a kínai egyetem helyett inkább Diákváros épüljön, 10 ezer kollégiumi férőhellyel.
Hivatalosan is megkezdődött a Fudan Egyetem (Diákváros) és az álláskeresési járadék ügyében kezdeményezett népszavazás kiírásához szükséges aláírásgyűjtés. Ahhoz, hogy a népszavazást még a választás napjáig biztosan ki kelljen írnia a kormánynak, az ellenzéknek minél előbb össze kell gyűjtenie a 200 ezer aláírást.
Az ünnepi készülődés alatt nem könnyű felhívni az emberek figyelmét erre az ügyre. Pedig a tét nagy, sokak életkörülményein lehetne javítani, ha népszavazáson dönthetnének a szavazók. Éppen ezért az aktivisták az ország nagyvárosaiban több ponton is folyamatosan gyűjtenek, ugyanúgy, ahogyan a pártirodákban is, bár ott december 23-a és 27-e között szünetelni fog az aláírásgyűjtés.
A népszavazás egyik kérdése arra irányul, hogy Európa legrövidebb álláskeresési járadékának időtartamát hosszabbítsák meg 90 napról 270 napra. A másik kérdéssel azt szeretnék elérni, hogy ne az országot eladósító kínai elitegyetem épüljön meg az eredetileg tervezett Diákváros helyett. A Diákvárosban vidékről Budapestre kerülő egyetemisták számára lenne 10 ezer kollégiumi férőhely, és több ezer bérlakás is épülhetne, amivel elkezdődhetne a lakhatási válság felszámolása.
Forrás: www.nyomtassteis.hu
230. szám (V. évfolyam/50.) | 2021. december 14.
Bűnöző lehetett az igazságügyi miniszter helyettese
Völner Pál fideszes parlamenti képviselővel, Varga Judit igazságügyi miniszter helyettesével kapcsolatban megalapozott gyanú merült fel, hogy a Magyar Bírósági Végrehajtói Kar elnökétől hosszabb időn keresztül, rendszeresen, alkalmanként 2−5 millió forintot kapott.
Völner Pál a gyanú szerint a pénzért cserébe konkrét ügyeket intézett a Magyar Bírósági Végrehajtói Kar elnöke kérésének megfelelően. Feltehetően olyanok fizettek neki kenőpénzt, akik végrehajtók szerettek volna lenni. Ő volt a végrehajtások miniszteri biztosa, és ő hagyta jóvá azokat a lehallgatásokat is, amelyek során a Pegasus nevű kémszoftverrel ellenzékieket és újságírókat figyeltek meg. A végrehajtói munka busás, sokmilliós haszonnal járó tevékenység.
Völner parlamenti képviselőségéről nem, de miniszterhelyettesi beosztásáról azonnal lemondott. Egy jogszabály szerint ilyen esetben is jár neki a 4 millió forintos végkielégítés.
Az ellenzék Varga Judit miniszter lemondását is követeli, mivel tudnia kellett Völner zavaros ügyeiről, és képtelen saját tárcáját és beosztottjait felügyelni.
Forrás: www.nyomtassteis.hu
Tizennégy éves csúcson az infláció
A hivatalos adatok szerint novemberben a fogyasztói árak átlagosan 7,4 százalékkal magasabbak voltak az egy évvel korábbinál. Legutóbb 2007. decemberben volt ekkora áremelkedés. Egy neves közgazdász szerint a valóságban ennél is nagyobb lehet a pénzromlás.
Az elmúlt egy évben az üzemanyagok, illetve a dohányáruk ára emelkedett a legnagyobb mértékben, 37,7, illetve 16,8 százalékkal. Egy év alatt az élelmiszerek ára 6,0, ezen belül az étolajé 26,9, a liszté 20,2, a margariné 19,5, a kenyéré 12,1 nőtt.
„Egyre inkább kétségeim vannak azzal kapcsolatban, hogy a hivatalos statisztika pontosan méri-e az inflációt – jelentette ki Surányi György, a Nemzeti Bank egykori elnöke. – Miközben a KSH 3-4 százalékos használtgépkocsi-áremelkedést jelez, a gépjármű-forgalmazók 10-12 százalékos áremelkedésről tájékoztatnak. De bárki, aki vásárol, láthatja, hogy a szolgáltatások árindexe sem felel meg a tapasztalatoknak, legyen szó fodrászról, éttermi vagy tisztítószámláról.”
Forrás: www.nepszava.hu
https://nepszava.hu/3140392_suranyi-gyorgy-benzinnel-oltjak-a-tuzet
Gazdagodik Tiborcz István apja is
Orbán Viktor veje, Tiborcz István pár év alatt bekerült a 100 leggazdagabb magyar közé. Úgy tűnik, az ő édesapját sem hagyják az út szélén.
687 957 333 forint vissza nem térítendő támogatást nyert el az Európai Unió vidékfejlesztési forrásaiból Tiborcz Sándor István, Tiborcz István édesapja. A pénzt erdősítés támogatására kapja, amit a Fejér megyei Csabdin használ majd fel, ahol a család birtoka is található. Az idősebbik Tiborcz ugyanannak a pályázati kiírásnak a forrásaiból részesül, mint amiből egy éve a fia 215 millió forintot nyert el. De jutott pénz Tiborcz István testvérének, Tiborcz Eszternek is. Így összesen csaknem 1,1 milliárd forint vissza nem térítendő támogatást nyert a család az Európai Unió forrásaiból.
Forrás: www.24.hu
Újabb tucatnyi település maradt háziorvos nélkül
Csak októberben annyi településen (13) szűnt meg a háziorvosi szolgálat, mint 2010-ben összesen. Ma Magyarországon 3155 településből 648-ban hiányzik háziorvos.
Az ellátatlan háziorvosi praxisok száma évek óta drámaian emelkedik Magyarországon. Mostanra hat járásban minden második, tizenegyben minden harmadik embernek nincs állandó háziorvosa. A háziorvoshiány leginkább Magyarország leszakadó régióit érinti, mostanában azonban már Budapesten is egyre gyakoribbá válik a probléma.
Novemberben már több mint 856 ezer lakos volt háziorvos nélkül.
Forrás: www.atlatszo.hu
Magyarországon a szegények rövidebb ideig élnek
Egy tanulmány szerint a szegényebb települések lakói rövidebb ideig élnek: a most 45 éves férfiak arra számíthatnak, hogy 7 évvel előbb halnak meg, mint a leggazdagabb településeken.
Megfelelő egészség- és társadalompolitikával csökkenthető lenne a települések közti egyenlőtlenség. A gazdagabb településeken ugyanis jóval közelebb van a gyógyszertár és a szakrendelő, gyorsabban ér ki a mentő, és kevesebb a betöltetlen háziorvosi praxis, valamint többen vesznek részt a szűrővizsgálatokon is. Kevesebben dohányoznak, kevesebb egészségtelen ételt és italt fogyasztanak, és többet sportolnak. A kormánynak tehát komoly felelőssége van az ilyen mértékű területi egyenlőtlenségek csökkentésében.
Forrás: www.nepszava.hu
https://nepszava.hu/3139549_a-szegenysegben-vagyunk-egyenlok
Húszéves a Klubrádió
Magyarország legnépszerűbb, közéleti témákkal foglalkozó rádiója 2001. december 10-én kezdte el sugárzását a budapesti 95.3 MHz-es frekvencián. 2010-től a kormánypárti médiahatóság valóságos hadjáratot folytatott a Klubrádió ellen, aminek következményeként ma már csak interneten fogható.
„Mi sohasem vetemednénk arra, hogy elhallgattassuk azokat, akik nem értenek egyet velünk” – mondta az Európai Parlamentben még 2018 szeptemberében Orbán Viktor. Az európai képviselők nevetésben törtek ki, hiszen mindenki tudta közülük, hogy a 21. században, Európa közepén, Orbán Viktor létrehozott egy olyan államot, amelyben egyetlen országos lefedettségű, független rádió sem létezhet. A Klubrádiót már évek óta csak Budapesten és környékén lehetett fogni, de a hatalomnak még ez is sok volt, ezért 2021. február 15-ével megfosztották a frekvenciájától.
Forrás: www.nyomtassteis.hu
Hogyan hallgass Klubrádiót interneten?
Aki nem csak propagandarádiókat akar hallgatni, annak érdemes megtanulnia a netes rádiózást. Ehhez az alábbi helyeken talál segítséget:
Facebookon „Az internetes Klubrádió (iKlubrádió) elérését segítő csoport”-ban.
Durván nő az állami vezetők száma
Orbán Viktor 2010-ben még azt mondta: „se rangkórság, se kormányzati dáridó” nem lesz jellemző az új hatalomra. Akkor 181 állami vezetővel alakult meg a kormány. Tavaly már 596 tagot számlált, vagyis több mint megháromszorozódott az induló létszám.
Míg 2011-ben csak két miniszteri biztos volt, ma már 61 van: akad, aki az űrkutatásért felel vagy a mohácsi csata évfordulójáért, más a cirkuszközpont felállításáért vagy az Indonéz Köztársaság közúthálózata útdíjfizetésének támogatásáért. Ezeknek a miniszteri biztosoknak a havi fizetése másfél millió forint.
A kormánytagok, államtitkárok, helyettes államtitkárok, valamint kormánybiztosok és miniszteri biztosok bértömege szinte pontosan megduplázódott 2018 és 2020 között: 4 milliárd 684 millióról 9 milliárd 356 millió forintra nőtt.
Forrás: www.24.hu
https://24.hu/belfold/2021/12/09/fizetes-emeles-allami-vezetok-szaporodas/#
A fideszes fiatalok szerint is csalnak a választáson
Az elmúlt 11 évben számottevően csökkent a Fidesz támogatottsága a fiatalok körében, akik egyértelműen a korrupcióval azonosítják a politikát – derült ki egy friss nemzetközi kutatásból, amelyet 15–29 évesek körében végeztek.
Az egyik legmegdöbbentőbb adat az, hogy még a kormánypárti magyar fiatalok 40%-a is azt gondolja: Magyarországon a választások nem szabadok és nem tisztességesek, miközben az ellenzékieknél ez az arány eléri a 90%-ot.
A magyar fiatalok egyébként nagyon elégedetlenek, végtelenül megosztottak, passzívak, viszont erősen Európa-pártiak.
Forrás: www.szabadeuropa.hu
Népszavazás a Diákvárosról és a munkanélküli-segélyek meghosszabbításáról
Ha sikerülne az év végéig 200 ezer aláírást összegyűjteni, akkor az áprilisi országgyűlési választással egyidejűleg akár két olyan kérdésről is szavazhatnánk, amelyek sokak életkörülményein javítanának.
A Karácsony Gergely budapesti főpolgármester által kezdeményezett népszavazás során két kérdésről dönthetünk majd. Az egyik arra irányul, hogy Európa legrövidebb álláskeresési járadékának időtartamát hosszabbítsák meg 90 napról 270 napra. A másik azt szeretné elérni, hogy ne az országot eladósító kínai elitegyetem épüljön meg az eredetileg tervezett Diákváros helyett. A Diákvárosban vidékről Budapestre kerülő egyetemistáknak lenne 10 ezer kollégiumi férőhely, és több ezer bérlakás is épülhetne, amivel elkezdődne a lakhatási válság felszámolása.
Ehhez azonban az kell, hogy december 31-éig az országszerte folyó aláírásgyűjtés eredményeként kérdésenként meglegyen minimum 200 ezer aláírás.
Forrás: www.nyomtassteis.hu
Számoljuk együtt a szavazatokat!
Legyünk felelős állampolgárok, és ellenőrizzük együtt a 2022. évi országgyűlési választások tisztaságát!
Jelentkezés:
https://szamoljukegyutt.hu/csatlakozz/
Ha kérdésed van, írj az info@szamoljukegyutt.hu e-mail-címre,
vagy hívj bennünket a +36 70 670-4505 telefonszámon!
229. szám (V. évfolyam/49.) | 2021. december 7.
Aranyáron épül az M100-as út
Eddig is elképesztő árakon készültek a magyar autópályák, de az M100-as autóút kilométerenkénti 11 milliárdja minden eddigit felülmúl. Akár 10 milliós Audikkal is ki lehetne rakni 4 sorban az épülő autópálya vonalát, az sem kerülne annyiba, mint ilyen áron megépíteni.
Még a súlyosan túlárazott autópályák is kijöttek eddig kilométerenként 3-4 milliárd forintból. Vagyis abszolút rekordnak tűnik a Bicske és Esztergom közé tervezett autóút. A 32,3 kilométeres útszakaszt nettó 345 milliárd forintból építenék meg kétszer két sávon. Azaz kilométerenként 10,7 milliárdot szánnak rá.
A magyar árak eddig is messze elszakadtak más országokétól. Például a horvát A5 autópályán a magyar határ közelében 22 kilométernyi út 20 milliárd forintba került, míg ugyanebben a térségben a magyar oldalon az M6 autópályán 20 kilométert 89 milliárdból hoztak ki.
Az M100-as egészen elképesztő költségét azzal magyarázzák, hogy 3 alagutat kell fúrni, és lesz összesen 52 (!) híd is a 32 kilométeren. (Vagyis átlagosan 600 méterenként.)
A 345 milliárdos projektet – szokás szerint – Fidesz-közeli cégek végzik.
Egyébként Mészáros Lőrinc Ferencváros és Kelenföld közti vasútépítése még ezt az árat is messze túlszárnyalja. Az ott tervezett 56 milliárdos kilométerenkénti ár abszolút világcsúcsnak tűnik. Hiszen például a francia nagysebességű vasút is csak kilométerenként 4 milliárd Ft-ba került.
Forrás: www.nyomtassteis.hu
Váratják a közmunkásokat a béremeléssel
Az év vége előtt születhet meg a kormány döntése a közmunkások bérének emeléséről, ám a mértéke még bizonytalan.
Gulyás Gergely kancelláriaminiszter októberben azt ígérte, hogy a minimálbér felét kapják meg jövőre a közfoglalkoztatottak, de hivatalos döntés még nem született. Ha így lesz, a bruttó 200 ezer forintos minimálbérhez igazítva 85 ezerről 100 ezer forintra emelkedik a közmunkásbér a teljes munkaidőben foglalkoztatottak számára – a választás évében.
2017 januárja után négy év teljesen kimaradt, idén februárban kaptak az érintettek minimális, 4 százalékos emelést, amiből semmit nem éreztek, hiszen azt bőven elvitte az infláció.
Folyamatosan csökken a közfoglalkoztatottak száma: 2019 januárjában még majdnem 120 ezren dolgoztak így, tavaly év elején 99 ezren, most szeptemberben pedig már csak 86 300-an.
Forrás: www.nepszava.hu
http://www.nepszava.hu/3139778_varatjak-a-kozmunkasokat-a-beremelessel
Pótlék helyett alapbérnövelést akarnak a pedagógusok
Felháborítónak tartják a tanárok szakszervezetei, hogy miközben a sztrájkbizottsági tárgyalások még folynak, a kormány egyoldalúan eldöntötte: januártól 10 százalékos ágazati szakmai bérpótlékot kapnak.
A két pedagógus-szakszervezet évek óta tisztességes bért követel, nem pedig bérpótlékot, de ezt a kormány nem értette meg, sőt önmagának is ellentmondva újabb bérpótlékot vezetett be tavaly.
Ne pótlékokkal, hanem alapbérnöveléssel emeljék az illetményeket! A kormány tartsa be eredeti ígéretét, és a folyamatosan növekvő mindenkori minimálbért vegye figyelembe a pedagógus végzettségű foglalkoztatottak fizetésének kiszámításakor! – követelik a tanárok.
Forrás: www.444.hu
https://444.hu/2021/12/03/berpotlekok-helyett-alapbernovelest-kovetelnek-a-pedagogus-szakszervezetek
Már 25-en fagytak meg idén
Az elhunytak többségükben idős, magányos, beteg emberek voltak, akik fűtetlen lakásokban hűltek ki − közölte a Magyar Szociális Fórum.
A fagyhalál olyanokat is magával ragadott, akik a szabad ég alatt éjszakáztak fagyos vagy fagy közeli hőmérsékleten.
A szervezet megjegyezte, nem szükséges nulla fok alatti hőmérséklet ahhoz, hogy valaki végzetesen kihűljön. Elég plusz 5−10 fok is a legyengült, idős, beteg embernek ahhoz, hogy a helyrehozhatatlan bekövetkezhessen.
Forrás: www.magyarnarancs.hu
Hiába a rezsicsökkentés, mi is fizetni fogunk
Az utóbbi hónapokban négy-ötszörösére emelkedett a földgáz ára. Jó, de hát ez minket nem érint − gondolhatjuk, hiszen megvéd minket a rezsicsökkentés. De ez tévedés.
Mert lehet, hogy a mi gázszámlánk nem lesz sokkal magasabb, viszont a cégeknél nincsen rezsicsökkentés, nekik a valódi árat kell fizetniük. Ezért ilyenkor megjelenik az általuk gyártott termékek árában ez a növekedés, amit a végén természetesen mi fizetünk ki.
Forrás: www.penzcentrum.hu
Több élelmiszer olcsóbb Németországban, mint nálunk
Németországban az Aldiban és a Lidlben kapható 33 alapvető élelmiszeri termékből 17-et olcsóbban lehet megvenni, mint nálunk. Miközben az ottani átlagfizetés többszöröse az itteninek.
A hús és a tej ugyan drágább Németországban, de a burgonya, a répa, az alma, a paradicsom, az uborka, a hagyma is olcsóbb Németországban. A banán és narancs szintén kevesebbe kerül.
Németországban a legtöbb esetben 7 százalék a forgalmi adó, Magyarországon néhány kivételtől eltekintve 27 százalék.
Forrás: www.g7.hu
Luxusvillát vett Áder János luxusalapítványa
Másfél milliárdra becsült, 1500 négyzetméteres szecessziós pasaréti villát vásárolt Áder János köztársasági elnök alapítványa abból a pénzből, amit környezetvédelmi célokra kaptak.
A Kék Bolygó Alapítvány évente épp másfél milliárd forint állami támogatást kap. Ráadásul tavaly létrehozott az alapítvány egy Kék Bolygó Klímavédelmi Kockázati Tőkealapot, amit a kormány azonnal 5 milliárd (!) forinttal megtámogatott. Ez az összesen 6,5 milliárd forint borzalmasan nagy összeg. Ha egy falusi civil szervezetnek évente jutna 1 millió forint, akkor abból már rengeteg mindent meg tudnának csinálni. Nos, 6500 ilyen kis civil szervezet pénzét viszi el ez az egyetlen alapítvány.
Forrás: www.24.hu
https://24.hu/belfold/2021/11/30/ader-janos-milliardos-villa-pasaret-tordai-bence/
https://24.hu/belfold/2021/11/26/magyar-kozlony-ader-janos-kek-bolygo-klimavedelem/
Megint világelsők vagyunk covidhalálozásban
Magyarországon az elmúlt egy hétben nyolcpercenként halt meg covidfertőzött. Az egymillió lakosra számított, koronavírussal összefüggő halálozásban hazánk Grúziát, Örményországot, Ukrajnát és Litvániát megelőzve az első helyen áll az egész világon.
Orbán Viktor péntek reggel a Kossuth rádióban azt mondta, hogy szerinte nálunk azért nem kellett szigorúbb intézkedéseket hozni, szemben Ausztriával, mert az osztrákoknál „egy ilyen vírusjárvány esetén az ellátásba bevonható ágyaknak a száma jóval kisebb, mint Magyarországon, vagyis a kórházi ellátási kapacitás gyengébb, mint Magyarországon”.
Mindenesetre az osztrákoknál pénteken 3180-an voltak kórházban, nálunk 7463-an, ott 68-an haltak meg, nálunk 191-en.
A megyei fertőzöttségi adatokból az látszik, hogy Zalában látványosan romlik a helyzet. Az elmúlt két hétben továbbra is Szolnok és Bács-Kiskun megyében találták a legtöbb fertőzöttet lakosságarányosan.
Összességében már több mint 35 ezren haltak meg a járvány kezdete óta hazánkban covidfertőzés következményeként.
Forrás: www.444.hu
https://444.hu/2021/12/04/8-percenkent-halt-meg-covid-fertozott-magyarorszagon-az-elmult-egy-hetben
228. szám (V. évfolyam/48.) | 2021. november 30.
Ötmilliárdért vett covidteszteket semmisít meg a kormány
Egészen hihetetlen, ami történt. A Fidesz-kormány a mi pénzünkön megvett PCR-teszteket inkább hagyta raktárakban megrohadni, de nekünk nem adtak belőle ingyen. A lakosságot arra kényszerítették, hogy vegye meg magának darabját 14−19 ezer forintért.
Mint ismert, tavaly, a kapkodó és átláthatatlan kormányzati beszerzések idején nemcsak lélegeztetőgépeket vásárolt elképesztő mennyiségben a kormány, hanem PCR-teszteket is.
Mi kerül ebből most a kukába? A Fosun típusú tesztből – ennek darabja 6070 forint volt − 3,4 milliárd forintért vásárolt a Külügyminisztérium. Ezek idén március végén, április elején jártak le. A Clinomics termékéből 161 millió forintért vásárolt, ennek darabára 2593 forint volt, és 2021. április 20-án jártak le. Továbbá vettek 1,355 milliárdért a Maccura tesztjéből is – ennek darabjáért 4106 forintot fizetett a magyar állam, vagyis a magyar adófizetők. A Maccurák is idén tavasszal, azaz április 7. és 13. között jártak le.
Vagyis közel 5 milliárd forint értékű, tavaly beszerzett és időközben lejárt tesztet selejtez le az állam. Ráadásul a tesztek megsemmisítése további súlyos milliókba kerül.
Idén tavasszal, amikor a harmadik hullám kezdődött, minden teszt segíthetett volna abban, hogy az emberek tisztában legyenek azzal, hogy megfertőzhetnek-e másokat, vagy nem.
A családok erőn felül fizettek-fizetnek akkor, ha a munkájuk vagy egyéb előírás miatt szükségük van PCR-tesztelésre. Az állam ezeket a teszteket egy forinttal sem támogatja, a piacon pedig 14 ezer és 19 ezer forint között kell fizetni értük.
Egyes szakértők szerint van olyan eljárás, amivel a most megsemmisített teszteket is meg lehetett volna menteni.
Forrás: www. jelen.media.hu
Kukászsákokban vitték a 600 milliót a fideszes képviselőnek
Nem akármilyen részletek derültek ki Simonka György fideszes országgyűlési képviselő büntetőtárgyalásán. Egy tanúként meghallgatott építési vállalkozó arról beszélt, hogy a pályázatokon megnyert pénz 45 százalékát vissza kellett adnia Simonkának.
A közbeszerzések előtt megkapta a pontos számokat Simonkától, így fillérre tudta, milyen ajánlattal lehet győzni – vallotta a hódmezővásárhelyi ENORA Kft. egykori ügyvezetője, G. András. Simonka Györgyöt és 32 társát azzal vádolják, hogy egymással összejátszva loptak el uniós forrásokat. G. András elmondta, hogy megközelítően 600 millió forintot osztott vissza Simonkának. Ennyi pénz leszállításához azonban már szatyrokra és szemeteszsákokra volt szüksége.
Simonka György tagadta, hogy ilyesmi történt volna.
Forrás: www.magyarnarancs.hu
Hillary Clinton: Magyarországot egy kapzsi és korrupt vezető irányítja
Száz ország vesz részt az Amerika által szervezett demokráciakonferencián, de Magyarország – egyedüliként az Európai Unió tagjai közül – nem lehet ott, mert a szervezők úgy látják, hogy hazánk már nem tekinthető teljes értékű demokráciának.
Az Egyesült Államok csak olyan országokat hív meg a három hét múlva esedékes demokráciacsúcsra, amelyek magasra teszik a lécet maguk és mások számára a demokratikus értékek terén – közölte az amerikai külügyminisztérium.
Hillary Clinton, az Obama-kormány külügyminisztere úgy nyilatkozott, hogy Magyarország élén − több más államhoz hasonlóan − olyan vezető áll, aki egyszemélyi hatalommal, kapzsisággal és korrupcióval irányítja az országát.
Forrás: www.nepszava.hu, www.168ora.hu
Az aprópénzért is lehajolnak
Magyarország nyolcadik leggazdagabb embere, Széles Gábor is kapott a szegény falvak kisboltjait támogató forrásból 62 millió forintot.
Széles Gábor egyébként a Videoton Holding Zrt. és a kormánypárti Magyar Hírlap tulajdonosa, vagyonát 156,6 milliárd forintra becsülik. A Zalacsányban lévő kisboltja mellett az ugyanezen a településen található Batthyány Kúria és Kastélyszálló fejlesztésére is kapott 101 millió forint vissza nem térítendő állami támogatást a Magyar Turisztikai Ügynökségtől.
Forrás: www.444.hu
Számoljuk együtt a szavazatokat!
Legyünk felelős állampolgárok, és ellenőrizzük együtt a 2022. évi országgyűlési választások tisztaságát!
Jelentkezés:https://szamoljukegyutt.hu/csatlakozz
Ha kérdésed van, írj az info@szamoljukegyutt.hu e-mail-címre,
vagy hívj bennünket a +36 70 670 4505 telefonszámon!
Műtétjének időpontja: 2024. szeptember 7.
Újra leállították a műtétek jó részét és a daganatos emberek szűrését. Már most lényegesen több a várakozó, mint májusban, a legutolsó műtétistop-intézkedéscsomag végén.
Minden halasztható műtétnek minősül, ami nem daganatos beteg operációja vagy életmentő műtét.
Az előző körös, tavaly novemberi műtéti halasztások idén májusig tartottak. Akkor nagyjából 35 ezren várakoztak különböző műtétekre, a legtöbben szürkehályog-műtétre, térdprotézisre, csípőprotézisre. Most is hasonló a helyzet, csak már 49 ezer magyar vár műtétre a várólistákon.
Vannak kórházak, ahol térdprotézisre 2024 őszére adnak időpontot. A várakozási idő persze rövidülhet, mert közben sokan meg fognak halni.
Eközben Orbán Viktor a szokásos pénteki rádiós interjújában azt mondta: „furcsa dolog, de a Magyarországon bevethető járványkapacitások jóval nagyobbak, mint a nyugat-európaiak”.
Forrás: www.szabadeuropa.hu, www.klubradio.hu
https://www.szabadeuropa.hu/a/varolista-egeszsegugy-mutet-halasztas-kasler/31558695.html
Még soha nem volt ilyen gyenge a forint
Folytatódik a forint mélyrepülése, a múlt héten már 370 forintnál is többet kértek egy euróért, ami történelmi mélypontnak számít. A nemzetközi folyamatok mellett a magas infláció és a rossz járványadatok játszanak szerepet a gyengülésben, illetve rosszat tesz a forint megítélésének a magyar kormány folyamatos vitája az Európai Unióval.
Forrás: www.444.hu
https://444.hu/2021/11/23/ujra-negativ-rekordot-dontott-a-forint-arfolyama
Összeomolhat a távhőpiac a gázáremelkedés miatt
Sok város önkormányzati tulajdonú távhőcége kapott figyelmeztetést az utóbbi hetekben a gázkereskedőjétől: fizessenek többet a gázért, vagy felmondják a szerződésüket. A távhőcégek viszont az úgynevezett rezsicsökkentés miatt a lakosságtól nem kérhetik el a gáz valódi árát.
A polgármesterek úgy érzik, három rossz lehetőség áll előttük. Valahonnan rengeteg pénzt kell nagyon gyorsan szerezniük földgázra, egy olyan év végén, amikor az állam a járványra hivatkozva elvette a bevételeik jelentős részét.
Vagy azt kockáztatják, hogy december végén vagy január elején lesznek napok, amikor nem tudják fűteni a lakótelepeiket, mert nem kapnak gázt.
Netán átadják a távhőcégüket is az államnak.
A kereskedők azt állítják, hogy nem nyerészkedni akarnak, hanem tényleg olyan mértékű árrobbanás van, amit muszáj áthárítaniuk, különben csődbe mennek, és nem tudnak gázt adni.
Forrás: www.444.hu
https://444.hu/2021/11/29/osszeomlik-a-tavhopiac-a-gazaremelkedes-miatt
227. szám (V. évfolyam/47.) | 2021. november 23.
Ki telepít be migránsokat?
Csak 2019-ben több mint 50 ezer külföldi munkavállalót engedett be Orbán Viktor Magyarországra. Húszezer külföldit pedig letelepedési kötvényekkel, pénzért, ugyancsak ő hozott be. Soros György egyetlen embert sem, nem is tudott volna, hiszen hazánkba csak a magyar kormány engedélyével léphet be bárki is – állítja Márki-Zay Péter.
Az ellenzék közös miniszterelnök-jelöltje a röszkei határállomás közelében egy úgynevezett „migránsszámláló” táblát állított fel, amivel azt szeretné megmutatni, hogy „Orbán Viktor nem bevándorlásellenes, sőt, ő szervezi a migrációt, nála több migránst senki nem hozott be”. Márki-Zay szerint Soros György egyetlenegy migránst sem hozott be Magyarországra, és ha akart volna, akkor sem tehette volna ezt meg, hiszen Magyarországra csak a magyar kormány engedélyével léphet be bárki.
Bejelentette, hogy akkor is marad a kerítés, ha tavasszal az ellenzék nyeri a választásokat. Azt mondta, erről Gyurcsány Ferencet is meggyőzte már.
A kerítést Márki-Zay az illegális migráció megakadályozása működő elemének nevezte, viszont azt ígérte, felülvizsgálják az Orbán által pénzért, letelepedési kötvényekkel betelepített mintegy húszezer migránst, és közülük ki fogják szűrni a bűnözőket. Szerinte Orbán 2019-ben 55 ezer, 2020-ban pedig 43 ezer „Európai Unión kívüli migránst telepített be Magyarországra”.
Fontos tisztázni néhány fogalmat. Migráns az, aki a saját országából egy másikba költözik. Ezek lehetnek például munkavállalók, de menekültek is. Az igazi menekülteknek – akik például háborús helyzet miatt hagyták el hazájukat – joguk van beadni a menedékkérelmüket, amit elbírálnak. Illegális, törvénytelen a migráció akkor, ha valaki engedély nélkül lépi át a határt. Ezt az ellenzék is elítéli.
Forrás: www.444.hu
https://444.hu/2021/11/18/marki-zay-szamitasai-szerint-orban-viktor-vegrehajtotta-a-soros-tervet
Választási csalásra készül a Fidesz?
A korábbi választásokon tömegesen vettek részt olyan magyar állampolgársággal rendelkező emberek, akik ténylegesen Ukrajnában élnek, ide csak bejelentkeztek, nemegyszer több százan egy lakásba. Ez persze törvénytelen volt. Eddig.
Most azonban a Fidesz parlamenti többsége elfogadott egy törvénymódosítást, aminek értelmében a jövőben nem kell ténylegesen azon a lakcímen élnie annak, aki valahova bejelentkezik. Vagyis azoknak, akik csak szavazni jönnek át egy pár órára, de ténylegesen nem itt élnek, már nem kell semmitől sem tartaniuk.
Az ellenzék szerint ebből nyilvánvalóan következik, hogy szervezett választási csalásra készül a Fidesz. Ha azokba a körzetekbe, ahol kicsi szokott lenni a különbség a választáson a Fidesz és az ellenzék között, bejelentenek néhány száz külföldön élőt, akkor ezzel akár a maguk javára is billenthetik ezekben a körzetekben a választás végeredményét.
Az Ukrajnában élő magyarok – és gyakran nem magyarok – számára úgy tette vonzóvá ezt a lehetőséget a Fidesz-kormány, hogy aki itteni lakcímmel is rendelkezik, az magyar nyugdíjat kap, ami jelentősen meghaladja az ukrán, sőt, néha a magyar átlagot is.
Az ellenzéki pártok közösen fordultak az Alkotmánybírósághoz, mert törvénytelennek tartják a jogszabály-módosítást.
Forrás: www.hang.hu
https://hang.hu/helykozijarat/lakcimet-vettek-maguknak-nehany-tizezer-forintert-133522
Pénz helyett levelet küldött az Unió
Hosszú hónapok óta nem jön pénz az Unióból, pedig Orbán Viktor nagyon számított a 2500 milliárd forintos helyreállítási támogatásra. Az EU azonban garanciákat követel arra, hogy nem lopják el ezt a pénzt is.
Hivatalos levélben szólította fel az Európai Bizottság Magyarországot, hogy nyugtassa meg őket a korrupciós kockázatokkal és a közbeszerzések átláthatóságával kapcsolatban. Ez a feltétele annak, hogy elfogadják a magyar helyreállítási tervet. Pénz csak ez után jöhet.
Forrás: www.hvg.hu
https://hvg.hu/gazdasag/20211119_jogallamisagi_eljaras_europai_bizottsag
Hatvanmilliós végkielégítés
A Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) most lemondott elnöke az Állami Számvevőszék alelnöke lesz, havi csekély 4,2 millióért, de a korábbi munkahelyéről sem üres kézzel távozott.
Karas Mónikát, az NMHH elnökét 2013-ban kilenc évre választották meg, ő azonban most, egy évvel előbb lemondott. Ezzel a trükkel ismét a jelenlegi kormánypárti többség dönthet arról, hogy ki irányítsa a médiát a következő kilenc évben. Így – a terveik szerint – a Fidesz akkor is megőrzi befolyását a sajtóra, ha tavasszal veszít a választásokon.
Karas Mónika az Állami Számvevőszék alelnökeként havi 4,2 milliót fog keresni. De az NMHH éléről sem távozott üres kézzel, összesen bruttó 61,6 millió forint lelépési pénzt kapott. Ha valakinek történetesen 100 ezer forint a nyugdíja, akkor ennyi pénzt 51 év alatt kapna kézhez – mármint ha megérné.
Amikor a Fidesz 2010-ben hatalomra került, akkor a kétmillió forint feletti, úgynevezett „pofátlanul magas” végkielégítések ellen – visszamenőlegesen – törvényt hozott, 98 százalékos különadóval sújtva azokat. Persze már rég nincs életben ez a törvény, hiszen most már az ő embereiket érintené.
Forrás: www.24.hu
https://24.hu/belfold/2021/11/19/karas-monika-peldatlan-vegkielegites-allami-szektor/
Huszonnégyezerhez közelít egy heti nagybevásárlás
Az Európai Unióban harmadik helyen állunk a 6,6 százalékos októberi inflációs adatunkkal. Ennél nagyobb pénzromlást csak két országban mértek, Litvániában (8,2%) és Észtországban (6,8%).
A bevásárlóközpontokban októberben két számjegyű volt az árdrágulás, az étolaj ára 30, a burgonyáé 27, a margariné 19%-kal nőtt tavalyhoz képest. De tucatnyi termék drágult 10 százalékot meghaladó mértékben tavaly októberhez képest. Egyheti nagybevásárlás összköltsége a 24 ezer forintot közelíti.
Mivel nőnek az energiaárak, a cégeknél pedig nincs rezsicsökkentés, így előbb-utóbb a pluszköltségeiket átterhelik a fogyasztókra.
Forrás: www.444.hu, www.privatbankar.hu
https://444.hu/2021/11/17/az-eu-ban-magyarorszagon-mertek-a-harmadik-legmagasabb-inflaciot
Négy százalékkal vezet az ellenzéki lista
Ha most vasárnap lenne az országgyűlési választás, akkor 72 százalékos lenne a részvételi hajlandóság, a Fidesz–KDNP-re 37 százalék szavazna, az ellenzék közös listájára 41 százalék – derült ki a Závecz Research közvélemény-kutatásából.
A pártok közül a Fidesz–KDNP vezet 37 százalékkal, a Demokratikus Koalíció követi 18 százalékkal, utána a Jobbik 6, a Momentum 5, az MSZP, az MKKP és a Mi Hazánk 4, az LMP 3, míg a Párbeszéd 2 százalékon áll. Rákérdeztek az ellenzék közös miniszterelnök-jelöltje, Márki-Zay Péter nevével fémjelzett Mindenki Magyarországa Mozgalomra is, ők 3 százalékon állnak.
Forrás: www.hvg.hu
https://hvg.hu/itthon/20211117_zavecz_kutatas_fidesz_ellenzek_lmp
Számolj velünk, hogy minden szavazat célba érjen!
Tudtad? 2018-ban a 10 000 szavazókör 40%-ában hiányzott legalább egy ellenzéki számláló. Jelentkezz most, hogy 2022-ben már mindenütt ott lehessünk. Mert a jövőt nem csak a szavazatoddal alakíthatod, hanem azzal is, hogy őrködsz a szavazás tisztasága felett.
Jelentkezz szavazatszámlálónak!
www.20k.hu
facebook.com/20k22
226. szám (V. évfolyam/46.) | 2021. november 16.
Vágtat az infláció, zuhan a forint
A legrosszabb várakozásoknál is magasabbra nőtt az infláció: átlagosan 6,5 százalékkal nőttek a fogyasztói árak októberben. Eközben a forint árfolyama is a történelmi mélypontjának közelébe került.
Ez az inflációs adat kilencéves rekordot jelent, utoljára 2012 októberében volt ennél nagyobb az infláció, a második Orbán-kormány idején. Azt ugyan várni lehetett, hogy az egy hónappal korábban mért 5,5 százalékosnál magasabb lesz a szám, de végül még a leginkább pesszimista elemzői várakozásoknál is rosszabb lett.
A legdurvábban, 13 százalékkal az üzemanyagok árai szálltak el. Majdnem ekkora, 11,3 százalékos áremelkedést mértek a szeszes italok és a dohányáruk csoportjában. Kiemelkedő az étolaj 30,4, valamint a krumpli 26,7 százalékos drágulása, de a margarin és a zsiradékok is 18,8, a liszt pedig 12,5 százalékkal kerül többe, mint egy éve ilyenkor, sőt, ha valaki nem otthon szeretne enni, annak a munkahelyi étkezés 10,5 százalékos drágulásával is számolnia kell. A baromfi 9,3, a hal 8,2, a kenyér 8,1, a tojás 7,5 százalékkal kerül többe.
Eközben a múlt héten a forint is történelmi szintre gyengült a dollárral szemben, 320,7 forintot kellett fizetnünk a dollárért, ami néhány nap alatt 3 százalékos változást jelentett, hiszen a hét elején még 311 forint volt az amerikai fizetőeszköz árfolyama.
A forint gyengítésével tulajdonképpen „ellopják a pénzt az emberek zsebéből”, mivel a bérből, fizetésből és egyéb járulékokból élők gyengébb forint esetén kevesebb árut tudnak megvásárolni a boltokban, a nyugdíjasok juttatása is kevesebbet ér – ezt Orbán Viktor mondta 2004-ben, amikor nem ő volt hatalmon. 2008-ban – amikor 274 forint volt egy euró (most 367 Ft) – az is elhangzott a szájából, hogy „a miniszterelnök-csere a megoldása a forintválságnak”.
Forrás: www.hvg.hu, www.napi.hu
https://hvg.hu/gazdasag/20211109_inflacio_ksh_dragulas
Akkor sem zárhatnak be a benzinkutak, ha veszteségesek
Egy friss kormányrendelet szerint a benzinkutak üzemeltetői nem zárhatnak be ideiglenesen csak azért, mert a normál üzemanyagok befagyasztott árai mellett nem éri meg nyitva tartaniuk.
Ha a kormány nem maximálta volna az üzemanyagok árát 480 forintban, akkor még kevesebb esélye lenne az infláció megállítására. Hiszen az üzemanyagok egyre növekvő ára érezteti a hatását a szállításban, majd a termékek árában is.
Az árcsökkentést azonban nem az üzemanyagok adótartalmának mérséklésével érte el, hanem átterhelte a benzinkutakra. Vagyis ezek a töltőállomások akkor is kötelesek nyitva tartani, ha veszteségesek.
Ha valaki bezárna, azt akár 3 millió forintra büntethetik, majd a kormány ellentételezés nélkül (ideiglenesen) átadhatja a kutat egy másik üzemeltetőnek.
Forrás: www.444.hu
Népszerűbb Márki-Zay, mint Orbán
Bár Orbán Viktort még többen ismerik, mint az ellenzék közös miniszterelnök-jelöltjét, mégis 12 százalékponttal népszerűbb Márki-Zay Péter, aki éppen a múlt héten folytatott sikeres tárgyalásokat az Európai Unió meghatározó politikusaival.
A Republikon Intézet legfrissebb kutatásából az derült ki, hogy a válaszadók 55 százaléka kedveli Márki-Zay Pétert, míg Orbán Viktort csak a megkérdezettek 43 százaléka.
Az ellenzék közös miniszterelnök-jelöltje a múlt héten járt az Európai Unió központjában, ahol tárgyalt hat uniós biztossal és az Európai Parlament frakcióvezetőivel is.
A tárgyalásokon elmondta, hogy fő célja a sajtószabadság, a jogállam és a demokrácia helyreállítása, az elszámoltatás végrahajtása, valamint a korrupció megszüntetése. Megválasztása esetén az uniós forrásokat az emberek és az önkormányzatok javára kívánja fordítani. A letelepedési kötvények, a lélegeztetőgépek és kínai vakcinák beszerzését ki kell vizsgálni. A legfőbb ügyész, a Kúria és a médiahatóság vezetője pedig nem maradhat hatalomban. Márki-Zay szerint mind a 106 egyéni választókerület megnyerhető, erős kampánnyal, az emberek meggyőzésével.
Forrás: www.hang.hu
https://hang.hu/belfold/republikon-orban-viktor-ismertebb-de-marki-zay-peter-nepszerubb-133052
Már egymás ellen harcolnak a Fidesz-közeli vállalkozók
„Az igazságszolgáltatással is szövetkező bűnözői maffiák miatt az ön vagyona sincs biztonságban!” Ezt a meglepő kijelentést az ismert Fidesz-közeli nagyvállalkozó, Vitézy Tamás tette, akinek horvátországi vállalkozásait vették el tőle ugyancsak jobboldali vállalkozók – szerinte törvénytelen módon.
Vitézy bevett bűnözői gyakorlatnak nevezi, hogy ha bármilyen sikeres vállalkozást, vagyont irigykedve megkívánnak egyes „befektetők”, azt banki, felszámolói, bírói, végrehajtói segédlettel erre szakosodott ügyvédek hadával, nyomozók, ügyészek bűnözői részvételével el is veszik. „Ez az együttműködő kör egy jól bejáratott, minden részvevőt busásan megfizető maffia” – fogalmaz.
Vitézyé volt az egyik legnagyobb horvátországi turisztikai vállalkozás szállodákkal, kikötőkkel, kempinggel és egyéb építési területekkel, amellyel felkerült a tíz leggazdagabb horvát listájára.
A történetben egy másik ismert Fidesz-közeli vállalkozó mellett még Mészáros Lőrinc neve is felbukkan. Vitézy perek sorozatával próbálja visszaszerezni a vagyonát, de annyira nem bízik a Fidesz-kormány igazságszolgáltatásában, hogy a nyilvánosság elé tárta azoknak a neveit, akik szerinte maffiamódszerekkel semmizték ki őt.
Forrás: www.hvg.hu
https://hvg.hu/itthon/20211112_vitezy_tamas_vallalkozo_ner_igazsagszolgaltatas_uzlet
A Nyomtass te is! a parlamentben
Hetilapunkat hozta fel pozitív példaként a jövő évi költségvetésről szóló parlamenti vitában Potocskáné Kőrösi Anita, a Jobbik képviselője. Tiltakozott az ellen, hogy a kormány 131 milliárd forintra kívánja emelni az állami rádiók és tévék (például Kossuth rádió, M1 televízió) támogatását, amelyek tájékoztatás helyett csak kormánypropagandát sugároznak. Ezért van szükség a Nyomtass te is! hetilapra, amelyet mikroadományokból nyomtatnak, és önkéntesek juttatnak el országszerte a postaládákba, hogy valódi híreket is kapjanak az emberek.
Forrás: www.nyomtassteis.hu
Számoljuk együtt a szavazatokat, legyünk felelős állampolgárok, és ellenőrizzük együtt a 2022. évi országgyűlési választások tisztaságát! Jelentkezés:https://szamoljukegyutt.hu/csatlakozz Ha kérdésed van, írj az info@szamoljukegyutt.hu e-mail-címre, vagy hívj bennünket a +36 70 670-4505 telefonszámon!
Mese a tandíjmentes egyetemről
A Fidesz kezdeményezésére 2008-ban népszavazást tartottak a 300 forintos vizitdíjról és a havi 2000 forintos egyetemi tandíjról. A szavazók többsége úgy döntött, hogy nem akar tandíjat fizetni.
Orbán Viktor nagyrészt ennek a népszavazásnak köszönhette aztán a hatalomra jutását. Majd a következőket tette: betiltották a „tandíj” szó használatát, és átkeresztelték „önköltséges képzésre”. És fokozatosan elkezdték csökkenteni az ingyenes helyek számát, miközben egyre növelték az önköltségesekét.
2010-ben még 213 984 főt vettek föl ingyenes helyre, 2018-ban már csak 161 676 főt.
A havi 2000 forinttal szemben 2019-ben félévente 150 ezer és egymillió forint közötti összeget kellett fizetniük az önköltséges főiskolásoknak, egyetemistáknak.
Hát így tette Orbán Viktor tandíjmentessé a felsőfokú tanulmányokat.
Forrás: www.kolozsvaros.com
https://kolozsvaros.com/2021/11/07/a-nagy-vizitdij-es-tandij-atveres
Kitől jön a nyugdíjprémium?
Akadnak idősek, akik úgy fogalmaznak, hogy „a Viktor küldött nekünk nyugdíjprémiumot”. Nem, soha semmiféle pénz nem származik Orbán Viktortól, hanem mindig csak az ön adójából.
Maga a miniszterelnök is szeret úgy beszélni, hogy „én adtam nektek”. Ez pedig csak akkor lenne igaz, ha Orbán Viktor a saját fizetéséből adna valakinek.
A kormánynak azonban onnan van a pénze, hogy ha ön bármit vásárol a boltban, akkor a kifizetett árnak a 27 százaléka visszakerül az államhoz. Ezt hívják általános forgalmi adónak (áfa), ami mellesleg nálunk a legmagasabb egész Európában.
Vagyis ha egy nyugdíjas csak egy kiflit vesz, akkor is adózik! És persze azok, akik még aktívan dolgoznak, rengeteg másféle adót is befizetnek az államnak. Az állam ebből gazdálkodik, tehát mindig csak a miáltalunk befizetett adókból tud bármit is adni nekünk.
A nyugdíjasoknak járó időnkénti pluszpénzekről pedig vagy a parlament dönt, vagy a kormány, korábban meghozott jogszabályok alapján. De semmiképpen nem Orbán Viktor egy személyben.
Forrás: www.nyomtassteis.hu
225. szám (V. évfolyam/45.) | 2021. november 8.
Durvul a járvány, kevés a beoltott, a kormány tehetetlen és titkolózik
Az új covidfertőzöttek száma nálunk emelkedik leggyorsabban a világon, egyre többen vannak kórházban, lélegeztetőgépen. Miközben oltások tekintetében messze lemaradtunk az európai átlagtól, a kormány nem hajlandó elárulni, hogy a kórházba kerülteknek van-e oltásuk, illetve mivel és hányszor vannak beoltva.
Míg egy hónapja még naponta 10-15 ember hunyt el, mostanra ez a szám 70-80-ra nőtt. Az elmúlt két hétben háromszorosára emelkedett a kórházban ápolt covidosok száma, miközben egy éve, a második hullámban csak két és félszeres volt a növekedés ugyanebben az időszakban. A sajtó és az ellenzék továbbra is hiába kéri, Magyarországon nem közölnek adatokat arról, hogy a most lélegeztetőgépen lévők (november 8-án már 434-en) vagy az elhunytak hány százaléka oltatlan, melyik vakcinával oltották őket és hány oltást kaptak.
Például Romániában ezzel szemben napi szinten megismerhetők ezek az adatok. Az erdélyi Krónika szerint a november 3-án jelentett 451 halálos áldozat közül 411-en nem voltak beoltva (92 százalék). Egy hazai kórházból kiszivárgott adatok szerint a delta variáns az oltottakat is megfertőzheti ugyan, de súlyos szövődmények többnyire az oltatlanoknál alakulnak ki. Az osztályon ápolt oltatlanok között akad huszonéves is és több negyvenes-ötvenes ember.
A Magyar Orvosi Kamara véleménye az, hogy az oltás önmagában már nem fogja megállítani a járványt, maszkhordással, távolságtartással és korai kezeléssel azonban lassítani lehetne. Különösen veszélyben vannak a 60 éven felüliek, akik közül 479 ezren még mindig nem kaptak oltást. A magyar oltási kampány jószerével kimerül abban, hogy elárasztották az utakat „Magyarország működik”-plakátokkal. Egész nyáron alig haladt előre az oltási folyamat, az emberekben hamis biztonságérzet alakult ki.
A kormány nem merte felvállalni a felelősséget az oltások kötelezővé tételének ügyében sem. Áttolta a döntést a munkaadókra, akik természetesen nem rendelkeznek sem adatokkal, sem orvosi ismeretekkel. Ráadásul a hiányos tájékoztatás miatt még mindig milliók félnek az oltásoktól, így azt kockáztatják a munkaadók, hogy működésképtelenné teszik a cégüket, ha kötelezni akarják a dolgozókat. A kormány viszont mutogathat majd a cégekre, hogy azért sok a haláleset, mert a munkaadók nem rendelték el a kötelező oltást.
Csak reménykedhetünk abban, hogy nem veszítünk el egy újabb kisvárosnyi embert az eddigi több mint 31 000 után.
Forrás: www.nyomtassteis.hu
Újra emelkedik a szegények száma
Nyolc év csökkenés után újra nőtt a szegénységben vagy társadalmi kirekesztettség veszélyében élők száma, ami 1 752 000 embert jelent – derült ki a Központi Statisztikai Hivatal friss jelentéséből. A legszegényebbek fejenként bruttó 46 ezer forintból élnek havonta.
Az előző évhez képest 51 ezer fővel emelkedett azoknak a magyaroknak a száma, akik szegénységben élnek, vagy a társadalmi kirekesztődés fenyegeti őket.
Jelentősen nőtt a gyerekek szegénységi kockázata is: a 18 évnél fiatalabb magyarok 20,2 százaléka szegénységben vagy társadalmi kirekesztettség veszélyében élt, ami 2,5 százalékpontos növekedés volt egy év alatt.
A legdurvábban a romák helyzete romlott, ami a válság előtt is nagyon rossz volt. Már 2019-ben is a romák 52,9 százaléka szegénységben vagy társadalmi kirekesztettség veszélyében élt, de ez az arány 2020-ra hatalmasat ugrott, 66,6 százalékosra nőtt.
Forrás: www.hvg.hu
https://hvg.hu/gazdasag/20211105_szegenyseg_eletszinvonal_ksh_jovedelem
Audit és villát vettek a határon túl élő magyaroknak szánt pénzből
Kövér László, az országgyűlés elnökének kabinetfőnöke, Veress László családja használ egy II. kerületi ingatlant, amit egy elvben határon túli magyarokat támogató alapítvány vásárolt meg. Az alapítvány egy Kövér Lászlóval baráti viszonyt ápoló tajvani milliárdos közbenjárásával jutott hozzá több mint 300 millió forinthoz, a külföldről támogatott szervezetek listájára mégsem került fel. A pénzből a villalakáson túl egy Audi A6-osra is futotta, amit a kuratórium elnöke használ, a sógornője pedig 1,8 millió forint adományt kapott, bár nem is határontúli.
Az ötszobás, 164 négyzetméteres lakást 240 millió forintért vásárolta meg 2019 nyarán a Magyar Tehetségekért Határtalanul nevű alapítvány.
Forrás: www.24.hu
Utolsó előtti helyen a női egyenjogúságban
A nők nem kapnak a hatalomból, de legalább jut idejük mosogatni – így foglalható össze annak a kutatásnak az eredménye, amiből kiderül, hogy a 27 európai uniós ország közül a 26. helyen áll Magyarország a nemek közötti egyenlőség terén.
Az Európai Unió országai közül egyedül Görögországot előzzük meg, őket is csak néhány területen.
Mivel a nők alig kerülnek a politikai és társadalmi döntéshozatal közelébe Magyarországon, nem véletlen, hogy a nemek közötti legnagyobb szakadékot a hatalom területén mérték nálunk. Az utolsó tíz évben ráadásul nőtt is a különbség: a nőket leginkább a gazdasági döntéshozatali pozíciókból hagyják ki, ezzel pedig sikerült az utolsó helyre leküzdenünk magunkat ezen a téren.
Nagy űr tátong a magyar nők és férfiak közötti a házimunka megoszlásában is: míg a nők több mint fele minden nap végez házimunkát, a férfiaknak csupán 13 százaléka nyúl a seprűhöz vagy a mosogatószivacshoz.
Forrás: www.qubit.hu
Nálunk lopják el a legtöbb uniós pénzt
Az unió csalás elleni hivatalának éves jelentése szerint Magyarországra szabták ki a legtöbb büntetést az uniós pénzekkel történt csalások miatt 2016 és 2020 között. A korrekció aránya a kifizetések 2,2 százalékát érinti, ez több mint hétszerese az uniós átlagnak.
És háromszorosa a második legrosszabb Bulgária 0,69 százalékos arányának. Svédországban, Lettországban, Finnországban és Cipruson viszont egyáltalán nem kellett közbelépni az uniós források ellopása miatt.
Forrás: www.hu.euronews.com
https://hu.euronews.com/2021/06/10/olaf-megint-rekordbirsagot-kapott-magyarorszag-a-csalasok-miatt
Minden ötödik nyugdíjas százezernél kevesebbet kap havonta
Jelenleg 39 282-en kapnak 50 ezer forintnál is kevesebb ellátást havonta. Az 50 és 100 ezer forint közötti ellátásban részesülők pedig 395 037-en vannak. Vagyis több mint 434 000 azoknak a száma, akiknek a szegénységi küszöb alatti bevételből kellene megélniük. Ez ma minden ötödik nyugdíjas esetében így van. A kétségbeejtő helyzeten csak az javít valamelyest, hogy egy részük más forrásokból is némi jövedelemhez jut.
Forrás: www.168ora.hu
168.hu/penz/13-havi-nyugdij-ide-vagy-oda-egyre-szegenyebbek-a-magyar-nyugdijasok-218325
A pénzeső az ellenzéknek köszönhető
Az ellenzéki pártok összefogása reális közelségbe hozta a Fidesz választási vereségét. Orbán Viktor úgy látja, ezúttal nem tudja megvenni a szegénységben élő szavazókat egy zsák krumpliért, ezért soha nem látott pénzosztogatásba kezdett a 2022-es választások előtt.
Először a nyugdíjasok kapnak pluszpénzeket, januártól emelkedik a minimálbér, valamivel csökkentik a vállalkozók terheit, adó-visszatérítést ígérnek a gyermekes családoknak, emelik több foglalkoztatási csoport fizetését. Mindez a becslések szerint 2000 milliárd forintnál is többe fog kerülni. Mivel a válság Magyarországot sem kímélte, az ígéretek teljesítéséhez rengeteg kölcsönt kellett felvennie az országnak.
A nemrégiben lezajlott előválasztás nem várt sikert hozott, ami megmozgatta az egész országot, és már a közvélemény-kutatások szerint is vezet az egységbe tömörült ellenzék. Ráadásul jövőre minden választási körzetben egyetlen közös jelölt áll majd szemben a Fidesszel, ami rengeteg helyen már most előrevetíti a kormánypárt vereségét. Közös miniszterelnök-jelölttel, Márki-Zay Péterrel és közös programmal készül a választásra az ellenzék. Mindez lépéskényszerbe hozta Orbán Viktort. Most úgy tűnik, abban reménykedik, hogy el tudja kerülni a vereséget, ha az ország lehetőségein jóval túllépve pénzt osztogat mindenkinek.
Forrás: www.nyomtassteis.hu
224. szám (V. évfolyam/44.) | 2021. november 1.
Óriásiak a bérkülönbségek az országban
Közel kétszeres különbség van az ország legalacsonyabb és legmagasabb átlagfizetésű helye között – derül ki a Központi Statisztikai Hivatal összeállításából. Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében nettó 196 ezer forint volt az átlagfizetés az idei első félévben, ami az 55 százaléka a budapesti 351 ezer forintnak.
Budapest a fizetésekben is alaposan elszakadt az ország többi részétől, még a legjobban álló megye, Győr-Moson-Sopron fizetései is 48 ezer forinttal elmaradnak a budapesti átlagtól, ott 303 ezer forinttal számolt a KSH.
Még sokatmondóbb, hogy csak ez a két hely húzza felfelé a mutatót: a többi 18 megye átlagfizetése mind az országos átlag alatt van.
Közzétették a munkanélküliség adatait is. Itt Tolna, Győr-Moson-Sopron és Fejér megye áll a legjobban, 1,2, 1,4, valamint 1,9 százalékos munkanélküliséggel, Szabolcsban viszont 9,4, Nógrádban 11,3 százalékos volt a munkanélküliség.
2021 első félévében a teljes munkaidőben alkalmazásban állók havi bruttó átlagkeresete 428 ezer forintot, míg adókedvezmények nélküli nettó átlagkeresete 285 ezer forintot tett ki – a KSH szerint.
A bruttó és a nettó átlagkeresetek – a közfoglalkoztatottakkal együtt számítva – országosan egyaránt 8,4%-kal emelkedtek az egy évvel korábbihoz képest. A növekedés mértéke Budapesten volt a legkisebb (7,0%), Győr-Moson-Sopronban pedig a legnagyobb (12%).
Forrás: www.hvg.hu
https://hvg.hu/kkv/20211018_fizetesek_munka_berek_ksh
Elviheti az infláció a nyugdíjprémiumot
Novemberben a havi nyugdíjon kívül nyugdíjprémium és egyösszegű nyugdíjemelés is várható. A gond csak az, hogy eközben megállíthatatlanul nő az infláció is, vagyis értéktelenedik el a pénzünk, emelkednek az árak.
Ha mindent összeadunk, akkor egy átlagnyugdíjasnak csaknem 100 000 forint pluszpénz érkezik novemberben, egyszeri alkalommal. Csakhogy a már most is 5 százalék körüli átlagos infláció az elemzők szerint tovább emelkedik, és hamarosan elérheti a 7 százalékot. Ráadásul éppen azok a termékek, amelyekből a szegények vásárolnak többet, az átlagnál sokkal jobban drágulnak. Folyamatosan nő szinte minden élelmiszer ára, a hús, az étolaj, a liszt, a kenyér, zsemle – és az előrejelzések szerint karácsony előtt további áremelkedések jönnek.
Forrás: www.penzcentrum.hu
400 forint fölött a kenyér átlagára
A Központi Statisztikai Hivatal legutóbbi, szeptemberi inflációs jelentéséhez kapcsolódó fogyasztóiátlagár-táblázat szerint a fehér kenyér kilója januárban átlagosan 374 forint volt, szeptemberben viszont már 399 forintba került a boltokban, és vélhetően már túl vagyunk ezen is, hiszen a legutóbbi lisztáremelés hatása októberben jelenhetett meg a pékek áraiban. Septe József, a Pékszövetség elnöke azt mondta, a drágulás várhatóan nem áll meg itt, a búza ára ugyanis valószínűleg még tovább emelkedik.
Forrás: www.444.hu
https://444.hu/2021/10/26/400-forint-fole-megy-a-kenyer-atlagara
Harmincszázalékos emelést ígértek, 21-et kapnak
Az egészségügyi szakdolgozóknak (ápolónők, asszisztensek, gyógytornászok, műtősnők stb.) a kormány 30 százalékos béremelést ígért – de végül csak 21 százalékos emelést kapnak.
Amikor kérdőre vonták az illetékes államtitkárt, Rétvári Bencét, akkor azzal magyarázta az eltérést, hogy ők a 2018-as bérekhez képest mondták a 30 százalékot…
Forrás: hvg.hu
https://hvg.hu/gazdasag/20211027_beremeles_egeszsegugyi_szakdolgozok_retvari
A pedagógusok 61 éves korukra érik el az átlagbért
Miközben a kormány szórja a pénzt a választások előtt, a pedagógusoknak, akik régóta várnak a jövedelmük növelésére, csupán 10 százalékos béremelést ajánlanak. A tanárok szakszervezetei ezen a héten tárgyalnak újra a kormánnyal.
Nem igazán örült a 10 százalékos béremelési ajánlatnak a Nemzeti Pedagógus Kar (NPK) elnöke, Horváth Péter, mert a minimálbér legalább 20 százalékkal emelkedik majd, és más szektorok elszívó hatása miatt még nehezebb lesz a pályán tartani a kollégáit. Súlyos gond, hogy a tanári béreket nem kötik a minimálbérhez, és már évek óta nem követi az inflációt sem.
A szakszervezetek 100 százalékos alapilletmény-növekedést kérnek, mert ez tehetné csak vonzóvá a pályát. A nemzetgazdasági átlagbért egy pedagógus a jelenlegi rendszerben 61 éves korára éri el.
Forrás: www.telex.hu
https://telex.hu/belfold/2021/10/29/nemzeti-pedagogus-kar-beremeles-tanari-palya
A szegénységtől félünk a legjobban
Már nem a koronavírus-járvány miatti aggodalom a legerősebb, megelőzi ezt a szegénységtől és a társadalmi egyenlőtlenségtől, illetve a munkanélküliségtől való félelem – derült ki az Ipsos nemzetközi kutatásából. A felmérést 28 országban végezték el.
A kutatásból kiderült, hogy a magyarok és az oroszok aggódnak leginkább a szegénység és a szociális egyenlőtlenségek miatt: 55 százalék az arányuk mindkét országban. Érdekes, hogy a korrupció miatti aggodalom Magyarországon 49 százalékot ért el, ami jóval magasabb az átlagnál.
A magyarok a koronavírus miatt kevésbé aggódnak: a megkérdezetteknek mindössze 18 százaléka nevezte meg fő problémaforrásként.
Forrás: www.nepszava.hu
Az ellenzék vezet a Fidesszel szemben
Októberben 4 százalékpontos lett az ellenzéki pártok közös listájának előnye a Fidesz listájával szemben – derül ki a ZRI Závecz Research Intézet friss közvélemény-kutatásából.
Az adatok alapján az ellenzéki előválasztás kibillentette az egyensúlyi helyzetből a két politikai tömböt. Az idei évben mindvégig 1-2 százalékpontos volt az ellenzék előnye, amelyet a Závecz szerint lényegében döntetlennek lehet nevezni. Októberben viszont már érzékelhető, 4 százalékpontos lett a különbség. Szeptemberben a választókorú népesség 38 százaléka támogatta az ellenzéket, ezúttal 39 százalék. A kormánypártok a múlt hónapban 37 százalékon álltak, most már csak 35 százalék a támogatottságuk.
Forrás: www.telex.hu
Egyre erősebb a covidjárvány
A hétvégén összesen 11 211 új fertőzöttet találtak, elhunyt 152 beteg. Ezzel a járvány kezdete óta összesen 874 630 főre nőtt a beazonosított fertőzöttek és 30 881 főre az elhunytak száma. Kórházban 2605 koronavírusos beteget ápolnak, közülük 299-en vannak lélegeztetőgépen.
Az Európai Betegségvédelmi és Járványügyi Központ egy héttel korábbi összesítése alapján a Közép-Dunántúl még a négyfokozatú skála második osztályozása alá került, de most már ez a régió is a piros kategóriában van. Ez azt jelenti, hogy 100 ezer lakos közül 200 és 499 között van a koronavírus-fertőzöttek száma az elmúlt két hétben.
Miért titkolja a kormány a kórházi adatokat?
Az ugrásszerűen emelkedő koronavírus-adatok ellenére sem ad ki a kormány semmiféle információt azzal kapcsolatban, hogy a kórházba kerülők, illetve a lélegeztetőgépes ellátásra szorulók között mekkora az oltottak és az oltatlanok aránya. Vajon milyen okból teszik ezt? – teszi fel a kérdést Ujhelyi István EP-képviselő, aki arra gyanakszik, hogy azért, mert a kórházi adatok esetleg megerősítenék a gyanút: a kínai Sinopharm vakcinával oltottak közül kerülnek ki a súlyosabb betegek, ennek nyilvánosságra kerülése pedig ártana a kormánynak.
Négy egyetemi kórházban csak oltatlanok vannak lélegeztetőgépen
A koronavírus elleni első két oltás fontosságát hangsúlyozta Merkely Béla, a Semmelweis Egyetem rektora, aki négy egyetem adatai alapján a következőket állította: minden beteg, aki náluk lélegeztetőgépen van, oltatlan, a 60 év alatti kétszer oltottak pedig extrém ritkán kerülnek súlyos megbetegedéssel kórházba.
A kormány a cégekre hárította a döntést a kötelező oltásról
Továbbra is alacsony a magyarok oltási hajlandósága, így az átoltottság növelése érdekében a munkáltatók előírhatják az oltás felvételét a dolgozóiknak – rendelkezett a kormány, amely ezzel a cégvezetésekre hárítja a népszerűtlen feladatot, hogy kötelezővé tegyék az oltást. Azokat a munkavállalókat, akik megtagadják a vakcinák felvételét, egy évig nem lehet elbocsátani, csak fizetés nélküli szabadságra küldeni. A vállalkozásoknak nem érdekük, hogy a munkavállalóik ne dolgozzanak, így kérdéses, hogy mennyire életképes a kormány ötlete. (A kormánykedvenc Mészáros csoport például már bejelentette: nem kér oltást a dolgozóitól.)
Forrás: www.nyomtassteis.hu
223. szám (V. évfolyam/43.) | 2021. október 26.
Miért nem fagyasztja be a kormány az üzemanyagárakat?
A benzin ára a héten el fogja érni az 500 forintot, a gázolajé már messze meg is haladta, a kormány mégsem tesz semmit. Pedig a durván emelkedő üzemanyagár jelentős részét olyan adónemek teszik ki, amiket az állam tesz zsebre. Ezek egy részéről lemondhatna.
Horvátországban befagyasztják egy szintnél az üzemanyagárakat, ilyesmire készül-e a magyar kormány? – kérdezték Gulyás Gergelyt, a Miniszterelnökséget vezető minisztert. Szerinte a magyar árak még így is a legolcsóbbak Európában, ezért jelenleg a kormány nem tervez ezzel kapcsolatban semmiféle intézkedést – válaszolta a miniszter.
Szakértők azonnal cáfolták az állítását. Például a Gazdaságkutató Intézet vezérigazgatója, Molnár László így nyilatkozott: „A hétfői adatok szerint Magyarország a benzin esetében a hetedik, a gázolaj esetében a tizennegyedik legolcsóbb az unió 27 tagállamából. Tehát ebből viszonylag könnyen levonható a következtetés, hogy az állítás nem igaz.”
És persze az sem mindegy, hogy Nyugat-Európában a mienknél jelentősen magasabb fizetésből kell kifizetni az üzemanyagárat.
A múlt szerdán már 496,8 forintba kerül átlagosan egy liter benzin, ugyanennyi gázolajért pedig 513,2 forintot kell fizetni. Grafikonra tettük, miből áll össze ez az ár, amiből jól látszik, hogy összességében több mint 250 forint – vagyis az ár több mint fele – kerül az államkasszába minden liternyi üzemanyag megvásárlása után.
Forrás: www.hvg.hu
https://hvg.hu/gazdasag/20211022_gulyas_gergely_benzinarak_benzin_uzemanyag
A Fidesz szavazatszerzésre használja a közmunkát
Egy friss kutatás szerint minél több közmunkás van egy faluban, annál többen szavaznak a Fideszre. Mivel a közmunkások könnyen zsarolhatók, azokon a helyeken növelték a számukat, ahol veszélyben volt a választási győzelmük.
A mostani közmunkásrendszernek az az árnyoldala, hogy csúnyán vissza lehet élni vele. És ezt a Fidesz meg is teszi. A kormány a közmunkáshelyek számának növelésével vagy csökkentésével képes jutalmazni, illetve zsarolni a polgármestert és persze a településen élőket. Az előző választás után 220 ezer közmunka-lehetőségből 190 ezret megszüntettek, aztán úgy építették vissza a rendszert, hogy a Fidesz vezetésű településeken lett több a közmunka. Ez aztán sokat segített az önkormányzati választáson. A polgármesterek ugyanis kényük-kedvük szerint dönthetik el, hogy kik kapjanak közmunkát, ami végtelen kiszolgáltatottságot okoz.
Forrás: www.telex.hu
Még 17. havi nyugdíjat is fizethetne a kormány, ha nem venne repteret
A rendszerváltás óta a legnagyobb magyar állami cégvásárlás lesz, ha a kormány megveszi a Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőteret működtető Budapest Airport Zrt.-t. Sokan nem értik, hogy ugyan mi értelme lenne ennek.
Ráadásul a vételár – hírek szerint 1617 milliárd forint – minden szempontból brutálisan soknak tűnik. A kormány kilenc éve a Budapest Airport 25 százalékát ennek töredékéért adta el, de más repterekhez viszonyítva is hatalmas a budapestire szánt összeg. A járvány óta a forgalom az egész világon a töredékére csökkent, a megtérülés tehát erősen kétséges. Ennyi pénzből futná például nemcsak a 13. havi nyugdíj második felére, hanem 14., 15., 16. és 17. havira is.
Forrás: www.g7.hu
https://g7.hu/kozelet/20211025/meg-17-havi-nyugdijat-is-fizethetne-a-kormany-ha-nem-venne-repteret/
Több mint 400 háziorvosi praxis hiányzik
A tartósan, vagyis több mint egy éve üres praxisok száma ütemesen nő. Míg három éve 284 ilyen rendelő volt az országban, addig tavalyelőtt már 340, tavaly decemberben pedig 402. A jelenség hátterében az orvostársadalom elöregedése áll: 2020 végére 58,8 évre nőtt az átlagéletkor.
Forrás: www.hvg.hu
https://hvg.hu/gazdasag/20211012_haziorvos_praxis_jarvany_koronavirus
Kicsoda Márki-Zay Péter?
Az egész ország számára meglepetés volt, hogy a hosszú évek óta a nyilvánosság előtt szereplő politikusokat megelőzve a jóval kevésbé ismert Márki-Zay Péter, Hódmezővásárhely polgármestere került ki győztesen az ellenzéki előválasztásból. Ő lett az egyesült ellenzék közös miniszterelnök-jelöltje.
Az ország politika iránt érdeklődő közönsége akkor találkozott először a nevével, amikor a hódmezővásárhelyi időközi polgármester-választáson, amit 2018. februárban tartottak, nagy fölénnyel legyőzte fideszes ellenfelét. Egy év múlva az önkormányzati választáson megismételte ezt az eredményt.
Márki-Zay Péter az első diplomáját 1996-ban a Budapesti Corvinus Egyetemen szerezte, 2001-ben a Budapesti Műszaki Főiskolán villamosmérnöki, 2002-ben a Szegedi Tudományegyetemen történelemtanári diplomát, végül 2006-ban a Pázmány Péter Katolikus Egyetemen gazdaságtörténet doktori fokozatot szerzett. Három nyelven beszél: angolul, németül és franciául.
Több éven át dolgozott Kanadában, valamint az Egyesült Államokban. Házasságban él, hét gyermeke van, vallását gyakorló keresztény. Alapító elnöke a Mindenki Magyarországa Mozgalomnak.
Dobrev Klára együttműködést ajánlott
A Demokratikus Koalíció miniszterelnök-jelöltje, aki az előválasztáson 43,29 százalékot ért el, az eredmények ismeretében azonnal gratulált Márki-Zay Péternek, leszögezve, hogy a hatpárti ellenzék közös miniszterelnök-jelöltjének tekinti őt. Mindenben számíthat rá, amit csak kér. Ha kell, kampányol, ha kell, szakértőként segít – ígérte Dobrev. Miközben arra is figyelmeztetett, hogy mostantól az ellenzéki egységre és a 106 helyi jelöltjükre kell koncentrálniuk.
Rohamosan romlik a járványhelyzet
A hétvégén Magyarországon 6688 új koronavírusos fertőzöttet azonosítottak, ez majdnem kétszerese az egy héttel ezelőtti adatnak. A Közép-Dunántúl kivételével a piros jelzésű, azaz a második legrosszabbnak számító besorolást kapta Magyarország az Európai Uniótól.
Hiába romlanak az adatok, a kormány továbbra sem hajlandó elárulni, hogy a kórházban ápoltak közül milyen arányban vannak az oltottak, milyen oltást kaptak és azokból hányat. Gulyás Gergely a kormányinfón ezt 45 százalékosra becsülte. Az amerikai járványügyi és betegségmegelőzési központ (CDC) szeptemberben azonban arról számolt be, hogy az oltatlan emberek 11-szer nagyobb eséllyel halnak meg a vírus miatt, tízszer valószínűbb, hogy kórházi kezelésre szorulnak, valamint 4,5-szer nagyobb a valószínűsége, hogy megfertőződnek. Gulyás szerint a kórházban ápoltak legtöbbje Pfizer-vakcinát kapott. Ezzel szemben a Pfizer cég friss kutatása arra az eredményre jutott, hogy a harmadik adag után a vakcinájuk 95,6 százalékos védettséget ad a delta variáns ellen.
Élet-halál kérdése a vidéki oltási kampány
Az oltási program rendkívüli módon lelassult, péntek és vasárnap között mindössze 3483 ember kapta meg az első oltását. A legalább egyszer beoltottak száma alapján már messze az európai átlag alatt vagyunk.
Az Oltass, hogy élhess! kampány önkéntesei szerint a legnagyobb bajt a kistelepüléseken az oltással kapcsolatos valós információk hiánya és a nagyszámú álhír okozza. A szegény falvak háztartásaiban alig van digitális eszköz és internet, ami nagyban megnehezíti az oltásra történő regisztrációt. Vannak olyan kistelepülések, ahol mindössze 20 százalék körüli az átoltottság. A szomszédos Románia éppen az álhírek miatt egészségügyi katasztrófa felé tart. Az alulfinanszírozott kórházak túlterheltek, fogytán van a gyógyszer, és nincs elég oxigén. A kórházakban a betegek 95 százaléka oltatlan. Az emberek mégis jobban félnek az oltástól, mint a vírustól.
Forrás: www.nyomtassteis.hu
222. szám (V. évfolyam/42.) | 2021. október 19.
Előválasztás: Márki-Zay Péter lett a közös ellenzéki miniszterelnök-jelölt
Az ellenzéki előválasztásnak köszönhetően 2022-ben minden választókerületben egyetlen közös ellenzéki jelölt áll majd szemben a Fidesszel, ugyanígy a listavezető miniszterelnök-jelölt is közös lesz − Márki-Zay Péter személyében.
Elképesztően sokan, a két fordulóban összesen egymillió-háromszázezren szavaztak, úgy, hogy a kormányzati média teljesen agyonhallgatta az eseményt, és nagyon kevés pénz állt a szervezők rendelkezésére. Sokan elmentek mindkét fordulóban, de akik legalább egyszer szavaztak, azok is jóval 850 ezer fölött voltak. Különösen a második fordulóban jelent meg rengeteg fiatal, ami biztató a jövőt illetően.
Az első fordulóban az egyéni jelölteket választották meg, és az öt miniszterelnök-jelöltet rangsorolták. Közülük hárman jutottak tovább a második fordulóba. Mivel Karácsony Gergely visszalépett Márki-Zay Péter javára, így végül a DK-s Dobrev Klára és a Mindenki Magyarországa Mozgalom jelöltje, Márki-Zay Péter közül lehetett választani.
A szinte zökkenőmentes lebonyolítást 10 ezer civil önkéntes és pártaktivista biztosította. A Civil Választási Bizottság tagszervezetei, köztük a Nyomtass te is! mozgalom, az aHang közösség, a Számoljuk együtt mozgalom is nagyon sokat tettek a sikerért.
Bár most a két jelöltre irányult minden figyelem, és a szurkolótáboraik is gyakran elragadtatták magukat, fontos tudni, hogy az Orbán-kormányt csak a hat párt (DK, Jobbik, LMP, Momentum, MSZP, Párbeszéd) és a civilek együttműködése képes leváltani. Győzelem esetén is többpárti, koalíciós kormányzás lesz, amely csak akkor működőképes, ha egymással és a miniszterelnökkel is meg tudnak egyezni a részt vevő politikai erők.
Ezért most félretéve az ellentéteket az ellenzék közös programját kell megismertetni a választók millióival. Valamint be kell nekik mutatni, hogy valójában milyen rendszerben élnek. Pontosan ezt teszi, immár négy éve a Nyomtass te is! mozgalom.
Az előválasztás lelkesedést, reményt és erőt adott azoknak, akik változást akarnak, de ez csak egy fontos lépcsőfok volt. Akik most aktivizálták magukat, azoknak tovább kell dolgozniuk, egyre több embert vonva be például a Nyomtass te is! hetilap terjesztésébe is, hogy átbillenthessük a kistelepülésen élő megtévesztett emberek milliós tömegeit.
Forrás: www.nyomtassteis.hu
Ötszáz forint fölött a gázolaj ára
Hetente dönt újabb és újabb történelmi csúcsokat a benzin és a gázolaj ára. Szakértők szerint a tendencia folytatódik, ám a kormány nem lép a hazai árak csökkentéséért.
A benzinkutakon most először 500 forint fölé emelkedett a gázolaj átlagára, de a benzinár is rekordszinten áll, ami nem véletlen, az olaj ára ugyanis csak az idén több mint 60 százalékot emelkedett a világpiacon. Ráadásul a dollárral szemben gyengül a forint, és e kettőből adódik a meredek emelkedés a hazai üzemanyagárakban.
Szakértők szerint a tendencia folytatódni fog. Mivel az üzemanyagok árában jócskán benne vannak a magas adók is, ezek csökkentésével lejjebb vihetné a kormány az elviselhetetlen árakat, de ez egyelőre szóba sem kerül.
Forrás: www.portfolio.hu
Négyezer családé a magyar vagyon harmada
Ezek a családok az ingatlanjaikon felül 300 millió forintnál nagyobb összegű pénzügyi vagyont tudhatnak magukénak.
Magyarországon a hazai privátbanki ügyfelek mindössze 8 százaléka az összes kezelt vagyon közel 40 százalékával rendelkezik. Jelenleg nagyjából 4000-4500 olyan család van Magyarországon, akik az ingatlanvagyonon felül 300 millió forintnál nagyobb összegű pénzügyi vagyont tudhatnak magukénak.
Ez a szűk kör a teljes ország lakossági bankszámla- és értékpapír-megtakarításainak több mint 5 százaléka fölött rendelkezik, míg a teljes vagyonuk a teljes hazai nettó pénzügyi vagyon 30 százaléka.
Forrás: www.hvg.hu
https://hvg.hu/gazdasag/20211012_csalad_magyar_vagyon_milliardos
Kilenc évre bebetonozzák Orbán embereit
Történjen bármi a jövő évi választáson, a miniszterelnök azt akarja, hogy továbbra is mindenhol az ő emberei üljenek, méghozzá további 9 évig.
Azzal próbálja megkötni Orbán Viktor a következő kormány kezét, hogy minden fontos posztra fideszes pártkatonákat ültet, akik könnyedén tudják majd a döntések végrehajtását akadályozni.
A legújabb trükk, hogy a médiahatóság elnöke, Karas Mónika a felmentését kérte, hogy még a választások előtt a Fidesz kinevezhessen a helyére valaki mást újabb 9 évre.
Létrehoztak egy új testületet is, a Szabályozott Tevékenységek Felügyeleti Hatóságát, amelynek vezetője szintén 9 évig ülhet a székében, és hatáskörébe tartoznak majd a trafikok és a szerencsejátékokkal kapcsolatos ügyek is.
A kormányoldalnak most jutott eszébe az is, hogy törvénybe foglalja: a legfőbb ügyészt csak kétharmaddal lehet leváltani.
Forrás: www.444.hu
2400 év múlva térülhet meg a kínai vasútvonal
A napokban letették az alapjait a Budapest−Belgrád vasútvonalnak, amelyet Magyarország épít, méghozzá úgy, hogy mi veszünk fel kölcsönt a kínaiaktól arra, hogy az ő számukra – jórészt kínai cégekkel – építsünk egy olyan vasútvonalat, ami nekünk nem is kellene.
A vasútépítés 700 milliárd forintos összköltségének 85 százalékát fedezi a Kínától felvett hitel. Az egész beruházásról nagyon keveset lehet tudni, mert az Országgyűlés fideszes többsége törvényileg titkosított minden, a felújítással kapcsolatos szerződést, iratot, adatot.
Annyi azért kiszivárgott, hogy Mészáros Lőrinc egyik cége is a nyertesek között van.
A vonal a becslések szerint legjobb esetben is 130, de valószínűbb, hogy 2400 év múlva tudja visszatermelni a felújítás költségeit.
Forrás: www.hvg.hu
https://hvg.hu/kkv/20211015_Budapest_Belgrad_vasut_alapkoletetel
Koronavírus: az Orvosi Kamara tanácsai
Négy lépést javasol a Magyar Orvosi Kamara (MOK) a járvány megfékezése érdekében, mivel megint 100 fölött van a lélegeztetőgépen lévők száma.
Már a nyár végén emelkedtek a koronavírusos esetszámok, ez a tendencia azóta is folytatódik, súlyosbodik. Az új, delta variáns a korábbi mutációknál gyorsabban és agresszívebben terjed. Az európai országok tapasztalata megmutatja, hogy a járvány 4. hulláma elsősorban az oltatlanokat érinti.
A négy javasolt lépés:
-
OLTÁS: Továbbra is az első számú védekezési eszköz a vírussal szemben. Az oltás felvételével jelentősen csökken a koronavírus-fertőzések és a halálozások száma.
-
MASZK: Zárt térben mindannyian kifejezetten ki vagyunk téve a fertőzés veszélyének, ezért zárt terekben, mint például boltokban, üzletekben, színházakban, mozikban, éttermekben, stb. továbbra is viseljünk maszkot! Az influenzajárvány ideje is közeledik, a kétféle kórokozó együttes jelenléte különösen fontossá teszi ezt az egyéni védekezést. A covidfertőzés ellen viselt maszk az influenza ellen is véd!
-
TÁVOLSÁGTARTÁS: Lehetőleg tartsunk legalább két méter távolságot embertársainktól!
-
KÉZMOSÁS: Figyeljünk a rendszeres és alapos kézmosásra!
Forrás: www.mok.hu
Romániában már tragikus a helyzet
A romániai kórházak sürgősségi osztályai már napokkal ezelőtt megteltek, a mentők több egészségügyi intézmény előtt sorban állnak.
A kórházakba beszállított koronavírusos betegeket nincs hova elhelyezni, sokan közülük a folyosókon várják, hogy valaki meghaljon és befekhessenek a megüresedett ágyakba. Romániában rendkívül alacsony, alig 30 százalék feletti a két adaggal oltottak aránya, és a lakosság 60 százalékának nem is áll szándékában beoltatnia magát.
Magyarország ötven, súlyos állapotú, intenzív ellátásra szoruló romániai koronavírus-fertőzöttet vesz át, az érintett betegek a debreceni és a szegedi klinikákra kerülnek.
Forrás: www.24.hu
https://24.hu/kulfold/2021/10/13/koronavirus-covid19-romania-magyarorszag-segitseg-korhazak/
221. szám (V. évfolyam/41.) | 2021. október 12.
Meddig bírjuk a benzináremelést?
Hétről hétre újabb történelmi csúcsokat dönt az üzemanyagok ára. Mindez persze megjelenik majd valamennyi termék árában is. Bár az üzemanyagokon hatalmas adóterhek vannak, a kormány nem tervezi, hogy csökkentené ezek mértékét.
„Az állam nyerészkedik a magasabb üzemanyagárakon. A Fidesz szerint vagy a jövedéki adót kell drasztikusan, 20 százalékkal csökkenteni, vagy a benzin áfáját.” Ezt követelte 2004 májusában Orbán Viktor, az akkor ellenzékben levő Fidesz elnöke. Most hallgat.
Nem is olyan régen még azon dühöngtek az autósok, hogy 400 forintra drágult a benzin. Egy éve ilyenkor a 95-ös benzin egy literje 372 forintba került, egy liter gázolajért pedig 332 forintot kellett fizetni. Múlt péntektől már átlagosan 473, illetve 485 forintra drágultak az üzemanyagok. Szeptember utolsó hete óta a benzin ára 27, a gázolajé 34 forinttal nőtt.
Már az is komoly gond, hogy az autósoknak ilyen sokat kell fizetniük, de az igazi baj az, hogy a szállítók megnövekedett költségeit átterhelik majd minden termékre, így az üzemanyagok árnövekedése tovább hajtja a már úgyis egyre vágtató inflációt.
Mivel az áremelkedésnek világpiaci oka van, arra kell készülnünk, hogy az árnövekedés folytatódik. A hazai fogyasztókat csak az tudná tehermentesíteni, ha az állam csökkentené az üzemanyagokat terhelő rendkívül magas különböző adókat.
Forrás: www.hvg.hu, www.nol.hu
http://nol.hu/belfold/olajfolt-1634103
https://hvg.hu/gazdasag/20211007_benzin_benzinar_auto_szavazas
Már öt százalék fölött az infláció
Idén szeptemberben a fogyasztói árak átlagosan 5,5 százalékkal voltak magasabbak az egy évvel korábbinál. A szeszes italok, dohányáruk, illetve az üzemanyagok ára emelkedett jelentősen, de sok élelmiszer is megdrágult.
Az étolajé 32,6, a margariné 15,4, a munkahelyi étkezésé 9,4, a baromfihúsé 9,2, a büféáruké 7,6, az éttermi étkezésé 7,3 százalékkal emelkedett.
A járműüzemanyagok ára 21,6, a lakásjavító és -karbantartó cikkeké 13,8 százalékkal lett magasabb lett.
A szobabútorokért 11,6, a konyha- és egyéb bútorokért 10,6, az új személygépkocsikért 7,9 százalékkal kellett többet fizetni.
Forrás: www.444.hu
444.hu/2021/10/08/tobb-mint-5-szazalekos-volt-az-ardragulas
Kínától vettünk fel újabb kölcsönt
Az Ázsiai Infrastrukturális Beruházási Banktól 64 milliárd forint hitelt vett fel Magyarország. Ez annyit jelent, hogy csak a múlt héten minden magyar polgárt újabb 6400 forinttal adósítottak el. Lehet tovább osztogatni – hitelből. A magyar pénzügyminiszter, Varga Mihály óriási sikerként értékelte, hogy az ázsiai régión kívül először hazánk kaphatott hitelt a pénzintézettől.
Forrás: www.klubradio.hu
https://www.klubradio.hu/hirek/ujabb-hitelt-vett-fel-a-kormany-ezuttal-kinabol-121385
Kétszer annyit keres egy kormánytisztviselő, mint egy köztisztviselő
Nem csak az önkormányzatok működése van veszélyben, amióta elvonták tőlük a helyi iparűzési adó felét, a gépjárműadót, és bevezették a szolidaritási hozzájárulást, hanem az ott dolgozók is megtartása is. Egy kormánytisztviselő jelenleg dupla annyit keres, mint egy köztisztviselő, ami megengedhetetlen a Települési Önkormányzatok Országos Szövetségének elnöke szerint. Mivel a köztisztviselők bére 2011 óta változatlan, ilyen körülmények között nem tudják megtartani a legjobb dolgozóikat az önkormányzatok.
Forrás: www.atv.hu
Vinné az állam a drága lakásokat
Elővásárlási jogot szerzett az állam a nyáron megváltoztatott örökségvédelmi szabályozás révén, amely a 200 négyzetméternél nagyobb ingatlanokat érinti a fővárosi Duna-partok, a budai Várnegyed és az Andrássy út világörökségi helyszínein.
Nem világos, hogy a korábbi jogszabályhoz képest most miért kellett a nagyobb lakásokra is kiterjeszteni az állami elővásárlási jogot. Sokan azt sejtik, hogy az állam így tudja drágán megvenni az értékes ingatlanokat a „haveroktól”, közpénzből.
Forrás: www.telex.hu
Sztrájkbizottságot alakítottak a tanárok
Azonnali béremelést és az oktatásban dolgozók munkaterheinek a csökkentését követeli, és közös sztrájkbizottságot alakít a Pedagógusok Szakszervezete (PSZ) és a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ).
Ma Magyarországon egy tanár a harmadát keresi annak, mint egy más diplomával rendelkező munkavállaló − derül ki a Központi Statisztikai Hivatal adataiból.
Természetes, hogy egy tanító kevesebbet keres, mint egy 45 éve a pályán lévő, egyetemi diplomával is rendelkező pedagógus. Azonban az utóbbi kategóriába eső tanár is legfeljebb bruttó 416 ezer forintot kap (ebből jönnek a levonások) – innen nincs tovább, ez a pályabér csúcsa. Ez az összeg nem éri el még a hivatalos magyar bruttó átlagbért sem, amely jelenleg 434 ezer forint. De azok, akik még nem a szakma nagy öregjei (és belőlük persze sokkal több van), hanem például 10 éve tanítanak, ők bruttó 270-300 ezer forintos fizetést kapnak. Ilyen bérekből nehéz normálisan megélni, a tanárok sokszor kényszerülnek megterhelő másodállásokba, vagy szakmájukat feladva elmennek inkább bolti pénztárosnak, hiszen ott sokkal jobban megfizetik őket.
Jelenleg 12 ezer ember hiányzik a rendszerből. Kilenc nyugdíjba vonuló tanár helyére csupán egy fiatal érkezik, ami tragikus jövőt vetít előre.
Forrás: www.telex.hu, www.merce.hu
https://merce.hu/2021/10/07/dobrevezessel-reagalt-kasler-miniszteriuma-a-pedagogusok-berkoveteleseire/i
https://telex.hu/gazdasag/2021/10/07/aki-keveset-keres-az-annyit-is-er-magyarorszag-egyre-arcpiritobb-fizetesekkel-alazza-meg-a-tanarait
Előválasztás: Dobrev Klára vagy Márki-Zay Péter?
Szeptember 28-án ért véget az ellenzéki előválasztás első fordulója, amin több mint 630 ezren vettek részt. A második fordulóban október 10. és 16. között lehet online és személyesen szavazni.
Az első fordulóban eldőlt, hogy ki lesz a 106 közös képviselőjelölt, akik szembeszállnak a 2022. tavaszi országgyűlési választáson a Fidesz−KDNP jelöltjeivel.
A második fordulóban Karácsony Gergely visszalépésével végül Dobrev Klára és Márki-Zay Péter között dől el, hogy melyikük lesz a hatpárti ellenzéki összefogás közös kormányfőjelöltje.
A előválasztás két honlapján (www.elovalasztas.hu és www.elovalasztas2021.hu) megtalálható a sátrak helye és nyitvatartási ideje, illetve minden tudnivaló az online szavazásról is. A második fordulóban bárhol szavazhatunk, nem csak az állandó lakóhelyünkön.
Forrás: www.erosito.hu
Raktárban porosodik hárommillió kínai vakcina
A kormány több mint 5 millió Sinopharm vakcinát vásárolt, darabját 31,5 euróért (11 ezer Ft), vagyis négyszer annyiért, mint amennyi egyes jó minőségű nyugati oltóanyag ára volt. A kínai vakcinából eddig csak 2,1 millió darabot használtak fel, pedig a szavatossági idejük hamarosan lejár.
A Sinopharm az a kínai vakcinatípus, amely a 60 év fölöttiek negyedénél szinte egyáltalán nem alakított ki védelmet a koronavírus ellen. Az oltóanyag piacra dobása előtt a kínai kormány világosan jelezte, hogy idősebb embereknél nem használták, így arról nincsenek tapasztalataik. Magyarország kormánya ennek ellenére nagyjából 735 ezer 60 év feletti állampolgárnak ezt az oltást adatta be.
Az összes Magyarországra érkezett oltóanyagnak mindössze a 49,3 százalékát adták be az orvosok, ami Bulgária után a második legrosszabb arány az uniós országok közül. A magyar lakosság 68,8 százaléka kapta meg eddig legalább az első oltást, ami most már 11,1 százalékponttal marad el az uniós átlagtól.
Forrás: www.24.hu
https://24.hu/belfold/2021/10/07/harommillio-kinai-vakcina-raktar/
220. szám (V. évfolyam/40.) | 2021. október 5.
Hitelből osztogat Orbán Viktor
A választás közeledtével szinte mindenkinek pénzt ígér a miniszterelnök, legyen szó tanárokról, rendőrökről, nyugdíjasokról, fiatalokról, gyereket nevelő családokról. Pénzt kapni persze nagyon jó, ám ha ezt kölcsönből teszik, mint most, akkor azt majd vissza is kell fizetniük valakiknek. Azok pedig mi leszünk, valamennyien.
Számolatlanul osztja a pénzt a kormány, nyugdíjprémiumra kétszáz milliárdot fognak kifizetni, 600 milliárd forint idén befizetett adót kapnak jövőre vissza a gyermekes családok, de a nyugdíjasok is megkapják februárban a 13. havi nyugdíjat, félhavi alapbérüket a fegyveres dolgozók, felemelték a minimálbért.
Bod Péter Ákos közgazdász, a Magyar Nemzeti Bank korábbi elnöke szerint ezek olyan kiadások, amelyek több évre is áthúzódnak, ezért, ha finanszírozni akarják, akkor jön a külső eladósodás. – Ezt már láttuk egyébként a ’70-es években – fogalmazott a közgazdász. Erről az idősebbeknek van emlékük, a fiataloknak nem annyira. De úgy látszik, a kormánynak csak az a fontos, hogy mostantól jövő áprilisig kitartson a jó hangulat. Bod Péter Ákos szerint volt egy mítosz erről a kormányról, hogy „legalább a költségvetést rendben tartották”, nos, ma már ez egyáltalán nem igaz.
Aggódnak a nyugdíjasok szervezetei is, például az Országos Nyugdíjas Parlament levélben fordult a miniszterelnökhöz, amelyben többek között ezt írják:
„Felelős állampolgárokként szükségesnek látjuk tudatosítani, hogy most nem az ország pénzét költik ránk. A felvett óriási hitelből indul az adakozás, ami veszélyes. Láttuk már – nem is olyan régen –, hogy hasonló helyzetből milyen válságok keletkeztek, és hogy emiatt is a nyugdíjas lett a bűnbak! Ne legyünk okozói egy felelőtlen eladósodásnak.”
Magyar György ügyvéd szerint régi hagyomány a Fideszben, hogy pár hónappal a választások előtt elkezdenek krumplit osztani az időseknek. De most minden korábbinál jobban rettegnek a hatalom elvesztésétől, ezért nem öt kiló krumplit adnak a nyugdíjasoknak, hanem elképesztő összeget, több mint ezermilliárdot költenek szavazatvásárlásra. Senki nem tudja, hogy ennek mi lesz a következménye.
Forrás: www.atv.hu, www.hirklikk.hu
http://m.atv.hu/belfold/20210924-tanacsot-adott-orban-viktornak-az-orszagos-nyugdijas-parlament
Nem jön a pénz az Unióból
Még mindig nem sikerült megegyeznie a magyar kormánynak az Unióból érkező hatalmas, 2511 milliárd forint vissza nem térítendő támogatásról, mert az EU-ban nem látják biztosítottnak, hogy a pénzt hasznosan és átláthatóan használják fel, magyarul nem lopják el.
A szeptember 30-i határidőre nem sikerült megállapodnia a magyar kormánynak és az Európai Bizottságnak a magyar nemzeti helyreállítási tervről. Eredetileg 2511 milliárd forint vissza nem térítendő támogatást és mintegy 3800 milliárd forintnyi hitelt kértünk, de az utóbbi, igen kedvezményes kölcsönről az utolsó pillanatban lemondott Orbán.
A Bizottság csak arra vár, hogy megfelelő garanciát kapjon a magyar kormánytól arra, hogy az uniós források felhasználása hatékony és átlátható lesz. A magyar kormány állításaival szemben ebben az eljárásban semmilyen szerepet nem játszik a melegeket a pedofilokkal összemosó jogszabály.
Forrás: www.hvg.hu
https://hvg.hu/eurologus/20210930_Magyar_helyreallitasi_terv_nincs_dontes_politikai_alku_varhato
Rengeteg bolt zárt be
Öt év alatt 18 ezer üzlet szűnt meg Magyarországon, így a múlt év végén már csak 116 ezer boltból állt a kiskerhálózat. A napi költésekben pedig tetemes különbségek vannak az országon belül.
A különböző bolttípusokat nézve kiderül, hogy 2015 óra rengeteg ruhaüzlet szűnt meg, több mint 3600-zal csökkent a számuk. Emellett több mint ezer használtruha-üzlet, több száz virágos, pékség, hentes tűnt el a piacról. Jelentősen, több mint 10 ezer üzlettel csökkent a hivatalos adatokban egyéb iparcikkeket árusító boltok száma.
Tavaly egy lakosra átlagosan 3200 forint forgalom jutott egy-egy napra, de az országon belül nagyon jelentősek a különbségek.
A fővárosban az egy főre jutó kiskereskedelmi forgalom meghaladta a 3900 forintot. Ezzel szemben Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében 2400 forint alatt maradt ez az összeg.
Forrás: www.napi.hu
https://www.napi.hu/magyar-gazdasag/buksza-kiskereskedelem-bolt-uzlet-vasarlas.737568.html
Eltüntetik a lélegeztetőgépeken meggazdagodó céget
Több mint 17 milliárdért adott el ezer kínai lélegeztetőgépet a magyar Külügyminisztériumnak tavaly a Fourcardinal Kft., ami kiugróan drága, egyben teljesen felesleges beszerzésnek bizonyult. A „nagy siker” után a céget most jogutód nélkül felszámolják.
A magyar kormány eredetileg nyolcezer lélegeztetőgép beszerzését célozta meg tavaly, de csak a Külügyminisztérium nagyjából dupla annyit, 16 ezret vett, más állami szereplők mellett.
A járvány előtt kétezer lélegeztetőgép volt az országban, de még ehhez sem volt elegendő szakszemélyzet. Nyilvánvaló volt tehát, hogy teljesen hiába vesznek újabb és újabb gépeket, ha nincs, aki kezelje azokat.
Míg az állami kórházellátó nagy piaci szereplőktől vásárolt lélegeztetőgépeket, a Külügyminisztérium jórészt ismeretlen hátterű közvetítőcégektől, és jellemzően dupla-tripla áron.
Közülük is kilógott a Fourcardinal nevű vállalkozás által beszerzett ezer lélegeztetőgép, hiszen a cégbe „véletlenül” épp aznap lépett be egy új tulajdonos holding, mielőtt befutott volna a külügy nagy megrendelése.
A cégnél a kiugróan sikeres év után, idén szeptember elsején döntöttek úgy a tulajdonosok, hogy miután a bevétel 90 százalékát, 15,4 milliárd forintot kivettek osztalékként a cégből, jogutód nélkül megszüntetik a vállalkozást. Érdekes.
Forrás: www.szabadeuropa.hu
https://www.szabadeuropa.hu/a/fourcardinal-vamosi-nagy-szijjarto-lelegeztetogep/31487605.html
Drágul a jogosítvány megszerzése is
Egyre többe kerül jogosítványhoz jutni Magyarországon, egy átlagos tanfolyamár már 230 ezer felett jár. Az autósiskolák további áremelésekre számítanak, az inflációt és a bürokratikus terheket hibáztatják.
Idén augusztusra újra több mint tíz százalékkal drágult a jogosítvány megszerzésének átlagos tanfolyami ára. Egy vezetési óra ára 5 és 10 ezer forint között mozog jelenleg. Négy éve még csak 166 ezer forint volt egy tanfolyam átlagos ára.
Forrás: www.szabadeuropa.hu
https://www.szabadeuropa.hu/a/jogositvany-ar-tanfolyam/31459199.html
Október 10. és 16. között lesz az ellenzéki előválasztás második fordulója.
A második fordulóban már csak azok a miniszterelnök-jelöltek versenyezhetnek, akik az első három helyen végeztek. Most úgy fest a helyzet, hogy a DK-s Dobrev Klára és az MSZP, Párbeszéd és LMP által támogatott Karácsony Gergely mérkőzik meg egymással, mert a Mindenki Magyarországa Mozgalom színeiben induló Márki-Zay Péter valószínűleg visszalép Karácsony javára. De ez még nem dőlt el.
Az első fordulóban 253 induló közül a 106 egyéni választókerületben dőlt el, hogy kik lesznek az egyesült ellenzék leendő jelöltjei.
A miniszterelnök-jelölti előválasztást Dobrev Klára nyerte 214 319 szavazattal (34,76%), utána a sorrend: Karácsony Gergely: 168 396 szavazat (27,31%), Márki-Zay Péter: 125 944 szavazat (20,43%), Jakab Péter: 86 909 szavazat (14,1%), Fekete-Győr András: 20 944 szavazat (3,4%).
Ha azt nézzük, melyik párt jelöltjei kaptak legnagyobb arányban támogatást a 106 választókerületben, akkor azt látjuk, hogy első helyen a Demokratikus Koalíció (32 képviselő) áll, aztán a Jobbik (29), az MSZP (18), a Momentum (15), végül a Párbeszéd (7) és az LMP (5) következik.
Tizenegy választókerületben csak egy jelölt volt a szavazólapon.
A 106 most megválasztott jelölt 20,75 százaléka nő, azaz több mint minden ötödik. A magyar parlamentben alig 13 százalék a nők aránya, a Fidesz–KDNP-frakcióban pedig még ennél is alacsonyabb, mindössze 10 százalék.
Forrás: www.telex.hu
219. szám (V. évfolyam/39.) | 2021. szeptember 28.
Óriási siker lett az előválasztás
Minden várakozást felülmúlva, meghaladta a félmilliót az előválasztáson részt vevő polgárok száma. A magyar társadalom változást kívánó része a városokban és a falvakban is elkezdett aktivizálódni, hiába próbálta agyonhallgatni az eseményt a kormányzat kezében lévő sajtó.
Az előválasztás intézményét most próbálták ki először hazánkban országos méretekben. Az ellenzéki pártok ezen a módon választják ki, hogy kik lesznek a közös jelöltek a 106 választókerületben, akik szembeszállnak majd 2022-ben a Fidesz jelöltjével. Illetve az is most dől el, hogy ki lesz a közös ellenzéki miniszterelnök-jelölt.
A kezdeményező hat párt – DK, Jobbik, LMP, Momentum, MSZP, Párbeszéd – mellett a szervezésben óriási terheket vállaltak magukra a Civil Választási Bizottság tagjai is, hogy zökkenőmentes legyen a lebonyolítás. A induló 250-nél is több jelöltre sátrakban és interneten keresztül is lehetett szavazni, ugyanitt az öt miniszterelnök-jelöltre is voksolhattak. Az utóbbiak esetében ez számít az első fordulónak, mert ha nem szerez közülük valaki 50 százaléknál több szavazatot, akkor lesz második forduló is.
Bár az első napon ismeretlenek megtámadták és lebénították az előválasztás informatikai rendszerét, ez csak növelte iránta az érdeklődést. A szervezők a támadás miatt két nappal, szeptember 28-áig meghosszabbították a szavazást. Ahogy teltek a napok, nemcsak egyre nőtt a szavazók száma, hanem tökéletesedett az online szavazás lebonyolítása is, köszönhetően a sok ezer civil önkéntesnek, akik a sátrakban és számítógépek mellett várták a résztvevőket.
Minden egyes választókerület szavazásának végeredményét külön-külön lapszámban fogjuk közölni még ezen a héten, tehát a Nyomtass te is! 106-féle változatban jelenik majd meg.
Forrás: www.nyomtassteis.hu
Orbán lánya és unokái is Nyugaton keresik a boldogulást
Spanyolországba költözik Orbán Ráhel a férjével, Tiborcz Istvánnal és három gyermekükkel. A legnagyobbat már be is íratták egy ottani elit iskolába.
Meglehetősen kínos, hogy miközben Orbán reggeltől estig ócsárolja a hanyatló Nyugatot, ahol elviselhetetlen az élet, a saját gyereke és unokái is elhagyják hazájukat.
Mellesleg Orbán Viktor sem a „fejlett” Keleten, hanem Oxfordban tanult Soros-ösztöndíjjal. Ráhel lányát Svájcban képezték egy évi 15 milliós tandíjú magániskolában, míg a miniszterelnök fia egy fizetős brit katonai akadémián tanulhatott, az adófizetők pénzéből.
Minket riogatnak a szerintük élhetetlenné vált Nyugattal, de ők mégis ott tanulnak, és immár ott is akarnak élni.
Forrás: www.nyomtassteis.hu
Mennyit bukunk a vadászati kiállításon?
A Hungexpo rendezvényhelyszín felújítása 55, a kiállítás megszervezése pedig 17 milliárd forintba került. Ha egymillió ember nézné meg, akkor is csak a hatoda térülne meg annak, amit a kiállítási részre költöttek.
„A megtérülését lehet természetesen azonnali pénzbeli megtérülésben is mérni, én nem ezt javaslom” – jelentette ki a kiállításért felelős fideszes politikus, Kovács Zoltán.
Mi azért nézzük meg, hogy megtérülhet-e valaha ez a temérdek pénz.
A felnőtt napijegy 2700, 1200 forint a diák, a családi jegy 6700. Ha mindenki a legdrágább jegyet venné, akkor is 6 milliónál is többet kellene belőle eladni a kiállítási részre elköltött 17 milliárd megtérüléséhez. Ha tényleg jönne egymillió érdeklődő, az egyhatodát sem hozná vissza a pénznek. És nyilván nem érdekel egymillió embert egy ilyen kiállítás.
Vagyis ez a pénz soha nem fog megtérülni. Semjén Zsolt és még néhány politikus kedvenc hobbijára elköltöttek 72 milliárd forintot a mi adónkból. Csak összehasonlításként: az Országos Mentőszolgálat egész éves költségvetése ennél alacsonyabb, 59,9 milliárd forint.
Forrás: www.telex.hu
https://telex.hu/zacc/2021/09/25/vadaszati-kiallitas-kovacs-zoltan-semjen-zsolt
Másfél évet kell várni térdprotézisre
A Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő adatai alapján csípőprotézis-műtétre átlagosan országosan több mint egy évet, 491 napot kell várni. Jelenleg 7276-an vannak a várólistán. A legtöbbet erre a műtétre a Dél-Dunántúlon kell várakozni: 569 napot.
Térdprotézisre is sok embernek szüksége lenne, jelenleg 8461-en várnak a beavatkozásra. Nekik átlagosan több mint másfél évet, 595 napot kell várniuk. De a Nyugat-Dunántúlon erre a beavatkozásra még hosszabb a várakozási idő, több mint 2 év, egész pontosan 782 nap.
A kormány azt ígéri, hogy a várólisták csökkentésére idén 3,5 milliárdot jövőre, pedig 8,7 milliárd forintot utal a kórházaknak.
Forrás: www.atv.hu, www.hvg.hu
http://www.atv.hu/belfold/20210918-tobb-mint-masfel-evet-kell-varni-terdprotezisre
https://hvg.hu/itthon/20210924_varolistak_kormany_emmi_tamogatas
13.30 után nem lehet szülni Mátészalkán
Nyilván az orvoshiány miatt a mátészalkai kórházban kora délutántól nem üzemel a szülészet. Így akinél ezt követő időpontban indul be a szülés, annak az 52 kilométerre lévő Nyíregyházára vagy Fehérgyarmatra kell mennie. Az intézmény szerint októbertől visszaállítják a korábbi ügyeleti rendet a szülészeten.
Forrás: www.hvg.hu
https://hvg.hu/itthon/20210925_Fel_ketto_utan_mar_nem_lehet_szulni_a_mateszalkai_korhazban
Tízszeres áron épít vasutat Mészáros Lőrinc
Mészáros Lőrinc, Orbán Viktor barátja a Kelenföld és Ferencváros pályaudvar közötti vasúti vágányok bővítésére és egyéb létesítményekre kilométerenként 62 milliárdot, összesen 338 milliárdot kap. Szakértők szerint mindezek reális ára 30-50 milliárd lenne.
Csak összehasonlításul: A hatalmas bécsi főpályaudvar teljes felújítása 340 milliárd forintnyi összegbe került. Ebből a pénzből 50 hektáron építkeztek, 100 kilométer új vasúti sínt fektettek le, 8 kilométer új zajvédő falat építettek, 12 vágányon tudnak a személyvonatok közlekedni, és négy autószállító vonati peron is létesült. Megépült továbbá egy 100 üzletes bevásárlóközpont, egy 630 autós mélygarázs és egy 11 állásos buszpályaudvar.
Forrás: www.444.hu
Miért titkolja a covidbetegek oltási adatait a kormány?
Folyamatosan nő az új covidfertőzöttek száma. Ezért fontos lenne ismerni a kórházi adatokat, hogy tudjuk, kik a legveszélyeztetettebbek. A kormány azonban az eddigieknél is jobban titkolja ezeket az adatokat.
Annyit tudunk, hogy az oltatlanok vannak a leginkább kitéve a súlyos lefolyású fertőzésnek. De vajon az ezen kívüli kört hogyan érinti a járvány? Jogunk lenne tudni, hogy az idősek vagy a fiatalok, az egyszer oltottak vagy kínai vakcinát kapott emberek kerülnek-e inkább kórházba és halnak meg a betegség következményeként. Teljesen érthetetlen, hogy a kormány miért titkolja előlünk ezeket az információkat.
Annál is inkább szükség lenne erre, mert európai összehasonlításban egyre rosszabbul állunk az oltások terén.
Míg az Európai Unióban már hét állam is 80 százalék feletti átoltottságot ért el, az uniós átlag pedig 72,5 százalék, addig Magyarországon csak az emberek 65,9 százaléka vette fel eddig a második adag vakcinát is. Az egyszer oltottak körében maradt az ország 18., de ez aligha ad okot elégedettségre: már 13 államban kapott a felnőttek legalább 80 százaléka vakcinát, az EU-s átlag 78,6, a hazai „eredmény” pedig 68,6 százalék. A megrekedt oltási program ma már mindinkább megmutatkozik a járványügyi adatokban is. Volt olyan nap a múlt héten, amikor 531 esetben lett pozitív a teszt. Viszonyításul: májusban volt utoljára egy nap alatt ennyi új fertőzött. Ráadásul az áldozatok száma is nő: volt nap, amikor hat beteg halálát jelentették be. Kórházban 438 koronavírusos pácienst ápolnak, közülük 54-en vannak lélegeztetőgépen.
Ha tudnánk, hogy milyen csoportok a leginkább veszélyeztetettek, akkor talán többen vennék igénybe például a harmadik oltási lehetőséget. Az információ életeket menthetne.
Forrás: www.nepszava.hu
https://nepszava.hu/3133248_sereghajtok-koze-tart-a-hazai-vakcinaprogram
218. szám (V. évfolyam/38.) | 2021. szeptember 21.
Óriásiak a jövedelemkülönbségek az országban
Az egy személyre jutó éves jövedelem szerint Magyarország legszegényebb járása a Csengeri járás. A román határ mellett fekvő térségben az egy főre jutó jövedelem 65 303 forint. A leggazdagabb járásban, Budakeszin ez az összeg több mint az előző kétszerese, ugyanis itt az átlagjövedelem 148 447 forint.
A legszegényebb járások legtöbbje az ország északkeleti részén, a határ mentén található. Ezek közé tartozik a Cigándi, a Vásárosnaményi, a Fehérgyarmati és a Gönci járás. Valamint az ország középső részén elhelyezkedő Kunhegyesi járás is, ahol az átlagjövedelem alig több, mint a Csengeri járásbeli, mindössze 65 963 forint.
A gazdag járások többnyire az ország központi és északnyugati részén helyezkednek el, Székesfehérvár, Budapest, Győr területén és környékén. A csúcstartó a főváros agglomerációjához tartozó Budakeszi járás, amelybe például Budaörs is beletartozik.
Az ország területei közötti egyenlőtlenség miatt, megfelelő segítség nélkül, a szegényebb járások lakóinak kevés esélyük van kitörni. Az egy főre jutó átlagos 66 ezer forint például nemigen teszi lehetővé egy fiatal számára, hogy a fővárosban tanuljon tovább, mikor a kollégiumi lakhatás 15-20 ezer forint körül mozog, a férőhelyek száma pedig véges, azt nem is említve, hogy az albérletárak a fővárosban jelenleg 150 ezer forint körül mozognak.
Forrás: www.atlatszo.hu
Novembertől újra fizetni kell az adósoknak
Hamarosan vége az általános hitelmoratóriumnak, a hosszabbítást kérni kell, és csak rászorultsági alapon jár majd. A moratórium a válság átvészelésének egyik legfontosabb eszköze volt, de a kormány alaposan túlpörgette, pluszadósságba tolva a lakosságot és a vállalkozásokat.
Innentől az alábbi csoportok kérhetik a moratórium meghosszabbítását: a nyugdíjasok, a gyereket várók, a gyereket nevelők, a közfoglalkoztatottak és azok a magánszemélyek, akiknek csökkent a jövedelmük az előző évhez képest.
Mivel a bankok nem emelhetik a havi törlesztőket, így a moratóriumban töltött hónapok számánál jobban megnyúlik a futamidő.
A moratóriumot érintő rendeletnek van egy meglepő része is, amiről eddig nem volt szó. Ez azt mondja ki, hogy a folyószámlahitelek és a hitelkártyák esetében a moratórium alatt felhalmozódott kamattartozás egy részét a bankoknak vissza kell fizetniük az ügyfeleknek.
Ez nem igazságos azokkal az emberekkel szemben, akik – hallgatva például a jegybankra – önként kiléptek a moratóriumból, és folytatták a személyi hitelük vagy a hitelkártya-tartozásuk törlesztését.
Forrás: www.hvg.hu
https://hvg.hu/gazdasag/20210916_Vege_a_hitelmoratoriumnak_megint_a_tucskok_jarnak_jol_nem_a_hangyak
Történelmi csúcson a benzinár
Egy liter benzin átlagosan 457 forintba került a múlt héten. A dízel ára is megugrott, abból egy literért 450 forintot kellett fizetni. A GKI Gazdaságkutató Intézet szerint az 500 forintos literenkénti ár sem kizárt a forint gyengülése és a kőolaj világpiaci árának emelkedése esetén. A Pénzügyminisztérium nem tervezi sem a jövedéki adó, sem az áfa csökkentését az üzemanyagoknál, pedig ezzel jelentősen mérsékelhetnék az árakat.
Forrás: www.portfolio.hu
A vadászati világkiállításon nem terjed a covid?
Egy friss kormányrendelet-módosításnak köszönhetően mentesül a szeptember 25-én kezdődő vadászati kiállítás a január 1-ig meghosszabbított veszélyhelyzet idején alkalmazandó védelmi intézkedések alól. Ez azt jelenti, hogy a javarészt zárt térben tartott kiállításra – ellentétben egy sor nyári szabadtéri rendezvénnyel – bárki beléphet, akár van védettséget igazoló kártyája, akár nincs, akár covid-pozitív akár nem, és maszkot viselni sem lesz kötelező.
Forrás: www.hvg.hu
https://hvg.hu/gazdasag/20210914_vadaszati_vilagkiallitas_vedelmi_intezkedesek_kormanyrendelet
Nem kell az ajándékpénz, legyen inkább 1600 milliárd hitel
Az Európai Unió jelezte, hogy addig nem küldi a Magyarországnak járó pénzt, amíg a kormány nem kötelezi el magát a bíróságok függetlensége és a korrupció elleni küzdelem erősítése mellett. Orbán nem enged, inkább hitelt vesz fel, amit persze majd a mi zsebünkből kell visszafizetni.
Az Európai Unió létrehozott egy újraindítási csomagot a járvány által megviselt gazdaságok megsegítésére. Magyarországnak 5800 milliárd forintnyi támogatás jutott volna. Ebből 3300 milliárd igen előnyös hitel, aminek a felvételét a kormányunk – lényegében indoklás nélkül – helyből elutasította. Vagyis maradt 2500 milliárd forintnyi vissza nem térítendő támogatás, lényegében ajándékként.
Cserébe csak annyit kérnek, hogy a pénz felhasználása átlátható legyen, ne tudjon magánzsebekbe vándorolni.
Túl nagy ár az ajándék pénzért? Úgy tűnik, igen. A kormány makacskodik, és reménykedik, hogy előbb-utóbb enyhülnek az uniós feltételek, de addig is magas piaci áron hiteleket vesznek fel. A múlt héten például két nap alatt 1608 milliárd forintot! De ezt a pénzt persze vissza kell majd fizetni – méghozzá kamatostul.
Forrás: www.portfolio.hu, www.telex.hu
Orbánék megduplázták az államadósságot
Annak ellenére, hogy kormányra kerülésekor az államadósság nullára csökkentését tűzte zászlajára Orbán Viktor, három cikluson át tartó kormányzása alatt épp ellenkezője történt, kétszeresére nőtt az adósságállomány: Orbán 2010-ben elődjétől, Bajnai Gordontól 20 ezermilliárd forintos államadósságot vett át, ami mostanra – a múlt héten történt több mint 1600 milliárd forintnyi nemzetközi kötvénykibocsátással – megközelítette a 40 ezermilliárd forintot. Ami számokkal leírva: 40 000 000 000 000 forint, avagy 40 billió forint.
Forrás: www. b1.hvgblog.hu
https://b1.hvgblog.hu/2021/09/16/10-ev-alatt-megduplazta-a-magyar-allam-adossagat-az-orban-rezsim/
Itt a járvány negyedik hulláma
A kormány hetek óta azt hirdeti: már csak a vakcina az egyetlen hatásos fegyver a koronavírus ellen. Az oltási kedv azonban nem erősödött az elmúlt hetekben, pedig a negyedik hullám erősen felfutó szakaszába léptünk a héten.
2010. 09. 20-án az új fertőzöttek száma: 1072 (+593) – az egy héttel korábbi számokhoz képesti változást zárójelben mutatjuk –, az új halálos áldozatok száma: 13 (+8), a kórházi ellátást igénylők száma: 380 (+27), lélegeztetőgépre szorulók száma: 45 (+4), az első dózissal oltottak száma: 5 859 814 (+4755), ebből a második dózissal is beoltottak száma: 5 571 043 (+6485), a harmadik dózissal is beoltottak száma: 612 000 (+22 000). Egy évvel ezelőtt ezen a napon 1070 új fertőzöttről, 8 elhunytról lehetett tudni, és 404-en voltak kórházban, 32-en pedig lélegeztetőgépen. Meglepő adat, hogy több koronavírus-fertőzött van most lélegeztetőgépen, mint egy évvel ezelőtt.
Szakértők szerint a negyedik hullám tetőzéséig gyakorlatilag már arra sem lesz esély, hogy az eddig két oltást kapottak zöme (főként az idősek) beoltassák magukat harmadszor.
Forrás: www.telex.hu, www.portfolio.hu
https://telex.hu/koronavirus/2021/09/20/jarvanyugyi-adatok-magyarorszag-korhaz-fertozottek-23
Megtámadták az előválasztást, ezért két nappal tovább lehet szavazni
Eddig ismeretlen erők bénították meg a szombaton indult előválasztás informatikai rendszerét, ezért a védelem jelentős megerősítése nyomán csak hétfőn indulhatott újra a szavazás – immár zavartalanul.
Szombaton 10 óra körül kezdték érzékelni a szervezők, hogy támadás érte az előválasztást biztosító technikai hátteret, ami hamarosan teljesen lebénult. A behatolás olyan károkat okozott, ami miatt két napra le kellett állítani az interneten keresztül és a sátrakban zajló szavazást is.
Az előválasztást lebonyolító 6 párt és az őket segítő civil szervezetek bejelentették: az előválasztás első fordulóját két nappal, vagyis szeptember 28-án 20 óráig meghosszabbítják, mert országszerte sok olyan település van, ahol kizárólag a szombati és a vasárnapi napon lehetett volna szavazni. Azt is közölték, hogy semmiféle támadással nem lehet őket megfélemlíteni, az előválasztást végig fogják vinni.
Forrás: www.nyomtassteis.hu
217. szám (V. évfolyam/37.) | 2021. szeptember 14.
Milliók élnek zsúfolt lakásokban
Magyarországon a háztartások 19 százaléka él zsúfolt körülmények között. Ez pedig kétmilliónál is több embert jelent összesen.
A legfrissebben elérhető, 2020-as statisztikák szerint az Európai Unióban Romániában található a legtöbb túlzsúfolt háztartás. Ezen kívül csak három országban – Bulgária, Horvátország, Görögország – rosszabb a helyzet, mint nálunk.
Ez persze nem vigasz azoknak, akiknél nincs egy külön szoba a gyermekes házaspároknak, vagy a nagyobb gyerekek is egy helyiségben kényszerülnek élni.
Ezek a családok természetesen a szegényebb rétegekből kerülnek ki. Számukra azonban a magyar kormány nem kínál lehetőséget a továbblépésre. Egyáltalán nem épülnek bérlakások, és a különböző támogatott lakáshitel-konstrukciókat is úgy alakítják ki, hogy azokból kizárólag a tehetősebb középosztályba tartozók részesülhessenek.
Forrás: www.penzcentrum.hu
Augusztusban ismét nőtt az infláció
A júliusi mérséklődés hamar elpárolgott, a hivatalos adatok szerint 4,9 százalékos volt a drágulás augusztusban.
A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) adatai alapján júliusban 4,6, júniusban 5,3, májusban és áprilisban 5,1 százalék volt a drágulás mértéke.
Az élelmiszerek ára is folyamatosan nő. Augusztusban 3,7 százalékot mért a KSH, míg júliusban 3,1 és júniusban 3,2 százalékkal voltak magasabbak az árak az egy évvel korábbinál.
Egy kétfős nyugdíjasháztartás 2021 augusztusában egy nagybevásárlást 18 222 forintért tudott volna megtenni a Központi Statisztikai Hivatal átlagárai alapján. Ehhez képest márciusban még 17 983, februárban 17 931, januárban viszont 17 786 forint lett volna ez.
Forrás: www.portfolio.hu
Egyre több magyar megy dolgozni Romániába
Rengeteg magyar munkavállaló keres munkát a szomszédos Romániában az utóbbi időben a makói térségből, mert ott bizonyos területeken már jóval magasabbak a bérek, mint nálunk – közölte Székely Tamás, a Magyar Vegyipari, Energiaipari és Rokon Szakmában Dolgozók Szakszervezeti Szövetségének elnöke. Szerinte ez is hozzájárul ahhoz, hogy ebben a térségben is egyre nehezebb munkaerőt találni a különböző szakmákban.
Forrás: www.hvg.hu
https://hvg.hu/gazdasag/20210908_magyar_Romania_ber_munka
Előválasztási tudnivalók a Nyomtass te is!-től
Több mint 250 helyi jelölt indul a szeptember 18-án kezdődő előválasztáson. Hogy hol és hogyan választhatunk közülük, azt megtudhatják abból a 106-féle Nyomtass te is! újságból, amelyet az egész országban fogunk terjeszteni.
Az előválasztás második szakaszában, miután a jelöltek összegyűjtöttek 400 támogató aláírást, jogosulttá váltak arra, hogy szavazhatunk rájuk. Így dől majd el, hogy az egyes körzetekben melyik közös ellenzéki jelölt száll szembe a Fidesszel a 2022-es választáson.
Miniszterelnök-jelöltből öt közül választhatunk az országszerte felállított szavazósátrakban, illetve interneten keresztül is.
Vajon melyik választókerületbe tartozik az ön települése, hol lesznek a szavazóhelyiségek, ki szavazhat, milyen igazolványok szükségesek, illetve hogyan voksolhatunk interneten keresztül? Mindezekre a kérdésekre választ találhatnak a 106-féle – mert ennyi választókerület van – verzióban készült különszámunkból, amit megtalálhatnak a www.nyomtassteis.hu honlapunk nyitóoldalán is. Kérjük, nyomtassanak belőle azoknak, akik nem használnak internetet, hogy ők is megértsék az előválasztás fontosságát.
Forrás: www.nyomtassteis.hu
Önkénteseket keres a Számoljuk Együtt Mozgalom
A civil szervezet 2018 óta delegál szavazatszámlálókat minden országos és időközi választásra.
Az előválasztás szavazatait 2021. szeptember 27-én délelőtt 9 órától számolják Budapesten és a megyeszékhelyeken. Ők biztosítják a szavazás tisztaságát.
Itt regisztrálhat, aki segíteni akar: szamoljukegyutt.hu
Megint Mészáros nyert egy vasútfejlesztést
Hónapok óta izgatottan várta a közvélemény a Déli Körvasút legnagyobb kivitelezési pályázatának eredményét. Most sokak „meglepetésére” kiderült, hogy ezt a pályázatot megint az Orbán Viktor barátja, Mészáros Lőrinc érdekeltségébe tartozó V-Híd nevű cég nyerte el. Nem kis összegről van szó: a győztes ajánlat nettó 337 milliárd 904 millió forint volt. A beruházásról Vitézy Dávid, a Budapest Fejlesztési Központ vezérigazgatója úgy fogalmazott, a kivitelezéssel az utóbbi száz év legjelentősebb budapesti vasúti fejlesztése kezdődik el.
Forrás: www.24.hu
https://varosikurir.hu/szep-lesz-ez-a-hete-is-meszaros-lorinc-nyerte-el/
Az ön családjának van 16 millió megtakarítása?
A Magyar Nemzeti Bank adatai alapján annyi megtakarítás van az országban, amiből minden háztartásnak jutna 16 millió forint. Ez persze csak úgy lehetséges, hogy millióknak egyáltalán nincsen félretett pénzük, míg keveseknél milliárdok pihennek.
Tovább gazdagodtak a magyar háztartások a Magyar Nemzeti Bank (MNB) friss adatai szerint. A háztartások pénzügyi eszközökben lévő vagyona március végére elérte a 68 435,6 milliárd forintot.
Mivel a KSH szerint a háztartások száma 4,11 millió körül van Magyarországon, ez azt jelenti, hogy egy háztartásra átlag 16,65 millió forintnyi pénzügyi megtakarítás jut. Vagyis ekkora összeg halmozódik otthon készpénzben vagy a bankoknál, biztosítóknál, nyugdíjpénztárakban, brókercégeknél stb. vezetett számlákon betétben, értékpapírokban és más pénzügyi eszközökben, például céges részesedésekben. Az már évek óta tartó tendencia, hogy a vagyonos réteg megtakarításai összehasonlíthatatlanul nagyobb ütemben nőnek, mint az átlagos körülmények között élőkéi.
Forrás: www.napi.hu
41 ezren várnak műtétre
A koronavírus-járvány kezdete óta a hosszú időre leállított beavatkozások miatt csaknem 16 ezerrel nőtt a műtétre várakozók száma. Mostanra 41 ezer beteg torlódott fel. Az egészségbiztosítási alapkezelő pluszpénzzel próbálja csökkenteni a járvány alatt megnyúlt várólistákat. Független szakértők úgy látják, hogy a helyzet rövid időn belül nem javul, sőt.
Egy vidéki nagyváros háziorvosa nem tudja a betegeit beutalni szakrendelésre a helyi kórházba, mert papíron van ugyan ellátás, de valójában vagy nincs orvos, vagy több hónapja szabadságon van. A területi ellátási kötelezettség miatt nem küldheti máshova a betegeit, ezért nem marad más hátra, mint a kiskapuk keresése vagy a várakozás, ami egy beteg életébe is kerülhet.
A háziorvos elmondása szerint az elmúlt néhány hónapban három olyan eset is volt, amikor nem tudta a rákos betegeit hova beutalni, mert nem volt kompetens orvos az illetékes szakrendelésen.
Forrás: www.hvg.hu, www.444.hu
https://hvg.hu/itthon/20210903_Varolistak_41_ezer_beteg_all_sorba_mutetre_varva
Egyre többen mennek magánorvoshoz
Sok fontos egészségügyi szolgáltatás szinte csak magánszolgáltatóknál érhető el, mások pedig magasabb színvonalon vagy gyorsabban, mint az állami rendszerben. Pedig egy műtétért akár kétmilliót is elkérhetnek.
Bár a magánszolgáltatók betegforgalmát összesítő adatok nincsenek, a legnagyobb szereplők jelentős növekedésről számolnak be. Csak a Budai Egészségközpontot – amelyet épp a napokban vett meg Csányi Sándor – tavaly 181 ezer beteg kereste fel, az idei első fél évben pedig már 127 ezer, ami jelentős, 30 százalék körüli éves forgalomnövekedést jelent.
Egy gyomor-, illetve béltükrözésért 120–180 ezer forintos számlákat állítanak ki, de egy bonyolultabb műtét akár kétmillióba is kerülhet.
Forrás: www.hvg.hu
216. szám (V. évfolyam/36.) | 2021. szeptember 7.
Tizenhárom éve nem emelkedett a családi pótlék összege
Már 2008-ban is csak havi 12 200 forint volt a gyerekek után járó családi pótlék, ám ennyi pénz még több mint 30 százalékkal többet ért 13 évvel ezelőtt. Egy felmérés szerint a magyarok túlnyomó többsége jelentős családipótlék-emelést szeretne, ám erre a Fidesz kormányzása alatt már aligha van esély.
Pedig a családi pótlék emelése rengeteg családot érintene. A Központi Statisztikai Hivatal adatai szerint 2020 októberében összesen 1 724 151 gyerek után részesültek az őket nevelők családi pótlékból.
Ez a támogatás az egy gyermekre jutó átlagkeresethez viszonyítva folyamatosan növekedett 1950 és1990 között. Azóta azonban inkább csökken ez az arány, hiszen míg az egyik szám, a nettó átlagkereset összege valamelyest emelkedik, addig az ellátás összege nem változik. Míg 2020. augusztusban a nettó átlagkereset kedvezmények nélkül 260 400 forint volt, a családi pótlék ennek alig 4,6 százalékát tette ki. Ez sokkal rosszabb arány, mint amilyen az 1950-es években volt.
Az Orbán-kormány tudatosan nem emeli a családi pótlék összegét, mert általában elutasítják az alanyi jogon, mindenkinek egységesen járó juttatásokat. Miközben az a helyzet, hogy éppen a legszegényebbek nevelik a magyar gyerekek több mint felét. Tavalyi adatok szerint legalább 125 ezer gyerekkel lehet számolni, aki olyan háztartásban él, ahol egyetlen felnőtt sem alkalmazott, és az esélyük is kevés, hogy komoly álláshoz jussanak. Ezeknek a gyerekeknek lenne a legfontosabb, hogy magasabb legyen az utánuk kapott támogatás.
Forrás: www.penzcentrum.hu
Elszálltak a törlesztőrészletek
Február óta tart a drágulás a hazai lakáshiteleknél, és ezt csak fokozta a magyar Nemzeti Bank kamatemelése. A teljes visszafizetendő összegben már 603−671 ezer forintos emelkedést látunk február óta egy újonnan felvehető tipikus, 20 éves, 10 milliós lakáshitel esetében.
A legnagyobb emelkedés az 5 éves kamatperiódusú és a változó kamatozású lakáshiteleknél történt a februári mélypont óta.
Forrás: www.portfolio.hu
Ingyen utazhatnak a 14 év alattiak Budapesten
A Fővárosi Közgyűlés megszavazta, hogy a 14 év alattiak szeptembertől ingyen utazhatnak a budapesti tömegközlekedés járatain. Az intézkedés 121 ezer 6−14 éves korosztályba tartozót érint. Abban bíznak, hogy a gyerekeknek ingyenesen járó tömegközlekedés a most őket autóval fuvarozó szüleiket is visszacsábítja a közösségi közlekedésbe.
Forrás: www.hvg.hu
https://m.hvg.hu/itthon/20210901_Budapest_BKK_ingyen_utazas_14_even_aluliak
Nem tudnak fizetni a kórházak a beszállítóiknak
Július végére 46 milliárd forinttal tartoztak beszállítóiknak a magyar kórházak a Magyar Államkincstár friss adatai szerint. A beszállítók jelentős részét képviselő Orvostechnikai Szövetség főtitkára szerint a tartozásállomány értéke már most eléri a tavaly novemberi szintet. A kórházi ellátáshoz mintegy 4500 vállalkozó járul hozzá, a hosszúra nyúlt nemfizetési periódus ugyan különböző mértékben, de már mindegyiküket megviseli. Nekik kell ugyanis hiteleket felvenni, hogy ne menjenek csődbe.
Forrás: www.napi.hu
Védjük meg Iványi Gábort!
Iványi Gábor egy kisegyház lelkésze, aki évtizedek óta pótolhatatlan tevékenységet végez a szegények és elesettek támogatásáért. Valaha jó barátságban volt Orbán Viktorral, de ez a kapcsolat politikai okok miatt megromlott. Azóta a miniszterelnök személyes bosszúhadjáratot folytat Iványi ellen.
Iványi Gábor felekezete, a Magyarországi Evangéliumi Testvérközösség nem kapta vissza a jogsértően elvett egyházi státuszát, ennek pedig súlyos anyagi következményei is vannak. A kormány újabb és újabb költségvetési elvonásokat jelent be, így aztán gyűlnek a tartozások: tavaly például csak tiltakozással sikerült megakadályozni, hogy a szervezet Dankó utcai központjában kikapcsolják a gázszolgáltatást. Szegedi iskolájukban nemrég végrehajtók jelentek meg, de már nem volt mit lefoglalni.
Ha az üldöztetés elérné a célját, megszűnnének az egyház által fenntartott, hátrányos helyzetű gyerekek felzárkózását segítő iskolák, ellehetetlenülne a fedél nélküliek gondozását szolgáló, az elesett idős emberek érdekében végzett munkájuk is.
Vasárnap jelentették be, hogy Iványi Gábor Budapest díszpolgára lett.
Forrás: www.nepszava.hu
https://nepszava.hu/3131211_szolidaritas-ivanyi-gaborekkal
Több német fegyvert vett a magyar kormány, mint az USA
Magyarország 2,66 milliárd euróért vásárolt német fegyvergyáraktól az utóbbi években. Ennél még az Egyesült Államok is kevesebbet vett tőlük, amely 2,36 milliárd eurót költött erre.
A német hadiipar legfontosabb vásárlói között szerepel még Algéria (2 milliárd euró), Egyiptom (1,8 milliárd euró) és Katar (0,72 milliárd euró).
Forrás: www.magyarnarancs.hu
Csak a bolgár tanárok keresnek kevesebbet
Egy magyar pályakezdő tanár bruttó fizetése 209 796 forint és 218 400 forint között alakul havonta, azonban az adó- és járulékterhek miatt nettóban csak nagyjából 141−142 000 forintot kap készhez. Az Európai Unióban csak egy bolgár tanár visz – alig pár ezer forinttal – kevesebbet haza magyar kollégájánál. Egy skót tanár majdnem ötször, de egy cseh pályakezdő is több mint kétszer ennyit keres.
Forrás: www.nedolgozzingyen.hu
Szeptember 18-án kezdődik az ellenzéki előválasztási szavazás
Hamarosan a legizgalmasabb szakaszába ér az előválasztás, amikor minden ellenzéki érzelmű ember szavazhat a képviselő- és miniszterelnök-jelöltekre. A Nyomtass te is! szerkesztősége 106-féle különszámot ad ki hamarosan, amelyek választókerületekre lebontva tartalmazzák a szavazással kapcsolatos tudnivalókat.
Szeptember 6-án zárult le a jelöltek aláírásgyűjtési szakasza. A képviselő-jelölteknek 400, a miniszterelnök-jelölteknek 20 ezer támogató aláírást kellett összegyűjteniük. Az előzetes hírek szerint a legtöbb jelöltnek sikerült megugrania ezt az akadályt.
Szavazni az egyes választókerületekben felállított sátrakban lehet majd, illetve interneten keresztül is, szeptember 18. és szeptember 26. között lehet. Ekkor a helyi jelöltek közül lehet majd kiválasztani a legalkalmasabbat, illetve a miniszterelnök-jelöltekre voksolhatunk. A sátorhelyek listáját, sok más hasznos információval együtt, a Nyomtass te is! különszámában is megtalálják majd, de a www.elovalasztas.hu oldalon is tájékozódhatnak.
A második fordulóban, október 4. és 10. között már csak a három legtöbb szavazatot kapott miniszterelnök-jelöltre szavazunk majd.
Az előválasztás megteremti a 2022-es ellenzéki győzelem egyik fontos alapfeltételét, hogy minden választókerületben egy ellenzéki jelölt álljon szemben a Fidesz jelöltjével, illetve közös legyen a miniszterelnök-jelölt is.
Forrás: www.elovalasztas.hu
Erről ismerhető fel az újfajta covidfertőzés
Az új, delta nevet viselő variáció azért is veszélyes, mert az első tüneteit könnyen össze lehet téveszteni egy közönséges nátháéval vagy az allergiáéval, mivel nem az íz- és a szagérzékelés elvesztése a legjellemzőbb.
Fej- és torokfájást, orrfolyást, tüsszögést, hőemelkedést, bágyadtságot és levertséget okoz, azonban a láz továbbra is gyakori tünetként jelentkezik. Gyakori a hányinger, hányás, hasmenés. Hallással kapcsolatos panaszok is megfigyelhetők. A delta vírusvariáns lappangási ideje átlagosan 4 nap. A szakemberek javasolják, hogy ha valaki észleli magán a tüneteket, akkor értesítse a háziorvosát és teszteltesse magát, valamint ne menjen közösségbe. Leginkább a beoltatlanok vannak veszélyben.
Forrás: www.hvg.hu
https://hvg.hu/elet/20210824_Ezekrol_a_tunetekrol_ismerheto_fel_a_delta_mutans
215. szám (V. évfolyam/35.) | 2021. augusztus 31.
Már fél Európa előttünk jár az átoltottságban
Miközben a magyar kormány még mindig azzal büszkélkedik, hogy világelsők vagyunk a járvány elleni védekezésben, valójában végzetesen lemaradtunk. A nyugati országokban egész nyáron gőzerővel oltották az embereket, mi elpazaroltuk ezt az időt. Így augusztus végére a teljesen védettek arányát tekintve Magyarország már csak a 15. helyen van az Európai Unióban, míg az egy dózist kapottakat figyelembe véve a 17. helyen. Miközben nyakunkon a negyedik hullám.
Hiába figyelmeztettek szakemberek arra, hogy a gyorsan terjedő delta variáns ősszel új fertőzési hullámot okozhat Magyarországon, nem tett semmit a kormány, hogy jelentősen növelje a beoltottak számát.
Az Európai Betegségmegelőzési és Járványügyi Központ (ECDC) legfrissebb adatai szerint ennek következményeként hazánk a felnőtt lakosság átoltottságát tekintve a rosszabbul teljesítő európai uniós tagállamok közé esett vissza. A teljesen beoltottak aránya alapján a 15., a legalább egy dózist kapottak arányában a 17. helyre csúszott vissza Magyarország. Az Európai Unióban a felnőttek 75,5 százalékának adtak be legalább egy dózis vakcinát, addig hazánkban csak 67,4 százaléknak.
Más európai országok azért teljesítettek jobban, mert azok vezetői kifejezetten a vakcinák felvételére ösztönző intézkedéseket hoztak.
Míg más országokban az őszi hullámra való felkészülésként, a súlyosabb közegészségügyi krízis elkerülését szem előtt tartva előre szigorítanak, addig az Orbán-kormány kizárólag az esetszámok megugrását követően hajlandó hasonló intézkedések meghozatalára.
Egyelőre csekély sikert hozott az oltatlan idősek meggyőzésére irányuló kampány, amihez háziorvosokat és orvostanhallgatókat is mozgósítottak. Pedig a most terjedő delta variáns az oltatlanokra a legveszélyesebb.
A szakemberek attól tartanak, hogy az olyan tömegrendezvények, mint a pápa miséje a Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszuson vagy a 77 milliárdba kerülő vadászati kiállítás, megfelelő védelmi intézkedések nélkül jelentősen hozzájárulhatnak a járvány terjedéséhez.
Forrás: www.nepszava.hu
Küzdelem a Diákvárosért
Karácsony Gergely, Budapest főpolgármestere kilátásba helyezte, hogy nem járul hozzá az atlétikai világbajnokság fővárosi megrendezéséhez, mert a kormány akadályozza a tízezer vidéki egyetemistának olcsó szálláshelyet biztosító Diákváros megépítését.
A főpolgármester szerint a kormány által megépíteni szándékozott kínai egyetem elfoglalná azt a területet, ahová a Diákvárost tervezték. Ráadásul az egyetem úgy épülne meg, hogy Magyarország venne fel hitelt a kínaiaktól, hogy nekik építsünk egyetemet Budapest egyik legszebb részén, a Duna partján. Bár a kormány korábban azt nyilatkozta, hogy még semmi nem dőlt el, a napokban mégis benyújtották a kínai Fudan Hungary Egyetemért Alapítvány bejegyzési kérelmét. Ehhez az alapítványhoz került az a 26 hektárnyi terület, ahol a Diákváros is épült volna.
Forrás: www.444.hu
https://444.hu/2021/08/27/karacsony-orban-helyezze-hatalyon-kivul-a-fudan-torvenyt
https://444.hu/2021/08/27/palkovics-laszlo-lesz-a-fudan-alapitvanyanak-elnoke
A köztársasági elnök 4,4 milliós nyugdíja
Indokolatlannak és végtelenül igazságtalannak is tartja a Magyar Szakszervezeti Szövetség Áder János tervezett, kiváltságosan magas, 4,4 millió forintos – személyre szabott – nyugdíját, az egyéb beígért luxusjuttatásokat és főként az idő előtti nyugdíjazását. Ez utóbbi különösen felháborító, hiszen a korhatár előtti nyugdíjazási lehetőséget éppen ez a kormány vette el a nehéz, egészségre káros munkát végző emberek százezreitől, s bár ígérte, azóta sem vezetett be helyette másfajta rugalmas kedvezményes rendszert.
Forrás: www.szakszervezetek.hu
https://szakszervezetek.hu/kozlemenyek
Megfizethetetlenek a lakbérek
Az elmúlt években a lakbérek és a lakásárak növekedése annyira elszakadt a bérekétől, hogy a probléma már az alsó középosztályba és a középosztályba is begyűrűzött.
2015 és 2020 között Budapesten 120 százalékkal emelkedtek a lakásárak, a lakbérek pedig kétszeresükre növekedtek úgy, hogy eközben a jövedelmek nem emelkedtek ugyanilyen mértékben. Ennek eredményeképpen jelenleg a lakhatási költségek és a bérek között akkorára nőtt a különbség, hogy csak Budapesten 60 százalék az aránya azoknak, akik nem tudnák tisztán piaci alapon megfizetni egy lakás törlesztőrészletét vagy lakbérét.
Forrás: www.atv.hu
Pluszpontokkal csábítják katonai pályára a felvételizőket
Akár 64 plusz pontot is szerezhet a felvételin (bármely egyetemre, főiskolára), aki előtte beáll katonának. Ezzel szemben egy középfokú nyelvvizsgáért csak 28 pluszpont jár, és még a felsőfokú is mindössze 40 pontot ér.
Teljesen új, hogy egyetemi felvételi pluszpontokkal igyekeznek a katonaság vonzerejét növelni. Ha valaki a felvételit megelőzően fél évet szolgál a honvédségnél, 32 pluszpontot, ha egy teljes évet, 64-et írnak jóvá számára.
Csupa ötös jeggyel, pluszpont nélkül összesen 400 pont szerezhető a felvételin. Ezt egészítik ki a pluszpontok. A hátrányos helyzetű, a fogyatékossággal élő, illetve a gyermeket gondozó jelentkezők 40 pontot kaphatnak pluszban. Emelt szintű érettségiért 50 pont jár, akárcsak a kiemelkedő sportteljesítményért. Csak az országos tanulmányi versenyen (OKTV) elért 1−10. helyezés ér többet, 100 pontot, mint egy év katonai szolgálat. A 11−20. helyezésért már csak 50 pluszpont jár, kevesebb, mint a katonáskodásért.
Forrás: www.telex.hu
https://telex.hu/belfold/2021/08/28/benko-tibor-honvedseg-felveteli-pluszpont
A magánegészségügybe vándorolnak a szülészorvosok
Egyre több kismama, gyermeket váró család tapasztalja, hogy a néhány hónappal ezelőtt választott szülész-nőgyógyászuk közli, a gyerek világra hozásában nem fog tudni közreműködni, mert inkább a magánpraxist választja.
Az egészségügyi dolgozók jogállását szabályozó törvénnyel és az orvosok bérének megemelésével, ám a szükséges részletszabályok megalkotásának elodázásával sikerült elérnie a kormánynak azt, amit el akartak kerülni: egyes egészségügyi területeken a nyári hónapokra ellátási zavarok alakultak ki, sok orvos inkább a magánegészségügyet választja a rendezetlen viszonyok helyett.
A magánpraxisban pedig nincsenek meg a szülés levezetésének infrastrukturális feltételei. Így a várandós nők számára nincs más út, mint idegen orvos felügyelete alatt világra hozni gyermeküket.
Forrás: www.hang.hu
https://hang.hu/magyar-hang-plusz/vajudas-130188
MTA-elnök: Ingyen kéne mérni az idősek antitestszintjét
Freund Tamás, a Magyar Tudományos Akadémia elnöke szerint állami támogatással kellene mérni a veszélyeztetettek és az idősek antitestszintjét, és fontos lenne harmadik oltást adni azoknak, akiknek a szervezetében nem mutatható ki ellenanyag. Azt is javasolta, hogy az elzárt, gyakran szegénységgel küzdő településeken valamilyen módon támogatni kellene az oltásban való részvételt.
Forrás: www.444.hu
214. szám (V. évfolyam/34.) | 2021. augusztus 24.
Mennyire vagyunk védettek a 4. hullám előtt?
Szakértők szerint szinte elkerülhetetlen, hogy a koronavírus-járvány újabb hulláma Magyarországot is elérje. Azok vannak különösen veszélyben, akiket még nem oltottak be, vagy kínait kaptak, de az esetükben nem volt hatásos. Védettség tekintetében legjobban Budapest, legrosszabbul Borsod megye áll.
Az adatok szerint – amelyeket Szél Bernadett képviselő kért ki – a budapestiek 78 százalékának van védettségi igazolványa, míg a Borsodban lévő Mezőcsáti és az Ózdi járásban mindössze 41 százalék ez az arány.
Augusztusig országosan 6 560 942 védettségi igazolványt postáztak ki Magyarországon. Ez a teljes lakosság számához képest 66 százalékot jelent, de nem mindenki oltás után lett jogosult az igazolványra, mert azt a koronavírusból igazoltan felgyógyultak is megkapták.
Ha a járásokat nézzük, akkor a Győri, a Budakeszi, a Dunakeszi és a Szombathelyi járásban a legjobb a helyzet. A legalacsonyabb az arány a Kunhegyesi járásban (mindössze 40 százalék), 41 százalék a Mezőcsáti és Ózdi járásban, és 47 százalék a Hajdúhadházi és Csengeri járásban. A legmagasabb és legalacsonyabb arányokkal rendelkező járások között 35 százalék a különbség.
A legalacsonyabb arányokkal bíró települések között borsodi, somogyi és szabolcsi falvak vannak. Csenyétén például 5 százaléknyi lakosnak van védettségi igazolványa, 12 százaléknak a szabolcsi Uszkán, 22 százaléknak a borsodi Farkaslyukon, 25 százaléknak a hevesi Tarnabodon, 26 százaléknak a szolnoki Tiszabőn, 28 százaléknak a borsodi Sajónémetiben. Összesen 65 olyan falu van, ahol 30 százalék vagy az alatti az arány.
Forrás: www.hvg.hu
https://hvg.hu/elet/20210813_vedettsegi_igazolvany_adatok
Budapesti támogatásokat tart vissza a kormány, törvényszegő módon
Az Orbán-kormány nem csupán elvonásokkal és újabb adókkal sújtja az ellenzéki vezetésű fővárosi önkormányzatot, de még a közösségi közlekedés kötelező ellátására biztosított normatívát sem fizeti ki, pedig már augusztus vége van.
Erre korábban nem volt példa, a kormánypártok által támogatott Tarlós István polgármestersége alatt idejében megkapták a pénzt.
A 12 milliárdos célzott támogatás benne van a 2021-es és a 2022-es költségvetési törvényben is, a kabinet tehát azzal, hogy nem fizet, nem hajtja végre az Országgyűlés által elfogadott törvényt.
Forrás: www.nepszava.hu
Milliárdok az erdélyi katolikus egyháznak
Idén és a következő két évben összesen 7,8 milliárd forintot ad erdélyi katolikus beruházásokra a magyar kormány. Kolozsvári, gyergyószentmiklósi és gyulafehérvári vallási intézményekhez kerül a pénz, amelyet a magyarországi „gazdaság-újraindítási alapból” fizetnek majd ki.
Forrás: www.hvg.hu
https://hvg.hu/gazdasag/20210816_erdelyi_katolikus_beruhazasok_kormany_tamogatas
Mészáros Lőrinc cége 50 milliárd forint hitelt vesz fel Mészáros Lőrinc bankjától
A Mészáros Lőrinc érdekeltségébe tartozó Opus Energy Kft. 50 milliárd forint hitelt vesz fel a Tiszántúli Áramhálózat Zrt. (Titász) megvásárlásához.
A hitelt két olyan pénzintézet, az MKB Bank és a Takarékbank biztosítja az Opus Energy számára, amelyben Mészárosnak tulajdonrésze van.
Forrás: www.444.hu
A lakosság háromnegyedének nincs baja a melegekkel
A Medián közvélemény-kutató cég arra keresett választ, hogy a magyar társadalom támogatja-e a Fidesz utóbbi hónapokban kifejtett melegellenes, a homoszexuálisokat támadó propagandáját. Kiderült, hogy a lakosságnak csak egy kisebb része téveszthető meg.
A megkérdezettek mintegy fele (46%) személyesen is ismer melegeket, és mintegy háromnegyede (73%) elutasítja a kormány által propagandisztikusan hangoztatott, de semmivel alá nem támasztott állítást, miszerint a meleg és leszbikus emberek megrontanák a gyermekeket.
Bár a Fidesz-kormány 2020 májusától megtiltotta a transznemű emberek jogi nemváltoztatását, a lakosság 74,5 százaléka szerint mégis engedni kellene, hogy a transznemű emberek hivatalosan is megváltoztathassák a nemüket és nevüket az irataikban.
Az azonos nemű emberek házasságkötését 59 százalék támogatja, míg 69 százalék szerint az azonos nemű emberek is lehetnek jó szülők.
Forrás: www.merce.hu
Elkezdődött az aláírásgyűjtés az előválasztáson
Augusztus 23-án elindult az ellenzéki előválasztáson versenyezni kívánó képviselő- és miniszterelnök-jelöltek aláírásgyűjtési kampánya, amely szeptember 6-áig tart. Csak arra lehet majd szavazni, aki összegyűjti a szükséges számú ajánlást.
A napokban országszerte felbolydul az élet, a köztereken pártok jelöltjei és civilek fognak aláírásokat gyűjteni. Az ellenzék jövőre minden választási körzetben egyetlen jelöltet kíván állítani a Fidesszel szemben, ugyanígy közös lesz a miniszterelnök-jelölt is. Az egyéni jelölteknek 400, míg a miniszterelnök-jelölteknek 20 ezer támogató aláírást kell megszerezniük. A 106 körzetben 270 körüli egyéni jelölt szeretne indulni, míg a miniszterelnökségre már nyolcan pályáznak.
Forrás: www.nyomtassteis.hu
A lakásfelújítás és a benzin drágult legjobban júliusban
Bár némileg lassult júliusban az infláció üteme, az üzemanyagok drágulása mellett a lakásfelújítás és az ehhez szükséges eszközök ára szállt az egekbe, de a nyaraláshoz is több pénzre van szükség, mint tavaly.
Júliusban 4,6 százalékos volt az infláció. Ez még mindig jóval magasabb, mint az elmúlt nyolc és fél évben szinte bármikor, de az előző néhány hónaphoz képest már ez is csökkenést jelent. Áprilisban és májusban is több mint nyolcéves rekordot jelentő szinten, 5,1 százalékon állt a mutató, majd minden várakozásra rácáfolva júniusra 5,3 százalékosra nőtt.
Az élelmiszerek közül rekorder az étolaj, amelynek ára 27,5 százalékkal nőtt, de a baromfihús 7,7, a margarin 8, a liszt 7,2 százalékos drágulása is sokakat érint rosszul. A friss zöldség most 13,4 százalékkal többe kerül, mint egy éve. A dohányáruknál 18,1 százalékos drágulást mértek.
A lakásjavítás és lakáskarbantartás ára 11,3 százalékkal emelkedett, míg a belföldi nyaralás 5,7 százalékkal kerül többe, mint egy éve, a külföldi pedig 12,6-tal.
Forrás: www.hvg.hu
https://hvg.hu/gazdasag/20210810_inflacio_arak_dragulas
A dolgozókhoz képest is folyamatosan szegényednek a nyugdíjasok
A nyugdíjak csak a hivatalos infláció mértékével emelkednek, az átlagkeresetek viszont ennél háromszor-négyszer gyorsabban nőnek. Vagyis az aktívakhoz képest minden nyugdíjas folyamatosan szegényedik.
Ez nagyon súlyos probléma, ezért harcolnak sokan azért, hogy a kizárólag az inflációhoz kötött emelés helyett legyen vegyes rendszer, ami más szempontokat is figyelembe vesz a nyugdíjemelésnél, például a dolgozói bérek emelkedését is.
Míg 2008-ban az átlagos nyugdíj még megközelítőleg az átlagos havi nettó átlagbér 70%-a volt (pontosan 69,1%-a), addig a legfrissebb adatok szerint 2020-ban ez az arány már az 50%-ot sem éri el (49,7%).
Forrás: www.klubradio.hu
213. szám (V. évfolyam/33.) | 2021. augusztus 17.
Nálunk a legmagasabb az áfa egész Európában
A szegények adójának is nevezett általános forgalmi adót (áfa) minden ember megfizeti, bármit vásárol. Még egy hajléktalan is, ha csak egy kiflit vesz 100 forintért, abból 27 forint az államé lesz. Vagyis még ő is keményen adózik. Ezért mondjuk azt jogosan, hogy az állam mindig a mi pénzünket költi.
Az Orbán-kormány 2012. január 1-től a 25%-ról 27%-ra emelte az áfát, ezzel az Európai Unióban Magyarországon lett a legmagasabb, a világban pedig a negyedik legmagasabb az általános áfakulcs.
Az általános forgalmi adót (áfa) a végfogyasztásra vetik ki, ezért a megfizetésével elméletileg minden vásárló az elfogyasztott termék értékével arányosan járul hozzá a közteherviseléshez. A gyakorlatban azonban a magas áfa az egykulcsos jövedelemadóval párosulva a társadalmi jövedelmi különbségek növelése irányában hat. Ezért is nevezik a szegények adójának, mivel az alacsonyabb jövedelműek és a többgyermekesek a fizetésük nagyobb részét – néha teljes egészét – fordítják napi cikkek vásárlására, míg a gazdagabbak megtakarítása, befektetése mentes az áfától, és további jövedelmet termel nekik.
Forrás: www.nyomtassteis.hu
Szijjártó három repülővel utazott Mongóliába
Ennyi gép kellett ahhoz, hogy Szijjártó Péter külügyminiszter kivigyen 33 lélegeztetőgépet Ulánbátorba adományként.
Szijjártó a Magyar Honvédség új csapatszállító repülőgépével indult Mongóliába, a 605-ös lajstromjelű Airbus A319-essel, ami akár 144 utas befogadására is alkalmas.
A lélegeztetőgépeket azonban nem ezzel szállították, hanem az Airbus A330-200F széles törzsű repülőjével, ami csak az átadásra, július 29-ére érkezett meg Mongóliába.
A találkozó után Szijjártó visszaindult volna Budapestre, de nem tudott ugyanazzal a géppel menni a pilóták számára előírt kötelező pihenési idő miatt. A problémát azzal oldották meg, hogy a HM 607-es lajstromú Dassault Falcon gépe is Ulánbátorba repült, ez hozta haza a külügyminisztert.
Forrás: www.444.hu
https://444.hu/2021/08/11/harom-repulogeppel-vitt-ki-33-lelegeztetogepet-szijjarto-mongoliaba
Több mint 150 ezer magyar kért tartós letelepedési engedélyt Angliában
A brit belügyminisztérium részletes összesítése szerint a 27 EU-tagország Nagy-Britanniában élő állampolgárai közül 5 504 200-an kérték a letelepedett státust a június végi határidőig.
Eddig az időpontig 154 100 magyar állampolgár folyamodott tartós nagy-britanniai letelepedési engedélyért.
Forrás: www.hang.hu
Elnéptelenedhet a falvak ötöde
Jelenleg 645 olyan falu van az országban, ahol a lakosok száma 300 vagy annál is kevesebb. A fiatalok aránya 114 községben a 10 százalékot sem éri el. A GKI Gazdaságkutató Intézet szerint ezeknek a falvaknak csak célzott vidékfejlesztési programokkal van esélyük a megmaradásra.
A községekben élők átlagéletkora 2020-ban 42 év volt. Azonban akadtak települések, főként Vas és Zala megyében, ahol az 50 évet is meghaladta az átlagéletkor. A GKI szerint ahol a fiatalok aránya a 10 százalékot sem éri el, azokban a falvakban a település megmaradása lehet a tét.
A szociális, bentlakásos intézeti helyekre már most is éveket kell várni. A kutatók szerint sport-, hitéleti célú, esetleg presztízs beruházások helyett inkább az egészségügyi és szociális ellátás bővítésére kellene költeni a települések jelentős részében.
Forrás: www.atv.hu
Fogynak a szabadstrandok a Balatonon
A negyven, fürdőzésre kijelölt partszakasszal rendelkező tóparti település közül 21-ben az idén nyáron már csak pénzért lehet mártózni. Egy év alatt nyolccal kevesebb lett a szabadstrand.
Egy négytagú család 2000 forintért juthat be az idén nyáron legolcsóbban egy balatoni fizetős strandra, a legdrágábban pedig az exkluzívként hirdetett, tihanyi Plage18-on lehet pihenni, ahová hétvégenként 20 ezerért nyer bebocsátást egy négyfős társaság.
A negyven, fürdőzésre kijelölt partszakasszal rendelkező tóparti település közül 21-ben az idén nyáron csak pénzért lehet mártózni, 11-ben egyaránt akadnak fizetős és ingyenes partszakaszok, s már csak mindössze nyolc olyan település akad, ahol nem kell fizetni a strandolásért. Ezek Balatonboglár, Balatonfenyves, Balatonkeresztúr, Balatonőszöd, Balatonszemes, Szántód és Zamárdi. Ezeken a helyeken továbbra is a korlátlan ingyenességgel csábítják a vendégeket, az északi parton viszont csak az aprócska Örvényes döntött hasonlóképpen.
Forrás: www.nepszava.hu
https://nepszava.hu/3123456_keves-a-szabadstrand-tovabb-dragul-a-balatoni-nyar
Egy magánszemély 53 milliárdos kölcsönére vállal kezességet a magyar állam
De jó is lenne, ha a mi lakáshiteleinkre vagy autóvásárlásainkra is vállalna kezességet az állam! Ám ez csak a haveroknak jár. És mivel az államnak nincsen saját pénze, most is a mi adóinkból kezeskedik.
Szentkirályi Alexandra kormányszóvivő férje, Szalay-Bobrovniczky Kristóf volt londoni nagykövet, szeretne egy cseh repülőgépgyárat venni. Ennyi pénze természetesen nincsen, tehát hitel kell, ahhoz meg kezes.
A kormány úgy döntött, állami készfizető kezességet vállal egy védelmi ipari fejlesztéshez szükséges hitelfelvételhez – derül ki egy augusztus 13-ai kormányhatározatból. A hitel összege 150 millió euró (53 milliárd forint), az állami kezesség az ebből eredő tőkekövetelés 80 százalékára vonatkozik. A hitelt az MFB Magyar Fejlesztési Bank nyújtja a HSC Aerojet Zrt.-nek.
Forrás: www.hvg.hu
Sorra állnak le a kórházi baleseti ügyeletek
A Dél-pesti Centrumkórházban és a János-kórházban leállt a traumatológiai ellátás, a Baleseti Intézetre extrém terhelés hárul, ezért itt a halasztható műtéteket állították le.
„Pontosan ezt nevezik összeomlásnak” – ezzel a megjegyzéssel osztotta meg Kunetz Zsombor egészségügyi elemző azt a levelet, amelyben a Baleseti Intézet vezetése a halasztható műtétek leállításáról tájékoztatja a kollégákat. A műtétek leállítására a levél szerint azért van szükség, mert a Merényi (vagyis a Dél-pesti Centrumkórház) és a János-kórház traumatológiai ellátásának leállása miatt az Intézet baleseti ambulanciájára extrém terhelés hárul.
Forrás: www.hvg.hu
Aggasztó a műtéti várólisták hossza
A több ezer halasztott beavatkozásra csak a várólisták növekedéséből lehet következtetni, és a szakértők szerint a helyzet rövid időn belül nem javul, sőt.
Jó esetben a jövő nyárra, de talán még későbbre kap időpontot a beavatkozásra az a beteg, akinek ma javasol az orvos nem életmentő műtétet. Noha ezek nem igazán sürgős, a várhatóan súlyos állapotromlás kockázata nélkül elhalasztható műtétek, egy fájdalmas tünet elviselése minden nap kínlódás lehet.
A Covid-világjárvány tavaly tavaszi magyarországi kitörése óta mintegy 9-10 hónapnyi műtétikapacitás-kiesés jött össze a hazai egészségügyben.
A Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő (NEAK) listája szerint augusztus 13-án a legtöbben szürkehályog-műtétre várnak. Tavaly november 9-én még csak 8731 beteg volt a várólistán, akit viszont most jegyeznek elő erre, az előtt már másik 14 033 beteg áll a sorban. Így az átlagos várakozási idő most 212 nap.
A második legtöbben térdprotézisműtétre várnak, méghozzá az egyik leghosszabb ideig, átlagosan 599 napig. Itt jelenleg 8151 beteg áll sorban, szemben a tavaly novemberi 5712-vel. Csípőprotézis-műtétnél is muszáj türelmesnek lenni, hiszen itt átlagosan 489 napot kell várni egy új betegnek, aki a 6792. lesz a sorban.
Forrás: www.hvg.hu
https://hvg.hu/itthon/20210813_Nem_tudjak_mennyi_mutet_maradt_el_de_a_varolistak_hossza_jelzi
212. szám (V. évfolyam/32.) | 2021. augusztus 10.
A kormány nem ad pénzt a Velencei-tó megmentésére
Drámaian pusztul a Velencei-tó, amely az elmúlt két évben elveszítette a vizének a 44 százalékát. Félő, hogy szúnyogoktól hemzsegő mocsár lesz belőle, ha nem teszünk valamit. Miközben Semjén Zsolt hobbijára, a vadászati világkiállításra jutott (eddig) 70 milliárd forint is, a tó megmentéséért sokall a kormány 40 milliárdot.
Derékig ér a víz a Velencei-tóban, pedig a normális vízszintje 160 centiméter körül van, vagyis jó félméternyi hiányzik belőle. A hatalmas nyári hőség csak tovább rontotta a helyzetet, pusztulnak a halak, és nő az iszapos terület. A Velencei-tó megmentése, azaz tartós feltöltése vízzel, 40 milliárd forintba kerülne. Hiába az országos felháborodás, a velencei-tavi strandok nyár közepi bezárása, vendégek híján a helyi turizmus haldoklása, erre még sincs pénz. Miért is? Itt a kormányzati válasz: A kormány jelenleg nem tudja támogatni a Velencei-tó vizének pótlását – jelentette ki Tessely Zoltán, a Velencei-tó fejlesztéséért felelős kormánybiztos a napokban a Fehérvár TV-nek.
Pedig mindenki hitt a Velencei-tó megmentésében, amelyről úgy gondolták, hogy nem lehet pártpolitikai kérdés. A víz pótlására készült egy előterjesztés a kormánynak, amelynek elfogadása után megindulhatott volna a tó feltöltése. Ez sem lett volna egyszerű és gyors megoldás, de legalább el kellene kezdeni.
Biztató volt, hogy a gazdaság újraindításáért felelős operatív törzs is támogatta a javaslatot, Szijjártó Péter külügyi és külgazdasági miniszter a kormány elé terjesztette, viszont az a válasz érkezett, hogy „a szükséges pénzeszköz olyan nagy mértékű, hogy az ország jelenlegi helyzetében a kormány ezt nem szándékozik biztosítani”. Az indoklás az volt, hogy fontosabb a gazdaság újraindítása, pedig ennek része a térségi gazdaság és a turizmus is.
Az is kérdés, hogy miközben javában zajlik egy 14 milliárdos pályázat a Velencei-tó partfal-rekonstrukciójára, miért nem gondolták végig azt, hogy inkább a jelenlegi legfontosabb problémára kellene inkább választ adni.
A tó környékén már jó ideje szinte mindent betonoznak és körbekerítenek, alig akad már természetes part, pedig köztudott, hogy ez veszélyezteti a tó élővilágá és egyáltalán az életben maradását.
Néhány napja tiltakozó civilek csoportja palackokból öntötte a vizet a Velencei-tóba, hogy felhívják a figyelmet a vízpótlás halaszthatatlanságára.
Forrás: www.24.hu
https://24.hu/kozelet/2021/08/02/velencei-to-kormany-40-milliard-forint-nincs-penz/
Végleg elbuktunk 77 milliárd forintnyi támogatást
Csak azért, hogy a magyar civil szervezetek ne kapjanak ebből a hatalmas összegből 4 milliárd forintot, Orbán Viktor inkább lemondott az egész támogatásról. A norvég kormány megunva a huzavonát, befejezettnek nyilvánította a tárgyalásokat.
A norvégok egyszerűen csak ahhoz ragaszkodtak, hogy a kormánytól független szervezet ossza el a civileknek járó alig ötszázaléknyi részt, 4 milliárdot. A többivel azt csinálhattak volna, amit akarnak. Orbán mégsem tudta elviselni, hogy az ő akarata nélkül jusson bárki is pénzhez Magyarországon, inkább veszni hagyott 77 milliárdot.
Történik mindez akkor, amikor a Velencei-tó megmentésével kapcsolatban a kormány azt állítja, hogy erre a célra nincsen 40 milliárd forintja.
Forrás: www.hvg.hu
https://hvg.hu/gazdasag/20210807_Norvegia_uzent_Nem_jar_automatikusan_a_penz_Magyarorszagnak
Napi átlagban öt embert hallgat le a kormány
Idén július 19-ig 928 „nemzetbiztonsági célú titkos információgyűjtést” hagyott jóvá az igazságügyi miniszter, majdnem annyit, mint 2015-ben egész évben.
Minden korábbinál több, átlagosan csaknem napi 5 esetben engedélyeztek idén nyár közepéig nemzetbiztonsági célú titkos információgyűjtést az Igazságügyi Minisztériumban.
Tavaly 1285 információgyűjtést engedélyeztek az egész évben, de ezt a számot az idei tempóval már október 4-én elérik. Az év végére pedig összejöhet akár az 1700 jóváhagyó aláírás is.
Forrás: www.hvg.hu
https://hvg.hu/itthon/20210807_Majdnem_ezer_titkos_megfigyelest_engedelyeztek_a_nyar_kozepeig?s=hk
Orvoshiány miatt leállt a sürgősségi ellátás az Uzsoki Kórházban
Augusztus 30-ig szünetel az Uzsoki Kórház sürgősségi osztálya. Dr. Tóth Ferenc orvosigazgató ezt azzal indokolta, hogy az egészségügyi jogállásról szóló törvény bevezetése után a „sürgősségi betegellátó osztályunkon a vállalkozó orvosok felmondásával jelentős orvoshiány alakult ki”. A lépés a traumatológiai ügyeletet nem érinti. A súlyos betegeket három másik intézmény, a Honvédkórház, a Pest Megyei Flór Ferenc Kórház (Kistarcsa) és a Bajcsy-Zsilinszky Kórház és Rendelőintézet között osztják szét.
Nem ez az első ilyen eset, nyár elején hét traumatológus mondott fel egyszerre egy zalaegerszegi kórházban.
Forrás: www.444.hu
Ötvenezer is lehet a beiskolázás költsége
Egy friss felmérése szerint mélyen a zsebébe kell nyúlniuk a magyar szülőknek tanévkezdés előtt, ugyanis egy általános iskolás korú gyermek teljes beiskolázása akár 50 ezer forint is lehet, ha a tanfelszerelések mellé új iskolatáska is kell.
Alapvető tanszerekre a megkérdezett 1257 szülő egyharmada 10-15 ezer forintot, egynegyede 15-20 ezer forintot, egyhatoda pedig 20 ezer forintnál is többet költ egy gyermek tanévkezdésekor. A felmérés szerint a szülők 97 százaléka a hagyományos oktatást részesíti előnyben az online tanítással szemben, ugyanis az utóbbi miatt több feladat hárult a rájuk, de a technikai problémák és ingerszegény környezet is a negatívumok közé tartozik.
Forrás: www.kkvmagazin.com
www.kkvmagazin.com/v/regio-jatek-iskolakezdes-tanszerek-iskolataska/
Az idősek oltásában is elmaradtunk Európától
Hónapokon át csak dicsekedtünk az oltási eredményeinkkel, de mára egész Európa elhúzott mellettünk. Gyenge átoltottsággal várjuk az esetleges őszi újabb hullámot.
Míg a veszélyeztetett 80 év feletti korcsoportban Ausztriában például már 99,2 százalék az oltottság, addig ez Magyarországon csak 74,1 százalék. Az 50–60 év közöttiek esetében is az uniós átlag alatt teljesítünk: hazánkban ez a korcsoport 69,7 százalékosan van beoltva, míg ugyanez az arány például Dániában már 93 százalék. Szakértők eredetileg legalább 70 százalékos átoltottsághoz kötötték a nyájimmunitást, de friss amerikai kutatások a delta variáns miatt már 85-90 százalékos arányt is szükségesnek tartanak.
Forrás: www.nyomtassteis.hu
A kínaival oltott 60 év felettiek negyede védtelen
Lezárult a Fővárosi Önkormányzat által szervezett antitestmérés, ami önként jelentkező, 60 év feletti budapestieknél vizsgálta, termelt-e az oltás elegendő koronavírus elleni antitestet a szervezetükben.
A 14 ezres minta azt az eredményt hozta, hogy a Sinopharmmal oltott 60 év felettiek 26 százalékánál nem mutatható ki elegendő mennyiségű antitest. Az eredményekből jól látszik, hogy minél idősebb valaki, annál nagyobb esélye van arra, hogy a szervezete nem termelt elég antitestet, így nem védett. Az AstraZenecával, Modernával és Pfizerrel oltottak esetében ez az arány mindössze egy százalék körüli.
Forrás: www.444.hu
Nem lesz ingyenes a teszt a halasztható műtéteknél
A kormány álláspontja szerint mivel minden magyar állampolgár ingyenesen veheti fel a koronavírus elleni védőoltást, ezért semmi sem indokolja, hogy az adófizető magyar emberek állják a halasztható műtét előtt álló betegeknél a fertőzést kimutató PCR-teszt elvégzésének a költségeit. Néhány esetben azonban kivételt tesznek.
Forrás: www.magyarnarancs.hu
211. szám (V. évfolyam/31.) | 2021. augusztus 3.
Diplomások számában is az európai rangsor végén kullogunk
Továbbra is nagyon alacsony az egyetemet végzett fiatalok aránya Magyarországon, pedig a munkaerőpiacon is előny a felsőfokú végzettség. Csak Olaszországban és Romániában van kevesebb fiatal diplomás, mint nálunk.
Idén néhány ezerrel több hallgatót vettek fel egyetemre, mint egy évvel korábban, most összesen 75,7 ezren jutottak be a felsőoktatásba. Az elsőéves egyetemisták száma még a kettővel ezelőtti Orbán kormány idején, 2011 és 2013 között csökkent drasztikusan, több mint 25 ezer fővel. E súlyos visszaesés óta alig nőtt a felsőoktatásban tanulók száma.
Így továbbra is nagyon távol marad az ország az Európai Unió által megfogalmazott céltól, vagyis attól, hogy 2030-ra a fiatal diplomások aránya elérje a 45 százalékot minden tagországban. Az Európai Statisztikai Hivatal legutóbbi, 2020-ra vonatkozó adatai szerint Magyarországon mindössze 30,7 százalék a 25 és 34 év közötti diplomások aránya, ami a harmadik legrosszabb eredmény az EU-ban, csak Olaszországban és Romániában van kevesebb fiatal diplomás. Az EU-átlag 40,5 százalék, ami folyamatosan növekszik, a magyarországi adatok ellenben 2015 óta folyamatosan csökkennek (ekkor még 32,1 százalék volt a 25–34 éves diplomások aránya), a 2015–2020 közötti visszaesés pedig nálunk volt a legnagyobb mértékű EU-s szinten.
Forrás: www.nepszava.hu
https://nepszava.hu/3127433_tobb-diplomasra-lenne-szukseg
Tízezernél több tanár és tanító hiányzik
Sok iskolában bármilyen végzettségű pedagógust azonnal alkalmaznának, de még így sincs jelentkező.
Csaknem 3500 általános és középiskolai pedagógusállásra – és kevés híján ezer óvónői státuszra – lehet jelentkezni a közszféra állásportálján. Miközben a hivatalos kormányzati kommunikáció csak ellenzéki hangulatkeltésként állítja be a pedagógushiányt, ez egyre nagyobb gondot okoz a mindennapi oktatásban, szakemberek szerint jóval több, mint tízezer tanár és tanító hiányzik a rendszerből. Az ország gazdagabb régióiban pont olyan súlyos a helyzet, mint a legszegényebb térségekben. Tovább rontja a helyzetet, hogy 12 ezerrel több hatéves kezdi meg tanulmányait szeptemberben, mint tavaly, mégpedig a kormány iskolaérettségi törvényének következményeként, mert kötelezővé tették ennek a korosztálynak a beiskolázását.
Az oktatási kormányzat a következőképpen reagált minderre: „Egyszerűen nem kell minden iskolába külön kémiatanár. Különösen az alacsony diáklétszámú intézmények esetében igaz ez, ahol évfolyamonként egy-egy osztály van csak, és így négy-öt iskola tudja párhuzamosan megadni egyetlen kémiatanárnak a teljes álláshoz szükséges óraszámot.
Forrás: www.nepszava.hu, www.telex.hu
Már a sztrájk is tilos?
Amikor Orbán Viktor értesült arról, hogy a légiforgalmi dolgozók sztrájkolni készülnek, egyszerűen hozott egy rendeletet, amely megtiltja számukra a munkabeszüntetést.
A magyar kormány ezzel a lépésével önkényesen korlátozta az ott dolgozók alapvető alkotmányos jogát – vélik hazai és nemzetközi szakszervezetek. Állítják: ezzel a beavatkozással a magyar kormány durván visszaélt a járvány idejére kapott korlátlan hatalmával. Az intézkedés nagy nemzetközi felháborodást váltott ki: az ENSZ 185 tagországot tömörítő Nemzetközi Munkaügyi Szervezete mellett az Európai Bizottság elnöke, Ursula von der Leyen is Orbán Viktornak írt levélben ítélte el a demokráciákban példátlannak számító intézkedést.
Forrás: www.444.hu
Magyarországon a legnagyobb a hiány a régióban
Tovább nőtt a magyar államadósság, mely régiós összehasonlításban már a járvány előtt is magas volt.
Mindezt úgy sikerült összehozni, hogy a magyar kormány túlköltekezését nem magyarázza a járványválság. Az egészségügyi kiadások megugrottak, ahogy minden országban, azonban a gazdasági károk enyhítésének költségeit a kormány másokra hárította. A hitelmoratóriumok, kedvezményes hitelek terhét a jegybank, a bankrendszer, a háztartások és a vállalkozások viselték és fogják még sokáig viselni. A konkrét kormányzati intézkedések (bértámogatások, közteher-elengedések) nemzetközi összehasonlításban rendkívül csekélyek voltak. Ugyanakkor a kormány nem hanyagolta el a szívének kedves területek finanszírozását, mint a sport, az egyházak és a határon túli támogatások.
Forrás: www.24.hu
www.24.hu/fn/gazdasag/2021/07/23/adossag-magyarorszag-regio/#
Csak Romániában él több szegény, mint nálunk
Miközben a kelet-európai országok többsége az Európai Unióhoz való csatlakozása után faragni tudott a jövedelmi hátrányából az EU-átlaghoz képest, addig Magyarországon – uniós összevetésben – még romlott is a helyzet 2005 és 2017 között. A lakosság háromnegyede uniós szinten szegénynek számít. Az EU-ban csak Romániában rosszabb a helyzet. Finnországban, Franciaországban vagy Hollandiában az emberek alig 5 százaléka számít uniós szinten szegénynek. A cseheknél 20 százalék, a lengyeleknél 40, a szlovákoknál 50, míg nálunk több mint 75 százalékos ez az arány.
Forrás: www.444.hu
www.444.hu/2021/07/27/a-magyarok-haromnegyede-unios-szinten-szegenynek-szamit
Csaknem egy évvel csökkent a várható élettartam
Utoljára 1962-ben romlott annyira a születéskor várható élettartam Magyarországon, mint 2020-ban, a koronavírus-járvány kitörésének évében – derült ki a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) adataiból.
Magyarországon 0,8 évvel, 75,7 évre csökkent a várható élettartam. Szakértők szerint hazánkban a romlás egyik fő oka a koronavírus-járvány mellett a kórházak állapota és a lakosság rossz egészsége. Magyarországon már a járvány előtt is rossz volt a helyzet, most mindössze Litvániát, Bulgáriát és Romániát előzzük a várható életévek számában.
Forrás: www.hvg.hu
www.nepszava.hu/3116511_hat-evtizede-nem-csokkent-ennyire-a-varhato-elettartam
Bizonytalanság a harmadik oltás körül
Szakértők szerint nem jó és felesleges döntés, hogy bárki kaphat harmadik oltást. Igazából a legnagyobb szükségük erre a kínaival oltottaknak van, de nekik nagyon, mert közülük nagyon sokaknak nincs elegendő védelmük. Nekik ingyenesen kellene biztosítani az antitestmérést. Feltehetően csak azért általános a 3. oltás, hogy ne kelljen beismerni a kínai vakcinával kapcsolatos kudarcot.
Müller Cecília országos tiszti főorvos a nemzetközi gyakorlattal ismét szembehelyezkedve bejelentette, hogy engedélyezik a harmadik oltást bárki számára. Müller a háziorvosoknak és kórházaknak írt levelében azt is meghatározta, hogy mely vakcina melyik oltóanyaggal kombinálható. E szerint:
Sinopharmra: Pfizer, Moderna, AstraZeneca, Janssen;
Pfizerre: Sinopharm, Janssen, AstraZeneca;
AstraZenecára: Pfizer, Moderna és Sinopharm;
Janssenre: Pfizer, Moderna Sinopharm;
Modernára: Sinopharm, Janssen, AstraZeneca;
Szputnyik V-re: Pfizer, Moderna, Sinopharm.
A harmadik oltást a páciensek kérhetik, de az oltóorvos dönti el, hogy mit ad be. Feltétel, hogy a második oltástól számítva legalább 4–6 hónap elteljen. Az ajánlásból az látszik, hogy a Pfizerrel és Modernával oltottak nem kaphatnak a korábbi oltóanyagaikból, pedig ezt semmiféle tudományos kutatás nem támasztja alá.
Hat magyar kutató, egészségügyi szakember közleményben adott hangot aggodalmának a szerintük nem szakmai alapon és kutatások hiányában kiállított Müller-féle ajánlás miatt.
A szakemberek arra jutottak, hogy a 60 év feletti, illetve más okból a nagy kockázatú Sinopharm vakcinával oltottakat azonnal újra kellene oltani. Ezzel kapcsolatban szerintük szakértői döntést igényel, hogy ez mindenki esetében elvégzendő-e, vagy először antitestvizsgálatot kell-e végezni, és csak a negatív antitestszintet mutatókat újraoltani. Azt is hozzátették, azoknál lehet fontos a harmadik dózis, akiknél az állapotuk miatt nagy a kockázata annak, hogy a két oltás nem vált ki kellő védettséget, például a szervátültetteknél. A többi oltott esetében megfontolás tárgya lehet a harmadik oltás – írják.
Forrás: www.hvg.hu
www.hvg.hu/tudomany/20210727_vakcina_harmadik_oltas_kombinalas
https://hvg.hu/tudomany/20210801_harmadik_oltas_kritika
210. szám (V. évfolyam/30.) | 2021. július 27.
Elzárják az európai uniós pénzcsapokat?
Bizonytalan időre késlelteti az Európai Unió a Magyarországnak járó pénzügyi támogatásokat. Garanciákat kérnek arra, hogy senki nem lopja el a pénzt, illetve a demokratikus működést kérik számon. Ha hosszabb ideig nem kapunk pénzt, az olyan károkat okozhat, amit mindenki megérez majd a pénztárcáján.
Brüsszel megtámadott minket! – harsogja megint a propagandasajtó, pedig ez már egyre hiteltelenebbül hangzik.
Valójában csak annyi történt, hogy az éves jelentésben, amely minden tagországról készül, hazánk esetében rengeteg problémát találtak. „Mivel a jogállamisággal rendszerszintű problémák vannak Magyarországon – fogalmaznak, az Európai Bizottság mindaddig nem hagyja jóvá az Orbán-kormány által írt gazdasági helyreállítási tervet, amíg a kabinet nem hajtja végre az igazságügy reformját, és nem garantálja, hogy az Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF) által feltárt korrupciós ügyeket megfelelően ki is vizsgálják.”
A covidjárvány után az Európai Unió egy hatalmas helyreállítási alapot hozott létre. Ennek egy része kedvezményes hitel, a másik fele vissza nem térítendő pénz. Magyarországnak összesen 5900 milliárd forint járna, ebből azonban csak a vissza nem térítendő 2500 milliárd forintra tartunk igényt. Mert Orbán abban reménykedett, hogy ehhez majd nem társulnak szigorú feltételek.
Az unió azonban azt várja, hogy a magyar kormány sürgősen pótolja a jogi hiányosságokat, amivel garantálja, hogy nem korrupt módon költik el a pénzt. Ehelyett Orbán Viktor megint „harcol”, és azt állítja, a pénzt a melegeket hátrányosan érintő törvény miatt fékezték le.
Ezen persze el lehet vitatkozgatni, de a pénz ettől még nem fog jönni.
Forrás: www.nyomtassteis.hu
Történelmi rekordot döntött a benzinár
Megdőlt a kilenc évvel ezelőtti 453 forintos benzinár. Július 21-től az átlagárak a következők: 95-ös benzin: 453 Ft/liter, a gázolaj: 447 Ft/liter
A magyar üzemanyagár körülbelül felét közterhek teszik ki. Jelenleg 120, illetve 110 forintos a jövedéki adó, pár forintos a készletezési díj, és persze rárakódik az általános forgalmi adó (áfa). Pluszként idén év elején lépett életbe az úgynevezett energiahatékonysági kötelezettségi rendszer, amely az üzemanyag-kereskedők számára is komoly és a jövőben egyre növekvő többletterhet jelent.
Forrás: www.hvg.hu
www.hvg.hu/cegauto/20210719_Szerdan_eleri_a_benzin_ara_a_tortenelmi_rekordot
Orbán inkább lemondott 77 milliárdról, csak ne kapjanak a civilek egy fillért sem
Magyarország nem tart igényt a Norvégia által folyósított 77 milliárd forintra, mert abból 4 milliárd forintot civil szervezeteknek kellett volna adni, és annak elosztásába ő nem szólhatott volna bele.
Norvégia rajtunk kívül még 15 országnak ad pénz egy európai uniós megállapodás alapján. Hazánkon kívül az összes ország elfogadta, hogy a civileknek szánt kicsi részt a kormányoktól független szervezetek osszák el. Orbán viszont könnyedén lemondott 77 milliárd forintról, amit egészségügyre, zöldprogramokra lehetett volna fordítani. Csak ezzel az egyetlen döntésével minden magyar polgártól 7700 forintot vett el.
Forrás: www.telex.hu
Azt hallgatnak le, akit akarnak
Nagyjából ez derült ki eddig az úgynevezett Pegasus lehallgatási botrányból. A kormányt gyakorlatilag nem ellenőrizheti senki, az egyetlen erre hivatott testület, a parlament nemzetbiztonsági bizottságának összehívását viszont megakadályozzák a fideszes képviselők.
Egy Izraelből származó Pegazus nevű kémszoftverrel világszerte mintegy 50 ezer embert hallgattak le, Magyarországon feltehetően 300-at. Közöttük kormánykritikus újságírókat, üzletembereket, ellenzéki politikusokat figyeltethetett meg a magyar kormány.
A kérdésekre nincsenek őszinte és egyértelmű válaszok. Az viszont kiderült, hogy a törvények megfogalmazása annyira átláthatatlan, képlékeny, hogy ma Magyarországon egyetlen ember sincs, akit ne lehetne titkosan megfigyelni, lehallgatni. Elég csak annyit mondani, hogy veszélyes lehet a tevékenysége a nemzet biztonságára.
Pintér Sándor belügyminiszter közölte, hogy minden kényes kérdésre válaszol a nemzetbiztonsági bizottság ülésén, a fideszes képviselők azonban cinikus módon nem mentek el az ülésre, amit nélkülük nem lehet megtartani.
Forrás: www.444.hu
Mire való a népszavazás?
Demokratikus országokban népszavazást olyankor írnak ki, amikor az egész társadalmat érintő, komoly, igazi kérdésről kell dönteni, mint például 2003-ban, hogy csatlakozzunk-e az Európai Unióhoz. Az Orbán által most kezdeményezett népszavazás komolytalan, kampánycélokat szolgáló, milliárdokat elpocsékoló, ráadásul nem is lesz érvényes – és ezt ők is tudják.
A most bejelentett népszavazás többek között ilyen őrült kérdést is feltenne: „Támogatja-e ön, hogy kiskorú gyerekek számára is elérhetőek legyenek a nemi átalakító kezelések?” Erre ma sincs lehetőség, vagyis jogilag szabályozva van a kérdés. Vajon hány olyan ember lehet az országban, aki ezt szeretné?
Akkor miért teszik fel mégis? Egyszerű. Azt szeretnék bizonyítani, hogy lám, az ország többsége Orbán Viktorral ért egyet. És persze addig sem beszélünk a megalázóan alacsony nyugdíjakról, az egészségügy katasztrofális helyzetéről vagy éppen az elszabaduló áremelkedésről.
Forrás: www.nyomtassteis.hu
Átoltottság: így lettünk az elsőkből az utolsók
Magyarországon a covid elleni első védőoltást kapottak aránya 66,4 százalék. Megelőzött minket az összes nyugati ország, már csak a fejletlen kelet-európaiak vannak mögöttünk. Ez azért nagy baj, mert ha jön egy 4. hullám, mi kevésbé leszünk védettek, mint azok, akikkel még hetekkel ezelőtt is fölényeskedett Orbán Viktor.
Tehát a július 25-ei adatok szerint a mi 66,4 százalékos arányunkhoz képest Dániában 83,7, Hollandiában 83,5, Máltán 84, Belgiumban 82,7, Írországban 81,9, Finnországban 78,9, Portugáliában 77,7, Luxemburgban 76,7, Spanyolországban 76,8, Franciaországban 72, Svédországban 73,9, Németországban 71,7, Olaszországban 71,8, Ciprus 70,8, Ausztriában 69,1 százalékos ez az arány.
Ráadásul a nyugati országok ezt az eredményt úgy érték el, hogy nem oltottak senkit a vitatott hatékonyságú kínai vakcinával és az Európai Gyógyszerügynökség (EMA) engedélyével nem rendelkező orosz vakcinával sem.
A volt szocialista országok jelentősen kisebb átoltottsági adatokkal rendelkeznek: Csehország 61,5, Litvánia 55,3, Észtország 55,1, Szlovénia 49,7, Szlovákia 47,9, Horvátország 47, Lettország 44, Románia 31,1, Bulgária 18,5 százalék.
Forrás: https://qap.ecdc.europa.eu
https://qap.ecdc.europa.eu/public/extensions/COVID-19/vaccine-tracker.html#uptake-tab
Vészesen fogynak a háziorvosok
Minden tízedik háziorvosi praxis betöltetlen, ráadásul a helyzet folyamatosan romlik. A háziorvosok körében jelentős az elöregedés, de a covidjárvány is csak rontott a helyzeten.
Az egyik ok, hogy a háziorvosi szakma is elöregedett, az átlagéletkor 58-59 év körül van. A járvány csak felgyorsította ezt a folyamatot, mivel a veszélyeztetett (65 év feletti) korosztályba tartozó háziorvosok már nem valószínű, hogy visszatérnek az ellátásba dolgozni.
A 2021. június elsejei adatok szerint 645 betöltetlen háziorvosi praxis van 477 magyarországi településen. A Központi Statisztikai Hivatal legfrissebb, 2019-es adatai szerint a 6013 praktizáló háziorvos több mint 64 millió esetet látott el évente, azaz egy orvosra 10 643 eset jutott, vagyis 42,57 naponta. Így egy betegre átlagosan 11,2 perc jutott.
Megyei szinten a legtöbb háziorvos (75) Borsod-Abaúj-Zemplén megyében hiányzik, szintén magas ez a szám Pest és Jász-Nagykun-Szolnok megyékben, ahol 54, illetve 48 háziorvost keresnek.
Forrás: www.forbes.hu
www.forbes.hu/uzlet/egeszsegugy-betegseg-korona-haziorvos/
209. szám (V. évfolyam/29.) | 2021. július 20.
Belátta a kormány: harmadik oltás is kellhet azoknak, akik kínait kaptak
Miután egyre több olyan kutatás látott napvilágot, miszerint a 60 év feletti, kínai vakcinával oltott emberek negyedének-ötödének nincsen védettsége, lépéskényszerbe került a kormány. Bejelentették, hogy augusztus elsejétől kaphat harmadik oltást, aki kéri. Ez beismerése annak, hogy nem voltak oltásellenesek azok, akik már korábban kételyeiket fejezték ki a kínai vakcinával kapcsolatban.
Először a Videoton vállalat tesztelte le a dolgozóit, ahol kiderült, hogy a kínai Sinopharm oltása után a 60 évesek és a náluk idősebbek egyharmada esetében nem volt kimutatható ellenanyagszint, vagyis ők nem voltak védettek. Hasonló eredményre jutott a Fővárosi Önkormányzat, amely ingyenesen tesztelt ezer budapesti idős embert. Ők így összegeztek: „Az antitesztszám alapján a kínai oltást kapott és megvizsgált hatvan év felettiek negyedénél a védettség nem elégséges.”
A kormány egyik hivatalos orvosi megszólalójának számító dr. Merkely Béla professzor vezetésével a Semmelweis Egyetemen végzett vizsgálatok ugyan jobb eredményt mutattak, de ott is messze a kínai vakcina szerepelt a legrosszabbul, az emberek 16 százalékának nem volt védettsége.
Vagyis egyértelművé vált, hogy egy esetleges őszi járványhullám idején százezrek lesznek védtelenek, ami akár tragédiához is vezethetett volna, ha nem lép valamit a kormány.
Falus András immunológus szerint súlyos szakmai hiba volt a 60 év felettiek kínai vakcinával való oltása, hiszen maguk a kínaiak sem ajánlották ezt. Ők csak fiatalabbakat oltottak.
Felháborító tehát, hogy a kormány még lejárató kampányt is folytatott azokkal szemben, akik kezdettől fogva bizalmatlanok voltak a kínai vakcinával kapcsolatban.
A kormány persze nem ismerte be, hogy felelőtlenség volt az Európai Unió által nem engedélyezett kínai oltóanyagot használni, hanem most is csak azt jelentette be, hogy bárki kérhet harmadik oltást. Erre nyilván a kínaival oltottaknak van a legnagyobb szükségük. De a várhatóan őszre hozzánk is megérkező, a korábbiaknál erősebb delta vírusvariáns elleni védekezéshez a mással beoltottaknak is szükségük lehet egy harmadik, megerősítő oltásra.
Forrás: www.nyomtassteis.hu
Tüntetésre készülnek az egészségügyi dolgozók
Egyre nő az elégedetlenség az orvosok és ápolók körében. Egy felmérés szerint kórházanként tucatnyian is otthagyhatják a betegágyak melletti munkát. A feladat túl sok, a fizetés túl kevés.
Országos demonstrációt szervez a Magyar Egészségügyi Szakdolgozói Kamara (MESZK), miután szokatlanul sokan, csaknem tízezren töltötték ki azt a kérdőívet, melyben többek között a tagok egy esetleges demonstráción való részvételi hajlandóságáról is érdeklődtek.
A válaszolók mintegy hatoda – 1623 dolgozó – tervezi, hogy még ebben az évben elhagyja a pályát. Hazánkban 20-25 ezerrel kevesebben dolgoznak, mint ami a biztonságos betegellátáshoz kellene. A szakdolgozók közérzete meglehetősen rossz a felmérés szerint, különösen mióta az új szolgálati jogviszony bevezetése rájuk csak terheket rótt, miközben a mellettük dolgozó orvosok tekintélyes béremelést kaptak. A tüntetés július 31-én lesz Budapesten, a Hősök terén, délelőtt 10 órától.
Forrás: www.nepszava.hu
https://nepszava.hu/3123459_megmozdulasra-keszul-az-egeszsegugy
Drogot termesztett az ifjúfideszes alelnök
A parlament 2013-ban fogadta el a Nemzeti Drogellenes Stratégiát, mely Európa egyik legszigorúbb szabályozása, és azt tűzte ki célul, hogy 2020-ra „kábítószermentes lesz Magyarország”. Csak úgy tűnik, hogy erről nem értesítették az ifjúfideszes vezetőket.
A hódmezővásárhelyi Fidelitas, a Fidesz ifjúsági szervezetének 27 éves alelnöke egy idős házaspárral kábítószert termesztett egy tanyán. A rendőrség több mint 350 tő kannabisz növényt (a marihuána alapanyaga), továbbá leszüretelt és kiadagolt kábítószert, illetve a termesztéshez szükséges eszközöket talált a helyszínen. Az idős házaspárt és a fiatal férfit a rendőrök gyanúsítottként kihallgatták, akik a bűncselekmény elkövetését elismerték. A hódmezővásárhelyi alelnök az eset után kilépett a Fidelitasból.
A fő probléma persze itt is a képmutatás, kifelé mást prédikálnak a fiataloknak, mint amit ők maguk tesznek.
Forrás: www.hvg.hu
https://hvg.hu/itthon/20210716_kilepett_fidelitas_hodemzovasarhely_alelnok_marihuana_termesztes
Újságírókat hallgathattak le
Izraeli kémszoftverrel figyeltek meg kormánykritikus magyar újságírókat, vállalkozókat és politikusokat. Erre az eredményre jutott egy nemzetközi összefogással készült kutatás.
Az eddig nyilvánosságra került adatok szerint mások mellett Varga Zoltán milliárdos vállalkozó, Chikán Attila volt gazdasági miniszter és Simicska Ádám ellen is bevethették a szoftvert. Más újságírók mellett a Direkt36 két munkatársát is megfigyelték, amikor a kormány számára kellemetlen tényfeltáró cikkeket készítettek.
Az ügyben az ellenzék a parlament nemzetbiztonsági bizottságának összehívását kezdeményezte. A Fidesz nem tartja szükségesnek a vizsgálatot. Vajon miért?
Forrás: www.direkt36.hu
Végítélet a vályogházakra
A kormány nem kívánja célzott programokkal támogatni a hazai vályogházak felújítását, inkább a bontásukat javasolják. Ez a döntés nagyjából 600 ezer házat és mintegy 1 millió, többségében mélyszegénységben élő embert hoz nehéz helyzetbe. A házak felújítását azért nem javasolja a kormány, mert az áruk olyan alacsony, hogy a felújítás piaci értéken nem térül meg.
A lakhatással foglalkozó szervezetek szerint a vályogházakról való lemondás elsősorban a legszegényebb rétegeket hagyja támogatás vagy legrosszabb esetben akár lakhatás nélkül. Úgy vélik, hogy a vályog megfelelő hőszigeteléssel és javításokkal egy kiemelten környezetbarát, egészséges és korszerű lakóépület alapját is adhatja.
Forrás: www.telex.hu
Bátran lehet adományozni
Két hétig sem élt az a jogszabály, amelyet kénytelen volt visszavonni a kormány, mert olyan mértékben volt törvénysértő (vagy inkább mert rájött, hogy a Fidesz által kreált álcivil szervezeteket is érintené).
Az eredeti elképzelés szerint a civil szervezeteknek minden adományozójukról listát kellett volna vezetniük, és ezt a következő évben átadni az államnak.
A kormánynak azonban semmi köze a civil szervezetekhez, mint ahogyan ahhoz sem, hogy a polgárok mit csinálnak a leadózott pénzükkel.
Forrás: www.nyomtassteis.hu
A magyar infláció a legnagyobb Európában
Az elmúlt hónapban a magyar infláció 5,3 százalékkal volt nagyobb, mint egy évvel korábban, jóval megelőzve a második legnagyobb, 4,1 százalékos lengyel inflációt. Az Európai Unióban átlagosan 2,2, az eurózónában 1,9 százalékkal nőttek a fogyasztói árak júniusban éves alapon.
Az elemzőket meglepte, hogy nyáron is magas maradt a május óta 5 százalék fölötti magyar infláció.
A súlyos helyzet miatt a Magyar Nemzeti Bank már lépett, június végén, közel 10 év után először, kamatot emelt.
Forrás: www.444.hu
https://444.hu/2021/07/16/juniusban-a-magyar-inflacio-volt-messze-a-legmagasabb-egesz-europaban
208. szám (V. évfolyam/28.) | 2021. július 13.
Orbán veszélyezteti az Európai Unóból érkező támogatásokat
Pedig nem kis tétje van az ügynek. Szinte mindenre, ami a hazánkban épült az utóbbi másfél évtizedben, az Európai Uniótól kaptuk a pénzt. Legyen az óvoda, autópálya vagy éppen csatorna. Csak 2014 és 2021 között annyi pénz jött Nyugatról, hogy abból minden magyarnak 1 393 359 forint jutott volna, ha személyesen adják át.
Ehhez képest Orbán Viktor mást sem tesz, mint az Európai Uniót ócsárolja. Most éppen óriásplakátokkal terítik be az országot a mi befizetett adóforintjainkból. Ezeken a plakátokon azt kérdezi a kormány tőlünk, hogy: dühít-e minket Brüsszel? Vagyis az Európai Unió.
Nem, minket nem dühít, hogy folyamatosan küldik a pénzt, és az sem dühít, hogy az unió próbálja féken tartani Orbánt a demokráciát támadó lépéseiben.
Ellenben az határozottan dühít, hogy most éppen amiatt tartja vissza a soron következő támogatási összegeket az unió, mert úgy ítélték meg, hogy a kormány tervezete, amelyben azt kellett leírniuk, mire költenénk az újabb temérdek pénzt, túlságosan kevés garanciát tartalmaz arra, hogy ne lopják el. Vagyis a korrupció megfékezését várja el a pénzért cserébe „Brüsszel”.
A magyar kormány szerint viszont azért bántják őket, mert a homoszexualitással kapcsolatos törvényt hoztak. Ami egyébként Nyugat-Európában tényleg nagy vihart kavart, annyira súlyosan homofób, kirekesztő. Ám az Európai Unió egyértelművé tette, hogy ehhez az ügyhöz semmi köze a támogatások visszatartásának. „A magyar gazdaság újraindítását és versenyképességét támogató tervet szakmai és nem politikai alapon értékelik” – közölték az unióban.
Mi pedig azt gondoljuk, hogy továbbra is nagy szükségünk van az unióból érkező pénzügyi támogatásokra, tehát Orbán Viktor jobban tenné, ha a magyarok érdekeire figyelne, és nem újabb és újabb gyűlöletkampányokkal próbálná egymással szembefordítani az embereket.
Forrás: www.nyomtassteis.hu
Volt pénz, mégsem jutott a munkanélkülieknek
Nem javított a kormány a munkanélküliek szűkös támogatásán, holott – mint kiderült – bőven volt pénz, amit éppen erre a célra fizettek be az emberek az államkasszába. A koronavírus-járvány idején három helyett öthavi kormányzati segítséget is kaphattak volna a rászorulók, ahogyan azt rengetegen követelték.
Kevesebbet költ a kormány a munkanélküliekre, mint azt az erre a célra befizetett járulékokból tehetné – derül ki a Gazdaságkutató Intézet elemzéséből.
Tavaly 1100 milliárd forint plusz jött össze a keresőképes emberek béréből levont munkaerőpiaci támogatásból, mégis csak a töredéke jutott el a munkanélküliekhez.
Nem mindenki tudja, hogy a magyar munkavállalók bruttó bérének másfél százalékát éppen azért vonják le munkaerőpiaci támogatás címen, hogy megfelelő ellátást kaphassanak, ha munkanélkülivé válnak.
Álláskeresési járadékhoz 2020 végén alig 78 ezer ember jutott, miközben 141 ezer munkanélküli semmilyen segítséget nem kapott.
Forrás: www.vg.hu
Megállíthatatlannak tűnik az infláció
Nyolc és fél éves csúcsra emelkedett az infláció júniusban. A KSH adatai szerint 5,1 százalékról 5,3 százalékra emelkedett, így a várakozásokkal ellentétben nem csillapodik a termékek és szolgáltatások drágulása.
A KSH beszámolója szerint egy év alatt az élelmiszerek ára 3,2, ezen belül az étolajé 25,5, a margariné 8,2, a tojásé 7,8, a liszté 7,7, a munkahelyi étkezésé 7,6, az éttermi étkezésé 6,1%-kal emelkedett, a sertéshúsé 5,6%-kal csökkent. A szeszes italok, dohányáruk átlagosan 12,2, ezen belül a dohányáruk 19,7%-kal drágultak. A tartós fogyasztási cikkekért 3,7%-kal kellett többet fizetni, ezen belül az új személygépkocsik 9,2, a szobabútorok 7,5%-kal kerültek többe.
Forrás: www.444.hu
https://444.hu/2021/07/08/ismet-regi-rekordot-dontott-az-inflacio-magyarorszagon
Kevesek kiváltsága a nyaralás
Azoknak az aránya, akik egyáltalán tervezgetik a nyaralást, még az 50 százalékot sem éri el.
Az ország fele idén nyáron sem megy nyaralni, illetve akik mennek, azoknak is csak töredéke juthat el külföldre – derült ki egy friss felmérésből, melyet a Bank360 megbízásából készítettek.
Míg a férfiak egynegyede tervez idén külföldön vagy külföldön is nyaralni, addig a nők esetében ez az arány csupán 9 százalékos.
A csak belföldön nyaralók körében a nők és a férfiak aránya majdnem megegyezik: a férfiak 37 százaléka, a nők 38 százaléka tervez idén csak belföldön pihenni, ugyanakkor a férfiak 39 százaléka, a nőknek viszont az 53 százaléka válaszolt úgy, hogy nem tervez semmilyen nyaralást.
Külföldi utazást leginkább a diplomával rendelkezők és a budapestiek engedhetnek meg maguknak, közülük a férfiak 28 és a nők 27 százaléka tervez külföldi nyaralást.
Ezzel szemben a szakmunkások csupán 6 százaléka, a keleti országrészben élőknek pedig csak a 11 százaléka indul majd külföldre idén.
Forrás: www.merce.hu
https://merce.hu/2021/07/05/csak-nagyon-kevesek-kivaltsaga-a-kulfoldi-nyaralas/
Az ellenzéki kerületek nem kapnak pénzt
Úgy is el lehet csalni a választást, hogy ahol az ellenzék győzött, azokat az önkormányzatokat megfosztja a kormány a pénzügyi forrásoktól, a fideszes vezetésű kerületeket viszont tömi pénzzel. A cél az, hogy az a látszat keletkezzék, hogy a fideszes politikusok ügyesek, az ellenzékiek pedig tehetetlenek. Éppen ez történik most Budapesten.
A kormány nemrégiben 1434 önkormányzat között osztott el támogatást, mintegy 26 milliárd forintértékben. Arra azonban gondosan ügyeltek, hogy a kedvezményezettek közé egyetlen fővárosi ellenzéki vezetésű kerület se kerüljön be.
Forrás: www.nepszava.hu
Heti koronavírusjárvány-tájékoztató
Gyász: a koronavírus magyar áldozatainak száma átlépte a 30 ezret
Tavaly március óta ennyi magyar halt meg a koronavírus-járványban. Ez a szám annyi embert jelent, mintha levennénk a térképről Gyulát, Hajdúböszörményt vagy Kiskunfélegyházát. Nem lehet veszteség nélkül megúszni egy ilyen világméretű traumát, de alakulhattak volna jobban a dolgok. Lakosságarányosan nálunk haltak meg a legtöbben Európában. Egymillió főre vetítve több mint 3000 magyar áldozata van a járványnak, csak Csehország és Bulgária közelíti ezt valamennyire. Az országon belül nagyok voltak az eltérések. A Borsod megyei, szegénynek számító szikszói járásban például ötször akkora eséllyel haltak bele a koronavírusba, mint a gazdagabb, Győr-Moson-Sopron megyei kapuváriban.
Már kilenc uniós országban magasabb az átoltottság, mint nálunk
Orbán Viktor még pár hete is azt nyilatkozta, hogy egy, másfél hónappal Európa előtt járunk az átoltottság tekintetében. A valóság azonban az a július 11-i adatok szerint, hogy a magyarok pillanatnyi átoltottsága 68 százalék, miközben már Ausztriában is 68,2, Spanyolországban 69,2, Olaszországban 69,7, Portugáliában 70, Írországban 70,4, Dániában 74,8, Finnországban 75,4, Hollandiában 79, Izlandon 89 százalék az átoltottság. Tehát ezekben az országokban jobb eséllyel készülhetnek az esetleges újabb járványhullámra, mint mi.
Izraelben megkezdték a harmadik Pfizer-vakcina beadását
Izraelben felvehetik a harmadik, emlékeztető oltást azok a betegek, akiknek sérült az immunrendszerük. Hamarosan döntenek arról, hogy mely csoportoknál tartják még szükségesnek a harmadik oltást. A három hete elkezdődött negyedik, a delta mutáns okozta járványhullámban az új fertőzöttek fele korábban be volt oltva Pfizerrel. Szerencsére csak nagyon kevés embernél alakultak ki súlyos, kórházi kezelést indokló tünetek.
Óriási az igény az ingyenes antigéntesztekre a kínaival oltottak körében
A főváros újabb kétezer ingyenes tesztet biztosít a 60 év feletti budapestiek koronavírussal szembeni ellenanyagszintjének mérésére. Az első ezer regisztrációs időpont másfél óra alatt betelt, ami jól mutatja, hogy mekkora a bizonytalanság azok körében, akiket kínaival oltottak be.
Forrás: www.nyomtassteis.hu
https://hang.hu/belfold/2021/07/08/harmincezer-aldozat/
https://www.portfolio.hu/gazdasag/20210711/izraelben-harmadik-oltast-kapnak-az-immunhianyosak-492132
207. szám (V. évfolyam/27.) | 2021. július 6.
Órabérben is az utolsók között Európában
Reggeltől estig azt hallgatjuk, hogy mi vagyunk szinte mindenben Európa éllovasai, csodás a gazdaságunk. A valóság azonban más. A dolgozók helyzete csak Romániában és Bulgáriában rosszabb, mint nálunk. Messze megelőz minket például Szlovákia, Lengyelország és Csehország is.
Az alábbi látványos ábrán jól látszik, hogy óriásiak a különbségek az átlagbérek között Európában. (Az ábrán nem szerepel Norvégia, mert ők nem tagjai az Európai Uniónak, de ott a legmagasabb az órabér, 47,3 euró.) Az EU-s országok közül Dánia áll az első helyen, 45,8 euróval. Átváltottuk forintra ezeket a számokat, és egészen döbbenetes összegeket kaptunk. 2021. július 3-án 351,62 forint egyenlő 1 euróval, ezzel számolva a norvég munkavállalók átlagosan16 632 forintért, a dánok pedig 16 104 forintért dolgoznak óránként. Az európai rangsor utolsó helyén Bulgária áll 6,5 eurós órabérrel, ami 2286 forint, őket Románia követi 8,1 euróval, ami 2848 forintnak felel meg. Az unióban a harmadik legrosszabbul keresők a magyar munkavállalók 9,9 eurós bruttó órabérrel, ami 3481 forintnak felel meg, és ezzel jelentősen lemaradunk az EU-s átlagtól, ami 28,5 euró, azaz 10 021 forint.
Forrás: www.szabadeuropa.hu
https://www.szabadeuropa.hu/a/oraber-europa-alacsony/31203190.html
Elégedetlenek a nyugdíjasok
A Nyugdíjas Szervezetek Együttműködési Tanácsa (Nyuszet), közleményben foglalta össze, hogyan hatott az elmúlt 11 évnyi Fidesz-kormányzás a nyugdíjasokra.
A leginkább a rokkantnyugdíjak megszüntetését, a nyugdíjjárulék-plafon eltörlését sérelmezik. Ez tette lehetővé a milliós nyugdíjak megjelenését, miközben a legkisebb nyugdíjak összege 28 500 forint maradt. Ugyancsak fájó pont a bérek és a nyugdíjak közötti különbségek növekedése a nyugdíjak és a nyugdíjasok kárára. Követelik, hogy még ezen a nyáron biztosítson a kormány – azonnali intézkedésként – az átlag alatti nyugdíjból élők számára egyszeri minimum 50 ezer forintos soron kívüli juttatást.
A Fidesz 2010-es hatalomra kerülését követő törvénymódosítás miatt a nyugdíjak teljesen elszakadtak a mindenkori átlag nettóbér-növekedéstől, csak az inflációt próbálják követni. Magyarul a kormány kimondta, hogy a nyugdíjak értékállóak azzal, hogy szimplán a fogyasztói áremelkedést követik, s ezzel elintézettnek tekintette az ügyet.
Forrás: www.napi.hu
https://www.napi.hu/magyar-gazdasag/nyugdij-nyugdijas-nyuszet-inflacio-fidesz-kormany.732267.html
Újabb csapás a szegényeket támogató egyházra
Ezúttal 95 millió forintot vesz el az állam a Magyarországi Evangéliumi Testvérközösség iskoláitól. Ezzel veszélyeztetve csaknem 2500 szociálisan hátrányos helyzetű gyerek iskoláztatását.
Az 1970-es években létrejött metodista egyház vezetője, Iványi Gábor valamikor olyan jó barátságban volt Orbán Viktorral, hogy az első gyermekét is ő keresztelte meg. Miután bírálni merte a miniszterelnök tevékenységét, bosszúhadjáratot folytatnak ellene. Elvették az egyházi státuszukat, be akarták zárni az általuk működtetett hajléktalanokat ellátó kórházat, most pedig az iskoláikat szeretnék ellehetetleníteni.
Forrás: www.nepszava.hu
Orvosi végzettség nélkül is adható háziorvosi ügyelet
„A háziorvosi ügyeleti szolgálatban a szakképzettségének megfelelő tevékenységben részt vehet a mentőtiszt vagy okleveles kiterjesztett hatáskörű ápoló” is – mondja ki az egészségügyért is felelős Kásler Miklós rendelete. Ilyen esetekben azonban egy korábbi jogszabályban felsorolt 12-féle szakorvosi képesítés valamelyikével rendelkező „orvos szakmai felügyeletét biztosítani szükséges”.
A kormány szerint minden rendben van az egészségügyben.
Forrás: www.hvg.hu
https://hvg.hu/itthon/20210630_haziorvos_ugyelet
Dunaújváros pénzét is elveszi a kormány
Azokban a városokban, ahol az ellenzék győzött, a legkülönfélébb trükkökkel vonnak el pénzeket, hogy bebizonyítsák, mennyire tehetségtelenek a nem kormánypárti politikusok. Dunaújvárosban úgy számolnak, hogy minden ott élőtől százezer forintot von el az Orbán-kormány a mostani döntésével.
Először a Momentum politikusa által vezetett Gödön vetették be ezt a trükköt. A település területén működő gyárat, ahonnan milliárdos nagyságrendű helyi adó folyt be az önkormányzathoz, elcsatolták a várostól, mondván: egy különleges gazdasági övezetet hoznak létre, így az itt keletkező pénz többé már nem a gödieké.
Most ugyanezt a módszert a jobbikos vezetésű Dunaújvárosban játszották el, ugyancsak milliárdos bevételtől fosztva meg a várost.
Forrás: www.nyomtassteis.hu
Havi 440 ezer forint a havi bruttó átlagkereset
Mindig felháborítja az embereket, amikor közzéteszik ezeket a hivatalos számokat, mert vannak falvak, ahol egy ember sincs, aki ennyit pénzt kapna. Ez a hatalmas összeg úgy jön ki, hogy a társadalom egy szűk rétege iszonyú sokat keres, és ez felhúzza az átlagot.
2021 áprilisában a teljes munkaidőben alkalmazásban állók, az 5 főnél többet foglalkoztató vállalkozásoknál dolgozók bruttó átlagkeresete 440 600 forint, a kedvezmények nélkül számolt nettó átlagkereset pedig 293 000 forint volt, mindkettő 10,1%-kal magasabb, mint egy évvel korábban – derül ki a Központi Statisztikai Hivatal friss jelentéséből.
Forrás: www.portfolio.hu
Heti koronavírusjárvány-tájékoztató
Bár a járvány pillanatnyilag visszaszorult, még rengeteg olyan kérdés van, ami erősen foglalkoztatja az embereket ezzel kapcsolatban.
A kínai vakcinák jók, de nem elég jók – írja a CNN. A világ egyik legnagyobb hírtelevízójának összefoglalója szerint a Pfizer- és a Moderna-vakcinák tűnnek a leghatékonyabbnak a fertőzés terjedésének korlátozásában. A nemzetközi tapasztalatok azt mutatják, hogy az emberi élet megvédésére alkalmasak a kínai oltóanyagok is, de például a 60 év felettieknél nagy arányban nem alakult ki ellenanyag az oltás után. Az Egyesült Arab Emírátusok és Bahrein már döntöttek egy harmadik, ismétlő dózis beadásáról azok esetében, akiket kínaival oltottak. A magyar Videoton gyár saját dolgozói körében elvégzett ellenanyagtesztek eredménye hasonló lett. A 60 évnél idősebbek egyharmada esetében nem volt kimutatható ellenanyagszint. Magyarországon a kínai vakcinával beoltottak több mint fele, 567 710 ember 60 évnél idősebb.
Szputnyikkal és Sinopharmmal nem jár automatikusan szabad utazás. Július 1-től minden európai országban elérhetővé válik az európai védettségi igazolvány, amivel a birtokosa igazolhatja, hogy beoltották, negatív a covid-tesztje, vagy már átesett a betegségen. A dokumentum biztosítja a szabad mozgás lehetőségét, a járványügyi korlátozások alóli mentességet az EU egész területén, ám csak az EU-ban is elfogadott vakcinákkal oltottaknak. A többieknek vagy negatív teszt kell, vagy igazolás arról, hogy átestek a betegségen.
Hova utazhatnak a keleti védőoltással oltottak? Hazánknak az EU-tagállamok közül különmegállapodása Ciprussal, Csehországgal, Horvátországgal, Szlovákiával és Szlovéniával van, így ezekbe az országokba utazhatnak a keleti oltóanyagokkal oltott magyarok is. Ausztriába a Sinopharmmal oltottak korlátozás nélkül beléphetnek. Észtország és Görögország mindkét vakcinát elfogadja. Finnországba, Hollandiába, Litvániába és Romániába a Magyarországról érkezőktől nem kérnek oltási igazolást. Lettországba, Svájcba Sinopharmmal oltottak is beléphetnek. Németországba a légi út kivételével jelenleg korlátozás nélkül lehet menni.
Forrás: www.napi.hu, www.444.hu
206. szám (V. évfolyam/26.) | 2021. június 29.
Egyre csak gazdagodik az Orbán család
Egy demokratikus országban egyáltalán nem történhetne meg, hogy a miniszterelnök apja, gyereke, veje, barátja és mindenki, akire ő rámutat, pár év alatt sokszoros milliárdos lesz. Ráadásul valamennyi esetben nagyobbrészt állami és uniós forrásból történik ez a hihetetlen gazdagodás. Most épp az édesapja nevén lévő majorságot újították meg – becslések szerint – sokmiliárdos tételben.
Orbán Viktor valószínűleg azt reméli, hogy a szerény körülmények közt élő miniszterelnökről sugallt képpel 2022-ben választást tud nyerni. Ez a kép azonban foszladozik, hiába bújik a család és a barátok mögé, ma már mindenki tudja, hogy a vagyon közös, és minden pénz Orbán hatalmából ered.
Az Orbán papa tulajdonában lévő, sokáig elhanyagolt majorság területén a 2010-es Fidesz-győzelem óta változó intenzitással zajló építkezés mára mintegy 6700 négyzetméter hasznos alapterületű beruházássá állt össze. Ha olcsó alapanyagokból dolgoznak, akkor is 3-4 milliárd forint költsége lehet az épületeknek, ehhez jön még a belső úthálózat, a földmunkák és a parkosítás. Orbán Győző, a miniszterelnök édesapja, a terület közvetlen tulajdonosa, 2010 óta 10 milliárd forintot vett ki osztalékként a cégeiből. Ha az adózás utáni nyereségét semmi másra nem költötte, akkor lehet annyi pénze, hogy a hatvanpusztai birtokot, Orbán Viktor majdani örökségét felépítse. A kormányfő apja 2019-ben a Csányi családtól megvásárolta a közeli golfklub területét, az egykori főhercegi birtok másik mintagazdaságát is.
Nehéz tisztán látni, amikor az Orbán család minden eddigi léptéket meghaladó beruházásáról beszélünk. Nemrégiben lépett életbe egy új magyar drónszabályozás. A törvény valósággal megtiltja, hogy oknyomozó szándékkal felvételek készüljenek az országban. Az építési szabályok átírása és az átláthatóság teljes megszüntetése azzal jár, hogy egy műemlékvédelmi területen zajló, többmilliárdos projektről nem lehet hivatalos információkat szerezni. Az építési engedélyhez beadott terveket nem lehet megismerni, és a fővállalkozó is gondosan elrejti kilétét. A kormányhivatal és a műemlékvédelem pedig hallgat, félrenéz.
Forrás: www.hvg.hu
Miért akarja Orbán, hogy a homoszexualitásról vitatkozzunk
Mindent megér a Fidesz-kormánynak, ha nem azokról a témákról beszélgetünk, amelyek tényleg meghatározzák és megnehezítik az életünket. Íme néhány példa.
A kormányzati járványkezelés negatív egészségügyi és gazdasági hatásai.
Az oltottak számának és az oltási hajlandóság megtorpanása.
A kínai Fudan Egyetem tervezett budapesti kampuszát övező botrány és tiltakozás.
Az egészségügyi és rendvédelmi dolgozók tömeges távozásának lehetősége.
Az élelmiszerektől az építőanyagokon át mindenhol érzékelhető drágulás.
A járvány idején elmaradt műtétek és megnyúlt várólisták ledolgozása.
A magas infláció és költségvetési hiány, valamint az újra növekvő államadósság.
Az úgynevezett vadászati világkiállítás 70 milliárdosra duzzadt költségei.
Az Orbán család mesés gazdagodása.
Forrás: www.hvg.hu
https://hvg.hu/itthon/20210628_nyar_politika_foci_melegek_Orban_kinos
Egekben az építőanyagárak
Bizonyos építőipari alapanyagok esetében olyan drasztikus az áremelkedés az elmúlt hónapokban, hogy napi árazást vezettek be, amire húsz év óta nem volt példa.
A jelenlegi áremelkedés arra utal, hogy a kínálat nem tud lépést tartani a kereslettel. Hasonló mértékű áremelkedésre utoljára 2008-ban volt példa. Az Építési Vállalkozók Országos Szakszövetségének elnöke szerint az is probléma, hogy az építőalapanyag-iparban a hazai cégek nem tudják felvenni a versenyt a külföldi gyártókkal, ezen változtatni kell – mondta. Reményei szerint az év második felében valamelyest normalizálódhat a helyzet, de addig fel kell készülni arra, hogy tovább emelkednek, illetve tartósan magasak maradnak az építőipari alapanyagárak.
Forrás: www.penzcentrum.hu
Drágulnak a használt autók is
Az új autók áremelkedése a használt autók áremelkedését is eredményezte, ez azt jelenti, hogy nagyjából 10-12%-os növekedés történt a piacon.
Az elmúlt 1-2 hónapban nagyon megemelkedett a használtautó-vásárlások száma. 2012 óta évről évre nő az autóátírások száma itthon. Míg 2012-ben 440 ezer átírás volt, ez 2019-re 880 ezerre nőtt, de a 2020-as év is erősen indult, és az egész év folyamán csak 6 százalékkal csökkent. Tehát nem a határok megnyitása okozta idén ezt az emelkedést.
Forrás: www.atv.hu
http://www.atv.hu/belfold/20210625-oregszik-a-magyar-autoallomany
Nálunk van a legtöbb vonatbaleset
Az Európai Unióban egymillió lakosra vetítve Magyarországon halnak meg a legtöbben vasúti balesetben.
Az elmúlt évtizedben az EU 27 tagállamára 18 halálos áldozat jutott tízmillió lakosra vetítve, a magyarországi adat ennek ötszöröse. Magyarországon 2019-ben tízmillió lakosra vetítve 89 ember halt meg, a következő Lettország 68, majd Szlovákia 57 áldozattal. 2010 és 2019 között évente 2300 és 2800 között alakult a vasúttal összefüggő öngyilkosságok száma az EU-ban, melyeket a vasúti baleseti statisztikákban külön kezelnek.
Forrás: https://telex.hu/
https://telex.hu/belfold/2021/04/26/vonatbaleset-statisztika-eu-magyarorszag-halalozas-legmagasabb
Heti koronavírusjárvány-tájékoztató
Bár a járvány pillanatnyilag visszaszorult, még rengeteg olyan kérdés van, ami foglalkoztatja az embereket ezzel kapcsolatban. Ezekből gyűjtöttük össze a legfontosabbakat.
Újabb enyhítések jönnek, bár a világ más részein jóval óvatosabbak. Két héttel ezelőtt Orbán Viktor miniszterelnök még azt mondta, hogy elveszik azoktól a védettségi igazolványt, akik nem veszik fel a második koronavírus elleni oltást. Most Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter azt közölte, hogy 5,5 millió beoltottnál jelentős könnyítések jönnek a járványügyi védelmi intézkedésekben. Nemcsak a kötelező maszkhasználat szűnik meg, hanem a védettségi igazolvány sem lesz kötelező a hotelekben, az éttermekben, a strandokon és a fürdőkben. Csak az úgynevezett tömegrendezvények látogatását kötik továbbra is a védettségi igazolvány meglétéhez.
Uniós covid-igazolvány július elsejétől. A magyar kormány gőzerővel dolgozik azon, hogy július 1-jétől Magyarországon is bevezessék az európai uniós digitális (nem papíralapú) zöld útlevelet. Kiderül majd a dokumentumból, hogy annak tulajdonosa megkapta a koronavírus elleni vakcinát, hogy átesett a fertőzésen, illetve negatív PCR-tesztje van. Az orosz és a kínai vakcinát nem fogadják el a legtöbb uniós országban. Az EU huszonhét tagállamából huszonhatban sikeresen lezárult a tesztelés fázisa, ebből a kormány hibája miatt egyedül Magyarország maradt ki eddig. Huszonhét tagállamból tizenhét már összekapcsolódott az uniós rendszerrel.
Több európai országban is egyre jobban terjed a koronavírus indiai (delta) variánsa. A vírusnak ez a fajtája a rendkívül súlyos harmadik hullámot okozó brit mutációnál 40–60 százalékkal fertőzőképesebb. Ha meg akarjuk előzni a negyedik hullámot, sokkal több beoltottra és fegyelmezettségre lesz szükség. Ez a mutáció azért is veszélyes, mert első tüneteit könnyen össze lehet téveszteni egy közönséges náthával, mivel nem az íz- és a szagérzékelés elvesztése a legjellemzőbb, hanem a fejfájás, a torokfájás és az orrfolyás. A héten Oroszországban 20 ezer fölé emelkedett az új fertőzöttek száma, ami a legmagasabb adat január óta. Az Egyesült Királyságban hetente 64 százalékkal növekszik a fertőzésszám, Bajorországban egy hét leforgása alatt csaknem megduplázódott az új variánssal fertőzöttek száma.
Forrás: www.nyomtassteis.hu
205. szám (V. évfolyam/25.) | 2021. június 22.
Menekülnének a szakdolgozók az egészségügyből
Június 15-étől mondhatnak fel az egészségügyben dolgozók, mert eddig a járvány miatt ez tilos volt számukra. A Magyar Egészségügyi Szakdolgozói Kamara (MESZK) felmérése szerint nagy az elkeseredés a körükben.
Az egészségügyi dolgozók a veszélyhelyzet ideje alatt nem élhettek a rendes felmondás lehetőségével. Így az elmúlt nyolc hónapban csak egyszer, az egészségügyi szolgálati jogviszony márciusi bevezetésekor volt lehetőségük kiválni a szolgálatból. Akkor több ezer egészségügyi dolgozó ki is lépett.
A szakdolgozók több mint fele távozni készül az egészségügyből – derül ki a Független Egészségügyi Szakszervezet friss, 1200 fős felméréséből. A válaszadók csaknem fele (48 százaléka) tervezte azt, hogy felmond, amint lehet, további 8 százalékuk pedig nyugdíjba vonulni készült.
Soós Adrianna, a szakszervezet elnöke szerint a legtöbben az alacsony bérek, illetve az új szolgálati jogviszony bevezetés miatt készülnek otthagyni az egészségügyet. Az utóbbi miatt nagyobb a bizonytalanság ezen a pályán, mivel az egészségügyi dolgozók elvesztették a közalkalmazotti státuszukat, így pedig sokkal könnyebben mondhat fel a munkáltató nekik. A szakdolgozók országos demonstrációra is készülnek.
Forrás: www.telex.hu
https://telex.hu/gazdasag/2021/06/18/demonstraciora-keszul-az-egeszsegugy
Közeleg az üzemanyagárcsúcs
A márciusi, első nekilendülés után hamarosan megdőlhet a közel évtizedes hazai benzin- és gázolajárrekord.
A múlt héten újból, ezúttal egyaránt 5-5 forinttal drágulnak az üzemanyagok. Ennek megfelelően a 95-ös benzin átlagtarifája a hazai kutakon 432, a gázolajé pedig 436 forintra nő. Legutóbb márciusban álltak hasonló szinten az árak, akkor is belátható közelségbe került az üzemanyagárcsúcs. A benzin esetében 125, a gázolajnál pedig 120,35 forintos a nettó literenkénti jövedéki adó.
Forrás: www.nepszava.hu
https://nepszava.hu/3123357_kozel-az-uzemanyagarcsucs
Rengeteg az érvénytelenített tajkártya
Csak március 11. és május 31. között 76 727 embernek törölték a tajszámát egy korábbi törvénymódosítás következményeként.
A kormány társadalombiztosítási törvénymódosítása tavaly lépett hatályba. A módosítás arról szólt, hogy érvénytelenítik a tajszámát annak, aki legalább féléves elmaradásban van a befizetésével: így ezek az emberek nem jogosultak egészségügyi ellátásra. Sokan önhibájukon és tudtukon kívül kerülnek ebbe a csoportba, mert például nem fizetnek utánuk a vállalkozók.
Forrás: www.telex.hu
Egyre jobban elfogadják a magyarok a melegeket
Miközben a Fidesz áterőltetett egy a melegeket és egyéb szexuális kisebbségeket megbélyegző törvényt, addig egy nemzetközi kutatásból az derült ki, hogy a magyar lakosság jelentős része egyre megértőbb és elfogadóbb ebben az ügyben.
Az Ipsos kutatócég szerint a magyarok 62 százaléka gondolja úgy, hogy az azonos nemű párok ugyanolyan jól fel tudnak nevelni egy gyereket, mint más szülők. Ez a szám korábban 20 százalékkal alacsonyabb volt.
Forrás: www.444.hu
Államiból magánvagyont csinál a fideszes elit
A Fidesz azért szervezi ki a közvagyont, hogy egy esetleges választási vereség esetén komoly, az új hatalom számára ellenőrizhetetlen pénz felett rendelkezhessen – így gondolja a többség a Publicus Intézet friss kutatása szerint.
Valóságos második államot épít a kormány, amikor különféle tevékenységeket alapítványokba szervez ki. Egyetemek, kulturális intézmények, állami cégvagyon került vagyonkezelő alapítványokhoz, csak tavaly 217 milliárd forintnyi közpénzt, rengeteg ingatlant és cégrészvényt kaptak a Fidesz hátországához tartozó szervezetek, amelyek kuratóriumaiban kormánypárti politikusok és háttéremberek, kormányközeli művészek, üzletemberek, tudósok kaptak pozíciókat.
A Publicus kutatásából az derült ki, hogy az ellenzéki szavazók 85 százaléka hallott erről, ezzel szemben csak 40 százaléknyi kormányszimpatizáns – ami persze nem véletlen, hiszen a Fideszhez tartozó sajtó nem írt erről.
Ennél is meglepőbb: a teljes népesség háromnegyede, köztük a Fidesz–KDNP-sek 54 százaléka is helytelennek tartja, hogy a közpénz magánfenntartású alapítványokhoz vándoroljon.
Forrás: www.nepszava.hu
https://nepszava.hu/3122698_elutasitjak-a-hatorszagepitest-a-magyarok
Kassán vett a Külügyminisztérium értékes ingatlanokat
Az adásvétel nagyjából 1-1,4 milliárd forintjába került a magyar adófizetőknek. Szlovák sajtóértesülések szerint két épületet vett a Szijjártó-féle külügy alapítványa Kassán.
A Csáky–Dessewffy-palota, illetve a helyben jól ismert Carpano kávézó otthona egyaránt Kassa óvárosában található. Az új tulajdonosokat Miroslav Špak városi helyettes is bejegyezte, aki szerint jó üzletet kötöttek: „könnyebb eladni, ha egy állam a vevő, amelynek szinte korlátlan lehetőségei vannak, és még a piaci érték fölötti vételárat is kifizeti” – fogalmazott.
Korábban Eszéken vett a pénzünkből egy palotát a Külügyminisztérium Közép-európai Épített Örökség Megőrző Alapítványa, amely – becslések szerint, mert hivatalos adatot nem tettek közzé – 20 milliárdos alaptőkével indult.
Forrás: www.nepszava.hu, www.azonnali.hu
https://nepszava.hu/3123441_szijjartoek-teljes-titokban-vasaroltak-meg-tobb-ertekes-ingatlant-kassan
Heti koronavírusjárvány-tájékoztató
Bár a járvány gyakorlatilag megszűntnek látszik Magyarországon, még rengeteg olyan kérdés van, amely foglalkoztatja az embereket ezzel kapcsolatban. Ezekből gyűjtöttük össze a legfontosabbakat.
Több hónapot késhet az orosz vakcina európai uniós jóváhagyása, mivel az orosz gyártó nem adta be a június 10-i határidőig a hiányzó adatokat az uniós hatósághoz.
Tényleg másfél-két hónapnyi az előnyünk Európával szemben? Orbán Viktor ezt állította június 18-án. Ez azonban nem igaz. A lapzártánkkor (június 21.) elérhető adatok mást mutatnak. A magyarok egyszeri átoltottsága a 18 éven felüli korosztályban 66,2 százalék. Az európai uniós átlag 54,2 százalék, de Izland már le is előzött bennünket (66,5%). Finnországban az arány 65,4%, Írországban 61,3%, Hollandiában 61,2%, Németország pedig, amely erősen le volt maradva, néhány nap alatt elérte az 57,9%-os átoltottságot. A szomszédos Ausztria 60 százaléknál tart.
Újabb hullám indult Nagy-Britanniában. Egy hét alatt 79 százalékkal nőtt az indiaiként ismert delta variánssal fertőzöttek száma, az újonnan kórházba kerültek aránya pedig csaknem megduplázódott. Hamarosan oltóponttá alakítják a londoni olimpiai stadiont, valamint a Tottenham, a Chelsea és a Charlton Athletic pályáit is.
Tarol a delta variáns Portugáliában is. A portugál miniszterelnök szerint a május végi Manchester–Chelsea meccsre érkező angol szurkolók hurcolták be a delta variánst az országába, ami most már gyorsan terjed, napi 1000 új fertőzöttel. Hétvégén vesztegzárat hirdettek Lisszabonban és környékén. Van némi aggodalom azzal kapcsolatban, hogy a hazánkban járt portugál szurkolók nem hozták-e magukkal a delta variánst.
Forrás: www.nyomtassteis.hu
204. szám (V. évfolyam/24.) | 2021. június 15.
Nekünk még csak ígérik, ők már meg is kapták
Lázban ég az ország: a miniszterelnök úr megígérte, hogy a gyermeket nevelők a jövő év elején visszakaphatják az idei teljes befizetett személyi jövedelemadójukat. Nyilván véletlen, hogy utána esedékes a választás.
A pénz akkor jár vissza, ha legalább 5,5 százalékos lesz a gazdasági növekedés. A családi adókedvezménnyel csökkentett személyi jövedelemadót kapják meg az érintettek. Az átlagbér adóterhéig mindenki jogosult, de legfeljebb évi 800 ezer forint járhat vissza. Nagyjából 540-580 milliárd forintot fognak szétosztani, és körülbelül másfél millió embernek jut majd belőle.
A leginkább rászoruló legszegényebb családok, a közmunkából, idénymunkákból, feketemunkából élők és a nyugdíjasok természetesen kimaradnak a programból, és a gyereket nem nevelők sem kapnak vissza semmit. Még így is sokaknak jut – és nem sajnáljuk tőlük.
De van egy ennél fontosabb szempont. Készítettünk egy ábrát, hogy mindenki érzékelhesse az arányokat. Az elmúlt hónapokban – talán a választási vereségre készülve – elképesztő összegeket menekített ki a kormány a lekötelezettjei által felügyelt különböző magánalapítványokba, amihez a Fidesz tervei szerint már nem férhet hozzá egy új kormány. Ezek közül csak a Mathias Corvinus Collegium Alapítvány (MCC) 501 milliárd forintnyi állami vagyon kapott.
Forrás: www.24.hu, www.hvg.hu
https://hvg.hu/gazdasag/20210613_Es_akkor_adovisszaterites_inflacio_eb_budapest_berlakas_meszaros
„Mészáros Lőrinc” a leggazdagabb magyar
Immár minden létező listát ő vezet. Orbán barátjához még a válság idején is megállíthatatlanul dőlt a pénz.
Egyetlen év alatt 185 milliárd forinttal nőtt a Mészáros Lőrinc nevéhez köthető vagyon, közben Csányi Sándor OTP-vezér alig 110 milliárddal tudott gyarapodni, így át kellett adnia a leggazdagabbak listáján a vezető helyet a felcsúti vállalkozónak, volt gázszerelőnek – derült ki a 100 leggazdagabbat listázó kiadványból.
A listán van még például Tiborcz István, Orbán Viktor veje is, aki ingatlanbefektetéseivel egy év alatt 3,2 milliárddal növelte a vagyonát, a 39 milliárd forint a 37. helyre volt elég.
Forrás: www.telex.hu
https://telex.hu/gazdasag/2021/06/10/100-leggazdagabb-magyar-meszaros-lorinc-csanyi-sandor
A miniszterelnök családja 17 milliárdot keresett 7 év alatt
A 2014-es választások óta eltelt években a miniszterelnök veje több mint hétmilliárd forinthoz jutott közbeszerzéseken taroló cégeivel, míg szülei és testvérei közel tízmilliárd forintot hoztak a családi kasszába.
Az Orbán-cégek közül a legnagyobb a Dolomit Kft., amely a legdrágábban adja ugyan a követ, de „rejtélyes módon” mégis tőle veszik a legtöbbet.
Forrás: www.erosito.hu, www.g7.hu
Orbán tanácsadójának csak a karórája 160 milliós
Habony Árpád, aki régóta titokzatos tanácsadója a miniszterelnöknek, május végén elindult egy olasz vitorlásversenyen. A versenyhajó becsült bérleti díja egy hétre 3,2 millió forint körül mozog. Itt fényképezték le őt egy 160 milliós karórával a csuklóján.
Forrás: www.atlatszo.hu
Jön a választás, jönnek a migránsok
„Migránshadak dörömbölnek Európa minden útvonalán” – jelentette ki a miniszterelnök a napokban. Szerencsére bízhatunk abban, hogy a határainkat „ostromlók” a választások után azonnal eltűnnek. Mindig így szokott lenni.
Orbán Viktor közölte, a bevándorlási ügyben szeretné tovább keményíteni az álláspontját: nemcsak az illegális migrációt kell elutasítani, hanem két évig semmilyen migrációt ne engedjünk – javasolta. Hozzátéve, hogy nincs jó migráció, csak rossz migráció van.
Hát akkor nézzük meg ezt egy kicsit közelebbről. A migráns szó jelentése: „Lakóhelyét megváltoztató személy; egy területről elvándorló, illetve más országba betelepülő ember.” Vagyis az a magyar fiatal, aki Londonba megy mosogatni, Bécsbe takarítani vagy Németországba informatikusnak, az bizony mind migráns. Ők is egy szegény országokból mennek egy gazdagabb országba, mert remélik, hogy ott jobb lesz az életük.
Akik viszont háborús területekről jönnek, azok menekültek. Csak ezt a szót nem szereti a kormányunk, mert esetleg még együttéreznénk velük.
Mellesleg egyetlen menekült vagy a jobb élet reményében útra kelt ember sem akar nálunk maradni! Ők Európa gazdagabb részébe igyekeznek. Ez pedig valóban óriási gond, hiszen a fejlett Európa sem tud korlátlanul befogadni embereket – nem is akar. Fokozatosan szigorítják a betelepedés feltételeit.
Jó tudni azt is, hogy Magyarországra migránsokat, nem is keveset, éppen Orbán Viktor hozott be a letelepedési kötvényekkel, pénzért adott nekik magyar állampolgárságot, hogy immár magyarként mozoghassanak szabadon egész Európába. Összességében csaknem húszezer külföldi jutott magyarországi tartózkodási vagy letelepedési engedélyhez 2013 és 2017 között. Az Orbán-kormány letelepedési kötvényprogramjában 59 ország 6543 kötvényt jegyző állampolgára és ezek 13,3 ezer családtagja jutott magyar papírokhoz.
Forrás: www.nyomtassteis.hu
Bárki hozzászólhat az ellenzéki kormányprogramhoz
Hónapok óta tartó egyeztetések nyomán elkészült az ellenzéki pártszövetség közös kormányprogramja. A Kozosalap.hu oldalra feltöltött vitaanyagot június 30-ig bárki véleményezheti, ezután véglegesítik a szöveget, amelyet az előválasztáson minden párt minden jelöltjének vállalnia és képviselnie kell majd az előválasztáson.
Forrás: www.telex.hu
https://telex.hu/belfold/2021/06/11/ellenzeki-szovetseg-kozos-kormanyprogram
Heti koronavírusjárvány-tájékoztató
Bár a járvány gyakorlatilag eltűnt, még rengeteg olyan kérdés van, ami foglalkoztatja az embereket ezzel kapcsolatban. Ezekből gyűjtöttük össze a legfontosabbakat.
Érvénytelenítik a védettségi igazolványt a második oltás hiányában. Annak a 137 ezer embernek, akik csak az első oltásukat kapták meg, és lejárt a határidejük, érvényteleníteni fogják a védettségi igazolványát.
A kormány engedélyezte a 12–16 év közöttiek koronavírus elleni oltását. Minden szülő maga dönti el, beadatja-e gyermekének a vakcinát – jelentette be Orbán Viktor. Innentől lehet ezt a korosztályt is regisztrálni oltásra a vakcinainfo.gov.hu honlapon.
Ingyenes tesztelést és szükség esetén harmadik oltást követel a főváros azoknak, akiket kínai vakcinával oltottak. Ingyenes teszteléssel állapítsák meg az érintetteknél az ellenanyagszintjét, és ha szükséges, a kínai vakcinával oltottak kapjanak egy harmadik adagot akár más vakcinából – kéri a főváros. Müller Cecília országos tiszti főorvos is arról beszélt: könnyen lehet, hogy szükség lesz harmadik oltásra, de a kutatások még zajlanak.
A külügy szerint 16 országba utazhatunk a magyar védettségi igazolvánnyal. Az alábbi országok fogadják el kölcsönösen egymás védettségi igazolványait, a Magyarországon használt keleti vakcinák esetében is: Albánia, Bahrein, Ciprus, Csehország, Észak-Macedónia, Grúzia, Horvátország, Marokkó, Moldova, Mongólia, Montenegró, Szerbia, Szlovákia, Szlovénia, Törökország, Ukrajna.
Az előző hírhez egy pontosítás: Nem engedik be az ukránok a Szputnyikkal oltottakat. Noha hivatalosan könnyebben juthatnak át a magyar állampolgárok az ukrán határon, elég csak a védettségi igazolványt felmutatni, ez a valóságban nem így van. Ugyanis azonnal visszafordítják azokat, akik orosz oltóanyaggal vannak beoltva. Sőt, egy úgynevezett Covid-biztosítást is kötniük kell, ami 15 napig érvényes, és fejenként, átszámítva, 5000 forintba kerül.
Forrás: www.nyomtassteis.hu
203. szám (V. évfolyam/23.) | 2021. június 8.
Anyagilag is megszenvedte az ország a járványt
A magyarok negyedének anyagi helyzete érezhetően rosszabbra fordult a covid alatt, 12 százalékuk baráti, családi vagy banki kölcsönre szorult – derült ki a Publicus közvélemény-kutató cég felméréséből.
A koronavírus magyarországi megjelenése óta a megkérdezettek negyede kevesebb pénzből kénytelen megélni, 8 százaléknak pedig sokkal kisebb lett a bevétele. Ezzel együtt a Publicus eredményei összességében még jobb helyzetet is mutatnak, mint például a Policy Solutions és a Friedrich Ebert Stiftung néhány héttel korábban végzett közös kutatása: e szerint tízből négy magyar – főként az alacsonyabb iskolai végzettséggel rendelkező, egyébként is nehezebben élők köre – úgy érzi, hogy az utóbbi egy évben romlott a háztartása anyagi helyzete.
A Publicus felmérése szerint a kormánypárti szavazók kevésbé érzékelnek anyagi romlást, az ellenzéki összefogás pártjainak szavazótáborában viszont 50 százalék fölötti a rosszabbul élők aránya. A legkisebb változásról a nyugdíjasok számoltak be, a leginkább a 45 év fölötti aktív korosztály keresete csökkent a kutatás szerint. A kérdésre, hogy „mi okozza a pénzügyi helyzetének rosszabbra fordulását”, a válaszadók túlnyomó többsége (65 százaléka) a magas inflációt nevezte meg okként, különösen az élelmiszerárak emelkedését érzi meg a lakosság pénztárcája. Minden egyéb ok arányaiban eltörpül e magyarázat mögött, de emberi tragédiák tömegét rejtik a számok. A megkérdezettek 17 százaléka felelte azt, hogy a járvány kitörése óta nem működik a munkahelye, kevesebb fizetést kap, vagy egyáltalán nem jut keresethez, 8 százalék elvesztette a munkáját, 15 százaléknak pedig valamelyik családtagja lett munkanélküli. A vírus vagy más okozta betegség miatt 16 százaléknak csökkentek a bevételei, és 5 százalékra tehető azok aránya, akik azért kerestek kevesebbet az utóbbi hónapokban, mert a gyerekükkel otthon kellett maradniuk az iskolai, óvodai és bölcsődei szünetek ideje alatt.
A romló anyagi helyzet miatt ugyanakkor mindössze az érintettek 12 százaléka kért segítséget a tágabb családtól, barátoktól vagy hitelintézettől.
Forrás: www.nepszava.hu
https://nepszava.hu/3119088_majdnem-2-5-millio-ember-kenyszerul-kevesebb-penzbol-elni
A vidéki diákok lakhatásáért is tüntettek
Tíz-húszezren vettek részt a járvány utáni első budapesti tüntetésen, amelyet a kínai Fudan Egyetem ellen és a magyar Diákváros megépítése mellett tartottak. A kormány máris meghátrálni látszik.
Nagyon nehezen tanulja meg a magyar társadalom, hogy Orbán Viktor kormánya azonnal visszavonul, ha valódi ellenállással találja szembe magát. A kínai egyetem felépítése magyar pénzből, tőlük felvett hitelből, annyira hátrányos lenne az ország számára, hogy még a Fidesz híveinek sem tudta a kormány hihetően elmagyarázni, miért jó ez nekünk. Ráadásul a tervezett egyetemet éppen oda tervezik, ahová tízezernyi olcsó diákszállás épülne, hogy a fővárosban tanuló vidéki fiatalok olcsó lakhatáshoz jussanak. Mellesleg a kínai egyetemen csak többmilliós tandíj fejében tanulhatnának magyarok.
A fővárosi és a 9. kerületi önkormányzat négy kérdésből álló szavazást indított, amelyen a budapestiek mondhatnak véleményt június 4. és 13. között a kínai egyetem tervéről.
A szombati tüntetést követően Gulyás Gergely kancelláriaminiszter azt állította, hogy még semmi nincsen eldöntve, és szabályos népszavazás is tartható az ügyről, de csak a 2022-es választás után.
Forrás: www.nyomtassteis.hu
Magyarország nélkül indul az Európai Ügyészség
Az uniós ügyészség feladata leleplezni, ha valamelyik országban ellopják a fejlesztésre szánt uniós pénzeket. Magyarország ezt a belügyeibe való beavatkozásnak tekinti, ezért mi nem csatlakoztunk. A magyar indoklás szerint a mi rendőrségünk és ügyészségünk jól végzi a dolgát, minden csalást leleplez.
Hazánk nélkül kezdi meg működését az Európai Ügyészség, mely elsősorban az uniós forrásokhoz köthető ügyekkel, korrupcióval, pénzmosással, csalással, határokon átnyúló, áfával kapcsolatos visszaéléseket fog vizsgálni. Közvetlenül a tagországok területén is folytathat majd nyomozati cselekményeket, és képviseli a vádhatóságot.
Ezt a kockázatot Magyarország nem merte bevállalni. A kormány szerint a magyar ügyészi szervezet tökéletesen ellátja az uniós pénzek védelméhez szükséges feladatokat, így sem most, sem a jövőben nem tervezi a csatlakozást.
Forrás: www.hang.hu
Dagad a kormányzati vízfej
Jövőre a minisztériumokban dolgozók létszáma kis híján 12 ezer főre duzzad. 2010-ben ez a szám még csak 5700 volt, vagyis több mint megduplázódott a létszám.
Nem jött össze a beígért bürokráciacsökkentés az Orbán-kormánynak. Sőt. A 2022-es költségvetés benyújtott számai alapján 12 év alatt a kormányzati felső vezetők száma duplázódást mutat. Hasonló folyamat játszódik le a minisztériumokban is. A kormány szerint jövőre a tárcáknál 11 979 fő dolgozhat.
2010-ben 106 miniszterrel, államtitkárral és helyettes államtitkárral alakult meg a kormány. Jelenleg ugyane beosztásban már 198-an munkálkodnak az ország ügyeinek jobbításán. A miniszterek száma időközben 10-ről 15-re nőtt.
Egy évtizede a Miniszterelnökségen 93-an dolgoztak, ma már több mint nyolcszor annyian: a miniszterelnöki kormány- és kabinetiroda 780 főt számlál.
2010-ben az országgyűlés és a kormányzat működtetése 640 milliárd forintba került az adófizetőknek. Ugyanezen a soron 2022-re már 1116 milliárd forint szerepel.
Forrás: www.nepszava.hu
https://nepszava.hu/3121393_ketszeresere-nott-a-kormanyzati-vizfej
Koronavírus-járvány: amiről nem beszél a kormány
Jól hozott a lélegeztetőgép-üzlet a kormányközeli cégeknek
A Fourcardinal Kft. egyike annak a 22 cégnek, melyek összesen 300 milliárd forintért szerezték be azt a 16 ezer lélegeztetőgépet a magyar államnak, melynek legnagyobb része (10-12 ezer darab) azóta is raktárakban áll (tárolásuk 2020-ban 90 millió forintba került). A korábban főként mással foglalkozó cég – melynek a tulajdonosai sok szálon kötődnek Orbán Viktorhoz és Szijjártó Péterhez − 17 milliárd forintért szerzett be 1000 lélegeztetőgépet. Bár máshonnan is volt bevételük, de ez a tétel nagyban hozzájárult, hogy a cég tavalyi árbevétele 216-szor, megtermelt haszna pedig 513-szor magasabb lett annál, mint a járványt megelőző évben volt. A kifizetett osztalékból közel 14 milliárd forint egyetlen magánszemélyhez került.
A Szputnyikból az ígértnek a tizedét sem tudja szállítani Oroszország
Hatalmas elmaradások tapasztalhatók az orosz vakcinák szállításában világszerte. Moszkva csak az EU-nak százmillió adag oltóanyagot ígért. Magyarország eddig kétmillió adag Szputnyikot kapott, amit el is oltottak. A Szputnyik uniós engedélyeztetésére a hiányzó adatok miatt legkorábban szeptemberre lehet számítani.
Hivatalos beadványban küzdenek az újraoltásért azok, akiknél nem termelődött antitest a kínai vakcina után
Már Orbán Viktornak és Müller Cecíliának is írtak, levélükhöz pedig több mint 170 laboreredményt is csatoltak, a „Sinopharm vakcinával oltottak negatív laboratóriumi eredményekkel” Facebook-csoport tagjai. A csoport célja, hogy vizsgálatot, szükség esetén pedig újraoltást érjen el azoknak, akiknél mindkét adag kínai vakcina után az ellenanyag-vizsgálaton kevés vagy semennyi antitest meglétét nem mutatták ki. A Nemzeti Népegészségügyi Központ (NNK) válasza szerint jelenleg nincsen lehetőség harmadik oltás beadására sem ugyanabból, sem másik vakcinából.
Forrás: www.hvg.hu
https://hvg.hu/kkv/20210602_lelegeztetogep_beszerzes_fourcardinal_eves_beszamolo
http://huppa.hu/a-szputnyikbol-az-igertnek-a-tizedet-sem-tudja-szallitani-oroszorszag/
https://hvg.hu/itthon/20210602_sinopharm_ujraoltas_facebook_szerologia
202. szám (V. évfolyam/22.) | 2021. június 1.
Sok elkeseredett rendőr és tűzoltó leszerelne, ha tehetné
Elégedetlenek a rendőrök, a tűzoltók, de még a fegyőrök is a munkakörülményeikkel és a fizetésükkel, ezért sokan felmondanának, s egészen más munkát keresnének – derül ki abból a lehangoló eredménnyel zárult felmérésből, amelyet a belügyi szakszervezetek készíttettek. A válaszokból az is kiderül, hogy a megkérdezettek többsége 2-es alá osztályzatot adna a kormány és a minisztériumok döntéshozóinak.
Nem kapnak kellő megbecsülést a belügyi dolgozók, ezért sokan nyugodtabb, jobban fizető állás után néznének. Kevés a fizetés, rosszak a munkakörülmények, nagy a pszichikai és lelki leterhelés, ráadásul évek óta már azzal sem kecsegtetnek ezek a veszélyes munkakörök, hogy korkedvezménnyel, vagyis az öregségi korhatárnál évekkel korábban nyugdíjba lehet menni. Kiemelten ezeket kifogásolta több ezer belügyi és rendvédelmi dolgozó – egyebek között rendőrök, tűzoltók, a civil állomány tagjai és a büntetés-végrehajtásban szolgálók – egy olyan felmérésben, amelynek a hívatásukkal való elégedettség megismerése volt a célja. A válaszadók döntő többsége (91 százalékuk) a hivatásos állomány tagja, és több mint egy évtizede – harmaduk már 20 évnél régebb óta – teljesít szolgálatot.
A válaszadók közül legtöbben, 98 százalékuk az évekkel ezelőtt megszüntetett – és az ígéretek ellenére azóta sem pótolt – korkedvezményes nyugdíj visszavezetését, valamint a fizetések emelését tartanák a legsürgetőbbnek, de az igények között sokan említették a szociális juttatások, valamint a kiégést okozó munkakörülmények rendezését is. A fizetések miatti elégedetlenséget jól mutatja, hogy a rendvédelmi dolgozók mindössze 2,3 százaléka gondolja úgy, megkapja mindazt, ami jár neki a munkájáért, a családjától távol töltött időért, valamint a fokozott mentális és fizikai igénybevételért.
A döntéshozók osztályzatának átlaga a rendvédelmi dolgozók értékelése szerint 1,47, azaz nem éri el a megfelelőt. A szakszervezetek Pintér Sándor belügyminisztertől várják a helyzet mielőbbi rendezését.
A lehangoló helyzet az utánpótlást is befolyásolja, hét év alatt ugyanis ötödére esett vissza a rendészeti középiskolába jelentkezők száma. A hivatásos állomány berkein belül sokak által bírált 10 hónapos járőrképzés ugyan javítja valamelyest a statisztikát, de a szakszervezetek szerint így is akadozik a rendőrök utánpótlása.
Forrás: www.hang.hu
https://hang.hu/belfold/2021/05/29/kerulik-a-rendori-palyat-a-fiatalok/
Orbánt úgy megviselte a járvány, hogy százezrekkel többet keres
A járvány „megviselt bennünket, nem csak a vállalkozásokat, hanem bennünket, munkavállalókat is, akik bérből és fizetésből élünk. Én is közéjük tartozom, szóval bennünket is megviselt ez a járvány” – fogalmazott pénteki Kossuth rádiós interjújában Orbán Viktor miniszterelnök.
A miniszterelnök kormányfői fizetése az elmúlt években változatlanul bruttó 1 millió 507 ezer forint. Parlamenti képviselői illetménye azonban változott: 2019-ben bruttó 990 ezer forint volt, tavaly a járvány kirobbanásakor 1 millió 103 ezerre, idén tavasszal pedig 1 millió 211 ezer forintra emelkedett. Összességében idén bruttó 2,718 millió forintot keres havonta, többet, mint a járvány kitörésekor.
Míg Orbánnak nem, sok bérből és fizetésből élőnek valóban romlott az anyagi helyzete. A banki ügyfelek majdnem felének csökkent a jövedelme a tavaly tavaszi első hullám idején. Közülük minden nyolcadiknak – mintegy 360 ezer embernek – 30 százalékot is meghaladó veszteséget kellett elkönyvelnie.
Forrás: www.nepszava.hu
Védettséget ad a focimeccsjegy?
Eddig is tudtuk, hogy a védettségi igazolvány nem jelent valós védettséget, ám az, hogy egy papíralapú vagy elektronikus focimeccsjegy is betöltheti ezt a szerepet, az sokakat meglepett.
Bármely magyar állampolgársággal nem rendelkező személy, akinek jegye van a Budapesten megrendezendő négy Eb-meccs valamelyikére, ugyanolyan jogokkal rendelkezik, mint azok a magyarok, akiknek védettségi igazolványuk van. Ez a szabály vonatkozik azokra a külföldiekre is, akik 72 órán belül elvégzett negatív eredményű PCR-teszttel rendelkeznek. A szurkolói zónában lehet ételt, italt fogyasztani, zenés rendezvényeket, koncerteket szervezni, és ezek létszámkorlátozás nélkül megtarthatók. A futball Európa-bajnokságot június 11. és július 11. között rendezik meg Európa több városában. A rendező országok közül egyedül Magyarország vállalta, hogy nálunk telt házzal mehetnek majd az Eb mérkőzései.
Forrás: www.444.hu
https://444.hu/2021/05/29/az-eb-jegy-lesz-a-meccsekre-erkezo-kulfoldiek-vedettsegi-igazolvanya
Egyre több embert figyel meg a kormány
Csaknem 500 nemzetbiztonsági célú titkos információgyűjtést engedélyezett Varga Judit igazságügyi miniszter idén bő negyed év alatt.
Április 14-ig 499 esetben kaptak engedélyt a magyar titkosszolgálatok, hogy valakit az illető tudta nélkül megfigyeljenek, lehallgassanak, a lakását titokban átkutassák, leveleit elolvassák. A tavalyi évben ez a szám 1285 volt, ami átlagosan kevesebb, mint napi három akciót jelentett. A számok jól mutatják, hogy idén jóval aktívabbak voltak a titkosszolgálatok, összességében pedig az látszik, hogy évről évre nő az ilyen miniszteri engedéllyel végzett titkos műveletek száma.
Ráadásul ebben nincsenek benne a bűnüldözési célú titkos információgyűjtések, amelyekhez nem miniszteri, hanem bírói vagy ügyészi jóváhagyás kell. Ezeknél a törvény tételesen felsorolja, mely esetekben lehet ilyet indítani. A nemzetbiztonsági célú titkos megfigyeléseknél viszont elég, ha Magyarország nemzetbiztonsági érdekeire hivatkoznak.
Forrás: www.168.hu
https://168.hu/itthon/titkos-megfigyelesek-nagyon-belehuztak-a-titkosszolgalatok-205148
Tüntetés a kínai egyetem ellen
Már a hét elején 15 ezer ember jelezte, hogy ott lesz június 5-én a Hősök teréről 16 órakor induló tüntetésen. A demonstrációval arra szeretnék felhívni az ország figyelmét, hogy a kormány 450 milliárd forint kölcsönt készül felvenni Kínától, hogy egy egyetemet építsünk nekik. Ha megépülne, a Fudan Egyetemre magyar fiatalok csak többmilliós tandíj fejében járhatnának. Ráadásul a terv veszélyezteti annak a Diákvárosnak a megvalósítását, amely sokezernyi vidéki diáknak adna olcsó albérleti lehetőséget, amíg egyetemre járnak.
Forrás: www.nyomtassteis.hu
Még csak 3,6 millió ember kapta meg a második védőoltást is
Csak azok tekinthetők teljesen védettnek, akik már a második oltást is megkapták. Magyarországon május végén 3 582 547 ilyen ember volt, ez még a fele sincs a felnőtt lakosságnak, a teljes népességnek 36,7 százaléka, miközben a nyájimmunitás eléréséhez nagyjából 75-85 százalékos átoltottság kellene.
Orbán Viktor miniszterelnök április 9-én ismertette a négylépcsős oltási tervét. E szerint május elején lett volna meg az 5 millió beoltott, akiknek nagy része csak az első adagot kapta meg. Május közepére 6, végül június elejére 7 millió emberrel számolt. Ehhez képest május 22-én értük el az 5 milliót, pillanatnyilag (május 30-án) 5 137 031 fő kapta meg az első oltását. Azaz nem hogy a 7 millió nem lesz meg június elejéig, de a 6 millió ember – Orbán által május közepére ígért – beoltása is egyre távolabbinak tűnik.
A fiatalok a leginkább elutasítók
A KSH felmérése szerint a legfiatalabbak (15 éves korig végzik a kutatást) a leginkább elutasítók az oltással szemben. A 394 400 fő magyarországi 12–15 éves számára az őszi iskolakezdésig elérhető lesz a Pfizer–BioNTech oltóanyaga, mely egyedüliként már most is alkalmazható a 16–17 éveseknél.
Sokan nem mennek el másodszor
Rengetegen gondolják, hogy az első adag után akár meg is állhatnak, hiszen védettek, de ez nincs így. Vannak, akik csak a védettségi igazolvánnyal járó könnyítések miatt oltatták be magukat egyszer. A kormány azt tervezi, hogy aki nem adatja be a második oltást, annak érvényességét vesztheti a védettségi igazolványa.
Forrás: www.telex.hu
201. szám (V. évfolyam/21.) | 2021. május 25.
Elvesznek az önkormányzati lakások is
A szegény családokból származó fiataloknak ma szinte lehetetlen otthonhoz jutni, de azzal, hogy a kormány a maradék bérlakásokat is fillérekért eladhatóvá teszi, még ez a kicsi esély is elvész a lakáshoz jutáshoz.
Az önkormányzatilakás-állomány az 1990-es évek privatizációs hulláma óta folyamatosan csökken, de még a meglévő mintegy 100 000 önkormányzati lakás is 1000-1300 milliárd forint értékű köztulajdont jelent. A Fidesz által benyújtott törvényjavaslat kötelezővé tenné az önkormányzatoknak, hogy nevetségesen alacsony áron eladják az ingatlanokat a lakóiknak, és ez nyílegyenesen a lakhatási válság további elmélyítéséhez vezethet.
A kiárusított lakásokat a jobb módú, készpénzzel rendelkező vagy hitelképes lakók a piaci ár töredékéért (10−30 százalékáért) fogják megvásárolni. Azoknak a lakóknak viszont, akiknek már a 30-40 ezres bérleti díj kifizetése is nehézséget okoz, sem hitellehetőség, sem készpénz nem áll a rendelkezésükre. Emiatt félő, hogy a lakásmaffia újraéledése, a kiszolgáltatott és becsapott lakók otthontalanná válása fogja kísérni az önkormányzati lakások megvásárlását.
A szociális rászorultság alapján vagy pályázattal elnyerhető önkormányzati lakások hiányában a szegények fokozottan kiszorulnak a városokból és a munkalehetőségekből, tovább nyílik a társadalmi olló.
Ellenben könnyedén megvásárolják az önkormányzati lakásokat azok a fideszes haverok, akik nevetséges bérleti díjakért kaptak önkormányzati lakásokat a budai Várban. Sokak szerint éppen ez volt a törvény legfontosabb célja.
Drámai lesz a folyamat azokban a városokban, kerületekben is, ahol az önkormányzatok saját pénzből építettek lakásokat. Ilyen például a budapesti 13. kerület, ahol milliárdos értékben 600 lakást húztak fel teljesen önerőből. Most a befektetett pénz töredékét kapják csak vissza, és elvész a teljes lakásállományuk.
Pikó András, Józsefváros polgármestere szerint, ha a törvényt elfogadják: „Több lesz a fedél nélkül élő, több lesz a lakhatási szegény, több lesz a megfizethetetlen albérletbe kényszerülő, a fiataljaink pedig nem tudnak önálló életet kezdeni.”
Forrás: www.telex.hu, www.merce.hu
A magyar infláció a legmagasabb az EU-ban
Áprilisban Magyarországon volt a legmagasabb az infláció az európai uniós országok közül. Itthon 5,2 százalékos a pénzromlás üteme, a lengyeleknél 5,1, a harmadik helyen álló Luxemburgban viszont már csak 3,3.
Áprilisban az éves alapú inflációs átlag az unióban 2 százalék volt, márciusban 1,7, az eurozónában pedig 1,6.
Forrás: www.telex.hu
https://telex.hu/gazdasag/2021/05/19/eurostat-inflacio-adat
Júniusban 867 forinttal emelkedik az átlagnyugdíj
A következő hónapban 0,6 százalékkal emelik a nyugdíjakat, mert míg januártól 3 százalékkal nőttek a nyugdíjak, addig egész évben ezt meghaladó, 3,6 százalékos inflációt vár a kormány, ezért a törvény szerint kárpótolni kell az időseket.
Átlagos nyugdíj esetén az emelés havi 867 forint pluszt fog jelenteni, míg a legkisebbeknél mindössze 247 forintot.
Jövőre háromszázalékos nyugdíjemeléssel kecsegtetik az időseket. Csakhogy a jövedelmük érdemben nem fog változni, a kisnyugdíjasok továbbra is havi néhány száz vagy ezer forint plusszal számolhatnak – a nagynyugdíjasok viszont több tízezer forinttal lehetnek gazdagabbak.
A nyugdíjasok életszínvonala az utóbbi tíz évben nem emelkedett, és ez jövőre sem lesz másképpen. Ugyanis a tervezett 3 százalékos nyugdíjemelés mellett is tovább mélyül a bérek és az ellátások közötti szakadék, akkor is, ha az idősek kétheti pluszellátást és nyugdíjprémiumot is kapnak.
Forrás:www.mfor.hu, www.nepszava.hu
https://nepszava.hu/3120461_csak-astatisztika-csinosodik-aki-szegeny-volt-az-is-maradt
A Nemzeti Bank épülete 54 milliárdból újul meg
A Magyar Nemzeti Bank (MNB) közleménye szerint a Szabadság téri székházának teljes felújítása nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű ügy. A műemléki épület teljes külső és belső felújításának költsége 54 milliárd forint.
A magyar elit minden mértéket elveszített. Ez az 54 milliárd forint egyetlen épület felújítására olyan irdatlan pénz, amiből kétmillió magyar nyugdíjasnak fejenként 27 ezer forint egyszeri nyugdíjkiegészítést lehetne adni.
Forrás: www.hvg.hu
https://hvg.hu/kkv/20210521_mnb_jegybank_szekhaz_felujitas
Ezt is mi fizetjük
Megint elbukott egy pert a magyar állam, ami összességében 35 milliárdba kerül nekünk, adófizetőknek. Ez olyan sok pénz, mintha a kétmillió magyar nyugdíjas mindegyikétől hirtelen 17 500 forintot vennének el.
Azért, hogy a magyar cégek csak Szép kártyával és Erzsébet utalvánnyal adhassanak különböző juttatásokat a dolgozóiknak, egy törvénytelen lépéssel kiszorították a piacról azokat a főként francia cégeket − Edenred, Sodexo és a Le Chèque Déjeuner − amelyek korábban ezt a szolgáltatást biztosították.
Nyilván megtehették volna ezt törvényesen is, de fontosabb volt ezt a piacot is gyorsan átjátszani a haveroknak. A francia cégek feljelentették Magyarországot, amely el is veszítette a pereket, amelyek nyomán összességében 35 milliárd forintot kell fizetnünk ezeknek a vállalkozásoknak.
De sebaj, a fideszes haverok jól jártak, a magyar nép meg zúgolódás nélkül kifizeti ezt is, mint a többit.
Forrás: www.telex.hu
Teljes kudarc a focista utánpótlás-nevelés
Orbán Viktor, a felcsúti futballakadémia alapítója 2007-ben azt nyilatkozta, hogy hamarosan 50 topligás magyar játékos lesz. Természetesen ebből sem valósult meg semmi, viszont elfolyt erre is sok-sok milliárdnyi közpénz.
Az U21-es válogatott hazai Eb-szereplésekor 2−11-es gólkülönbséggel, nulla ponttal esett ki a csoportból.
Az 1995-ben születettektől felfelé egyetlen játékost sikerült az akadémiáknak a topligákba eljuttatniuk, Sallai Rolandot.
Az Újpest idén úgy lett kupagyőztes, hogy a döntőben, a kezdőcsapatban egyetlen magyar játékos sem kapott lehetőséget.
Forrás: telex.hu
Visszaszorult a járvány, de még sok a kérdés
Hiába esett 100, majd 50 alá a napi halálozások száma, még ezzel is a negatív európai élmezőnybe tartozunk. Ráadásul rengeteg fontos kérdés megválaszolatlan még. Miért nem akar több Pfizert rendelni Orbán Viktor, fenntartható-e a megkülönböztetés azokkal szemben, akik még nem oltatták be magukat, illetve hová mehetnek nyaralni az orosz és kínai vakcinákkal beoltottak és maguk fizetik-e tesztelés költségeit?
Alkotmánybírósághoz és a strasbourgi Emberi Jogok Európai Bíróságához fordulnak többen is a védettségi kártya ügyében, mivel az valójában nem a védettséget igazolja − hiszen már az első dózis oltás után megkapható −, így nincs valós szerepe a járványügyi védekezésben, viszont az oltatlanok Alaptörvénybe ütköző alapjogait sértik – állítja Bakó Bea újságíró.
EU-s Covid-igazolvány: csak a „nyugati” vakcinákkal oltottak utazhatnak szabadon
Kizárólag az Európai Gyógyszerügynökség által engedélyezett (Pfizer, Moderna, AstraZeneca és Janssen) oltóanyagaival oltottak kaphatnak szabad beutazást az uniós országokba. A keleti vakcinákat, vagyis az EU-ban csak Magyarországon oltott kínai Sinopharmot és az orosz Szputnyikot automatikusan nem fogják elfogadni. Ezekben az esetekben friss tesztet kell felmutatniuk ezeknek a magyaroknak. A nyugat-európai országokkal egyelőre nem sikerült megállapodnunk, viszont Mongóliában és Grúziában hál’ istennek teszt- és karanténkötelezettség nélkül nyaralhatunk.
Csak Magyarország nem kér több Pfizert
Egyedül mi nem veszünk részt a 27 tagállam közül abban a megállapodásban, mely az EU és a gyártó között született 1,8 milliárd dózis Pfizer beszerzésére. Orbán szerint nekünk van elég tartalékunk. Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter szerint több mint tízmillió vakcina van még itthon, ezekből be lehet adni egy harmadik dózist, ha szükséges lesz.
Forrás: www.nyomtassteis.hu
200. szám (V. évfolyam/20.) | 2021. május 18.
Véleményt nyilvánítanak a fővárosiak a kínai egyetemről
Mivel a járvány miatt még nem lehet népszavazást kiírni, a budapestieket egy konzultáció során kérdezi meg az ellenzéki vezetésű fővárosi és ferencvárosi önkormányzat, hogy akarnak-e egy olyan kínai egyetemet, amelyet kizárólag magyar pénzből építenénk a kínaiaknak. Ráadásul a kínai egyetem elfoglalná a magyar fiatalok lakhatását biztosító Diákváros területét is.
A kormány megállapodott a kínai állammal arról, hogy Magyarország 450 milliárd forint hitelt vesz fel tőlük, és saját forrásokat is beletesz abba, hogy Kínának felépítsen egy egyetemet a fővárosban. Ráadásul a Fudan egyetemet kínai munkások, kínai alapanyagokból építenék fel, a magyar polgároknak csak annyi jutna, hogy a hitelt kamatostul visszafizessék. Az egyetemre magyar fiatalok csak milliós tandíj fejében járhatnának. A területen, ahová az építkezést tervezik, egy Diákváros épült volna, ahol tízezer magyar egyetemista kaphatna megfizethető albérletet. Mint a mellékelt térképünkön látszik, a kínai egyetem a tervezett Diákváros döntő részét elfoglalná.
Mindezek miatt Karácsony Gergely főpolgármester és Baranyi Krisztina, a Ferencváros polgármestere bejelentették, hogy elutasítják a tervet. Mivel korábban Orbán Viktor azt ígérte, hogy Budapesten csak olyasmi épül, amit a fővárosiak és a fővárosi önkormányzat is akar, most elvárják, hogy tartsa be a miniszterelnök az ígéretét. Egyúttal bejelentették, hogy fővárosi szintű véleménynyilvánító konzultációt indítanak. Az aHang civil szervezet vállalja a lebonyolítást. Kampányigazgatójuk, Hajdú Gergely elmondta, hogy budapestiek személyes megjelenéssel és online módon is szavazhatnak majd június elején. Egyúttal arra kért mindenkit, hogy aki teheti, támogassa a munkájukat. (A Nyomtass te is! mozgalom arra készül, hogy különszámot készít, amelyből a fővárosi és vidéki polgárok is megismerhetik a vitatott beruházás részleteit, illetve azt, hogy hol és milyen módon lehet szavazni.)
A konzultáció tervezett kérdései a következők lesznek:
− Egyetért-e a kínai Fudan egyetem budapesti központjának létrehozásával?
− Egyetért-e azzal, hogy a Soroksári út és a Ráckevei- (Soroksári-) Duna-ág közötti területen, a Diákváros helyett a Fudan egyetem központja épüljön fel?
− Egyetért-e azzal, hogy a magyar állam több százmilliárd forintos hitelt vegyen fel a Fudan egyetem budapesti központjának megépítésére?
− Egyetért-e azzal, hogy olyan egyetem működését fizessük közpénzből, amelyen nincs a magyar diákoknak államilag finanszírozott képzés?
Forrás: www.nyomtassteis.hu
Karantén vár az orosz és kínai vakcinákkal oltottakra szerte Európában
Hiába tervezi az Európai Unió nyárra visszaállítani a szabad utazást a tagállamok között, a magyarok akadályokba fognak ütközni, mivel hazánkban több százezer embert az Európai Gyógyszerügynökség (EMA) által nem jóváhagyott keleti vakcinákkal oltottak és oltanak be (Sinopharm, Szputnyik V).
Budapest kétoldalú megállapodásokkal próbálja áthidalni a problémát, de Szlovákia és Lengyelország is fenntartásokkal kezeli ezeket a vakcinákat, és Romániában sem fogadják el automatikusan a magyar védettségi igazolványt.
Németországban és Ausztriában is csak az európai uniós engedéllyel rendelkező vakcinákkal oltottakat ismerik el védettnek.
A külügyminisztérium legutóbbi táblázata szerint jelenleg nyolc ország van, ahová a magyar védettségi igazolvánnyal be lehet utazni: Bahrein, Cseh Köztársaság, Észak-Macedón Köztársaság, Horvátország, Montenegró, Szerb Köztársaság, Szlovénia, Törökország.
Forrás: www.nyomtassteis.hu
800 kilós páncélszekrény kerül Mészáros új villájába
A békéscsabai Trezor-Liktor Zrt. egy képen azzal reklámozta magát, hogy éppen az egyik legnagyobb saját gyártású páncélszekrényüket emelik be daruval egy házba. Kiderült, a villa Mészáros Lőrinc, a leggazdagabb magyar, Orbán Viktor barátjának új háza lesz.
Mészáros Lőrinc és Várkonyi Andrea leendő, széchenyihegyi luxusingatlanja jelenleg átépítés alatt áll. Az eredetileg háromlakásos, úszómedencés házat egybenyitják. A hegyvidéki villát 1140 millió forintért hirdették tavaly ősszel.
Forrás: www.telex.hu, www.24.hu
https://telex.hu/belfold/2021/05/17/meszaros-lorinc-varkonyi-andrea-trezor
https://24.hu/belfold/2021/05/17/meszaros-lorinc-varkonyi-andrea-haza-pancelszekreny/
Csúcsokat dönt az üzemanyagok ára is
Sokkoló áremelkedést mértek áprilisban: a gépjármű-üzemanyagok 40, a dohányáruk ára 20 százalékkal emelkedett egy év alatt. És még csak ezután jön a gazdaság újraindulása, ami tovább emelheti az árakat.
Áprilisban 5,1 százalékkal voltak magasabbak a tavalyinál az átlagos fogyasztói árak, aminél magasabb inflációt 2012-ben mért utoljára a KSH. Minden elemző arra számított, hogy gazdaság újraindulásával április-májusban visszatér az öt százalék körüli infláció – nos, jóslataik beigazolódtak: a fogyasztói árak egy év alatt 5,1 százalékkal, egy hónap alatt pedig 0,8 százalékkal emelkedtek. A fogyasztói árak az összes háztartást figyelembe véve átlagosan 3,6, a nyugdíjasháztartások körében pedig 3,4 százalékkal emelkedtek.
A napokban megdőlhet a kilenc évvel ezelőtti 450 forintos árrekord is. Egy átlagos autót most 5600 forinttal drágább teletankolni, mint egy évvel ezelőtt. Azóta közel 40 százalékkal drágult az üzemanyagok ára a KSH adatai alapján.
Forrás: www.24.hu, www.nepszava.hu
https://24.hu/fn/gazdasag/2021/05/13/kilenceves-csucsot-donthet-az-uzemanyagok-ara/
https://nepszava.hu/3119316_felrobbantak-az-arak-mar-ot-szazalek-feletti-az-inflacio
Nálunk maradt el a legtöbb műtét Európában
Bár a járvány egy szakaszában még azzal hencegett Orbán Viktor, hogy a magyar egészségügynek ez meg sem kottyan, a valóság azonban az, hogy jelenleg szívkatéterezésre 1123-an, csípőprotézisre körülbelül 6000-en, különféle gerincműtétekre 1400-1500-an várakoznak.
Hiába hirdette meg az újraindulást Kásler Miklós, az egészségügyért felelős miniszter, még hetekbe is telhet a tényleges nyitás.
Az intézményekben az elmúlt egy évben a szokásos betegforgalom az ötödére csökkent. Mindennek ellenére várhatóan továbbra is csak a legsürgősebb eseteket fogadhatják majd a szakrendelők és a kórházak.
Egy európai uniós felmérés szerint Magyarországon a megkérdezettek több mint 36 százaléka nyilatkozta azt, hogy az elmúlt 12 hónapban elhalasztották valamilyen vizsgálatát. Az unió teljes lakosságát figyelembe véve ez a szám sokkal alacsonyabb, 21 százalék.
Forrás: www.nepszava.hu, www.merce.hu
https://nepszava.hu/3119166_egyelore-nincs-kikkel-megnyitni-a-mutoket
Ki lesz az új miniszterelnök?
Az ellenzéki összefogásban részt vevő hat párt egy országos előválasztáson szeretné kiválasztani a közös miniszterelnök-jelöltjét, akit a kormányváltást akaró szavazók is a legesélyesebbnek tartanak arra, hogy 2022-ben legyőzze Orbán Viktort. Immár megvan az öt jelölt, akik ősszel megmérkőznek egymással.
A közös miniszterelnök-jelöltet két fordulóban választják ki: az első forduló 2021. szeptember 18. és 26. között, a második forduló október 4. és 10. között lesz.
A jelölteket ábécésorrendbe állítva, kiválasztottunk tőlük egy-egy erős mondatot.
Dobrev Klára (Demokratikus Koalíció):
„Készen állok, hogy jövő tavasszal az önök szavazataival legyőzzem Orbán Viktort és romlott rendszerét.” (2021. május 2.)
Fekete-Győr András (Momentum):
„A lehetetlen a mi szótárunkban nem létezik. Úgyhogy most is azt mondom: vágjunk bele.” (2021. február 21.)
Jakab Péter (Jobbik):
„Négyévente, amikor jön a választás, munkalehetőség és program híján jön a zsák krumpli is. Ideje ebből a mókuskerékből kiszállni. Jólétet minden magyarnak!” (2021. május 4.)
Karácsony Gergely (Pártja a Párbeszéd, de az MSZP és az LMP támogatását is bírja):
„Olyan országot kell építeni, ahol a jobb élet nem kevesek privilégiuma, és a kiváltságos kevesek 1 százalékának magánérdekei helyett a 99 százalék igényeire koncentrál az állam.” (2021. május 1.)
Márki-Zay Péter (Mindenki Magyarországa Mozgalom):
„Bátran kijelenthetjük, hogy Orbán Viktor megásta a demokrácia sírját. Ki kell jutnunk ebből a mély gödörből, nem jobbra, nem balra, hanem felfelé.” (2021. május 15.)
Forrás: www.nyomtassteis.hu
199. szám (V. évfolyam/19.) | 2021. május 11.
Miért adósodunk el ennyire Kínának?
Miközben a Covid-válság miatt soha nem látott mértékű az ország eladósodottsága, az Orbán-kormány sorra veszi fel a hiteleket Kínától, méghozzá olyan beruházásokra, amelyekből szinte csak Kínának van haszna, számunkra nagyon sokára vagy soha nem térülnek meg. Mi csupán az adósságot fogjuk nyögni még évtizedekig.
Orbán Viktor 2011-ben még így győzködte híveit a külföldi hitelek veszélyeiről: „Egy nemzetet kétféleképpen lehet leigázni: karddal vagy adóssággal. ”
Úgy tűnik, azóta már másképpen gondolkodik erről, vagy éppen az a célja, hogy Oroszországnak és Kínának szolgáltatódjunk ki a súlyos hitelekkel.
Különösen Kína esetében döbbenetes, ami történik. Kína szeretne Európában terjeszkedni, de ahelyett, hogy erre pénzt áldozna, talált egy olyan országot, amely tőle vesz fel hiteleket arra, hogy a Kína számára fontos beruházásokat megvalósítsa. A Budapest–Belgrád vasútvonal megépítésére és a Budapesten felépíteni szándékozott kínai Fudan egyetemre annyi hitelt veszünk fel, hogy – egyes számítások szerint – minden magyar emberre, a csecsemőktől az aggastyánokig 106 ezer 825 forint adósság jut, plusz a kamatok. És akkor még nem beszéltünk az Európai Gyógyszerügynökség engedélyével a mai napig nem rendelkező kínai vakcinákról, amelyeket a nyugati oltóanyagok árának háromszorosáért vásároltunk meg.
Ráadásul minden Kínával kapcsolatos döntés titkosítva, egyeztetések nélkül, rohamtempóban történik. A Fővárosi Önkormányzatot leginkább az aggasztja, hogy egy olyan területre épülne a kínai egyetem, amit arra szántak, hogy olcsó lakhatási lehetőséget biztosítsanak mintegy tízezer magyar diák számára. Ezért válaszolt indulatosan Karácsony Gergely a kormány képviselőjének, aki egy tájékoztatóra és nem érdemi tárgyalásra hívta meg Budapest főpolgármesterét. „Szerintem nem engem kell tájékoztatni a kínai egyetem Magyarországra telepítésének körülményeiről, hanem minden magyar polgárt, hiszen őket készül eladósítani a kormány 500 milliárd forinttal Kínának, a Kínai Kommunista Párt iránymutatásai alapján működő egyetem érdekében.” Karácsony leszögezi azt is, hogy „Sem a magyar fiataloknak elérhető lakhatást biztosító Diákvárosnak, sem a város egyik legjelentősebb zöld fejlesztését jelentő Budapesti Nagyerdőnek egyetlen négyzetcentiméterét sem áldozzuk fel a kínai egyetem javára”.
Forrás: www.nyomtassteis.hu
A WHO vészhelyzetre engedélyezte a kínai vakcinát, de….
Megadta a vészhelyzeti engedélyt az Egészségügyi Világszervezet (WHO) a kínai Sinopharm oltóanyagának. De a szervezet mellett működő munkacsoport állásfoglalása szerint nincsenek meggyőződve arról, hogy a 60 év feletti idősek esetében is jó védelem alakul ki az oltással.
Az engedély azt jelenti, hogy egy adott oltóanyag hatékony és biztonságos, a szakértői munkacsoport 18 év felettieknek ajánlja, két dózisban.
A WHO engedélye ellenére a Sinopharm esetében továbbra sincs elég bizonyíték, mennyire hatásos a 60 év feletti korosztályban. A szervezet munkacsoportja (SAGE) a héten tette közzé állásfoglalását az oltóanyagról, miután áttanulmányozta a vakcináról rendelkezésre álló nyilvános adatokat. E szerint a kínai vakcina hatásosan véd a Covid–19 ellen, de a szervezetnél nincsenek meggyőződve arról, hogy a 60 év feletti idősek és a társbetegségben szenvedők esetében is jó védelem alakulna ki az oltással.
A magyar hatóságok azt ígérik, hogy május végére készül el az itthon használt vakcinák, köztük a kínai hatásosságára vonatkozó vizsgálat.
Forrás: www.hang.hu
https://hang.hu/kulfold/2021/05/07/megkapta-a-who-veszhelyzeti-engedelyet-a-sinopharm-oltoanyaga/
Civil győzelem kilakoltatás ügyben
A kormány meghátrált, és a veszélyhelyzet megszűnéséig, vagyis várhatóan őszig meghosszabbította a kilakoltatások tilalmát.
A Város Mindenkié, az Utcajogász Egyesület és az Utcáról Lakásba Egyesület a kormányt és az önkormányzatokat is figyelmeztette arra a veszélyre, hogy ha nem hosszabbítják meg a május 4-én lejáró kilakoltatási moratóriumot, tömegek kerülhetnek az utcára. Emellett a múlt héten Kozma Ákos, az alapvető jogok biztosa is a kilakoltatási moratórium meghosszabbítását kérte.
A hitelfelmondási és a törlesztési moratórium jelen állás szerint június 30-áig tart.
Forrás: https://merce.hu/
Mészáros egri hotelje háromszor annyi állami támogatást kap, mint maga az egész város
Eger 1,5 milliárd forintos kompenzációt szeretett volna kapni a járvány idején bevezetett pénzügyi megszorítások miatt kieső bevételeinek pótlására. A kormány mindössze 825 milliót ítélt meg nekik, miközben Mészáros Lőrinc, a leggazdagabb magyar, Orbán Viktor barátja, ennek három és félszeresét, 2,8 milliárd – vissza nem nem térítendő – támogatást kapott a városban lévő hoteljének felújítására.
Mészáros másik mátrai hotelje csak 6 millióval kap kevesebbet fejlesztésre, mint Eger 825 milliós kompenzációja. A szintén hunguestes egerszalóki szállodának pedig közel egymilliárd jut.
Forrás: www.egriugyek.hu
Budapestnek nem jár kárpótlás
A kormány 23 milliárd forintos összegű támogatási keretet osztott szét 27, „az átlagosnál rosszabb pénzügyi helyzetben lévő”, 25 ezer főnél népesebb város önkormányzatai között, hogy kárpótolja őket a helyi iparűzési adó tavaly decemberi megfelezése miatti bevételkieséért.
A támogatásból Budapest és az összes fővárosi kerület kimaradt. Karácsony Gergely Budapest főpolgármestere szerint a főváros az összes városnak adott kompenzációnál is többet, 31 milliárdot veszített a kormány tavaly decemberi döntésével.
Forrás: https://telex.hu/
https://telex.hu/belfold/2021/05/06/iparuzesi-ado-kompenzacio-karacsony-kritika
Alapítványi tulajdon lett az Aranybika is
Az 501 milliárd forintnyi (!) állami vagyonnal megtámogatott Mathias Corvinus Collegium (MCC) alapítvány vette meg a debreceni Aranybika szállót. Hogy az alapítvány milyen eszelős összeg felett rendelkezik, annak érzékeltetésére egyetlen adat: 2020-ban az állam által kifizetett összes családi pótlék csak 304,8 milliárd forint volt, vagyis az MCC-nek adott vagyon 61 százalékánál is kevesebb.
Debrecen ikonikus szállodáját Boros József milliárdostól vásárolta meg az MCC Alapítvány, melyről Orbán Balázs miniszterelnökségi államtitkár, az alapítvány kuratóriumának elnöke Facebook-oldalán számolt be. Megtudhattuk, hogy a szállodában tehetséggondozó központ fog működni, ahol az általános iskolától az egyetemig tart majd a képzés. Az új, még a szocializmus idején épült szárnyat jelentősen megújítják. Terveik szerint ott rendezik be a programjukban részt vevő diákok kollégiumát, és ott zajlik majd az oktatás is. „Ígérjük, hogy jó gazdái leszünk az Aranybika szállodának, és vissza fogjuk adni régi hírnevét” – mondta a kuratórium elnöke.
Papp László (Fidesz) polgármester az erről szóló tájékoztatón fontosnak tartotta megjegyezni, hogy üdvözli és köszöni, hogy az MCC az Aranybikában konzervatív-keresztény értékválasztás mentén foglalkozik majd a tehetséggondozással.
Kósa Lajos fideszes országgyűlési képviselő, aki tizenhat éven át volt Debrecen polgármestere, még 2010-ben, egy kormány által szervezett turisztikai konferencián azt mondta: „Az Aranybikát nem szabad veszni hagyni! Mindent megteszek annak érdekében, hogy a kormány segítségével azzá varázsoljuk, ami eredetileg is, Debrecen idegenforgalmi szimbólumává.”
Sok mindent megtudhattak az érdeklődők, egy dolgot leszámítva, a vételárat, melyről Orbán Balázs csak annyit mondott, hogy ez üzleti titok, de „korrekt megállapodás született”.
Forrás: www.debreciner.hu
https://www.debreciner.hu/cikk/5634_megvasarolta_a_hotel_aranybikat_debrecen_ikonikus_az
198. szám (V. évfolyam/18.) | 2021. május 4.
Miért tartanak még mindig sokan az oltástól?
Napokon belül az lesz a fő probléma az országban, hogy lelassul az oltások üteme, mert nem regisztrálnak elegen. Egy nemzetközi kutatás annak járt utána, hogy miért félnek sokan a Covid elleni oltástól.
Négy országban – Lengyelország, Csehország, Szlovákia és Magyarország – vizsgálták a Political Capital kutatóintézet munkatársai, hogy milyen indokokkal utasítják el a Covid-védőoltást az emberek. Öt csoportot sikerült elkülöníteniük. Az elsőbe azok tartoznak, akik általában ellenzik a védőoltásokat, ez Magyarországon valamivel több, mint négy százalék. A másodikba tartozók ugyan nincsenek jó véleménnyel az oltásokról, de a Covid ellen beoltatnák magukat. A harmadik csoportnak nincs baja általában az oltásokkal, de a Covid-oltást mégsem akarják beadatni maguknak. Ide sajnos elég sokan tartoznak hazánkban, az embereknek több mint 17 százaléka. A negyedik csoport a legnépesebb, több mint 50 százalék, akik egyértelműen beadatnák vagy már meg is kapták a védőoltást. Ami aggasztó, hogy a bizonytalanok ötödik csoportjában is túl sokan vannak, bőven meghaladva a 20 százalékot. Vagyis a magyar lakosság 45,2 százaléka vagy egyáltalán nem akarja beoltatni magát, vagy még bizonytalan.
Ezt mutatják azok a számok is, hogy jelenleg még csak négy és fél milliónyian regisztráltak oltásra. És azok között is sok olyan akad, aki ragaszkodik bizonyosfajta oltáshoz.
A kutatók a Covid-oltást ellenzők körében három olyan tévhitet találtak, amire oltásellenességüket alapozzák.
Az egyik szerint nem annyira veszélyes, mint mondják, az influenzához hasonló, egészséges emberek könnyen átvészelik. Ez sajnos nincsen így, a Covid hússzor több halálos áldozatot szed, mint a szezonális influenza, ráadásul a gyógyultak között is rengeteg a súlyos szövődmény.
A másik érv szerint a védőoltást túl gyorsan fejlesztették ki, ezért veszélyes lehet. Az igaz, hogy az átlagosnál gyorsabb volt a folyamat, de ugyanolyan alapossággal készült, mint más védőoltások, ráadásul már 300 millió ember kapott oltást, és a tapasztalatok nem mutatnak súlyosabb mellékhatásokat.
A tévhitek harmadik csoportjába azok tartoznak, amelyek szerint megváltoztatja a DNS-t, rákot, meddőséget, allergiát, vérbajt vagy akár halált is okozhat. Ezeket az aggodalmakat is meggyőzően cáfolja, hogy a százmillióknak beadott oltások egyáltalán nem okoztak ilyen tüneteket.
Forrás: www.politicalcapital.hu
https://www.politicalcapital.hu/hireink.php?article_read=1&article_id=2769
Egy ország már belerokkant a kínai hitelbe
A magyar kormány az ellenzéki tiltakozások ellenére is aláírta azt a szerződést, miszerint 450 milliárdos kölcsönt veszünk fel Kínától, hogy egyetemet építsünk nekik Budapesten. A Balkánon lévő Montenegró az összeomlás szélén áll, mert nem tudja törleszteni a kínaiaknak azt a hitelt, amit autópálya-építésre vett fel.
Montenegró teljes államadósságának körülbelül egynegyedével Kínának tartozik. A Kínai Export-Import Bankkal kötött szerződés szerint az első hatalmas törlesztőrészletet júliusban kellene fizetni, de az országnak nincs ehhez elég pénze.
A terv az volt, hogy a Montenegróhoz tartozó adriai tengerparton fekvő Bar kikötőjét és a tengeri kijárattal nem rendelkező Szerbiát kötik össze autópályával. Az út három szakaszból állna, a kínai hitel csak az első 41 kilométer építését fedezi, de még ez sem készült el.
Ha nem tudják fizetni a hitelt, akkor Kína montenegrói földekre és más nagy értékű állami vagyonra teheti rá a kezét.
Az ország most az Európai Uniónak könyörög, hogy adjanak pénzügyi segítséget.
Forrás: www.szabadeuropa.hu
Újraindulnak a kilakoltatások
A járvány alatt bevételi forrásaiktól elesett emberek még a korábbiaknál is könnyebben elveszíthetik lakhatásukat, és sokan az eddig is zsúfolt hajléktalanellátó intézményekbe kerülhetnek.
Az Országgyűlés Igazságügyi Bizottságának kormányzati többsége elutasította, hogy meghosszabbítsák a tilalmat, így május elejétől újra elkezdődhetnek a kilakoltatások.
A Város Mindenkié civil szervezet levélküldő kampányt indított, melyben a kilakoltatási tilalom meghosszabbítását követelik. Amennyiben egyetért a tiltakozókkal, itt küldhet levelet a Miniszterelnökséget vezető Gulyás Gergelynek, valamint az Emberi Erőforrások Minisztériuma élén álló Kásler Miklósnak: https://szabad.ahang.hu/petitions/hosszabbitsak-meg-a-kilakoltatasi-moratoriumot
Forrás: https://merce.hu/
Fűnapoztatót is kap a Bozsik Stadion
A Bozsik Stadion eddig is nagyszerű közpénzköltő helynek bizonyult. Amikor 2014-ben bejelentették az építését, még 5 milliárdos költségről esett szó, de a 17 milliárdot is meghaladhatja a végső költség.
A frissen elkészült Bozsik Stadion is külön közbeszerzés után kap fűszoláriumot, hasonlóan például az MTK stadionjához, tovább növelve a beruházás eddigi költségeit. A szerkezetre 189 millió forintot szánnak.
Forrás: www.444.hu
A keleti vakcinákkal oltottak nem utazhatnak szabadon az EU-ba
Csak az Európai Gyógyszerügynökség által már engedélyezett vakcinákkal beoltottak oltási igazolását fogják elfogadni az EU-s tagállamok (jelenleg ilyen a Pfizer−BioNTech, a Moderna, az AstraZeneca és a Janssen oltóanyag). Az orosz és a kínai vakcina nincs a listán.
A jelenlegi állás szerint a keleti vakcinákkal nem lesz automatikus a mozgás az EU országaiban, azok elfogadásáról a tagállamok csak egyénileg dönthetnek majd. Orbán Viktor megbízta Szijjártó Péter külügyminisztert, hogy kössön kétoldalú megállapodásokat. Eddig Montenegróval és Szerbiával sikerült megegyezni.
A horvát belügyminisztérium rendelete nem tesz különbséget a vakcinákat illetően. Akik megkapták mindkét oltást, és a második dózistól számítva legalább 14 nap eltelt, szabadon utazhatnak.
Azok is átléphetik át a határt karanténkötelezettség nélkül, akik rendelkeznek 48 óránál nem régebbi PCR-teszttel vagy az Európai Unióban elfogadott gyors antigénteszttel. A hét év alattiak mentesülnek a tesztelési kötelezettség alól.
Forrás: www.egeszsegkalauz.hu, www.24.hu
https://24.hu/kulfold/2021/05/02/horvatorszag-beutazas-utazas-hataratlepes-oltas/
Mire jó a védettségi kártya és hogyan pótolható?
A védettségi kártyákkal rendelkezők már egyre több helyre mehetnek szabadon. Ezért fontos, hogy a fertőzésen átesettek és a beoltottak hozzájussanak ehhez a dokumentumhoz. Persze jó tudnunk: ha van is védettségi kártyánk, még nem biztos, hogy védettek is vagyunk.
A kártyát hivatalosan mindenki megkapja, akár napokkal az első oltása után is, de ekkor még nem alakult ki a védettsége. Az igazolvány és a kormány kommunikációja hamis biztonságérzetbe ringathatja az embereket. Ugyanis a teljes védettség csak a második oltás után – akár több héttel – alakul ki, ezért a kártyát is csak ez után lehetne kiadni. Jogvédő szervezetek szerint, ha a kártyával rendelkezők is fertőzőképesek lehetnek, akkor a különbségtétel alapja csak az, hogy kinek van kártyája és kinek nincs. Ez pedig hátrányos megkülönböztetés lehet.
Ennek ellenére a kártya nélkül egyre nehezebb lesz az élet. Tapasztalatok szerint sokakhoz nem jut el a védettségi igazolás. Ha ön jogosult, de mégsem kapta meg az igazolványt, akkor ezt kell tennie.
Aki rendelkezik ügyfélkapu-regisztrációval, az a www.magyarorszag.hu honlapon keresztül igényelheti a következő módon:
1. Belépés a magyarorszag.hu oldalra
2. BEJELENTKEZÉS
3. ÜGYFÉLKAPU
4. Az azonosítás után bal oldalon az EGÉSZSÉGÜGY fülre kattintani
5. KORONAVÍRUS ELLENI VÉDETTSÉGI IGAZOLVÁNNYAL KAPCSOLATOS ÜGYBEJELENTÉS
6. ÜGYINTÉZÉS INDÍTÁSA
7. Adatlapkitöltés, -beküldés
E-mailben: vedettsegiigazolvany@1818.hu címen, melyben meg kell adni a személyes adatokat (név, lakcím, tajszám, születési év).
Telefonon: a 1818-as számon (a tapasztalatok szerint nehezen elérhetők).
Kormányablakban személyesen is be lehet jelenteni, időpontfoglalás nélkül.
A kártya pótlását nem a háziorvos intézi!
Forrás: https://www.azenpenzem.hu/
https://www.azenpenzem.hu/cikkek/ezt-kell-tenni-ha-nem-erkezett-meg-a-vedettsegi-igazolvany/7684/
197. szám (V. évfolyam/17.) | 2021. április 27.
Saját alapítványaiba „menti ki” a közvagyont a kormány
Miközben az ország a járványhelyzettel van elfoglalva, a Fidesz-kormány olyan alapítványokba menekíti ki a nemzeti vagyont, amelyek élére saját politikusait nevezi ki. Olyan helyzetet teremtenek, hogy ha elveszítenék a hatalmat, ezekhez a pénzekhez rajtuk kívül senki ne férhessen hozzá. Óriási összegekről, ezermilliárdokról van szó!
Alapítványi fenntartás alá kerül a magyar felsőoktatás 70 százaléka, az állam pedig – ellenszolgáltatás nélkül – több ezermilliárd forintnyi közvagyont ad oda fideszes delegáltak által vezetett szervezeteknek.
A jogalkotó nem is rejtette véka alá, hogy a cél az alapítványok függetlenségének a biztosítása a jövőbeni kormányoktól. Első körben 32, közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítvány kezdheti majd meg a működését.
Felsőoktatási intézmények mellett alapítványi tulajdonba kerülnek kastélyok, üdülők, kikötők, parkok, földbirtokok, színház, klinikák, részvények; pontos összesítést egyelőre nehéz adni, mert nem látható még minden alapítvány esetében, hogy milyen vagyonelemeket fognak megkapni az államtól. Annyi már biztos, hogy több száz értékes ingatlanról, Mol- és Richter-részvényekről van szó, amelyek értéke együttvéve több ezermilliárd forint lehet.
A kormány kiszervez az állam alól oktatási, kulturális, egészségügyi, mezőgazdasági, emlékezetpolitikai tevékenységeket.
Az alapítványi konstrukció lényege – túl azon, hogy egyenként 600 millió forintos közvagyonnal kezdhetik majd meg a működésüket –, hogy az az állami vagyon, amit a kormány odaad ezeknek az alapítványoknak, többé nem klasszikus közpénz. A most megkapott állami vagyonnal a továbbiakban a mostani kormány által kinevezett kurátorok fognak gazdálkodni, akik megkapják az alapítói jogokat, e rendelkezés visszavonhatóságát pedig megtiltja a törvény, miközben az alapítványok működésére vonatkozó szabályok többsége is csak kétharmaddal lesz módosítható.
Az alapítványi konstrukció létrehozásának célja a következő kormány – amennyiben ellenzéki – mozgásterének a csökkentése és a fideszes klientúra fenntartása.
Forrás: www.telex.hu
Átoltottságban Európa-bajnokok, halálozásban világrekorderek vagyunk
Sehol a világon nem regisztráltak annyi koronavírusos halottat lakosságarányosan, mint Magyarországon. Ebben a teljes, egy éve tartó járvány benne van, az enyhébb első, a keményebb második és az igazán súlyos harmadik hullám is. Az oltási táblázatot viszont vezetjük Európában, mert mi az – Európában mindeddig nem engedélyezett – orosz és kínai vakcinákat is használjuk.
Sokáig Csehország állt az első helyen az egymillió lakosra vetített halálozási arányban, de az elmúlt hetekben olyan meredeken emelkedett a magyar halálozási görbe, hogy megfordult a sorrend.
Orbán Viktor szeptemberben még így nyilatkozott: „Most a védekezés sikerét a halálesetek és a megmentett életek számában lehet mérni.” Azóta viszont csak az átoltottságról beszél, mert a még most is napi 200 körüli halálesetre nem lehet büszke.
Forrás: https://www.valaszonline.hu/
https://www.valaszonline.hu/2021/04/20/covid-halalozas-tobblethalalozas-statisztika-szamitas-vita/
A védettségi igazolványnak nincs köze a védettséghez
Óvatosságra intik azokat, akik már kaptak úgynevezett védettségi igazolványt, mert a teljes körű védettség csak a második oltás után –hetekkel később – alakul ki.
A védettségi igazolvány hamarosan feljogosít arra, hogy különböző közösségi tereket látogathassunk, mint például: színház, koncert, mozi, cirkusz, edzőterem, könyvtár, múzeum, uszoda, állatkert, kalandpark, játszóház, sportesemény. Pedig az okmány valójában egyáltalán nem a védettséget igazolja. A kártyát mindenki megkapja, akár napokkal az első oltása után is, de ekkor még nem alakult ki a védettsége. Nem szabad hamis biztonságérzetbe ringatnunk magunkat. Legyünk továbbra is óvatosak!
Forrás: https://444.hu/
Tovább drágulhat a gyümölcs és a hús
Az alacsony jövedelműek az egészséges táplálkozásról csak álmodozhatnak, hiszen még a tavalyi magas árakhoz képest is drágulás várható. Ez főként a nyugdíjasokat érinti majd, mivel az ő járadékukat évente egyszer, a rossz inflációbecslés miatt esetleg kétszer módosítják.
A kajszi és az őszibarack kilónkénti árát a fagykár miatt idén 1000, az almáét 350-400, de nemritkán 1000 forinthoz közelítő árra becsülik. A baromfihús a takarmányárak világszintű emelkedése miatt drágulhat. A mellfilé kilóját például már most is kis híján 2000 forintért kínálják. A halak közül a legnépszerűbb pontyszelet, illetve a halfilé kilója átlagosan már most is jóval 2000 forint fölött van, de például a szürkeharcsatermékek kilóját 5800-6000 forintért is árusítják.
Forrás: https://nepszava.hu/
https://nepszava.hu/3117529_szarnyalo-elelmiszerarak-az-egeszseg-nemsokara-a-gazdagok-opiuma-lesz
Egyre öregszik a gépkocsiállomány
A hazai gépjárművek átlagéletkorának növekedését tavaly sem volt képes ellensúlyozni az újautó-piac.
Annak ellenére, hogy 2019 év végén még csak 3 809 670 autó volt forgalomban és egy év alatt 109 253-mal bővült a hazai járműpark, beszédesebb adat az anyagi helyzetünk tisztázására az autóállomány átlagéletkorának vizsgálata. Nem kizárólag mennyiségi növekedést könyvelhettünk el 2020-ban, a darabszámmal egyúttal az átlagéletkor is emelkedett. Míg 2019-ben 14,4 év volt az átlagos kor, addig egy évvel később már 14,7 év.
Forrás: www.telex.hu
https://telex.hu/belfold/2021/04/24/alapjarat-autopark-oregszik-atlageletkor
Ingyenes Covid-tesztet követelnek a szakszervezetek
Folyamatos tesztelés nélkül ma már nem lehet megszerezni egy munkát, de megtartani is alig. Az emberek többsége viszont nem tud hetente, de még havonta sem 20-25 ezer forintot fordítani tesztekre, ezért az államnak kötelessége lenne bizonyos időszakonként meghatározott darabszámú ingyenes ellenőrzési lehetőséget biztosítani minden magyar állampolgár számára. Ezért a Magyar Szakszervezeti Szövetség követeli, hogy ennek költségeit a kormány biztosítsa. Erre az Európai Unió újjáépítési alapja megfelelő forrást biztosít.
Forrás: www.szakszervezetek.hu
https://szakszervezetek.hu/hirek/26267-ingyenes-covid-tesztet-szorgalmaz-a-szakszervezet
Covid-oltás utáni tudnivalók
Egyre többen kapják meg az országban a védőoltást, ezért összeszedtük a legfontosabb információkat azzal kapcsolatban, hogy mire lehet számítani a vakcina beadását követően.
A védőoltás utáni 1-2 napra ne tervezzen semmi különleges tevékenységet, szellemi vagy fizikai munkát. Amennyiben szükséges, előre szervezze meg, hogy legyen olyan kollégája, aki tudja önt helyettesíteni, ha gyenge. Hazafelé menet vásároljon be, legyen otthon másnapra kellő mennyiségű folyadék, ennivaló és lázcsillapító, hányingercsillapító.
Az oltás után pár órával gyengének, betegnek érezhetjük magunkat, pont úgy, mint egy vírusos megbetegedés esetén. Ha jelentkeznek ezek a tünetek, várhatóan 1-2 nap alatt el fognak múlni. Ezek a szervezet immunválaszát jelentik.
A leggyakoribbak tünetek: fejfájás; injekció beadásának helyén fellépő duzzanat, bőrpír; átmeneti láz; fáradékonyság, aluszékonyság, gyengeség; izomfájdalom, ízületi fájdalom; hasmenés.
Ha a mellékhatások 2-3 nap után sem múlnak el, mindenképpen jelezze az orvosának.
Már az első oltás után elkezd a szervezet ellenanyagokat termelni, de igazi védettség a második oltás után 1–3 héttel alakul ki. Azoknál, akik az első oltást kapták meg, bizonyos fokú védettség már kb. 2 hét múlva jelentkezik, de ez gyorsan csökkenne, ha nem lenne második oltás.
Teljes védettség a 2. oltás után a Pfizer esetében 7 nap; Moderna: 14 nap; AstraZeneca: 15 nap; Szputnyik: 21 nap, Sinopharm: 14 nap.
Sokaknál a második oltás után nagyobb immunválaszt figyeltek meg. A fent leírt mellékhatások jelentkezhetnek szintén, de lehet, hogy kicsit erősebben.
Az oltásnak köszönhetően lényegesen kisebb a veszélye a súlyos megbetegedésnek, még akkor is, ha elkapja valaki a fertőzést.
Az oltás után is be kell tartani a járványügyi védekezés alapszabályait: távolságtartás, maszkhasználat, kézmosás.
Forrás: www.drbaumann.hu
https://www.drbaumann.hu/covid-oltas-gyik/
196. szám (V. évfolyam/16.) | 2021. április 20.
Az emberek többsége nem tudja, hányan haltak meg a covid miatt
Miközben hosszú hetek óta az egész világon az elsők között vagyunk a halálozások arányában, a lakosság ezzel kapcsolatban teljesen tájékozatlan. Ez persze nem véletlen, hiszen a kormányzati média csak az oltások számáról beszél, amiben viszont valóban jól állunk. De a két szám – a 25 ezernél több halott és a 3,2 millió beoltott – csak együtt értelmezhető, az egyik tragikus kudarc, a másik siker.
A lakosság mindössze 36 százaléka képes hozzávetőleg pontosan megmondani, hányan haltak meg eddig koronavírusban Magyarországon – derült ki a Medián közvélemény-kutató cég felméréséből. A megkérdezettek 2 százaléka néhány ezerrel felülbecsülte, míg 10 százaléka többé-kevésbé alulbecsülte – 10–20 ezer közé tette – az áldozatok számát. Súlyos tájékozatlanságra utaló adat, hogy 15 százalék teljesen téves választ adott, a fennmaradó 37 százalék pedig nem is vállalkozott rá, hogy válaszoljon: ez a csoport került a „nem tudja” kategóriába. A tájékozottság szintje tehát rendkívül alacsony. Azok aránya, akik egyáltalán nincsenek képben – nagyságrendileg tévedtek, vagy nem tudtak mit válaszolni –, meghaladja a társadalom felét, míg a valóságnak megfelelő információval rendelkezők aránya alig több a lakosság harmadánál.
Ez azért nagy probléma, mert – mivel a kórházakba nem engedik be az újságírókat, a halálozási adatokat pedig elhallgatják – sokan nem érzékelhetik, hogy valójában mekkora is a baj. Még az oltási hajlandóságot is csökkentheti, ha valaki nincsen tisztában a veszély valódi mértékével.
Forrás: www.nepszava.hu
https://nepszava.hu/3116649_propagandaval-vezenyelt-virushaboru-folyik
Hol vannak az új munkahelyek?
Háromszázezer munkanélküli nevében számoltatná el a kormányt a korábban beígért új munkahelyekről a Magyar Szakszervezeti Szövetség. Az Európai Unióban csak 5 ország volt, amelyben csökkent a foglalkoztatottak száma 2020 negyedik negyedévében. Magyarország ezek között van.
„A munkahelyek megőrzése és új munkahelyek teremtése áll a kormány válságkezelő programjának középpontjában. Annyi munkahelyet fogunk létrehozni, amennyit a koronavírus elpusztít” – jelentette ki 2020 áprilisában Orbán Viktor miniszterelnök.
Hol vannak ezek az új munkahelyek? – kérdezi Kordás László, a Magyar Szakszervezeti Szövetség elnöke. A járvány kezdete óta munkanélkülivé vált emberek nemhogy elhelyezkedni nem tudnak, de még az átmenetileg legalább némi bevételt jelentő álláskeresési rendszerből is kiesnek 3 hónap után, s ott maradnak egyetlen forint megélhetési forrás nélkül.
A Magyar Szakszervezeti Szövetség több mint 300 ezer ember nevében elvárja: a kormány tételesen mutassa be, mennyi megfelelő színvonalú megélhetést biztosító munkahelyet teremtett a járvány kezdete óta munkanélküli vált emberek számára.
Forrás: www.szakszervezetek.hu
https://szakszervezetek.hu/kozlemenyek/26214-a-maszsz-elszamoltatna-a-kormanyt
Leállították a rákszűréseket
Kásler Miklós, az emberi erőforrások minisztere felfüggesztette a rákdiagnosztikai vizsgálatokat. A lépésre szerinte azért van szükség, mert egyre nő a koronavírus-fertőzöttek, fertőzésgyanús esetek és a kórházi ellátást igénylő betegek száma.
A döntés a rákellenes szervezetek szerint súlyos következményekkel jár majd, amire közös nyílt levélben hívták fel a figyelmet. Úgy vélik, ez a döntés hosszú távon súlyos, a társadalom széles rétegét érintő, komoly egészségügyi kockázatot rejt, miközben magasabb pénzügyi kiadást eredményez, mint amennyi emberi erőforrást a kormányzat jelenleg visszatart a bevezetett rendelkezésekkel.
Forrás: www.napi.hu
https://www.napi.hu/magyar-gazdasag/rak-diagnosztika-kasler-miklos-koronavirus-jarvany.727351.html
Orbán vejének milliárdok jutottak az olcsó covid-hitelből
A Növekedési Hitelprogram, Hajrá nevet viselő jegybanki programjával az MNB célja tavaly áprilisban az volt, hogy a piacinál kedvezőbb hitelekkel segítse a járvány miatt nehéz helyzetbe került mikro-, kis- és középvállalkozásokat. A kedvezményezettek között azonban feltűnt az elmúlt években az ország egyik legjelentősebb ingatlanvállalkozójává nőtt Tiborcz István, a miniszterelnök veje is. Ő és a hozzá köthető cégek milliárdos tételben kaptak segítséget, szemben a többi vállalkozással, amelyek legfeljebb tízmilliós hitelt vettek fel.
A miniszterelnök vejéhez köthető például a turai kastélyszálló is, ahol 1,3 millió forintos pezsgővel ünnepelhetnek a kikapcsolódásra vágyók. Egy éjszaka viszont már százezer forint körül eltölthető a szállodában. Ha kifogunk egy akciós ajánlatot.
Forrás: www.hang.hu, www.444.hu
Hazugság volt a hivatalos átlagbér
A KSH januárra vonatkozó gyorsjelentésének táblázata azt a régóta hangoztatott kritikát támasztja alá, hogy a hónapról hónapra közölt, hivatalos átlagbéradatok megszépített képet festenek a hazai kereseti viszonyokról.
Ennek oka az eddig figyelmen kívül hagyott, de most számításba vett kisebb cégeknél dolgozók, ők ugyanis kevesebbet keresnek, mint a nagyobb vállalatok alkalmazottai, így több mint 10 ezerrel lejjebb húzzák az átlagot. Az alkalmazottak fele pedig valójában legfeljebb csak a háromnegyedét keresi meg a ma már 400 ezer forint fölött járó hivatalos átlagbérnek. A dolgozók fele legalább 80 ezer forinttal kevesebbet keres, mint a hivatalos átlagbér.
Forrás: www.nepszava.hu
Nőtt az öngyilkosságok száma
Gulyás Gergely miniszter szerint ez egy tízéves javuló tendenciát akasztott meg, viszont a tavalyi bezártság pszichés következményeit látva sajnos számítani lehetett erre.
Tavaly Magyarországon öt százalékkal több öngyilkosság történt, mint 2019-ben. Évente több mint 140 ezren követnek el öngyilkosságot Európában, a 15−29 évesek körében ez a második leggyakoribb halálozási ok. Most a járvány idején a bezártság lelkileg megviselte azokat is, akik nem egyedül élnek, a magányos emberek pedig még jobban szenvednek emiatt, miközben a munkahelyek elvesztése is kétségbeesett lépésekre sarkall sokakat. Pszichológusi vélemények szerint a reménytelenség érzete különösen sokat ronthat a helyzeten.
Forrás: www.hang.hu
https://hang.hu/belfold/2021/04/08/ot-szazalekkal-nott-az-ongyilkossagok-szama-a-tavalyi-evben/
Kell-e félnünk a kínai vakcinától?
Nagyon fontos lenne, hogy a magyar hatóságok hivatalos vizsgálati eredmények közzétételével nyugtassák meg azokat, akik attól tartanak, hogy bizonyos esetekben nem elég hatásos a kínai vakcina. Ez azért is sürgető, mert még nem regisztráltak elegen az oltásra, illetve akik már várólistán vannak, azok sem akarnak bármilyen vakcinát elfogadni.
Szerbiában korcsoportokra lebontva elemzik az összes oltóanyag, így a Sinopharm hatékonyságát is, sőt országos vizsgálatra készülnek. Az eddigi magyar tapasztalatok alapján a kínai oltóanyag hatékony, de előfordulnak esetek, amikor nem indul be az ellenanyag-termelés. Hivatalos iránymutatás hiányában sok érintett rohant a múlt héten magánlaborokhoz.
Müller Cecília országos tiszti főorvos erre reagálva azt mondta, hogy a tesztek csak korlátozottan alkalmasak az ellenanyag vizsgálatára, nem adnak elégséges információt a szervezet védettségéről.
„Sok oltást követő állapot van, amikor nem mérnek ellenanyagot a szervezetben, mégis, amikor támad a kórokozó, a sejtes immunitás emlékszik rá vagy a vakcinára, és rögtön beindul a termelés” – magyarázta.
Müller szerint egyelőre azt sem tudni, hogy szükség lesz-e harmadik oltásra, mert erről még nincs megfelelő adat és tapasztalat.
A kételyek eloszlatására éppen ezért sürget országos kutatást Sarkadi Balázs akadémikus, hogy pontosan tudni lehessen: a kínai Sinopharm vakcinával oltott emberek közül hányan és milyen mértékben szereznek immunitást a koronavírus-fertőzés ellen.
Forrás: www.hvg.hu
https://hvg.hu/itthon/20210419_sinopharm_hatekonysag_harmadik_dozis
195. szám (V. évfolyam/15.) | 2021. április 13.
Hitelt veszünk fel Kínától, amiből egyetemet építünk Kínának
És ez még nem minden. A Magyarországra települő kínai Fudan egyetem épületét nagyrészt kínai alapanyagból, kínai munkások építik majd fel. Nekünk csak annyi marad, hogy még a gyerekeink is fizethetik a 450 milliárdos hitel törlesztőrészleteit.
A magyar kormány egy kínai állami óriásvállalattal szeretné megvalósítani a magyar felsőoktatás elmúlt évtizedeinek egyik legnagyobb beruházását, a sanghaji elitegyetem, a Fudan budapesti kampuszának építését.
Az erről szóló minisztériumi előterjesztés szerint a kormány által 540 milliárdosra becsült építkezés jelentős részben kínai alapanyagokból, kínai munkával, nagyrészt kínai hitelből valósulna meg, amit Magyarország fizetne. A dokumentumok szerint a kínai kivitelezőnek attól sem kell tartania, hogy nyílt versenyben másik cég nyeri meg a beruházást. A kormányzati dokumentumok szerint ugyanis „a kivitelezés kizárólagosan kínai projektként valósítható meg”, a jogi szabályozást illetően pedig „szükséges elérni azt a pontot, amelynek eredményeként a beruházással összefüggő folyamat már nem állítható le”. Vagyis már most gondoskodnak róla, hogy egy új kormány se tudja majd megállítani.
A kínai egyetem alapító okiratában a gondolatszabadságról és kutatási szabadságról szóló részeket 2019-ben a Kínai Kommunista Párt iránti hűség kinyilvánításával helyettesítették.
Az új egyetem éppen azon a területen épülne fel, ahová egy magyar diákvárost terveztek 8-10 ezer kollégiumi férőhellyel, ami megfizethető lakhatást biztosított volna a hazai egyetemistáknak.
Forrás: www.direkt36.hu
Mészáros Lőrinc a világ leggazdagabbjai között
Magyarország leggazdagabb embere az egykori gázszerelő, Orbán Viktor barátja, Mészáros Lőrinc, aki az 1,5 milliárd dollárnyi (1500 millió dollár = 450 milliárd, vagyis 450 000 000 000 forint) vagyonával került fel a világ leggazdagabb embereinek a listájára. A második leggazdagabb Csányi Sándor 20 százalékkal lemaradva követi a maga 1,2 milliárd dollárjával.
Összesen 2755 olyan ember van a világon, akinek a vagyona meghaladja az 1 milliárd dollárt.
Forrás: www.portfolio.hu
Telt házas focimeccseket vállal Magyarország
Továbbra is Budapest az egyetlen a júniusi foci-Európa-bajnokság rendezői közül, amelyik csordultig akarja tölteni a Puskás Stadiont nézőkkel az oda meghirdetett három csoportmeccsen és egy nyolcaddöntőn. A többi városban legfeljebb negyed- vagy félházzal játszanák a meccseket, csökkentve a fertőzésveszélyt.
Forrás: www.444.hu
Súlyos ára lesz a hitelmoratóriumnak
Bár a bankok és a pénzügyi újságírók igyekeztek jó előre figyelmeztetni a moratórium (hitel-visszafizetési halasztás) hátulütőire, mégis a magyar ügyfelek csak most, a lezáró levelek elolvasásánál ismerik fel: ha 10 hónapig nem fizették a kamatokat, akkor nem 10 hónappal nő meg a hitelük futamideje, hanem akár 13-14, egyes esetekben 25-30 hónappal is.
Az első moratórium 2020. március 18-tól 2020. december 31-ig tartott, de volt lehetőség a hosszabbításra is. Az első időszakról a bankok most értesítőket, úgynevezett lezáró leveleket küldenek, ezek olyan elszámolások, amit mindenki megkap, még azok is, akik amúgy továbbra is benne maradtak a moratóriumban.
A bankok azt tapasztalják, hogy nagyon sok ügyfél abban a tudatban volt, hogy az ő futamideje annyival hosszabbodik, mint amennyit a moratóriumban töltött, vagyis ha valaki haladékban volt 10 hónapig, akkor majd 10 hónappal a korábban tervezett lejárat után fut ki a hitele. Nos, nem. A futamidő évekkel is meghosszabbodhat, és a nominálisan visszafizetendő kamat milliókkal nőhet.
A szabály ugyanis az, hogy az új (moratórium utáni) törlesztőrészlet és a megfizetendő kamat együttesen nem haladhatja meg az eredeti szerződés szerinti törlesztőrészleteket. Vagyis ugyanannyi havi részlettel, csak tovább kell fizetni.
Forrás: www.telex.hu
Az általános iskolákban is félnek
Félsikernek tartják a pedagógusok, szülők és diákok, hogy legalább a középiskolákat nem nyitják ki április közepén. Ám sokak szerint pont akkora a veszély az általános iskolákban is, mint a gimnáziumokban.
A Szülői Hang nevű szervezet, a pedagógusok szakszervezetei és az ADOM Diákmozgalom ugyanazt követeli a kormánytól: halasszák el az általános iskolák megnyitását is addig, amíg nem javul a járványhelyzet az országban.
Bár érthető azoknak a szülőknek az aggodalma is, akik nem tudnak dolgozni a gyerek mellett, de ezt a kormánynak kellene kezelnie úgy, hogy pótolja a kieső bérüket, vagy legalább táppénzt ad erre az időszakra.
A tiltakozást itt lehet aláírni:
https://szabad.ahang.hu/petitions/vedd-meg-a-pedagogusokat-a-gyermekek-es-a-szulok-eletet
Forrás: www.nyomtassteis.hu
Templomfelújítás a Gazdaságvédelmi Alapból
25,79 milliárd forintot költ a kormány a Gazdaságvédelmi Alapból templomfelújításra − olvasható a szerdai Magyar Közlönyben. A program vezetője Semjén Zsolt egyházügyekért felelős miniszterelnök-helyettes.
A kormány 2020 áprilisában hozta létre a Gazdaságvédelmi Alapot azzal a céllal, hogy a koronavírus-járvány miatti válsághelyzetet ellensúlyozza. Azóta többször vontak el az alapból pénzt különböző célokra, így honvédelemre, a határon túli gazdaság fejlesztésére, „nemzeti konzultáció”-ra, vadászati kiállításra, a Vár felújítására vagy az űrtevékenység támogatására.
Forrás: www.444.hu
https://444.hu/2021/04/01/tobb-mint-25-milliardot-ad-a-kormany-templomfelujitasra
Csak oltással fékezhető meg a járvány
Ne dőljünk be az oltásellenes, tudománytalan álhíreknek, mert ezeknek nincs alapjuk, és súlyosan veszélyeztetik a járvány leküzdésének lehetőségét.
Azzal tudjuk elejét venni a járvány terjedésének, ha minél többen megkapják a koronavírus elleni oltást. Ez talán az egyetlen kérdés, amelyben a kormány és az ellenzék is egyetért.
Létezik azonban egy oltásellenes kör: ők olyan téveszméket, rémhíreket terjesztenek, mint például, hogy az oltás megöl, meddővé tesz, vagy hogy chipeket ültetnek be az oltással az emberekbe. Ezeknek annyi a valóságalapjuk, mint például annak, hogy a Föld lapos. Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) ezeket egyértelműen cáfolja.
A Magyar Tudományos Akadémia Orvosi Tudományok Osztályának kutatói is kiálltak amellett, hogy a védőoltások a fertőző betegségek elleni küzdelem leghatékonyabb eszközei. Mint közleményükben fogalmaztak, a védőoltással szemben megnyilvánuló fenntartások nem támaszthatók alá semmilyen eddig ismert orvostudományi megfigyeléssel. A védőoltások kockázatai általában eltörpülnek a hatásosságukhoz képest. A megalapozatlan és tudománytalan álhírek rontják a védőoltásba vetett bizalmat, és súlyosan veszélyeztetik a járvány leküzdésének lehetőségét. Ezért még a Facebook és YouTube is igyekszik eltávolítani az ilyen megtévesztő tartalmakat. Ön se dőljön be nekik!
Forrás: www.qubit.hu
https://qubit.hu/2021/02/24/igy-keszulj-a-vakcinara-itt-a-qubit-oltasi-kisokosa
194. szám (V. évfolyam/14.) | 2021. április 5.
Huszonkétezer halott és 2,4 millió oltott
Az egyik szám annyira borzalmas, hogy a világ legrosszabb országai között vagyunk vele, a másik pedig reménykeltő. Bár a kormány napokon belül enyhíteni fog a korlátozásokon, a szakértők többsége korainak és kockázatosnak tartja a lépést.
A kormány nem a járvány, hanem az oltási program alakulásától tette függővé a gazdaság újranyitását. Orbán Viktor szavai szerint ennek egyetlen feltétele az, hogy legalább 2,5 millióan kapják meg a védőoltás első adagját.
Sok szakértő értetlenül áll ez előtt, hiszen az első adag beoltása után még hosszú heteknek kell eltelnie a védettség kialakulásához. Ahhoz pedig, hogy az úgynevezett nyájimmunitás működni kezdjen, 6−8 millió embert kellene beoltani.
Különösen a tanárok sérelmezik, hogy az iskolák nyitását rendeletben rögzítették április 19-ére, miközben csak a napokban láttak hozzá az oltásukhoz. Sokan még a májusi érettségikre sem lesznek védettek.
Eközben segélykiáltások érkeznek a roma közösségből is, amely szerint a telepeken nagyon súlyos a helyzet, amit tetéz a tájékozatlanság is.
Európai viszonylatban is kirívóan szűkmarkú volt a vállalkozások és munkavállalók támogatása nálunk, ezért is követelik sokan a veszélyek ellenére is az újranyitást.
Forrás: www.nyomtassteis.hu
Nem oltásellenes az ellenzék!
Nincs egyetlen olyan ellenzéki politikus sem, aki lebeszélné az embereket az oltásról. De akkor miért kampányol ezzel a kormány?
„Az ellenzéki pártszövetség álláspontja egyértelmű: az oltás az egyetlen módja annak, hogy legyőzzük a koronavírust és visszakapjuk az életünket. Minden magyar, aki jelentkezik, kaphassa meg a védőoltást! Orbán hiába próbálja újabb hazugságkampánnyal az ellenzékre kenni a felelősséget. Arra kérünk mindenkit, éljen a védőoltás adta lehetőséggel. Mi is beoltatjuk magunkat!” Többek között ez szerepel abban a közleményben, amelyet valamennyi ellenzéki párt, a Párbeszéd, a DK, a Jobbik, az LMP, a Momentum és az MSZP vezetői írtak alá.
Forrás: www.telex.hu
Elveszi az állam a hajléktalanok kórházát
A Magyar Nemzeti Vagyonkezelő felmondta a bérleti szerződést az ingatlanra, amelyben a hajléktalan embereket ellátó kórházát működteti a főváros. Karácsony Gergely főpolgármester közölte, addig nem ürítik ki az épületet, amíg nem kapnak egy ugyanilyen minőségű ingatlant.
A bérletet azért mondták fel, hogy a kórház helyére „központi költségvetési szervet” költöztessenek. Január óta tárgyal a főváros a kormánnyal és próbálja megértetni, hogy a lépés rengeteg kiszolgáltatott ember ellátását sodorná veszélybe, és újabb terheket rakna az így is az összeomlás szélén álló egészségügyi intézményekre.
A fővárosi hajléktalankórház egy jól felszerelt, korszerű, kimondottan egészségügyi célokra kialakított intézmény, melyben pillanatnyilag 60 beteget ápolnak. Kiürítése beláthatatlan következményekkel járhat a járvány legkritikusabb időszakában. Karácsony Gergely főpolgármester szerint a döntés eszelős és embertelen.
Forrás: www.magyarnarancs.hu
Mészárostól kapja az áramot és a gázt is egész Kelet-Magyarország
Mészáros Lőrinc, az ország leggazdagabb embere és Orbán Viktor barátja tovább terjeszkedik Kelet-Magyarországon. Márciusban övé lett a térség gázszolgáltatója. Most pedig az ő érdekeltségébe tartozó Opus Energy Kft. tulajdonába kerül a kelet-magyarországi áramszolgáltató is az E.On Hungary Zrt.-től. A Tiszántúli Áramhálózat Zrt. (Titász) vételárát nem közölték, de szakértők az ügyletet százmilliárdosra becsülik. Százmilliárd a cég eszközértéke, nyeresége az elmúlt években hatmilliárd forint körül alakult, 50 milliárdos bevétel mellett.
Forrás: www.telex.hu
https://telex.hu/gazdasag/2021/04/01/meszarose-lett-a-kelet-magyarorszagi-aramhalozat
Napi 21 millió a felcsúti focialapítványnak
Orbán Viktor futballalapítványa annyi pénzt kapott az államtól 2020-ban, a járvány évében, mint még soha. A Felcsúti Utánpótlás Neveléséért Alapítvány (FUNA), illetve az akadémia profi csapatát üzemeltető Puskás FC Kft. 2020-as évre vonatkozó pénzügyi beszámolója szerint 3,85 milliárd forintos eredménnyel zárta az évet, a saját tőkéje pedig 32,93 milliárd forintra gyarapodott. Összegzésük szerint tavaly 7,5 milliárd forint közpénz (mintegy napi 21 millió forint) ment a felcsúti akadémiára a tao-támogatáson, illetve az akkreditált nemzeti sportakadémiák éves támogatásán keresztül. A magyar gazdaság szereplői ezen felül 1,67 milliárd forinttal járultak hozzá az intézmény boldogulásához.
Forrás:www.24.hu
https://24.hu/sport/2021/03/31/felcsut-foci-kozpenz-rekord-tamogatas/
A védőoltás és a betegségek – mire figyeljünk?
Falus András Széchenyi-díjas immunológus válaszai a leggyakoribb kérdésekre. Ez az összefoglaló természetesen csak tájékoztató jellegű, mindig a háziorvosok vagy az oltópontokon dolgozó orvosok véleménye a döntő.
Allergiás reakciók: Egymillióból egy embernek lehetnek komoly allergiás veszélyei. Mivel az oltás után rögtön jön a reakció, ezt azonnal lehet orvosolni a helyszínen. Ezért is kötelező az oltás utáni várakozás. A pollen-, étel-, por-, macska- és hasonló allergiáknak az oltás szempontjából nincsen jelentőségük.
Pajzsmirigygondok, autoimmun-betegség: Ezekre a betegségekre általában igaz, hogy akinek nyugodt állapotban van a betegsége, annak bármelyik nálunk elérhető vakcinát be lehet adni.
Magas vérnyomás: Akinek gyógyszerrel karban van tartva a magas vérnyomása, az bármelyik oltást megkaphatja.
Különféle szívbajokkal élők: A szívproblémákkal nincs semmi összefüggése az oltásoknak. Nagyon óvatosan, nagyon átgondolva, jó ütemben és dózisban az infarktuson átesettek is megkaphatják az oltást.
Várandósság: A terhesség első szakaszában nem nagyon szokták beoltani őket, de utána igen. Szoptatós anyukáknál kifejezetten előnyös, hogy az antitest átmegy az anyatejbe, és védi a babát.
Véralvadási probléma, alacsony trombocitaszám: A vírus maga is trombocitacsökkenést okoz.
Daganatos betegségek: A kemoterápia csökkenti az immunválaszt. A betegek állapota azonban hullámzó. Amikor jó állapotban van épp a beteg – például a kemoterápia eredményeképp –, akkor gyorsan beolthatják.
Mi történik azzal, aki megfertőződött, de még nem tud róla, és úgy megy oltásra? Általában semmi. Ettől csak erősebb lehet az immunreakció, olyan mintha nem két oltást kapna, hanem hármat.
Kinek nem adható semmilyen oltás? Lázas beteget például nem szabad beoltani.
Forrás: www.szabadeuropa.hu
https://www.szabadeuropa.hu/a/melyik-oltasfajta-mikor-ellenjavallott/31175873.html
193. szám (V. évfolyam/13.) | 2021. március 30.
Az orvosok szigorítanának, a kormány már nyitna
Miközben minden rekordot megdöntött a covid-halálozások, a betegek és a kórházakban lévők száma, a vállalkozások és az emberek egyre nehezebben viselik a bezárásokat. Okos döntések kellenének, hogy ne tetézzük tovább a bajt.
Több napon át is világelsők voltunk a halálozások számában, viszont az oltásokban az európai élmezőnyhöz tartozunk, hiszen Magyarország az Unióban nem engedélyezett vakcinákat is használ, így tudtuk beelőzni fejlettebb országokat is.
A COVID-19 betegség minden eddiginél erősebben támad. A baj nagy, és ha nem vigyázunk, még nagyobb lesz, írja hétfői közleményében a Magyar Orvosi Kamara. A kórházi osztályok túlnyomó része már COVID-osztály, az intenzív osztályok sokszoros terhelés alatt vannak, a műtők leálltak, az ott lévő lélegeztetőgépeken is már COVID-betegek küzdenek az életükért. A vezényelhető egészségügyi dolgozók elfogytak, a kórházak önkénteseket keresnek a kórházi munka segítésére.
A járvány legyőzése, az ország kinyitása, a negyedik hullám megelőzése az oltási program gyors, eredményes végrehajtásán múlik – fogalmaz a kamara közleménye. Ebben kifejezetten jól állunk, de az, hogy most, a harmadik hullám csúcsán hányan kerülnek kórházba, hány honfitársunkat veszítjük el, az a korlátozó intézkedéseken és a lakosság önfegyelmén, szabálykövetésén múlik.
Az orvosok a kormánytól további szigorításokat kérnek, míg a lakosságtól további önkorlátozást. Többek között javasolják, hogy húsvétkor senki ne látogasson rokonokat, ne menjenek közkedvelt kirándulóhelyekre, hetente csak egyszer vásároljanak be, kerüljék a tömegközlekedési eszközöket.
Ezzel szemben Orbán Viktor bejelentette, hogy 2.5 millió beoltottnál elkezdődhet a fokozatos nyitás. Ezt akár már április 9-én is elérhetjük. Szakértők szerint semmi nem indokolja ezt a 2.5 milliós számot, hiszen ez még nagyon messze van a nyájimmunitástól, amihez 6-7 millió védett emberre lenne szükség.
Aggodnak a tanárok is, mert bár ígéretet kaptak az oltásra, a teljes védettséget csak hosszú hetek múlva érik el, vagyis az április 19-ére tervezett iskolanyitáskor még sokan megfertőződhetnek közülük.
Forrás: www.mok.hu
Repülőtér épülhet Felcsút mellett
Egy hónapja szellőztette meg Tessely Zoltán, a Felcsútot is magába foglaló Fejér megyei 3. országgyűlési választókerület fideszes képviselője – aki egyben a térség fejlesztéséért felelős miniszterelnöki biztos is –, hogy Bodmér, Szár és Újbarok határában sportrepülőtér épülhet.
E három község által közrefogott területnek azonban van egy negyedik oldala is, ami nem más, mint Felcsút települése. A Felcsúthoz közeli reptér témája már régóta jelen van a térségben, 2010-ben a Fejér Megyei Hírlap adott hírt arról, hogy sportreptér épülhet Bicske vonzáskörzetében, melyben már akkor a most megnevezett területet említette meg helyszínként.
Forrás: www.hang.hu
https://hang.hu/belfold/2021/03/24/repter-epulhet-felcsut-kozeleben/
Öt év alatt 4,3 milliárd forintot keresett Orbán Viktor apja
Hetven olyan céggel hasonlították össze az Orbán-bánya pénzügyi helyzetét a 2015 és 2019 közötti időszakban, amelyek főtevékenysége ugyanaz, mint Orbán Viktor apjáé.
A következő eredményt kapták: 2015-ben a Dolomit Kft második, 2016-ban a negyedik helyen végzett három nemzetközi tulajdonú cég mögött, de így is ők fizették a legnagyobb osztalékot a magyar hátterű cégek közül. Így volt ez 2017-ben is. 2018-ban a második, 2019-ben pedig ismét a piac legnagyobb osztalékát fizette a Dolomit Kft., amely az elmúlt öt évben a nyereséget egyszer sem forgatta vissza a vállalkozásba, hanem mindet kifizette a tulajdonosoknak
Forrás: www.444.hu
https://444.hu/2021/03/29/az-orban-banyabol-viszik-haza-a-legtobb-penzt-a-piacon
A sor végén kullognak a magyar fizetések
Hiába nőttek az elmúlt években dinamikusan a magyar bérek, európai összehasonlításban a rangsor végén kullogunk. „Az uniós statisztikai hivatal, az Eurostat adatai alapján 2020-ban Magyarországon az Európai Unió negyedik legalacsonyabb nettó fizetését vitték haza a dolgozók.
Tavaly az egyedülállók, gyermektelenek átlagos nettó bére 9 488 euró volt. Ezzel az eredménnyel csak a letteket (9 321 euró), a románokat (8 495 euró) és a bolgárokat (6 386 euró) előztük meg. Magyarország régiós versenytársainál, Szlovákiában, Csehországban és Lengyelországban is többet keresnek a munkavállalók, mint honfitársaink.
Sőt, a magyar fizetések, hiába emelkedtek átlagosan 9 százalékkal tavaly forintban, euróra átváltva egy százalékos csökkenést lehetett tapasztalni a 2019-es évhez képest. Ennek azaz oka, hogy a magyar fizetőeszköz értéke nagyobb arányban gyengült, mint ahogyan a bérek növekedtek.
Dobogós helyet sikerült viszont elérnünk az adózás tekintetében. A magyar bérekre rakódó adóteher 43, 6 százalék, ennél intenzívebben már csak Belgiumban (44,1 százalék) és Németországban (45 százalék) sarcolják a fizetéseket. Egyedül abban állunk jobban nemzetközi összehasonlításban, ha valaki több gyermeket nevel, illetve ha az átlagnál sokkal jobban keres, mert ezekben az esetekben kisebb az elvonás mértéke.
Forrás: www.szabadeuropa.hu
Elveszi az állam a hajléktalanok kórházát
A Magyar Nemzeti Vagyonkezelő felmondta a bérleti szerződést az ingatlanra, amelyben a hajléktalan embereket ellátó kórházát működteti a főváros.
A bérletet azért mondták fel, hogy a kórház helyére „központi költségvetési szervet” költöztessenek. Január óta tárgyal a főváros a kormánnyal és próbálja megértetni, hogy a lépés rengeteg kiszolgáltatott ember ellátását sodorná veszélybe és újabb terheket rakna az így is az összeomlás szélén álló egészségügyi intézményekre. Karácsony Gergely főpolgármester szerint a döntés eszelős és embertelen.
A fővárosi hajléktalan kórház egy jól felszerelt, korszerű, kimondottan egészségügyi célokra kialakított intézmény, melyben pillanatnyilag 60 beteget ápolnak. Kiürítése beláthatatlan következményekkel járhat a járvány legkritikusabb időszakában.
Forrás: www.magyarnarancs.hu
Jó tudni a covid-betegségről
Itt ellenőrizheti, hogy nyilvántartják-e Önt oltandóként
Azok a regisztráltak, akik még oltásra várnak leellenőrizhetik, hogy regisztrációjuk beérkezett-e. A Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő egy internetes felületet nyitott erre a célra: https://vakcinareg.neak.gov.hu/regisztracio/
A regisztráltnak ehhez elég megadnia a TAJ-számát és a születési dátumát, amelynek elküldése után a képernyőn egy IGEN vagy NEM üzenetet fog látni.
IGEN – Ez azt jelenti, hogy Önt nyilvántartják, mint oltandó személyt.
NEM – Az Ön vakcinaigény iránti regisztrációja még nem érkezett meg.
A favipiravir felírásán emberéletek múlhatnak
A favipiravir az egyik olyan ígéretes gyógyszer, amely még korai stádiumban megállíthatja a betegséget. Ezért fontos, hogy mindenki megismerje.
A készítmény a teszttel igazolt, enyhe és középsúlyos tünetekkel rendelkező betegeknek adható, ha abba a beteg beleegyezik. A gyógyszert ingyenesen lehet kiváltani.
A favipiravir-terápia akkor hatásos, ha időben alkalmazzák.
A gyógyszert használó betegek átlagosan 4 napig voltak pozitívak, míg nélküle 11 napig, 91 százalékuknál javult a tüdő állapota, nélküle csak 62 százaléknál. A favipiravir használata mellett átlag 4,2 nap helyett 2,5 nap alatt múlt el a láz.
A készítményt hétvégén is felírhatja például az alapellátási ügyeletben dolgozó olyan orvos, aki háziorvosi tevékenységet lát el. Továbbá minden olyan orvos, aki a járványügyi ellátás keretében gyógyít.
A betegek otthoni gyógyulását minden esetben a gyógyszert rendelő orvos követi.
Oltás után még hetekig nem vagyunk védettek
A leggyakoribb probléma, hogy az első vagy második oltás után csökken a fegyelem, mert az a tévképzet él az emberekben, hogy azonnal immunisak lesznek a vírusra. Erre a kutatások szerint legalább két hét szükséges, de akár 3 hét is kellhet, hogy az ígért hatékonyságot elérje a vakcina. Eddig az időpontig ugyanannyi esélye van elkapni a vírust, mint akit nem oltottak be.
192. szám (V. évfolyam/12.) | 2021. március 23.
Ön nyertese vagy vesztese Orbán 11 éves kormányzásának?
Ezt kérdezték a közvélemény-kutatók abban a felmérésben, amit Bige László nagyvállalkozó rendelt meg. Az a meglepő eredmény jött ki, hogy az ország lakosságának mindössze 12 százaléka érzi úgy, hogy egyértelműen jól járt a Fidesz kormányzásának idején.
A szokatlanul magas, 5000 fő megkérdezésével, a Závecz Research Intézet által készített kutatás eredményeire azért érdemes odafigyelni, mert ezek már nagyon pontos képet mutatnak az ország állapotáról.
A kutatás első megállapítása, hogy a magyarok többsége negatívan tekint az országban zajló folyamatokra, és elsősorban a politikai oldalak határozzák meg az emberek helyzetértékelését. Ahogy haladunk a kisebb településkategóriák felé, úgy növekszik az optimista válaszadók száma (Budapesten 37%, a falvakban 47% gondolja azt, hogy az országban jó irányban mennek a dolgok). A legtöbb optimista Nyugat-Dunántúlon van, a legtöbb elégedetlen pedig Dél-Dunántúlon és Dél-Alföldön.
Csupán a magyarok tizede (12%) érzi magát a Fidesz-kormányzás nyertesének, az alacsonyan képzettek érzik leginkább, hogy veszítettek az elmúlt évek kormányzása miatt. Figyelemre méltó, hogy Fidesz-szavazóknak is csak a negyede (27%) érzi úgy, hogy a Fidesz-kormányzás nyertesei közé tartozna, és még a fideszesek 16 százaléka is a vesztesek közé sorolja magát.
Mit éreznek az emberek a legfőbb problémának ma Magyarországon? A kutatás szerint „a megélhetés magas költségei, az alacsony fizetések és az egészségügy dominálják az emberek országos problématérképét az összes politikai és lakóhelyi csoportban”.
A korrupció az ellenzéki és a nagyvárosi szavazók számára jelent fontos problémát. A bevándorlást a fideszesek és a kistelepülésen élők említették többen, de a migráció nem fért be az első tízbe. Többen említették problémaként az alacsony nyugdíjakat, a társadalmi egyenlőtlenségek problémáit vagy a lakhatás költségeit.
Forrás: www.telex.hu
https://telex.hu/belfold/2021/03/12/bige-laszlo-milliardos-politikai-kutatas-ellenzek
Addig mi nyaralgatunk…
Ha Mészáros Lőrinc dubajozni járhat, akkor Kaszanyi József, Mende polgármestere, egy választott politikus, miért ne tanulmányozhatná a Tanzániához tartozó turistaparadicsomban, Zanzibár szigetén az ottani járványvédelmet?
„Tanganyika (Tanzánia), Maldív-szigetek, Dubaj – ezekről a helyekről hozzák be honfitársaink a veszélyes mutációkat. Ezeket az utakat halasszák el, mert olyan mutánsokat hozhatnak haza, amik bajba sodorhatnak másokat” – figyelmeztette Orbán Viktor az elitet március 15-én egy rádióinterjújában. De úgy tűnik, hiába.
Sem Mészáros Lőrincet, sem másokat nem hatott meg a miniszterelnök kérése. Mészáros és új barátnője a március 15-e körüli hétvégén járt magán-luxusrepülőgéppel Dubajban.
Forrás: www.24.hu
Durván drágulnak az élelmiszerek
Elszálltak az árak az elmúlt hónapokban, átlagosan 17-20 százalékkal drágult néhány alapvető élelmiszer. Ezt legjobban a minimálbérből élő családok és a kisnyugdíjasok szenvedik meg.
A tíz leginkább dráguló termék mind éves, mind havi összehasonlításban jócskán meghaladja a Központi Statisztikai Hivatal által mért átlagos inflációt. Ezeknél az élelmiszereknél a drágulás átlagosan 17,6 százalék. A napraforgó-étolaj 32, az alma 26, a rizs 18, a fehér kenyér 15, a kristálycukor 11 százalékkal kerül többe. De a népszerűbb cigaretták ára is 16 százalékkal nőtt, miközben a benzin ára már az egekbe szökik.
Forrás: www.penzcentrum.hu
Hallgassuk interneten a Klubrádiót!
Az egyetlen független közéleti rádió frekvenciájának elvétele lehetőség is. Ha sok ember megtanulja az internetes rádiózást, akkor akár többen is hallgathatják, mint amikor csak a főváros környékén volt fogható. Mindent megtudhat erről a www.klubradio.hu/atallas oldalon, illetve a Facebookon „Az internetes Klubrádió (iKlubrádió) elérését segítő csoport”-ban.
A járvány idején is dőlt a pénz a sportba
Egy év alatt, 2020. március 20. és 2021. március 19. között az Orbán-kormány összesen 288,6 milliárd forintot csoportosított át rendeleti úton sporttal összefüggő célokra. Vagyis az összes dolgozó magyar ember adójából fejenként 62 ezer forintot vettek el erre a célra.
Tavaly március 20-án csoportosított át először 514 millió forintot sportcélokra a kormány, azóta az 561-szeresét szórták ki erre a célra.
Ez az összeg több, mint amennyit a munkanélküliek segélyezésére (álláskeresési járadék) és a közmunkaprogramokra összesen szánt a Fidesz-kormány.
Forrás: www.hang.hu
https://hang.hu/gazdasag/2021/03/22/valsag-idejen-is-289-milliard-forint-ment-sporttamogatasra/
Túl drágán működik az állam
Magyarország költött a legtöbbet az állam működésére az Európai Unió statisztikai hivatalának március elején publikált adatai alapján 2019-ben. Míg a tagállamok átlagosan a nemzeti össztermékük 5,8 százalékát fordították kormányzati kiadásokra, nekünk 8,2 százalékkal sikerült mindenkit megelőznünk.
Emlékeztetnek, hogy a magyar állam működési költsége mindig kirívóan magas volt: 2010-ben a GDP 9,3 százalékát szippantotta fel a bürokrácia, a csúcs pedig a 2013-as 10,2 százalék volt.
A magyar állam messze átlagon felül költ a gazdaság támogatására is, mert amíg az EU-ban átlagosan a GDP 4,3 százaléka, addig nálunk 7,3 százalék jutott erre.
Közben az átlagnál jóval kevesebb jut a környezetvédelemre, a szociális kiadásokra és az egészségügyre. A magyar állam egészségügyi ráfordításai az elmúlt tíz évben a GDP öt százalékáról a 4,5 százalékára estek vissza, ami a harmadik legalacsonyabb az EU-ban.
Forrás: www.hang.hu
https://hang.hu/belfold/2021/03/22/a-magyar-kormany-mukodik-a-legdragabban-az-eu-ban/
Háziorvosi tanácsok Covid-gyanú esetén
Egyre több a beteg, ezért mindenkinek fontos tudni, hogy ha a családjában vagy az ismerősei körében merül fel a Covid gyanúja, akkor mik a legfontosabb teendők.
Amikor Covid-gyanú felmerül, azonnal jelentkezzenek a háziorvosnál. Ő rendeli meg a tesztet, a mentők 2-4 nap múlva egyeztetnek időpontot otthoni mintavételre, vagy felajánlanak egy mintavételi pontot, ahova elmehetnek saját autóval a felajánlott időpontban.
A mentősök mindig végeznek gyorstesztet, ha az pozitív, akkor azt jelezniük kell orvosuknak, de ha negatív, azt is jelezzék! A mintákat továbbküldik laborba is, és így 2-3 nap múlva lesz csak meg a PCR-eredmény, amit az orvos csak akkor láthat a rendszerben.
A betegek is megnézhetik a saját eredményüket az eeszt.gov.hu oldalon, az ügyfélkapujukba belépve.
Minden esetben sokat kell pihenni. A gyógyszerek közül érdemes szedni: 2 x 1000 mg C-vitamin, 2 x 3000 egység D-vitamin, reggel 100 mg cink (nem elírás, ilyen sok kell), este 100 μg szelén, este 100 mg Aspirin protect, este 20 mg Quamatel mini, grapefruitmagcsepp 2 x 20 csepp.
Ha köhögés van, akkor a sok folyadék mellett Ambroxol napi 3-szor. Ne háton, hanem oldalt vagy hason feküdjenek.
Gyengeség, fájdalom esetén Algopyrin 500 mg, Paracetamol 500 mg, max. 3-3 x.
Torokfájásra Strepfen/Tantum verde torokspray, gyakori sós vizes gargalizálás mellett.
Ami még hasznos lehet: Szaturációmérő = pulzoximéter, sok okosórán is van ilyen funkció, normális: 95–100%
Két-három naponta számoljanak be telefonon vagy e-mailben háziorvosuknak, hogy hogy vannak, de állapotrosszabbodás esetén hamarabb.
Kritikus állapotot jelent a napokig tartó, csillapíthatatlan 39 fok feletti láz, a légszomj, a kevés folyadékbevitel, ilyenkor kórház megfontolandó.
Forrás: www.budaorsiinfo.hu
191. szám (V. évfolyam/11.) | 2021. március 16.
Vigyázzunk magunkra és másokra!
Annyi a beteg a kórházakban és a lélegeztetőgépeken, hogy az egészségügy tényleg a teljesítőképessége határára ért. Csak a szabályok szigorú betartása és a társas kapcsolatok radikális csökkentése enyhíthet ezen a helyzeten. És persze a tömeges oltások.
A mellékelt ábrán a Washingtoni Egyetemen belül működő egészségügyi kutatóintézet előrejelzése látható. Csak reménykedhetünk, hogy a becsléseik túlzók és alaptalanok, de az ő számításaik szerint a covidjárvány magyarországi harmadik hullámában a következő hetekben a napi halálozási szám folyamatosan növekedni fog, és április elején tetőzik majd. A jövő hónap első napjaiban akár 520 ember is belehalhat naponta a koronavírus-fertőzésbe. Előrejelzésük szerint április 1-jére a halálos áldozatok száma meghaladja a 24 600-at, május 1-jére megközelítheti a 36 ezret, június 1-jére pedig a 40 ezret.
Bízzunk benne, hogy felelős viselkedéssel megfékezhető ez az ijesztő tendencia.
A hétvégi adatok szerint a kórházi ellátást igénylők száma 9300, míg a lélegeztetőgépre szorulók száma 1008. Vagyis már minden tízedik beteg légzését gépekkel kell támogatni. Ennyien még soha nem szorultak egy időben orvosi segítségre. Korábban ezt a határt jelölték meg a szakértők, amit még tisztességes színvonalon el tud látni az egészségügy.
Ezért is érthetetlen, hogy miért utasítja el a kormány az önkormányzatok felajánlásait, hogy újabb tágas és biztonságos oltópontokat hoznának létre.
Forrás: www.hvg.hu, www.telex.hu
https://hvg.hu/tudomany/20210309_koronavirus_covid19_statisztika_ihme_elorejelzes
https://telex.hu/koronavirus/2021/03/15/jarvanyugyi-adatok-koronavirus-magyarorszag-korhaz
Rejtélyes közvetítő cég a kínai vakcina beszerzésénél
Van olyan nyugati oltóanyag, aminél 17-szer drágábban vesszük a kínai oltást. Az orosz vakcina beszerzéséhez nem kellett közvetítő cég, a kínainál viszont közbeiktattak egyet.
A kínai és orosz vakcinabeszerzésről szóló szerződéseket Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter tette közzé Facebook-oldalán. A dokumentumokból kiderül, hogy az orosz vakcinák beszerzése közvetítő beiktatása nélkül történik, addig a kínai Sinopharm-vakcinák beszerzésére egy rendkívül zavaros hátterű céggel kötött szerződést a magyar állam, miközben közvetlenül a gyártóval is megállapodhatott volna. Az orosz vakcinákért 19,9 dollár, míg a Sinopharmért 30 euró + 5 százalék áfát fizet a magyar állam. A beszerzést a Danubia Pharma Kft. bonyolítja – írja 24.hu hírportál.
Más lapok értesülései szerint a kínai oltóanyagot a magyar kormány 40 százalékkal drágábban szerzi be, mint például az afrikai Szenegál. De a latin-amerikai Peru is sokkal olcsóbban jutott hozzá.
Egyébként az AstraZenecát 1300 forintért vesszük, a Pfizert 8800-ért, a Modernát 11000-ért, a SzputnyikV-t 6200-ért, míg a kínai Sinopharmot 23000-ért.
Kísértetiesen hasonló dolgok történnek vakcina ügyben, mint a lélegeztető gépeknél. Akkor is mi voltunk az egyik olyan ország, amelyik a legdrágábban jutott hozzá a kínai lélgeztetőgépekhez, amelyekből sok ezer ma is eladhatatlanul és használatlanul porosodik valamilyen raktárban.
Forrás: www.24.hu
Miért veszítettünk el 5000 orvost és ápolót?
Hiába a jelentős béremelés az orvosoknak és a nemes szándék a hálapénz megszüntetésére, valami mégis félrement. Sok ezer egészségügyi dolgozó lépett ki a munkahelyéről március elején, éppen a járvány legdurvább időszakában.
Orbán Viktor tavaly ősszel teljesen váratlanul megállapodott az orvosi kamarával, de a parlament elé kerülő törvényben már a bértábla sem az volt, amiről a kormányfő megegyezett velük.
Az elfogadott jogszabály alapján készülő új szerződések pedig fontos pontokat nem tartalmaztak, a kórházi vezetők számos kérdésre nem tudtak választ adni, csak felfelé mutogattak. Sok orvosnak és ápolónak elege lett ebből, és távoztak az egészségügyből.
Pedig csak annyit kellett volna tenni – amit kértek is az orvosok –, hogy pár hónappal halasszák el ennek a fontos törvénynek a bevezetését, és nyugodt körülmények között tisztázzák a félreértéseket. Ha hallgatott volna rájuk Orbán Viktor, akkor most 5000-rel több ember állhatna a súlyos betegek ágya mellett.
Forrás: www.nyomtassteis.hu
A nyugdíjasok 12 pontos követelése
A Nyugdíjas Szervezetek Egyeztető Tanácsa 12 pontba foglalt követeléscsomagot adott át az ellenzéki összefogásban részt vevő pártok vezetőinek. Az idősek a nyugdíjrendszer teljes átalakítását követelik mind a jelenlegi kormánytól, mind a hatalomra készülő ellenzéktől.
A követelések között szerepel a nettó átlagbér és az átlagnyugdíj arányának folyamatos közelítése. Emberhez méltóbb, egészségesen megélhető nyugdíjaséveket szeretnének; az időskori anyagi, lakhatási, szociális és egészségügyi biztonság megteremtését; a rugalmas nyugdíjba vonulás lehetőségének visszaállítását; az azonos életút után különböző időpontban nyugdíjba vonulók indokolatlan nyugdíj-különbözőségének korrigálását; a kiugróan magas jövedelmek utáni járulékplafon bevezetését, a szolgálati idő kiszámításának pontosítását, az arányosság megteremtését; az induló nyugdíjak megállapítási módszerének módosítását.
Forrás: www.azenpenzem.hu
https://www.azenpenzem.hu/cikkek/ezeket-kovetelik-a-nyugdijasok/7568/
Tegyük országossá a Klubrádiót!
Az egyetlen független közéleti rádió frekvenciájának elvétele lehetőség is. Ha sok ember megtanulja az internetes rádiózást, akkor akár többen is hallgathatják, mint amikor csak a főváros környékén volt fogható. Mindent megtudhat erről a www.klubradio.hu/atallas oldalon, illetve a Facebookon „Az internetes Klubrádió (iKlubrádió) elérését segítő csoport”-ban.
Hogyan készüljünk a védőoltásra?
Hivatalos közlés szerint jelenleg a regisztrált idősek oltása zajlik. Az orvosok Pfizer, Moderna, AstraZeneca, Szputnyik V, illetve Sinopharm oltóanyagot használnak.
Ki értesíti az oltandókat?
Az oltásra postai úton vagy interneten regisztráltak listáját a háziorvosok heti frissítéssel kapják meg. Ők döntenek arról, hogy behívott személy oltható vagy nem oltható (pl.: akut lázas betegség esetén későbbre kell halasztani a védőoltást). Arról is ők határoznak, hogy oltóponton vagy háziorvosi rendelőben történik-e a vakcina beadása.
Hogyan zajlik az oltás?
Az orvos kikérdezi és megvizsgálja az oltandó személyt, majd ki kell tölteni néhány dokumentumot, pl. a hozzájárulási nyilatkozatot. Az oltást a felkarba adják, majd 30 percig a helyszínen kell maradni, hogy megfigyeljék, fellép-e oltási reakció. Az első oltás alkalmával közlik a második oltás időpontját is. Az oltásemlékeztető kártyán a védőoltás nevét és gyártási tételszámát az oltóhelyen egyértelműen fel kell tüntetni. A kártyát a második adag beadásakor az oltandó személynek magával kell vinnie és a továbbiakban is megőriznie.
Mikor alakul ki a védettség a koronavírus ellen?
A védettség kialakulásához általában két oltásra van szükség. Már az első oltás is kivált bizonyos fokú védettséget, de a teljes védelem csak a vakcina második adagját követően alakul ki, várhatóan 1-2 héten belül.
Milyen oltási reakciók léphetnek fel?
A leggyakoribbak: duzzanat a beadás helyén, fejfájás, hidegrázás, fáradtság, izomfájdalom, láz. Nagyon ritkán előfordulhat: hónalji nyirokcsomó duzzanata, érzékenysége, rossz közérzet, végtagfájdalom, álmatlanság, viszketés az injekció beadási helyén. Ezek általában enyhék vagy közepesen súlyosak, és a vakcina beadása után pár napon belül elmúlnak.
Mit tegyek, ha regisztráltam a védőoltásra, de még nem hívott a háziorvos?
Azt ígérik, hogy mindenki sorra fog kerülni, aki jelentkezett védőoltásra. Az oltás ütemét a rendelkezésre álló vakcinák mennyisége határozza meg.
Forrás: www.egeszsegkalauz.hu
190. szám (V. évfolyam/10.) | 2021. március 9.
A józan ész szabadsága
Március 15., a független sajtó napja
Csak ott van valódi politikai verseny a pártok között, ahol a sajtó szabad. Csak ott van következménye a hatalom visszaéléseinek, a lopásnak, a hazugságnak, ahol a sajtó szabad. Csak ott veszik komolyan a választópolgárokat, ahol a sajtó szabad. Az a kormány, amely nem tiszteli a sajtót, az nem tiszteli a választópolgárokat, és retteg a hatalma elvesztésétől.
„Kivánjuk a’ sajtó szabadságát, censura eltörlését.” Így indul az 1848. március 15-én közzétett 12 pont a forradalom követeléseiről. Minden más, mint például az önálló magyar kormány és a törvény előtti egyenlőség, csak ez után következik. A márciusi ifjak minden bizonnyal tisztában voltak vele, hogy csak a nagy tömegeket elérő szabad szó biztosíthatja, hogy a választópolgárok megalapozott döntéseket hozzanak és a mindenkori kormány kritizálható és számonkérhető legyen anélkül, hogy ezzel bárki az állását vagy a jövőjét kockáztatná.
Aki elolvassa a megyei napilapot, meghallgatja a Déli krónikát a Kossuth rádióban, megnézi a Tényeket a TV2-n, megnéz néhány beszélgetést az M1 esti műsorában, sőt még az Origón is rákattint a vezető hírekre, joggal hiheti, hogy mindent megtett az alapos tájékozódás érdekében. Ennél többet senkitől nem lehet elvárni, sőt talán ennyit sem. Mégis, a helyzet az, hogy hiába hosszú ez a lista, ezekből a sajtótermékekből csak egyetlen álláspont, mégpedig a kormány és a Fidesz álláspontja ismerhető meg. Mindezek a sajtótermékek, és még rengeteg másik, a Fideszhez köthető üzletemberek tulajdonában vannak, jelentős részben állami támogatásból, adóforintokból működnek, és csak azokkal a témákkal foglalkoznak, azokat a szavakat használják, azokat a szakértőket szólaltatják meg, amelyeket/akiket egy minisztériumban vagy egy pártirodában találnak ki számukra.
Ma nem ülnek szigorú tekintetű cenzorok sötét irodákban, hogy kitöröljék a veszélyes vagy a hatalomnak nem tetsző információkat. De az is cenzúra, ha az állam képviselői nem állnak szóba azokkal az újságírókkal, akik még valódi kérdéseket mernek feltenni valódi problémákról. Az is cenzúra, ha az utolsó kormánykritikus rádió – a Klubrádió – két jelentéktelen hiba miatt nem használhatja tovább a frekvenciáját, miközben más rádiók ugyanilyen hibák ellenére zavartalanul folytathatták a működésüket. Az is cenzúra, ha a kormányt támogató sajtótermékek sok milliárd forintnyi állami támogatást kapnak mindannyiunk pénzéből, amiből viszont semmi nem jut a kormányt kritizálni merő tévéknek, rádióknak, hírportáloknak.
Követelnünk kell-e tehát ma a sajtó szabadságát és a cenzúra eltörlését? Igen, sajnos minden okunk megvan rá. Nagy a felelősség mindannyiunkon, hogy ne hagyjuk magunkat becsapni, ne hagyjuk, hogy nem létező problémákkal és ellenségekkel tereljék el a figyelmünket a valódi nehézségekről. Beszélgessünk, vitatkozzunk, az utcán, a Facebookon, a vonaton, becsüljük meg a tisztességes újságírókat, és főleg: használjuk a józan eszünket. Így maradhatunk önálló, döntésképes választópolgárok.
Polyák Gábor egyetemi docens, médiakutató
Az egész országban lesz előválasztás – de mi az?
Egy új, demokratikus módszerrel szeretné kiválasztani az ellenzéki oldal azt a jelöltet, akit mindenki támogat majd egy-egy adott választási körzetben, hogy egyedül mérkőzzön meg a Fidesz jelöltjével a 2022-es országgyűlési választáson. Ugyanezen a módon akarják kiválasztani az ellenzéki szavazók segítségével a közös miniszterelnök-jelöltet is.
Az ellenzéki együttműködésben részt vevő hat párt, a Párbeszéd, DK, a Jobbik, az LMP, a Momentum és az MSZP megállapodott arról, hogy mind a 106 választókörzetben lesz előválasztás.
A koronavírus-járvány miatt a több hétig tartó előválasztás augusztus közepén indul, az egyéni képviselőjelölteket egy fordulóban, a miniszterelnök-jelöltet pedig két fordulóban választják majd ki. Azok is szavazhatnak majd, akik 2022 áprilisáig betöltik a 18. életévüket.
Az előválasztáson mindenki indulhat, aki elfogadja a jelölti feltételeket, amelynek része képviselőjelöltként 400, miniszterelnök-jelöltként 20 ezer támogatói ajánlás összegyűjtése is. Az előválasztás lebonyolítására a szervező hat párt a napokban felállítja az Országos Előválasztási Bizottságot.
Az előválasztás intézményét már alkalmazták egyszer, így választották ki Budapesten Karácsony Gergelyt, aki aztán le is tudta győzni a másik főpolgármester-jelöltet, Tarlós Istvánt. Most próbálják majd ki először országos méretekben is.
Forrás: www.telex.hu
https://telex.hu/belfold/2021/02/28/ellenzek-elovalasztas-2022-menetrend
Civilek nélkül nem megy
A Civil Választási Bizottság célja, hogy független, pártatlan, az előválasztásokat elősegítő és ellenőrző intézményként növelje az előválasztás intézményébe vetett közbizalmat. Célja továbbá garantálni az átláthatóságot a szavazók számára és esélyegyenlőséget biztosítani a jelöltek között.
A Civil Választási Bizottság alapítói: az aHang, a Számoljunk együtt Mozgalom, a Nyomtass te is! mozgalom, az ELEGY, a Tabumentes Egyesület, a Civilek a Demokráciáért Egyesület és a Főnix Mozgalom. A bizottság elnöke Magyar György ügyvéd.
A Nyomtass te is! mozgalom azt vállalta, hogy a legkisebb településekre is eljuttatja az előválasztással kapcsolatos információkat. Így biztosítható, hogy mindenki részt vehessen például az új miniszterelnök kiválasztásában.
HA ÖN IS SEGÍTENI AKAR AZ ELŐVÁLASZTÁS LEBONYOLÍTÁSÁBAN, JELENTKEZZEN ITT: nyomtassteis@nyomtassteis.hu
Forrás: www.telex.hu
Nők a Covid-védekezés frontvonalában
Sokan vannak, akik tavaly március óta otthonról, viszonylagos védettségben dolgozhatnak, de sok helyen ez nem valósítható meg. A járvány több szempontból is hátrányosan érinti a nőket. A kórházakban, idősotthonokban, óvodákban, iskolákban dolgozók fokozottan ki vannak téve a megfertőződés veszélyének, így kell végezniük a munkájukat. A járvány más következményei által sújtott ágazatokban is magas a nők aránya: sokan veszítették el állásukat a vendéglátóiparban, a turizmusban vagy a kereskedelemben.
Forrás: www.telex.hu
189. szám (V. évfolyam/9.) | 2021. március 2.
Túlélési esélyek megyénként
Két megyében ugrik ki a többinél is jelentősebben a többlethalálozás tavaly év végén: Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében és Nógrádban.
A hivatalos koronavírus-honlapon valamiért egyáltalán nincs adat arról, hogy megyénként hányan haltak meg a járvány során.
A Központi Statisztikai Hivatal oldalán találunk adatot arról, hogyan alakult Magyarországon megyénként az összhalálozás hetente, illetve negyedévente. Ezekben a statisztikákban ugyan nincs feltüntetve a halálozás oka, de arra lehetőséget ad, hogy kiderüljön, mennyivel többen haltak meg a megyékben az egy évvel korábbi adatokhoz képest.
Szabolcsban 69 százalékkal többen haltak meg 2020 utolsó három hónapjában, mint 2019-ben. Pedig lakosságarányosan ekkor messze nem Szabolcs volt a legfertőzöttebb megye. A fertőzöttek száma aztán február elejére berobbant Szabolcsban is.
Magyarországon a tavalyi év utolsó két hónapja volt a leghalálosabb az elmúlt 20 évben.
Ha a regisztrált fertőzöttek számát lakosságarányosan nézzük, akkor a negyedik negyedévben Nógrádban volt a legtöbb igazolt új koronavírusos beteg. A sok betegre sok áldozat is jut, a többlethalálozási listán Nógrád a második Szabolcs mögött.
Forrás: www.444.hu
Tízszeresére nőttek a kézilabda-Eb költségei
Eddig nettó 131 milliárd forintba került a 2022-es férfikézilabda-Európa-bajnokság az adófizetőknek. Ehhez képest Kocsis Máté, a Magyar Kézilabda Szövetség (MKSZ) elnöke, 2018-ban még arról beszélt, hogy a kontinenstorna összesen 10-15 milliárd forintos beruházást igényelhet Magyarországon. A tervezett összeg azonban 3 év alatt a tízszeresére nőtt, az eseményhez kapcsoló beruházásokból pedig eddig főként kormányközeli vállalkozások profitáltak.
Az Európa-bajnokság döntőjét a 20 ezer fő befogadására alkalmas Budapesti Multifunkcionális Sportcsarnokban rendezik majd meg. A fővárosi csarnok már javában épül: a gigantikus méretű létesítmény jelenlegi ára nettó 78,7 milliárd forint. Ez azonban nem a teljes összeg, csak maga a kivitelezés.
Forrás: www.atlatszo.hu
Kétszer annyiba kerülnek az ingatlanok, mint tíz éve
Az elmúlt évtizedben több mint 90 százalékkal növekedtek az ingatlanárak – derült ki az Eurostat kimutatásából. Hazánkat csak Észtország előzi meg az áremelkedés tekintetében. A statisztikából az is kiderül, hogy a bérleti díjak kevésbé, „csak” 45 százalékkal nőttek 2010 óta.
Az elmúlt 10 évet úgy lehet leírni az ingatlanpiacon, mintha egy hullámvasúton ültünk volna. 10 évvel ezelőtt még érezhető volt a devizahitelből táplált lendület az ingatlanpiacon. Több mint 20 ezer lakás épült még 2009-ben, és 2010–2011-ben, ahogy begyűrűzött a lakáspiaci válság, úgy az árak is elkezdtek csökkeni. A válságból 2015-ben kezdett el kilábalni a lakáspiac, ezt pedig az egyre gyorsabban emelkedő árak írták le a legjobban.
A környező országokban jóval kisebb volt az áremelkedés, azonban a szomszédainknál 10 évvel ezelőtt jellemzően eleve magasabbak voltak az ingatlanárak.
Több mint 7 évig meg kell spórolnia a teljes fizetését egy átlagos magyar embernek, ha egy 70 négyzetméteres lakáshoz hozzá szeretne jutni – ez derült ki a Deloitte 2019-es kutatásából.
Forrás: www.atv.hu
Nem kerül be az oltási igazolványba, hogy melyik vakcinát kaptuk
A védettség igazolásáról szóló kormányrendeletet a hétvégén úgy módosították, hogy a dokumentum nem mutatja majd, hogy honnan származó, melyik cég által gyártott oltást kaptuk meg a koronavírus ellen. Sokak szerint ez a döntés veszélyezteti a külföldi utazásokat, de a fő baj, hogy egészségügyi kockázatai is lehetnek.
Félő, hogy a kormány azért határozott így, mert Lengyelország már be is jelentette: a beutazókra 14 nap karantén vár, ha az orosz vagy kínai vakcinával oltották őket. Bár az Európai Unió még nem döntött, de többen is úgy nyilatkoztak, csak olyan oltásokat fogadnak majd el az egységes uniós oltási igazolvány rendszerében, amely megkapta az Európai Gyógyszerügynökség engedélyét. Sőt, az Európai Bizottság elnöke a múlt heti uniós csúcson világossá tette, hogy az európai igazolványnak tartalmaznia kell, hogy kit mikor és mivel oltottak be.
További súlyos kérdéseket vet fel, hogy ha az oltási igazolványból hiányoznak ezek az adatok, akkor egy esetleg későbbi mellékhatás vagy betegség esetén hogyan juthatunk majd hozzá ezekhez a létfontosságú információkhoz.
Forrás: www.telex.hu, www.nepszava.hu
https://telex.hu/koronavirus/2021/02/28/oltas-tipusa-nem-fog-szerepelni-az-igazolasban
https://nepszava.hu/3111475_ujhelyi-a-vedettsegi-igazolas-modositasanak-visszavonasat-surgeti
Ezeket vette el a dolgozóktól az Orbán-kormány
„Amilyen a magyar munkások öntudata, olyan az ország tartása” – dicsérte egy rendezvényen a miniszterelnök éppen azokat az embereket, akiket a legkevésbé sem becsült meg az elmúlt években. A Magyar Szakszervezeti Szövetség pontokba szedte a dolgozók sérelmeit.
– A kormány elvette az emberektől a sztrájkhoz való jogot.
– A munkaadóknak kedvezve drámaian megcsonkította a cafeteriarendszert, amellyel némileg ellensúlyozni lehetett az alacsony béreket.
– Kivette a Munka törvénykönyvéből azokat a részeket, amelyek védték a dolgozókat a munkavállalókkal szemben.
– Megszüntette a korengedményes, korkedvezményes nyugdíjba vonulási lehetőséget.
– Bevezette a rabszolgatörvényt, amelynek alkalmazásával korlátlanul dolgoztathatják az embereket.
– Szétverte, felaprózta a szakszervezeteket, hogy a munkavállalókat tökéletesen kiszolgáltassa a cégek vezetésének.
– Idén mindössze 3,6 százalékkal emelte a legkevesebbet kereső emberek minimálbérét.
– Nem adott bértámogatást a járvány idején állástalanná lett embereknek.
– Nem engedi meghosszabbítani az Európában kirívóan alacsony, három hónapos álláskeresési időt, és nem emeli meg a méltatlanul kevés munkanélküli-támogatást.
A Fidesz-kormány egyik legnagyobb bűne a magán-nyugdíjpénztárak szétverése, az emberek öngondoskodásra felhalmozott pénzének, összesen 3000 milliárd forintnak az eltüntetése.
Forrás: www.szakszervezetek.hu
(https://szakszervezetek.hu/kozlemenyek/25460-maszsz-a-miniszterelnok-figyelmebe-ajanljuk)
188. szám (V. évfolyam/8.) | 2021. február 23.
Orbán faluja 22-szer több turisztikai támogatást kapott, mint az összes ellenzéki vezetésű város együttvéve
Az 1700 lakosú Felcsútra 1 milliárd 500 millió forint jutott (tehát majdnem 1 millió forint lakosonként) a Magyar Turisztikai Ügynökség pályázatából. Ez sokszorosa annak, mint amit az ellenzéki vezetésű városok összesen kaptak.
Miközben a fideszes vezetésű önkormányzatok 32 milliárd forintot kaptak, addig az ellenzékiek 68 millió forintot, ez 470-szeres különbség.
A fideszes vezetésű települések közül például Debrecen 5 milliárd 200 milliót, Balatonfüred 6 milliárd 300 milliót, Esztergom 5 milliárdot, de még Csurgó is 3 milliárdot kapott. Hercegkútnak és Felcsútnak egyenként 1 milliárd 500 millió forint jutott.
Miközben csupán három ellenzéki vezetésű település kapott pénzt, Miskolc 8 milliót, Baja és Szentendre 30-30 millió forintot. Ez áll szemben a 32 milliárddal.
A 470-szeres eltérés azért is elképesztő, mert a 10 ezer főnél nagyobb városokat nézve nagyjából ugyanannyi ember él ellenzéki vezetésű településeken (2 millió 800 ezer), mint kormánypárti vezetésűekben (3 millió).
Karácsony Gergely főpolgármester is azt jelezte, hogy Budapestre alig jutott a támogatásból, pedig a Magyarországra érkező turisták egyharmada a fővárosba megy, és a turizmusból származó állami összbevétel fele tőlük származik.
Forrás: www.g7.hu
Ketyegő bomba a hitelmoratórium
Jelentősen nőtt tavaly a magyar cégek és háztartások hitelállománya. Az igazság pillanata júliusban jön el, amikor lejár a hitelek törlesztésének felfüggesztése (moratórium), és többen szembesülhetnek fizetési problémákkal.
A háztartások hitel- és egyéb tartozása tavaly év végére csaknem 1200 milliárd forinttal nőtt. Ez főként a fogyasztási és egyéb hitelek miatti adósságok 730 milliárd forintos emelkedésének következménye, de a lakáshitelek miatti tartozás is 409 milliárd forinttal lett több. A bankok várakozásai szerint a moratórium kifutásával ugyanakkor emelkedhet a nem törlesztő ügyfelek aránya.
A Nemzeti Bank adataiból annyit már látni, hogy a moratóriumban részt vevő mintegy 1,5 millió lakossági adós szociális helyzete kedvezőtlenebb, mint a törlesztést folytatóké. Többen élnek kisebb településeken, jellemzően alacsonyabb végzettségűek, több köztük – 15 százalék – a vállalkozó és a részmunkaidős dolgozó. Anyagi körülményeik is rosszabbak, kevesebb a megtakarításuk: a moratóriumban lévő háztartások több mint felének 300 ezer forintnál alacsonyabb a jövedelme. A törlesztés felfüggesztését választó mintegy 60 ezer vállalkozás negyede számított legalább 30 százalékos bevételkiesésre.
Forrás: www.nepszava.hu
https://nepszava.hu/3110299_ketyego-bomba-a-hitelmoratorium
Katonai mesterszakácsok főznek Orbánnak
A volt karmelita kolostor – ahol a miniszterelnök irodája is van – menzáját 2021 januárjától már nem a Gundel étterem üzemelteti, hanem az érdekes nevű Magyar Honvédség vitéz Szurmay Sándor Budapest Helyőrség Dandár. Mostantól a szakácsolimpián díjakat nyert katonaszakácsok főznek Orbán Viktornak.
Forrás: www.24.hu
https://24.hu/belfold/2021/02/10/gundel-karmelita-kolostor-orban-menza/
Kósa Lajos és a csengeri álörökösnő
Újabb hajmeresztő adatok kerültek nyilvánosságra arról, hogy mennyire „naiv” volt Kósa Lajos fideszes politikus, amikor egy szélhámosnő becsapta őt. Neki ígérte például az egyik legnagyobb francia bank negyedét, amit Kósa köszönettel el is fogadott.
A csengeri úgynevezett örökösnő, Sz. Gáborné, aki elhitette a volt debreceni polgármesterrel, hogy mesés örökség jogosultja, több ajándékozási szerződést is kötött Kósával 2016-ban. A Blikk információi szerint Kósáé lett volna az egyik legnagyobb francia bank, a Credit Industrial et Commercial (CIC AG) 24,09 százaléka. Kósa az ajándékot „köszönettel elfogadta” a szélhámosnőtől.
A nő felhatalmazta őt arra is, hogy fegyvereket, ékszereket, festményeket és dísztárgyakat hozzon el a német nagykövetségről, olyan mennyiségben, amihez egy kamionra lett volna szükség. Természetesen ebből sem volt egy szó sem igaz. Kósa négyszer ment el vele Svájcba, különböző bankokhoz, mire rájött, hogy becsapják őt.
Forrás: www.telex.hu
https://telex.hu/belfold/2021/02/16/kosa-ajandek-csengeri-orokosno-koszonettel-elfogadta
Kommunikáció az érdekvédelemben – online képzés
Az ingyenes képzésen megtanulhatod, hogyan kommunikáld hatékonyan csoportod üzenetét különböző médiafelületek és kampányok segítségével – hogy minél többen higgyenek abban, amiben te is!
Március 21., 23., 28. és 30., online részvétellel.
Részletek és jelentkezés: www.kozeletiskolaja.hu
Mire költi a kamara a tagdíjakat?
A sok százezer kis katás vállalkozó eddig is felháborítónak tartotta, hogy kötelező évi 5000 forintot fizetniük a Magyar Kereskedelmi és Iparkamarának úgy, hogy cserébe semmit nem kapnak és az érdekeiket sem védik. De most, hogy kiderült, mire megy el a pénz, még nagyobbak az indulatok.
A kamara egyebek mellett „mentális felkészítésre” 60, infografikákra 33, VR-szemüvegekre 18, Sao Pauló-i repülőjegyekre 18,5 millió forintot költött.
De jutott bőven fideszes kötődésű cégeknek is: 20 millió piackutatásért, míg „szakmai megvalósítást támogató informatikai rendszer” kifejlesztésére és üzemeltetésére 209 millió forint.
Természetesen Felcsút sem maradhatott ki, az ott működő Letenyey Lajos Gimnázium 2,7 millió forintot kapott.
Amikor megkérdezték a kamara elnökét, hogy miért a főváros egyik exkluzív irodaépületében, a Szabadság téri Bank Centerben bérel irodát, Parragh László azt válaszolta, azért, hogy megfelelő körülmények között tudják fogadni Orbán Viktort és a külföldi vendégeket.
Forrás: www.hvg.hu
https://hvg.hu/gazdasag/20210219_mkik_szerzodesek_kamara
187. szám (V. évfolyam/7.) | 2021. február 15.
Tegyük országossá a Klubrádiót!
Tanuljuk és tanítsuk meg az internetes rádiózást!
A jelenlegi hatalom az egyik legnagyobb ellenségének a sajtószabadságot tekinti. Lépésről lépésre szorítja vissza a szabad hangokat. Most a Klubrádió frekvenciáját vették el. Ha elég elszántak vagyunk, a vereséget győzelemmé változtathatjuk. Tanítsuk meg a Budapesten és a vidéken élőket az internetes rádiózásra, és így akár több hallgatója is lehet a Klubrádiónak, mint eddig.
A 21. században, Európa közepén, van egy állam, amelyikben egyetlen országos lefedettségű, független rádió sem létezik. A Klubrádiót eddig is csak Budapesten és környékén lehetett fogni – de a hatalomnak még ez is túl sok volt.
„Mi sohasem vetemednénk arra, hogy elhallgattassuk azokat, akik nem értenek egyet velünk” – mondta az Európai Parlamentben még 2018. szeptemberében Orbán Viktor. Az európai képviselők nevetésben törtek ki. Számunkra pedig marad a kíméletlen valóság: azóta is töretlenül folyik a szabad sajtó felszámolása, elég, ha csak az Index ügyére emlékezünk.
Azt is Orbán mondta, hogy ne azt figyeljék, mit mondok, hanem azt, hogy mit teszek. Ezért is nem elemezgetjük azt a sok jogi csűrcsavart, ahogyan megfosztották a frekvenciájától a Klubrádiót. Persze a szabad rádiózás felszámolása megint „törvényes” volt…
A jelek biztatóak, a teszteléskor az interneten hallgatható rádiók közül azonnal élre tört a Klubrádió. A Nyomtass te is! mozgalom mindent meg fog tenni azért, hogy az egész ország megtanulja az internetes rádiózást.
Forrás: www.nyomtassteis.hu
Elbocsátják a közmunkások egy részét
Levelet kaptak a kormánytól az önkormányzatok: el kell bocsátaniuk azokat a közmunkásokat, akik megszakítás nélkül 10 éve ugyanazon a településen közfoglalkoztatottak. A polgármesterek nem értik a döntés okát és a célját sem.
Még akkor is meg kell szüntetni a közmunkába ragadtak szerződését, ha egy egész családot tartott el a közmunkás a nettó 54 217 forintos béréből.
Csaknem 90 ezer ember él ma közmunkából, sokan már tíz éve dolgoznak ebben a formában az önkormányzatoknak. Ha ezek az emberek elveszítik az egyetlen bevételi forrásukat, marad a 22 800 forintos önkormányzati segély. Ebből pedig már végképp csak nyomorogni lehet.
A jobb érzésű polgármesterek megtalálták a kiskaput: átveszik egymás közmunkásait. Így lesznek, akik bent maradhatnak a programban, de ennek az lesz az ára, hogy nem helyben, hanem például a szomszéd faluban fognak dolgozni. Ez viszont utazással, utazási költséggel járhat.
De lesznek olyan önkormányzatok is, amelyek a levélben érkezett döntés értelmében egyszerűen csak utcára teszik a tíz éve közmunkából élő embereket.
Bár négy év után, március 1-től, minimálisan megemelik a közmunkásbéreket, a növekedés azonban még az inflációt sem éri el, nagyjából 2 ezer forint lesz.
Forrás: www.atv.hu, www.nepszava.hu
http://www.atv.hu/videok/video-20210211-mi-lesz-a-kozmunkasokkal
https://nepszava.hu/3108938_meg-az-inflaciot-sem-potolja-a-kozmunkasok-beremelese
Minden környező uniós országban magasabb a minimálbér
Február elsejétől nem egészen négy százalékkal emelkedett a minimálbér Magyarországon, havi bruttó 161 000 forintról 167 400 forintra.
Az emelés ellenére is a 2008-as válság óta Magyarországot megelőzte az összes többi régiós ország a minimálbér összegét tekintve, vagyis Lengyelország, Szlovákia, Csehország, Románia, Szlovénia és Horvátország is, Ausztriáról már nem is beszélve.
Forrás: www.atlatszo.hu
Sokszorosukra nőttek a műtéti várólisták
A járvány időszakában csak a sürgős operációkat, illetve azokat a műtéteket engedik elvégezni, amelyek halasztása súlyos, maradandó károsodással járna, ezért brutálisan emelkedett a várakozási idő.
A szürkehályog-műtétre váró több mint 10 ezer ember az elmúlt hat hónap 44 napos várakozási idejével szemben most 201 napot várhat a beavatkozásra.
A közel 700, nyitott szívműtétre váró beteget pedig 56 nap helyett most 304 nap múlva műtik.
Mandulaműtétre a szokott 18 nap helyett annak tízszeresét, bő fél évet, 197 napot kell várni.
Forrás: www.telex.hu
https://telex.hu/belfold/2021/02/10/muteti-varolista-koronavirus-jarvany
Még a fideszes városok is azonnali segítséget kérnek
Segélykiáltással felérő levelet küldött a kormánynak a Megyei Jogú Városok Szövetsége (MJVSZ), amelynek tagjai közül 12 fideszes vezetésű. Nagy a baj az önkormányzatoknál a válság és a kormányzati elvonások miatt, ezért azonnali állami segítségre van szükségük.
A gondokat hosszan soroló dokumentum arról szól, hogy az önkormányzatok mekkora veszteségeket szenvedtek el a koronavírus-járvány, valamint a kormány döntései miatt, s ez „problémákat okozott és okoz a folyamatos működésben”. Az MJVSZ nemcsak a helyi iparűzésiadó-kiesés – ami esetükben 30 milliárd forint – teljes ellentételezését kéri, hanem szinte minden területre pluszforrásokat igényelne a kormánytól. A szövetség azt javasolja, hogy az átmeneti pénzügyi problémák kezelésére, illetve a beruházások megvalósítására hitelt vehessenek fel a települések.
A szövetség tagjai átmeneti finanszírozási segítséget kérnek a helyi tömegközlekedés működtetéséhez is – ebből éppen az idei évtől szállt ki az állam. A kötelezően vállalt – közétkeztetési, kulturális, szociális és gyermekjóléti – feladatokra, valamint az általános működésre is nagyobb összegű normatívát igényelnének.
Forrás: www.nepszava.hu
https://nepszava.hu/3109427_mentoovert-kialtanak-a-megyei-jogu-varosok–meg-a-fideszes-vezetesuek-is
Hogyan hallgassuk a Klubrádiót interneten?
Most tanulnunk kell, és tanítanunk. Kellő türelemmel új szokásokat kell kialakítanunk, és hamar rájövünk, hogy a neten is kényelmesen hallgathatjuk a kedvenc rádiónkat. Itt csak a leglényegesebb tudnivalókat gyűjtöttük össze. További részletek a www.klubradio.hu/atallas oldalon, illetve a Facebookon „Az internetes Klubrádió (iKlubrádió) elérését segítő csoport”-ban.
Egy internetes rádióadás hallgatásához két dolog kell: internetelérés és az adást vevő készülék.
Ha kényelmesen, esetleg autóban akarjuk hallgatni a rádiót, akkor további két dolog van, ami szükséges: külső hangszóró és jeltovábbító eszköz külső hangszóróhoz.
Internetelérés: Ez lehet saját előfizetés (vezetékes vagy mobil) vagy egy elérhető wifi-adó a közelben. Ha az adó le van védve jelszóval, megkérhetjük a tulajdonosát (szomszéd, bolt, iroda), hogy mondja meg nekünk is a jelszót.
Adást vevő készülék: A készülék lehet mobiltelefon, tablet, asztali vagy hordozható számítógép vagy speciális internetrádió. Ezekben az eszközökben van valamilyen kisebb-nagyobb hangszóró, tehát az adás már hallgatható, csak a böngészőbe be kell írni a keresett rádió nevét (www.klubradio.hu).
Külső hangszóró: A külső hangszóró lehet számítógéphez köthető hangszóró, autórádió, illetve fejhallgató vagy fülhallgató. Esetünkben az autórádió csak hangszóróként működik, csak a hangerő-szabályozó gombját használjuk, az adás jelét az AUX bemenethez továbbítjuk.
Jeltovábbító eszköz külső hangszóróhoz: Az adást vevő készülékről (mobiltelefon, laptop) a hangszóróhoz vagy fülhallgatóhoz kétféle módon tudjuk a jelet eljuttatni: kábelen vagy Bluetooth (kis hatótávolságú rádióadó-eszköz) segítségével.
A modern hangszórók és autórádiók már rendelkeznek Bluetooth vevővel, így nincs szükségünk kábelre vagy egyéb eszközre a használatukhoz. A régebbi hangszórók és autórádiók bemenete viszont csak kábelcsatlakozót tartalmaz, ezért ott kábeles összekötést tudunk használni.
Amennyiben nem szeretnénk kábelt használni, úgy a kábelt helyettesíteni tudjuk egy Bluetooth adapterrel. Ez egy öngyújtó méretű készülék, mely a hangszóró/autórádió AUX bemenetére csatlakoztatható.
Forrás: www.klubradio/atallas. Itt kérdezhet: iklubradio@gmail.com
186. szám (V. évfolyam/6.) | 2021. február 9.
Mészáros Lőrinc a leggazdagabb magyar
Vannak, akiknek meg sem kottyant a járványhelyzet, sőt. Orbán Viktor falubeli barátja újabb 70 milliárddal gazdagodott tavaly is, így csaknem 500 milliárdos vagyonával ő lett Magyarország leggazdagabb embere.
A leggazdagabb magyarok listáját közlő Forbes magazin megjegyzi, hogy a vagyon gerincét adó tőzsdei cég, az Opus Global csoport turisztikai ágazatát érzékenyen érintette először a vírusválság, de aztán ez is megoldódott. Mégpedig azért, mert a szállodafelújításokat célzó, államilag finanszírozott Kisfaludy-program egyik nagy nyertese épp a Mészáros kötelékébe tartozó Hunguest Hotels lett a megítélt 17,7 milliárdos támogatással, így a járvány őket viselte meg a legkevésbé a magyar idegenforgalmi szektorban. Ráadásul Mészáros Lőrinc érintett a jelenleg zajló legnagyobb üzletekben is, melyekben az állam mind jelen van: Paks II., Budapest–Belgrád vasútvonal és az MKB–Takarékbank–Budapest Bank összeolvadása.
Forrás: www.telex.hu
https://telex.hu/belfold/2021/02/03/meszaros-lorinc-mintegy-70-milliarddal-lett-gazdagabb-2020-ban
Ki a stróman?
Stróman a neve a köznyelvben annak a személynek, aki más személy (a háttérember) nevében lép fel, mivel az utóbbi nem tud vagy nem kíván a nyilvánosság előtt szerepelni. Különösen nagy jelentősége van a strómannak gazdasági jogi ügyletekben, szerződéskötések során, amikor a stróman – szívességből vagy anyagi előnyért cserébe – a nevét adja a szóban forgó jogügylethez egy olyan harmadik fél érdekében, aki maga különböző jogi, erkölcsi vagy más okok miatt nem képes vagy nem kíván a saját nevében eljárni.
Közbeszerzések verseny nélkül
A közbeszerzések lényege az lenne, hogy sok jelentkező közül válasszák ki a legjobbat. A magyar vállalkozók azonban úgy gondolják, úgyis mindig a kormány kedvencei nyernek – például Mészáros Lőrinc –, így gyakran előfordul, hogy az előre kiszemelt győzteseken kívül senki nem indul el a versenyeken. Erre az áldatlan helyzetre már az Európai Unió is felfigyelt.
A közbeszerzési törvények szigorítására szólította fel Magyarországot az EU. Az Európai Bizottság szerint még az előtt szükség lenne a rendszerszintű csalások visszaszorítására, hogy az EU helyreállítási alapjából több milliárd euró válna elérhetővé a magyar kormány számára.
Az Európai Bizottság emellett konkrét változtatásokat akar Magyarország közbeszerzési törvényeiben – áll a január 26-i bizottsági dokumentumban, amely meghatározza az Orbán Viktor miniszterelnök kormányától megkövetelt konkrét jogi változásokat.
„A verseny a közbeszerzésekben nem elegendő a gyakorlatban” – áll a dokumentumban, amely az adatok átláthatóságának javítására és a közbeszerzési folyamat nyíltabbá és igazságosabbá tételére szólít fel.
Forrás: www.telex.hu
https://telex.hu/kulfold/2021/02/08/europai-unio-magyarorszag-kozbeszerzes-reform
Állami bank finanszírozza Rogán Antal új neje és családja több mint ezerhektáros földvásárlását
A miniszterelnöki kabinetfőnök új neje, Obrusánszki Barbara és annak szülei két további társukkal kevéssel az esküvő előtt, novemberben szerződtek 1022 hektár földbirtok adásvételéről. A vételár csaknem egészét a kormányzati irányítás alatt álló Budapest Bank 1,58 milliárdos hitele fedezi. A pénzintézet ősszel ráadásként 315 millió forint kölcsönt biztosított az Obrusánszki apuka friss céges érdekeltségének is.
Az üzlet pikantériája, hogy a vevők alig 83 millió forintot tudtak összeszedni a vételárhoz. A maradék összeget, azaz közel 1,6 milliárd forintot a Budapest Bank Zrt. finanszírozza a 2020 novemberére datált adásvételi szerződés szerint. A Budapest Bank emellett egy másik, tavaly októberi szerződés szerint további, összesen 315 millió forintos összegű kölcsönt biztosított az Obrusánszki Zsolt érdekeltségébe tartozó Ductus Kft.-nek. A kérdéses időszakban a Budapest Bank kormányzati irányítás alatt állt.
A vevők mindegyike „földműves”-ként van nyilvántartva, helyben bejelentett lakosként pedig elővásárlási joguk is van bizonyos területekre. Érdekesség, hogy a szerződésből kiolvashatóan mindhárom Obrusánszki néhány héttel a nagy biznisz előtt fedezte fel magában az agrárvonzalmat: augusztus 14-én vették fel őket a földműves-nyilvántartásba.
Több lap is észrevette, hogy az új feleség a csuklóján egy húszmillió forintos órát visel.
Forrás: www.atlatszo.hu, www.qubit.hu
Nemi szerepek és egyenlőtlenségek – online képzés a Közélet Iskolájában
Interaktív bevezető képzés a nemi egyenlőtlenségek okairól, történetéről és a változtatás lehetőségeiről.
Március 4., 6., 10. – online részvétellel.
Részletek és jelentkezés: www.kozeletiskolaja.hu
Háromszázezer nyugdíjas a szakadék szélén
Egy friss felmérés szerint az elmúlt 10 évben háromszorosára nőtt azoknak az időseknek a száma, akiknek súlyos gondot jelent a megélhetés, s naponta dönteniük kell: esznek, vagy kiváltják a gyógyszert, vagy rezsit fizetnek.
Egy friss felmérés szerint a 2,5 millió magyar nyugdíjasnak több mint a tíz százaléka, 300 ezer idős ember nyomorog, de legalábbis súlyos gondot jelent neki a megélhetés. Hiába kérik a nyugdíjasszervezetek, a kormány nem dob mentőövet a legszegényebb, alig több mint 28 500 forintos minimálnyugdíjból élőknek. Az előrejelzések szerint így egyre több idős ember csúszik a mélyszegénységbe.
Forrás: www.penzcentrum.hu, www.szakszervezetek.hu
Bukhatja 70 ezer ember a tajszámát
Több mint hetvenezer ember legalább fél éve nem fizette be az egészségügyi hozzájárulását, nekik egy új szabály miatt február közepén érvénytelenné válik a tajszámuk, így nem lesznek jogosultak az állami, ingyenes egészségügyi ellátásra.
A NAV a napokban küldte ki a negyedik felhívó levelét, amely az aktuális tartozás és a fizetési lehetőségek mellett azt is tartalmazta, milyen könnyítéseket lehet igénybe venni.
Forrás: www.hvg.hu
https://hvg.hu/gazdasag/20210203_tajszam_tajkartya_egeszsegugyi_ellatas_tb_torveny
Egyre nő a távolság szegény és gazdag között
A magyarok 20 százaléka nagyon szegény, 1 százalékuk viszont elképzelhetetlenül gazdag. A kormány tehetőseket támogató gazdaság- és adópolitikája csak erősíti ezt a folyamatot. Eközben a környező országokban éppen ellentétes a folyamat: a szegényeket igyekeznek felzárkóztatni – derült ki az Európai Unió jelentéséből.
A mellékelt ábrán kitűnően látszik, hogy miközben az uniós országok többségében és a volt szocialista országokban is inkább csökkennek a különbségek szegények és gazdagok között, nálunk nő, méghozzá ijesztő mértékben.
Miközben a magyarok 20 százaléka – csaknem 2 millió ember – határozottan csúszik a teljes elszegényedés felé, a kormány 10 éve nem emelte egyebek között a családi pótlékot, a munkanélküliek támogatására „kitalált” álláskeresési idő is évek óta változatlanul csak 3 hónap – a legrövidebb a régiós országok között –, egy évtizede ugyanannyi, 28 500 forint a nyugdíjminimum, és az átlagbérekkel is sereghajtók vagyunk.
A magyarok leggazdagabb 1 százalékának a jövedelme csaknem 35 százalékkal nőtt 10 év alatt, míg a legszegényebbeké csak 10 százalékkal.
Eközben a volt szocialista országokban ezzel teljesen ellentétes a trend, ott a legszegényebbek részesedése nőtt a legnagyobbat. Magyarországon kívül csak három ország van, ahol inkább nő a különbség a társadalmi rétegek között, de egyikben sem annyira, mint nálunk, ahol csaknem ötször nagyobb ütemben mélyül a szakadék, mint az utánunk következő országban.
Forrás: www.ec.europa.eu/hungary
https://ec.europa.eu/hungary/news/20200227_european_semester_hu
185. szám (V. évfolyam/5.) | 2021. február 2.
A miniszter asszony esete a hitelekkel
A szállóigévé vált mondás szerint nem elég tisztességesnek lenni, annak is kell látszani. Varga Judit igazságügyi miniszter ingatlanügyeiről kizárólag a tényeket közöljük, az értékelést az olvasóinkra bízzuk.
Varga Judit és férje 10 milliós családi otthonteremtési támogatást (csok) vett fel néhány éve egy balatonhenyei ház felépítésére. Mivel ilyen támogatás nyaralóhoz nem jár, a miniszter azt állította, komolyan úgy tervezték, hogy ide költöznek a három gyerekükkel. De közbejött valami, kinevezték őt előbb államtitkárnak, majd igazságügyi miniszternek, a férjét pedig 3 és fél milliós havi fizetéssel a Diákhitel Központ élére. Azt ígérte, ha mégsem költöznének Balatonhenyére, akkor majd visszafizetik a csokot.
Nemrégiben pedig a férjével fele-fele arányban vásároltak meg egy budapesti XII. kerületi társasház hat ingatlana közül ötöt. Négy lakás 32, 43, 141 és 49 négyzetméteres. Ez összesen 265 négyzetméter, plusz a 25 négyzetméteres garázs. Az ingatlanokon – a garázsokat kivéve – egy 192 milliós OTP-s „egyetemleges jelzálogjog” van. Vagyis Varga Judit és férje a nagyjából 200 milliós vételárból 8 millió forint foglalót fizetett ki önerőből, a fennmaradó 192 millió forintot pedig bankhitelből fedezték. Ennek egy részét azóta már törlesztették, méghozzá Varga Judit férje belvárosi ingatlanának eladásából, illetve a megtakarításuk felhasználásával. Ezt ajánlották fel ingatlanfedezetként.
Akik próbáltak már lakáshitelt felvenni, többen állítják, hogy ez azért nem szokott ilyen könnyen menni, pláne ilyen alacsony arányú önrésszel.
A miniszter indulatosan kikérte magának, hogy törvénytelenséggel vádolják.
Forrás: www.telex.hu
Csúcson a hazai korrupció
Hármas holtversenyben az Európai Unió legkorruptabb országa lett Magyarország Romániával és Bulgáriával együtt a Transparency International Korrupcióérzékelési Indexe (CPI) szerint.
A Transparency International Magyarország közleménye úgy fogalmaz, hogy miközben Magyarország világviszonylatban közepesen korrupt (180 országból a 69.), a pontszáma jelentősen elmarad a közvetlen régiós versenytársainknak tekinthető V4 csoport többi országától: Szlovákia 5, Csehország 10, míg Lengyelország 12 ponttal kapott jobb értékelést a 0-tól 100-ig terjedő skálán. Az EU országai közül nincs rosszabb pontszámú, mint Magyarország.
A közlemény szerint „a korrupciós helyzetet súlyosbítja idehaza, hogy a koronavírus-járvány kitörése óta a kormány keveset fordított szociális válságkezelésre, miközben a járványt számos esetben használta ürügyként a jogállami kulisszák lebontására, valamint a kormányközeli oligarchák kistafírozására”.
Forrás: www.portfolio.hu
A vendéglátósok nem lázadni, hanem megélni akarnak
Mivel az államtól alig kapnak támogatást, már nem bírják tovább az éttermek és a különböző szórakozóhelyek. A hétvégén Budapesten tüntetést szerveztek, a tulajdonosok pedig azzal fenyegetnek, ha kell, engedély nélkül is kinyitnak. Felháborítónak tartják, hogy a kormánypárti vállalkozók kezében lévő kaszinók háborítatlanul nyitva tarthatnak.
A szűkmarkú állami támogatás leginkább a vendéglátásból, turizmusból és a szórakoztató iparból élőket fenyegeti azzal, hogy csődbe mennek, és képtelenek eltartani családjaikat. Sokan közülük úgy vélik, hogy megfelelő egészségügyi szabályok betartása mellett óvatosan újra lehetne nyitni.
A vendéglátósok attól is tartanak, hogy a pénzügyi ellehetetlenítésük után majd potom pénzért felvásárolják az üzleteiket kormányközeli „vállalkozók”.
A kormány segítséget ugyan nem ígért, de azt kilátásba helyezte, hogy az önkényesen megnyitó üzleteket fél évre bezárják, és a tulajdonosok milliós büntetésre számíthatnak.
A szektor képviselői hangsúlyozzák, ők nem lázadni, hanem megélni akarnak. Párbeszédet szeretnének a kormányzattal.
A Publicus Intézet legfrissebb kutatása szerint a megkérdezettek 75 százaléka egyetért azzal, hogy megfelelő szigorítások mellett újra lehetne nyitni az éttermeket, elsősorban a teraszokat.
Forrás: www.nyomtassteis.hu
Szegény Orbán Viktor
Továbbra sincs egyetlen fillér megtakarítása sem Orbán Viktornak, de a lakáshiteléből 1,2 millió forintot törlesztett tavaly. Ez derült ki a miniszterelnök legfrissebb vagyonnyilatkozatából.
Tavaly fordult elő először olyan, hogy egy forintot sem írt be a miniszterelnök a vagyonnyilatkozatába – itt a mindenkori képviselői alapdíj hathavi összegét meghaladó megtakarításokat kell feltüntetni. A 2018-as évet még 1,39 millió forinttal zárta Orbán, 2017 végén pedig 993 ezer forint volt a bankszámláján. Idén már ennyi sem.
Nincs saját autója, mint ahogy egyetlen céghez sincs köze. A miniszterelnöki és képviselői díján kívül más juttatást vagy ajándékot idén se tüntetett fel vagyonnyilatkozatában.
Nem így Rogán Antal! A kabinetminiszter bevallása szerint most összesen 822 027 591 forint megtakarítása van. Rogán 48 éves, ez azt jelenti, hogy felnőtt élete minden egyes évében 27 millió 400 ezer, tehát átlagosan havi közel 2 millió 300 ezer forintot tudott félretenni.
Forrás: www.telex.hu, www.444.hu
https://telex.hu/belfold/2021/02/01/orban-viktor-vagyonnyilatkozat-megtakaritas
https://444.hu/2021/02/01/rogan-antal-felnott-elete-minden-honapjaban-sporolt-2-millio-forintot
Újra van tengeri kikötőnk
Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter 2019 júliusában jelentette be, hogy Magyarország 131 millió eurós projekt keretében tengeri kikötőt szeretne vásárolni az olaszországi Triesztben.
Tavaly december 17-én sikerült lezárni az ügyet, ekkor a tulajdonosi jogokkal rendelkező külügyi tárca 1,8 millióról 16,8 millió euróra (6,048 milliárd Ft) emelte az Adria Port Zrt. tőkéjét, amely céget erre a célra hozott létre a magyar állam. Magyarország 300 méter hosszú partszakasszal rendelkező 32 hektáros területet vásárolt, amelyet magyar vállalkozások használhatnak exporttevékenységükhöz.
Forrás: www.168ora.hu
https://168ora.hu/itthon/ujra-van-tengeri-kikotoje-magyarorszagnak-199349
Titkos találkozón döntötték el, kik kaphatnak egyedi turizmustámogatást
A balatoni vendéglátóhelyek közül Laposa Bence érdekeltségei kapták a legtöbb támogatást a Magyar Turisztikai Ügynökségtől, miközben ő ennek a szervezetnek a tanácsadója, és ő tett javaslatot a támogatottak névsorára is mint a Balaton Kör elnöke.
Tavaly augusztusban Laposa Bence, a badacsonyi borász találkozóra hívta azokat, akiket a Balatoni Kör elnökeként érdemesnek tartott a Magyar Turisztikai Ügynökség (MTÜ) általi támogatására, és szerepeltek az általa e célból leadott listán. A balatonfüredi Aura Hotelben tartott megbeszélésen az MTÜ diszkréciót kért a jelenlévőktől, így azok a Balatoni Kör-tagok, akik kimaradtak az állami pénzosztásból, nem is tudtak az összejövetelről.
A találkozón az MTÜ képviselői ismertették az egyedi támogatás részleteit, novemberben pedig a kiválasztottak kaptak egy levelet és egy kapcsolattartót a turisztikai ügynökségtől.
Ezután pár nap állt rendelkezésükre a pályázat beadására, majd hamarosan megkapták a támogatási okiratokat.
Csaknem 1,5 milliárd forint egyedi támogatást ítélt meg a Magyar Turisztikai Ügynökség a Balatoni Kör és a Stílusos Vidéki Éttermiség (SVÉT) negyven tagjának.
Információnk szerint a tagok egy részénél – érthetően leginkább azoknál, akik kimaradtak a pénzosztásból – az ütötte ki a biztosítékot, hogy Laposa állította össze a listát az MTÜ-nek, amelyen a támogatandó vállalkozások neve szerepelt, köztük az ő két érdekeltsége is, amelyek aztán épp a legnagyobb, 71,5 millió forintos támogatást nyerték el.
A balatoni gasztronómia és vendéglátás érdekvédelmét célul kitűző egyesületben az állami pénzek kiosztásának módja és átláthatatlansága akkora feszültséget okozott, hogy a napokban az elnök, Laposa Bence – akinek érdekeltségei tehát a legnagyobb összegű támogatásokat zsebelték be – és a teljes elnökség felajánlotta a lemondását.
Forrás: www.24.hu
https://24.hu/belfold/2021/01/27/mtu-egyedi-tamogatas-balatoni-kor-laposa-bence-guller-zoltan/
184. szám (V. évfolyam/4.) | 2021. január 26.
A vidékért is küzd Budapest
Bár az önkormányzatok kormány általi megszorításai az ország valamennyi, 25 ezer főnél népesebb települését érzékenyen érintik, a leglátványosabban a főváros vette fel a harcot a kormánnyal. Úgy tűnik, Karácsony Gergely főpolgármester Budapest lakosságával együtt szeretne nyomást gyakorolni Orbán Viktorra.
A napokban a főváros nagyszabású közterületi kampányba kezdett, amelynek célja, hogy felhívja a figyelmet a kormányzati elvonásoknak a lakosságot érintő káros hatásaira.
A kormány a koronavírus-járványt használta fel arra, hogy az ellenzéki városvezetőkről megpróbálja bebizonyítani: képtelenek fejlődést hozni a településeiknek. Ezért brutális pénzelvonásokba kezdett, azzal az ürüggyel, hogy mindenkinek ki kell vennie a részét a védekezésből, és ez alól az önkormányzatok sem bújhatnak ki. Az elvonások azonban olyan mértékűek, hogy azok már veszélyeztetik az önkormányzatok működését, az alapvető lakossági szolgáltatásokat is.
V. Naszályi Márta, az I. kerület polgármestere szerint rendben lenne, ha valóban az történne, amit a kormány mond, hogy „együtt sírunk, együtt nevetünk”, de inkább az van, hogy „mi sírunk, ők nevetnek”. Gémesi György, Gödöllő polgármestere nagyjából 100 milliárd forintra becsüli az elvonásokat. A legsúlyosabb ezek közül az iparűzési adó megfelezése.
A fővárosi kampány világossá akarja tenni, hogy a kormány nem az ellenzéki polgármestereket bünteti, hanem a településeken élőket, akik között természetesen sok fideszes szavazó is van.
Forrás: www.merce.hu
Egyre nehezebben bírják a korlátozásokat a vendéglátóhelyek
Fokozódik a feszültség a vendéglátóhelyek üzemeltetői és dolgozói körében. Az egyes becslések szerint 500 ezer embert foglalkoztató szektorban egyre többen érzik azt, hogy nem tudnak talpon maradni a korlátozások feloldásáig.
Az Orbán-kormány koronavírus-járvány elleni védekezése a második hullámban leginkább a vendéglátóhelyeket érintette, amelyek november 11-e óta teljesen zárva vannak. Sokaknak egyáltalán nincs bevételük, az éttermek pedig a házhoz szállításból próbálnak talpon maradni. Többen arra panaszkodnak, hogy még a novemberre esedékes bértámogatási összegek sem folytak be.
Nyugat-Európában és Lengyelországban erősödik a spontán engedetlenségi mozgalom, amely szeretné kikényszeríteni az újranyitást. Ma már hazánkban is egyre több híve van ennek a megoldásnak.
Azt követelik, hogy vagy adjanak hathatósabb anyagi támogatást, vagy – a biztonsági előírások maximális betartásával – enyhítsenek a szigorításokon.
Ujhelyi István, az Európai Parlament turisztikai bizottságának alelnöke, ismerve más európai országok gyakorlatát, azt javasolja a kormánynak, hogy mielőbb és érdemben egyeztessenek a szakmai szervezetekkel, járványügyi szakértőkkel, mert bizonyosan vannak olyan éttermek és vendéglátóhelyek, amelyek szigorú korlátozásokkal, az asztalok számának radikális csökkentésével, létszám-korláttal és emiatt érdemi bevételkieséssel, de vállalnák a nyitást.
Az operatív törzs azt közölte: csak akkor lehet fokozatosan enyhíteni a vendéglátóhelyekre vonatkozó jelenlegi korlátozásokat, ha megfelelő mennyiségű oltóanyag érkezik Magyarországra és az emberek széles körű oltását végre lehet hajtani.
Forrás: www.nyomtassteis.hu
Kipótolta az állam Mészáros Lőrinc szállodaláncának veszteséges foglalásait
A napokban 17,7 milliárd állami támogatást kapott a Mészáros Lőrinc érdekeltségébe tartozó Hunguest szállodalánc, miközben a koronavírus-járvány első hulláma alatt leépítette dolgozóinak közel a felét. Bár a második hullám alatt az elbocsátási tilalom betartása lenne a támogatás feltétele, Mészároséknak enélkül is járt a sokmilliárdos kormányzati segítség.
Forrás: www.merce.hu
Rogán Cecíliához a járvány alatt is dől az állami pénz
Rogán Antal, a miniszterelnök kabinetfőnökének volt felesége, Rogán Cecília vállalkozásainak lendületét nem törte meg a járvány sem. Fitneszrendezvényeket szervező cége tavaly is komoly támogatási összegeket kapott állami vállalatoktól.
A Fitbalance nevű rendezvények a járvány ellenére sem maradtak el, augusztusban és októberben is tarthatott ilyeneket Rogán Cecília cége, hiába volt már ekkor érvényben egy sor korlátozás a koronavírus miatt. A tömegrendezvényeket ráadásul két állami cég, a Szerencsejáték Zrt. és a Magyar Villamos Művek is támogatta. A lottósorsolásokat is szervező cég például 210 millió forintot adott.
Az állami cégek szponzorációit egyébként a Rogán Antal által felügyelt Nemzeti Kommunikációs Hivatal hagyja jóvá.
Forrás: www.444.hu
Csak öt megyében kerestek az átlag felett
A hivatalosan közöltnél 20 százalékkal alacsonyabb átlagkereseti adatokat mutatott ki egy friss elemzés. Egyszerű az oka: az összes dolgozó fizetését figyelembe vették, míg a statisztikai hivatal csak az 5 főnél többet foglalkoztató cégeket figyeli.
E szerint Budapesten havi nettó 260 ezer forint, a megyei jogú városokban 214 ezer forint volt a kereset, míg a többi városban 186 ezer forint, végül a községekben 161 ezer forint.
A Nyugat- és a Közép-dunántúli régióban kerestek átlag felett a munkavállalók, míg a Dél-Dunántúlon és az északkeleti megyékben jóval az átlag országos alatti a kereset. A megyék között a legmagasabb érték Pest és Győr-Moson-Sopron megyében volt.
A legalacsonyabb keresetek Nógrád, Borsod-Abaúj-Zemplén, Somogy (egyformán 172 ezer forint), Békés (170 ezer), illetve Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében (157 ezer forint) vannak.
Forrás: www.telex.hu
Még négy százalékkal sem nő a minimálbér
Csaknem egymillió munkavállalót érintenek azok bértárgyalások, amelyek január 25-én fejeződtek be. Az összeget keveslő Magyar Szakszervezeti Szövetség kivételével a munkáltatói és a munkavállalói szervezetek aláírták az idei legkisebb fizetésekről szóló megállapodást. Ezzel a jelenleg bruttó 161 ezer forintos minimálbér február 1-jétől 167 400 forintra, míg a bruttó 210 600 forintos garantált bérminimum összege 219 ezer forintra emelkedik. Mivel a legkisebb bérek nem 12, csak 11 hónapra vetítve növekednek 4 százalékkal, az emelés éves szinten csak 3,7 százalékkal magasabb fizetést eredményez.
Forrás: www.nepszava.hu
Hiteles információk a koronavírus-oltásról
Napról napra változik a helyzet, rengeteg a pletyka és tévinformáció az oltással kapcsolatban, ezért újságunkban hetente összegyűjtjük a legaktuálisabb és leghitelesebb információkat.
A védőoltás iránti igényt – a jelenlegi hivatalos álláspont szerint – a vakcinainfo.gov.hu internetes oldalon, regisztrációval lehet jelezni. A 60 éven felüliek levélben is kaptak regisztrációs nyomtatványt, azt is vissza lehet küldeni. Nem a regisztráción múlik, hogy ki mikor kapja meg az oltást, hanem azon, hogy melyik csoportba tartozik.
A Nemzeti Népegészségügyi Központ honlapján található tájékoztatóban január 25-én olvasható sorrend a következő:
I. Egészségügyi dolgozók
II. Szociális ellátásban dolgozók és szociális ellátásban részesülő személyek
III. A Covid–19-fertőzés szempontjából kockázati csoportba tartozó 60 évesnél idősebbek
IV. A rendvédelmi szervek azon dolgozói, akik munkájuk során közvetlen kapcsolatba kerülnek a lakossággal
V. 16–18–59 évesek, akiknél fennállnak a fokozott kockázatot jelentő alap/társbetegségek;
VI. Kritikus infrastruktúrában dolgozók
VII. Valamennyi 16–18–59 éves, akik a fenti kockázati csoportokba nem tartoznak
A védőoltást vállba adja be az orvos. A beoltott kap egy kártyát, amin rajta vannak az adatai és az oltás típusa, a gyártási száma, valamint az, hogy mikor kell mennie a következő oltásért (ez vakcinánként változó, 21–18 nap).
Melyek az engedélyezett vakcinák Magyarországon?
- Pfizer–BioNTech (amerikai, német), Moderna (amerikai). Ezekkel folyik az oltás jelenleg.
- Szputnyik V (orosz)
-
AstraZeneca (brit)
Választhatok majd oltóanyagot?
A kormány azt ígérte, hogy igen.
Ki kaphat oltást?
Ez az adott vakcinától függ. A Pfizer–BioNTech oltását 16 éves kor fölött bárki megkaphatja, ha nem tartozik olyan csoportba, aminek tagjai számára nem ajánlott az oltás.
Kik azok, akik nem kaphatják meg az oltást:
A terhes nők. Akik két-három hónapon belül gyerekvállalást terveznek. Akik lázasak. Akik a vakcina bármely összetevőjére allergiásak, illetve akik korábban súlyos allergiás reakciót mutattak más gyógyszerre vagy védőoltásra.
Forrás: www.nyomtassteis.hu
183. szám (V. évfolyam/3.) | 2021. január 19.
Mit tudhatunk a kínai vakcináról?
Bár a kínai és az orosz védőoltás (vakcina) már korábban is szóba került, de a napokban vált egyre biztosabbá, hogy a kínaiból akár egymillió adag is érkezhet már a napokban. Pedig felmérések szerint éppen ettől a vakcinától tart a legjobban a magyar lakosság.
Induljunk egy kicsit messzebbről. Egészen tavaly decemberig őrült verseny folyt a gyógyszergyárak között, hogy ki készül el először a védőoltással. Mivel ezt nem lehetett tudni, ezért az Európai Unió féltucatnyi gyártóval kötött megállapodást, kétszer annyi oltásra, mint amennyire az egész Unió összes lakosának szüksége lehet. A 27 tagország miniszterelnökei döntötték el, köztük Orbán Viktor is, hogy az Unió tárgyaljon valamennyi ország nevében. Ha ez nem így lett volna, akkor a kis országoknak semmi esélyük sem lett volna, hogy olcsón és gyorsan hozzájussanak a gyógyszerhez.
Senki nem gondolhatta komolyan, hogy a világ bármelyik gyára néhány hét alatt képes lenne több milliárd oltóanyagot előállítani, amennyire a Föld lakóinak szüksége lenne. Ez nyilván csak hónapok alatt lehetséges. Ezért méltánytalan és hamis, amikor azt mondja Orbán Viktor, hogy az Unió lassan hozza be az oltóanyagot.
Ezzel indokolja a magyar kormány, hogy a többi európai országhoz hasonlóan mi nem várunk, hanem a még teljesen bizonytalan hátterű kínai vakcinával is el akarunk kezdeni oltani.
Szögezzük le, elképzelhető, hogy a kínai vakcina is jó. De a probléma az, hogy ebben ma még nem lehetünk biztosak. Azt tudjuk, hogy korszerűtlenebb, mint a nyugati vakcinák. Legfőképp pedig még nem ért olyan szakaszba a gyógyszer kipróbálása, mint a nyugati szereké. Talán ezért is nem nyújtották be az Európai Unióhoz engedélyeztetésre. Ráadásul a kínaiak eddig csak 18 és 59 év közöttieket oltottak be vele, miközben Orbán Viktor épp a 60 év felettieknek akarja beadatni nálunk. A nyugati gyógyszerek árát tudjuk, a kínaiét – amelyet állítólag háromszor kell beadni, hogy hasson – nem árulja el a magyar kormány. Még a kínaiak szerint is csak 80 százalék körüli a hatásossága, míg a nyugatiaké 95 százalék. (Valószínűleg nem véletlen tehát, hogy Kína eddig 100 millió adag nyugati, Pfizer-vakcinát vásárolt magának.) A legfőbb gond, hogy nem tudunk pontos és hivatalos adatokat a kínai oltóanyagról. Lapunk megjelenésekor még vizsgálja a szert a magyar hatóság, de Orbán sürgeti őket.
Nehéz döntés előtt állnak azok az emberek, akik veszélyeztetettnek érzik magukat és szeretnének gyorsan védettek lenni. Mit tegyenek: adassák be a sok bizonytalansággal övezett kínai szert, vagy várjanak néhány hetet-hónapot, míg elegendő nyugati érkezik?
Félő, hogy a kínai vakcina körüli társadalmi vita is csak csökkenti az oltási hajlandóságot, ami eddig is elég alacsony volt.
Forrás: www.nyomtassteis.hu
Az 500 milliós pályázati pénzből 250-et kellett visszaadni a fideszes képviselőnek
Nagy Szilárd, Kengyel község egykori, Fidesz által támogatott független polgármestere egy interjúban mesélt arról, hogyan zsarolta meg a kistelepüléseket Boldog István, a térség fideszes képviselője.
Boldog István egyesével tárgyalt a polgármesterekkel arról, ki mire pályázzon, ki mit nyerhet meg. Nagynak azt mondta Boldog, hogy még egy 500 milliós kerékpárutat hozzá kell csapni a kengyeli pályázatokhoz, majd kiderült, hogy abból 250 millió forintot vissza kell osztani neki.
A volt polgármester arról is beszélt, hogy a következő szempontok alapján listázták a fideszesek a települések lakosait: legelkötelezettebbek, bizonytalanok, semlegesek és kommunisták. Azokat az összejöveteleket, ahol ezeket az ügyeket tárgyalták, az önkormányzatok pénzéből – vagyis közpénzből – finanszírozták.
Forrás: www.telex.hu, www.youtube.com
https://telex.hu/belfold/2021/01/07/boldog-istvan-vademeles-korrupcio-nagy-szilard
Közélet Iskolája − A jogaid nem védik meg magukat!
Ingyenes online képzés a Közélet Iskolájában, ahol az állampolgári jogokkal ismerkedünk meg, amelyek segítségével érvényt szerezhetsz érdekeidnek és formálhatod közösséged életét.
Február 26–27-én délután, online részvétellel.
Részletek és jelentkezés: www.kozeletiskolaja.hu
Megduplázták a pénzüket, akik maradtak a magánnyugdíjpénztárakban
Tíz éve zsarolta meg az állam a magánnyugdíj-pénztári tagokat, hogy lépjenek ki, mert különben elveszítik a pénzüket. Matolcsy György mai jegybankelnök akkor azt mondta: „A maradók akár a nyugdíjuk 70%-át is elveszíthetik.” Ennek azonban épp az ellenkezője történt.
A 2011 és 2020 között a magánnyugdíjpénztárat választók döntő többsége megduplázta a megtakarítását.
A magánnyugdíjnál maradók döntő többsége 85−112%-ot nyert, de a legrosszabbul járók is 27%-os hozamot zsebelhettek be.
A magánnyugdíjpénztárban alig 100 ezren maradtak, nagyjából hárommillióan pedig – a fenyegetések hatására − visszatértek az állami rendszerbe. A kormány akkor azt ígérte, hogy az emberek államosított megtakarítása egyéni nyugdíjszámlájukra kerül, ehelyett ebből az összegből közel kétezermilliárd forintot adósságcsökkentésre fordított, 500 milliárdot pedig a költségvetésbe fizetett be.
Forrás: www.telex.hu
https://telex.hu/gazdasag/2021/01/13/magannyugdij-gazdasag-penz-nyugdij
Lakásárakban az európai élmezőnyben
Kétes dicsőség, hogy 2010-hez képest csak Észtországban nőttek jobban a lakásárak az EU-ban, mint Magyarországon. 2015-höz viszonyítva pedig a magyar lakásár-növekedés magasan veri az egész uniós mezőnyt.
2020 harmadik negyedévét 2010-zel összevetve a bérleti díjak átlagosan 14,6 százalékkal nőttek, míg a lakásárak 26,8 százalékkal.
Ha a 2020 harmadik negyedévi árakat nem 2010-hez, hanem 2015-höz viszonyítjuk, akkor a növekedés Magyarországon volt a legnagyobb, méghozzá kiugróan: az árak 80 százalékkal nőttek, miközben az EU-átlag csak 28 százalék volt.
Ami a bérleti díjakat illeti, 2010-hez viszonyítva ebben az összehasonlításban is Észtország végzett az élen (136 százalékos növekedés). Magyarország a bérleti díjak növekedését tekintve nincs az élmezőnyben.
Forrás: www.hvg.hu
Negyvenmilliós tandíj Orbán fiának
Mennyire hihető, hogy alig két hónappal a katonai esküje után − amit egy hathetes kiképzést követően tett le − éppen a miniszterelnök fia volt a legalkalmasabb az egész magyar hadseregben arra, hogy egy olyan brit elit katonai akadémiára küldjék közpénzből, amelyet például királyi családok tagjai szoktak elvégezni?
A miniszterelnök fia, Orbán Gáspár először focista szeretett volna lenni, aztán egyházat alapított, majd egy váratlan fordulattal katonának állt.
A 28 éves Orbán Gáspár katonai pályafutása 2019-ben kezdődött, amikor egy hathetes alapkiképzésen vett részt a szolnoki MH 2. vitéz Bertalan Árpád Különleges Rendeltetésű Dandár kiképző századánál. Az év júniusában tette le az esküjét és vált szerződéses katonává. Alig két hónappal ez után máris megkezdhette tanulmányait a brit katonai elitiskolában.
A Sandhurst Royal Military Academy kilenc hónapos kurzusa negyvenmillió forintba kerülhet fejenként. A kormányfő fia két másik magyarral együtt 2019 szeptemberétől járt ide a Honvédelmi Minisztérium ösztöndíjasaként, vagyis az adófizetők pénzéből.
Az elmúlt évtizedekben ebbe az iskolába járt például Vilmos és Harry herceg, Henri luxemburgi nagyherceg, Alajos liechtensteini trónörökös, Hamad bahreini király, II. Abdullah jordán király, valamint Kuvait, Katar és az Egyesült Arab Emirátusok több jelentős vezetője is.
Forrás: www.telex.hu, www.varosikurir.hu
https://telex.hu/kulfold/2021/01/14/sandhurst-a-britek-informalis-kapcsolati-tokeje
https://varosikurir.hu/mi-a-kozos-orban-gasparban-vilmos-es-harry-hercegekben-nem-nem-a-kek-ver/
182. szám (V. évfolyam/2.) | 2021. január 12.
Sokkal több munkahelyet menthetett volna meg a kormány
Legfeljebb 3 hónapig és akkor is méltatlanul kevés összeggel segít a kormány azoknak, akik munka nélkül maradnak. Márpedig a járvány miatt az elmúlt hónapokban százezrek kerültek utcára. Kiderült, a kormány a csődbe ment cégek nagy részét megmenthette volna a gazdaságvédelmi alapból, mégsem tette.
Százezrek váltak munkanélkülivé néhány hónap alatt a Covid−19 vírus miatt Magyarországon – is –, mert a kormány sem a vállalkozásoknak, sem a munkavállalóknak nem nyújtott elegendő és hathatós segítséget. Míg más országokban – például Ausztriában – minden bajba jutott munkavállaló alanyi jogon megkapja a kormánytól a fizetése 70-80 százalékát, hogy túlélje a válságot, a magyarok legfeljebb 3 hónapos, úgynevezett álláskeresési minimális támogatást remélhetnek. Nem véletlenül követelik a szakszervezetek a megalázóan rövid támogatási idő 9 hónapra való meghosszabbítását és a munkanélküli-támogatási összeg megemelését.
Egy felmérésből most egyértelműen kiderült, hogy a járvány miatti károk enyhítésére létrehozott gazdaságvédelmi alapot másra használta a kormány, az abból fizetett kiadások jelentős részének semmi köze nem volt a valóságos gazdaságvédelemhez. Jutott pénz például a Budapest–Belgrád vasútvonalra, atlétikai gigastadion építésére és kormányközeli sportegyesületek sok százmilliós támogatására, csak éppen a dolgozó emberek megfelelő támogatására nem.
A legveszélyeztetettebb ágazatok közül kettő – a turizmus és a vendéglátás – a második hullámban kapott némi segítséget. A támogatásukra azonban méltatlanul kevés, havonta összesen mintegy 5 milliárd forint jut a központi költségvetésből. Ebből a szerencsések legfeljebb 50 százalékos bértámogatást kaphatnak a munkavállalóik után, ám ennyiből nem lehet megmenteni az ágazatban egykor kialakított munkahelyeket.
Forrás: www.444.hu
https://444.hu/2021/01/07/gki-sokkal-tobb-munkahelyet-is-meg-tudott-volna-vedeni-a-kormany-a-jarvany-alatt
Egymilliárd forint jutalmat kapott a Fradi ukrán edzője
Ukrán sajtóértesülés szerint a vezetőedző szerződésében ott van, hogy a csapata nemzetközi szerepléséből származó bevételek 20 százaléka őt illeti.
Ez az összeg egymilliárd forint körül van. Ez jól jellemzi a foci körüli viszonyokat. Az sem mellékes, hogy a Bajnokok Ligájában lejátszott hat mérkőzésből egy döntetlent ért el a Ferencváros, a másik 5 meccsen kikapott. Ezért járt most az ezermillió forint.
Forrás: www.hvg.hu
https://hvg.hu/sport/20210105_ferencvaros_foci_bl_szerhij_rebrov
Kétszer annyit költünk alkoholra, mint az uniós átlag
Az EU-ban a háztartások kiadásainak 1,6 százalékát költötték átlagosan italra, de Magyarországon ez az arány 2,9 százalék volt. Finnországgal és Horvátországgal holtversenyben a 6. helyen állunk.
Zacher Gábor toxikológus szerint ez az arány biztosan nőtt 2020-ban a több hónapos bezártság miatt. A szakember úgy látja, emelkedő tendenciát mutat azoknak a száma, akik nem érzik jól magukat a saját bőrükben. És innentől kezdve a különböző feszültségoldó, gondűző szerek – akár az alkohol, a gyógyszerek, esetenként az alkalmi kábítószer-használat – kerülhetnek előtérbe.
Forrás: www.nepszava.hu
Közélet Iskolája – A jogaid nem védik meg magukat!
Ingyenes online képzés a Közélet Iskolájában, ahol az állampolgári jogokkal ismerkedünk meg, amelyek segítségével érvényt szerezhetsz érdekeidnek és formálhatod közösséged életét.
Február 26–27-én délután, online részvétellel
Részletek és jelentkezés: www.kozeletiskolaja.hu
Közös kormányzásra készül az ellenzék
Hat pontban fogalmazták meg a közös kormányzás legfontosabb alapelveit az ellenzéki pártok – DK, Jobbik, LMP, Momentum, MSZP, Párbeszéd – vezetői. Korábban már megegyeztek abban, hogy közös listán, közös jelöltekkel, közös miniszterelnök-jelölttel indulnak a 2022-es választáson.
A közös programjuk a következő hat alapértékre épül majd:
Önmagával békében élő nemzet
Jakab Péter (Jobbik): „Megteremtjük a társadalmi békét, véget vetünk az elmúlt évtized gyűlölködésének, betemetjük a társadalmi árkokat, és újraegyesítjük a nemzetet. Mi nem hat párt, hanem 15 millió magyar kormánya leszünk.”
Demokratikus jogállam
Fekete-Győr András (Momentum): „Olyan új köztársaságot fogunk építeni, amiben a polgárok, vagyis mi ellenőrizzük kormányt, és nem fordítva. Véget fogunk vetni az oligarchák hatalmának, és leszámolunk a korrupcióval. Egyetlen bűn sem maradhat büntetlenül.”
A jövőbe tekintő kormányzás
Schmuck Erzsébet (LMP): „Célunk egy olyan környezettudatos társadalom felépítése, amely mind a gazdaságban, mind az egyéni életünkben számol a környezeti fenntarthatóság feltételeivel.” A demográfiai válság kezelését és a természeti értékek megvédését tűzték ki célul, és felszámolnák az illegális migrációt is.
Gondoskodó társadalom
Szabó Tímea (Párbeszéd): „Egy olyan társadalomért dolgozunk, amely nem hagyja magára az időseket, a betegeket, a szegénységben élőket.” Igazságos újraelosztási rendszert, tisztességes bért és nyugdíjat ígért a Párbeszéd társelnöke.
Igazságos társadalom
Kunhalmi Ágnes (MSZP) az oktatási rendszert, a tisztességes versenyt és a jó minőségű, mindenki számára hozzáférhető állami szolgáltatásokat emelte ki. „Be fogjuk vonni a felső tízezret és a nagyvállalatokat is a közteherviselésbe.”
Európai Magyarország
Gyurcsány Ferenc (DK): Sok vitánk van az Európai Unióval, és messze nem tökéletes, de „a történelmi választási lehetőségek közül Magyarország számára a legjobb, a legfontosabb”. Hazafias, európai kormányt szeretnénk – emelte ki a DK elnöke.
Forrás: www.telex.hu
https://telex.hu/belfold/2021/01/05/ellenzeki-egyuttmukodes-partok-bejelentese-2022-orszaggyulesi-valasztasok
Decemberig 54 ember fagyott meg
A Magyar Szociális Fórum jelentése szerint csak október eleje és december vége között 54 polgártársunk vesztette életét kihűlés miatt Magyarországon. Az áldozatok többsége fűtetlen lakásokban, illetve kórházba szállítás közben halt meg.
A kihűlés okozta halálozások területi megoszlása alapján elmondható, hogy az elhunytak többsége kistelepüléseken élt, közülük is sokan mélyszegénységben. A magányosan élő, idős emberek továbbra is a legveszélyeztetettebbek.
Pedig a nagy hidegek még csak most jönnek.
A Máltai Szeretetszolgálat kéri a lakosságot, hogy fokozottan ügyeljünk hajléktalan embertársainkra és az egyedül, rossz körülmények között élő idősekre.
Forrás: www.merce.hu
https://merce.hu/2021/01/10/54-ember-fagyott-meg-december-vegeig-es-most-jon-meg-csak-a-sziberiai-hideg/
Drágulni fog a kenyér
„Emelniük kell a liszt árát a malmoknak januárban, különben nem biztosítható a működésük” – mondta Lakatos Zoltán, a Hajdú Gabona Zrt. elnök-vezérigazgatója. Ez pedig maga után vonja a kenyér árának növekedését is.
A jelenlegi áremelkedés hátterében alapvetően a hazai és az európai búzatermés gondjai állnak: a súlyos aszály, majd a tavasz végi, nyár eleji esős periódus sem a termés mennyiségének, sem a minőségének nem tett jót.
Mivel hónapok óta drágul a kenyérgabona, a malmok 7-10 százalékos áremelésre kényszerülnek.
Míg a tervezett mértékű emelés a malomipar átadási áraiban nem több 6-7 forintnál kilogrammonként, addig az emberek a kenyér árában sokkal nagyobb mértékű drágulást fognak tapasztalni.
A magyar háztartások európai összehasonlításban sokat kénytelenek élelmiszerre költeni: ez a kiadásaik közel egyötödét teszi ki, míg az uniós átlag csak 13 százalék.
Az utóbbi időszakban több alkalommal is emelkedett a liszt ára, ezért az elmúlt két-két és fél év alatt már eddig 25 százalékkal drágult a kenyér.
Forrás: www.merce.hu
https://merce.hu/2021/01/11/emelkedik-a-liszt-ara-meg-dragabb-lesz-a-kenyer/
181. szám (V. évfolyam/1.) | 2021. január 5.
Hetvenszeres a különbség a nyugdíjemelésnél
Hiába reménykednek a kisnyugdíjasok, az egyre igazságtalanabb nyugdíjrendszer semmit nem változik. A néhány százalékos emelések az esetükben csak pár ezer forintot jelentenek, míg a tehetősebb nyugdíjasoknál az egyhavi növekedés is csaknem hatszorosa a szegények egész éves növekményének.
A Magyar Államkincstár adatai szerint 2020 januárjában az öregségi nyugdíjasok ellátásának átlaga 142 114 forint volt. Ez úgy jött ki, hogy 2020-ra a költségvetésben 2,8 százalékos inflációt terveztek be, és mivel a pénzromlás ennél nagyobb volt, a különbséget korrigálandó novemberben 1,2 százalékos, pótlólagos emeléssel toldották meg a nyugdíjakat. Így az átlagnyugdíj decemberre 143 819 forint lehetett. Januártól pedig következik megint az inflációkövető nyugdíjemelés, ezúttal 3 százalékos mértékű. Így egy átlagnyugdíjas 2021 januárjában 148 134 forintot kaphat.
A százalékban meghatározott nyugdíjemelés azoknak a kisnyugdíjasoknak jelenti a legkevesebbet, akik amúgy is csak tengődnek. És persze azoknak adja a legtöbb pluszt, akiknek semmi szükségük rá.
A minimálnyugdíj nem emelkedik januártól, hanem marad a 2008 óta változatlan, elképesztően alacsony 28 500 forinton. A már folyósított összegeknél azonban számoltunk az emeléssel, decemberre 342 forinttal, plusz januártól 865 forinttal, azaz összesen a minimálnyugdíjnak megfelelő összegű havi ellátás 1207 forinttal emelkedhet januárra éves szinten.
Ezzel szemben akik havi kétmilliós összegű nyugdíjat kapnak (jelenleg kilencen vannak ilyenek), azoknak decemberben csaknem egyhavi minimálnyugdíjnak megfelelő volt a pótlólagos emelésük, és januártól még több mint kéthavi minimálnyugdíjnyi összeget kapnak pluszban, összesen majdnem 85 ezer forintot. Tehát hetvenszeres eltérés van a nyugdíjemelésnél a legkisebb és a legnagyobb nyugdíjak között.
A minimálnyugdíjas a 2021-es nyugdíjemeléssel egy év alatt alig több mint tízezer forint pluszt kap, míg a legmagasabb nyugdíjon lévők több mint 700 ezer forinttal gazdagodnak.
Forrás: www.24.hu
Már minden ezredik magyar a koronavírus halálos áldozata
Amikor ön ezt az újságot olvassa, a koronavírus-járványban elhunytak száma már meghaladja a 10 000-et. Azzal sem vigasztalhatjuk magunkat, hogy minden országban ugyanez lenne a helyzet. Ugyanis még a környező országokban is jóval kevesebb halott van létszámarányosan, mint nálunk.
Január elsejével Magyarország nem csak az új évbe lépett be, de egyike lettünk annak a tizenegy országnak Európában, amelyben egymillió főre vetítve eléri az ezret a koronavírus miatt elhunytak száma.
Míg három hónappal ezelőtt, október elején alig nyolcszáz halott szerepelt nálunk a statisztikában, addig az év első napján közel tízezerre duzzadt ez a szám.
Egy olyan ország van Európában, Belgium, ahol meghaladta az 1500-at is a halottak száma egymillió lakosra vetítve. Magyarországon kívül csak az Egyesült Királyság, Spanyolország, Olaszország, Csehország, Szlovénia, Bosznia-Hercegovina, Montenegró, Észak-Macedónia és Bulgária olyan országok, ahol egymillió lakosonként ezernél többen haltak meg.
Vagyis a védekezésben jobban teljesített nálunk – Szlovénia kivételével – az összes szomszédunk: Szlovákia, Románia, Ausztria, Szerbia, Ukrajna, Horvátország.
Forrás: www.24.hu
https://24.hu/belfold/2021/01/02/koronavirus-magyarorszagon-halottak-szama-egymillio/
Havi 9 millióért focizik az NB III-ban a Felcsút légiósa
Nagyjából 25 ezer eurót keres havonta (9 millió forint – a minimálnyugdíj 316-szorosa) a felcsúti Puskás Akadémia labdarúgója, Liridon Latifi, akit még 2017-ben igazoltak az albán Skenderbeutól, 1 millió euróért (351 millió Ft). A játékos ráadásul csak a második számú tartalékcsapatba fér be, az NB III-ban.
Latifi érkezése óta mindössze 1041 percet játszott a magyar első osztályban. Legutóbb 2019 áprilisában, akkor a 88. percben állt be. Azóta 13 NB III-as mérkőzésen szerepelt, a nagycsapatnál még akkor sem került szóba a neve, amikor nyáron a csapatnál tomboló koronavírus miatt fiatalokkal voltak kénytelenek kiállni.
Forrás: www.hang.hu
https://hang.hu/sport/2021/01/02/havi-9-millioert-focizik-az-nb-iii-ban-a-felcsut-legiosa/
Egy fillér támogatást sem kap 140 ezer munkanélküli
Decemberben 290 700 álláskereső volt Magyarországon. Ez az előző év azonos időszakához képest jelentős növekedés, az elmúlt hónapokhoz viszonyítva azonban július óta csökkenés tapasztalható. Az álláskeresők 48,4%-a, 140,8 ezer fő semmilyen pénzbeli támogatást nem kapott decemberben. A tartósan, egy éven túl nyilvántartásban lévő álláskeresők számában 19%-os növekedést állapíthatunk meg.
Iskolai végzettség tekintetében a legfeljebb általános iskolát végzettek 114,4 ezres létszáma az álláskeresőkön belül 39,4%-ot jelentett a vizsgált hónapban. Középfokú iskolai végzettséggel 154,6 ezer fő (53,2%), felsőfokú végzettséggel 21,6 ezer fő (7,4%) rendelkezett.
Forrás: www.portfolio.hu
Tiltakoznak a tanárok, mert nem szerepelnek az oltási tervben
Közleményt adott ki a Pedagógusok Szakszervezete (PSZ), melyben azt írják, megdöbbenve fogadták a nyilvánosságra hozott oltási tervet, melyből nem derül ki, hogy az oktatásban foglalkoztatottak mely kategóriába tartoznak.
A PSZ álláspontja szerint a gyermekeken, tanulókon, szülőkön keresztül a társadalom széles csoportjaival érintkező oktatásban foglalkoztatottak számára az oltási terv III. kategóriájában kellene biztosítani az oltás lehetőségét. A III. kategóriában jelenleg a 60 évnél idősebbek vannak felsorolva.
Forrás: www.444.hu
Fontos tudni a koronavírus-oltásról
Pillanatnyilag a vírus legyőzésének egyetlen hatékony eszközét ismerjük − be kell oltani a lakosság legalább 60 százalékát. Fontos, hogy minél többet tudjunk a különböző vakcinákról, hogy felelősen dönthessünk.
Történelme során az emberiséget számos vírus tizedelte meg (pl. kanyaró, gyermekbénulás, sárgaláz, feketehimlő), melyek terjedését végül csak oltásokkal lehetett fékezni vagy teljesen megszüntetni.
Magyarországon és számos országban az amerikai−német Pfizer−BioNTech vakcinájával már meg is kezdődtek az oltások. Oroszországban orosz, Kínában pedig kínai fejlesztésű vakcinák használatát kezdték meg. Utóbbiakat még nem vizsgálta és engedélyezte sem a magyar, sem az Európai Unió egészségügyi hatósága, így ezeket nálunk még nem lehet alkalmazni.
Mi a különbség a hagyományos és az új vakcina között?
A legtöbb ma alkalmazott védőoltás esetén elölt vagy gyengített formában a teljes vírus vagy annak valamelyik fehérje-alkotóeleme kerül az oltásba, ezzel serkentve válaszra a szervezet immunrendszerét.
Az új típusú koronavírus ellen kifejlesztett vakcináknál a védekezéshez szükséges fehérje előállítását a szervezetre bízzák, és nem kívülről juttatják be az immunrendszert serkentő vírusfehérjét. Ezt úgy érik el, hogy a vírusfehérje előállításához szükséges genetikai információt juttatják a szervezetbe.
Átírja a génjeinket az mRNS-technológia?
Az mRNS módszer nem ír át semmit az örökítőanyagunkban, ez nem génbeültetés, és az is pontosan szabályozott, hogy meddig maradhat aktív a szervezetben. Ilyen technológiával dolgozik a Pfizer−BioNTech és a Moderna vakcinája.
A másik módszer, hogy az immunrendszer számára a vírusfehérje elkészítéséhez szükséges információt más, ártalmatlan vírusokba csomagolják. Az Oxford Egyetem és az AstraZeneca által közösen fejlesztett vakcina is ezen az elven működik.
Van-e chip az oltásban?
Nincs benne chip, se magzati sejtek, se higany, és egyáltalán semmi más nincs benne azon összetevőkön kívül, melyeket a gyártók mindig nyilvánosságra hoznak, az engedélyező szervek pedig szigorúan ellenőriznek.
Forrás: www.hu.euronews.com