Itt találja az egyes lapszámokban megjelent cikkek bővebb változatait és a felhasznált forrásokat
VI. évfolyam | V. évfolyam |IV. évfolyam | III. évfolyam / II. félév | III. évfolyam / I. félév | II évfolyam / II. félév | II. évfolyam / I. félév | I. évfolyam
180. szám (IV. évfolyam/52.) | 2020. december 29.
179. szám (IV. évfolyam/51.) | 2020. december 22.
178. szám (IV. évfolyam/50.) | 2020. december 15.
177. szám (IV. évfolyam/49.) | 2020. december 8.
176. szám (IV. évfolyam/48.) | 2020. december 1.
175. szám (IV. évfolyam/47.) | 2020. november 24.
174. szám (IV. évfolyam/46.) | 2020. november 17.
173. szám (IV. évfolyam/45.) | 2020. november 10.
172. szám (IV. évfolyam/44.) | 2020. november 3.
171. szám (IV. évfolyam/43.) | 2020. október 27.
170. szám (IV. évfolyam/42.) | 2020. október 20.
169. szám (IV. évfolyam/40-41.) | 2020. október 13.
168. szám (IV. évfolyam/39.) | 2020. október 6.
167. szám (IV. évfolyam/38.) | 2020. szeptember 29.
166. szám (IV. évfolyam/38.) | 2020. szeptember 22.
165. szám (IV. évfolyam/37.) | 2020. szeptember 16.
164. szám (IV. évfolyam/36.) | 2020. szeptember 9.
163. szám (IV. évfolyam/35.) | 2020. szeptember 1.
162. szám (IV. évfolyam/34.) | 2020. augusztus 25.
161. szám (IV. évfolyam/33.) | 2020. augusztus 18.
160. szám (IV. évfolyam/32.) | 2020. augusztus 11.
159. szám (IV. évfolyam/31.) | 2020. augusztus 4.
158. szám (IV. évfolyam/30.) | 2020. július 28.
157. szám (IV. évfolyam/29.) | 2020. július 21.
156. szám (IV. évfolyam/28.) | 2020. július 14.
155. szám (IV. évfolyam/27.) | 2020. július 7.
154. szám (IV. évfolyam/26.) | 2020. június 30.
153. szám (IV. évfolyam/25.) | 2020. június 23.
152. szám (IV. évfolyam/24.) | 2020. június 16.
151. szám (IV. évfolyam/23.) | 2020. június 9.
150. szám (IV. évfolyam/22.) | 2020. június 2.
149. szám (IV. évfolyam/21.) | 2020. május 26.
148. szám (IV. évfolyam/20.) | 2020. május 19.
147. szám (IV. évfolyam/19.) | 2020. május 12.
146. szám (IV. évfolyam/18.) | 2020. május 5.
145. szám (IV. évfolyam/17.) | 2020. április 28.
144. szám (IV. évfolyam/16.) | 2020. április 21.
143. szám (IV. évfolyam/15.) | 2020. április 15.
142. szám (IV. évfolyam/14.) | 2020. április 7.
141. szám (IV. évfolyam/13.) | 2020. március 31.
140. szám (IV. évfolyam/12.) | 2020. március 24.
139. szám (IV. évfolyam/11.) | 2020. március 17.
138. szám (IV. évfolyam/10.) | 2020. március 10.
137. szám (IV. évfolyam/9.) | 2020. március 3.
136. szám (IV. évfolyam/8.) | 2020. február 25.
135. szám (IV. évfolyam/7.) | 2020. február 18.
134. szám (IV. évfolyam/6.) | 2020. február 11.
133. szám (IV. évfolyam/5.) | 2020. február 4.
132. szám (IV. évfolyam/4.) | 2020. január 29.
131. szám (IV. évfolyam/3.) | 2020. január 22.
130. szám (IV. évfolyam/2.) | 2020. január 14.
129. szám (IV. évfolyam/1.) | 2020. január 7.
180. szám (IV. évfolyam/52.) | 2020. december 29.
Pénzelvonásokkal teszik tönkre az ellenzéki önkormányzatokat
Bosszút akar állni Orbán Viktor azokon a nagyvárosokon, amelyekben nem a Fidesz nyert a tavalyi önkormányzati választásokon. Egyre többféle címen vonják el a pénzt a településektől, miközben a kormánypárti településeket más csatornákon kárpótolják.
A koronavírus-járvány idején is egyértelművé vált, hogy a leghatékonyabban az önkormányzatok képesek segíteni a bajba jutott embereken. Ausztriában például éppen ezért rengeteg pluszforrást kaptak az ottani önkormányzatok.
Nálunk éppen az ellenkezője történt. Elvették a településektől a gépjárműadót, decemberben pedig arról döntött a kormány, hogy a kis és közepes vállalkozásoknak ezentúl csak az iparűzési adó felét kell befizetniük.
Karácsony Gergely főpolgármester így reagált a történtekre: „Orbán Viktor bejelentette a magyar önkormányzatiság kivégzését. Az iparűzési adó ugyanis harminc évig volt az önkormányzatok által végzett közszolgáltatások legfontosabb alapja. A megfelezése nem kezeli, hanem mélyíti a válságot. A vállalkozásoknak ez nem jelent érdemi segítséget, hiszen az adó mértéke meglehetősen alacsony, és egyébként is bevétel alapján kell fizetni: aki bajban van, eleve kevesebbet fizet. Ennek a miniszterelnöki bejelentésnek semmi köze a gazdasági válság kezeléséhez, ennek a cinikus hatalmi politizáláshoz van köze csak.” Orbán Viktor tisztességtelen eszközökkel, az önkormányzatok elszegényítésével igyekszik azt a látszatot kelteni, hogy az ellenzéki városvezetők tehetségtelenebbek, mint a fideszesek.
A kormány azt ígérte, hogy egyenként tárgyal majd a nagyobb településekkel, hogy melyiknek lenne szüksége segítségre. Az ellenzéki városvezetők rossz előérzetét erősítette, hogy december végén a kormány milliárdos összegeket utalt ki a Fidesz vezette városoknak működési költségekre, miközben e kategóriában egyetlen olyan város sem lelhető fel, amelyet ellenzéki városvezető irányít.
Forrás: www.nyomtassteis.hu
Magyarország a harmadik legszegényebb uniós tagállam
A háztartások életszínvonalát jól tükröző, egy főre jutó tényleges egyéni fogyasztásban már csak két országot előzünk meg: Horvátországot és Bulgáriát. Messze előttünk jár Románia, Csehország és Lengyelország is.
Miközben az M1-en és a Kossuth Rádióban reggeltől estig arról hallunk, hogy milyen fantasztikus teljesítményt nyújt Magyarország, hogy egész Európa minket csodál – a valóság sajnos egészen más, épp az ellenkezője.
Az Európai Statisztikai Hivatal legutóbbi jelentése szerint Magyarország a tényleges fogyasztásban 2019-ben az uniós átlag 67 százalékán állt, ami ugyan 1 százalékpontos javítás az előző évhez képest, de a háztartások életszínvonalát nézve hazánk így is a 3. legszegényebb ország az EU-ban, mert a többi ország elhúzott tőlünk.
Az uniós átlag 75 százaléka alatti kategóriában velünk együtt öt tagállam volt tavaly, Bulgária mellett Lettország, Szlovákia és Horvátország.
Érzékelhető növekedést mutattak ki Romániában, amely 2017-ben még az uniós átlag 70 százalékán, 2019-ben viszont már a 79 százalékán állt, 12 százalékponttal megelőzve minket.
Forrás: www.telex.hu
https://telex.hu/gazdasag/2020/12/15/magyarorszag
100 000 000 000 forintot adott a kormány egy magánalapítványnak
Százmilliárd forint olyan sok pénz, hogy abból a járvány idején a munkáját elveszítő 400 ezer ember fejenként 250 000 forintos segélyt kaphatott volna. Ehelyett egy olyan alapítványnak adták ezt az irdatlan összeget, amelyikről ön még nem is hallott.
A kormány 94,5 milliárd forintot csoportosít át a Mathias Corvinus Collegiumnak, derült ki a december 24-én kiadott Magyar Közlönyből. A Fidesz-közeli tehetséggondozó intézet vagyonát kezelő Tihanyi Alapítvány már néhány hónappal ezelőtt is óriási vagyonelemekhez jutott. 2020 áprilisában a Mol- és a Richter-részvények 10-10 százalékos részvénycsomagját kapták meg, úgy 300 milliárd forint értékben, plusz több nagy értékű ingatlant, köztük a pécsi tiszti kaszinót, illetve a révfülöpi kikötőt.
Fontos tudni, hogy egy esetleges kormányváltás után majd arra hivatkozhatnak, hogy a magánalapítványoknak juttatott pénz elvesztette közpénz jellegét. vagyis ahhoz az államnak már semmi köze. Ezt a fajta vagyonkimentési eljárást legutóbb egy alkotmánymódosításban rögzítették.
Forrás: www.telex.hu
https://telex.hu/belfold/2020/12/25/ujabb-100-milliardot-kap-az-mcc
A világ élvonalában vagyunk a koronavírusos halottak tekintetében
Tízezerhez közelít a Magyarországon járványban elhunytak száma. Ez önmagában is nagyon rossz szám, ám összehasonlítva más országok számaival, még lesújtóbb a helyzetünk.
A nemzetközi statisztikák alapján az egymillió főre jutó halálesetek 7 napos átlagát vettük figyelembe, hogy kiszűrjük az olyan napi kilengéseket, mint amikor például december 20-án Magyarország az első helyen szerepelt a világon a napi új halálesetek lakosságarányos listáján. De sajnos az átlagot nézve sem állunk valami jól. Decemberben 28-áig három olyan nap volt, amikor a 187 vizsgált ország közül nem szerepeltünk az első 5-ben, viszont 12 alkalommal voltunk benne az első háromban.
Súlyosbítja ezt a számot, hogy a Statisztikai Hivatal jelentése szerint sokkal több a halott, mint amit a koronavírus indokolna. Ha az ötéves átlaghoz hozzáadjuk a koronavírusban meghaltak számát, akkor még mindig rengeteg olyan haláleset van, aminek nem közlik az okát. A 47. héten például 582 fős többlet van az előző évekhez képest, ami a hivatalos jelentések alapján nem köthető a koronavírushoz. Ez vagy azt jelenti, hogy nem kerültek be ezek az elhunytak a koronavírusos statisztikába, vagy azt, hogy kórházakból hazaküldöttek közül sokkal többen haltak meg.
Forrás: www.telex.hu, www.444.hu
Orbán apja sokkal drágábban adja az építőanyagot, mint a versenytársak
A miniszterelnök édesapjának bányacége, a Dolomit Kft. lényegesen drágábban – esetenként 60-70 százalékkal magasabb áron – árulja a termékeit, mint a főbb versenytársai, mégis sokan épp tőle vásárolnak.
A cég rendszeres beszállítója nagy állami beruházásoknak is, tehát a piaci átlagnál drágábban kínált termékekért közpénzt is kap. A cég tavalyi bevételének közel 45 százaléka volt profit – derítette ki a Direkt36.
A lap kutatásainak kiindulópontja a Dolomit Kft. hivatalos árlistája volt. Ezt a listát az interneten nem publikálják, de a cég portájánál lévő szórólapállványra több példányt is kiraktak belőle. Ezekből vettek el egyet a lap munkatársai, amikor november elején Gántra utaztak, hogy személyesen kérdezzék idősebb Orbán Győzőt az állami megrendeléseiről. Mint ismert, a miniszterelnök édesapja ekkor így figyelmeztette a lap munkatársát: „Drága, ne próbálkozzon, mert fogy a türelmem, és goromba leszek.”
Forrás: www.24.hu
https://24.hu/fn/gazdasag/2020/12/16/orban-gyozo-ceg-arak/
Közös választási listán indul az ellenzék 2022-ben
Mind a hat párt közös listán indul, olyan jelöltet nem támogatnak, aki korrupciós bűncselekményben vett részt vagy összejátszott a Fidesszel.
Az ellenzéki pártelnökök idei utolsó egyeztetésén megszületett a döntés: mind a 106 körzetben közös jelöltekkel, közös miniszterelnök-jelölttel, közös programmal és immár közös listával indulnak. A közös miniszterelnök-jelöltet és a 106 egyéni jelöltet előválasztáson választhatják majd ki az emberek.
A pártelnökök a közélet megtisztítása és a jogállamiság helyreállítása mellett vállalták az ügynökakták nyilvánosságra hozatalát is.
A közleményt a Demokratikus Koalíció (DK), a Jobbik, az LMP, az MSZP, a Momentum és a Párbeszéd írta alá.
Forrás: www.hvg.hu
https://hvg.hu/itthon/20201220_Megszuletett_a_teljes_ellenzeki_osszefogas
Rekordot döntött az államtitkárok száma
Az Orbán-kormány 2010-ben még bürokráciacsökkentést ígért, ehhez képest még soha nem volt ennyi miniszter, államtitkár, miniszteri biztos, mint ma.
Míg 2010-ben 42 államtitkár és 54 helyettes államtitkár, most 78 államtitkár és 122 helyettes államtitkár dolgozik a kormányban.
A legtöbb kinevezés a Miniszterelnökségen történt, miniszteri biztosokkal együtt 41 állami vezető dolgozik a kancelláriának. Szoros versenyben, mindössze eggyel kevesebb fontos emberrel maradt le az Innovációs és Technológiai Minisztérium. Ráadásul Palkovics László tartja a helyettes államtitkárok országos rekordját is: 21 kinevezettel.
Nemcsak többen vannak, a jelentős illetményemelések miatt sokkal többe kerülnek nekünk. Három éve még havi 160 milliót tett ki a miniszterek, államtitkárok és helyettes államtitkárok illetménye, most már több mint kétszer annyi, 350 millió forintos a havi bértömegük.
Forrás: www.telex.hu
179. szám (IV. évfolyam/51.) | 2020. december 22.
Karácsonyi covid-19 különszám
Hogyan vigyázzunk szeretteinkre karácsonykor?
A karácsonyi ünnepek előtt az egész országot az foglalkoztatja, hogyan lehet úgy találkozni a rokonainkkal, hogy a minimálisra csökkenjen a fertőződés veszélye. Az alábbiakban a szakorvosok által összeállított Karácsonyi látogatási kisokosból közöljük a legfontosabb tudnivalókat.
Akiket szeretünk, azokra azzal tudunk a legjobban vigyázni, ha nem látogatjuk meg őket. Tudományosabban fogalmazva: ne járjunk össze olyanokkal, akik más vírusközösséghez tartoznak, még ha rokonok, családtagok is.
Hogyan találkozhatunk mégis a legbiztonságosabban a szeretteinkkel karácsonykor?
Ha találkozik is egymással a család, most lehetőleg ne legyen közös ünnepi étkezés. A karácsonyi közös vacsora helyett egy napközbeni közös séta a legajánlottabb megoldás.
Mire kell figyelni, ha mégis egy lakásban találkozik a nagyobb család?
A családi találkozó időtartalma legyen minél rövidebb, inkább csak egy formális látogatás.
Puszi, ölelgetés nincs! Tilos!
Maszk nélküli találkozó nincs, tilos! Még akkor se, ha saját otthonunkban vagyunk, de vendégek vannak nálunk.
A különböző vírusközösségből érkezők ne keveredjenek a leülésnél se, inkább tartsák a távolságot.
Mi van, ha egy asztalhoz ülünk?
A kertben, a teraszon vagy a legnagyobb szobában legyen az asztal. Az asztal legyen olyan méretű, hogy az egyik végén az egyik család, a másik végén a másik család üljön, és a két família – ha lehetséges – két-két széknyi távolságot tartson egymástól.
Közös tálból szedni tilos! A vendégek és a vendéglátók is külön-külön tálból szedjenek maguknak ételt! A svédasztalos étkezés tilos! Az étel körbekínálása tilos!
Egymás ételének megkóstolása tilos! A kisgyereket is csak a szülő (a saját vírusközösségének tagja) etesse.
Mire figyeljünk a vendégség után?
Miután elmentek a vendégek, tartsunk egy alapos szellőztetést. A poharakat, tányérokat gumikesztyűben fogjuk meg, és mosogassuk el, illetve tegyük be a mosogatógépbe. Ezt lehetőleg ne az idősek tegyék!
Forrás: www.telex.hu
Mit kell tudni a védőoltásról?
A koronavírus elleni vakcina felhasználása a lakosság tömeges oltására várhatóan 2021-ben kezdődhet. A védőoltás Magyarországon önkéntes és ingyenes lesz.
A kormány hivatalos oldala (www.vakcinainfo.gov.hu) szerint a védőoltások beadása oltási terv alapján történik majd a kijelölt oltópontokon. Az engedélyezett vakcina/vakcinák típusától is függ majd, hogy hány oltásból áll majd az oltási sorozat, illetve meddig tart a védettség.
Bár a magyar kormány az interneten és a nyugdíjasoknak kiküldött papíralapú kérdőíveken is végez igényfelmérést, fontos tudni, hogy az oltás sorrendjét nem a jelentkezés időpontja, hanem a védekezésben részt vevők elsőbbsége és a veszélyeztetettség mértéke határozza majd meg. Elsőbbséget fognak élvezni az egészségügyi dolgozók és az idősebb honfitársaink.
A járvány terjedését a lakosság tömeges oltásával lehet a legbiztonságosabban megfékezni.
Forrás: www.nyomtassteis.hu
Mire figyeljünk otthoni karantén esetén?
Ma már szinte az ország összes településén vannak megbetegedések. A koronavírusos fertőzés nem minden esetben igényel kórházi ellátást. Cikkünkben röviden összefoglaltuk, hogy mik a legfontosabb tudnivalók ilyen esetekben.
A leggyakoribb tünetek: a láz, a fáradtság és a száraz köhögés. Egyes betegeknél jelentkezhet izomfájdalom, orrdugulás, orrfolyás, torokfájás, hasmenés, légszomj. Ezek a tünetek általában enyhék, és fokozatosan jelentkeznek. Emellett az új koronavírus-fertőzés egyik jellegzetes tünete az íz- és a szaglásérzékelés zavara vagy elvesztése, amely sokszor az egyetlen tünet.
1. Védd az egészségeseket!
Vonulj házi karanténba, ne hagyd el a lakásodat. Ne várj a hatósági karanténra, hanem vedd a kezedbe a saját és környezeted sorsát. A Covid nagyon könnyen adódik át egyik emberről a másikra, ezért lehetőleg senkivel se találkozz.
2. Értesíts mindenkit!
A Covid a tünetek megjelenése előtt 48 órával már fertőző lehet. Értesíts mindenkit a fertőzésről, akikkel ebben az időben találkoztál.
3. Légy kapcsolatban az orvossal!
Amint típusos tüneteid jelentkeznek, azonnal lépj kapcsolatba a háziorvosoddal. El fog látni tanácsokkal, ő fogja majd intézni a hatósági tesztelésedet, és ő fogja igazolni a táppénzedet is. Ha hétvége vagy ünnepnap van, és kérdésed van, hívd fel bátran a háziorvosi ügyeletet.
4. Szigeteld el magad a lakáson belül is!
Ha nem egyedül laksz, akkor a lehetőségekhez mérten különülj el a többiektől. Akkor is, ha ők is Covid-pozitívak, akkor is, ha nem. A Covid otthon is tud fertőzni. Ha mindannyian betegek vagytok, akkor egymás állandó felülfertőzése súlyosbíthatja a tüneteket. Aludjatok külön, és napközben is legyetek külön légtérben, minél messzebb.
5. Gondoskodj a háziállatokról!
Ha kutyád van, szervezd meg, hogy valaki ellássa, amíg te házi karanténban vagy és nem tudod sétáltatni. Ha benti állatot tartasz, gondoskodj az ő ellátásukról is, legyen nekik is mindig elég enni- és innivalójuk.
6. Hívj orvost vagy mentőt, ha szükséges!
Ha ijesztő tüneteket észlelsz, akkor mindenképpen telefonálj orvosnak. Mikre kell különösen odafigyelni?
Légszomj, ha valaki úgy érzi, hiába vesz levegőt, az nem elég neki; tartós mellkasi fájdalom; kékes elszíneződés az ajkakon, száj körül, arcon; tudatzavar; gyengeség, ami miatt már az ágyból sem tudsz kikelni; hirtelen állapotromlás vagy bármilyen más, aggasztó, ijesztő tünet.
7. Gyógyszeres kezelés otthon
Csillapítsd a lázadat! Ha 38,0 °C fölé megy a lázad, vagy akár ha alacsonyabb is, de gyenge, fejfájós vagy tőle, vegyél be lázcsillapítót. Kínzó köhögés és torokfájás ellen is érdemes gyógyszert szedni.
8. Teszteltesd magad!
A háziorvos hivatalból küldeni fogja a mentőszolgálatot tesztelni, de sajnos akkora jelenleg a túlterhelés, hogy nem biztos, hogy idejében kijutnak hozzád. Ezért ha teheted, végeztess Covid-tesztet magánban. Olyan helyet keress, ahol orrból és torokból vett mintából végeznek PCR-tesztet, ez a legbiztosabb eljárás.
9. Vigyázz a lelki jóllétedre is!
A Covid nemcsak a testet, hanem a lelket is megviselheti. A betegség fenyegetése szorongással töltheti el az embert. Legyen napirended, reggelente öltözz fel ruhába, és tegyél-vegyél a lakásban, amennyit csak tudsz. Hívd fel mindennap a családtagjaidat és a barátaidat, beszélgess sokat. Tünetek esetén pihenj sokat, de amint bírsz, legyél ébren, amennyit csak lehet. Tornázz, mozogj bent a szobádban.
10. Tájékozódj hiteles forrásokból!
https://koronavirus.gov.hu
https://semmelweis.hu/koronavirus/
http://orvostanhallgato.com/
Forrás: www.nyomtassteis.hu
Milyen szabályok vonatkoznak arra, aki már átesett a koronavírus-betegségen?
Ki minősül koronavíruson átesettnek?
Az, aki hitelt érdemlően igazolja, hogy a megelőző 6 hónapon belül már megfertőződött és meggyógyult a koronavírus-fertőzésből, átesettnek minősül. A fertőzésen átesettek szervezete nagy valószínűséggel ellenanyagokat termel a vírus ellen, amely jelen tudásunk szerint hat hónapig (folyamatosan csökkenő) védettséget ad az újabb fertőződéssel szemben.
Hogyan lehet azt igazolni, hogy átesett valaki a koronavíruson?
Külföldről beutazás esetén magyar vagy angol nyelvű okirattal (pl. zárójelentés, egészségügyi szolgáltató vagy hatóság által kiállított más igazolás, teszteredmény) lehet igazolni, hogy a megelőző 6 hónapban már átesett a Covid-19 fertőzésen, minden más esetben a jogszabály nem jelöli meg kifejezetten, hogy ezt milyen dokumentummal lehet megtenni, így bármely olyan hivatalos irat, amiből kiderül, hogy az illető átesett a fertőzésen, elfogadható lehet.
Vonatkozik rám a maszkviselési és a többi védelmi szabály, miután már átestem?
A jogszabályok megkülönböztetés nélkül vonatkoznak mindenkire, a jogalkotó nem hozott külön szabályokat a már átesettekre. A maszkviselési, távolságtartási és az összes többi szabály ugyanúgy vonatkozik rájuk is, mint mindenki másra.
Kontaktszemélyként elkülöníthető az, aki átesett már a fertőzésen?
Az egészségügyi törvény értelmében a koronavírus-kontaktok járványügyi megfigyelés alá kerülnek. A járványügyi hatóság szakmai alapon mérlegel és dönt, hogy mekkora a kockázat arra, hogy az illető ismét lappangási szakaszban van. Az elkülönítés újbóli elrendelése a gyógyulást követő hatodik hónap felé közeledve egyre indokoltabb.
Forrás: www.tasz.hu
178. szám (IV. évfolyam/50.) | 2020. december 15.
Kérdőjelek a koronavírus-védőoltások körül
Bár a tömeges védőoltás (vakcina) lehetne a koronavírus-járvány megfékezésének legjobb eszköze, egyelőre a magyar társadalomban még nagy a bizalmatlanság. Ennek nyilván az is az oka, hogy túl sok az ellentmondásos információ.
„A vakcina tényleg itt van, kézzelfogható távolságban. De mindannyiunknak az az érdeke, hogy Magyarországon csak olyan vakcinával oltsanak, amelyikről 100 százalékosan bizonyított – és ezt a magyar hatóságok is megállapították –, hogy egyértelműen hatékony és biztonságos” – jelentette ki Rogán Antal, a miniszterelnök kabinetfőnöke.
Csakhogy eközben az Európai Unió azt hangoztatja, hogy a területén csak olyan oltást lehet beadni, amelyet az Unió egészségügyi hatósága is jóváhagyott, vagyis nem elég, ha a magyarok mondják jónak.
Sokan tartanak attól, hogy azért akarja Magyarország kikerülni az Európai Gyógyszerügynökséget, mert a kínai és orosz védőoltásokat is szeretnék használni. Az oroszok és a kínaiak pedig még nem nyújtották be vizsgálatra a saját oltásukat az Unióban.
A legfrissebb közvélemény-kutatások szerint (lásd az ábrát) a magyarok többsége általában bizalmatlan az oltással kapcsolatban, de leginkább a kínai és orosz vakcinát utasítják el.
Először az röppent fel a médiában az orosz vakcináról, hogy két hónapig nem szabad szeszes italt innia annak, aki megkapta, majd ezt enyhítették, hogy csak mérsékelni kell az alkoholfogyasztást.
Ellentmondásosan nyilatkoznak a magyar hatóságok arról is, hogy, akik be akarják oltatni magukat – nem lesz kötelező mindenkinek –, azok választhatnak-e, hogy melyik oltást kapják.
Keveset tudni arról is, hogy mi lesz Magyarország oltási stratégiája: hol, hogyan, mikor, mivel lehet majd oltatni; hány oltópont lesz kialakítva, hol, mekkora kapacitással; hány képzett szakemberre lesz szükség, hány van most, ha kell még, honnan pótolják őket; hol fogják tárolni a vakcinát; adottak-e az ehhez szükséges technikai feltételek?
Ez a titkolózás másutt nem szokás, Romániában például ezekről a kérdésekről teljes részletességgel tájékoztatták a közvéleményt.
Forrás: www.nyomtassteis.hu
400 ezer munkanélküli volt az első hullám után
December második hetében megjelentek a júniusi részletes munkaerőpiaci adatok: a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) adatai szerint a koronavírus-járvány első hullámának végén, júniusban, 400 ezer magyar vallotta magát munkanélkülinek.
Eddig úgy tudtuk, hogy a hivatalos adatok szerint júniusban 215 ezer munkanélküli volt. A különbség főleg abból adódott, hogy a járvány időszakában a KSH az állásvesztőket nem a munkanélküliek táborába sorolja, hanem az úgynevezett inaktívak közé, így nem is jelennek meg a munkanélküliek között. Ők a korlátozó intézkedések miatt nehézkesen tudnak állást keresni, és egyáltalán nem biztos, hogy egyből munkába tudnak állni. Tehát a hivatalos munkanélküliségi adatok egyáltalán nem tükrözik a gazdaság és a munkaerőpiac állapotát.
A KSH havi gyorstájékoztatója szerint októberben hivatalosan 200 ezer munkanélküli volt, ők azok, akik megfelelnek a „munkanélküliség kritériumainak”. Azt még nem árulták el, hányan vallották magukat munkanélkülinek.
Forrás: www.444.hu
https://444.hu/2020/12/08/ksh-400-ezer-munkanelkuli-volt-az-elso-hullam-utan
Félmillió szavazót vesztett a Fidesz
A Fideszt augusztusban még a választókorú népesség 36 százaléka támogatta, most 30 százalékos a támogatottságuk – derül ki a Závecz Research decemberi közvélemény-kutatásából.
Különösen jelentős a Fidesz–KDNP visszaesése a diplomások körében, ahol 46-ról 27 százalékra csökkent a támogatóik aránya. Budapesten és a megyeszékhelyeken is sokat veszítettek augusztus óta, előbbi csoportban 34-ről, utóbbiban 36-ról csökkent 23 százalékra a szavazótáboruk mérete. A fiatalok, a 30 év alattiak körében is meggyengült a kormánypárt pozíciója, itt a korábbi 33 helyett most 22 százalékos a támogatottságuk. A kormánypárt vesztesége ezen időszak alatt félmillió választó.
A hat együttműködő ellenzéki párt összeadott támogatottsága maradt a múlt havi, 34 százalék körüli szinten. A pártnélküliek aránya 32 százalék.
Forrás: www.telex.hu
Miért harcolt Orbán Viktor az Unió ellen?
Sokan megdöbbennének, ha tényleg megtudnák, hogy miért is került szembe a magyar miniszterelnök az Európai Unió 25 országával. Bár a Fidesz által uralt televíziók, rádiók és újságok Orbán Viktor nagy győzelméről beszélnek, a helyzet egy „kicsit” bonyolultabb.
Az Európai Unió megelégelte, hogy Orbán Viktor hosszú évek óta csak támadja őket, de a pénzüket elfogadja, miközben Magyarországon korlátlan egyeduralmat épít ki, jelentősen csorbítva a demokráciát. Ezért úgy döntöttek, hogy megállítják őt.
Határozat született arról, hogy 2021. január elsejétől amelyik állam megsérti a jogállami elveket, vagyis a demokráciát, annak esetében felfüggesztik az uniós pénzügyi támogatások folyósítását.
A jogállamiság fogalmába tartozik a bíróságok függetlensége, a szabad sajtó, a tisztességes tájékoztatás, a civil szervezetek munkájának biztosítása, a közpénzek elköltésének szigorú ellenőrzése. Vagyis csupa olyan feltétel, amitől jobb egy országban élni.
Igazából az uniós pénzek elköltésének ellenőrzésétől fél a legjobban Orbán Viktor, hiszen a rendszere arra épül, hogy a családja, a rokonai, a barátai, az általa kiválasztott vállalkozók nyerhetik el ellenőrizetlenül az Unióból érkező milliárdokat.
Ezért fenyegetőzött azzal, hogy inkább megbénítja a vétójával az egész Uniót, de a jogállamiság helyzete nem lehet feltétele a támogatásoknak. Az EU-ban a költségvetést egyhangúan kell megszavazni, és azt a hatalmas kölcsönt is, amit kedvező feltételekkel vett fel az Unió, hogy segítsen kilábalni a járvány során meggyengült európai gazdaságoknak.
Bár az Unió egyetlen betűt sem változtatott az eredeti határozatán, annyit megengedett Orbánnak, hogy az EU bíróságához fordulhat, hogy ők véleményezzék a vitatott határozatot. Annyit nyert ezzel a magyar miniszterelnök, hogy ha sürgősséggel tárgyalják az ügyet, akkor néhány hónappal később indulhatnak el az eljárások a kormány ellen a demokratikus értékek megsértése miatt.
Forrás: www.nyomtassteis.hu
Kiket érint a hitelmoratórium?
2021. január 1-től fél évvel meghosszabbodik a hitelmoratórium, a banki törlesztések ideiglenes halasztása. Ez azonban csak az adósoknak kevesebb mint a felét érinti. A pénzintézetek közül többen nyomatékosították: a jelenlegi moratórium 2020. december 31-én lezárul, a 2021-es már egy új fejezet, amibe csak igazolással lehet belépni.
A meghosszabbított hitelmoratórium nem terjed ki automatikusan minden hiteladósra, hanem csak a lakosság legveszélyeztetettebb csoportjait érinti.
Ennek megfelelően a nyugdíjasok, a munkanélküliek, a közfoglalkoztatottak és a gyermeket nevelő családok számára hosszabbodik meg automatikusan.
Az eddigi felmérések szerint 1,6 millió adósból 752 ezret érint a hosszabbítás.
Az érintett adósok törlesztőrészlete a meghosszabbított szüneteltetési időszakot követően sem emelkedhet. A fizetési moratórium alatt felhalmozott kamatot pedig továbbra is a hátralévő futamidő alatt egyenlő részletekben szükséges megfizetniük.
Fontos tisztában lenni azzal, hogy a törlesztés szüneteltetése nem jelent sem tartozáselengedést, sem kamatelengedést. Az összegyűlt kamattartozást a bankok nem adhatják hozzá a tőketartozáshoz, és erre kamatot a futamidő alatt nem számíthatnak fel (kamatos kamat tilalma).
Annak érdekében, hogy az adós törlesztőrészlete ne haladja meg a fizetési moratóriumot megelőző részletek nagyságát, a bankok meghosszabbítják a kölcsön futamidejét.
2021. június 30-ig nem mondhatók fel sem a vállalati, sem a lakossági adósok hitelszerződései.
Akire nem vonatkozik a moratórium, de mégis nehézségei vannak, azonnal jelezze a bankjának. Addig is, fizetési szándékát jelezve, törlesszen annyit, amennyit tud. Így kevésbé halmozódik fel az elmaradás, és a bank is nyitottabb a hitel esetleges átütemezésére.
(További információk: https://www.azenpenzem.hu/cikkek/jovore-se-torlesztene-ezt-kell-tennie/7312/)
Forrás: www.nyomtassteis.hu
177. szám (IV. évfolyam/49.) | 2020. december 8.
Ereszcsatornán menekült egy melegorgiáról, droggal a hátizsákjában, a fideszes EP-képviselő
Ha ön csak a M1 TV híradóját nézi, akkor vagy nem hallott erről, vagy másképpen. Pedig a keresztény és konzervatív értékeket hirdető, a hagyományos családmodell mellett kiálló Fidesz−KDNP egyik meghatározó alakja, Szájer József keveredett egy példátlan botrányba Brüsszelben.
Magyarország tekintélyét is súlyosan rombolta, hogy az Európai Unió Fidesz−KDNP képviselőcsoportjának vezetője, Szájer József, a rendőrség elől menekülve az ablakon át igyekezett távozni annak a melegorgiának a helyszínéről, ahol 24 másik férfi társaságában szórakozott. A hatóságok véres kézzel, hátizsákjában kábítószerrel fogták el. Elszámoltatásakor azt mondta: valaki belecsempészhette a drogot a táskájába.
Brüsszelben, ugyanúgy, mint nálunk, szigorú kijárási korlátozások vannak érvényben.
Szájer József nem akárki. A Fidesz alapító tagja, Orbán Viktor bizalmasa, és nem mellesleg annak az alaptörvénynek az egyik szerzője, amelyik keresztény és konzervatív értékeket hirdet, és kirekesztő a melegekkel szemben is.
Az elemi erejű felháborodás Magyarországon és Európában éppen azért van, mert Szájer életmódja iszonyatosan ellentétben van azzal, amit a Fidesz hirdet és amit más emberektől elvár. A társadalom úgy érzi, hogy a fideszes elit törvényekfelettinek érzi magát.
Szájer József lemondott képviselői mandátumáról – december 31-ei hatállyal −, de nagyjából 40 millió forintos végkielégítéssel jöhet haza Brüsszelből.
Forrás: www.nyomtassteis.hu
Európa nem vár Magyarországra
„Ha nem jutunk megállapodásra ma vagy holnap, akkor át kell állnunk a B tervre” – fogalmazott egy uniós diplomata még a hét elején. Ennek értelmében a 750 milliárd eurós helyreállítási alapot az Európai Unió 25 tagállama között osztanák el, Magyarország és Lengyelország kihagyásával.
„Az európai uniós költségvetéssel és helyreállítási alappal összefüggésben kilátásba helyezett vétó ügyében Magyarország és Lengyelország kormánya megerősítette, hogy kitartanak egymás mellett” – jelentette ki Szijjártó Péter külügyminiszter. Vagyis fenntartják a vétót, ami miatt sok rászoruló ország csak késve jutna hozzá az uniós pénzekhez.
Orbán Viktor még korábban kijelentette, hogy Magyarországnak nincs szüksége az Unió pénzére, fel tudunk venni kölcsönöket is. Igaz, az Uniótól kapott kölcsön sokszoros kamatával – de sebaj, úgysem neki kell visszafizetnie, hanem nekünk.
Eközben Karácsony Gergely, Budapest főpolgármestere, valamint Rafał Trzaskowski varsói főpolgármester az Európai Bizottság elnökétől kéri, hogy városaik akkor is kapjanak uniós pénzeket, ha Magyarországot és Lengyelországot a vétójuk miatt végül kizárják a helyreállítási alapból.
Orbán Viktor azt sugallja, hogy a „migránsok” miatt van baja Európának velünk. De ez nem igaz. A korrupció nem megfelelő üldözése, a sajtószabadság és a bírói függetlenség, vagyis a jogállamiság hazai állapota miatt aggódnak az Unióban.
Ezzel kapcsolatban tiltakozó aláírásgyűjtés is indult, amihez itt lehet csatlakozni:
https://terjed.ahang.hu/campaigns/tamogasdajogallamot
Forrás: www.telex.hu
Harmadannyiért építettek járványkórházat Lengyelországban, mint nálunk
Lengyelországban 700 millió forintnak megfelelő złotyért építettek 65 fős mobil járványkórházat, 12 intenzív ággyal. Magyarországon 5 milliárdért 160 fős konténerkórházat, szintén 12 intenzív ággyal. A mi kiskunhalasi kórházunk 5 milliárdba került, a lengyel Boluslawiec járványkórháza 700 millióba.
Ha az ágyszámmal arányosan számolunk, a mi kórházunknak 1,7 milliárdba kellett volna kerülnie. Tehát: 3,3 milliárdot keresett valaki a nyomorunkon. Igaz, a mi kórházunkat gyönyörű, többszörös, magas, szögesdróttal megerősített kerítés veszi körül.
Forrás: facebook/HadházyÁkos
Sportra jutott, a kórházakra nem
Miközben százezrek kerülnek egyre nehezebb anyagi helyzetbe a járvány idején, az egészségügy a teljesítőképessége határán, a kormány a gazdaságvédelmi alapból a legtöbbet sportcélokra költötte.
A koronavírus-járvány hazai, márciusi megjelenésétől, pontosabban a veszélyhelyzet első, 2020. március 20-i átcsoportosításától kezdve mostanáig 140,2 milliárd forintot csoportosítottak át a sport területére. Tehát napi (!) 541 millió forintot.
A járvány első hulláma idején 48,2, a nyári időszakban, a korlátozások feloldása után augusztus 27-ig 44,2, a második hullám kezdete óta pedig 47,7 milliárd pluszforintot biztosított a kormány. A legtöbb pénzt a különféle létesítményfejlesztések, illetve azok előkészítése vitte el március óta. Összesen 104,2 milliárd forintot. Kapott pénzt a többi közt a Bozsik stadion, a veszprémi uszoda, a tatabányai multifunkcionális sportcsarnok is. A versenysportra és az olimpiai felkészülésre, 9,3 milliárd forint, a sportakadémiákra 11,8 milliárd forint jutott.
De az egyházak sem panaszkodhatnak: összesen 103,2 milliárd forint ment az egyházakhoz március óta.
Az egészségügyre viszont alig jutott pluszforrás. A kormányhatározatokban az összesítés szerint mindössze 50,7 milliárd forint átcsatornázása történt az egészségügy irányába, vagyis majdnem a harmada annak, amit a sport területére irányított a kormány, és fele az egyházi pluszpénzeknek.
Forrás: www.mfor.hu
https://mfor.hu/cikkek/makro/allami-penzpumpa-a-valsag-idejen-140-milliard-forint-ment-sportra.html
Így hallgathatja a Klubrádiót a neten
Magyarország egyetlen nagy hallgatottságú és független közéleti rádiója a Klubrádió. Eddig is csak Budapesten és környékén lehetett fogni, de most arra készül a médiahatóság, hogy elveszi a kritikus hangvételű csatorna frekvenciáját. A rádiót jelenleg is hallgathatjuk az interneten, itt: https://klubradio.hu
A fenyegetettség miatt fontos, hogy minél többen megtanulják, hogyan rádiózhatunk még másképpen is. Erről itt olvashat bővebben: https://www.klubradio.hu/atallas
Csak feltételekkel kapják meg a megfertőződött tanárok a teljes táppénzt
A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szerint azért volt csak 70 százalékos a pedagógusok részvétele az ingyenes teszteléseken, mert sokan attól tartottak, ha kiderül, hogy fertőzöttek, akkor a betegség idejére nem kapnak 100 százalékos táppénzt.
Az Emberi Erőforrások Minisztériumánál azt mondták, hogy a teljes összeget két részletben kapják meg a tanárok, először a 60%-os táppénzt, a maradék 40%-ot pedig akkor, ha a foglalkozási megbetegedéssel kapcsolatos eljárást az érintett hatóságok befejezték.
A tanároknak kétségeik vannak afelől, hogyan lehet megállapítani, ki hol fertőződött meg.
Forrás: www.444.hu
https://444.hu/2020/12/06/jar-a-pedagogusoknak-a-100-szazalekos-tappenz
Mit tegyünk a biztonságos karácsonyért?
A borzalmasan magas halálozási számok és a több százezer fertőzött nem tette lehetővé, hogy változtassanak a jelenlegi korlátozó szabályokon. Így mindenkinek saját felelőssége lesz, hogy vigyázzon a szeretteire a karácsonyi ünnepek idején.
Továbbra is érvényben marad a kijárási tilalom este 8-tól reggel 5-ig. Családi összejövetelen, magánrendezvényen pedig legfeljebb 10 fő vehet részt.
Magyarországon egyelőre úgynevezett ajánlott magatartási szabályokban rögzítették, mi lenne az elvárt családi összejöveteleken.
Ezek a jelenlegi ajánlások:
-
Az összejövetel előtt alaposan szellőztessünk ki és a gyakran használt felületeket, illemhelyeket fertőtlenítsük le.
-
Lehetőleg szabadban tartsuk az összejövetelt.
-
Ha zárt térben tartjuk, szellőztessünk gyakran.
-
Megérkezéskor alapos szappanos kézmosás vagy fertőtlenítés javasolt.
-
Tartsuk be a köhögési etikett szabályait.
-
Étkezés során az egy háztartásban élők üljenek egy asztalnál vagy egyenek egy időpontban.
-
Tartsuk a 1,5 méter távolságot.
-
Étkezés előtt se feledkezzünk meg a kézmosásról vagy fertőtlenítésről.
Alapvetően azonban a hazai szakemberek továbbra is azt javasolják, inkább hagyjuk ki a karácsonyi összejöveteleket, vagy online kapcsolódjunk más háztartásban élő családtagjainkkal.
Forrás: www.hazpatika.com
176. szám (IV. évfolyam/48.) | 2020. december 1.
Magyarországnak szüksége van az európai uniós támogatásokra
Majdnem minden második magyar arról számol be az Európai Parlament reprezentatív felmérésében részt vevők közül, hogy a járvány miatt csökken a bevétele – ezzel listavezetők vagyunk az EU-ban. Jó tudni azt is, Orbán Viktor úgy hadakozik az Unióval, hogy a magyarok több mint 80 százaléka újra belépne EU-ba, ha most kellene erről szavazni.
Szeptember végén és október elején végzett az EU valamennyi tagállamában egy felmérést az Európai Parlament, amelyből többek között az derül ki, hogy az európaiak 77 és a magyarok 72 százaléka ért egyet azzal, hogy az uniós források felhasználását össze kell kötni a jogállamisági feltételek betartásával.
Pedig éppen ez az, ami miatt a magyar és a lengyel kormány jelenleg blokkolja az uniós költségvetést. Mindezt azért fontos hangsúlyozni, mert egy további kérdéssorból az derül ki, hogy az EU-ban leginkább a magyarok aggódnak saját pénzügyi helyzetük miatt, és itt aggódnak a legtöbben azért, hogy teljes gazdasági csődbe kerülnek a járvány miatt. A különböző uniós források, amelyekről az Orbán-kormány akár kész lemondani is, éppen a válság miatt nehéz helyzetbe kerül munkavállalók, vállalkozások megsegítésére szolgálnának.
A magyarok 44 százaléka mondja azt, hogy a járvány hatásai miatt bevételkiesést szenvedtek el, ez a legmagasabb arány az EU-ban, megelőzve a spanyolokat (42), a ciprusiakat (41) és a görögöket (40).
Ugyancsak a magyarok körében mondták a legtöbben azt, hogy személyes csőd, fizetésképtelenség fenyegeti őket, a válaszadók 6 százaléka volt ezen az állásponton. Összességében a magyar válaszadók 74 százalékát vagy már érintette, vagy valószínűleg érinteni fogja a jövedelmét a járvány. Bulgáriával együtt nálunk a legmagasabb (15 százalék) azoknak az aránya, akik emiatt nem tudnak megfelelő, minőségi élelmiszert vásárolni.
Miközben Orbán Viktor a nagy nyilvánosság előtt az Unió ellen harcol, éppen ezen a héten érkezik meg Magyarországra 72,5 milliárd forint, amit az EU a mi kérésünkre kibocsátott kötvényekből biztosít. Ez a pénz is a munkahelyvédelmet kellene, hogy szolgálja.
Még a nyáron készített az Európai Unió egy felmérést valamennyi tagország körében. Azt a kérdést tették fel, hogy „Egy népszavazáson támogatná-e országa újbóli csatlakozását az Európai Unióhoz?” Erre a magyarok 80 százaléka igennel válaszolt.
Forrás: www.hvg.hu
https://hvg.hu/gazdasag/20201120_Europaban_gazdasagilag_a_magyarokat_sujtja_leginkabb_a_jarvany
Munkanélküliség: játék a számokkal
Kevesebben dolgoztak októberben, a Központi Statisztikai Hivatal szerint mégis csökkent a munkanélküliség. Eközben az álláskeresők bő negyede egy éve nem talál munkát. Mutatjuk, hogyan ügyeskednek a számokkal.
Kezdi elérni a munkaerőpiacot a koronavírus-járvány második hulláma, igaz, a hivatalos statisztika ezt újfent felemás módon tükrözi vissza. A Központi Statisztikai Hivatal legújabb adatai szerint a foglalkoztatottak száma októberben 4 millió 451 ezer volt, ami azt jelenti, hogy szeptemberhez képest 31 ezerrel, tavaly októberhez képest pedig 72 ezerrel kevesebben dolgoztak. Eközben viszont az előző hónaphoz képest 23 ezer fővel kevesebb, mindössze 199 ezer munkanélkülit talált a KSH. Ezt az ellentmondást a tavaszi járványhullámban immár megszokott módon azzal oldja fel a statisztika, hogy a munkájukat vesztő embereket nem a munkanélküliek, hanem az inaktívak közé sorolja. A gyorsjelentésben az áll: az inaktívak száma 53 ezerrel emelkedett, azaz „azoknak a száma növekedett elsősorban, akik a járvány terjedése és az ismételten bevezetett korlátozások miatt nem kerestek munkát”.
Forrás: www.nepszava.hu
https://nepszava.hu/3100894_munkanelkuliseg-jatek-a-szamokkal
A kisebb vidéki szállásadók maradtak ki az állami támogatásból
Aki csak a kormány ígéreteit és propagandáját hallgatja, azt hiheti, minden szálláskiadással foglalkozó vállalkozás segítséget kap az államtól. Ám, ha a valóságot nézzük, egészen más a kép.
A kormány összesen mintegy 15 milliárd forintot osztott szét a szálláshely-szolgáltatók között, hogy némileg ellensúlyozza a novemberben kiesett bevételeket. A legkisebb szolgáltatók azonban kimaradtak a kormányzati jótékonykodásból. Jellemzően a vidéki, egy−három szobát kiadó vállalkozások estek el a pénztől a ravasz szabályozás miatt.
A hivatalosan bejelentett foglalások értékének a 80 százalékát térítik meg, azoknak, akik egy meghatározott szoftveren keresztül jelentik a foglaltságot a Magyar Turisztikai Ügynökség Nemzeti Turisztikai Adatszolgáltató Központjába. Csakhogy a kisebb szállásadókat korábban törvényileg mentesítették ez alól, vagyis tőlük ilyen adatok nem mentek be a központba.
A szakmai szervezetek tízezerre teszik az így hoppon maradt szállásadók számát.
Érdekes az is, hogy a nagyobb szállásadók szerint 928 ezer vendégéjszakára volt foglalásuk, szerintük éppen annyian akartak a tomboló járvány idején is szállodába menni, mint tavaly ilyenkor.
A szállodaszövetség viszont két hete úgy nyilatkozott, hogy a budapesti hotelek foglaltsága 2-3 százalékos, az országos átlag pedig 15-20 százalék.
Vagyis itt megint úgy tűnik, a szokásos megoldást sikerült összehozni – csak a nagyobb szállodák jártak jól, amelyeknek egy jelentős része persze a Fidesz holdudvarába tartozik.
Forrás: www.hvg.hu
Egytermes bölcsőde 100 millióért
A falusi projektek a milliárdos óriás beruházások árnyékában nem tűnnek jelentős ügynek, ám „mivel ezres nagyságrendben fordulnak elő, igenis komoly, rendszerszintű problémát jelentenek” – jelentette ki Hadházy Ákos független parlamenti képviselő.
Példaként a Heves megyei Visznek községet hozta fel, ahol építettek egy játszóteret 12 millió forintért, a felállított játékokat azonban barkácsáruházakban néhány százezerért meg lehet venni, de TÜV-igazolással, felállítással, tereprendezéssel, kerítéssel együtt is sokszoros a túlárazás. Elkészült egy felnőttjátszótér, illetve edzőhely is, ami azonban lakattal le van zárva.
Létrehoztak egy „horgásztavat” vízbetáplálás nélkül, 80 milliós támogatás felhasználásával. A helyi források szerint a „fejlesztés” valójában annyit tett, hogy a meglevő békaúsztatót kimélyítették, a nádas nagy részét kiirtották, hoztak néhány leselejtezett kiülőpadot az M3-as autópálya egyik pihenőhelyéről. A közbeszerzési értesítő szerint amúgy erre a munkára összesen bruttó 71 milliót költöttek, a maradék 9 milliót pedig szemléletfejlesztés címszó alatt számlázták ki.
A falu 96 millió forintos EU-s támogatást nyert arra, hogy egy romos épületet 8 fő fogadására alkalmas, egyetlen teremből álló bölcsődévé alakítsanak. Hadházy szerint az átépítés akár háromszoros túlárazás is lehet.
A halastó kivételével az építési beruházásokat egy olyan cég végezte, amely a térség fideszes országgyűlési képviselőjének választókörzetében máshol is megjelent a közbeszerzésekben.
Forrás: www24.hu
https://24.hu/belfold/2020/11/26/hadhazy-akos-korrupcioinfo-heves-megye-szabo-zsolt-visznek/
Milyen szabályok vonatkoznak arra, aki már átesett a koronavírus-betegségen?
Ki minősül koronavíruson átesettnek?
Az, aki hitelt érdemlően igazolja, hogy a megelőző 6 hónapon belül már megfertőződött és meggyógyult a koronavírus-fertőzésből, átesettnek minősül. A fertőzésen átesettek szervezete nagy valószínűséggel ellenanyagokat termel a vírus ellen, amely jelen tudásunk szerint hat hónapig (folyamatosan csökkenő) védettséget ad az újabb fertőződéssel szemben.
Hogyan lehet azt igazolni, hogy átesett valaki a koronavíruson?
Külföldről beutazás esetén magyar vagy angol nyelvű okirattal (pl. zárójelentés, egészségügyi szolgáltató vagy hatóság által kiállított más igazolás, teszteredmény) lehet igazolni, hogy a megelőző 6 hónapban már átesett a Covid-19 fertőzésen, minden más esetben a jogszabály nem jelöli meg kifejezetten, hogy ezt milyen dokumentummal lehet megtenni, így bármely olyan hivatalos irat, amiből kiderül, hogy az illető átesett a fertőzésen, elfogadható lehet.
Vonatkozik rám a maszkviselési és a többi védelmi szabály, miután már átestem?
A jogszabályok megkülönböztetés nélkül vonatkoznak mindenkire, a jogalkotó nem hozott külön szabályokat a már átesettekre. A maszkviselési, távolságtartási és az összes többi szabály ugyanúgy vonatkozik rájuk is, mint mindenki másra.
Kontaktszemélyként elkülöníthető az, aki átesett már a fertőzésen?
Az egészségügyi törvény értelmében a koronavírus-kontaktok járványügyi megfigyelés alá kerülnek. A járványügyi hatóság szakmai alapon mérlegel és dönt, hogy mekkora a kockázat arra, hogy az illető ismét lappangási szakaszban van. Az elkülönítés újbóli elrendelése a gyógyulást követő hatodik hónap felé közeledve egyre indokoltabb.
Forrás: www.tasz.hu
175. szám (IV. évfolyam/47.) | 2020. november 24.
Hamarosan következik
174. szám (IV. évfolyam/46.) | 2020. november 17.
Mire figyeljünk otthoni karantén esetén?
Ma már szinte az ország összes településén vannak megbetegedések. A koronavírusos fertőzés nem minden esetben igényel kórházi ellátást. Cikkünkben röviden összefoglaltuk, hogy mik a legfontosabb tudnivalók ilyen esetekben.
A leggyakoribb tünetek: a láz, a fáradtság és a száraz köhögés. Egyes betegeknél jelentkezhet izomfájdalom, orrdugulás, orrfolyás, torokfájás, hasmenés, légszomj. Ezek a tünetek általában enyhék, és fokozatosan jelentkeznek. Emellett az új koronavírus-fertőzés egyik jellegzetes tünete az íz- és a szaglásérzékelés zavara vagy elvesztése, amely sokszor az egyetlen tünet.
1. Védd az egészségeseket!
Vonulj házi karanténba, ne hagyd el a lakásodat. Ne várj a hatósági karanténra, hanem vedd a kezedbe a saját és környezeted sorsát. A Covid nagyon könnyen adódik át egyik emberről a másikra, ezért lehetőleg senkivel se találkozz.
2. Értesíts mindenkit!
A Covid a tünetek megjelenése előtt 48 órával már fertőző lehet. Értesíts mindenkit a fertőzésről, akikkel ebben az időben találkoztál.
3. Légy kapcsolatban az orvossal!
Amint típusos tüneteid jelentkeznek, azonnal lépj kapcsolatba a háziorvosoddal. El fog látni tanácsokkal, ő fogja majd intézni a hatósági tesztelésedet, és ő fogja igazolni a táppénzedet is. Ha hétvége vagy ünnepnap van, és kérdésed van, hívd fel bátran a háziorvosi ügyeletet.
4. Szigeteld el magad a lakáson belül is!
Ha nem egyedül laksz, akkor a lehetőségekhez mérten különülj el a többiektől. Akkor is, ha ők is Covid-pozitívak, akkor is, ha nem. A Covid otthon is tud fertőzni. Ha mindannyian betegek vagytok, akkor egymás állandó felülfertőzése súlyosbíthatja a tüneteket. Aludjatok külön, és napközben is legyetek külön légtérben, minél messzebb.
5. Gondoskodj a háziállatokról!
Ha kutyád van, szervezd meg, hogy valaki ellássa, amíg te házi karanténban vagy és nem tudod sétáltatni. Ha benti állatot tartasz, gondoskodj az ő ellátásukról is, legyen nekik is mindig elég enni- és innivalójuk.
6. Hívj orvost vagy mentőt, ha szükséges!
Ha ijesztő tüneteket észlelsz, akkor mindenképpen telefonálj orvosnak. Mikre kell különösen odafigyelni?
Légszomj, ha valaki úgy érzi, hiába vesz levegőt, az nem elég neki; tartós mellkasi fájdalom; kékes elszíneződés az ajkakon, száj körül, arcon; tudatzavar; gyengeség, ami miatt már az ágyból sem tudsz kikelni; hirtelen állapotromlás vagy bármilyen más, aggasztó, ijesztő tünet.
7. Gyógyszeres kezelés otthon
Csillapítsd a lázadat! Ha 38,0 °C fölé megy a lázad, vagy akár ha alacsonyabb is, de gyenge, fejfájós vagy tőle, vegyél be lázcsillapítót. Kínzó köhögés és torokfájás ellen is érdemes gyógyszert szedni.
8. Igyál, egyél eleget!
Figyelj az elégséges folyadékbevitelre. Ha fáj is a torkod vagy nehéz is felkelni, akkor is gondoskodj róla, hogy mindig fogyassz elég folyadékot. Ugyanígy egyél is eleget, kövess változatos, egészséges étrendet.
9. Teszteltesd magad!
A háziorvos hivatalból küldeni fogja a mentőszolgálatot tesztelni, de sajnos akkora jelenleg a túlterhelés, hogy nem biztos, hogy idejében kijutnak hozzád. Ezért ha teheted, végeztess Covid-tesztet magánban. Olyan helyet keress, ahol orrból és torokból vett mintából végeznek PCR-tesztet, ez a legbiztosabb eljárás.
A lakóhelyedhez legközelebbi magáncéget az alábbi honlapon választhatod ki:
www.nnk.gov.hu/index.php/koronavirus/mintavetel-celjabol-felkeresheto-intezmenyek-listaja
10. Vigyázz a lelki jóllétedre is!
A Covid nemcsak a testet, hanem a lelket is megviselheti. A házi karanténban lévő beteg könnyen magányosnak érezheti magát. A betegség fenyegetése szorongással töltheti el az embert. Legyen napirended, reggelente öltözz fel ruhába, és tegyél-vegyél a lakásban, amennyit csak tudsz. Hívd fel mindennap a családtagjaidat és a barátaidat, beszélgess sokat. Tünetek esetén pihenj sokat, de amint bírsz, legyél ébren, amennyit csak lehet. Tornázz, mozogj bent a szobádban.
11. Tájékozódj hiteles forrásokból!
https://semmelweis.hu/koronavirus/
Telítődtek a kórházak
Bár a kormány arról beszél, hogy a jelenlegi terhelésnél is többet is elbírna a rendszer, az orvosi kamara tapasztalatai más képet mutatnak a tragikus valóságról.
Nincs elég intenzív terápiához értő orvos, ápoló. Nem is képezhetők ki gyorstalpaló tanfolyamokon, a nem hozzáértő szakszemélyzet pedig még ronthat is a betegek állapotán – állítja a Magyar Orvosi Kamara legfrissebb jelentése.
A kamara szerint átlagosan egy szakképzett ápolóra most 6-10 intenzív osztályos, akár lélegeztetőgépen lévő beteg esik. Egy pécsi professzor a héten arról beszélt, hogy egy ideális világban a nővér-beteg arány intenzív osztályon 1:1, legfeljebb 1:2 arány lehetne. Nagy kompromisszumok árán 1:3, drámai helyzetben 1:6, de az már tényleg az ellátás megfelelő minőségének a határa.
Forrás: www.444.hu
https://444.hu/2020/11/13/tragikus-korhazi-allapotokrol-szamol-be-az-orvosi-kamara
Így kell hazudni az M1 tévében
Több újságíró is hangfelvételekkel bizonyította, hogyan kötelezték őket az M1 tévénél, hogy hazudjanak a menekültekről, de még a koronavírus-járványról is.
Szerkesztői utasításba adták például, hogy a koronavírusról úgy kell beszámolni, hogy úgy tűnjön: nálunk nincs akkora gond. Így jutott el odáig az M1, hogy már az amerikai elnökválasztással kapcsolatban sem a tények alapján számol be.
A 2018-as országgyűlési választások előtt kiadták a külpolitikai rovatnak, hogy minden nap kell legalább egy „migránsos anyag”. Hogy ez pontosan mit is jelent? „Mindenképpen egy olyan anyag, ami alapján külföldi származású emberekről negatív képet alkothatnak a nézők.”
Hangfelvétel bizonyítja azt is, hogy a köztévénél kimondták: a kampányban a kormányt kell támogatni, akinek pedig ez nem tetszik, az adja be a felmondását. Pedig a közszolgálati televíziónak épp az lenne a dolga, hogy különösen a választások idején elfogulatlanul, pártatlanul mutassa be a tényeket.
Forrás: www.szabadeuropa.hu
Orbán megvétózta az egész Unió költségvetését
A magyar kormány megvétózta az EU hétéves költségvetésével és a helyreállítási alappal kapcsolatos döntéseket. Ez azt jelenti, hogy emiatt Európa egyetlen országa sem férhet hozzá ahhoz a hatalmas segélyalaphoz, amely a gazdaságok helyreállításához kell.
Borzalmasan nagy pénzről, összesen 1824,3 milliárd euróról, azaz több mint 652 000 milliárd forintról lesz szó, amelynek egy része egy gazdaságélénkítő csomag a járvány elleni gazdasági károk megsegítésére. Erre a pénzre különösen a déli országoknak lenne szükségük, amelyeknek a gazdasága jelentősen visszaesett a járvány idején.
Magyarországon is nagyon jól jönne az ide juttatandó pénz – mintegy 5750 milliárd forint – a munkanélkülivé váló embereknek és a tönkrement cégeknek.
Orbánnak az a baja, hogy a jogállamisághoz akarják kötik az egyes tagállamoknak szánt források kifizetését. A jogállami normák azt jelentik többek között, hogy az állam biztosítja a független bíróságokat, a szabad sajtót, a tanszabadságot, és hatékonyan üldözi a korrupciót, vagyis nem engedi ellopni az uniós pénzeket.
Lapzártánkkor még nem lehetett tudni, mi lesz Európa válaszlépése.
Forrás: www.telex.hu
https://telex.hu/kulfold/2020/11/16/varga-judit-europai-unio-koltsegvetes-jogallamisag-veto
Szociálisan érzéketlen a kormány
A miniszterelnök a fejébe vette, hogy politikai okok miatt nem ad érdemi támogatást a vállalkozások egy részének, és kész. Mehetnek az utcára munkavállalók tízezrei – jelentette ki Kordás László, a Magyar Szakszervezeti Szövetség elnöke.
A kis- és középvállalkozások 10 százaléka biztosra veszi, hogy elbocsátásokra kényszerül, további 24 százaléka nem tartja kizártnak. Ezt mutatja egy friss felmérés. Nyolc százalékuk jelezte, hogy egy hónapnál tovább nem tud már működni, 33 százaléka pedig 2-3 hónapos túlélést prognosztizál, ha nem változik a helyzet, aztán lehúzza a rolót.
Más országokban 70-80 százalékos munkabér-támogatást is kapnak a cégek, hogy létezni, működni tudjanak és ne kelljen utcára tenniük az alkalmazottakat. Magyarországon ez nem működik. Kordás László, a Magyar Szakszervezeti Szövetség elnöke szerint politikai okok miatt. Úgy véli, Orbán Viktor a fejébe vette, hogy itt ne legyen ilyen mértékű támogatás, tehát nincs. A magyar kormány szociálisan teljesen érzéketlen – vélekedett a szakszervezeti vezető.
Forrás: www.szakszervezetek.hu
https://szakszervezetek.hu/hirek/24489-kordas-laszlo-szocialisan-erzeketlen-a-kormany
173. szám (IV. évfolyam/45.) | 2020. november 10.
Meddig bírják a kórházak és a munkanélküliek?
Az utolsó pillanatban, mielőtt még az eddiginél is komolyabb tragédiába fordult volna a vírusjárvány, Orbán végre valódi szigorításokra szánta el magát. Reméljük, nem túl későn, mert a kórházak már most a teljesítőképességük határán vannak. Viszont még mindig várat magára az a lépés, hogy a munkájukat elvesztők hathatós segítséget kapjanak.
„Tökéleteshez közelítő” felkészülés, „szinte korlátlan” egészségügyi kapacitás, minden magyar élet megvédése. Egészen mostanáig így beszélt Orbán Viktor a koronavírus második hullámáról és annak magyarországi kezeléséről. Hiába nőtt folyamatosan a kórházban lévő betegek és az elhunytak száma az elmúlt két hónapban.
Néhány napja viszont olyan számokról kezdett beszélni, amelyek már szinte katasztrófahelyzetet vetítettek előre. Azt állította, hogy november 21-én 2240 intenzív ágyra lesz szükség, december 10-én pedig 4480-ra. Ez utóbbi azt jelentené, hogy 30-32 ezer ember fekszik majd kórházban a karácsonyi ünnepek előtt. „Itt a teljesítőképességünk határa” – fogalmazott a miniszterelnök.
Feltehetően ezúttal hallgatott a szakemberekre, akik már régóta mondják, hogy radikális lépéseket kell tenni a katasztrófa megelőzéséhez. Ezért november 9-én olyan szigorú járványügyi korlátozásokat jelentett be, amelyekre még a tavaszi időszakban sem volt példa.
Sajnos a járvány természetéből az következik, hogy a legszigorúbb lezárások esetén is csak három hét múlva jelentkezik majd a korlátozások hatása. Addig megállíthatatlanul nő a fertőzöttek és betegek száma.
Azt, hogy ezt a terhelést valóban kibírja-e a magyar egészségügyi rendszer, egy hónap múlva a saját bőrünkön fogjuk megtapasztalni. A HVG újság által megkérdezett orvosok szerint nem fogja kibírni. Ugyanis már most is zsúfolásig töltik a kijelölt járványkórházakat a betegek, miközben az ellátó személyzet tagjai közül is egyre többen fertőződnek meg és esnek ki a munkából.
Már nem csak az intenzív osztályok telhetnek majd meg, sőt első körben talán nem is az intenzív osztályok fognak. „A legtöbb halál most sem az intenzíven történik, hanem – mondjuk – a Covid-belgyógyászatokon, mert nincs állandó megfigyelés, nincs elég ember. Egyszer csak bemegy a nővér, akire önmagában 10-20 ember jut, és látja, hogy az egyik beteg meghalt” – mesélte egy orvos a HVG-nek.
Csak egy olyan homályos megfogalmazás hangzott el, hogy az állam a munkavállalók bérének a felét megtéríti – ennek is feltétele, hogy a dolgozókat ne bocsássák el és a munkavállalók megkapják a fizetésüket –, de arról nem esett szó, hogy mi lesz a munka nélkül maradókkal.
Forrás: www.hvg.hu
https://hvg.hu/itthon/20201106_orban_viktor_korhazak_32_ezer
Veszélyben a munkavállalók
Még csak említést sem tesz a kormány az új járványügyi intézkedések között a már huzamosabb ideje munka nélkül tengődő emberekről és a hamarosan munkanélkülivé váló vagy otthoni munkára – home office-ra – kényszerülő szülőkről, családokról.
Úgy tűnik, miközben a gazdaság megmentésén fáradozik a hatalom, megint elfeledkezik a legfontosabbakról: az emberekről, akik nélkül gazdaság sincs. Százezrek maradtak munka nélkül a járvány tavaszi, első hullámában is, az ő megsegítésükről azóta sem gondoskodott a kormány. És most sem kerültek szóba azok az emberek, akik jó ideje keresőképtelenek. Vagy mi lesz azokkal, akik az újabb bezárások miatt a következő hetekben kerülnek majd utcára? Nem reagált a kormány a szakszervezetek követelésére, miszerint 3-ról legalább 9 hónapra hosszabbítsák meg a munkaügyi központoknál nyilvántartottak álláskeresési idejét és emeljék fel az ez időre járó támogatás mértékét is.
A Magyar Szakszervezeti Szövetség régi követelése, hogy senki se maradhasson kereset nélkül.
Forrás: www.nyomtassteis.hu
Ötvenmilliárdba is kerülhet a vadászati világkiállítás
Idén nyáron emelték 7 milliárd forintról 10 milliárdra az előkészítésre szánt keretet, amit most újabb egymilliárdos reklámkerettel toldottak meg.
A kiállítás, amely Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettesnek, a Kereszténydemokrata Néppárt elnökének szívügye, egyre több pénzt emészt fel.
Újabb nettó egymilliárd forintos reklámszerződést kötöttek a 2021-ben megrendezendő vadászati világkiállítás kommunikációs feladataira. Ezek szerint tavaly május óta elfogyott az első bő egymilliárd forint, amelyet a kiállítás és a hozzá kapcsolódó rendezvénysorozat reklámozására szántak. Egyes becslések szerint akár 50 milliárd forint is lehet a 2021-re tervezett rendezvény összes költsége.
A lebonyolításért felelős Egy a Természettel Nonprofit Kft.-nél tavaly év végén 30 fő állt munkaviszonyban, bér- és személyi jellegű kifizetésre több mint 212 millió forintot fordítottak. A kétfős ügyvezetésnek bruttó 15 millió forintot számláztak, a 3 tagú felügyelőbizottságnak pedig összesen 5,4 millió forint tiszteletdíjat fizettek ki. A legnagyobb kiadási tétel tavaly az állami társaságnál jogi és szakmai tanácsadó szolgáltatásra kiadott 397 millió forint volt.
Forrás: www.24.hu
https://24.hu/fn/gazdasag/2020/11/06/ujabb-milliard-a-vadaszati-vilagkiallitas-reklamozasara/
Orbán az uniós költségvetés vétójával fenyeget
A magyar miniszterelnök kész megvétózni az uniós költségvetést és a helyreállítási alapot is, ha a jogállamisághoz kötik az egyes tagállamoknak szánt források kifizetését. Az Európai Tanács és az Európai Parlament a napokban állapodott meg arról ideiglenesen, hogy a jogállami értékeket összeköthetik az uniós kifizetésekkel.
A tervezet szerint, ha az Európai Bizottság a jogállamiság megsértését vagy annak kockázatát érzékeli valamely tagállamban, kezdeményezheti a szankciós mechanizmus elindítását. A mechanizmus beindításához arra van szükség, hogy az Európai Bizottság megállapítsa, egy tagállamban megsértették a jogállamisági alapelveket és hogy ez az uniós forrásokkal való visszaélést okoz vagy okozhat.
A jogállami normák azt jelentik többek között, hogy az állam biztosítja a független bíróságokat, a szabad sajtót, a tanszabadságot, és hatékonyan üldözi a korrupciót, vagyis nem engedi ellopni az uniós pénzeket.
A magyar és a lengyel kormány mindvégig ellenezte a megállapodást. Korábban kifejtették, hogy amennyiben ehhez ragaszkodik az EU, akkor a magyar és a lengyel parlament nem járul majd hozzá a 750 milliárd eurós uniós hitelfelvételhez, amelyre a válság sújtotta Európa szinte valamennyi országának – köztük nekünk is – nagy szüksége lenne.
Forrás: www.telex.hu
https://telex.hu/belfold/2020/11/08/jogallamisag-unios-penz-orban-viktor-veto
A Magyar Nemzeti Bank 740 millió forintért vásárolt festményeket
Három művész alkotásaiból mintegy 740 millió forintért vásárolt képeket az MNB-Ingatlan Kft. Az alkotásokat az MNB épületeinek reprezentatív tereiben, irodáiban helyezik el.
Rippl-Rónai József Lengyel Menyhért portréja című képét 170 millióért, Frey Krisztián 29 festményét 109,6 millióért, míg Korniss Dezső négy képét 460 millióért vették meg.
A jegybank ingatlanos leányvállalatának idén nem ez az első festményvásárlása: márciusban Fajó János 45 művéért 350 millió forintot fizetett a jegybank cége. Az MNB-Ingatlan Kft. nem sokkal később Bak Imre 17 festményét 169 millió forintért vásárolta meg, Lakner László 18 alkotásáért pedig mintegy 148 millió forintot fizetett.
Forrás: www.nepszava.hu
https://nepszava.hu/3097593_740-millio-forintert-vasarolt-festmenyeket-az-mnb
Kevés a szociális támogatás
Magyarország mindössze az összes nemzeti jövedelmének 16 százalékát fordítja szociális támogatásokra. Ezzel az aránnyal az utolsók között vagyunk Európában.
A 2019-es adatok szerint az uniós tagállamok ilyen irányú költése Franciaországban a legmagasabb, mintegy 31 százalék. Őket követi Dánia (30 százalék) kevéssel lemaradva, majd Németország (29 százalék).
A lista legvégén Máltát és Lettországot találjuk 15 százalékkal, majd Magyarországot, Litvániát és Bulgáriát, mindhárom ország a teljes nemzeti jövedelmének mindössze 16 százalékát fordítja ilyen célra.
A szociális támogatások nagy részét minden tagállamban a nyugdíjak tették ki.
A szociális támogatásokon belül a családtámogatásokra európai szinten is sokat költünk, viszont a munkanélküli-ellátásról ugyanez nem mondható el: nálunk ez a teljes szociális támogatásoknak mindössze a 2 százalékát teszi ki.
Forrás: www.hvg.hu
https://hvg.hu/gazdasag/20201104_szocialis_tamogatas_eu_eurostat
172. szám (IV. évfolyam/44.) | 2020. november 3.
Járványvédekezés sok-sok kérdőjellel
Nem nyugszanak a kedélyek az orvosok körében a rájuk vonatkozó, méltánytalannak tartott törvény miatt. Súlyos hibát követett el a kormány, hogy éppen a járványidőszak csúcspontján ingerelte fel és bizonytalanította el az egészségügyben dolgozókat. Miközben már alig bírják a terhelést a kórházak vagy éppen a mentőszolgálat.
Nagyszabású felmérést készített tagsága körében a Magyar Orvosi Kamara az egészségügyi szolgálati jogviszonyról szóló, október 6-án elfogadott törvény megítélésével kapcsolatban. Az eredmények alapján a hazai orvostársadalom egyértelműen elutasítja az orvosok béremelését többek között a másodállás-vállalás korlátozásához és akár kétéves kirendelhetőséghez kötő új szabályozást.
A kamara felmérésében részt vevő mintegy 8 ezer orvos 77 százaléka, majdnem hatezer ember nyilatkozott úgy, hogy a törvény jelen formája számára nem elfogadható. A közellátásban dolgozó orvosok több mint kétharmada pedig névvel vállalta, hogy az új jogviszonyt nem fogja aláírni.
„Nem csak méltatlan, hanem a biztonságos betegellátást veszélyezteti a kormány késlekedése” − írta a Magyar Orvosi Kamara Pintér Sándornak. Ezért azonnali egyeztetést kérnek a belügyminisztertől. Levelükben arról is írtak, hogy miközben a kórházban és lélegeztetőgépen lévő betegek száma egyre nő, a Covid-osztályok kritikus állapotú betegeit már szemészek, pszichiáterek és fogorvosok látják el.
Hasonlóan látja a helyzetet az orvosi kamara Borsod megyei vezetője, Csilek András is, aki jelezte, egyre nagyobb terhelés alatt vannak a Covid-osztályok. A kizsigerelt orvosok és ápolók mellett pedig a túlélési esélyek is rosszabbak.
„Ezért mondom, hogy a beteg túlélése nagyban függ az ellátás minőségétől. Nem a kezelésétől, hanem az ellátásétól” − vagyis attól, hogy mennyi orvos és ápoló tudja figyelemmel követni a betegeket, észreveszik-e idejében, ha romlik az állapotuk, és képesek-e elkerülni a súlyos szövődményeket. Minél több beteg jut egy-egy orvosra és ápolóra, annál nagyobb a kockázata, hogy nem veszik észre a figyelmeztető jeleket.
Egyelőre mindenkinek jut ágy, de ahogy telik az idő, egyre nehezebb lesz tartani az ellátás minőségét, részben az óriási betegdömping, részben az egyre fáradtabb és akár a fertőzés miatt szintén karanténba kerülő egészségügyi dolgozók miatt.
„Egyre vékonyabb a jég. Repedezik, de még csináljuk. Az a baj, hogy csak a járvány elején tartunk” – fogalmazott Csilek András.
Forrás: www.444.hu, www.hvg.hu
https://hvg.hu/itthon/20201031_Magyar_Orvosi_Kamara_covid_jarvany
https://444.hu/2020/11/02/egyre-vekonyabb-a-jeg-repedezik-de-meg-csinaljuk
Miért a mentősök tesztelnek?
Egyre nehezebben bírjuk, egyre több bajtársunk betegszik meg, csökken a létszámunk – nyilatkozta Kusper Zsolt, a Magyarországi Mentődolgozók Szövetségének elnöke, aki szerint nem helyes, hogy a tesztelést mentősökkel végeztetik.
A mentősök szövetségi elnöke elmesélte, hogy akad olyan mentőállomás, ahol szinte az összes kollégájuk koronavírusos lett, más helyeken akár 15-en is várnak egyszerre a teszteredményükre.
A problémákat az okozza, hogy Kusper elmondása szerint a mentősök − akiknek az eredeti feladata a mentés lenne − máig napi több ezer tesztet végeznek el, ami képtelenül nagy és rengeteg időt felemésztő feladat. Egyes mentősök a 12 órás műszakjuk egy részét fordítják tesztelésre, mások annak letelte után önként vállalnak ilyen pluszfeladatot, a szabadidejük terhére.
Bár viselnek védőfelszerelést, ők is megfertőződhetnek. Az elnök szerint az Országos Mentőszolgálat mindent megtesz, hogy a sok teszt miatt ne kerüljön veszélybe a mentés, ezért is vonták például be az orvostanhallgatókat. Kusper szerencsésebbek tartaná, ha nem a mentősök tesztelnének, hanem tesztelési pontokat hoznának létre, és ott zajlana a folyamat.
Forrás: www.444.hu
https://444.hu/2020/11/02/kusper-akad-mentoallomas-ahol-szinte-mindenki-koronas
Abortuszellenes nyilatkozatot írt alá a magyar kormány
A nyilatkozatot 30 ország írta alá, többségében olyan államok, amelyekben a nők helyzete a nemzetközi mércék szerint a legrosszabb, mint Szaúd-Arábia vagy Líbia. Európai országok közül csak Magyarország, Lengyelország és Fehéroroszország szerepel az aláírók között.
Egy az Egyesült Államok, Brazília és Magyarország szervezésében zajlott konferencián a résztvevők elfogadtak egy nyilatkozatot, amely szerint a nemzetközi jog alapján egyetlen országnak sem tehető kötelezővé az abortusz engedélyezése vagy anyagi támogatása.
Eközben Lengyelországban már napok óta százezrek tüntetnek országszerte, mert a kormány úgy szigorította az amúgy is nagyon kemény abortusztörvényt, hogy már azt a magzatot sem lehet elvetetni, amelyikről egészen korai stádiumban kiderül, hogy súlyosan sérült és megszületése után szinte azonnal meghal.
Forrás: www.444.hu
https://444.hu/2020/10/23/abortuszellenes-nyilatkozatot-irt-ala-a-magyar-kormany
Hitelt sem enged felvenni a fővárosnak a kormány
Egy férj a hónap elején minden pénzt elvesz a feleségétől, majd így zsörtölődik: állandóan tőlem kunyerálsz, akármit akarsz venni. Pontosan ezt játssza most a kormány Budapesttel.
A legújabb játszma a közlekedésfejlesztéssel kapcsolatos: „Több mint 1 millió 500 ezer budapestit közvetlenül, közvetetten pedig 3 millió embert szolgálná Budapest legnagyobb zöld járműfejlesztése – írja Facebook-bejegyzésében Karácsony Gergely főpolgármester. − Ez az a terv, amit a kormány meg akar akadályozni. Megígérték rá a pénzt, de ismét megszegték a szavukat. Ezért a városvezetés visszatérítendő európai forrásokat szerzett. Így most már csak egyetlen darab aláírás, nem több, ennyi kellene a kormánytól a megvalósításhoz. Ám ők ezt is megtagadják. Nem tőlünk. Hanem Budapesttől.”
A Fidesz ugyanis úgy módosította a törvényeket, hogy az önkormányzatok kölcsönt sem vehetnek fel az engedélyük nélkül.
A probléma gyökerére a főpolgármester világított rá már hónapokkal ezelőtt. A Budapesten megtermelt adóbevételek tekintetében 100 forintból csak alig 3 marad Budapesten, a többit az állam elvonja. Majd a városvezetésre mutogat a kormány, hogy mennyire tehetetlenek, mert semmit nem tudnak önerőből megoldani.
Forrás: www.hvg.hu
https://hvg.hu/itthon/20200620_Kiplakatolta_Budapest_hogy_mennyit_akar_elvenni_a_varostol_a_kormany
Titkolják az idősotthonok várólistáit
A kormány január óta nem hozza nyilvánosságra, hogy hányan várnak szociális ellátásra, például idősotthoni elhelyezésre, holott korábban havonta frissítették ezt az összesítést a szocialisportal.hu oldalon.
Tavaly év végén 54 ezer férőhelyen láttak el 52 ezer idős embert, és 32 ezer név szerepelt a várólistán – ez feltehetően tovább nőtt idén a járványhelyzet miatt tavasszal elrendelt felvételi zárlat és az idősotthonokban bevezetett izolációs részlegek kialakítása miatt.
A Nyugdíjasok Országos Szövetségének elnöke, Némethné Jankovics Györgyi szerint sokan panaszkodnak náluk az idősotthoni várólistákra, az igény egyre nő, a lehetőségek pedig csökkennek.
Forrás: www.nepszava.hu
https://nepszava.hu/3095963_titkolja-a-kormany-hanyan-varnak-idosotthoni-elhelyezesre
Az eltűnt álláshelyek nyomában
Orbán Viktor azt ígérte áprilisban, hogy annyi munkahelyet fog a kormány teremteni, mint amennyit a vírus elpusztít, szeptemberben pedig azt nyilatkozta, hogy már teljesítették a vállalásukat. A tények azonban nem erről tanúskodnak.
A Központi Statisztikai Hivatal friss adatai szerint augusztusban is hatvanezerrel kevesebb álláshely volt, mint januárban, és százezerrel kevesebb, mint tavaly augusztusban. Szeptemberben pedig tovább csökkent a foglalkoztatottak száma.
Egyes számítások szerint mintegy 300 ezren kereshetnek állást, és ebből 150 ezren segély nélkül.
Forrás: www.hvg.hu
https://hvg.hu/gazdasag/20201101_Barmit_is_allit_a_kormany_rengeteg_munkahely_tunt_el
171. szám (IV. évfolyam/43.) | 2020. október 27.
Ki lehet az új miniszterelnök?
Az ellenzéki politikusok mezőnyében továbbra is Márki-Zay Péter és Karácsony Gergely a két legnépszerűbb politikus: őket – gyakorlatilag holtversenyben – a szavazókorú népesség több mint egyharmada tartja alkalmasnak „fontos politikai szerepre” – derült ki a Medián közvélemény-kutató cég október elején készült felméréséből. Az ellenzék azt tervezi, hogy a 2022-es választások előtt előválasztáson igyekeznek megtalálni a nyerő jelöltet.
Jól szerepel még ebben a rangsorban a két igen aktív független parlamenti képviselő, Szél Bernadett és Hadházy Ákos, a pártpolitikusok közül pedig a jobbikos Jakab Péter, a DK-s Dobrev Klára és a momentumos Donáth Anna kapott 25 százaléknál több pozitív „voksot”.
A felmérés nem az ellenzéki szavazók véleményét mutatja, a megkérdezetteknek az ország egészét reprezentáló mintájába értelemszerűen a kormánypártok hívei és a pártot nem választók is beletartoztak.
A listában a középmezőny alján, de a DK elnökét, Gyurcsány Ferencet és az MSZP társelnökét, Tóth Bertalant megelőzve szerepel a Mi Hazánk elnöke, Toroczkai László, akitől sokan az ellenzéki jelzőt is elvitatják. A bontakozó ellenzéki együttműködésből ugyancsak kimaradó Magyar Kétfarkú Kutya Párt és a közelmúltban színre lépett új pártok, mint a Volner Párt (névadója az exjobbikos Volner János) és az ISZOM mozgalom első emberei (utóbbi a volt MSZP-s Szanyi Tibor pártja) nem teljesen ismeretlenek, de népszerűség tekintetében a sereghajtók között foglalnak helyet.
Forrás: www.hvg.hu
https://hvg.hu/360/20201021_Median_ellenzeki_politikusok_nepszerusege
Hogyan szervezzünk csoportot?
Online képzés november 15–24. között.
Neked szól ez a képzés, ha van egy ötleted és elindítanál egy csoportot, megújítanád a jelenlegi csoportod működését, vagy új tagokat szeretnél bevonni.
Kapcsolat és további képzések: www.kozeletiskolaja.hu, kozeletiskolaja@gmail.com
Elégedetlenek a nyugdíjasok az 1,2 százalékos emeléssel
Keveslik, ezért egyöntetűen elutasítják a nyugdíjasok az 1,2 százalékos nyugdíj-kiegészítést. A Nyugdíjas Szakszervezetek Egyeztető Tanácsában együttműködő nagy országos érdekképviseletek 1,5 százalékos korrekciót, a kisnyugdíjasoknak pedig legalább 50 ezer forintot követelnek.
Jelentősen megkárosítja a kormány a nyugdíjasokat – két és fél millió embert – azzal, hogy mindössze 1,2 százalékos nyugdíj-kiegészítést hagyott jóvá novemberre. Ez a mérték ugyanis nem követi az inflációt, s meg sem közelíti az élelmiszerárak emelkedését – érvel Juhász László, az érdekképviselet elnöke. A számok alapján legalább 1,5 százalék kiegészítés jár.
Az év első hét hónapjában ugyanis az év eleji nyugdíjemelést jelentősen meghaladó infláció volt: júliusban és augusztusban is elérte az előző 12 havi mértéket, a 4,3 százalékot. Az év elején 2,8 százalékkal emelték a nyugdíjakat, most pedig 1,2 százalékos kiegészítést tervez a kormány. Vagyis hiányzik 0,3 százalék – magyarázza Juhász. De nemcsak a hiányzó 0,3 százalékot követelik, hanem azt is, hogy a novemberi korrekció a kisnyugdíjasoknak se legyen 50 ezer forintnál kevesebb. Ez a néhány tízezer forint ugyanis túlzás nélkül a túlélést jelentheti a kisnyugdíjból tengődő tízezreknek.
Forrás: www.szakszervezetek.hu
https://szakszervezetek.hu/hirek/24244-nyugdijemeles-a-kormany-megkarositja-az-idos-embereket
Rengeteg pénzt kapunk az Unióból munkahelyvédelemre
Az Európai Unió Tanácsa is jóváhagyta Magyarországnak a munkahelyvédelmi program keretében benyújtott 504 millió eurós (180 milliárd forint) hitelkérelmét. Ezzel Magyarország is csatlakozott ahhoz a 16 uniós tagállamhoz, amelyeknek kérelmét elfogadta a Tanács – közölte a Pénzügyminisztérium.
A magyar pályázat kérdése húzódott a legtovább, mert a bizottság vizsgálta, hogy a magyarországi programok megfelelnek-e a feltételeiknek.
Forrás: www.444.hu
Ferenc pápa támogatja a melegek élettársi kapcsolatát
A napokban mutatták be Rómában azt a Ferenc pápáról készült dokumentumfilmet, amelyben többek között arról beszél, hogy a homoszexuálisoknak is joguk van családalapításhoz, hiszen ők is Isten gyermekei.
A pápa azt mondta, hogy „Senkit nem szabad kitaszítani vagy nyomorulttá tenni emiatt”.
A családalapítás mellett támogatja azt is, hogy a melegek köthessenek élettársi kapcsolatot.
Ferenc pápa még soha nem állt ki annyira nyíltan a melegek mellett, mint a Francesco című filmben. Elődeihez képest radikálisan más álláspontot képvisel a melegek jogaival kapcsolatban, bár a melegházasságot ő sem támogatja.
Forrás: www.telex.hu
Két év alatt két és félszeresére drágult a stadion
A Honvéd új otthonát eredetileg nettó 5 milliárd forintból tervezték felhúzni. 2018-ban az eredeti elképzelésekhez képest több mint dupla áron zárult le a Bozsik Stadion építési munkálataira kiírt tender: nettó 11,8 milliárd forintért, közös ajánlattevőként a Pharos ’95 Sportpályaépítő Kft. és a West Hungária Bau Kft. (WHB) nyerte el a megbízást. Egy évvel korábban eredménytelen lett a közbeszerzési eljárás, mert az új stadionra szánt 5 milliárd forintért nem találtak kivitelezőt. A sportlétesítmény költsége egyébként nemrég még további nettó 1 milliárd forinttal, 12,8 milliárd forintra drágult.
Forrás: www.atlatszo.hu
Elvette a kormány a helyi tömegközlekedés állami támogatását is a településektől
Egy parlamenti képviselőnek adott pénzügyminisztériumi válaszból derült ki, hogy már biztosan nem kapnak jövőre pénzt a városok a helyi közösségi közlekedésre. A 70 település 2 milliárdos támogatása a Járványvédelmi Alapba megy. Amennyiben valamely településnek gondjai adódnak a működési költségekkel, akkor rendkívüli támogatást kérhetnek a Belügyminisztériumtól, mert a kötelező feladatok ellátását biztosítja a kormány. A közösségi közlekedést azonban önként vállalt feladatnak minősítik.
Forrás: www.hvg.hu
Alkoholista családban nő fel minden ötödik magyar gyerek
Négyszázezer gyerek olyan családban él, ahol alkoholfüggő valamelyik szülő.
Frankó András, a Máltai Szeretetszolgálat szenvedélybetegeket segítő szolgálatának vezetője az InfoRádiónak elmondta, „egy olyan családban, ahol nincs béke és harmónia, a családon belüli erőszak előfordulhat, és elő is fordul sok gyerekkel, bár vannak olyan alkoholbetegek, akik egyáltalán nem agresszívak”. Hozzátette, sokan inkább kivonulnak a családból, nincsenek jelen, de az elhanyagolás, az érzelmi bizonytalanság is valamiféle bántalmazás.
Mint mondta, ezeknek a gyerekeknek nagyon nehéz egészséges felnőtté válniuk, nagy esélyük van a pszichés rendellenességekre, akár a szenvedélybetegségre magára is. Kutatások igazolják ugyanis, hogy az érintett gyermekek harmada közel kerül a szenvedélybetegséghez, vagy maga is szenvedélybeteg lesz később.
Forrás: www.atv.hu
170. szám (IV. évfolyam/42.) | 2020. október 20.
Hiába a béremelés, az orvosok és az ápolók is dühösek
Orbán Viktor pár nap alatt akarta megoldani az egészségügy évtizedes problémáit, ám úgy tűnik, nem sikerül neki. Nagyobb a feszültség az egészségügyben, mint mielőtt elfogadták a törvényt egy jelentős béremelésről.
A hibát ott követték el, hogy a béremeléshez nagyon súlyos feltételeket kötöttek, illetve kihagyták az ápolókat, akik nélkül működésképtelen az egészségügy.
A két legvitatottabb pont, hogy az orvosokat akár két évre is átvezényelhetik másik munkahelyre, míg a másodállásokat engedélyhez kötik. Hiába a beígért béremelés, e két pont miatt az orvostársadalom jelentős része elutasítja az új szerződések aláírását. Ha pedig sokan nem írják ezt alá, gondok jelentkezhetnek az állami ellátásban.
Az orvosok körében elvégzett gyorsfelmérés, amelyre két nap alatt 3901-en válaszoltak, ijesztő képet mutat. A megkérdezettek 87 százaléka elutasítja, hogy az új jogszabály meghatározza a másod- és harmadállás vállalásának lehetőségét. Több mint 93 százalék elveti a két évre szóló áthelyezhetőséget egészségügyi vészhelyzeten kívüli időszakban. Ezen feltételek alapján a válaszadók 81,5 százaléka nem írná alá az új jogviszonyról szóló szerződést.
Komoly a feszültség az egészségügyi szakdolgozók körében is, hiszen az orvosok fizetésemelése hatalmasra növeli az ápolók és az orvosok közötti – eddig is jelentős – bérkülönbséget. Egy 30 ezres körben elvégzett felmérés szerint a szakdolgozók fele a törvény miatt kihátrálna az állami egészségügyből, ijesztően sokan teljesen elhagynák a pályát.
A Magyar Orvosi Kamara javaslatokat nyújtott be a kormányhoz, miben kellene azonnal módosítani a pár napja kapkodva elfogadott törvényen, hogy az elfogadható legyen számukra is.
Forrás: www.telex.hu, www.24.hu, www.444.hu
https://444.hu/2020/10/16/tobb-ezer-budapesti-orvos-nem-ker-a-kotottsegekkel-jaro-beremelesbol
Szlovákia teljes lakosságát ingyen letesztelik koronavírusra
Szlovákiában az ország egész lakosságát koronavírustesztnek vetik alá, jelentette be Igor Matovič kormányfő.
Az embereket – Szlovákiának több mint ötmillió lakosa van – antigéntesztnek vetik alá, amelyből az állam mintegy 13 millió darabot rendelt. A tesztelés eredménye 15 perc elteltével már kiértékelhető.
Az egész országban mintegy 6000 tesztelési helyet alakítanak ki, a szám lényegében megfelel a választói körzetek számának. Egy-egy tesztelőhelyen átlagban hét emberre lesz szükség. Az akció lebonyolításába a hadsereget is bekapcsolják.
Forrás: www.telex.hu
Már árulják a jegyeket a tömegeket vonzó focimeccsekre
Miközben több európai országban részleges kijárási tilalmat rendeltek el, és már a kisebb rendezvényeket sem engedélyezik, nálunk vígan toborozzák a nézőket sok ezer látogatót vonzó focimeccsekre.
Hét elején kezdődött a jegyértékesítés a Ferencváros hazai labdarúgó Bajnokok Ligája-mérkőzéseire. A Fradi október 28-án a Dinamo Kijev ellen játssza első hazai csoportmeccsét, de még a Groupama Arénában. További két meccs a Puskás Arénában lesz november 4-én a Juventus és december 2-án a Barcelona ellen.
Forrás: www.telex.hu
Tanuljunk számolni, hogy ne csaphassanak be minket
„Egész Európában nehéz a helyzet. Még Németországban is többen halnak meg, mint Magyarországon” – jelentette ki Orbán Viktor.
A második hullámot nézve, szeptember óta Németországban 412, Magyarországon pedig 437 elhunytat regisztráltak október 15-éig. Vagyis már eleve nem igaz, hogy náluk többen halnak meg. De ha ehhez hozzávesszük, hogy Németország lakosságszáma nyolcszorosa Magyarországénak, akkor nyilvánvaló, hogy még egy szinten is csak akkor lennénk, ha 8-szor többen halnának meg ott, mint nálunk. Vagyis 3496-an. De 412-en haltak meg.
Vajon mi szüksége van arra a miniszterelnöknek, hogy olyasmiket lódítson, amit egy általános iskolás is könnyedén le tud leplezni?
Forrás: www.nyomtassteis.hu
Még mindig tartják magukat a színművészetis diákok
Több hete foglalták el iskolájukat a Színház- és Filmművészeti Egyetem hallgatói. Az ellen tiltakoznak, hogy az állam egy trükkös módszerrel alapítványi iskolává próbálja alakítani az egyetemet, így kapva szabad kezet arra, hogy olyan tanárokat és olyan tananyagot erőltessen rájuk, ami a kormány ízlésének megfelelő.
A függetlenségükért folytatott harc újabb fejezete, hogy az egyetem élére kinevezett kancellár, aki korábban katonatiszt volt, rendkívüli őszi szünetet rendelt el, hogy eltávolítsa az épületből a diákokat. Arra hivatkozott, hogy az épületben takarítani és fertőtleníteni kell.
A diákok azonban továbbra sem engednek az álláspontjukból, hogy mindenáron meg akarják őrizni az egyetemük függetlenségét, és az épületet nem hagyják el, az új vezetést nem engedik be.
Forrás: www.nyomtassteis.hu
Senki nem nézheti meg a visszaküldött konzultációs íveket
Egy normális demokráciában a parlamenti képviselők bárhová bemehetnek ellenőrizni. Az egyszerű polgárok a képviselőiken keresztül mindent megtudhatnak arról, hogy mire költi az állam a mi adóforintjainkat. Most bemondásra kell elhinnünk, hogy hányan küldték vissza a nemzeti konzultációs íveket.
Amíg 2017-ben Hadházy Ákos és Szél Bernadett független képviselők még személyesen nézhették meg az akkori nemzeti konzultáció íveit, most a Miniszterelnöki Kabinetirodától azt a választ kapták, hogy csak írásos formában tájékoztatják őket.
„Köszönjük, akkor talán többé ne merjék azt mondani, hogy milliószám küldik vissza az emberek az íveket. Miután 2017-ben üres dobozokat mutogattak, most lett volna a lehetőség, hogy bizonyítsanak. Nem merték bevállalni” – írta az oldalán Szél Bernadett.
Forrás: www.444.hu
Mindennel büntetik az ellenzéki városokat
Például egy város múzeuma több mint kétszer akkora eséllyel pályázik, ha a település vezetése kormányoldali, mint ha ellenzéki lenne.
A K-Monitor nevű civil szervezet a tavalyi év után az idén is áttekintette, hogy mely városok múzeumai kapnak állami támogatásokat egy számukra kiírt pályázaton.
Mint kiderült, az ellenzéki városok múzeumainak látványosan rosszabbak az esélyei. Közülük sokan egy fillért sem kaptak.
A 15 független vagy ellenzéki vezetésű város 63,2 millió forintot kért átlagosan, de csak 21,7 millió forintot kapott. Vagyis náluk a nyerési arány 34,3 százalékos volt.
Míg a 33 kormánypárti vezetésű városban az átlagosan igényelt 139,7 millió forintból 111,3 milliót kaptak meg, vagyis 79,7 százalékos volt az ő nyerési arányuk.
Forrás: www.telex.hu
169. szám (IV. évfolyam/40-41.) | 2020. október 13.
Orvosi béremelés sok konfliktussal
Pillanatok alatt feszültségek tömegét robbantotta ki az orvosoknak jelentős béremelést hozó törvénycsomag, amelyet három nap alatt hajtottak keresztül a parlamenten. Már most látszik, hogy a végiggondolatlan és az érintettekkel át nem tárgyalt javaslat jelentős módosítások nélkül nem lesz sikeres.
Elsőre igencsak nehéz megérteni, hogyan lett napok alatt konfliktusok tömege abból, hogy a kormány januártól nagyon sok pénzzel meg akarja emelni az orvosok fizetését. A hétköznapi polgár csak néz, és nem érti: mégis mi a baja az orvosoknak azzal, ha több százezer forinttal emelik a fizetésüket, és 2023-ra kezdőként nettó 440 ezer forintot, tapasztalt szakorvosként pedig közel nettó 1 milliót lehet keresni. Cserébe eltörlik a hálapénz rendszerét, és büntetni fogják, ha az orvos pénzt fogad el. De a betegeket is, ha pénzt akarnak adni.
A törvény a másodállásokat engedélyhez köti, és jogot ad a kormányzatnak arra, hogy két évig oda vezényelje az orvosokat, ahová akarja.
Orbán Viktor és Pintér Sándor úgy akarta megoldani az egészségügy évtizedes, bonyolult problémáit, hogy a pénzért cserébe feltételeket írt elő az orvosoknak. Az orvosok jelezték, hogy partnerek a tárgyalásban és a hálapénz elleni harcban, de ha a feltételek nem változnak, az orvosok a szabadságukat korlátozó lépések miatt tömegesen nem fogják vállalni az új jogviszonyt, ez pedig veszélyeztetni fogja a betegellátást.
Az ápolók körében is nagy felzúdulást keltett, hogy őket kihagynák az ilyen mértékű béremelésből, pedig nélkülük nem lehet sikeres az orvosok munkája sem.
A kormányzat az utóbbi napokban már többféleképpen magyarázza a törvényt, hogy lenyugtassa a kedélyeket, de az egészségügyben dolgozók igazi garanciákat kérnek.
Forrás: www.telex.hu
Hozzányúlnak a háziorvosi rendszerhez is
Jelenleg 562 üres háziorvosi praxis van országszerte, ez azt jelenti, hogy közel 720 ezer embernek nincs a lakóhelyéhez közeli ellátás, amelyhez egyébként az egészségügyi törvény szerint joga lenne.
Orbán Viktor bejelentette, hogy az orvosok bérrendezése után a kormány ráfordul a háziorvosi rendszer reformjára is – utóbbi kiesett a múlt kedden elfogadott egészségügyi reform hatásköréből, a háziorvosok ugyanis nem állami alkalmazottként, hanem vállalkozóként tevékenykednek.
Bejelentésében Orbán Viktor arról beszélt, a kormány célja az, hogy a háziorvosok praxisközösséget hozzanak létre, ne legyen üres praxis Magyarországon.
A praxisközösség lényege, hogy a hagyományos „egy orvos, egy praxis”-rendszer helyett orvosok, nővérek és más szakemberek egy csapatként nyújtanának komplex egészségügyi szolgáltatásokat 15-20 ezer embernek.
Több szakértő szerint mindenekelőtt meg kell teremteni azokat az anyagi és szakmai feltételeket, amelyekkel újra vonzóvá lehet tenni a háziorvosi szakmát.
Forrás: www.merce.hu
https://merce.hu/2020/10/12/kozel-720-ezer-embernek-nincs-lakhelyehez-kozel-eso-haziorvosa/
Azért nem emelkedik jobban a járványgörbe, mert nem tudunk többet tesztelni
Nem azért nem nő a koronavírus-esetszámunk, mert a járvány nem halad előre, hanem mert a tesztelési kapacitásunk elérte a felső határát – jelentette ki Oroszi Beatrix orvos-epidemiológus.
A folyamatosan, de nem robbanásszerűen emelkedő járványgörbéről a Semmelweis Egyetem munkatársa elmondta, hogy „az menne még följebb, de nem tud”.
A tesztelés felső határa megszabja, hogy az összes meglévő fertőzésből mennyit leszünk majd képesek észlelni, a jelenlegi tesztelési kapacitással pedig egyszerűen nem lehet minden esetet észlelni.
Röst Gergely, a Szegedi Tudományegyetem matematikusa szerint azért is nehéz a járvány jövőbeli alakulásának előrejelzése, mert az elmúlt hetek megnövekedett esetszámaival nem tartott lépést a tesztelések száma. Kiemelte:
„A naponta jelentett adatok nem tudnak megfelelő iránymutatást adni arra, hogy mi a valós trendje a járványnak.”
Forrás: www.nepszava.hu
Ilyen az esélyegyenlőség a közmédiában
Az elmúlt két hétben a szerencsi időközi választáson induló 5 jelöltből csak egyetlenegy induló kampányprogramjairól számolt be a Magyar Távirati Iroda. A Fidesz jelöltjének 14 programjáról összesen 43 hírben/képpel írtak. A többi jelölt programjairól pedig egyszer sem!
A közmédiát, amelybe többek között beletartozik az M1 Tv, a Kossuth Rádió és a Magyar Távirati Iroda is, pontosan azért hozták létre, hogy az ellenzékről és a kormánypártról is tárgyilagosan számoljon be. Ez törvényben rögzített kötelessége is. Különösen fontos ez választások idején, amikor a szavazóknak segíteni kell(ene), hogy megismerhessék az összes jelöltet. Ezért kap a közmédia a mi, adófizetői pénzünkből százmilliárdnál is többet évente.
A hétvégi szerencsi időközi választást a Fidesz jelöltje nyerte meg.
Forrás: www.telex.hu
A német vagy a magyar korrupció a nagyobb?
Egyik legutóbbi nyilatkozatában Orbán Viktor miniszterelnök azt állította, hogy német nyelvterületen, Ausztriában és Németországban nagyobb a korrupció, mint nálunk. Sajnos, a tények nagyon mást mutatnak.
Egyre gyakoribb, hogy a miniszterelnökünket már egyáltalán nem izgatja, hogy nem mond igazat. A Transparency International nemzetközi szervezet januárban tette közzé a korrupciós jelentését, abból az derült ki, hogy az EU második legkorruptabb országa vagyunk, világviszonylatban pedig a 180 megvizsgált országból a 70. helyen állunk. Az elemzés ráadásul arra jutott, hogy Magyarországon a korrupció intézményesült, és a rendszer lényege lett.
A németek ezzel szemben a lista elején vannak, Luxemburggal holtversenyben a 9. helyen állnak. A szintén emlegetett osztrákok pedig a 12.-ek.
Forrás: www.hvg.hu
https://hvg.hu/gazdasag/20201009_orban_korrupcio
Nem kell a bíróknak az új főbíró
Példátlan a bíróságok történetében, hogy a Fidesz olyan embert akar kinevezni a Kúria elnökének, vagyis a legfőbb bírónak, aki bár jogászként dolgozott, de bírósági tárgyalóteremben soha nem volt, és nem ítélkezett.
Az Országos Bírói Tanács tagjai megismerték Varga Zsolt András szakmai önéletrajzát, meghallgatták és kérdéseket intéztek hozzá, majd 1 igen, 13 nem szavazattal, tartózkodás nélkül úgy döntöttek, hogy nem támogatják a Kúria elnökévé történő megválasztását.
Közleményükben azt írják, hogy „a jelölt korábban a bírósági szervezetrendszerben egyáltalán nem végzett ítélkezési tevékenységet, tárgyalótermi tapasztalattal nem rendelkezik, a peres ügyek és a bírósági igazgatás terén gyakorlati múltja nincs. A rendszerváltás óta kizárólag olyan személy töltötte be a Legfelsőbb Bíróság, illetve Kúria elnökének tisztségét, aki ezt megelőzően hosszabb-rövidebb ideig bíróként is dolgozott.”
Ennek ellenére a parlamenti fideszes többség mégis főbírává választhatja.
Forrás: www.hvg.hu
https://hvg.hu/itthon/20201009_orszagos_biroi_tanacs_varga_zsolt_andras_kuria_elnok_kinevezes
Kitalálta a pályázatot a fideszes politikus, aztán a felesége és az anyja is nyert rajta
„Év elején személyesen kezdeményeztem miniszterelnök úrnál, hogy a magánszálláshelyek fejlesztését is támogassa a kormány” – nyilatkozta Witzmann Mihály fideszes parlamenti képviselő.
Javaslata alapján a Magyar Turisztikai Ügynökség már májusban meghirdette a magán- és egyéb szálláshelyek fejlesztését célzó pályázati felhívást.
A képviselő felesége 2,4 millió forint (három szoba felújítására pályázott), édesanyja pedig 2 millió forint (két szobát újítana fel) állami pénzt kapott, hogy fejleszthessék balatonlellei szálláshelyeiket.
www.telex.hu
168. szám (IV. évfolyam/39.) | 2020. október 6.
Magyarországon a legnagyobb az infláció az Európai Unióban
Az idényáras élelmiszerek árszintje augusztusban 17 százalékkal haladta meg az előző évit. A gyümölcsárak valósággal sokkolták a vásárlókat. De bő tíz százalékkal drágult a sonka, a szárazkolbász és a szalámi is. A gyorsuló infláció és a forint folyamatos gyengülése is sokat ront a helyzeten.
Az augusztusi éves alapú (azaz 2019 és 2020 augusztusa között számolt) áremelkedés 4 százalék volt Magyarországon, ami a legmagasabb az egész Európai Unióban. Az Agrárgazdasági Kutatóintézetnek a budapesti nagybani piacon végzett felmérése szerint a körte, a sárga- és a görögdinnye mintegy másfélszeresére drágult egy év alatt, az őszibarack, a nektarin, a szilva és a nyári alma pedig csaknem kétszeresére. A zöldségek és gyümölcsök nagybani piacon látott árát nagyjából 1,5-tel szorozva kapjuk meg a tipikus bolti árat, így lesz a kilónként 400 forintos almából az üzletekben 600 forint.
Az egyik ok, hogy a tavaszi fagyok és az aszály miatt almából és körtéből a szokásos mennyiség fele, őszibarackból csupán a harmada termett. Korábban az import féken tartotta az árakat, de most az is kevesebb és drágább. A forint is gyengül, ami önmagában is felfelé löki az importtermékek árszintjét, egyúttal teret enged a hazai termelésű gyümölcs áremelésének.
Amikor a nagy üzletláncok látták, hogy a keresetek évről évre 10 százalék körüli mértékben emelkednek, óvatosan lazítottak árpolitikájukon. Amikor pedig a járvány első napjaiban kitört a spájzolási láz, azt valamennyien igyekeztek kihasználni.
Az élelmiszerárak emelkedésénél a fő veszélyeztetettek a kiskeresetűek, az állástalanok és azok, akik csupán a havi 22 800 forintos, foglalkoztatást helyettesítő támogatásban részesülnek, valamint a kisnyugdíjasok.
Forrás: www.hvg.hu, www.szabadeuropa.hu
https://hvg.hu/360/202038__elelmiszerarrobbanas__atharitott_koltsegek__devizahatas__total_brutal
Azonnali gyorssegélyt követelnek a szakszervezetek a kisnyugdíjasoknak
A novemberi nyugdíj-kiegészítés mellé egyszeri, soron kívüli 50 ezer forintos segélyt, valamint az alapélelmiszerek áfájának a csökkentését is követeli a Magyar Szakszervezeti Szövetség.
A járványhelyzet nagy vesztesei megint a kisnyugdíjasok, az alacsony jövedelmű közfoglalkoztatottak és a minimálbérért dolgozók, ezért az ő megmentésüket kiemelten sürgősként kellene kezelni a kormánynak – hívják fel a figyelmet a szakszervezetek. Az elmúlt időszakban már többször is megkongatták a vészharangot, mert idős emberek tízezrei tengődnek pár tízezer forintból, és százezreknek kell havonta 100 ezer forint alatti nyugdíjat beosztani. Ezeknek az embereknek sürgős kormányzati segítségre van szükségük ahhoz, hogy túléljék s emberhez méltóan átvészeljék valahogy ezt az időszakot, amely az aktív dolgozók anyagi tűrőképességét is erősen próbára teszi. Ezért kérnek a novemberi nyugdíjemelés mellett egyszeri, soron kívüli 50 ezer forintos gyorssegélyt a havonta 100 ezer forint alatti nyugdíjból élő idős emberek megmentésére. A szövetség elnöke, Kordás László szerint ezeknek az embereknek már az alapélelmiszerek áfájának csökkentése is nagy könnyebbséget jelentene.
Forrás: www.szakszervezet.hu
Lehetetlen 54 ezerből megélni
Messze van a közmunkások keresete még a minimálbértől is. Komjáthi Imre, a Közmunkás Szakszervezet egyik alapítója szerint a kormányban rájöttek arra, hogy nehéz lesz vidéken választási csatát nyerni ezzel a gyalázatos összeggel. Komjáthi ezzel reagált Orbán bejelentésére, hogy jövőre emelni kell a közmunkásbért.
Az utóbbi kilenc évben összesen 7 ezer forinttal nőtt a nettó közmunkásbér, ami most is éppen annyi – 54 217 forint –, mint 2017-ben volt. Ez a minimálbérnek jelenleg alig több mint a fele, és ennyi pénzből él majdnem százezer ember Magyarországon. Ezért Komjáthi Imre szerint legalább a minimálbérig (ma nettó 107 ezer forint) emelni kellene a közmunkásbért, de nem gondolja, hogy a kormányfő ekkora összegben fog gondolkodni, pedig az egykori éhségmeneteket szervező érdekképviseletnek már 2013-ban az volt a követelése, hogy a közmunkásbért a mindenkori minimálbérhez kössék.
A közmunkások tábora egészen biztosan bővülni fog; márciusban már adták a vészjelzést a szakszervezetek, hogy a cégek első körben a bérelt munkaerőt küldték el, pedig épp a bérelt munkaerő volt az, ahová sok helyen felszívták a közmunkásokat.
Forrás: www.nepszava.hu
https://nepszava.hu/3093906_kozmunkasberek-nem-veletlenul-kapott-eszbe-a-fidesz
Értelmetlen az iskolai lázmérés
Egyre több szakértő állítja, hogy ez csak egy látszatintézkedés. Ráadásul rengeteg helyen tapasztalják, hogy a rossz hőmérők 33-35 fokot mérnek, holott az emberi test normál alaphőmérséklete 36-37 fok.
Jakab Ferenc pécsi virológus szerint nincs sem szakmailag, sem járványügyileg semmi értelme ennek a vizsgálatnak. Értelmetlen lépés, mert a tünetek fellépése előtt nagyon sok esetben nincs láz, de már fertőz a beteg. A tünetmenteseknél meg különösen. Egyértelműen látható az adatokból, hogy nem az óvodai és iskolai közösségek a mozgatói a járványnak.
Tordas Dániel házi gyermekorvos szerint a nemzetközi adatok és a saját tapasztalatai is azt mutatják, hogy a gyerekeknél nem lázzal jelentkezik a koronavírus.
A lázméréssel azt lehet kizárni, hogy valaki betegen menjen az iskolába, nem pedig azt, hogy koronavírust vigyen be. Tordas szerint fontos, hogy a szabályzásban megállapított 37,8 azt jelenti, hogy a gyerek biztosan nem mehet be az iskolába, de a szülőknek nagy a felelősségük, hogy ennél alacsonyabb hőemelkedéssel se engedjék iskolába a gyereket. Úgy gondolja, hogy nem lehet ezzel a módszerrel kizárni a koronavírust a közösségekből.
Tordas ehhez még hozzátette: ráadásul gyakran nem megfelelően használják a hőmérőket, nyakon, arcon is próbálnak vele hőmérsékletet mérni, holott homlokra vannak beállítva.
Forrás: www.hvg.hu
Napi 220 halott?
Ha a jelenlegi tendencia folytatódik, akkor Magyarországon az év végéig több mint 12 500 halálos áldozata lehet a koronavírus-járványnak, a november végére várt tetőzéskor 35 ezren fognak ténylegesen megfertőződni, és 220-an fognak meghalni naponta – állítja a Washingtoni Egyetemen működő Egészségmérési és -értékelési Intézet.
Magyarországra a napi halálozások számának tetőzését november 19-re jósolják, amikor várhatóan 210-nél is többen fognak meghalni naponta. De ha mindenki maszkot viselne, ezt ki lehet tolni december elejére, és jelentősen kevesebb embernek kellene meghalnia.
Az azonosított és azonosítatlan fertőzöttek száma november 20-a körül tetőzhet, akkor egy nap alatt 35 ezer új eset is lehet. A kutatóintézet úgy számol, hogy most ténylegesen napi háromezer új fertőzött lehet, de ez óvatos becslés, ugyanis a járványügyi szakemberek általában tízszeres szorzóval számolnak, ami akár 10 ezer napi új fertőzöttet jelenthet.
Forrás: www.telex.hu
Ismét milliós veszteséget termelt a felcsúti kisvasút
Már az építésekor mindenki megmondta, hogy teljesen felesleges, soha nem fog megtérülni, de Orbán Viktor ragaszkodott hozzá, hogy a focistadionja mellett ilyen is legyen a falujában.
Az elmúlt egy évben 6,3 millió forintos veszteséget termelt a 600 millió forintos EU-támogatásból épült kisvasút, ami a felcsúti stadion és az alcsúti arborétum között közlekedik. Ezzel 2016-os indulása óta összesen már 23,3 millió forint mínuszt hozott össze.
A vál-völgyi kisvasutat üzemeltető Felcsúti Utánpótlás Neveléséért Alapítványnak 2019. július 1. és 2020. augusztus 30. között a jegyértékesítésből 12,9 millió forint bevétele származott, viszont a kisvasút üzemeltetése 19,2 millió forintba került. Így jön ki a 6,3 millió forintos veszteség.
Forrás: www.24.hu
https://24.hu/belfold/2020/10/05/ismet-millios-veszteseget-termelt-a-felcsuti-kisvasut/
167. szám (IV. évfolyam/38.) | 2020. szeptember 29.
A járvány idején üt vissza, hogy hagyták leromlani az egészségügyet
Egyre nyilvánvalóbb, hogy megoldhatatlan helyzet előtt áll az egészségügy. Ha tömegesen átvezénylik az orvosokat a Covid-kórházakba, akkor azokban a gyógyító intézményekben lesz baj, amelyeket ott kellett hagyniuk.
Az utóbbi napokban 900 körül stabilizálódott a napi új esetek száma, de ez egyáltalán nem azt jelenti, hogy ennyi beteg lenne, inkább arról van szó, hogy nem növelik a tesztek számát. Ha többet tesztelnének, valószínűleg még több emberről derülne ki, hogy fertőzött.
Több szakértő szerint is elhibázott megoldás a magasan képzett mentősöket ilyen feladatra használni, amikor ezt más is el tudta volna végezni. Sokan háborognak azért, hogy fizetni kell bizonyos esetekben, miközben ezt az államnak kellene állnia a befizetett tb-nkből.
De a legnagyobb kárt a példamutatás hiánya és a következetlenség okozza. Egyszerre vezetnek be szigorításokat és tesznek érthetetlen engedményeket. Döbbenten állt az ország a jelenség előtt, hogy több tízezer ember szurkolhat együtt egy focimeccsen, miközben a koncerteket gyakorlatilag betiltották. Szigorúan kezelik a határátlépéseket, de a Romániában zajló önkormányzati választásokra átutazók korlátozások nélkül hazatérhettek.
Arról nem is beszélve, hogy a legfelsőbb állami vezetők gyakran mutatkoznak maszk nélkül és a minimális távolságot sem tartva, miközben az átlagpolgárokat súlyos pénzbüntetésekkel fenyegetik ugyanezért.
Forrás: www.nyomtassteis.hu
Tovább harcolnak Iványi Gáborért
Egyre többen támogatják az Iványi Gábor lelkész által vezetett Magyar Evangéliumi Testvérközösséget, amely számtalan a szegényeket támogató intézményt tart fenn, az állam mégis egy jó évtizede mindenhol gáncsolja őket, ahol tudja.
Nyár végén az iskoláiknál felezeték meg a támogatást, majd a gázt próbálták kikapcsolni a hajléktalanokat is ellátó központjukban.
A konfliktus hátterében az áll, hogy Iványi, aki annak idején összeadta Orbán Viktort és feleségét, majd a két nagyobb Orbán gyereket is megkeresztelte, később eltávolodott a miniszterelnöktől, mert nem értett egyet a kormány demokrácia- és szegényellenes intézkedéseivel. Ezért megvonták a gyülekezetétől az egyházi státuszt, és mindenféle bírósági határozatok ellenére sem hajlandók azt visszaadni. Mára már több milliárd forintra rúg a MET-nek járó, de ki nem fizetett összeg.
Iványi hívei éjjel-nappal őrzik az épületüket, míg a vele rokonszenvezők adományai lassan elérik a százmillió forintot, így a MET képes lesz továbbra is támogatni a szegényeket.
Forrás: www.nyomtassteis.hu
Az elnyomás arcai
Ingyenes bevezető képzés a társadalmi egyenlőtlenségekről október 17–18-án Budapesten, utazási támogatással.
Részletek és jelentkezés: www.kozeletiskolaja.hu/page/aktualis-kurzusok
Apuka kőbányája
Bár Orbán Viktor első miniszterelnöki ciklusa idején még állítólag kérte az édesapját, hogy ne vegyen részt állami beruházásokban, az utóbbi években ehhez már nem ragaszkodik. Pedig egy demokratikus országban elképzelhetetlen, hogy a miniszterelnök közvetlen rokonai állami pénzből gazdagodjanak.
A Direkt36 kiderítette, hogy az M4-es út építésében Orbán édesapjának cége is részt vett: a Dolomit Kft. gánti bányájából szállítottak zúzott követ az útépítéshez. Többek közt gánti kőből készült az ultradrágán épülő M4-es aszfaltkeveréke, az út padkája és a leállósáv is.
Forrás: www.444.hu
A munkanélküliek fele semmilyen segítséget nem kap
Ha csak ezt a számot néznénk, megnyugodhatnánk, hiszen augusztus óta 21 300 fővel kevesebben regisztráltatták magukat álláskeresőként. Ám a Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat nyilvántartása szerint jelenleg több mint 323 ezren keresnek állást Magyarországon. A kilátástalan helyzetben lévők száma azonban még ennél is nagyobb lehet.
A kormány – európai szinten példátlan – szűkmarkúságának következtében 169 500-an (vagyis a munkanélküliek több mint fele) semmilyen pénzügyi ellátást nem kapnak.
Akik kapnak valamit, azoknak is csak a fele részesül álláskeresési ellátásban, a többieknek csak szociális jellegű juttatás marad. Ennek egyrészt az az oka, hogy az álláskeresők negyede, mintegy 79 ezer ember tartósan munkanélküli, azaz egy éve vagy már annál is régebben keres munkát, az álláskeresési ellátás azonban csupán 3 hónapig tart, ezután már csak a 22 800 forintos szociális támogatást lehet kérni.
Sokakat teljesen kiszorítanak a rendszerből, vagy csak minimális összeghez engednek hozzájutni. Így történhetett meg az is, hogy a regisztrált munkanélküliek kevesebb, mint harmada – alig több mint 82 ezer ember – kapott csak álláskeresési ellátást szeptemberben.
Miközben a bértámogatási programok épp kifutóban vannak, újakról pedig nem tudni, a kormány az „annyi munkahelyet teremtünk, ahányat a járvány tönkretesz” mondatot ismételgetve egész egyszerűen nem vesz tudomást a munka és ellátás nélkül maradt közel 170 ezer emberről.
Forrás: www.merce.hu
https://merce.hu/2020/09/25/a-munkanelkuliek-fele-semmilyen-penzugyi-segitseget-nem-kap-az-allamtol/
Orbán visszatartja a civilek milliárdjait
A magyar kormány immár több éve tart vissza 75 milliárd forint – többek között környezetvédelemre és civileknek szánt − uniós pénzt. Szél Bernadett és Hadházy Ákos független képviselők tiltakozó aláírásgyűjtést kezdeményeztek, miszerint Orbán Viktor azonnal írja alá az EGT/Norvég Alapok felhasználásáról szóló megállapodást, hogy a forráshiányos magyar civil szervezetek is hozzájuthassanak ehhez a pénzhez.
2024-ig 214,6 millió euró támogatást (75 milliárd forint) költhetne el Magyarország, egyebek mellett klímavédelemre, zöldberuházásokra, innovációra és civil szervezetek támogatására − Norvégia, Izland és Liechtenstein jóvoltából. (Ezek az országok nem tagjai az Európai Uniónak, de sok előnyét élvezik, ezért cserébe nagy összeget fizetnek be az Unió közös kasszájába, amit a fejletlenebb tagországok felzárkóztatására fordítanak.)
A 15 kedvezményezett közép- és dél-európai ország közül egyedül Magyarország nem írta még alá az ehhez szükséges együttműködési megállapodást a támogatókkal.
A Magyarországnak jutó pénz egy kis hányada, néhány milliárd forint a hazai civil szférát illetné. Ennek szétosztását a szabályok szerint nem befolyásolhatná a magyar kormány, hanem egy független szervezet bonyolítaná le a pályázatokat. A kormány emiatt nem írta alá eddig a megállapodást.
Követeljük, hogy a korábban közös egyetértésben megalkotott szabályrendszer keretein belül a magyar kormány tegye meg a szükséges lépéseket az EGT/Norvég Alapok harmadik finanszírozási időszakának mielőbbi elindítása érdekében.
Miközben a Covid-járvány idején még a korábbiaknál is nagyobb forráshiánnyal küzd a magyar civil szektor, nem juthat hozzá ehhez − a teljes összeghez képest csekély − néhány milliárdos támogatáshoz.
Mivel a forrásokat 2024 első feléig lehetne elkölteni, minden további késlekedés a hasznos és hatékony pénzfelhasználás esélyét csökkenti.
Írd alá a petíciónkat, ha te is egyetértesz: Orbán Viktor ne akadályozza meg, hogy Magyarország megkapja a nekünk járó támogatást!
A petíciót itt lehet aláírni: https://szabad.ahang.hu/petitions/
Forrás: www.nyomtassteis.hu
166. szám (IV. évfolyam/38.) | 2020. szeptember 22.
Zavarok a járvány elleni védekezésben
Miközben tucatnyian haltak meg a napokban is a Covid-járvány következtében, Orbán Viktor azt ígéri a televízióban, hogy „aki megbetegszik, azt meggyógyítjuk”. A józanabb szakemberek szerint a nagy szavak helyett jobban meg kellene szervezni a védekezést. Komoly gondok vannak a teszteléssel, és aggasztó a szakemberhiány az egészségügyben.
Miközben ezerszámra vett lélegeztetőgépeket a magyar kormány, sokkal drágábban, mint más országok, ennek a töredékéhez sincsen elegendő szakember.
„Amíg van tizenhatezer lélegeztetőgépünk és tízezer üres kórházi ágyunk, speciálisan képzett szakápolóból kevesebb, mint kétezer áll rendelkezésre” – írja Facebook-posztjában dr. Máté-Horváth Nóra aneszteziológus, intenzív terápiás szakorvos. A szakember hozzáteszi, „esélye egy lélegeztetésre szoruló betegnek csak akkor lehet a túlélésre, ha a nap 24 órájában áll mellette megfelelő intenzív osztályos szakszemélyzet: aneszteziológus és intenzív terápiás orvos, valamint intenzív terápiás szakápoló. Egy kétezer fős csapatból kell a nap 24 órájára (2-3 műszakra), a hét 7 napjára kiállítani azt a szakszemélyzetet, amely ellátja az intenzív osztályos betegeket. Így talán könnyen érthető, hogy hiába a tizenhatezer gép vagy a tízezer szabad ágy, ha nincs, aki ott legyen a betegek mellett.”
Kiemeli, hogy növelni a szakszemélyzet számát rövid idő alatt nem lehet, ehhez évek kellenek. Ezért tartja hiteltelennek Orbán Viktor nyilatkozatait: Az, hogy senki nem marad ellátatlanul, valamint az, hogy „a kórházi kapacitások szinte korlátlanul állnak rendelkezésre”, egyáltalán nem igaz. Tudjuk ugyanis, hogy annak, hogy hány intenzív osztályos beteget tud ellátni a magyar egészségügy, nem a szabad ágyak száma és már biztos, hogy nem a lélegeztetőgépek száma fog gátat szabni.
A tesztelések körüli zűrzavar sem azt a képzetet erősíti az emberekben, hogy jól felkészülten állunk a járvány újabb hulláma előtt. A gyanús esetek napokig várnak arra, hogy kiérkezzen a mentő tesztelni, majd újabb napok telnek el, míg megérkezik az eredmény. Családtagokat nem hajlandók tesztelni, és nem segít az állam abban sem, hogy ha már ő maga nem képes biztosítani a tesztelést, akkor lehessen magánrendelőkhöz fordulni. Nem tették ingyenessé ezt a szolgáltatást, nem az állam állja a költségeket. Hiába vezettek be hatósági árat, ez még mindig megfizethetetlen a nem jómódúak számára.
Forrás: www.24.hu
https://24.hu/kozelet/2020/09/20/koronavirus-lelegeztetogep-intenziv-szakapolo-facebook/
Testükkel védik a szegények támogatóját
Számtalan jótékonysági szervezetet működtet az Iványi Gábor lelkész által vezetett Magyar Evangéliumi Testvérközösség. A napokban a központjukban ki akarták kapcsolni a gázt tartozások miatt, amit a MET támogatói megakadályoztak.
A kisegyház kálváriája már évek óta tart. Az Orbán-kormány úgy írta át az egyházi törvényt, hogy ők ne lehessenek hivatalos egyház, így mindenféle támogatástól elestek. Csakhogy ezt a törvényt megsemmisítette az Európai Unió bírósága, és kártérítésre kötelezte a magyar államot. A kormány azonban nem hajlandó fizetni. Iványi Gábor szerint milliárdokkal tartoznak nekik, miközben a gázszámlatartozásuk 30 millió. Ezt azonnal ki tudnák fizetni, ha az állam megtérítené a törvényesen nekik járó összegeket.
Iványi támogatói sátrat és barikádot emeltek az intézmény bejárata elé, hogy megakadályozzák a bejutást.
Forrás: www.klubradio.hu
Orbán irodája elé vitték a kitöltetlen konzultációs íveket
A miniszterelnök munkahelye előtt, a karmelita kolostornál számolt be Szél Bernadett és Hadházy Ákos független képviselő arról, hogy összesen 260 ezer darab üres nemzeti konzultációs ív került hozzájuk.
A június elején kezdődő akciót azok figyelmébe ajánlották, akik ki akarták fejezni elégedetlenségüket a kormányzati propagandával szemben.
Összesen 260 ezer darab üres ív került hozzájuk, ami Hadházy szerint komoly siker. A kormány azt állítja, hogy nekik 1,8 milliót küldtek vissza, de nem engedi, hogy a képviselők ellenőrizzék ezt.
Hadházy és Szél kezdettől azt mondták, hogy nem akarnak versenyezni a kormánnyal az ívek számában: a kormánynak eleve ingyen lehetett feladni, míg hozzájuk postán vagy aktivistákon keresztül volt mód eljuttatni, ráadásul tapasztalataik szerint sokan félnek az országban részt venni bármilyen ellenzéki akcióban.
Forrás: www.444.hu
https://444.hu/2020/09/17/szazezer-embert-var-szel-es-hadhazy-a-kozteve-ele
Mészáros Lőrinc gyerekei építik nettó 4 és fél milliárdért Felcsúton az iskolát
A Fejér-B.Á.L. Zrt. tulajdonában lévő Fejér Tervező és Mérnökiroda Kft. megtervezte, most a Fejér-B.Á.L. Zrt. kivitelezi a felcsúti Endresz György Általános Iskola újjáépítését. Mindkét cég a felcsúti milliárdos, Mészáros Lőrinc gyerekeinek tulajdonában van.
A felcsúti kivitelező cég nettó 4 549 161 674 forintért vállalta a munkát.
A Homlok-Mészáros Ágnes, Mészáros Beatrix és ifj. Mészáros Lőrinc által tulajdonolt FEJÉR-B.Á.L. Zrt. nem ismeretlen az építőiparban. A láthatóan oktatási intézményekre specializálódott cég korábban több közbeszerzést is elnyert: ők építhettek például hatmilliárdért iskolát Biatorbágyon, a Bács-Kiskun megyei Izsákon és a Pest megyei Dunakeszin 3-3 milliárd forintért a West Hungária Bau Kft.-vel, de a cég Érden is elnyerte több oktatási intézmény kivitelezését.
Forrás: www.atlatszo.hu
Még a fideszes szavazók többsége szerint is gazdasági válság van
Drasztikusan nőtt azok száma, akiknek sokkal kevesebb pénzből kell megélniük a járványt követő válság miatt – derült ki a Publicus Intézet augusztus utolsó hetében készített országos felméréséből.
Nemcsak a hivatalos adatok, a gazdaság szereplői és az elemzők, hanem a lakosság elsöprő többsége szerint is gazdasági válság van Magyarországon, ráadásul sokan arra számítanak, hogy a helyzet még ennél is rosszabb lesz.
A megkérdezettek 15 százaléka mondta azt, hogy elveszítette a munkáját a járványhelyzet következményeként, háromszor annyi férfi, mint ahány nő. Több mint 20 százaléknak csökkent a munkaideje, a fizetése pedig a megkérdezettek 28 százalékának lett kevesebb. Ami megdöbbentő, hogy a 60 év feletti, nyugdíj közelében álló, nemegyszer már betegségekkel küzdő, kiszolgáltatott munkavállalók több mint 60 százalékának csökkentették a bérét a munkaadók az elmúlt hónapokban. Legkevésbé a 30–44 év közöttiek fizetéséhez nyúltak hozzá.
A válaszadók fele szerint már benne vagyunk a nehéz időszakban, 30 százalék szerint csak most jön az igazi válság, és 14 százalék látja továbbra is pozitívan a helyzetet. De a politikai hovatartozástól is függ, ki mennyire optimista: a kormánypártok szavazótábora érzi kevésbé a visszaesés következményeit: míg az ellenzéki választók 92 százaléka szerint bajban van a magyar gazdaság, a fideszes tábornak 64 százaléka gondolja úgy, hogy már itt a válság.
Forrás: www.nepszava.hu
https://nepszava.hu/3091972_masodik-hullam-az-optimizmus-keveredik-a-felelemmel
165. szám (IV. évfolyam/37.) | 2020. szeptember 16.
Az életmentésért is fizetnie kell, akinek tb-tartozása van
A sürgősségi ellátásért is fizetniük kell azoknak, akik július után hathavi tb-tartozást halmoznak fel. Ilyen helyzetbe akár önhibáján kívül is kerülhet az ember. Szakértői becslések szerint több százezer olyan ember lehet, akiknek különböző okokból rendezetlen a társadalombiztosításuk.
Az már korábban kiderült, hogy a tartozás miatt taj-számukat elvesztők csak a számla előzetes kifizetése után kaphatnak halasztható egészségügyi ellátást. A sürgősségi ellátás viszont eddig kivétel volt, az járt mindenkinek ingyenesen.
Ezen változtatott az Emberi Erőforrások Minisztériuma augusztus végén megjelent rendelete, amely szerint a sürgősségi ellátásért is fizetnie kell annak, akinek nincs érvényes taj-száma. Itt annyi a könnyítés, hogy a számlát a – bizonyos esetekben életmentő – beavatkozás után is ki lehet egyenlíteni. Ám a rendelet azt is előírja, hogy a beteget, illetve a hozzátartozóját már a beavatkozás előtt tájékoztatni kell a várható költségekről. Az ellátásért a kórházak maximum 750 ezer forintot kérhetnek.
A sürgősségi ellátás körébe tartoznak például a baleseti sérülések, a mérgezések, a szív- és érrendszeri, agyi keringési zavarok, hőártalmak, áramütések, vízi balesetek, akut hasi katasztrófák. Ezek közös jellemzője, hogy ellátás nélkül néhány perc vagy akár órák alatt visszafordíthatatlan állapotba kerülhet, maradandó károsodást szenvedhet vagy meghalhat a beteg.
Az új szabály beláthatatlan következményekkel járhat – figyelmeztettek szakértők. Előfordulhat, hogy az agyvérzéssel a sürgősségire kerülő ember maga vagy hozzátartozója egyszerűen nem kéri majd az ellátást, miután meghallotta a beavatkozás árát, mert tudja, arra nem telik neki.
Az új társadalombiztosítási törvény júliustól hatályos, az ezt követő hat hónapot már figyeli az adóhivatal. Akinek összejön a hathavi hátraléka – ez először január elsején lehetséges –, annak a taj-számát érvénytelenítik, a jogosultság ellenőrzésekor az ő „lámpája” barna színű lesz. Ha a kezelőorvos ezt látja, akkor nem nyújthat számára a közfinanszírozás terhére ellátást.
Körülbelül 300 ezer olyan ember van, aki egyéni szerződéssel fizeti az egészségügyi járulékát, ők veszélyeztettek, ha bármilyen okból hat hónapra kiesik a járulékfizetésük. További 400 ezer olyan magyarországi állandó lakcímmel rendelkező ember van, aki soha semmilyen egészségügyi, illetve társadalombiztosítási szolgáltatást nem vett még igénybe, ők az adóhatósághoz sem jelentkeztek be. becslések szerint 500 ezer embernek lehet most rendezetlen a jogviszonya. Az sem egyértelmű, hogy mi lesz a sorsa annak az 50 ezer honfitársunknak, akiknek nincs állandó lakcíme, ők ugyanis, ha akarnának, sem tudnának szerződni egyéni szolgáltatási járulékra.
Forrás: www.nepszava.hu
A legkorruptabb ország vagyunk az EU-ban
Magyarország esetében javasolt a legnagyobb arányban pénzügyi büntetést az Unió Csalás Elleni Hivatala az elmúlt négy évben. A felzárkóztatási alapok és az agrárpénzek kifizetéseinek 3,93 százalékát találták problémásnak. Ez több mint tízszerese az uniós átlagnak.
Toronymagasan vezeti Magyarország az Unió Csalás Elleni Hivatalának (OLAF) éves jelentésében szereplő listát, amely az uniós források felhasználásánál tett pénzügyi büntetésekről szól. Magyarország esetében a felzárkóztatási alapok és az agrárpénzek 2015 és 2019 közötti összes kifizetésének 3,93 százalékát találták problémásnak és tettek javaslatot büntetésre. Összehasonlításul: az uniós átlag 0,36 százalék, vagyis a magyarországi arány több mint tízszerese az uniós szintnek.
Sokkal kevesebb a problémás kifizetés a gyakran rendszerszintű korrupcióval vádolt Románia és Bulgária esetében is.
Forrás: https://hu.euronews.com/
Tovább zuhan a gazdaság
A magyar gazdaság 14,5 százalékkal zsugorodott a második negyedévben, a foglalkoztatottak száma 5,3 százalékkal csökkent. Mindkét adat a harmadik legrosszabb az Unióban.
Az Európai Unió 27 tagállamában az Eurostat becslése szerint az átlagos csökkenés 11,4 százalék volt a megelőző negyedévhez képest. Spanyolországban 18,5 százalékos, Horvátországban 14,9 százalékos, Magyarországon 14,5 százalékos volt a visszaesés. Vagyis Romániától Bulgáriáig, Szlovákiától Lengyelországig mindenki jobban kezelte a válságot, mint mi.
Magyarország a foglalkoztatottság csökkenésében is dobogós helyet ért el. Nálunk 5,3 százalékkal csökkent a foglalkoztatottak száma, ez a harmadik legrosszabb eredmény Írország (–6,1 százalék) és Spanyolország (–7,5 százalék) után.
Forrás: www.hvg.hu
Megszüntetnék a Klubrádiót is
A független média újabb fontos bástyája ellen indított támadást a kormány. Az egyetlen olyan rádiót is meg akarják szüntetni, amely még nincs a kormány kezében. Miközben ezt a rádiót már csak Budapesten és környékén lehetett fogni.
A Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság szerint hat ponton sértette meg a médiatörvényt a Klubrádió, ezért utasították el a frekvenciahasználat meghosszabbítására benyújtott pályázatukat. A rádió többségi tulajdonosa, Arató András szerint szimpla politikai döntés született, és azt ígérte, perelnek. Teljes abszurdum, nem állja meg a helyét az az indoklás, hogy a Klubrádió sorozatosan törvényt sértett volna – mondta Arató András.
Forrás: www.hvg.hu
https://hvg.hu/itthon/20200911_Klubradio_per_arato_frekvencia_nmhh
Milliókért vásárol szőnyegeket a Parlament
Az Országgyűlés Hivatala drága szőnyegek beszerzésére írt ki pályázatot. Kézi csomózású, 8 milliméter vastag, összesen 269 négyzetmétert beborító 8 darab új gyapjúszőnyegre volt szüksége a Parlamentnek.
A Kövér László házelnök felügyelte hivatal 135,6 millió forintot fizet majd az egyetlen jelentkezőnek. Számítások szerint az épület új díszeinek borsos ára van, négyzetméterre lebontva 2018-ban negyedennyiért vett hasonló szőnyegeket ugyanettől cégtől a Magyar Nemzeti Bank.
Forrás: www.mfor.hu
https://mfor.hu/cikkek/makro/136-millioert-vesz-gyapjuszonyegeket-kover-laszlo-hivatala.html
https://444.hu/2020/09/10/draga-szonyegeket-vasarol-a-parlament
Megfizethetetlen a rezsi az időseknek
Egy friss kutatás szerint nagyjából ugyanannyi rezsit fizetnek a fiatalok, az idősek, a budapestiek, a kistelepülésen élők. Az azonban már nagyon nem mindegy, hogy ezt milyen bevételből kell állni. Az egyedül élő kisnyugdíjasoknak a bevételeik harmadánál is többet kell erre fordítaniuk.
Kortól, nemtől, iskolai végzettségtől, munkahelytől függetlenek a rezsikiadások – derült ki a Pulzus Kutatóintézet vizsgálatából.
A rezsibe beleszámoltak minden: a gázt, az áramot, a vizet, a közös költséget, a telefont, az internetet, de még a kéményseprés díját is.
A kutatás szerint a magyarok többsége, 39 százaléka 40–60 ezer forint rezsit fizet egy hónapban, 33 százalékuk pedig 20–40 ezer forint közötti összeget fizet.
Mindössze 6 százalék fizet 20 ezer forintnál kevesebbet, és 22 százalékuk havi 60 ezer forintnál is többet a lakásfenntartásra.
Korosztályra lebontva az derül ki, hogy a 60 év felettiek 42 százaléka fizet 40–60 ezer forintos rezsit egy hónapban.
Egy 50 ezer forintos rezsi kétkeresős háztartás esetében a bevételek 9,6 százalékát teszi ki, egy átlagos nyugdíjas azonban már a bevétele 36 százalékát kénytelen rezsire költeni.
www.hvg.hu
https://hvg.hu/gazdasag/20200904_rezsi_fizetes_magyarok_felmeres
Megkésett és kevés a beígért nyugdíjemelés
A Nyugdíjas Szervezetek Egyeztető Tanácsa szerint nem elég a magas infláció miatt beígért visszamenőleges 1,5 százalékos nyugdíjemelés, ami a nyugdíjban és nyugdíjszerű ellátásban részesülő mintegy kétmillió-hatszázezer embernek jár.
A szervezet szerint veszélyes következményei vannak és lesznek, hogy a kormány nem számol a legalacsonyabb jövedelemmel rendelkezők, így a nyugdíjasok nagy részének egyre kritikusabb helyzetével.
Bár a kormány megadja az év elejétől érvényes 2,8 százalékos emelés és az első nyolc hónap 4,3 százalékos nyugdíjas inflációja közti különbözetet, de a szervezet szakértői ennél magasabb várható áremelkedéssel számolnak az év végéig.
Az idős emberek a jövedelmüknek az átlagnál jóval nagyobb részét kénytelenek élelmiszerekre költeni, és ez a korábban 30 százalékos arány a vírus megjelenése óta – a tapasztalatok alapján – tovább nőhetett.
Jelentős segítség lenne a kiegészítő emelés előrehozása októberre, ahogy változatlanul indokoltnak tartanák egy egyszeri 50 ezer forintos azonnali nyugdíj-kiegészítés folyósítását is, legalább az átlagnyugdíjnál kisebb ellátásban részesülők számára.
Forrás: www.hirklikk.hu
164. szám (IV. évfolyam/36.) | 2020. szeptember 9.
Miért foglalták el a színésznövendékek az egyetemüket?
Immár több hete hatalmas a feszültség a Budapesten működő Színház- és Filmművészeti Egyetem körül. A vezetők és sok tanár felmondott, a diákok elfoglalták az egyetemet, tüntetések követik egymást, sok ezren gyűjtenek tiltakozó aláírásokat, míg most hétvégén tízezer ember kötötte össze élőlánccal az egyetemet a Parlamenttel.
Az ügy hátterében az áll, hogy a Fidesz-kormány elhatározta, ennek az egyetemnek a vezetését is a saját híveinek a kezébe adja. Évek óta tart a folyamat, hogy minden intézményt felszámolnak vagy átalakítanak, amelyről azt feltételezik, hogy ott nem úgy gondolkodnak, ahogyan azt ők szeretnék.
A 155 éve létező és azóta állami kézben lévő Színház- és Filmművészeti Egyetem esetében úgy döntöttek, hogy átadják egy magánalapítványnak. Ez ugyanis lehetővé teszi, hogy bárkit azonnal kirúgjanak és gyökeresen átalakítsanak benne mindent. Természetesen, ahogyan szokták, ezúttal sem egyeztettek érdemben senkivel, az egyetem és a diákok érveit nem fogadták el és nem vették figyelembe.
Csakhogy ezúttal hatalmas ellenállásba ütköztek. A vezetők és az oktatók közül sokan közölték, hogy akkor inkább nem tanítanak tovább, és jó néhányan már fel is mondtak. A diákok pedig ennél is tovább mentek, elbarikádozták az épületet, hogy megakadályozzák az új vezetés belépését az egyetemre.
Akciójukat hatalmas szimpátia övezi, zenészek, színészek és rengeteg ember állt melléjük és tiltakoznak velük együtt. A mostani hétvégén már tízezernyi ember állt ki mellettük, élőláncot alkotva az egyetem és a Parlament között, és kézről kézre adva juttattak el egy tiltakozó iratot az Országházig.
Pillanatnyilag patthelyzet van. A diákok nem fogadják el az új vezetőket, és ragaszkodnak ahhoz is, hogy állami egyetem maradhassanak. A kormány viszont egyelőre nem vonta vissza az alapítványi működésről szóló jogszabályt. Az egyetemisták az ígérik, a végsőkig kitartanak.
Forrás: www.nyomtassteis.hu
Hogyan jön ki az annyira magas átlagbér?
Az emberek mindig szörnyülködve nézik a számokat, amikor a kormány közzéteszi, hogy mennyi a magyar átlagbér. Sokan állítják, hogy még az ismeretségi körükben sincs olyan, aki ennyit keresne. Megpróbáljuk elmagyarázni, hogyan keletkeznek ezek a nehezen hihető számok.
Először is az átlag fogalmát kell tisztázni. Ezt a cikkünkhöz mellékelt ábra kitalált adataival igyekszünk bemutatni. A lényeg, hogy ha a társadalom felső 10 százaléka nagyon sokat keres, az felhúzza az összes vizsgált ember átlagát. Egyes számítások szerint a felső tizedbe tartozók annyit visznek haza, mint a munkavállalók fele összesen.
Torzítja a számokat az is, hogy a Központi Statisztikai Hivatal a munkavállalóknak csak egy részét vizsgálja. Csak az 5 főnél többet foglalkoztató cégeket és az állami alkalmazottakat veszi számításba, így viszont egyáltalán nem szerepel a statisztikákban másfél milliónál is több ember.
Így jönnek ki olyan elképesztő számok, mint az idén áprilisban, amikor a bruttó átlagkereset – a KSH szerint – 400 200 forint volt.
Forrás: www.merce.hu, www.nepszava.hu
https://nepszava.hu/3068174_titkoljak-a-fizeteseket–1-6-millio-dolgozo-kimarad-a-statisztikabol
Nyugdíjasok a nyomor szélén
Miközben Magyarországon 54 ezren kapnak 300 ezer forintnál is nagyobb öregségi nyugdíjat, és több száz esetben a félmilliót is meghaladja a juttatás összege, jóval többen vannak az olyan szépkorúak, akik kénytelenek az átlagnyugdíj felénél is kevesebből megélni.
A hazai nyugdíjasok csaknem 60 százaléka alacsonyabb öregségi nyugdíjat kap a Magyar Államkincstár által kimutatott havi 142,1 ezer forintos országos nyugdíjátlagnál. A 2,05 millió itthoni nyugdíjas több mint felének, összesen 1,14 millió jogosultnak 60–139,9 ezer forint között van a havi öregségi járandósága. Ehhez jön még további 73 ezer „törpenyugdíjas”, akinek a pénze a 60 ezret sem éri el.
Forrás: www.hvg.hu
Fizetés nélkül maradhatunk karantén alatt
A koronavírus terjedése miatt számos munkáltató kapott olyan értesítést munkavállalójától, hogy a hatóság vele szemben karantént rendelt el. Mi történik ilyen esetekben a munkavállaló bérezésével? A szakértők szerint a hatályos szabályozás nagyon ellentmondásos.
Egyszerű a válasz azokban esetekben, amikor és ahol az otthoni munkavégzéshez a technikai és egyéb feltételek adottak, ugyanis ezen cégeknél a munkavállaló továbbra is tud otthonról dolgozni, és ennek megfelelően a teljes jövedelmét megkapja. Mi történik azonban azokban az esetekben, amikor a hatóság vagy a munkáltató, netán a munkavállaló által vállalt „önkéntes” karantén tartama alatt a munkavállaló nem tud munkát végezni?
Ilyenkor elsődlegesen a (maradék) szabadság kiadása jön szóba. Ha elfogyott a szabadsága, akkor mentesülhet a munkavégzési kötelezettség alól. Csakhogy ilyenkor nem jár automatikusan bér. A munkáltató egyoldalúan dönthet úgy, hogy a munkavállalónak teljes vagy csökkentett összegű díjazást fizet a karantén idejére. De nem köteles így dönteni.
Ha a gyermeke kiskorú, és felügyeletéről a munkavállalónak kell gondoskodnia, úgy a munkavállaló ebben az esetben különös méltánylást érdemlő személyi, családi okokból mentesül a munkavégzési kötelezettség alól. Ekkor tehát otthon lehet maradni a gyermekkel és dolgozni sem kell, viszont erre az időszakra az általános szabályok szerint nem jár munkabér. Ilyenkor szerencsés esetben a munkavállaló gyermekápolási táppénzt kaphat.
Forrás: www.24.hu
https://24.hu/fn/gazdasag/2020/09/07/karanten-fizetes-tappenz-nelkul/
Százezer koronavírusos lehet az országban
A Semmelweis Egyetem rektora úgy véli, nagyjából hússzorosa az igazolt fertőzéseknek a valódi szám.
Merkely Béla, a Semmelweis Egyetem rektora szerint egyetlen intézkedéssel lehetetlen legyőzni ezt a vírust, de ő például kötelezővé tenné a maszk használatát. Minél többen használják, annál nagyobb az esélye, hogy visszaszorítjuk a terjedést.
A múlt héten már a kettőt is meghaladta az a szám, ahány embernek továbbadta a vírust egy fertőzött.
Kijelentette, hogy mivel nagyjából hússzorosa az igazolt fertőzéseknek a valódi szám, ezért körülbelül százezer beteg lehet Magyarországon.
Úgy vélekedett, hogy a koronavírus önmagában a határok bezárásával nem állítható meg. Szerinte elsődleges feladat, hogy stabilan tartsuk az iskolákat és védjük a szociális, illetve az egészségügyi intézményeket.
Forrás: www.nepszava.hu
Az Orvosi Kamara aggódik a járvány miatt
Azonnali intézkedésekre szólítja fel a kormányt a koronavírus-járvány elleni védekezésben a Magyar Orvosi Kamara.
A napokban kiadott közleményük szerint a járvány második hulláma „katasztrófával fenyeget”, aminek mérsékléséhez két fő területen van szükség intézkedésekre:
Ismét meg kell erősíteni a közösségi megelőzést a maszkviselés propagálásával és ellenőrzésével, tömegrendezvények, sportesemények felfüggesztésével, kiterjesztett lakossági teszteléssel, aktív kormányzati tájékoztatással, határozott fellépéssel a vírustagadók ellen, helyi intézkedésekkel a kiemelt kockázatú területeken és intézményekben.
Az egészségügyi ellátórendszert pedig fel kell készíteni a járvány második hullámának eredményes kezelésére.
Értve azt, hogy nem rendelhető teljesen alá a gazdasági érdek a járványügyi szempontoknak, véleményünk szerint a fenti intézkedések meghozatala halasztást nem tűr, és ebben kérjük döntéshozóink segítségét, valamint a lakosság együttműködését – zárul a MOK közleménye.
Forrás: www.444.hu
https://444.hu/2020/09/04/magyar-orvosi-kamara-katasztrofaval-fenyeget-a-jarvany-masodik-hullama
163. szám (IV. évfolyam/35.) | 2020. szeptember 1.
Szabolcsban, Békésben és Borsodban keresnek legkevesebbet az emberek
Minden eddiginél nagyobb, több mint 140 ezer forint a különbség a fővárosban és a legszegényebb megyében élők nettó átlagkeresete között – derül ki a lapunk által elemzett friss adatokból. Kelet-Magyarország nemhogy nem zárkózik fel, de hónapról hónapra nő a leszakadása. A munkanélküliségi-adatok is lesújtóak, itt Nógrád és Borsod van a sor végén.
Az adatok azt mutatják, hogy a szakadék egyre nagyobb az ország keleti és nyugati széle között, vagyis a kormányzati gazdaságpolitika a legszegényebbek helyzetén egyáltalán nem segít.
Az idei esztendő első negyedévében – csakúgy, mint évek óta mindig – a fővárosiak vitték haza a legtöbb fizetést, átlagosan nettó 316 968 forintot. Ez brutálisan, több mint 61 ezer forinttal haladja meg az országos nettó átlagkereset összegét, amely jelenleg 255 506 forint. A képzeletbeli dobogó második fokára – immár szintén hagyományosan – Győr-Moson-Sopron megye polgárai állhattak fel 269 754 forintos nettó fizetéssel. Az ország 19 megyéjéből 18-ban az átlagnál kevesebbet visznek haza. Az évek óta a sereghajtó pozícióból kirobbanthatatlan Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében 79 ezer forinttal keresnek kevesebbet a dolgozók országos átlagnál. A Borsodban élők keresete 58 ezer 113 forinttal marad el az átlagtól, a budapestiek átlagánál pedig 119 ezer 571 forinttal keresnek kevesebbet.
Ami a nyilvántartott álláskeresők számát illeti, szintén ijesztő a különbség a szegényebb és gazdagabb megyék között: 2020 márciusában Nógrádban volt arányaiban a legtöbb álláskereső, a munkaképes korúak 9,2 százalékának nem volt hol dolgoznia. Borsod-Abaúj-Zemplén megyében a második legmagasabb az álláskeresők aránya, 8,7 százalékos.
Forrás: www.hang.hu
Ötvenmillió forintot sem költött parlagfűirtásra a kormány
Nagy István agrárminiszter Oláh Lajos DK-s parlamenti képviselő kérdéseire válaszolva azt írta, hogy tavaly a kormányhivatalok közel 5000 hektárnyi parlagfűvel benőtt területet találtak Magyarországon – ez mintegy 50 négyzetkilométer.
A külterületeken fellelt parlagfű miatt 152 millió forintos növényvédelmi bírságot szabtak ki, de maga az állam irtásra csak 49,1 millió forintot szánt 2019-ben.
Kásler Miklós emberierőforrás-miniszter szerint a mintegy kétmillió hazai allergiás 40–70 százaléka is parlagfűérzékeny lehet.
Vagyis nyárról nyárra akár 1,4 millió magyar is szenvedhet a gyomnövény szálldosó pollenjétől.
A miniszter szerint 2009 és 2019 között érezhetően csökkent a regisztrált parlagfű-allergiások száma, emellett pedig óránként frissülő pollentérképet ajánlottak az érintetteknek.
Forrás: www.nepszava.hu
Iskolakezdés sok bizonytalansággal
A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetének még a nyár utolsó napjain is olyan követeléseket kellett megfogalmaznia, amelyek szükségesek lennének az iskolák biztonságos indításához. A fejetlenséget jól mutatja, hogy az egyik legnagyobb egyetem, az ELTE, máris online tanítást rendelt el, miközben másutt bejárnak az iskolákba a gyerekek.
Az öt pontból álló követeléslista szerint az állam végezzen tömeges tesztelést a tanárok és diákok körében. Gondoskodjanak érintésmentes hőmérőkről az intézménybe érkezők beléptetéséhez!
Biztosítsanak kellő létszámú napközbeni takarítót és gyermekfelügyeletre beosztható segítő munkatársakat!
Mindenki kapjon védőfelszereléseket (maszkok, gumikesztyűk)! Az iskolák dönthessenek arról, hogy mikor zárnak be és térnek át digitális oktatásra.
Miközben országszerte megnyíltak az iskolák, az Eötvös Loránd Tudományegyetem Természettudományi Kara betilt minden előadást és szemináriumot, augusztus 31-től csak távolléti (online) formában lehet oktatni.
Forrás: www.hvg.hu, www.168ora.hu
https://168ora.hu/itthon/pdsz-iskolakezdes-koronavirus-190087
A felére csökkentették a hátrányos helyzetűeket segítők támogatását
L. Ritók Nóra, az esélyteremtésért és a mélyszegénység felszámolásáért dolgozó Igazgyöngy Alapítvány vezetője számolt be róla, hogy az alapítvány köznevelési megállapodását 50 százalékkal megkurtítják ettől a tanévtől.
A szakember szerint az értesítés a járványhelyzettel indokolja a csökkentést. Az alapítvány a berettyóújfalui kistérségben működik 1999 óta. Fő tevékenysége a tehetséggondozás és személyiségfejlesztés, különös tekintettel a hátrányos helyzetű gyerekekre. Az alapítvány által fenntartott alapfokú művészetoktatási iskola a kistérség 6 településén végez művészeti nevelő munkát, ahova 23 faluból mintegy 670 gyerek érkezik.
Néhány nappal előtte az ugyancsak szegény gyerekekkel foglalkozó Magyar Evangéliumi Testvérközösség (MET) iskoláitól vonták meg a kiegészítő támogatást. Az Iványi Gábor lelkész által vezetett közösség több óvodát, általános iskolát és középiskolát is fenntart Budapesten és az ország hátrányos helyzetű térségeiben, például a Szabolcs megyei Tiszaszentmártonban vagy Beregdarócon.
Forrás: www.24.hu
https://24.hu/kozelet/2020/08/31/igazgyongy-l-ritok-tamogatas/
Lezárták a határokat, de 6000 futballszurkolót beengednek
Szeptember 24-én Budapest ad otthont a labdarúgó Szuperkupa döntőjének. A szervezők 3-3 ezer jegyet bocsátottak a spanyol és német szurkolók rendelkezésére, a maradék 14 ezerből pedig a magyar szurkolók vásárolhatnak.
Falus Ferenc egykori tiszti főorvos szerint kísérleti báránynak tekintik a magyar futballszurkolókat és a magyar lakosságot. Rámutatott, hogy a hazai intézkedésekben komoly ellentmondások vannak, hiszen a könyvhetet nem engedélyezik, de megtartják a budai Várban a borfesztivált, és focimeccsekre is lehet járni.
Vagy egyik se lehet, vagy mindegyik lehet, vállalni kell a felelősséget – vélekedett, hozzátéve, hogy ezek a döntések így csak a hatóságot teszik nevetségessé.
Forrás: www.hirklikk.hu
Orbánék vették a legdrágábban a lélegeztetőgépeket
Az egész Európai Unióban Magyarország kötötte a legrosszabb üzletet, mivel március óta Magyarország fizeti a legmagasabb kilogrammonkénti egységárat a Kínából érkező lélegeztetőgépekért – írja a Direkt36, nemzetközi kereskedelmi adatok alapján.
Németország a magyar mennyiségnél majdnem kétszer nagyobb össztömegű (1014,3 tonnányi) eszközt szerzett be kevesebb, mint a magyar ár tizedéért (30,7 millió euróért). Hollandia is nagyobb össztömegű (582,3 tonnányi) eszközt szerzett be, ezért pedig kevesebb, mint a magyar ár harmincadát (13,7 millió eurót) fizettek ki.
Orbán Viktor miniszterelnök még korábban úgy számolt, hogy ha a legrosszabb forgatókönyv valósul meg a járványban, akkor 8 ezer lélegeztetőgépre lesz szükség. A külügyminisztérium most annyit közölt a Direkt36-tal, hogy augusztus elejére összesen 15 825 darab lélegeztetőgépet szállítottak Magyarországra. A gépek átlagára 57 106 euró volt (20,1 millió forint), így ezek összesen több mint 300 milliárd forintba kerültek a magyar adófizetőknek.
Forrás: www.444.hu
Nem lehet megélni az átlagnyugdíjból
A magyar átlagnyugdíj ma nem éri el a havi 140 ezer forintot, mindössze 30 ezer forinttal magasabb, mint a nettó minimálbér, és alig több mint fele a Központi Statisztikai Hivatal által számított 260 ezer forintos nettó átlagkeresetnek.
Egy átlagos, egyedül élő nyugdíjasnak 140 ezer forintból kell kigazdálkodnia a rezsit, az élelmiszert és a gyógyszereit, és nem valószínű, hogy ezen felül marad pénze a kikapcsolódásra, akár évente egyszer egy belföldi utazásra.
A többség szerint is nagyon kevés ez a pénz a havi megélhetésre, legalábbis ez derül ki a Pulzus Kutató által készített közvélemény-kutatásból. A válaszadóknak ugyanis mindössze 6 százaléka mondta azt, hogy kevesebb, mint 150 ezer forint elég lenne a megélhetéshez, ha holnaptól nyugdíjba kellene vonulnia.
Az emberek 43 százaléka megelégedne egy 150 ezer és 250 ezer forint közötti összeggel is, míg 250–350 ezer forintra a válaszadók 32 százalékának lenne szüksége.
Lényegesen kevesebben, mindössze az emberek 12 százaléka szeretne 350–450 ezer forintot, és 7 százaléknyian ennél is többet.
Forrás: www.napi.hu
162. szám (IV. évfolyam/34.) | 2020. augusztus 18.
Több Balatont, kevesebb Adriát – nektek
A magyarok millióinak a Balatont ajánlgatja Orbán Viktor, ám mint kiderült, ő és a külügyminisztere is inkább az Adrián nyaralgatott a nyáron. Szijjártó Péter esetében súlyosabb az ügy, mert ő Magyarország negyedik leggazdagabb emberének luxusjachtján pihent, ami bizony felveti a durva korrupció gyanúját is.
Az egyik legolvasottabb horvát lap, a Jutarnji arról ír, hogy idén nyáron is az Adriánál nyaralt Orbán Viktor, miközben magyar honfitársainak a Balatont ajánlgatja. A cikk szerint a magyar miniszterelnök Hvar szigeténél bérelt a barátaival egy Hanse 575 típusú vitorlást, amiről megjegyezték, hogy már akár heti 2500 euróért (880 ezer forint) is bérelhető. Havasi Bertalan, a miniszterelnök sajtófőnöke csak annyit közölt: „Orbán Viktor magánprogramjairól nem adunk tájékoztatást, csak a hivatalos tevékenységéről.”
Kínosabb a külügyminiszter, Szíjjártó Péter ügye, akit úgy fényképeztek le az Átlátszó újságírói Horvátországban egy luxushajón, hogy közben a Facebookon olyan fényképeket közölt magáról naponta, mintha a munkahelyén dolgozna.
Az igazi botrány azonban nem ez, hanem hogy a 7 milliárdba kerülő luxusjacht tulajdonosa Szíjj László építőipari mágnás, a 4. leggazdagabb magyar vállalkozó, aki szinte kizárólag állami forrásokból jutott a mesés vagyonához.
Éppen ezért szabályozzák szigorú törvények azt, hogy a politikusok ne fogadhassanak el ajándékokat olyan vállalkozóktól, akik állami pénzekhez jutnak, hiszen ez felveti a gyanút, hogy a zsíros megbízásokat például nyaraltatással hálálják meg nekik.
Nyugat-Európában, de már a környező országokban is ennél jóval kisebb gyanús esetekben le kellett mondaniuk pozíciójukról a hírbe hozott politikusoknak.
Nálunk „természetesen” megengedőbb törvényeket alkottak maguknak, ami csak azt mondja ki, hogy a képviselő – képviselői megbízatásával összefüggésben – nem fogadhat el az egyhavi fizetését meghaladó ajándékokat, más ingyenes juttatásokat. Vagyis gyakorlatilag mondhatja azt minden rajtakapott képviselő és kormánytag, hogy nem a „képviselői megbízatásával összefüggésben” fogadott el ajándékot, hanem baráti alapon.
Ezt a típusú luxushajót, amelyen Szjjártó nyaralt, egy hétre – különböző becslések szerint – 60–100 millióért lehet kibérelni. Azért ennyire jól még a külügyminiszter sem keres.
Néhány éve Szél Bernadett független képviselő egy olyan törvényjavaslatot nyújtott be, ami alapján 5 évig kizárta volna magát a közbeszerzésekből az a vállalkozó, aki a nyugdíjminimum összegénél nagyobb értékű ajándékot ad állami vezetőknek és kormánytagoknak. A Fidesz leszavazta a javaslatot.
Amikor még ellenzékben volt a Fidesz, ezt nyilatkozta Szíjjártó Péter: „Magyarországon az embereknek elegük van a luxuskormányzásból. A luxuskormányzás helyett valóban az emberek számára fontos döntéseket hozó, a puritán elveket szem előtt tartó plebejuskormányzásra van szükség.”
Forrás: www.444.hu
https://444.hu/2020/08/24/egy-horvat-lap-szerint-orban-viktor-az-adrian-nyaralt
https://szeka.blog.hu/2020/08/20/szijjarto_jachtozik_mert_megerdemli
Ha nem tetszik az úgynevezett nemzeti konzultáció
Szél Bernadett és Hadházy Ákos független képviselők (egykor az LMP társelnökei) arra kérik az embereket, ha értelmetlennek és feleslegesnek tartják az álkérdőívet, akkor küldjék el nekik a kitöltetlen papírt.
A nyomtatványokat a Tisztességes és Igazságos Társadalomért Alapítvány (TITA) 1401 Budapest, Pf. 152. címére várják.
Több ezer ember távozott az egészségügyből
Tavaly május óta 122,4 ezerről 115,9 ezerre csökkent az egészségügyi alkalmazottak száma. Meggyengült egészségügy áll szemben a járvány következő hullámával.
Ez a hat és fél ezer alkalmazott egészen biztosan hiányzik az ellátásból – nyilatkozta Soós Adrianna, a Független Egészségügyi Szakszervezet elnöke, aki szerint az érintettek döntően a legutóbbi hónapokban hagyták el az egészségügyet. Ez pedig a járvány második hullámában – ha megint több lesz a megbetegedés – nagyon súlyos helyzeteket teremthet.
Az elmúlt hónapokban több olyan folyamat is zajlott, amelyek előidézhették a személyi állomány zsugorodását. Az ellátórendszer a visszarendeződés óta is csökkent kapacitással működik. A kórházak kevesebb ágyra engednek betegeket, így kevesebb alkalmazott is elegendő. A KSH legfrissebb adatai szerint az aktív ágyaknak még mindig csak alig több mint a fele (53,3 százaléka) van szolgálatban. Tavaly ilyenkor az ágyak kétharmadán (68,4 százalékán) feküdt beteg.
Sok egészségügyi dolgozónak okozott 20-30 százalékos bevételcsökkenést a járvány elleni védekezés, a veszélyhelyzet idején ugyanis átmenetileg megszűntek a megélhetésüket biztosító kiegészítő jövedelemszerzési lehetőségek. Az egészségügyi szakdolgozók felének-kétharmadának, az orvosok közül szinte mindenkinek van „békeidőben” másod-, harmadállása. A normális heti 40 óra helyett 60-at, sőt, ügyeletekkel együtt még többet is dolgoznak az orvosok, nővérek, szakdolgozók, hogy megéljenek. A veszélyhelyzet kihirdetésekor az egészségügyben azonnal megtiltották a külföldön vagy itthon végzett pluszmunkát.
Nehéznek ígérkezik a második hullám a szociális ágazatban is. Soós Adrianna szerint ott ugyanis 13 ezerrel apadt az alkalmazottak száma. Ez azért is aggasztó, mert a szociális gondozók anyagi helyzete rosszabb, mint az egészségügyi dolgozóké, „legalább százezer forinttal alacsonyabb a keresetük”, és a központi egyszeri 500 ezer forintos jutalomból is kimaradtak.
Forrás: www.nepszava.hu
https://nepszava.hu/3089118_besokallt-orvosok-tomeges-leszereles-csata-elott
Biztonságosak lesznek-e ősszel az iskolák?
A pedagógusok érdekvédelmi szervezete szerint a kormány által az oktatási intézményekre kidolgozott járványügyi szabályrendszer csak ahhoz elegendő, hogy elkezdődjön a tanév szeptemberben. Ha erősödik a járvány, az iskolák nem nyújtanak megfelelő védelmet.
A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ) szerint úgy tűnik, a kormány és az állami fenntartók nem képesek olyan feltételeket biztosítani, amelyek garantálják a köznevelési intézményekbe belépők egészségét.
Kifogásolják, hogy olyan előírásokat fogalmaztak meg, amelyekhez a feltételeket nem biztosítja az ellátó, mint például homloklázmérő, miközben sok intézményben a gyerekek kézfertőtlenítése sem megoldott, noha az első hullám enyhülése óta lett volna idő megteremteni a tárgyi feltételeket.
Elfogadhatatlannak tartják, hogy a maszkviselést csak ott ajánlják, ahol nem tartható be a 1,5 méteres távolság, ami ellentmond az eddigi járványügyi kommunikációnak és az európai gyakorlatnak is.
Kitértek arra is, komoly problémának tartják, hogy nem rendezték a krónikus betegséggel küzdő vagy veszélyeztetett pedagógusok helyzetét, szűrésükről senki nem gondoskodik.
A szakszervezet hangsúlyozta, szeretnék, hogy a járványhelyzet romlása és az otthoni oktatásra való áttérés esetén a szülőknek fizessenek a munkáltatók távolléti díjat, és ne kelljen fizetés nélküli szabadságra menniük.
A kormányzat később azt közölte, hogy az előírásai csak ajánlások, nem kötelezők.
Forrás: www.portfolio.hu
A Fidesz-szavazók is tudják, hogy pártjuk elfoglalta a független sajtót
Már a kormánypárt hívei sem hiszik el a propagandaszöveget, hogy a sajtóban „baloldali médiafölény” van – derült ki egy friss kutatásból.
A lakosság háromnegyede meg van győződve arról, hogy a Fidesz erőteljesen befolyásolja a hazai média működését – derül ki a Publicus Intézet közvélemény-kutatásából. A jobboldali politikusok által sulykolt „baloldali médiafölényben” viszont már nagyon kevesen hisznek: a válaszadók mindössze 6 százaléka gondolja úgy, hogy az ellenzéknek lenne nagyobb ráhatása a negyedik hatalmi ág működésére. Négy évvel ezelőtt – a Népszabadság bezáratása után – 33% gondolta, hogy az ellenzék befolyása nagyobb a sajtóra.
A fideszes szavazótábornak csupán 19 százaléka gondolja azt, hogy a magyar sajtó kiegyensúlyozottnak mondható, vagyis a kormánypártok és az ellenzék is egyenlő arányban jelen van benne.
Forrás: www.nepszava.hu
https://nepszava.hu/3089178_media-egy-mitosszal-kevesebb
Ellehetetlenített vonatközlekedés
Budapest és Keszthely között kilencből hét közvetlen gyorsvonatot szüntetne meg a MÁV szeptember 14-étől.
Mindez már csak azért is problematikus, mert korábban, a MÁV és a Volán összevonásának egyik első lépéseként éppen a közvetlen buszokat szüntették meg, és az utasoknak a vasutat ajánlották mint jobb lehetőséget.
Molnár Tibor keszthelyi önkormányzati képviselő tiltakozó aláírásgyűjtést indított, hogy ne szűnjenek meg a Keszthely és Budapest közötti közvetlen vasúti járatok. Indoklása szerint az idős, mozgáskorlátozott, kisgyermekes vagy kerékpáros utasok számára egyaránt fontos, hogy nehézkes átszállás nélkül jussanak el úti céljukhoz. Az idegenforgalom szempontjából pedig kiemelt jelentősége van annak, hogy környezetkímélő módon utazhassanak a turisták Budapestről Keszthelyre. (A tiltakozást a https://szabad.ahang.hu/ oldalon lehet aláírni.)
Forrás: www.merce.hu
161. szám (IV. évfolyam/33.) | 2020. augusztus 18.
Minden körzetben közös ellenzéki jelölt lesz 2022-ben
A hat legnagyobb ellenzéki párt megállapodott arról, hogy a 2022-es országgyűlési választáson minden körzetben egyetlen jelöltet állítanak a fideszessel szemben.
A DK, a Jobbik, az LMP, az MSZP, a Momentum és a Párbeszéd elnökei megállapodtak arról, hogy 2022-ben minden egyéni választókerületben közös jelöltet indítanak a fideszessel szemben. Ha a közös jelöltről nem tudnak tárgyaláson dönteni, előválasztást tartanak. Ígéretük szerint közös programot is kidolgoznak, ami kormányoznak majd, ha győznek.
Eldőlt az is, hogy az október 11-ei borsodi időközi országgyűlési választáson a jobbikos Bíró László lesz az ellenzék közös jelöltje.
Závecz Tibor közvélemény-kutató szerint a 106 egyéni körzetre vonatkozó megállapodás szükséges, de nem elégséges ahhoz, hogy az ellenzék megszerezze a mandátumok többségét, a jelöltek kiválasztásának módja legalább ennyire fontos. Ebben nem kell egységesnek lenni: ahol ellenzéki jelölt győzött 2018-ban, ott elég lehet egy közvélemény-kutatás arról, hogy az emberek mennyire elégedettek a teljesítményével, ahol nagyon szétaprózódott a választókerület, könnyebb tárgyaláson dönteni. Ahol viszont technikailag megvalósítható, ott előválasztást kell tartani, hiszen Závecz szerint annak van felhajtóereje, aktivizálja a választókat, a jelöltről ráadásul elmondható, hogy „valamit már megnyert”. Úgy látja, a budapesti sikerben is nagy ereje volt ennek. Karácsony Gergely főpolgármesterré választásában nagyon jelentős tényező volt, hogy egy előválasztáson már sikert ért el.
Závecz szerint politikailag hasznos lehet az ellenzéknek, ha a miniszterelnök-jelöltet is így választják ki, de csak akkor, ha az országos előválasztáson mindenki részt tud venni, aki akar, illetve „az ügy iránt elkötelezett”. A módszer előnye, hogy nem érné az a vád az ellenzéket, hogy „sötét, füstös szobák mélyén állapodnak meg egymással”, a lemaradóknak pedig nehéz lesz a döntés ellen ágálniuk vagy megsértődniük.
A lista kérdése is legalább ennyire fontos. A Závecz Research egy hónappal ezelőtti kutatása szerint az ellenzéki szavazók 87 százaléka támogatta a közös jelöltet, 83 százalék a közös listát is. Mindössze 5 százalék akart több listát.
Forrás: www.hvg.hu
https://hvg.hu/itthon/20200814_ellenzek_valasztas_fidesz_orban_ner_ketharmad
Ha nem tetszik az úgynevezett nemzeti konzultáció
Szél Bernadett és Hadházy Ákos független képviselők (egykor az LMP társelnökei) arra kérik az embereket, ha értelmetlennek és feleslegesnek tartják az álkérdőívet, akkor küldjék el nekik a kitöltetlen papírt.
A nyomtatványokat a Tisztességes és Igazságos Társadalomért Alapítvány (TITA) 1401 Budapest, Pf. 152. címére várják.
A magyar dolgozók felének nincs két hónapra elég tartaléka
A válság előtt is dolgozók mintegy harmadát érinti a járványhoz kapcsolódó valamilyen típusú jövedelemcsökkenés, emellett minden tizedik megkérdezettnek megszűnt a munkaviszonya, 8 százalékuk pedig részmunkaidőbe került.
A BNP Paribas Cardif Biztosító Zrt. és a Medián közös elemzéséből kiderült az is, hogy a megkérdezettek 11 százaléka jelezte: bár őt magát személyesen nem érintették a leépítések, de voltak munkatársai, akiket igen, és emiatt rá többletfeladatok hárultak.
A felmérés alapján azok, akik most munkanélküliek lettek, átlagosan három hónapra elegendő tartalékkal rendelkeznek, ugyanakkor ha az egész családot is nézik, amelyet eltartanak, akkor a megkérdezettek mindössze felének van annyi megtakarítása, amennyivel legalább két hónapot át lehet vészelni.
A leghosszabb időre, hét és fél hónapra elegendő tartaléka azoknak van, akiknek a családi jövedelme több mint négyszázezer forint.
Mindezek tudatában felértékelődik a külső segítség igénybevételének lehetősége. A kutatás eredményei szerint a nehezebb időszakok átvészelésére az emberek 57 százaléka számíthat valamilyen külső segítségre. A válaszadók elmondása alapján leginkább a tágabb család jelenti a külső támogatást, legalábbis ezt válaszolta minden második dolgozó (49 százalék).
Forrás:www.24.hu
https://24.hu/fn/gazdasag/2020/08/11/dolgozok-tartalek-ket-honapra-nincs/
Nagyon rosszak a gazdasági adatok
Az előző negyedévhez képest a magyar gazdaság 14,5 százalékos zuhanása egész Európában a harmadik leggyengébb teljesítmény. Szlovákiában csak 8,3 százalékos, Csehországban 8,4, Lengyelországban 8,9, de még Romániában is csak 12,2 százalékos volt a csökkenés.
Minden várakozást alulmúlt a magyar gazdaság teljesítménye a második negyedévben.
Hasonló mértékű csökkenésre egészen 1996-ig visszamenőleg egyszer sem volt példa, még a 2008-as válság idején is ennek töredéke volt a zuhanás mértéke. Ez alulmúlja az elemzői várakozásokat is és a kormányzat előzetes számait is.
Ebben a hónapban még egy, közel sem kívánatos rekordot is felállított a magyar gazdaság: a KSH által 3,8 százalékra mért inflációt. Az unió átlagában csak egyszázalékos drágulás mutatkozott az első félévben (a hazai áremelkedés kevesebb, mint egyharmada).
A magas infláció különösen a nyugdíjasokat érinti kedvezőtlenül, hiszen az általuk elsősorban vásárolt termékek, például az élelmiszerek esetében még ennél is jóval jelentősebb a drágulás.
Forrás: www.mfor.hu, www.hirklikk.hu
https://mfor.hu/cikkek/makro/ez-most-kellemetlen-megsem-annyira-valsagallo-a-magyar-gazdasag-.html
Két héttel a tanévkezdés előtt több mint 1100 pedagógust keresnek az iskolák országszerte
A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szerint ennél is jóval több pedagógus hiányzik a rendszerből, mert sokakat megbízási szerződéssel foglalkoztatnak.
A másik nagy pedagógus-szakszervezet szerint sok helyen eleve helyettesítésekkel készülnek az igazgatók.
Az Emberi Erőforrások Minisztériuma minderre úgy reagált: ilyenkor nyáron váltanak álláshelyet a pedagógusok, természetes fluktuáció zajlik az intézményekben. Hozzátették: nem vezetnek nyilvántartást arról, hogy az állami, egyházi és magánintézmények hány állást hirdetnek meg.
Forrás: www.hvg.hu
https://hvg.hu/itthon/20200815_Tanevkezdes_pedagogus_iskolak_Emmi
300 milliárd forintért veszünk rakétákat az USA-tól
Ez az összeg nyolcszor több, mint amennyit tavaly Magyarország összes bölcsődéjének működtetésére fordított az állam.
Az Egyesült Államoktól vesz légvédelmi rakétarendszert a Magyar Honvédség − a mintegy egymilliárd dolláros (300 milliárd forint) beszerzésről szóló szándéknyilatkozatot Benkő Tibor honvédelmi miniszter és David Cornstein, az Egyesült Államok magyarországi nagykövete írta alá. A továbbfejlesztett föld−levegő rakétarendszert legkésőbb 2020. szeptember 30-ig szerezzük be.
David Cornstein kiemelte, hogy Magyarország és az Egyesült Államok között a valaha kötött legnagyobb védelmi beszerzés valósul meg.
Forrás: www.444.hu
Ismét jó évet zárt Orbán apja
1,8 milliárd forint nyereséggel zárta 2019-et a miniszterelnök édesapjának cége, a Dolomit Kft., a pénzt osztalékként ki is vették a vállalkozásból.
A kormányfő rokonai, barátai és azok üzletfelei évek óta nagyon jól szerepelnek az üzleti életben, jó érzékkel fognak vállalkozásokba, és komoly sikereket érnek el a piacon. A magyar állam különböző intézményei is nagyon szívesen dolgoztatnak velük, és a magyar uniós pályázatokon is szép eredményeket tudnak felmutatni.
Így talán nem is olyan meglepő, hogy a Dolomit Kft. például 4 milliárd forintos árbevétel mellett 1,8 milliárd forint profitot tudott felmutatni, amit mind ki is vettek a cégből. A szintén az Orbán Győző érdekeltségébe tartozó Nehéz Kő Kft. ugyancsak nagyon eredményesen zárta a tavalyi évet.
Forrás: www.444.hu
160. szám (IV. évfolyam/32.) | 2020. augusztus 11.
Hat megyében nincs 24 órás állami fogászati ügyelet
Csongrád, Somogy, Fejér, Győr-Moson-Sopron, Tolna és Veszprém megyében egyáltalán nem találni 24 órás, tb-finanszírozott fogászati ügyeletet. Akinek nem munkaidőben fájdul meg a foga, az kénytelen magánorvoshoz menni vagy várni egy napot.
Az ország ötöde nagy bajban van, ha nem jókor fájdul meg a foga. Több mint kétmillió ember kerülhet olyan helyzetbe, mint az a veszélyeztetett terhes asszony, akinek csillapíthatatlan fájdalma ellenére sem sikerült ellátáshoz jutnia a győri ellátórendszerben. Győr-Moson-Sopron megye ugyanis egyike azoknak a megyéknek, ahol nincs közfinanszírozott 24 órás fogászati ügyelet.
– Ha valakinek nagyon sürgős, a legjobb, ha vonatra száll, és meg sem áll a fővárosi Szentkirályi utcai ügyeleti központig, ott mindig van ellátás – tanácsolta csak félig tréfásan Nagy Ákos keszthelyi fogorvos, a Magyar Orvosi Kamara alelnöke, aki hat olyan megyét is talált a Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő (NEAK) finanszírozási listájában, ahol egyáltalán nincs tb-szerződött fogászati ügyelet.
A szakember szerint valószínűleg annak sem sokkal könnyebb, aki más megyékben él. Mint mondja: noha az ügyeletet az alapellátás részeként az önkormányzatoknak kellene megszervezniük, a biztosító olyan kevés pénzt fizet a feladatra, hogy abból szinte lehetetlen megoldani a problémát.
A körülbelül 1400 forintos – államilag finanszírozott – óradíjból kellene fedezni a fogászati anyagot, az orvos és az asszisztencia bérét, a takarítást és az egyéb rezsiköltségeket. Ennyiből nem lehet fenntartani ezt az ellátást, ezért aztán országosan alig van 24 órában működő fogászati ügyelet, ahol pedig van, ott az önkormányzat mélyen a zsebébe nyúl.
A legtöbb helyen – bár a jogszabály szerint folyamatos ügyeleti ellátást kellene biztosítani – a hétvégén és az ünnepnapokon néhány órás ügyeletet szerveznek.
Egy, az idén tavasszal a Települési Önkormányzatok Szövetsége által publikált felmérés szerint a helyhatóságok majdnem fele szabadulna az alapellátási ügyeletek fenntartási költségeitől. Mert sokszor még a gazdagabb települések számára is túl nagy teher a fogorvosi vagy az önálló gyermekorvosi ügyelet fenntartása.
Forrás: www.nepszava.hu
https://nepszava.hu/3086954_fajdalmas-varakozas–baj-lesz-ha-rosszkor-faj-a-foga
Az Európai Unió foglalt oltóanyagot Magyarországnak is
Bár Orbán Viktor miniszterelnök azt a látszatot igyekezett kelteni, hogy az ő ügyességén múlott mindez, de ez nincsen így, a vakcinát az Európai Unió rendelte meg, sőt a gyártás költségeinek egy részét is ők előlegezik meg.
Hiába indított hadjáratot Brüsszel ellen Magyarország, most mégis az Európai Bizottság segítségével foglalhatja le azt az ötmillió adag koronavírus-vakcinát, amiről Orbán Viktor beszélt péntek reggeli rádióinterjújában.
A Sanofi francia gyógyszergyártónál kötött le 300 millió adag koronavírus elleni vakcinát az Európai Bizottság, ebből juthat az Orbán Viktor által említett 5 millió Magyarországnak. A tervek szerint az oltóanyagot szeptemberben kezdik tesztelni, a cég becslése szerint jövő nyáron hozhatják forgalomba. A stratégiával Brüsszel komoly kockázatot vállalt: a gyártók költségeinek egy részét is állja, cserébe jogot kap a vásárlásra, ám kérdés, hogy valóban a Sanofi vakcinája lesz-e a befutó.
Forrás: www.hvg.hu
https://hvg.hu/itthon/20200808_Europai_Bizottsag_koronavirus_vakcina
Milyen legyen az új miniszterelnök?
A 2022-es országgyűlési választásokon milyen miniszterelnök-jelöltet látna szívesen? Itt ön is elmondhatja a véleményét: https://terjed.ahang.hu/surveys/fonixmenokahang
Sok fizikai dolgozónak elfogyott a szabadsága
A koronavírus miatti leállások következményeként mind márciusban, mind áprilisban a szokásos napok dupláját töltötték szabadságon a fizikai dolgozók.
Egy munkaügyi szakértő szerint a vírusjárvány idején, a digitális oktatás bevezetésekor meg kellett oldaniuk a szülőknek a gyerekek felügyeletét. A szellemi dolgozók otthonról is tudtak dolgozni, de a termelésben részt vevő fizikai állományú munkavállalók ezt nem tehették meg, viszont az ő esetükben is meg kellett oldani a gyermekfelügyeletet, ezért ők sokkal több szabadságot voltak kénytelenek igényelni.
Forrás: www.atv.hu
Ha nem tetszik az úgynevezett nemzeti konzultáció
Szél Bernadett és Hadházy Ákos független képviselők (egykor az LMP társelnökei) arra kérik az embereket, ha értelmetlennek és feleslegesnek tartják az álkérdőívet, akkor küldjék el nekik a kitöltetlen papírt.
A nyomtatványokat a Tisztességes és Igazságos Társadalomért Alapítvány (TITA) 1401 Budapest, Pf. 152. címére várják.
Brüsszel fizette a déli kerítésnél dolgozó rendőrök túlóráit
Több mint ötmilliárd forintot költött a rendőrség a határzárat védő járőrök fizetésére – uniós pénzből.
Sokáig titkolta a kormány, hogy mire költötte az Európa Uniótól határvédelemre kapott 20 millió eurót (akkori áron 6,6 milliárd forint). Eddig sem a kormány, sem a rendőrség, sem a honvédség nem számolt be az összeg felhasználásáról, az ellenzéki képviselők hiába kérdezték a minisztereket, kitérő válaszokat kaptak érdeklődéseikre. Végül az Országos Rendőr-főkapitányság válaszolt érdemben a Népszavának. E szerint
2019. január 1. és 2020. június 30. között 5,6 milliárd forintot költöttek a déli határzónába telepített rendőrök 2 423 685 óra normál és túlszolgálatára.
A Brüsszeltől kapott 6,6 milliárd forint többségét tehát a rendőrség használta fel, a honvédségnek egymilliárd jutott.
Forrás: www.nepszava.hu
https://nepszava.hu/3087642_brusszel-fizette-ki-a-deli-keritesnel-dolgozo-rendorok-tulorait
Csalóka az átlagbér – háromból ketten az átlag alatt
A magyar munkavállalók legjobban kereső tizedének annyi a bevétele, mint a társadalom alsó felének összesen. Bár a hivatalos bruttó átlagkereset a 400 ezret közelíti, az összkép ennél jóval borúsabb.
A kevéssel 400 ezer forint alatti bruttó átlagkereset összege úgy értelmezhető reálisan, ha tudjuk: a munkavállalók szűk egyharmada rendelkezik átlagbér feletti keresettel, a többiek, valamivel több mint kétharmaduk, az átlagbér alatt keres – hívta fel a figyelmet Kiss Ambrus munkaerőpiaci szakértő, politológus, Budapest főpolgármester-helyettese. Mint kifejtette, ennek az aránynak az egyik oka az egykulcsos személyi jövedelemadó és az adókedvezmények elosztása, ami szintén a magasabb fizetéssel rendelkezők számára kedvező. Tudni kell továbbá, hogy az átlagkereset-adat csak a teljes munkaidőben foglalkoztatottakat tartalmazza.
Forrás: www.nepszava.hu
https://nepszava.hu/3087419_harombol-ketten-az-atlag-alatt–csak-papiron-tetszetosek-a-beradatok
Az ottani járványhelyzet miatt Magyarországra költözik a szerb foci
A koronavírus-járvány miatt augusztusban és szeptemberben Magyarországon játszhatja hazai mérkőzéseit a szerb labdarúgó-válogatott, illetve az európai kupaporondon érdekelt szerb klubcsapatok.
Szerbia járványügyi szempontból a nem biztonságos országok listáján szerepel, ezért az európai szövetség (UEFA) nem engedélyezi a nemzetközi mérkőzések megrendezését.
A szerb válogatott Oroszországban játssza első mérkőzését a Nemzetek Ligájában, majd szeptember 6-án – a Direktno nevű belgrádi internetes újság szerint – Budapesten fogadja a török csapatot. Ha a vírushelyzet októberig nem változik, a válogatott minden Nemzetek Ligája-meccsét külföldön rendezi. A csoport negyedik tagja éppen a magyar együttes.
Forrás: www.hvg.hu, mti.hu
159. szám (IV. évfolyam/31.) | 2020. augusztus 4.
Küzdelem a szabad strandokért
A Velencei-tónál és a Balatonnál is kemény harc folyik a kormányközeli agresszív befektetők és a kispénzű emberek között, akik szeretnék, ha továbbra is lehetne ingyen fürdeni a legnagyobb tavainkban. Az utóbbi hónapokban már négy Balaton-parti polgármester mondott le, ami azt jelzi, valami nagyon nincs rendben a magyar tenger környékén.
Agárd–Gárdonyban, a velencei-tavi Popstrand mellett azért tüntettek az elmúlt hétvégén, hogy ne építsék be a település partszakaszait. Az ügy előzménye, hogy Tóth István fideszes polgármester a veszélyhelyzet miatt kapott különleges felhatalmazását felhasználva eladott csaknem 3 ezer négyzetméter területet a tóparton, s egyben kezdeményezte, hogy annak beépíthetőségét módosítsák.
A tüntetők petícióval tiltakoznak a tervezett lépések ellen, és ennek részeként követelik, hogy az önkormányzat a tóparttól számított 30 méteres sávban semmilyen épület építését ne engedélyezze, helyette építsen ki a parton sétányokat és biztosítson fürdőhelyeket. Azt is követelik, hogy a fizetős strandokon – a korábbi rendnek megfelelően – tegyék lehetővé a szabad bejárást 18 órától kezdődően, és ne zárják le azok partjait a közösség elől éjszakára.
A Balaton környékén is ádáz harc folyik az Orbán Viktor családjához (veje, Tiborcz István) és baráti köréhez (Mészáros Lőrinc) tartozó vállalkozók és a tóparti lakosság között. Az agresszív vállalkozók ugyanis minden talpalatnyi területet el akarnak foglalni, legtöbb esetben elzárva a szabad bejárást a tóhoz.
Július 22-én mondott le tisztségéről Szigliget független polgármestere, Balassa Balázs, és feloszlatta magát az önkormányzat négy független tagból álló képviselő-testülete is. Indokként ezt írta: „Bizonyos vállalkozókkal, befektetőkkel szemben úgy érezzük, védtelenek vagyunk. Úgy látjuk, ezeket a folyamatokat településvezetőként már nem tudjuk megállítani, így a testület a lemondásával szeretné felhívni a közvélemény figyelmét a veszélyekre.”
Nemrégiben mondtak le a polgármesterek Balatonszepezden, Balatonfűzfőn, Balatonszemesen, ami azt jelzi, hogy valami tényleg nagyon nincsen rendben a magyar tenger környékén.
A Velencei-tó szabad strandjainak megőrzéséért indított tiltakozást itt lehet aláírni:
https://szabad.ahang.hu/petitions/a-velencei-to-szabad-es-tiszta-partjaert
Forrás: www.hang.hu, www.hvg.hu
https://hang.hu/belfold/2020/08/01/tuntettek-gardonyban-a-szabad-es-tiszta-partszakaszokert
https://hvg.hu/itthon/20200802_Szigliget_Polgarmester_Vallalkozo
Nincs utánpótlás tanárokból
Az elmúlt öt évhez képest mintegy harmadával csökkent a pedagógus szakokon továbbtanulók aránya, a szakmai szervezetek aggódnak.
Alig több mint 6400-an nyertek felvételt idén valamilyen pedagógusképzésre, ami az elmúlt évek egy újabb negatív rekordja a felsőoktatásban. Idén már a jelentkezők száma is rekordalacsony volt: 11,1 ezren próbáltak meg bekerülni a pedagógus szakokra, 37 százalékkal (!) kevesebben, mint 2019-ben.
A Pedagógusok Szakszervezetének (PSZ) alelnöke, Totyik Tamás szerint a helyzet rémisztő. Az eddigi tapasztalatok, tendenciák alapján ugyanis biztosan kijelenthető, hogy a felvettek számánál még kevesebben lesznek azok, akik eljutnak a diplomáig. A PSZ becslései szerint átlagosan a tanárszakos egyetemisták mintegy fele szerez oklevelet, s még közülük sem biztos, hogy mindenki tanárnak áll. Ráadásul a pedagógusszakmában jelentős a korai pályaelhagyás; azok közül, akik diploma után rögtön iskolában kezdenek dolgozni, sokan már az első egy-két évben, az első minősítő vizsga előtt meggondolják magukat.
Forrás: www.nepszava.hu
https://nepszava.hu/3086541_remiszto-helyzet-alig-lesz-utanpotlas-tanarokbol
Ha nem tetszik az úgynevezett nemzeti konzultáció
Szél Bernadett és Hadházy Ákos független képviselők (egykor az LMP társelnökei) arra kérik az embereket, ha értelmetlennek és feleslegesnek tartják az álkérdőívet, akkor küldjék el nekik a kitöltetlen papírt.
A nyomtatványokat a Tisztességes és Igazságos Társadalomért Alapítvány (TITA) 1401 Budapest, Pf. 152. címére várják.
A többség újra belépne az EU-ba
Noha az Orbán-kormány elmúlt tíz évének retorikájában meghatározó szerepet játszott a Brüsszel-ellenes kommunikáció, a magyarok csaknem kétharmada (64 százaléka) még mindig az EU-tagság mellett szavazna – derül ki a Publicus Intézet felméréséből.
Az ellenzéki pártok szavazói közül a Demokratikus Koalíció (DK), a Momentum és az MSZP–Párbeszéd hívei markánsan, átlagosan tízből kilencen uniópártiak, de még a jobbikosok hatvan százaléka is a csatlakozásra voksolna. A kormánypártiaknál ez az arány csak 44 százalék, 38 százalékuk pedig ellenzi a tagságot.
Arról, hogy Magyarországgal szemben jelenleg is vizsgálat zajlik az demokrácia és jogállamiság normáinak megsértése miatt, a lakosság csaknem háromnegyede hallott. Ötvenkét százalék valamilyen szinten jogosnak tartja az eljárást, s csak a megkérdezettek kevéssel több, mint harmada szerint nincs ok erre. A Fidesz–KDNP-sek 80 százaléka úgy véli, hogy jogtalan a vizsgálat, míg az ellenzékiek közül a jobbikosok a leginkább kételkedők ezzel kapcsolatban, de ötből négyen még így is jogosnak tartják.
Forrás: www.nepszava.hu
https://nepszava.hu/3086961_hiaba-a-propaganda-a-tobbseg-unioparti
Egyre több az egyházi iskola
Tovább emelkedett a felekezetek által fenntartott iskolák száma, az ilyen intézményekbe járó diákok aránya pedig megkétszereződött 2010 óta.
Jelentősen megugrott az egyházi fenntartásban működő oktatási intézmények száma az elmúlt nyolc-tíz évben, általános iskolából például 197-et, gimnáziumból 108-at működtettek az egyházak a 2010/2011-es tanévben, 2019-re viszont már 378-at, illetve 172-t – derült ki a legújabb Köznevelési statisztikai évkönyv, illetve a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) friss adataiból. Az óvodáknál is hasonló a helyzet: tíz éve még 141 óvoda működött egyházi fenntartásban, tavaly már a duplája, 282. Az egyházi intézményekbe járó gyermekek, diákok száma is jelentősen megemelkedett. 2010-ben még 12,4 ezer gyerek járt egyházi oviba, idén már 26,9 ezer. Az általános iskolások közül tíz éve 50 ezren tanultak felekezeti iskolában, a 2019/2020-as tanévben már 111,7 ezren. Az egyházi fenntartású gimnáziumokba járó középiskolások száma 2010-ben 37 ezer volt, idén 54,9 ezer, ez a gimnazisták egynegyede.
A 2021-es költségvetésben az egyházi és civil fenntartóknak az ideinél 20 milliárd forinttal magasabb támogatást biztosít az állam.
Forrás: www.nepszava.hu
https://nepszava.hu/3086319_benyomul-az-allam-helyere-az-egyhaz
Mi vásároljuk a legtöbb fegyvert Németországból
A 2019-es adatok szerint a német fegyveripar eddig soha nem látott mértékben pörög, a fő megrendelő pedig a magyar kormány. Csak tavaly 1,77 milliárd euró, azaz több mint 612 milliárd forint értékben vásárolt be Magyarország.
Orbán Viktor rendkívül jelentős haderőfejlesztésbe kezdett az utóbbi években. A legújabban vásárolt első négy német Leopard 2A4 típusú páncélos a napokban érkezett meg a Komárom-Esztergom megyei Tata laktanyájába. Még 2018-ban rendeltünk meg összesen 44, új típusú Leopard tankot és 24 Pzh 2000 típusú önjáró, páncélos löveget.
Nem csupán a németektől vásároltunk mostanában hadifelszerelést. Törökország legnagyobb hadiipari gyárától is rendeltünk jó pár páncélozott járművet, automatikus célzórendszerrel.
Forrás: www.merce.hu
https://merce.hu/2020/07/26/nemetorszag-egyik-legfontosabb-fegyvervasarlojava-valt-magyarorszag/
Hétszáz milliósra becsült román válogatott csatárt vett Mészáros Lőrinc csapata
A felcsúti Puskás Akadémia új nyári igazolása a cseh bajnok Slavia Prahától érkezett, ő a 26 éves, hatszoros román válogatott Alexandru Baluta. A focista piaci értékét szakértők három hete közel 700 millió forintra becsülték.
Baluta két éve igazolt a Slavia Prahához, amely a 2018–2019-es szezonban cseh bajnoki címet és kupagyőzelmet szerzett.
Forrás: www.444.hu
https://foci.444.hu/2020/07/31/700-milliosra-becsult-roman-valogatott-csatart-vett-a-felcsut
158. szám (IV. évfolyam/30.) | 2020. július 28.
Mi történik az Indexnél?
Elbocsátották a legnagyobb internetes hírportál főszerkesztőjét a múlt héten. Tiltakozásul a szerkesztőség szinte valamennyi tagja, több mint 80 ember felmondott, ami gyakorlatilag azt is jelenti, hogy az Index a jelenlegi formájában megszűnik. Úgy tudni, a távozó újságírók szeretnének egy új portált létrehozni.
Az Index több mint két évtizede fogalom az internetes világban. A legrégibb magyar hírportál, és egyúttal a legnézettebb is. Százezrek tájékozódtak innen nap mint nap vidéken és Budapesten egyaránt.
Nem véletlenül zavarta a Fidesz-kormányt, hogy egy ilyen hatalmas nézettségű hírportálra nincsen ráhatása. Ezért a cég elfoglalása már évekkel ezelőtt elindult.
Orbán Viktor egykori harcostársa, majd ádáz ellensége, Simicska Lajos alakította ki azt a szerkezetet, hogy a szerkesztőség és a már Fidesz-közeli tulajdonosok közé beiktatott egy alapítványt, amely biztosítani volt hivatott az Index függetlenségét. Nyilván abszurd volt ez a helyzet, hogy egy szerkesztőséget a saját tulajdonosától kell védeni. Így sejteni lehetett, hogy ez a helyzet nem maradhat fenn örökké.
Önállóságuk védelmében az újságírók leszögezték, hogy csak addig tekintik függetlennek a lapot, amíg nem szólnak bele a szerkesztőség összetételébe, vagyis ők mondhatják meg, kivel akarnak együtt dolgozni.
Ezért nem érdekelte őket a mostani ürügy, amivel eltávolították a főszerkesztőjüket, hanem úgy értelmezték, hogy innentől kezdve már bizonytalan kimenetelű minden. Ezért szinte valamennyien a távozás mellett döntöttek.
A magyar demokrácia újabb nagy vesztesége, hogy az Index megsemmisül. Bár a régiek helyére megpróbálnak árulókat toborozni, az Index már soha többé nem lesz az, ami volt. A távozók által esetleg létrehozandó új hírportálnak pedig a legjobb esetben is hosszú évekre lesz szüksége, hogy megközelítse az Index nézettségét.
Forrás: www.nyomtassteis.hu
Hétmilliárd a vadászati kiállítás előkészítésére
Igen, jól értette a címet, csak az előkészítésre megy el 7 milliárd forint! Ez annyi pénz, hogy ebből a jelenleg munkanélküli-ellátásban nem részesülő 174 000 embernek személyenként 40 ezer forintos egyszeri segélyt lehetne adni.
Hétmilliárd forintot különített el a kormány a 2021-es Nemzetközi Vadászati és Természeti Kiállítás előkészítési feladataira. A rendezvény összköltsége a hvg.hu szerint akár az 50 milliárd forintot is meghaladhatja. Mivel Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes februárban még azzal viccelt, nem meri megmutatni a rendezvény költségvetését a pénzügyminiszternek, az RTL Klub most megkereste Semjént, hogy azóta közölt-e számokat, de megkeresésükre nem válaszolt. A kormány a hétmilliárdon felül létrehozott egy céget is a rendezvény megszervezésére, félmilliárd forintos tőkével.
Forrás: www.24.hu
https://24.hu/belfold/2018/12/15/vadaszati-kiallitas-semjen/
Tavaly tízből négy magyar nem tudott nyaralni
A 16 éven felüli magyar lakosság 41,5 százaléka anyagi okokból kénytelen volt lemondani az egyhetes nyaralásról 2019-ben. Ez messze rosszabb az európai uniós átlagnál, ami 29 százalék.
Az EU statisztikai hivatala által minden évben közzétett részletes adatok alapján az egyes országok között jelentős eltérések vannak. A 27 tagállam közül csak 5 országban rosszabb a helyzet, köztük Romániában és Horvátországban. Vagyis ebben sem vagyunk Kelet-Európa éllovasai, hiszen Szlovákia, Lengyelország, Bulgária és főleg Csehország messze megelőz minket.
Forrás: www.qubit.hu
https://qubit.hu/2020/07/21/tizbol-negy-magyarnak-nem-futotta-egy-het-nyaralasra-2019-ben
Ha nem tetszik az úgynevezett nemzeti konzultáció
Szél Bernadett és Hadházy Ákos független képviselők (egykor az LMP társelnökei) arra kérik az embereket, ha értelmetlennek és feleslegesnek tartják az álkérdőívet, akkor küldjék el nekik a kitöltetlen papírt.
A nyomtatványokat a Tisztességes és Igazságos Társadalomért Alapítvány (TITA) 1401 Budapest, Pf. 152. címére várják.
Vidékről hoztak a bértüntetőket
Budapest egyik belső kerületében, Józsefvárosban mindenáron szeretné bebizonyítani a Fidesz, hogy elviselhetetlen a helyzet az ellenzéki polgármester vezetése alatt. Ezért attól sem riadtak vissza, hogy vidékről buszoztassanak tüntetőket, akik úgymond elégedetlenek a helyi körülményekkel – amelyekről persze fogalmuk sincs valójában.
Az eseményről a kormánypárti bulvárlap, a Ripost így számolt be: „Elegük lett a józsefvárosiaknak Pikó András ámokfutásából, ezért egy jókora tömeg gyűlt össze szombaton a polgármesteri hivatal előtt.”
A hazugság azonban azonnal lelepleződött, ugyanis az egyik tüntető élő videóban jelentkezett be a Facebookon, amiben elmondta, hogy 250-en érkeztek Szolnokról. De jöttek Jászkisérről és Monorról is.
Balogh István Lajos józsefvárosi képviselő szerint elszomorító és nehezen érthető azoknak a politikai erőknek a felelőtlensége, amelyeknek vidékről kell buszoztatnia embereket a fővárosba, hogy a propagandamédiájukban majd bemutathassák „elégedetlenségüket” egy olyan kerülettel, amelynek nem is lakói.
Forrás: www.444.hu
Duplázzák meg a családi pótlékot!
Civilek gyűjtenek aláírásokat, hogy kiköveteljék a kormánytól, emeljék a családi pótlékot legalább a jelenlegi duplájára. Ez az összeg ugyanis 2008 óta nem emelkedett!
A családi pótlék a gyermekszegénység megelőzésének és leküzdésének egyik fontos eszköze.
A járványhelyzet rengeteg embernek okozott jövedelemkiesést, ami sürgőssé teszi a családi pótlék összegének megduplázását, hiszen például a digitális távoktatásra való átállással és az otthoni munkavégzés elterjedésével a családok gyermekekkel kapcsolatos költségei is jelentősen megnövekedtek. A már a válság előtt is nehéz körülmények között élő családok helyzete tovább romolhat.
A követelést itt lehet aláírni:
https://terjed.ahang.hu/campaigns/dupla-csaladi-potlek.
Már 376 ezren vannak munka nélkül, közülük 176 ezren egy forintot sem kapnak
Az előző év azonos időszakához viszonyítva közel 130 ezer fős a növekedés, vagyis 2019. júniushoz képest az álláskeresők száma 51,6 százalékkal emelkedett. A jövedelem nélkül maradtak száma azonban ennél jelentősen több lehet, hiszen nem mindenki regisztráltatja magát a munkaügyi hivataloknál.
Az álláskeresők havi számait vizsgálva az elmúlt 10 évben jelentős csökkenő tendencia volt, amit a jelenleg zajló egészségügyi és gazdasági vészhelyzet tört meg. Utoljára 2016-ban volt ennél magasabb a munkanélküliség.
Csak június hónapban összesen 57,8 ezer álláskereső kérte nyilvántartásba vételét az illetékes járási/kerületi hivatalnál.
Iskolai végzettség tekintetében a legfeljebb általános iskolát végzettek 138,2 ezres létszáma az álláskeresőkön belül 36,7%-ot jelentett június hónapban. Középfokú iskolai végzettséggel 212,3 ezer fő (56,4%), felsőfokú végzettséggel 25,8 ezer fő (6,9%) rendelkezett.
Júniusban 200 ezer álláskereső volt jogosult pénzbeli ellátásra, akiknek 62,6 százaléka álláskeresési ellátásban, 37,4%-a pedig szociális jellegű támogatásban részesült.
A nyilvántartott álláskeresők aránya a gazdaságilag aktív népességhez viszonyítva 8% felett volt. A legkevesebb munkanélküli Budapesten van (3,4%), de viszonylag kedvező a helyzet Győr-Moson-Sopron, Pest, Csongrád, Komárom-Esztergom, Vas és Fejér megyékben is.
Az álláskeresők 46,7 százaléka (közel 176 ezer fő) semmilyen pénzbeli támogatást nem kapott június hónapban.
Hozzá kell tenni, hogy a fejlett országokat tömörítő Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) 36 tagja közül a magyar munkanélküli-támogatási rendszer számít a legszűkmarkúbb. Álláskeresési járadék címszó alatt ugyanis a munkanélküliek mindössze 3 hónapig jogosultak korábbi bérük 60 százalékára, de legfeljebb 160 ezer forintra havonta.
Forrás: www.portfolio.hu, www.merce.hu
157. szám (IV. évfolyam/29.) | 2020. július 21.
Focimeccs lehet, koncert nem
Érzékenyen érintette a fiatalokat és az egész zenésztársadalmat, hogy továbbra sem engedélyeznek nagyobb koncerteket, miközben focimeccseket lehet tartani. A kancelláriaminiszter szerint a megkülönböztetés oka, hogy a futballszurkolók nem isznak a stadionokban, a koncertlátogatók viszont igen. Mások szerint az ok ennél egyszerűbb: Orbán Viktor a focit szereti.
Továbbra sem lehet 500 fő feletti rendezvényeket tartani Magyarországon. A kormány vizsgálja, hogy augusztus 15. után feloldható-e ez a korlátozás, azonban jó esély van rá, hogy a rendelkezés érvényben marad – közölte Gulyás Gergely kancelláriaminiszter.
Szerinte van egy nagy különbség a focimeccsek és a zenés rendezvények között: az alkoholfogyasztás, ami miatt kevéssé tartják meg a távolságot az emberek a zenés rendezvényeken.
Csalódott vagyok, és tehetetlen düh van bennem – fakadt ki egy ismert zenész. – Azt érzem, hogy borzasztó béna magyarázat ezt az egészet az alkoholfogyasztásra fogni. Ennél azért jobb hazugságot érdemeltünk volna.
Az ügy kapcsán többen is felidézték az egyik kormánypárti lap, a Ripost 2019-es cikkét, amelyben egy Ferencváros-meccsről így tudósítottak: „Közel 120 ezer, egészen pontosan 119 308 korsó sört adtak el a Groupama Arénában, ahol a büfék mellett vannak külön csak ennek a csapolására alkalmas pultok is. A 610 forintba kerülő alkoholos ital a felnőtt szurkolók kezében szinte alapkellék a stadionban.”
A fesztiválszervezők is kétségbe vannak esve, hiszen iszonyatos nyáron vannak túl, sok esemény maradt el végleg. Az iparágban hónapokig úgy tudták, hogy a korlátozás augusztus 15-ig tart majd, most ez a dátum is bizonytalanná vált.
A zenészek, hangosítók, világosítók és a fesztiválszervezők hónapok óta jövedelem nélkül vannak, és most még a halvány reményük is elszállt, hogy normalizálódhat a helyzet. Miközben eddig még semmiféle segítséget nem kaptak az államtól. Ezért érzik annyira felháborítónak a futball megkülönböztetett helyzetét, amit sokan nem tudnak mással magyarázni, mint Orbán Viktor focimániájával.
Forrás: www.nyomtassteis.hu
https://hvg.hu/kultura/20200717_Fluor_Tomi_Ennel_azert_jobb_hazugsagot_erdemeltunk_volna
https://index.hu/kultur/zene/2020/07/16/lehetetlen_helyzetbe_hozza_a_fesztivalokat_a_kormany/
Többet keres az iskolaőr, mint a kezdő tanár
Ősszel 500 iskolában kezdik el a munkát az iskolarendőrök. Kiderült, hogy már 8 általánossal is el lehet látni a feladatot, a fizetésük viszont magasabb lesz, mint a főiskolát vagy egyetemet végzett kezdő pedagógusoké.
A Budapesti Rendőr-főkapitányság toborzóplakátja szerint csak előnyt jelent a középfokú vagy az ennél magasabb végzettség, de nem alapfeltétel.
Komoly aggályainak adott hangot Nagy Erzsébet, a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ) Országos Választmányának tagja. Szerinte nagyon is indokolt lenne a középfokú végzettség elvárása, hiszen az iskolaőröknek komoly pedagógiai, pszichológiai, rendvédelmi felkészítésen kell átesniük. – Ebben a tekintetben én is elég szkeptikus vagyok – fogalmazott Pongó Géza, a Független Rendőr Szakszervezet főtitkára, aki szerint azokban az intézményekben, ahol valóban komoly konfliktusok adódhatnak, az iskolaőrnek minden tekintetben felkészültnek kellene lennie.
Ugyancsak Nagy Erzsébet beszélt arról, hogy a tanárokra nézve sértő, ha egy általános iskolai végzettséggel rendelkező iskolaőr több pénzt keres majd, mint egy diplomás pályakezdő pedagógus.
Forrás: www.nepszava.hu
Ha nem tetszik az úgynevezett nemzeti konzultáció
Szél Bernadett és Hadházy Ákos független képviselők (egykor az LMP társelnökei) arra kérik az embereket, ha értelmetlennek és feleslegesnek tartják az álkérdőívet, akkor küldjék el nekik a kitöltetlen papírt.
A nyomtatványokat a Tisztességes és Igazságos Társadalomért Alapítvány (TITA) 1401 Budapest, Pf. 152. címére várják.
Ritkítják a tömegközlekedést vidéken
Elkezdődött a Volánbusz járatainak csökkentése azokon a területeken, ahol a MÁV megfelelő vasúti közlekedést tud biztosítani az utasoknak.
A Munkástanácsok Zala Megyei Szövetsége és a Volánbusz Zrt. zalai munkavállalói petíciót indítottak tiltakozásként, mert arról értesültek, hogy augusztus elsejétől „a szaktárca a távolsági autóbusz-közlekedés drasztikus visszaszorítását tervezi”.
A változtatás Zala megyét különösen súlyosan érintené, úgy tudják, a megye és Budapest közötti autóbuszos járatok nagy részét törölni akarják. Horváth László úgy fogalmazott, nem a tervszerű és észszerű közlekedésszervezés ellen tiltakoznak, de nem tudják, az új menetrend mennyiben igazodik az utazóközönség igényeihez és szokásaihoz, beleértve az érintett önkormányzatok elvárásait is. Abban biztosak, hogy ami történik, azt a dolgozókkal nem egyeztették, így a buszvezetők szerint leértékelik a munkájukat. A Volánbusz munkatársai a járatritkítások miatt elbocsátásoktól tartanak.
Néhány hete a Közlekedő Tömeg Egyesület épp a másik oldal, a vasút járatritkításai miatt gyűjtött aláírásokat, és az ötezer névvel megtámogatva július elején fordult az Innovációs és Technológiai Minisztériumhoz (ITM), mert sok térségben szintén drasztikusnak nevezhető vasúti járatritkítás okoz gondokat.
A civil szervezet hangsúlyozza, sürgősen szükség lenne a menetrend és tarifa évek óta ígérgetett összehangolásra a busz és a vasúti járatok között.
Forrás: www.nepszava.hu
https://nepszava.hu/3084757_fu-alatt-atszervezik-a-kozlekedest
Béremelésért tüntettek a postások
A minimum 10 százalékos béremelést követelő postás szakszervezetek szerint az egyszeri bérkiegészítés elfogadhatatlan, ezért hívták utcára a dolgozókat.
A budapesti tüntetésen Tusz Ferenc, a Kézbesítők Szakszervezetének elnöke elmondta: tavaly november óta folynak a bértárgyalások, a munkáltató azóta sem teljesítette a követeléseiket. „Rettenetesen le vagyunk maradva a bérekben. Amikor 25 év szolgálat után nettó 140 ezer forintot visz haza az ember, azt ne gondolják, hogy elég, és ne gondolják, hogy meg fognak elégedni vele a dolgozók. Számukra az a 20 ezer forint emelés valószínűleg nem sokat jelent, nekünk viszont az életünk, hiszen családokat kell eltartani” – fogalmazott. Azoknak, akik nem jöttek el a tüntetésre, azt üzente, ne féljenek, ki kell állniuk magukért a munkavállalóknak.
Forrás: www.merce.hu
Minden negyedik beteg és minden második elhunyt kórházi fertőzésként kapta el a koronavírust Magyarországon
Évek óta folyamatosan romló tendenciát mutatnak a kórházi fertőzésekről megjelent adatok, ám hogy a koronavírus-fertőzés valójában milyen komoly kockázattal járhat az egészségügyi intézményekben, arról csak most kerültek nyilvánosságra az első hivatalos adatok.
Az országos tiszti főorvos, Müller Cecília július 14-én a Nemzeti Népegészségügyi Központban kezelt adatok alapján arról tájékoztatta Karácsony Gergely főpolgármestert, hogy „a járvány kezdete óta az egészségügyi intézményekben nozokomiális járványhoz köthetően (olyan fertőzések, amelyek az egészségügyi ellátás következtében alakulnak ki) 1062 személynél igazoltak PCR-vizsgálattal COVID–19 fertőzést, közülük 260 fő ápolt hunyt el”.
Július 14-ig 4258 volt a regisztrált fertőzöttek száma, azaz lényegében minden negyedik diagnosztizált beteg kórházi fertőzésként kapta el a kórt. A koronavírusos halálesetek száma 595 fő volt, közülük tehát minden második fertőződött meg egészségügyi intézményben.
Karácsony Gergely főpolgármester szerint világos immár, hogy a já́rvány megfékezése Magyarországon nem az egészségügyi rendszer miatt, hanem annak ellenére következett be. Sajnos most visszaüt ennek a kulcsfontosságú ágazatnak az elhanyagolása, az elmúlt évek pusztító tétlensége. Már nincs az a kommunikációs trükk, az a propagandakampány, ami elfedné ezt a szomorú igazságot.
A kormányzat később egy közleményben igyekezett enyhíteni Müller Cecília adatait, így: „A nemzetközi előírások szerint minden olyan esetet kórházi fertőzésnek kell minősíteni, amelynek tünetei 48 órával a kórházba történt felvétel után jelentkeznek, függetlenül attól, hogy hol fertőződött meg a beteg.”
Forrás: www.index.hu
156. szám (IV. évfolyam/28.) | 2020. július 14.
A koronavírus anyagilag is megviselte a lakosságot
A magyar társadalom közel negyedének komoly anyagi gondokat okozott a járványhelyzet, derül ki a Publicus Intézet Népszavának készített közvélemény-kutatásából. A megkérdezettek 13 százalékának kisebb, kilenc százalékának pedig nagyobb mértékben csökkentek a bevételei, míg minden huszonötödik embernek, vagyis az összes válaszadó négy százalékának teljesen elfogyott a pénze.
A felmérés szerint a kormánypárti szavazók ötöde is elismerte, hogy negatívan változtak az anyagi lehetőségei, míg a legnagyobb bevételcsökkenésről a jobbikosok (48 százalék) és a DK-sok (43 százalék) számoltak be.
A válaszadók kilenc százaléka azt mondta, hogy sokkal kevesebb pénzből gazdálkodik a járvány óta, 13 százaléka pedig azt, hogy valamennyivel kevesebből, míg 70 százalék nyilatkozott úgy, hogy nem érzékelt ebben változást.
A nehéz helyzetbe kerültekkel kapcsolatos kormányintézkedésekkel mindössze a válaszadók tizede volt teljesen elégedett, míg kétharmaduk teljes mértékben elégedetlen. A Fidesz-KDNP hívei az átlagnál sokkal optimistábban látják a kérdést, tízből hatan elégedettek a kormányintézkedésekkel. Az ellenzékiek viszont jóval kritikusabbak: a momentumosok 95, az MSZP−P-szavazók 94, a DK-sok és a jobbikosok 83-83 százaléka szerint nem megfelelő döntések születtek.
Hasonlóképpen ellentmondásos a kisvállalkozások megsegítésének megítélése: míg a kormánypártiak több mint kétharmada szerint megfelelők a döntések, addig az ellenzékiek bő 80 százaléka úgy látja, hogy rosszul kezelte a kérdést a kormány.
Meglepő módon sok Fidesz−KDNP-szimpatizáns is kritikusa volt az oktatással kapcsolatos intézkedésekkel, 26 százalékuk azt válaszolta, inkább nem elégedett a vészhelyzeti működéssel. Az ellenzéki oldalon a DK-sok (84 százalék elégedetlen) és a Momentum (92 százalék elégedetlen) hívei voltak a legkritikusabbak.
Forrás: www.nepszava.hu
https://nepszava.hu/3083964_a-koronavirus-anyagilag-is-megviselte-a-lakossagot
Egyre kevesebb a házi gyerekorvos
A háziorvosi praxisok száma folyamatosan csökkent az elmúlt időszakban, ezen belül is a házi gyerekorvosok helyzete a legrosszabb, hiszen közülük rengetegen elmúltak már 60 évesek.
Póta György, a Házi Gyermekorvosok Egyesületének elnöke arról is beszélt, hogy amikor a koronavírus hatására a 65 év felettieket és a krónikus betegeket kivették a szolgálatból, az drasztikusan érintette a házi gyermekorvosokat. 40 százalékuk esett ki 24 óra alatt a járvány hatására.
Közülük sokan nagyon idősen, akár 80 éves kor felett is dolgoznak, ők valószínűleg már nem térnek vissza a praxisukba. Póta úgy számol, hogy a gyerekorvosok legalább 10 százaléka végleg ki fog esni, éppen ezért folyamatosan és egyre inkább jelentkezni fog ez a hiány a praxisokban, ráadásul ezek nem is egyenletesen oszlanak szét az országban.
Forrás: www.atv.hu
http://m.atv.hu/belfold/20200630-baj-van-a-gyerekorvosok-10-szazaleka-nem-ter-vissza-a-praxisaba
Dől a pénz a hadsereghez
Rekordösszegű költségvetésből gazdálkodhat jövőre a Magyar Honvédség. Már ebben az évben is 616 milliárd forint jutott a honvédségnek, jövőre azonban közel 30 százalékkal több, 778 milliárd forint áll majd a rendelkezésükre.
A Honvédelmi Minisztérium parlamenti államtitkára, Németh Szilárd ezt azzal indokolta, hogy „a 2021-es költségvetés biztosítja, hogy a honvédség el tudja látni a feladatait”.
Forrás: www.magyarhang.org
Ha nem tetszik az úgynevezett nemzeti konzultáció
Szél Bernadett és Hadházy Ákos független képviselők (egykor az LMP társelnökei) arra kérik az embereket, ha értelmetlennek és feleslegesnek tartják az álkérdőívet, akkor küldjék el nekik a kitöltetlen papírt.
A nyomtatványokat a Tisztességes és Igazságos Társadalomért Alapítvány (TITA) 1401 Budapest, Pf. 152. címére várják.
Zsarolja Orbán Viktor az Európai Uniót
Veszélyes játékba kezdett a magyar miniszterelnök. Szavazatáért cserébe azt akarja, hogy az Unió ne vizsgálhassa hazánkban a demokráciával kapcsolatos problémákat, és a vele szemben kritikus civilek se kaphassanak pénzt az EU-tól.
Rendkívüli EU-csúcsot tartanak Brüsszelben, ahol a tagállamok vezetői szeretnék elfogadni a következő 7 év költségvetését, és a közel ugyanekkora összeget kitevő gazdaságélénkítő hitelcsomagot, amit a járvány nyomában kialakuló válság kezelésére fordítanának.
Az Unióban a fontosabb döntésekhez egyhangú szavazás kell, vagyis mind a 27 tagországnak rá kell bólintania.
Orbán Viktor arra akarja kihasználni ezt a helyzetet, hogy megzsarolja az Uniót. Szavazatáért cserébe azt várja el, hogy zárják le a Magyarország elleni jogi eljárásokat. Az eljárások azért indultak, mert az Unió veszélyben érzi Magyarországon az igazságszolgáltatás függetlenségét, a véleménynyilvánítás szabadságát, a kisebbségek jogait, a menekültek helyzetét. Ezek pedig mind az Európai Unió alapértékei közé tartoznak. Nem lehet az Unió tagja olyan ország, amelyik ezeket az elveket nem tartja be.
Követeléseit azzal is kiegészítette, hogy ne kaphassanak uniós támogatásokat azok a magyar civil szervezetek, amelyek „politizálnak”, vagyis bírálni merészelik őt.
Orbán most feladja a leckét az Uniónak: vagy megalázkodnak előtte a legnagyobb országok vezetői, és sutba dobják demokratikus elveiket, vagy követelni fogják, hogy lépjen ki Magyarország az Unióból. Számunkra egyik megoldás sem jó. Hiszen előbb-utóbb bosszút állnak majd ezért a viselkedésért, abba pedig jobb bele sem gondolnunk, hogy kidobhatnak minket az Unióból.
Magyarországon az embereknek több mint 70 százaléka fontosnak és hasznosnak tartja, hogy az Unió tagjai vagyunk.
Forrás: www.444.hu
https://444.hu/2020/07/13/a-fidesz-tizenegyeves-programjat-szavaztatna-meg-az-mszp
https://b1.blog.hu/2020/07/12/orban_es_132_bator_embere_megzsarolja_az_uniot
https://nepszava.hu/3084823_sajat-programja-miatt-magyarazkodott-a-fidesz
1300 forinttal drágább egy átlagos nagybevásárlás, mint tavaly
A tavalyi évhez viszonyítva 5,5%-os emelkedést tapasztalhatunk az élelmiszerárak területén. Az alma, a sertéshús és a zöldség áremelkedése vezeti a mezőnyt.
A Privátbankár 13 éve készíti el Árkosár című elemzését, melyben 30 élelmiszer árát vizsgálják havi rendszerességgel három kiválasztott hazai hipermarket polcain.
Májusról júniusra ugyan csak 1 százalékos, de tavaly júniushoz képest 5,5%-os drágulást tapasztaltak, ami az jelenti, hogy jelenleg több mint 1200-1300 forinttal drágább egy átlagos nagybevásárlás, mint tavaly ilyenkor.
A legnagyobb mértékben az alma drágult: nagyjából 95%-os áremelkedést mértek. A gyümölcs mellett a zöldségre is a növekvő árszínvonal a jellemző. Hiába tapasztalható az előző hónaphoz képest némi csökkenés, éves viszonylatban továbbra is erős az emelkedés.
A sertéspestis és a munkaerőpiaci körülmények miatt jelentős növekedést mértek továbbá a húsárak területén is, ami elsősorban a sertéshúst és az ebből készült feldolgozott termékeket érinti. A párizsi esetében például jelentős, 30% fölötti emelkedés tapasztalható most már hónapok óta.
Csupán a burgonya kapcsán tapasztalnak – immár második hónapja – mérséklődést, valamint egyes üdítőket (például a narancslét) lehet a korábbinál olcsóbban beszerezni.
A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) adatai szerint az év első 6 hónapjában tavalyhoz képest 3,4%-kal nőttek a fogyasztói árak, és az egyre gyorsuló éves infláció is 2,9%-ra emelkedett. A KSH szerinti 7,8%-os élelmiszerár-emelkedés az alacsonyabb jövedelműeket és a nyugdíjasokat kifejezetten rosszul érinti. Az utóbbi réteget ráadásul a teljes társadalmat érintőnél jóval magasabb, 3,6%-os infláció sújtja.
Forrás: www.atv.hu
155. szám (IV. évfolyam/27.) | 2020. július 7.
Miért állami pénzből épül motorosverseny-pálya?
A Hajdúnánásra tervezett új gyorsasági motoros világbajnoki (MotoGP) pálya építésére 65 milliárd forintot szán a magyar kormány a mi adófizetői forintjainkból. Más országokban ilyen kockázatos beruházásokat magánbefektetők állnak, és nem az állam.
A kormánynak nincs saját pénze, abból gazdálkodik, amit az adókból tőlünk beszed. Legyünk akármilyen szegények, bármit vásárolunk, a kifizetett árnak a 27 százaléka áfa, amit az állam kap meg. Ezért a mi pénzünk az, amit a kormány elkölt.
Finnországban tavaly adták át a KymiRing nevű pályát. Az autó-motor sportok világának egyik legsikeresebb országa nem 65 milliárddal, csupán 2,3 milliárd forintnyi közpénzzel járult hozzá az építkezéshez, amit alapvetően magánbefektetők finanszíroztak. A finnek amúgy összesen 8,8 milliárd forintból hozták ki a MotoGP-versenyekre alkalmas pályájukat. Nem 65 milliárdból!
Egyszer már idehaza is akartak egy MotoGP-futam megrendezésére alkalmas pályát fejleszteni, a sávolyi Balatonringet. Az 28 milliárd forintba került volna, de a megvalósítás leállt, mert a spanyol Sedesa magánvállalatnak az állami Magyar Fejlesztési Bank nem adott hitelt. Méghozzá azért nem, mert a beruházás megtérülését erősen kockázatosnak találták.
Mindenki tudja, hogy a hajdúnánási pálya súlyosan veszteséges üzlet lesz az államnak. Nézzünk egy közeli példát. A csehországi Brno Circuit autós-motoros versenypályája − üzemeltetőjének pénzügyi beszámolója szerint − 2018-ban 2,6 milliárd forintnak megfelelő árbevétel mellett 210 millió forintnyi adózás előtti nyereséget ért el. Ha ezt a számot vesszük alapul, akkor 200 év alatt térülne csak meg az új magyar MotoGP-pálya. A Forma−1-es Hungaroring is csak évi sokmilliárdos állami támogatás mellett tud anyagilag a felszínen maradni.
A méregdrága versenypálya megépítése mellett még évi 2,5-3 milliárd forintos jogdíjat is fizetni kell a MotoGP-versenyek szervezéséért. Így aztán tényleg reménytelen bármiféle megtérülésről vagy nyereségről beszélni.
De akkor mi értelme ennek? Miért nincs senki, aki rászólna a Fidesz-kormányra, hogy ennél sokkal értelmesebb és fontosabb dolgokra kellene költenie az adófizetők pénzét?!
Forrás: www.g7.hu
https://g7.hu/kozelet/20200702/elkepesztoen-draga-veszteseggyar-lesz-a-kormany-megis-megepitteti/
A többségnek nem kell a tűzijáték
Az augusztus 20-ai ünnepségek és a tűzijáték korábbi százmilliós nagyságrendű költségét az idén 6,5 milliárdra emelte a kormány. A megkérdezett emberek 75 százaléka sokallja ezt.
Felelőtlenül szervez a kormány hatalmas tömegrendezvényt augusztus 20-ára, mivel ez újra aktivizálhatja a már lecsengőben lévő járványt – ezt gondolja a megkérdezettek 66 százaléka a Publicus Intézet legújabb, a Népszava számára készült reprezentatív közvélemény-kutatása szerint. Az aggodalmak persze korántsem egységesek, a kormánypárti szavazóknak például csak a fele, a fővárosi megkérdezetteknek viszont 82 százaléka tart attól, hogy a tömegrendezvény berobbanthatja a járványt. Ráadásul épp ugyanennyien gondolják azt, hogy egy pár napos államalapítási fesztivál legfeljebb a belföldi turizmust segítheti egy kicsit, a külföldi turistákat nem hozza vissza. Ebben még a fideszes válaszadók 77 százaléka is egyetértett az ellenzékiekkel. A felmérésből az is kiderül: jobbára csak a kormánypárti voksolók között akad, aki szerint az államalapítás méltó megünnepléséhez ilyen gigantikus ünnepségre lenne szükség. Ugyanakkor még a Fidesz−KDNP-s válaszadók 40 százaléka is túlzónak tartja a terveket.
Az a kormánydöntés pedig végképp kiverte a biztosítékot, miszerint az ünnepségek és a tűzijáték korábbi százmilliós nagyságrendű költségét az idén 6,5 milliárdra emelte a kormány. A megkérdezettek 75 százaléka sokallja. Az MSZP−Párbeszéd, a Demokratikus Koalíció, a Momentum és a Jobbik szavazói 78−91 százalékos arányban utasították el a költekezést, de még a kormánypárti válaszadóknak is csupán a fele örül a nagyszabású ünnepségnek. Kissé meglepő módon a vidékiek még a fővárosiaknál is kevésbé nézik jó szemmel az elszálló költségeket.
Forrás: www.nepszava.hu
https://nepszava.hu/3083690_duhosek-a-falvakban-elok-a-grandiozus-tuzijatek-miatt
Sorra számolják fel a szabadstrandokat
Rohamosan csökken az ingyenes fürdőhelyek száma a Balatonnál, idén már csak 64 olyan partszakasz akad, ahol belépődíj nélkül lehet mártózni. A negyven, tóparttal rendelkező önkormányzat közül húsz egyáltalán nem biztosít ingyenes strandot.
A szűkülő ingyenes tér egyre elérhetetlenebbé teszi a tavat a kispénzű családok számára, a nyaralók kiadásait pedig tovább növeli. Egy ellenzéki törvénymódosítás előírná: minden balatoni településen legyen legalább egy szabadstrand. Az önkormányzatok azt panaszolják: a kormányzati elvonások miatt kevés a pénzük, miközben nekik nagyon is sokba kerül az ingyenes strand.
A tó körül rohamosan csökken az ingyenes fürdőhelyek száma, a Balatontipp gyűjtése szerint az idén már mindössze 64 olyan partszakasz akad, ahol belépődíj nélkül lehet strandolni. A negyven, tóparttal rendelkező önkormányzat közül húsz egyáltalán nem biztosít ingyenes strandot.
Nem véletlen, hogy az Összefogás a Balatonért Egyesület aláírásgyűjtést is szervezett a szabadstrandok megmentéséért.
Forrás: www.nepszava.hu
https://nepszava.hu/3083800_szabadstrandok-a-sullyesztoben
Ha nem tetszik az úgynevezett nemzeti konzultáció
Szél Bernadett és Hadházy Ákos független képviselők (egykor az LMP társelnökei) arra kérik az embereket, ha értelmetlennek és feleslegesnek tartják a propaganda-kérdőívet, akkor küldjék el nekik a kitöltetlen papírt.
A nyomtatványokat a Tisztességes és Igazságos Társadalomért Alapítvány (TITA) 1401 Budapest, Pf. 152. címére várják.
Kormányválság Szlovéniában a drágán vett lélegeztetőgépek miatt
Szlovéniában őrizetbe vették a gazdasági minisztert, lemondott a belügyminiszter és a rendőrfőkapitány, mert a koronavírus-járvány alatt beszerzett lélegeztetőgépek ügyében túlárazásra és korrupcióra gyanakszik az ügyészség. Pedig Szlovéniában csak feleannyiért vették a gépeket, mint amennyiért Magyarország kormánya.
Két hónappal ezelőtt a Tarca nevű szlovén tévéműsorban lejátszottak egy hangfelvételt, amelyen Zdravko Pocivalsek gazdasági miniszter az egészségügyi eszközbeszerzési állami hivatal vezetőivel kiabál, hogy azonnal utaljanak át 8,8 millió eurót (3,15 milliárd forintot) egy Geneplanet nevű cégnek, hogy védőfelszereléseket és lélegeztetőgépeket vásároljanak.
„Nem érdekel, hogy még nincs bankgaranciájuk, két óra, három óra múlva megkapják, de nekünk minél előbb meg kell kötnünk az üzletet” − mondta Pocivalsek a márciusban készült felvételeken a készletező vezetőinek a telefonban, akik kitartottak amellett, hogy a veszélyhelyzet dacára is szabályosan akarják lefolytatni a szerződéskötést és a fizetést.
A Geneplanet cég 110 darab új és 20 használt gépet szerzett 3,6 millió euróért (1,3 milliárd forintért).
Magyarország 16 ezer darab lélegeztetőgépet vásárolt 300 milliárd forintért. Ez alapján egy berendezés átlagosan 18,75 millió forintba került, vagyis a szlovén kormányt most éppen az ehhez képest nagyjából feleennyibe kerülő gépekért kérik számon, mondván, hogy túlárazva szerezték őket.
Mégis Magyarországon ezeket a kérdéseket még feltenni is „illetlenség”.
Forrás: www.napi.hu
154. szám (IV. évfolyam/26.) | 2020. június 30.
Kellenek-e iskolarendőrök?
Sokan reménykednek, hogy egy ilyen látványos intézkedéssel egy csapásra meg lehet oldani az iskolai problémákat, de ez sajnos nincs így. A szakértők szerint ez csupán egy költséges álmegoldás.
Szeptembertől iskolaőröket küld 500 általános és középiskolába a kormány, akik a 12 évesnél idősebb gyerekek esetében szükség szerint alkalmazhatnának akár testi kényszert, bilincselést is. Támadás megakadályozására vagy ellenszegülés megtörésére vegyi eszközt és gumibotot használhatnak majd.
A törvény rendelkezik arról is, hogy az erőszak miatt jogerősen elítélt diák családjától egy évre vonják meg a családi pótlékot.
Sok probléma van a magyar iskolarendszerrel, de még véletlenül sem az, hogy ott naponta ütik-verik egymást a gyerekek, a szülők, a pedagógusok – jelentette ki egy szakértő. Persze vannak egyedi esetek: sajnos előfordul, hogy összeverekszik két gyerek, vagy egy felbőszült szülő inzultál egy pedagógust, vagy éppen egy pedagógus alkalmaz testi fenyítést egy gyerek ellen. Ezeket az elszigetelt eseteket felerősíti a média, de ez nem jelenti azt, hogy gyakran előfordulnának.
Még ennél is sokkal ritkább, hogy fegyvernek minősülő tárgyat visz be valaki oktatási intézménybe, az pedig végképp, hogy sor is kerül ennek a használatára.
Ráadásul a portán üldögélő őr ezeket az elszigetelt, súlyos eseteket sem tudta volna megakadályozni.
Ha gumibotos őrt küldenek az iskolába, akkor csak az „erőszak erőszakot szül” elv fog érvényesülni. Pszichológiai kutatásokból tudjuk: a fenyítőeszközök jelenléte, látványa is erősítheti az agresszivitást.
Ezért a szakértők úgy vélik: iskolaőr helyett jól felkészített, a kiemelt figyelmet igénylő gyerekekkel is foglalkozni képes fejlesztőpedagógusokra, pszichológusokra, pedagógiai asszisztensekre, szociális munkásokra van szükség. Nagy számban.
Természetesen ez a kormányzati intézkedés sokak körében népszerű lesz, mert azt hiszik, ezeket a bonyolult szociális, társadalmi, pszichológiai problémákat ilyen egyszerű kezelni. A Pedagógusok Szakszervezete szerint viszont az iskolarendőrség csak egy drága látszatmegoldás.
Forrás: www.hvg.hu, www.azonnali.hu
https://hvg.hu/itthon/20200603_A_kormany_megint_buntetesben_gondolkodik_problemamegoldas_helyett
Hosszabbodó kórházi várólisták
A járvány időszaka alaposan megbolygatta az egészségügyet, így a lassan újrainduló élet itt is sok nehézséget okoz majd. A feltorlódott műtétek miatt nagyon megnőhetnek újra a várólisták.
A járvány miatt az egy évben elvégzett várólistás műtétek 16 százaléka maradt el, tolódott a kiesett 2-2,5 hónap miatt.
Az igazán nagy betegrohamig, aminek érkezését az orvosok és a szakemberek augusztusra és szeptemberre becsülik, még egyes kórházakban viszonylag könnyen lehet időpontokhoz jutni.
Azonban ez is nagyon változó. Szürkehályogműtétre a fővárosban akár 1-2 héten belül sor kerülhet, míg például a Dél-Alföldön a Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő (NEAK) hivatalos adatai szerint az átlagos tervezett várakozási idő 152 nap, a Dél-Dunántúlon 204 nap. Erre a beavatkozásra jelenleg 9422 embernek lenne szüksége.
Vannak olyan műtétek, amelyek esetében már most elképesztően hosszú várakozási idővel kell számolni. A csípő- és térdprotézisműtétek várólistája ugyan különböző a térségekben, de nem sok jóra számíthatnak a betegek. Csípőprotézisre a Dél-Alföldön például 166 napot kell várni, Észak-Magyarországon pedig már 376 napra ugrik a mutató.
A gerincstabilizáló operációkra is igen hosszú ideig kell várni, a legfrissebb adatok szerint 857 ember szerepel ezen a listán, az átlagos tervezett várakozási idő pedig nem kevesebb, mint 269 nap.
Forrás: www.nepszava.hu
https://nepszava.hu/3082164_vissza-a-jovobe-tolongas-a-varolistakon
Túl sokan nem érik meg a nyugdíjazásukat
Évente több mint 23 ezer olyan ember hal meg, akik már betöltötték az 50 évet, de még nem érték el a nyugdíjkorhatárt. De a nyugdíjasok közül is nem kevesen vannak, akik csak pár évig élvezhetik a megérdemelt pihenést, ugyanis a 65 éves kort elérők közül évente 13-14 ezren halnak meg öt éven belül.
Bár a születéskor várható életkor és az egészségesen töltött évek esélye nálunk is növekvőben van, de összevetve más európai országokkal az derül ki, hogy máshol jóval tovább élhetnénk, és a születéskor becsült korból több lenne az egészséges évek száma is.
Akik már megérték a 65 éves kort, ők is jóval kevesebb évig élhetnek Magyarországon, mint az EU átlaga, és persze kevesebb lehet számukra az egészséges évek száma is.
Az utóbbi négy évben a 60–64 éves korosztályban nem volt javulás, a 65–69 éves korúaknál pedig emelkedett a halálozások száma a KSH adatai szerint.
Forrás: www.24.hu
https://24.hu/fn/gazdasag/2019/10/26/nyugdijkorhatar-70-ev/
Kijutott a felcsúti focicsapat az Európa Ligába
Ön és minden kedves családtagja, valamint valamennyi magyar ember 6840 forintot adott fejenként az adójából Orbán Viktor házi hobbijára, a felcsúti focira. Ugyanis 2011 óta az 1800 lakosú község futballjára ennyi pénz folyt be.
Az Orbán Viktor által alapított Felcsút Utánpótlás Nevelésért Alapítvány (FUNA) 2011 óta 53 milliárd (54 000 000 000) forintra tett szert a mintha csak éppen erre a célre kitalált társasági adó eltereléséből, illetve direkt adományokból, amiket a cégek Orbán Viktor hobbijára felajánlottak. Ehhez jön még hozzá a profi csapatot működtető Puskás Futball Club Kft.-hez befolyt, szintén tisztes mennyiségű pénz, 15,4 milliárd forint.
De persze minden pénzt megért, hogy teljesült a miniszterelnök úr nagy álma, kijutott az Európa Ligába a kis község focicsapata. Arról a focihoz értők tudnának mesélni, hogy a pénzen kívül ezt még milyen eszközökkel érték el.
Forrás: www.nyomtassteis.hu
Ha nem tetszik az úgynevezett nemzeti konzultáció
Szél Bernadett és Hadházy Ákos független képviselők (egykor az LMP társelnökei) arra kérik az embereket, ha értelmetlennek és feleslegesnek tartják az álkérdőívet, akkor küldjék el nekik a kitöltetlen papírt.
A nyomtatványokat a Tisztességes és Igazságos Társadalomért Alapítvány (TITA) 1401 Budapest, Pf. 152. címére várják.
Háromszáz milliárdért vettünk lélegeztetőgépeket
Ez azt jelenti, hogy minden magyar ember, a csecsemőktől a nyugdíjasokig, fejenként 30 ezer forinttal járult hozzá csak ezeknek az eszközöknek a megvásárlásához. Bár tényleg bizonytalan és kiszámíthatatlan volt a járványhelyzet alakulása, azért ez hihetetlenül nagy összegnek tűnik.
A lehető legrosszabb forgatókönyvre készülve Orbán Viktor 8000 darabos lélegeztetőgép-kapacitást tartott szükségesnek. Ehhez képest a Külügyminisztérium több mint 16 ezer darabot rendelt azért, hogy 10 ezer biztosan megérkezzen.
A járvány első hullámának a csúcsán egy időben mindössze 80-an voltak lélegeztetőn Magyarországon, az átlag pedig inkább 60 volt. Vagyis a kormány most 200-szorosan biztosította be magát kizárólag új eszközökkel, miközben 1500-2000 lélegeztetőgép már eleve volt az országban.
Mindeközben elkezdődött két magyarországi helyen is a lélegeztetőgép-gyártás. Az egyik saját fejlesztésű, a Műszaki Egyetemen tervezték meg, napi 10-et készítenek belőle. A másik a váci Celitron nevű cég, amelyik „elkezdte a világ egyik legjobb lélegeztetőgépének, a Panther 5-nek as gyártását, a nyár végére 1000 darabot használhatnak majd a kórházak, Magyarország tehát stratégiai kapacitással erősödött” – dicsekedett Menczer Tamás külügyi államtitkár.
Vagyis ez még pluszban készül, a megrendelt 16 000 db kínai mellett.
Forrás: www.444.hu
153. szám (IV. évfolyam/25.) | 2020. június 23.
Büntetik a nem fideszes városokat
Az ellenzéki városvezetők sorra kapnak olyan jelzéseket a Fidesz irányából, miszerint aki politikai szerepet mer vállalni, annak a városa nem fog fejlődni, nem kap támogatást, így akár csődbe is mehet. Természetesen egy normális demokráciában ilyen zsarolás egyáltalán nem létezhetne büntetőjogi következmények nélkül.
Márki-Zay Péter, Hódmezővásárhely polgármestere egy Facebook-posztban számolt be arról, hogy június 20-án Miskolcon találkozott volna tíz ellenzéki megyei jogú város vezetője, de a megbeszélés elmaradt. A polgármesterek egy része ugyanis olyan fenyegetéseket kapott a Fidesztől, ami miatt jobbnak látták, ha távol maradnak egy ilyen rendezvénytől. Olyasmik hangzottak el többek között, hogy ne merjék támadni a Fideszt, ha jót akarnak a városuknak.
Márki-Zay szerint kisebb településeken még fokozottabban működik ugyanez. A tavaly a Fideszt leváltó Mártélyon például annak ellenére zárják be a falu egyetlen iskoláját, hogy 22 gyermek jelentkezett az első osztályba.
De a Budapesten is ugyanez a tisztességtelen eljárás folyik. Ennek lett a jelképe a felújításra szoruló Lánchíd. A Fidesz azt akarja bebizonyítani, hogy a főváros új vezetése még egy hidat sem képes felújítani, miközben sorra fosztja meg a várost a bevételeitől.
Karácsony Gergely főpolgármester egyszerűen Budapest-adónak nevezi a tervezett elvonást, ami olyan mértékű, hogy minden egyes budapestire 20 ezer forint jut. Minden évben el akarnak venni a várostól annyi pénzt, amennyiből évente fel lehetne újítani a Lánchidat.
Hogy világos legyen, miről is van szó: minden Budapesten megtermelt 100 forintból 97-et elvon az állam más célokra. Az itt megtermelt értékeknek mindössze 2,7 százalékáról dönthetnek a fővárosiak. Ez az arány Berlinben több mint 22 százalék, Bécsben több mint 15, Varsóban, Prágában is 7 százaléknál több.
Vagyis így lehet egy gazdag várost is koldusbotra juttatni, majd mutogatni a vezetésére, hogy mennyire tehetségtelen.
Forrás: www.nyomtassteis.hu
Hosszabbodó kórházi várólisták
A járvány időszaka alaposan megbolygatta az egészségügyet, így a lassan újrainduló élet itt is sok nehézséget okoz majd. A feltorlódott műtétek miatt nagyon megnőhetnek újra a várólisták.
A járvány miatt az egy évben elvégzett várólistás műtétek 16 százaléka maradt el, tolódott a kiesett 2-2,5 hónap miatt.
Az igazán nagy betegrohamig, aminek érkezését az orvosok és a szakemberek augusztusra és szeptemberre becsülik, még egyes kórházakban viszonylag könnyen lehet időpontokhoz jutni.
Azonban ez is nagyon változó. Szürkehályogműtétre a fővárosban akár 1-2 héten belül sor kerülhet, míg például a Dél-Alföldön a Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő (NEAK) hivatalos adatai szerint az átlagos tervezett várakozási idő 152 nap, a Dél-Dunántúlon 204 nap. Erre a beavatkozásra jelenleg 9422 embernek lenne szüksége.
Vannak olyan műtétek, amelyek esetében már most elképesztően hosszú várakozási idővel kell számolni. A csípő- és térdprotézisműtétek várólistája ugyan különböző a térségekben, de nem sok jóra számíthatnak a betegek. Csípőprotézisre a Dél-Alföldön például 166 napot kell várni, Észak-Magyarországon pedig már 376 napra ugrik a mutató.
A gerincstabilizáló operációkra is igen hosszú ideig kell várni, a legfrissebb adatok szerint 857 ember szerepel ezen a listán, az átlagos tervezett várakozási idő pedig nem kevesebb, mint 269 nap.
Forrás: www.nepszava.hu
https://nepszava.hu/3082164_vissza-a-jovobe-tolongas-a-varolistakon
Durván drágulnak az élelmiszerek
Már áprilisban is akkora drágulás járt a koronavírus-járvány nyomában, hogy nem lehetett nem észrevenni. A májusi árak sem lettek sokkal kedvezőbbek.
Az alma kilója például 75 százalékkal drágult a 2019-es árszinthez képest, de a felvágottakért, húsáruért is 20-30 százalékkel többet kell fizetni. A havi áremelkedést tekintve a nem szezonális gyümölcsökön túl a burgonya, hagyma, csirkehús is a leginkább megdrágult élelmiszerek közt van.
Az élelmiszerek ára a KSH szerint 8,4 százalékkal nőtt egy év alatt − így a májusi drágulás nem haladta meg az áprilisit, amely 8,7% volt −, ezen belül a párizsi, kolbász (22), a sertéshús (20,7), az idényáras élelmiszerek (burgonya, friss zöldség, gyümölcs − 19,1%) drágultak a leginkább.
2019 májusában egy kiló paradicsom 679 forint volt, idén 830 forint átlagosan. A kenyér átlagára pedig 304-ről 363 forintra nőtt.
Forrás: www.penzcentrum.hu
Ha nem tetszik az úgynevezett nemzeti konzultáció
Szél Bernadett és Hadházy Ákos független képviselők (egykor az LMP társelnökei) arra kérik az embereket, ha értelmetlennek és feleslegesnek tartják az álkonzultációt, akkor küldjék el nekik a kitöltetlen íveket.
A kérdőíveket a Tisztességes és Igazságos Társadalomért Alapítvány (TITA) 1401 Budapest, Pf. 152. címére várják.
Veszélyben az Index
A legolvasottabb magyar internetes hírportál – napi 1 700 000 látogatóval – veszélyben érzi a függetlenségét. Sajnos nem alaptalan a félelmük, hiszen 2014-ben már megtörtént, hogy kormánypárti oldalra állítottak egy addig független hírportált, az Origót.
Nincs még két éve, hogy létrehoztunk egy barométert, amelyen bárki ellenőrizheti, szabadon dolgozik-e az Index. A szerkesztőség ekkor egyhangúlag kinyilvánította, hogy két alapvető dolog nélkül nem létezik az Index: ragaszkodunk a tartalmi függetlenséghez és a szerkesztőség érinthetetlenségéhez – írták ki a hírportál nyitó oldalára vasárnap este.
Szerettük volna, ha jelezni tudjuk az olvasóinknak, hogy mi, a szerkesztőség tagjai mikor érezzük azt, hogy baj van. Most bizony azt érezzük: az Index szerkesztősége veszélyben van.
Kívülről ugyanis olyan befolyás ért minket, amelynek vége a szerkesztőség megszűnése lehet. Aggódunk, hogy egy csapásra, egy szervezeti váltással elvesznek azok az értékek is, amelyek miatt ma az Index az ország legnagyobb és legolvasottabb lapja lett – írták vasárnap.
Azóta a tulajdonosok igyekeztek megnyugtatni a szerkesztőséget, de ez egyelőre nem sikerült. Hiszen a hétfői napon a lap főszerkesztőjét eltávolították az Index igazgatótanácsából.
Forrás: www.index.hu
https://index.hu/szolgalati-kozlemeny/2020/06/21/az_index_szerkesztosege_veszelyben_van/
Nem bíznak az emberek a kormánypárti újságokban
Egy nemzetközi vizsgálatból az derült ki, hogy a magyarok leginkább a független hírforrásokban bíznak.
Az Oxfordi Egyetemen működő Reuters Intézet immár ötödik éves jelentését adta ki, amelyben átfogó képet nyújt a világ 40 országának médiapiacáról.
A magyarországi bizalmi rangsor első három helyén kizárólag függetlenek szerepeltek, a HVG lett az első, majd őt követte az RTL Klub és az Index.
A 15-ös lista végén szinte csak kormánypárti médiumok találhatók, ezekben bíznak a legkevésbé az emberek. A 10. helyen végzett az Origo, aztán a HírTV, a Magyar Nemzet, a közszolgálatinak nevezett MTV pedig csak a 13. helyet szerezte meg.
Forrás: www.hvg.hu
Kinek fontos a független vidéki nyilvánosság?
(És ki mit tesz érte?)
címmel offline konferenciát szervez a Nyomtass te is! mozgalom
Több olyan politikai, közéleti vagy médiaszereplő van, akik komoly erőfeszítéseket tesznek a független vidéki nyilvánosság megerősítéséért. Ezek a kezdeményezések azonban gyakran nem ismertek a szélesebb közvélemény előtt, és egymástól is elszigetelten működnek.
Ezért szeretnénk egy asztalhoz ültetni a legnagyobb pártok sajtóval foglalkozó szakértőit, a Szabad Városok Szövetségeinek képviselőit, a vidéki független hírportálok szerkesztőit, civil szervezeteket (MÚOSZ, Mindenki Magyarországa Mozgalom, Mérték Médiaelemző Műhely, Nyomtass te is! mozgalom), valamint olyan országos médiumok vezetőit, amelyek vidéki tudósítói hálózatot építenek (Magyar Narancs, Magyar Hang, Átlátszó).
A konferencián arról lesz szó, hogy ki mit tesz és mit tervez a független vidéki nyilvánosság helyreállításáért és megerősítéséért, illetve hogyan tudnák erősíteni egymást a jelenleg elszigetelten működő kezdeményezések.
A 10-10 perces előadások után közösen beszélgetünk a lehetséges kiutakról és a kapcsolódási pontokról.
A rendezvény időpontja:
2020. június 26., péntek, 14.00–17.00
Helyszín:
VDSZ-székház, 1068 Budapest, Benczúr u. 45., 2. emeleti nagyterem
A rendezvényen kiemelten ügyelünk a járványügyi szabályokra – tágas terem, kézfertőtlenítés stb.
A konferencia nyilvános és ingyenes, de regisztrációhoz kötött. Jelentkezni itt lehet: nyomtassteis@nyomtassteis.hu
152. szám (IV. évfolyam/24.) | 2020. június 16.
Középmezőnyben a járványvédekezésünk
Nyugat-Európához képest a volt keleti tömb országait messze enyhébben érintette a járvány. Ennek igazi okát nem tudjuk, a tudósok is csak találgatnak, de örüljünk, hogy kevés áldozattal úsztuk meg. Kelet-Európán belül viszont majdnem mi szerepeltünk a leggyengébben. Ha a tényekre vagyunk kíváncsiak, érdemes alaposan tanulmányozni a cikkünkhöz mellékelt ábrát!
Senki nem vonja kétségbe, hogy a magyar kormány sok jó intézkedést hozott, és ezeket időben is lépte meg. Kivéve az iskolák bezárását, amit a népharagnak kellett kikényszeríteni. Reggel még elzárkózott Orbán Viktor ettől, estére mégis megváltoztatta a véleményét, érzékelve, hogy a szülők és tanárok százezrei fordulnak szembe vele. (Érdekes, hogy a magyar társadalom milyen nehezen tanulja meg, ha valami nem tetszik, ki kell fejezni hangosan és nagy tömegben a véleményét, és akkor visszavonja a rossz lépéseit a kormány.)
Persze mire a vírus Magyarországra érkezett, már soktucatnyi ország védekezését tanulmányozhattuk, csak válogatni kellett a lehetséges intézkedések között. Felesleges hibáztatni a kormányt a védőeszközök, kesztyűk, maszkok, fertőtlenítőszerek, lélegeztető gépek hiányáért, mert ez még a legfejlettebb országokban is gondot okozott.
Súlyos hiba volt viszont olyan gyorsan, és olyan sok embert hazaküldeni a kórházakból. Feleslegesnek tűnik a titkolózás a fertőzöttek földrajzi helyéről, amit még a polgármesterekkel sem osztottak meg. Semmi nem indokolja visszamenőleg sem, hogy időkorlát nélküli felhatalmazást kapott a kormány, és azt sem, hogy katonák vezényeltek a kórházakba.
A védekezés minőségének megállapítására a kutatók azt találták a leghitelesebb mérőszámnak, hogy egy adott országban százezer emberre hány halálos áldozat jutott. (Ebben is van kis bizonytalanság, mert nem pontosan egyformán sorolták be a haláleseteket.) Mindenesetre ezen a listán Magyarország a hozzá hasonló helyzetben lévő kelet-európai országok között a 10. helyen végzett, kizárólag Romániában volt több áldozat. De messze előttünk végzett Bulgária, Szerbia, Lengyelország, és még hosszan sorolhatnánk.
Éppen ezért, a járvány esetleges második hullámára készülve a sikerpropaganda helyett jobb lenne őszintének és tárgyilagosnak lenni.
Forrás: www.nyomtassteis.hu, www.hvg.hu
https://hvg.hu/itthon/20200609_koronavirust_Kelet_Europa_jarvanykezeles
Csak Albániában és Romániában rosszabb az egészségügyi ellátás
Újabb kutatás mutat lesújtó képet a magyar egészségügyről. Healt Consumer Powerhouse legfrissebb tanulmánya alapján Magyarország 35 európai ország között a 33. helyre került.
A kutatók szerint Magyarországon megfelelő képzettségű szakemberek vannak, de az egészségügyi fejlesztések rendre elmaradtak.
Forrás: www.hvg.hu
https://hvg.hu/elet/20200615_magyar_egeszsegugy_europai_unio
Brutálisan drágulnak az élelmiszerek
Már előző hónapban is akkora drágulás járt a koronavírus járvány nyomában, hogy nem lehetett nem észrevenni. A májusi árak sem lettek sokkal kedvezőbbek.
Az alma kilója például 75 százalékkal drágult a 2019-es árszinthez képest, de a felvágottakért, húsáruért is 20-30 százalékkel többet kell fizetni. A havi áremelkedést tekintve a nem szezonális gyümölcsökön túl a burgonya, hagyma, csirkehús is a leginkább megdrágult élelmiszerek közt van.
Az élelmiszerek ára a KSH szerint 8,4 százalékkal nőtt egy év alatt – így a májusi drágulás nem haladta meg az áprilisit, amely 8,7% volt – ezen belül a párizsi, kolbászé 22,0, a sertéshúsé 20,7, az idényáras élelmiszereké (burgonya, friss zöldség, gyümölcs) 19,1 drágult a leginkább.
2019 májusában egy kiló paradicsom 679 forint volt, idén 830 forint átlagosan. A kenyér átlagára pedig 304-ről 363 forintra nőtt.
Forrás: www.penzcentrum.hu
Húszmilliárdot költ a kormány bútorcserére
Egy keserűen vicces mondás szerint Orbán Viktor még azért van hatalmon, mert a magyarok közül sokan nem tudják megkülönböztetni a milliót a milliárdtól. Nos, nézzünk egy kicsit a számok mögé.
A Közbeszerzési és Ellátási Főigazgatóság a következő három évben összesen 20 milliárd forintért szerezne be irodabútorokat. A főigazgatóság két kormányzati alapcsomag, az általános és a magas igényességi fokozatú irodabútorok beszerzésében gondolkodik.
Nos, számoljunk egy 30 ezer forintos irodai forgószékkel. Egy átlagember számára ennyiért már egy egészen „magas igényességi fokozatú” széket lehetne venni. Tehát ilyen székből összesen 666 ezer 666 darabot tudnának venni a 20 milliárdból. Ennyi hivatalnok az egész országban nincsen! Ráadásul nem megy tönkre mindenkinek egyszerre a széke.
Természetesen ennél sokkal-sokkal drágább székeket fognak venni, jóval kevesebb fontos embernek. Így csak egy kérdés marad: kiknek van szükségük erre az őrült luxusra?
Forrás: www.nyomtassteis.hu, www.index.hu
Ellenzékiek gyűjtik a nemzeti konzultációs leveleket
Szél Bernadett és Hadházy Ákos független képviselők (egykor az LMP társelnökei) arra kérik az embereket, hogy küldjék el nekik a kitöltetlen nemzeti konzultációs íveiket.
Hadházy és Szél képviselők szerint a nemzeti konzultációk csak propagandaeszközök, sugalmazott kérdéseikkel csak reklámnak jók, alkalmatlanok valódi társadalmi párbeszédre, és nem az országot érintő legfontosabb ügyekről szólnak. Ráadásul milliárdokat költenek rá feleslegesen.
Ugyancsak gyűjti az íveket a Mindenki Magyarországa Mozgalom és a Hackeljük meg a nyílt diktatúra kialakulását! facebook csoport.
A kérdőíveket a Tisztességes és Igazságos Társadalomért Alapítvány (TITA) 1401 Budapest, Pf. 152. címére várják.
Forrás: www.444.hu
https://444.hu/2020/06/10/szel-es-hadhazy-keri-a-konzultacios-iveket
Tűzijáték helyett hídfelújítást!
Aláírásgyűjtés indult, hogy az augusztus 20-ára tervezett „minden idők legnagyobb” tűzijátéka helyett inkább a Lánchíd felújítására költsön a kormány.
A kormány 6,57 milliárd forintból hozná ki a háromnapos Szent István-fesztiválnak elnevezett rendezvénysorozatot. Ráadásul ebben a tűzijáték ára még benne sincs, arra még most van folyamatban a közbeszerzési eljárás.
A Magyar Turisztikai Ügynökség minden eddiginél grandiózusabb ünnepségsorozatot ígért, benne Európa legnagyobb fény- és tűzijátékával.
Ha kihasználják a szerződés teljes keretösszegét, akkor az állam több pénzt ad a háromnapos ünnepségre, mint amennyi pénzt, hatmilliárd forintot a főváros a Lánchíd felújítására kért a kormánytól.
Az aláírásgyűjtés elindítói azt kérik a kormánytól, hogy a gigantikusra tervezett tűzijátékra fordítandó pénzt, csodás nemzeti örökségünk felújítására költse inkább!
A petíciót itt lehet aláírni:
https://szabad.ahang.hu/petitions/lemondok-a-tuzijatekrol-a-lanchid-javara
Forrás: www.24.hu
https://24.hu/fn/gazdasag/2020/06/15/tuzijatek-lanchid/
Tantörténet a vasalódeszkás tanárról
A túlcentralizált, felülről vezérelt oktatási rendszerben tanárok ezrei kerülnek gyakran megalázó helyzetekbe, de erről a közvélemény nem szerez tudomást. A vasalódeszkás tornatanár esete, aki kitüntetést érdemelt volna ötletességéért, helyette megbüntették, ezért olyan fontos. Mert megmutatta, hogy a közösség kiállása visszaadta neki a méltóságát, és a basáskodó hivatalnoknak pedig le kellett mondania.
Márciusban, a koronavírus-járvány miatt bevezetett korlátozások elején, az iskolabezárások és a távoktatásra való átállás idején Vezsenyi László, a makói József Attila Gimnázium tanára remek videót forgatott, amiben a nappalijában, egy vasalódeszkára mászva mutatta meg, hogy az interneten keresztül, a lakásba zárva is lehetséges úszást tanítani és tanulni.
Köszönet helyett megalázó és durva büntetést kapott. A tankerület vezetője a videót meglátva tajtékzott, és követelte, hogy az anyagot azonnal szedjék le a Youtube-ról. Vezsenyi írásbeli megrovást kapott és azonnali hatállyal letiltották a tanításról, elvették az összes csoportját. De ez még nem volt elég. Mint egy kisgyereket, hiába nem tanított, arra kényszerítették, hogy minden egyes napra készítse el a csoportjainak szánt aznapi tananyagot, majd azokat küldje el a tankerületi vezetőnek és az iskola igazgatójának.
Az ügy hatalmas felháborodást keltett. Kiálltak a tanár mellett a diákjai, a szakszervezetek és az oktatási ombudsman is vizsgálódni kezdett. Végül meghátrált a tanügyi vezetés. Nyilván felülről kapott utasításra, de a tankerület vezetője lemondott.
Forrás: www.444.hu
151. szám (IV. évfolyam/23.) | 2020. június 9.
Miért teszi tönkre Orbán Viktor az önkormányzatokat?
Országszerte megdöbbenést keltett, hogy a kormány nemhogy segítette volna a járvány elleni védekezés frontvonalában álló önkormányzatokat, hanem súlyos pénzeket vont el tőlük. Sokan azt sejtik, így akarják megbosszulni, hogy az önkormányzati választásokon Budapestet és rengeteg nagyvárost elnyert az ellenzék a Fidesztől.
Ausztriától Németországig, de még néhány volt szocialista országban is nagyon komoly segélycsomagokkal támogatják a kormányok az önkormányzatokat. Szükség is van erre, hiszen a válságba került vállalkozások egy ideig a szokottnál sokkal kevesebb helyi adót tudnak csak fizetni. A nagyobb magyar városok százmilliókat költöttek védekezésre, de a kistelepüléseken is komoly megterhelést jelentettek a pluszköltségek.
A magyar kormány először azt jelentette be, hogy semmit nem térít meg a védekezés költségeiből. Majd elvette a gépjárműadó-bevételeket. Bevezette az ingyenes parkolást, ami főleg Budapestnek és más nagyobb városoknak jelentett komoly érvágást. Aztán az úgynevezett szolidaritási hozzájárulást emelték többszörösére. Budapest esetében ez azt jelenti, hogy az eddigi 10 milliárd helyett jövőre már 40 milliárdot vesznek el.
Ilyen helyzetben kezdte el sürgetni a volt főpolgármester, Tarlós István, hogy azonnal kezdjenek hozzá a Lánchíd felújításához, mert az életveszélyessé vált. Karácsony Gergely, a jelenlegi főpolgármester erre úgy reagált, hogy nem látja jelenleg a jövő évi bevételeiket, csak azt, hogy annyi pénzt vontak el tőlük, amiből akár évente fel tudnák újítani a hidat.
A járványhelyzet közepén hozott először Göd városára egy olyan törvényt a kormány, hogy a bővítés alatt álló Samsung gyár területét egyszerűen elcsatolják a településtől, úgy, hogy ezentúl a helyi adó sem hozzájuk folyik be. Vagyis a beruházások hátrányait a város szenvedi el, de a bevételek majd másokat gazdagítanak. Néhány hét múlva ezt az ötletet kiterjesztette a kormány, miszerint minden olyan település területét különleges gazdasági övezetté nyilváníthatják, ahol ötmilliárd forintnál nagyobb értékű beruházás folyik.
Bár a kormány azt ígéri, hogy a jövő évi költségvetésben nő az önkormányzatoknak szánt pénz, de Gödöllő polgármester arra figyelmeztet, hogy ezt a növekményt elviszi a kötelező béremelés.
Nem nehéz kitalálni, hogy mi állhat a kormány frontális támadása mögött. Az elszegényített, bevételeiktől megfosztott ellenzéki önkormányzatokra lehet majd mutogatni, hogy lám, milyen pipogyák, semmit nem tudtak megvalósítani az ígéreteikből. A kormánypárti városokat viszont ügyesen kárpótolja majd a hatalom.
Forrás: www.nyomtassteis.hu
https://444.hu/2020/06/05/a-jarvany-alatt-elinteztek-hogy-mas-ne-maradjon-a-palyan
https://hvg.hu/gazdasag/20200603_onkormanyzat_koltsegvetes_megalapozo_ado
https://index.hu/belfold/2020/06/07/koltsegvetesi_kitekintes_onkormanyzatok_karacsony/
https://index.hu/belfold/2020/06/06/fahoz_lancolna_magat_karacsony_gergely/
Hatalmas a szakadék a keleti megyék és Budapest között
Míg a fővárosban az átlagos nettó bér egy év alatt 7,7 százalékkal 316 968 forintra emelkedett, addig Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében az átlagfizetés 176 445 forint volt, ami ugyan 9 százalékkal több, mint egy évvel korábban, mégis annyi ott most a kereset, mint amennyi 10 éve volt Budapesten.
Az adatok alapján a megye tényleges leszakadása még ennél is súlyosabb. Az alapélelmiszerek szabolcsi és budapesti árai között ugyanis alig van különbség. Ugyanazt a termékkört lényegében pont ugyanannyiért tudja egy szabolcsi dolgozó megvenni a helyi üzletben, mint egy budapesti a fővárosban.
Ami a teljes ranglistát illeti, helycsere történt az első negyedévben a dobogón. Eddig Budapestet Győr-Moson-Sopron megye, majd Fejér megye követte. Most Komárom-Esztergom megye kitúrta a harmadik helyről Fejér megyét. Utóbbi régióban 251 734 forint volt az átlag, Komáromban pedig 255 154 forint.
A ranglista másik végét nézve nem történt változás. A legkisebb nettót regisztráló Szabolcs megye előtt Békés megye áll 186 743 forinttal, előtte pedig 192 001 forinttal Nógrád megye. A legkisebb nettójú megyék sora még Borsod-Abaúj-Zemplén megyével egészül ki.
Forrás: www.168ora.hu
Ötvenmilliárdból költözik a Budai Várba a Pénzügyminisztérium
Tavaly októberben még úgy nézett ki, hogy a Pénzügyminisztérium 26 milliárdosra tervezett Várba költözése 47,5 milliárd forintból valósulhat meg. Ez az összeg bő fél év alatt további hétmilliárd forinttal ugrott meg, jelenleg úgy tűnik, a végszámla meghaladhatja az 54,5 milliárd forintot, vagyis az eredeti ár több mint dupláját. Mivel a beruházásnak még nincs vége, további drágulás sem zárható ki 2022-ben.
Azt már csak halkan kérdezzük meg: vajon miért kell a Várba költöznie a Pénzügyminisztériumnak, amikor százezrek veszítették el Magyarországon a megélhetésüket?
Forrás: www.nepszava.hu
Miért nem népszavazás?
Megint olyasmikről kérdezik meg az embereket az újabb úgynevezett nemzeti konzultáció során, amelyekre csak egyféle válasz lehetséges, igazából nem is kíváncsiak rá, és bármilyen eredménye lesz is, semmire sem kötelezi a kormányt. Vagyis pár milliárdot ismét elfecsérelnek erre, mindannyiunk közös pénzéből.
Tisztázzunk valamit: ha tényleg azt akarnák, hogy bármibe is beleszólhasson a „nép”, akkor népszavazást kezdeményeznének. Annak eredménye ugyanis arra kötelezi a kormányt, hogy a népszavazás eredménye szerint járjon el. (Nem véletlen, hogy az utóbbi években szinte minden népszavazási kezdeményezést megakadályoztak.) A nemzeti konzultáció viszont semmire sem kötelez. Egyedül arra jó, hogy a visszaküldött levelek alapján felmérje a Fidesz, hogy hány olyan stabil híve van még az országban, akikkel mindent el lehet hitetni.
A kérdéseket tényleg nem lehet komolyan venni. Hiszen ilyenek vannak közöttük: Akarja-e, hogy ingyen kapják a családok járvány idején az internetet? Maradjon-e a munkahelyvédelmi program? A bankok és multik hozzájáruljanak-e a védekezés költségéhez?
Létezik olyan ember, aki ezekre nemmel válaszolna?
És persze megint lehet majd rémüldözni Sorostól, aki Orbán Viktor szerint örökre adósrabszolgaságba döntené a magyar népet, ha ő nem vigyázna ránk.
A beérkezett levelek feldolgozását nem ellenőrizheti az ellenzék, bemondásra kell majd elhinnünk, hogy az ország 95 százaléka pont azt gondolja, mint Orbán Viktor. A költségekről is hallgatnak, a becslések 3 és 7 milliárd között szórnak.
Forrás: www.hvg.hu
https://hvg.hu/itthon/20200608_szemfenyvesztes_nemzeti_konzultacio_jarvany_koronavirus
Spanyolország bevezeti a minimumjövedelmet
Azokban a spanyol családokban, amelyekben az egy főre eső jövedelem nem ér el egy bizonyos szintet, az állam kiegészíti ezt egy konkrét összegig.
Spanyolország lesz az első, ahol széles körben bevezetik az intézkedést, amely 850 ezer háztartásban egészítené ki az egy főre eső jövedelmet, a helyzettől függően 461–1015 euróra. A január óta kormányzó koalíció eleve megígérte ezt a lépést. Most nem várt érveket kapott a járványtól, hiszen az EU-ban a munkanélküliséggel és a szegénységgel küzdő, 47 millió lakosú ibériai ország szenvedi el az egyik legnagyobb csapást. A következő hónapokban milliók kerülhetnek utcára azok közül, akiket most rövidített munkaidőben alkalmaznak. Közöttük is lehetnek, akiken segíthet az új szociális intézkedés.
Forrás: www.vg.hu
Újabb rabszolgatörvény a munkásoknak
Akár huzamosabb ideig 12 órás munkavégzésre kényszeríthetik a vállalatok a dolgozókat, heti egy pihenőnappal, annak a törvényjavaslatnak az értelmében, amit az ellenzék máris rabszolgatörvény 2.0-nak nevez.
A jogszabály az új munkahelyteremtő beruházásoknál lehetővé tenné a 24 hónapos munkaidőkeretet – amennyiben a beruházás „nemzetgazdasági érdeknek számít”. Hogy mi számít annak, azt a foglalkoztatáspolitikáért is felelős pénzügyminiszter dönthetné el, aki egyedi engedélyt ad a kedvezményezett vállalatoknak.
Az egyedi engedély így szinte korlátlan felhatalmazást adna egy cégnél a dolgozók szabadságának és napi munkaidejének alakítására – a munkaadó például az összes szabadságot arra az időszakra adhatná ki, amikor valamiért amúgy sincs termelés az üzemben.
A munkavállalókat kiszolgáltatott helyzetbe hozó törvényjavaslat ellen közösen tiltakozott öt országos szakszervezet.
Forrás: www.nepszava.hu
150. szám (IV. évfolyam/22.) | 2020. június 2.
Dudálással nem szabad tiltakozni, de őrjöngve lehet tüntetni
A múlt héten bebizonyosodott, hogy a rendőrség kettős mércét használ. A kormány ellen dudálással tiltakozókat sok százezres tételekkel büntették, míg egy jobboldali párt és a fociultrák tüntetését nem oszlatta fel a rendőrség, holott előtte még azt közölték, hogy a járványhelyzet idején tilos demonstrálni.
Az eredetileg a kórházi ágyak kiürítése, súlyosan beteg emberek hazaküldése ellen szervezett akciósorozaton a tüntetők a Lánchíd lábánál található körforgalomban körözve dudáltak, hangszórón üzeneteket közvetítettek, illetve többen gyalogosan is tiltakoztak, táblákkal. Az egyik demonstrálót, egy nyugdíjast két ilyen tüntetésen is megbírságoltak a rendőrök a KRESZ, a kijárási korlátozás megsértésére és csendháborításra hivatkozva, összesen 1 250 000 forintra. De sokan mások is több százezres büntetéseket gyűjtöttek be.
Ehhez képest különösen meghökkentő volt, hogy egy nagy felháborodást kiváltó kettős gyilkosság elleni tiltakozó megmozdulást a rendőrség szinte tétlenül tűrt.
Alig egy hete két, fiatalokból álló társaság verekedett össze Budapesten a Deák téren. Egyikük kést rántott, és két embert megölt. A brutális gyilkosság szempontjából lényegtelen, mégis elterjedt, hogy az elkövető roma származású volt, noha ezt hivatalosan senki nem erősítette meg.
A szélsőjobboldali Mi Hazánk mozgalom mégis az Országos Roma Önkormányzat VII. kerületi, Dohány utcai székháza elé hirdetett tiltakozó gyűlést. Néhány résztvevő ellen szabálysértési eljárást indítottak a rendőrök, de az eseményt nem oszlatták fel, holott a veszélyhelyzet idején tilos a tüntetés.
Erről a rendezvényről vonultak át közösen a Deák Ferenc térre – a gyilkosság helyszínére –, itt már legalább kétezer ember gyűlt össze. Az egyik áldozat focidrukker volt, ezért a jelenlévők zöme néhány csapat radikális szurkolói közül került ki. A Magyar Nemzet szerint ezen a megmozduláson részt vett Dzsudzsák Balázs is. A magyar labdarúgó-válogatott csapatkapitánya a kormánypárti napilap szerint igyekezett megnyugtatni a szurkolókat, de a viszonylagos rend csak akkor állt helyre, amikor rendőri erősítés érkezett.
A rendőrség eredetileg nem engedélyezte egyik rendezvényt sem, mert a jelenlegi veszélyhelyzet alatt érvényes jogszabályok tiltják ezt. Mégsem tettek a hatóságok semmit, hogy megakadályozzák. A tüntetők szerint ők csak kegyeleti megemlékezést tartottak. Akik láttak képeket vagy videófelvételeket az eseményről, ahol fenyegető, rasszista szövegeket skandáltak, színes fáklyákat gyújtottak, és megfélemlítő módon vonultak, azoknak nem egy kegyeleti emlékezés jutott eszükbe róla.
Néhány nap múlva Gyulán történt hasonló gyilkosság fiatalok közötti konfliktus nyomán. Itt egy rendészeti középiskola diákja volt a tettes.
Forrás: www.nyomtassteis.hu
https://24.hu/belfold/2020/05/29/deak-tuntetes-dzsudzsak/
24 ezer beteget küldtek haza?
A koronavírusos betegek fogadására kialakított 32 917 kórházi ágy döntő részén korábban betegápolás folyt – jelentette ki Szél Bernadett független képviselő a Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő adatai alapján.
Szél szerint márciusról áprilisra átlagosan 16 329 ággyal csökkent a használatban levő ágyak száma, azaz ennyivel kevesebb ágyon ápoltak beteget.
Mivel már márciusban is volt miniszteri utasítás bizonyos kórházi ágyak felszabadítására, majdhogynem megfeleződött az aktív és krónikus ágyak kihasználtsága február és április között.
Összességében 24 466-tal csökkent a használatban levő ágyak száma ebben az időszakban.
A krónikus ágyakon belül a rehabilitációs ágyak kihasználtsága 57 százalékpontot esett, ami 8690 beteg hazaküldését jelenti. Áprilisra mindössze minden harmadik rehabilitációs osztályon található ágyban feküdt beteg, míg februárban még 87,6 százalék volt ez az arány.
Forrás: www.168ora.hu
Pár napos céggel pályázott, nyert nyolcmilliárdot
Már a látszatra sem ügyelnek. A Tiszakécske amatőr focicsapatának egykori játékosa, Sáfrány Tamás tavaly év végén éppen egy nappal az előtt alapította meg élete első cégét, hogy megnyitották a több tízmilliárd forintos vissza nem térítendő állami támogatást szétosztó pályázatot. És láss csodát, azonnal milliárdokat nyert.
A Magyar Turisztikai Ügynökség a Kisfaludy-program részeként összesen 83,5 milliárd forinttal támogatta a nagy kapacitású szállodákat. A pénz jellemzően Fidesz-közeli vállalkozókhoz került.
A túljelentkezés ellenére Sáfrány sikeresen pályázott: cége összesen nyolcmilliárd forint állami támogatást nyert három hotel fejlesztésére, köztük egy ötcsillagos balatoni szálloda megépítésére. A pár hetes vállalkozás úgy kapott több milliárd forintot, hogy semmilyen információ nem lelhető fel róla, honlapja sincs, és elérhetőségnek is mindössze Sáfrány gmailes címe van megadva.
A siker titka sokak szerint, hogy Sáfrány közeli kapcsolatban áll a hozzá hasonlóan tiszakécskei Szíjj Lászlóval, aki a Fidesz kormányzása alatt az ország negyedik leggazdagabb embere lett.
Forrás: www.magyarhang.org
Emelkedik a papok fizetése
Megduplázódik a kistelepüléseken szolgáló papok kiegészítő jövedelempótléka – közölte Balog Zoltán miniszterelnöki biztos. A politikus elmondta: az eddig 2,6 milliárd forintos támogatás duplájára emelkedik, vagyis a jövő évtől összesen 5,2 milliárd forintot fordít erre a kormány. Soltész Miklós államtitkár pedig azt közölte: a jövő héten dönt a kormány a külföldön szolgálatot teljesítő 2800 magyar pap, lelkész jövedelempótlékának szintén duplájára emeléséről is.
Forrás: www.ezalenyeg.hu
https://ezalenyeg.hu/kozugy/ugy-8-milliarddal-emeli-a-papok-fizeteset-a-fidesz-5335
Mire jutott pénz a Gazdaságvédelmi Alapból?
Néhány nappal ezelőtt 126 milliárdot osztott szét a kormány a Gazdaságvédelmi Alapból. Az intézkedés nagy nyertese a honvédség és a sport ágazat, de még űrtevékenységre is jutott.
- A kormány 126 milliárdot a koronavírus-járvány miatti válsághelyzet ellensúlyozására létrehozott Gazdaságvédelmi Alapból vont el, 69 milliárdot a Központi Maradványelszámolási Alapból, 1,1 milliárdot pedig a Járvány Elleni Védekezés Központi Tartalékából.
Csak néhány tétel azok közül, amiket a kormány fontosabbnak tart, mint a vírusjárvány:
A határon túli gazdaságfejlesztési programok támogatására 18,5 milliárd megy (miközben szűk két héttel ezelőtt 36,5 milliárdot egyszer már biztosított erre a kormány), 6,3 milliárd pedig a Nyugat-Balkán Beruházási Támogatás kerete. Összesen 70 milliárd forintot kap a Magyar Honvédség, 6,6 milliárdot pedig az olimpiai mozgalommal összefüggésben az utánpótlás-nevelés. Az űrtevékenység támogatására 2,4 milliárd forintot csoportosítottak át. De jutott 733 milliós vissza nem térítendő támogatás a fideszes vezetésű Karcag önkormányzatának is.
Forrás: www.nepszava.hu
https://nepszava.hu/3079825_126-milliardot-osztott-szet-a-kormany-a-gazdasagvedelmi-alapbol
Azonnali béremelést sürgetnek az orvosok
„A magyar emberek egészségének védelmét nem lehet tovább – a gyorséttermi dolgozókéval megegyező 900 forintos orvosi és a szakmunkásokétól is elmaradó – 1700 forintos szakorvosi nettó órabérre építeni” – írta egy Orbán Viktorhoz intézett levelében a Magyar Orvosi Kamara elnöke.
„Be kell látnia, Miniszterelnök Úr, hogy most, a járvány első szakaszának sikeres leküzdése után már nem a tárgyalások folytatása, hanem a bérrendezés vált halaszthatatlanná. A fáradt, végletekig túlterhelt orvostársadalomból a hivatására koncentráló nemzeti erőforrást kell alkotnia az ország vezetésének” – fogalmaz a levélben Kincses Gyula.
„Az egészségügyi dolgozók bizonyítottak a kórházakban, a társadalom pedig egy emberként tapsolt munkájuk elismeréseként. Miniszterelnök Úr, most az Önök kezében van a változtatás lehetősége: egy élhető, mindenki számára hozzáférhető és a fiatal szakemberek itthon maradását biztosító egészségügyi rendszer életre hívása. A fentiek ismeretében kérjük Miniszterelnök Urat, hogy mielőbb ossza meg az orvostársadalommal, hogy és milyen mértékű orvosi béremelést tervez a kormány a 2021-es évben” – írja az orvostársadalom nevében a kamara elnöke.
Forrás: www.444.hu
149. szám (IV. évfolyam/21.) | 2020. május 26.
Ki rendelte el a kórházak kiürítését?
A járvány elleni védekezés legnagyobb vitát kiváltó és legkártékonyabb intézkedése a kórházak kiürítése volt. Kásler Miklós, a területért felelős miniszter elhárítja magától a felelősséget, és az orvosokra mutogat. Eközben kiderült, hogy a frontvonalban dolgozó nővérek kevesebb pénzt kaptak, mint eddig, Pintér Sándor belügyminisztert pedig az egészségügy titokzatos átalakításával bízták meg.
Kezdjük egy idézettel, amely prof. dr. Kásler Miklós miniszter aláírásával született április 15-én: „… elrendelem, hogy az egészségügyi fekvőbeteg-ellátó intézményekben a Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő által finanszírozott teljes ágykapacitás minimum 60%-át COVID-19 fertőzött betegek ellátására alkalmassá szükséges tenni 2020. április 15-ig.”
Ehhez képest volt döbbenetes, hogy alig egy hónap múlva a Demokrata című hetilapnak már ezt nyilatkozta a miniszter:
„Itt megint óriási és szándékos csúsztatás történt, hiszen arról cikkezett és beszélt az ellenzék, hogy ágyakat ki kellett üríteni. Ilyen utasítás soha nem hangzott el. A kezelés és az intenzív ellátás bővítésének a feltételeit kellett biztosítaniuk. Az viszont, hogy kit küld haza és kit nem az orvos, kizárólag a saját szakmai és emberi felelőssége, akár van járvány, akár nincs.”
Vagyis Kásler miniszter úr, ahogyan mondani szokás, ott sem volt, az orvosok a hibásak, akik hazaküldték a súlyos állapotban lévő betegeket.
Nem véletlen a felelősségáthárítás, hiszen még nem tudjuk a pontos számokat, de rengeteg hiteles hír jelent meg arról, hogy milyen tragikus helyzetbe került a kórházból kidobott betegek egy része.
De nem csak ez borzolja az egészségügyi dolgozók idegeit. „Kővé dermedtem, amikor megláttam az áprilisi fizetésemet” – nyilatkozta a Szent János Kórház egyik ápolója. Több mint 200 óra munkáért alig több mint 100 ezer forintot kapott, pedig az intézmény Covid-osztályán teljesített szolgálatot áprilisban. De nemcsak ő járt ilyen rosszul. Kollégáihoz hasonlóan számított az ígért 180 százalékos bérre, amit mindeddig nem kaptak meg. Az áprilisi munkáért járó ápolói fizetések az osztályon nettó 109 és 150 ezer forint között mozogtak.
Forrás: www.nyomtassteis.hu
https://demokrata.hu/magyarorszag/celkeresztben-sem-hatralok-2-245563/
https://hirklikk.hu/kozelet/nem-mindegy/364040
Áprilisban 428 ezer főre nőtt a munkakeresők és munkanélküliek száma
A járványügyi vészhelyzet kihirdetése után egy hónappal, áprilisban mintegy 428 ezer főre nőtt a „potenciális munkaerő-tartalék” – olvasható ki a Központi Statisztikai Hivatal frissen közzétett adataiból. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy rengeteg embert bocsátottak el a koronavírus okozta megszorítások miatt.
A Statisztikai Hivatal szerint azoknak az embereknek a száma növekedett jelentősen, akik a „személyes kapcsolat korlátozása miatt nem tudtak aktívan munkát keresni”, tehát a járványügyi korlátozások, a közösségi távolságtartás akadályozta meg őket.
A potenciális munkaerő-tartalék kategóriájába sorolják mindazokat, akiket a köznyelvben egyszerűen csak munkanélkülinek hívunk: nem csak a „hivatalos munkanélküliek”, hanem azok is, akik inaktívak, tehát szeretnének dolgozni, de nem tudnak munkába állni két héten belül. A KSH munkanélküliségi-adatai lakossági kérdőíves kutatásból származnak.
Az adatokból az is kiderül, hogy a magyarországi háztartások külföldön dolgozó tagjai közül a legtöbben azok tértek haza április hónapban, akik a szálláshely-szolgáltatás, a vendéglátás, a szállítás, a raktározás és az építőipar területén dolgoztak. Vagyis rengeteg, külföldön vendégmunkásként dolgozó magyar veszthette el állását.
A távmunkában vagy otthonról, azaz home office-ban dolgozók száma is megnőtt: 2020 áprilisában 16,7 százalék volt az arányuk, ami a tavalyi év adatainak a tízszerese.
A Magyar Tudományos Akadémia Közgazdaság-tudományi Intézetének kutatói egyébként előző héten Google-keresésekből próbálták rekonstruálni a munkakeresők számát: az akkor tippelt több mint 400 000 fővel nem lőttek nagyon mellé.
Forrás: www.merce.hu
https://merce.hu/2020/05/22/ksh-aprilisban-428-ezer-fore-nott-munkakeresok-es-munkanelkuliek-szama/
Az álláskeresők fele nem kapott pénzt
A kormány által hivatalosan elismert 330 ezer álláskeresőből mindössze 85 ezer kapott álláskeresési járadékot (korábban és a köznyelvben ma is: munkanélküli-segély). Az álláskeresők közel fele (46 százalék) semmilyen pénzbeli támogatást nem kapott.
Összesen 178,4 ezer álláskereső volt jogosult egyáltalán bármilyen pénzbeli ellátásra, közel 40 százalékuk csak csekély összegű szociális jellegű támogatást kapott.
Az álláskeresési járadék egy főre eső átlagos összege 107 ezer forintra jött ki országosan áprilisban – ez kevesebb, mint a fele a nettó átlagkeresetnek.
A kormány deklaráltan nem kívánja semmilyen módon sem megerősíteni a munkanélküli-ellátásokat, maga a miniszterelnök jelentette ki, hogy az állásukat elvesztettek számára adott a három hónapos álláskeresési járadék, annak lejártára pedig mindenki fog állást találni (ha mást nem, közmunkát).
Forrás: www.hvg.hu
Bruttó 161 ezer forintért várja az önkénteseket a honvédség
Százezerszám veszítették el a munkahelyüket emberek, a kormány az egyik lehetséges csodafegyverként a hadsereget ajánlja 3000 embernek, havi bruttó 161 ezer forintért.
A Magyar Honvédség speciális önkéntes tartalékos katonai szolgálat bevezetésével akarja segíteni a koronavírus-járvány idején a munkahelyteremtést.
Az első képzések július 1-jén indulnak, az idén 3 ezer jelentkezőre számítanak, de ez bővíthető.
A speciális önkéntes tartalékos katonai szolgálatnál nem kötnek szerződést, de a képzés végén a katonai életre vonatkozó esküt aláírják, a hatodik hónap befejeztével pedig „kiképzett hadköteles tartalékos katonává” válnak.
Budapest mellett Pécsen, Győrben, Szombathelyen vagy Nyíregyházán is képeznek majd speciális önkéntes tartalékosokat. A 25 helyszín kijelölése segíti, hogy a jelentkező a lakóhelyéhez minél közelebb találja meg a képzést, bejáró katonaként. A kiképzés szokásos munkaidő szerint történik, ebbe elsősorban az önkéntes tartalékos területvédelmi állományt vonják be.
Forrás: www.mti.hu
Bárkinél lekapcsolhatja az internetet az állam
Július 1-től kétszer kilencven napra a titkosszolgálatok saját hatáskörben elrendelhetik egyes online szolgáltatások felfüggesztését.
Veszélyes irányba növeli a titkosszolgálatok hatáskörét az a törvénymódosítás, amit kedden fogadott el az Országgyűlés. A Semjén Zsolt nevén benyújtott jogszabály a nemzetbiztonsági törvényt és az elektronikus információ biztonságáról szóló törvényt is több ponton kiegészíti a kiberbiztonság erősítése jegyében. A jogszabály kimondja, hogy a Nemzetbiztonsági Szakszolgálat és a Katonai Nemzetbiztonsági Szolgálat saját hatáskörben elrendelheti az „ideiglenes hozzáférhetetlenné” tételét annak az „elektronikus hírközlő hálózat útján továbbított” adatnak vagy szolgáltatásnak, amely a „magyar kibertér biztonságára fenyegetést jelent” vagy „amely honvédelmi vagy szövetségi érdeket sért vagy veszélyeztet”. Az „ideiglenes hozzáférhetetlenné tétel” időtartama akár 90 nap is lehet, amit a két említett titkosszolgálati szervezet még egyszer ugyanekkora időtartamra meghosszabbíthat. Az intézkedés praktikusan azt jelenti, hogy valamely online tartalmat, szolgáltatást elérhetetlenné tesznek, vagyis szervereket kapcsolhatnak le, online szolgáltatók működését függeszthetik fel.
Forrás: www.nepszava.hu
https://nepszava.hu/3078831_barkinel-lekapcsolhatja-az-internetet-az-allam
A gonosz Unió megint pénzt akar adni nekünk
A hitel és a pénzügyi spekulánsok ellen szónokló miniszterelnökünk is gyorsan jóváhagyta, hogy az Európai Unió kedvező hitelt adjon a tagállamoknak. Ebből a pénzből főleg a munkahelyek megmentését lehetne finanszírozni Magyarországon is.
A magyar kormány megadta a Brüsszel által kért állami garanciát, így ha a többi uniós tagállam is így tesz, akkor folyósítható lesz Magyarország számára is uniós kölcsön a koronavírus-járvány miatt hirtelen megemelkedett közkiadások finanszírozására.
Az Európai Unió Tanácsa még május 19-én rendeletet fogadott el, amelynek keretében akár 100 milliárd euró összegű kölcsön folyósítható a tagállamoknak kedvező feltételek mellett. Az eszköz lehetővé teszi a tagállamok számára, hogy uniós pénzügyi támogatást igényeljenek az olyan állami közkiadások hirtelen és jelentős megemelkedésének finanszírozásához, amelyek 2020. február 1. óta a válság okán bevezetett nemzeti intézkedések nyomán merültek fel. Ilyenek például a csökkentett munkaidős rendszerek és az ahhoz hasonló – többek között az önálló vállalkozóknak biztosított – intézkedések, illetve bizonyos, főként a munkahelyeket érintő egészségügyi rendelkezések.
Forrás: www.portfolio.hu
148. szám (IV. évfolyam/20.) | 2020. május 19.
Ne féljetek!
A kormányzati médiában többször is bemutatott videók, amelyek arról tudósítottak, hogy tucatnyi rendőr csapott le olyan „rémhírterjesztőkre”, akik kritikus véleményeket fogalmaztak meg az interneten a kormánnyal szemben, pontosan arra voltak jók, hogy megijesszék azokat az egyszerű vidéki embereket, akik eddig merték használni a Facebookot a véleményük hangoztatására. Ez az eljárás súlyosan jogtalan volt, ne hagyjuk megfélemlíteni magunkat!
A járvány elleni védekezés ürügyén meghozott rémhírterjesztéssel kapcsolatos jogszabály eleve azért született, hogy lehetőséget adjon a polgárok megfélemlítésére. Be akarta magát biztosítani a kormány, hogy ha valamit rosszul csinálnak, akkor legyen jogi hivatkozás a kritikus hangok elfojtására.
Miután a karanténban töltött idő alatt azok is többet interneteztek, akik nem szoktak, és az érdeklődés is felfokozottabb volt a közélet iránt, felrémlett a „veszélye”, hogy a vidékiek is többet beszélgetnek politikáról − amit a jelenlegi kormányzat nagyon nem szeretne.
Ezért volt szükség kicsit ráijeszteni az emberekre, higgyék azt, hogy mindenkit figyelnek, és ha kell, akkor az 1950-es évekből ismert módszerekkel, hajnalban viszik el azokat, akiknek „túl nagy lett a szájuk”.
Az egyik „rémhírterjesztő”, a Gyulán élő Csóka-Szűcs János éppen megfelelt erre a célra. Az ellenzékinek tekinthető Mindenki Magyarországa Mozgalom aktivistája a kormánynak azt az intézkedését kritizálta, amellyel teljesen értelmetlenül – és embertelenül – több ezer, ápolásra szoruló beteget zavartak haza a kórházakból, ágyfelszabadítás címén.
Ez természetesen nem rémhír volt, hanem tényállítás és vélemény, ami nem büntethető.
Egy napon belül az ügyészség is ejtette a vádat, csak hát addigra már milliók láthatták a megfélemlítő videót a letartóztatásáról, míg arról, hogy ez alaptalan volt, természetesen elfelejtették tájékoztatni a kormányzati média fogyasztóit.
Az ügy pikantériája, hogy pár nap múlva kiderült, a feljelentő nem más volt, mint Csóka-Szűcs János politikai ellenfele, Görgényi Ernő, a Fidesz−KDNP gyulai polgármestere. Szomorú, hogy egyesek úgy vívnak politikai küzdelmet, hogy rendőrrel vitetik el az ellenfelüket.
Jogvédő szervezetek azonnal jelezték, hogy súlyos törvénytelenség történt, amit a hatóságok is kénytelenek voltak elismerni. Több mint kínos, hogy az ügy az Európai Parlament ülésén is felmerült, ahol éppen arról tárgyaltak, hogy a magyar kormány hogyan használja fel saját politikai céljaira a járványhelyzetet.
Még a szocializmus idején, 1979-ben Lengyelországba látogatott II. János Pál pápa, aki lengyel származású volt. Akkor hangzott el a legendássá vált és máig érvényes felszólítása, amelyet a szocializmus ellen küzdő lengyel néphez intézett: Ne féljetek!
Forrás: www.nyomtassteis.hu
Mire vigyázz, hogy ne legyél „rémhírterjesztő”?
Aki valós tényeket közöl, vagy a véleményét osztja meg, nem követ el bűncselekményt!
Rémhírterjesztésnek számít, ha valaki közveszély színhelyén, nagy nyilvánosság előtt olyan hazugságot terjeszt, vagy úgy ferdít el szándékosan valós információkat, hogy ez zavart, nyugtalanságot kelthet emberek egy csoportjában. Most ez kiegészült azzal, hogy akadályozza a járvány elleni védekezést.
Rémhírterjesztést csak szándékosan lehet elkövetni, ami azt jelenti, hogy tudni kell egyrészt arról, hogy a hír valótlan, másrészt arról is, hogy az akadályozhatja a védekezés eredményességét.
Természetesen nem követsz el bűncselekményt, ha a saját tapasztalataidat megosztod másokkal, függetlenül attól, hogy az esetleg kellemetlen vagy akár nyugtalanító. Az objektív, valós tájékoztatás sohasem bűncselekmény, akkor sem, ha megzavarja a köznyugalmat! Sőt, a nyugtalanító, de igaz információk megosztása kifejezetten hasznos, hiszen gyakran a nyilvánosságon keresztül sikerül elérni, hogy a kormányzat javítson egy fennálló helyzeten.
Semmiképpen nem lehet bűncselekmény, ha a véleményed tényleg csak vélemény marad, és nem állítasz benne hamis tényeket.
Forrás: www.tasz.hu
https://ataszjelenti.blog.hu/2020/04/07/mire_kell_figyelned_hogy_ne_legyel_remhirterjeszto
Kolozsvári helyzetkép
Március 11-én jöttem, élettársam kolozsvári, nagyjából az utolsó pillanatban csúsztam át a határon. Az első hét még könnyen telt, kirándultunk, mászkáltunk. Ez szigorodott, és okkal. Közeledett a görögkeleti húsvét, az ortodoxia legnagyobb ünnepe, és sokan tervezték a hazalátogatást a mintegy ötmilliónyi egykori kivándorló közül. Körülbelül 3 millióan Spanyolországból, 1-1,5 millióan Olaszországból, a járvány legsúlyosabb gócaiból. A „szájba áldozás” liturgikus szokásáról (a hívek szájába adja a pópa „Isten testét”, mindenkinek ugyanazzal a kanállal) sem kívánt sok helyen lemondani az ortodox egyház. Kezdettől volt napi frissítésű járványtérkép, az északkeleti Suceava megye volt a legfertőzöttebb, és Temesvár, Arad, Bukarest. Kolozsvár közepesnek számított, ma is az. Ha boltba ment az ember, formanyomtatványt kellett kitölteni, meghatározva az útvonalat, amin közlekedik. A maszk kötelező volt, a gumikesztyű fakultatív. Áprilisban riadalmat okozott, hogy a helyi reptéren nagyobb tömeg torlódott fel, német mezőgazdasági termelők által bérelt chartergépeken román idénymunkások mentek spárgát szedni. Május 15-én részlegesen feloldották a szigort, de a távolságtartási felhívás érvényben maradt. Mentem volna borbélyhoz, de nem tudtam kivárni, annyian álltak sorban.
Vágvölgyi B. András (Kolozsvár)
Jogtalanul tartunk fogva menekülteket
A menedékkérőknek vagy kiutasítási határozat hatálya alatt álló harmadik országbeli állampolgároknak a szerb–magyar határon található, röszkei tranzitzónában való elhelyezését „őrizetnek” kell minősíteni, ami azonban nem haladhatja meg a négy hetet – áll az Európai Bíróság csütörtöki ítéletében. Azt is kimondták, hogy a magyar szabályozás és gyakorlat ellentétes az uniós joggal, így erre hivatkozással nem lehet eltekinteni a menedékkérelmek elbírálásától.
Forrás: www.index.hu
Újabb kétmilliárd az atlétikai stadionra
Miközben a munkájukat elvesztett emberek megsegítésére nem jut pénz, a sportberuházásokra változatlanul áradnak a milliárdok.
A kormány egy múlt héten közzétett határozatában közel 2 milliárd forinttal növelte a Nemzeti Atlétikai Központ megvalósításához felhasználható költségeket. Így a korábbi 5 770 148 656 forintot 1 998 039 107 forinttal megemelve már 7 768 187 763 forint lesz a stadion megvalósításához a Beruházási Ügynökség által vállalható kötelezettség összege.
A Magyar Kézilabda Szövetség sem jár rosszul. A „sportág kiemelt jelentőségére figyelemmel a kormány egyetért a Magyar Kézilabda Szövetség 2020. évi szakmai programjának és a hosszú távú sportágfejlesztési stratégiájának a támogatásával”, ezért több mint 1,3 milliárd forinttal támogatja meg a szervezetet.
Forrás: www.168ora.hu
Tiltakozás a gigantomán tűzijáték ellen
Aláírásgyűjtés indult, hogy megakadályozzák a kormány tervét, amely szerint minden eddiginél több pénzt költenének az augusztus 20-án megrendezendő tűzijátékra. Ezt a pénzt inkább a munkájukat elvesztőknek kellene adni.
A kormány szerint minden eddiginél grandiózusabb tűzijáték lesz Budapesten. Biztos örülni fog ennek az a sok ember, aki a járvány miatt elvesztette a munkáját, és fogalma nincs, miből fizesse ki az albérletet. Biztos tetszeni fog nekik, amikor látják, milyen gyorsan égetik el a magyarok adóforintjait, amit akár az ő megmentésükre is felhasználhatna a kormány.
Fontos megemlékezni az államalapítás ünnepéről. Fontos ápolni Szent István emlékét, aki Európába vitte a magyarokat, de talán másképp is lehetne ezt csinálni.
Ha egyetértesz azzal, hogy a járvány utáni tűzijáték helyett valami olcsóbbat és a helyzethez méltóbbat kellene kitalálni, akkor írd alá ezt a petíciót!
https://szabad.ahang.hu/petitions/a-jarvany-utan-ne-tuzijatekon-egessuk-el-az-adofizetok-penzet
147. szám (IV. évfolyam/19.) | 2020. május 12.
Káosz és titkolózás az egészségügyben
Még egy országgyűlési képviselő kérésére sem mondják meg, hogy hány súlyos beteget küldtek haza a kórházakból április végén. Eközben meglehetősen zavaros körülmények között próbálják újraindítani az alapellátást.
Bencsik János független országgyűlési képviselő néhány hete közérdekű adatigényléssel fordult az Állami Egészségügyi Ellátó Központhoz (ÁEEK), hogy megtudja, pontosan hány fekvőbeteg-ellátásban részt vevő betegnek kellett elhagynia a kórházat. A részletes adatok helyett azonban csak egymondatos válasz érkezett, miszerint nem gyűjtenek erre vonatkozó adatokat. Így hát nem is tudhatjuk meg, hány ember életét sodorta veszélybe ez a döntés.
Tele van mindenki kérdőjelekkel. Karácsony Gergely főpolgármester például arra kíváncsi, miért döntöttek úgy, hogy minden súlyos koronavírusos beteget két budapesti kórházba szállítanak, végigutaztatva őket fél Magyarországon.
De ugyanilyen kétségek között vannak az orvosok és a betegek is az alapellátás május 4-ei újraindulásával kapcsolatban. A legnagyobb gond, hogy csak negatív teszteredménnyel rendelkező ember mehet többféle egészségügyi ellátásra, mind az állami, mind a magánszektorban. De kik fogják ezeket a költséges és időigényes vizsgálatot elvégezni? Hiszen emlékszünk, napokat vártak otthon betegek, mire kiment egy mentő tesztelni. Ráadásul egyre többen állítják, hogy vélhetően finanszírozhatatlan a miniszteri utasításban a szolgáltatóktól elvárt vizsgálatok mennyisége.
Rövid távon ez azt jelenti, hogy továbbra is csak nagyon korlátozottan lehet hozzáférni az egészségügyi ellátásokhoz.
Forrás: www.nyomtassteis.hu
https://www.informed.hu/betegsegek/infections/viral/sars/kasler-megint-ujragondolta-239596.html
Közmunkás leszel, vagy katona
Orbán Viktor miniszterelnök személyes garanciát vállalt arra, hogy a kormány annyi munkahelyet hoz létre, amennyit a vírus megszüntet, de valódi állásteremtés és bértámogatás helyett az eddigi válságkezelő csomag csak átképzést és közmunkát kínál azoknak, akik a járvány miatt veszítették el a megélhetésüket.
A munkanélkülieknek három hónapon át folyósítható, legfeljebb nettó 134 ezer forintos álláskeresési járadék után a kormányfő négy lehetőséget vázolt fel az eddig is igénybe vehető, de mindössze havi 22 ezer forintot jelentő, foglalkoztatást helyettesítő támogatás mellé, illetve helyett: fizetett képzést, közfoglalkoztatást, állami cégek állásajánlatait, valamint a katonáskodást.
A Magyar Közlöny április 24-ei számában bővítették is a közmunkaprogramot: az értékteremtőnek tekintett, hagyományos mezőgazdasági munkák mellett a parlagfűirtás, a vasúti pályák és a közutak rendbetétele, valamint a sírkertek gondozása is szóba jöhet, miközben nagyobb lehetőséget kapnak a közfoglalkoztatásban a halmozottan hátrányos helyzetben lévők, illetve a börtönből szabadultak.
Bár hangzatos szöveg, hogy mindenkinek lesz majd munkája, de például az idegenforgalomból kiesett magasan képzett emberek nyilván nem arra vágynak, hogy 54 ezer forintért gyomlálhassanak.
Forrás: www.hvg.hu
Helyzetjelentés Szerbiából
Szerbia március 15-én hirdeti ki a rendkívüli állapotot, de azalatt is − eleinte nem különösebben átgondoltan − beengedi a Nyugat-Európában többnyire feketén dolgozó saját állampolgárait. Pár napon belül kiderül, hogy a hazatérők többsége nem hogy nem tartózkodik a lakcímén az előírt 14 napos karanténban, hanem egyáltalán nem lehet róla tudni, hol van. Ekkor hirtelen több állami karantént hoznak létre, bevezetik az éjszakai kijárási tilalmat, később a hétvégit is, majd a kiszabott 14 napos karantént 28-ra hosszabbítják. A válság során mindvégig az államfő kommunikál a lakossággal, az ő napi bejelentkezése az állami tévécsatornán az először áprilisra, majd júniusra kiírt parlamenti választásokra irányuló kampány része, ahogyan a minden nagykorú szerb állampolgárnak beígért, majd csak bizonyos feltételekkel folyósítandó egyszeri 100 eurónyi segély is. Vállalkozók megsegítéséről, a bérek (legalább egy részének az) átvállalásáról nem tudok. Az egészségügy, persze, itt is romokban. Az orvosok védőfölszerelésének hiányáról író újságírónőt őrizetbe veszik…
Most van a rendkívüli állapot megszüntetése utáni első hétvége: mindenki vígan jön-megy, tömve a kirándulóhelyek, az éttermek, az embereken vagy nincs maszk, vagy az álluk alatt hordják. A válság majd még ezután érkezik.
Rajsli Emese (Szerbia, Újvidék)
A bajba jutottak támogatására nincs pénz, de plakátokra most is jut bőven
Újabb több mint 6 milliárd forintot költ el az állampolgárok „tájékoztatására” a kormányzati kommunikációért felelős Miniszterelnöki Kabinetiroda. Megint kék plakátokkal borítják be az országot, hogy mindenki lássa − ha nem is érzi −, hogy a kormány segít neki.
Ez már a huszadik (!) olyan közbeszerzés, amelyet az „állampolgárok életét kiemelten érintő kormányzati döntésekkel kapcsolatos feladatok ellátására” írtak ki és amelyek eredményeként az országot ellepték az először kék hátterű, később Soros György arcképével díszített plakátok.
A mostani 6 000 000 000 forintból vélhetően a koronavírussal kapcsolatos tájékoztatókat és a kormányzat gazdaságélénkítőnek szánt, legalábbis akként kommunikált intézkedéseit − például a 13. havi nyugdíj „fokozatos visszaépítését” − népszerűsítő plakátokat, illetve egyéb hirdetéseket finanszírozzák. A megbízást ezúttal is Balásy Gyula médiaügynökségei kapták. A minisztérium eddig 93,3 milliárd forintnyi szerződést kötött a plakátokról ismert kampányokra, és ezeket a megbízásokat egy kivételével Balásy Gyula ügynökségei kapták.
Forrás: www.napi.hu
Drámaian csökken a felvételizők száma
Van olyan felsőoktatási intézmény, ahol felére csökkent a felvételizők száma. A pedagógusképzésben is hatalmas a visszaesés – összegezhető a napokban közzétett adatok alapján. Az okok között szerepel, hogy a szegények egyre inkább kiszorulnak az egyetemi képzésből.
Idén összesen 91,4 ezren jelentkeztek a felsőoktatásba, mintegy 20 ezerrel kevesebben, mint tavaly. A jelentkezők idei száma az elmúlt 19 év negatív rekordja is: 2001 óta egyszer sem voltak olyan kevesen, mint most.
A jelentkezők számának ilyen mértékű csökkenését biztos, hogy nem lehet csak demográfiai okokkal magyarázni – vélekedett Nahalka István oktatáskutató. Szerinte több tényező állhat a háttérben: egyrészt tovább növekedhetett a külföldi egyetemre jelentkezők aránya, másrészt pedig csökkenhetett azoknak a száma, akik nem rögtön érettségi után tanulnak tovább. De befolyásoló tényező az állami – ingyenes – férőhelyek központi meghatározása, illetve a hátrányos helyzetű családokban élők egyre nagyobb arányú kiszorulása is az oktatási rendszerből.
Forrás: www.nepszava.hu
Százezer gyerek maradhat ki a távoktatásból
A koronavírus-járvány az oktatás terén is a szegényeket sújtja leginkább. Internet és számítógépek hiányában még tovább nő a már meglévő lemaradásuk.
A Klebelsberg Központ (az állami oktatás irányítója) adatai szerint a hozzájuk tartozó mintegy 750 ezer diák öt százaléka nem rendelkezik a szükséges eszközökkel vagy még internettel sem a digitális távoktatáshoz. Hozzájuk levélben, telefonon vagy családsegítő szolgálat közreműködésével juttathatják el a feladatokat és a tananyagot. Az öt százalék első pillantásra alacsony aránynak tűnhet, ám valójában ez is rengeteg diákot jelent, mintegy 37 500-at. Ennyien biztosan kiesnek a koronavírus-járvány miatt március 16-tól elrendelt tantermen kívüli, digitális tanulásból. Az érintett diákok száma még ennél is magasabb lehet, hiszen az egyházi fenntartású iskolákban és a szakképzésben is nagyon sokan lehetnek hasonló helyzetben. Ercse Kriszta oktatáskutató becslései szerint a 100 ezret is meghaladhatja azoknak a tanulóknak a száma, akiknek az oktatását nem lehet digitális módszerekkel biztosítani.
Az országos kompetenciamérés 2017-es adataiból az derült ki, hogy az általános iskola felső tagozatában minden ötödik diák elérhetetlen az online oktatás számára.
Forrás: www.nepszava.hu
146. szám (IV. évfolyam/18.) | 2020. május 5.
Megállíthatatlanul nő a munkanélküliség
Micsoda véletlen, hogy a részletes munkanélküliségi adatok hivatalos közlését épp most szüntették be! Így jórészt a saját tapasztalatainkra és a közvélemény-kutatókra kell hagyatkoznunk. Nem nyugtatta meg a társadalmat Orbán Viktor sem, aki tömeges közmunkát ígér, illetve a fiataloknak azt ajánlja, hogy menjenek katonának.
A magyarok 31 százaléka dolgozik otthonról, 12 százaléka van fizetett szabadságon, 9 százaléka kényszerült fizetés nélküli szabadságra, 7 százaléka veszítette el az állását, és mindössze 33 százalékuk dolgozik változatlan módon – derült ki a Generali Biztosító április elején elvégzett felméréséből, amelyre a megkérdezettek 92 százaléka válaszolt. Azóta nyilván sokat romlottak a fenti mutatók.
A megkérdezettek 63 százaléka már március végén is jelentős bevételkiesést érzékelt. A 78 százalékuk pedig attól tartott, hogy a helyzete tovább romlik.
A Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat folyamatosan adatbázist épít az elbocsátottak, leépítettek számáról, és minden hónapban jelzi a pozitív vagy negatív változásokat. Egészen márciusig így is volt, akkor viszont már csak a néhány fő szám jelent meg az adatbázisban.
281 ezer munkanélküli volt abban a hónapban Magyarországon, ezt tudhatjuk, de hogy mennyi ezek közül az álláskeresési vagy szociális ellátásra jogosultak száma, mely szektorokban milyen magas az arány és mennyi a tartós munkanélküliek aránya, az nem már nem derül ki.
Becslések szerint áprilisban további tízezrek veszítették el állásukat, így a munkanélküliek száma 330 ezer körül lehet, de a munkanélküliség aránya akár 10 százalékig is felkúszhat.
Biztosan így lesz, hiszen Magyarország leggazdagabbá tett embere, Mészáros Lőrinc sem segít a saját munkavállalóinak. Minapi hír, hogy csoportos létszámleépítésről döntött a szállodáinak felújítása miatt a Mészáros Lőrincék tulajdonában álló szállodalánc, a Hunguest Hotels Zrt., a májusban indítandó leépítési folyamat a dolgozók több mint 50 százalékát érinti.
Orbán Viktor legújabb hangzatos jelszava az, hogy három hónap után minden munkanélkülinek lesz munkája. Amellett, hogy addig is ki kéne húzni valahogy, az ajánlatai teljesen komolytalanok. Tömeges közmunkát ígér, illetve a fiataloknak azt ajánlja, hogy menjenek katonának.
Forrás: www.nyomtassteis.hu
https://hvg.hu/gazdasag/20200501_A_magyarok_ketharmadanak_csokkent_mar_a_bevetele_a_valsag_miatt
Nyertünk a SozialMarie pályázatán
Az osztrák SozialMarie civil szervezet társadalmi pályázatán a Nyomtass te is! harmadik helyezést ért el, az ezzel járó pénzdíjjal együtt. Ez elismerése az eddig végzett munkánknak. Köszönjük mindenkinek, aki eddig vagy ezután segíteni fog minket. Alig várjuk a járvány enyhülését, hogy újra elindulhassunk vidékre, és minél több kistelepülésre juttassuk el a szabad sajtót.
www.nyomtassteis.hu
Helyzetjelentés Mexikóból
San Cristóbalban a tereket, parkokat műanyag csíkokkal „lezárták”, turisták sehol, a város egy házilag barkácsolt, nem túl hatásos neutronbomba-támadás következményeire emlékeztet. Az utcák tiszták, csinosak, de kevés a járókelő.
Ebben a kisvárosban pár hét alatt 7-ről 11-re emelkedett az igazolt fertőzöttek száma. Chiapas állam területe nem sokkal kisebb Magyarországnál, itt 195 igazolt eset van.
Kicsit északabbra egészen más a helyzet. Mexikó városban és államban van a legtöbb fertőzött. Érthető, a város 8,8 milliós, környékével együtt 21 millió ember! Itt termelik meg az ország GDP-jének 22%-át. Következésképpen éppen olyan „bűnös város”, mint Budapest…
Még északabbra komoly konfliktus kezd kialakulni Mexikó és az USA között. A mexikói kormány kategorizálta a termelővállalatokat: kulcsfontosságúakra és felejthetőkre. Felejthetőnek tartják az összes üzemet, amely fontos alkatrészeket gyártott amerikai gyárak számára, lévén hogy ezek csak exportra termeltek. Az USA számára ez fájdalmas, ezért elindult egy egyelőre csak verbális birkózás, de ez még elfajulhat.
Kabai Péter
Számoljon el a kormány az uniós 2000 milliárddal!
Az Unió 2000 milliárd forint pénzt szabadított fel, ezt Orbán Viktor átcsoportosíthatja a munkahelyek megmentésére vagy a jövedelemforrásaikat elvesztő emberek támogatására.
Az Uniónak nincsen saját pénze. A tagországok befizetéseit osztja fel egy hétéves költségvetési ciklus keretében. Ezért most azzal tudott segíteni, hogy a fel nem használt források elköltésére szabad kezet adott a kormányoknak.
Az Orbán-kormány azzal védekezik, hogy ő ezeket a pénzeket már elígérte másoknak különböző célokra. De van-e most az emberek megmentésénél fontosabb? Ezért követelik egyre többen, hogy tételesen mutassa be a kormány, mire költi ezt a pénzt az emberek mentése helyett.
www.nyomtassteis.hu
Ötmilliárd turisztikai tanácsokért – Orbán lánya a pénz közelében
„Tanácsadás a koronavírus okozta károk mérséklésére” címmel jelent meg egy ötmilliárd forintos, turisztikai témájú közbeszerzési kiírás.
Az ajánlatkérők közt ott van a Magyar Turisztikai Ügynökség (MTÜ) és a Magyar Divat & Design Ügynökség is. Az MTÜ-t Guller Zoltán, „Orbán Ráhel bizalmasa” vezeti. Guller 2018-ban a segítői közt említette a miniszterelnök lányát, akinek aztán az ismerősei jó pozíciókba kerültek az MTÜ-nél. A Magyar Divat & Design Ügynökséget pedig Bata-Jakab Zsófia, Orbán Ráhel volt évfolyamtársa vezeti.
Forrás: www.nepszava.hu
https://nepszava.hu/3076254_aranyat-ero-tanacsok-milliardos-turizmustender-karenyhitesre
Miért csak Pest megye maradt zárva?
Budapest mellett május negyedikétől Pest megyében továbbra is fenntartják a kijárási korlátozásokat, míg az ország többi részén akár strandra is lehet menni. Akik kicsit utánanéztek a számoknak, megdöbbentek.
Pest megyében néhány nappal ezelőtt 394 fertőzöttet regisztráltak, ez az összes hazai fertőzött 13%-a. Ám ha a 394-et összevetjük Pest megye 1 278 874 főnyi lakosságával, azt kapjuk, hogy minden 3246 lakosra (egy-egy közepes méretű falura) jut 1 (azaz egy) regisztrált fertőzött.
Fejér megyében regisztrálták az összes fertőzött 10 százalékát, 298 főt. Ezt a számot összehasonlítva a megye 417 712 fős lakosságával, azt kapjuk, hogy itt több mint kétszer akkora valószínűséggel futok össze egy regisztrált fertőzöttel, mert minden 1401 emberből egy már igazoltan elkapta a koronavírust. De még a mindössze 79 fertőzöttet regisztrált Zala is hasonlóan veszélyes, mint Pest megye, itt ugyanis 3400 lakosra jut egy fertőzött.
www.nyomtassteis.hu
Lehet perelni a betegek hazaküldése miatt
Magyar György ügyvéd szerint a kormány kórházkiürítési akciója nagyon nehéz helyzetbe hozta az orvosokat, akik nem tehettek mást, vagy kitették a betegeket, vagy őket rúgták volna ki. De ez egyáltalán nem számít abból a szempontból, hogy a családok pert indíthatnak a hozzátartozóik esetleges egészségkárosodása miatt.
Magyar György szerint „száz százalék”, hogy indíthatnak pert a családok ezekben az ügyekben. A kórház felelhet a károkozásért, ugyanis kötelezettségszegésről van szó. Nemcsak polgárjogi perek indulhatnak vagyoni és nem vagyoni kártérítésért, hanem felmerül még a büntetőjogi felelősség kérdése is, a foglalkozás körében elkövetett gondatlan veszélyeztetés.
Van ugyan különleges jogrend és van veszélyhelyzet, de sem az alaptörvény, sem az egészségügyi törvény nincs felfüggesztve. El kell látni a betegeket, mert joguk van az ellátáshoz, az orvosoknak pedig kötelezettségük erre.
Aki ezt megszegi, „függetlenül attól, hogy Orbán Viktor vagy Kásler Miklós mit mondott neki, felelni fog”, ha bármely betegnek hátránya keletkezik vagy életét veszti a hazaküldés miatt.
Forrás: www.klubradio.hu
145. szám (IV. évfolyam/17.) | 2020. április 28.
Veszélyhelyzet az egészségügyben
A kórházak kiürítése, az alapellátás meggyengülése, az orvosokra és a magánrendelésekre vonatkozó megkötések nagyon súlyos helyzetet hoztak létre. A Magyar Orvosi Kamara szerint fennáll a veszélye, hogy az elmaradt kezelések miatt többen halnak majd meg, mint a koronavírusban.
A hivatalos állítással szemben rengeteg olyan embert is hazaküldtek a kórházakból, akiknek még bőven ápolásra lett volna szükségük. Az internet és az újságok tele vannak olyan beszámolókkal, amelyek ezt erősítik meg.
A Pesti Hírlapnak nyilatkozó Németh Athina mentős ápoló önként vállalta, hogy a kórházkiürítések miatt hazaküldött betegeket segít a rászoruló családoknál. Csak ő már kilenc, általa látogatott és segített páciens haláláról tud. Ezek között voltak végstádiumos, daganatos betegek is, akiknek nem kellett volna olyan tortúrákon keresztülmenniük az utolsó napokban, mint így.
A gyógyászati segédeszközökkel kereskedők is megrázó történetekről mesélnek. – Ennyi elkeseredett, kétségbeesett emberrel, tragikus sorssal még nem találkoztam – meséli egyikük. Folyamatosan csöng a telefonjuk, és özönlenek hozzájuk a segítséget, tanácsot kérő, hosszú „bevásárlólistákkal” felszerelkezett hozzátartozók. Voltak, akiknek egy nap alatt kellett volna mindent beszerezniük.
Súlyos gondok vannak az alapellátásban is. Egy a 444 című internetes portálnak nyilatkozó orvos meséli, hogy „…a veszélyhelyzet kihirdetésével párhuzamosan azonnal megtiltották, hogy az egészségügyi dolgozók másodállást vállaljanak. Nekem nincs magánrendelésem, de akinek igen, az most nem folytathatja azt. Amiből én és más kollégáim is élnek (az állami fizetésem mellett), az az, hogy háziorvosként ügyelek egy másik városban. Aki ezt így csinálja, az nagyjából megkeresi még egyszer a fizetését. Ezt most beszüntették. Volt, aki bedolgozott egy másik kórházba x napokon, most ezt sem lehet. Mindenki csak a fő, állami állásában dolgozhat. Ezt az ellátás is megszenvedi, és mi is.” Ennek az orvosnak, aki koronavírusos betegek életéért küzd egy dunántúli kórházban, a nettó alapfizetése 203 ezer forint.
Nem véletlenül fordult a kormányhoz a Magyar Orvosi Kamara, igen súlyos állításokat megfogalmazva: „Jelenleg sem a betegek, sem az orvosok nem tudják pontosan, milyen ellátások hol érhetők el. A szakrendelők nagy része leállt, ez a kapacitás a 65 év feletti orvosok hiányában csak részlegesen pótolható. A normál egészségügyi ellátások hiánya miatt bekövetkező esetleges egészségkárosodások és halálozások ismeretlen mértékűek. A jelenlegi helyzetben sajnos reális veszély, hogy a »szokásos« betegségek elmaradó ellátásából adódó tartós egészségromlás és emelkedő halálozás meghaladja a járvány által okozott egészségveszteséget.” A MOK szakmai ajánlások kidolgozását javasolja a nem vírusfertőzött betegek járvány alatti ellátására.
Forrás: www.168ora.hu, www.pestihirlap.hu, www.444.hu
https://pestihirlap.hu/2020/04/26/korhazi-hazakuldesek-tizbol-kilenc-beteg-meghalt/
https://nepszava.hu/3075388_ennyi-tragikus-sorssal-meg-nem-talalkoztam
Szavazz ránk!
Bejutottunk a döntőbe az osztrák Sozialmarie civil szervezet társadalmi pályázatán. Jó esélyünk van arra, hogy nagy összeget nyerjünk a Nyomtass te is! hetilap terjesztésére. Most egy szavazattal te is segíthetsz nekünk! Április 29-éig lehet szavazni itt:
www.sozialmarie.org/hu/projects/7997
Köszönjük!
Helyzetjelentés Angliából
Anglia nincs jól. Az Egyesült Királyságban már 3 millió ember került közel az éhezéshez. A gazdaság teljesítménye 13 százalékkal csökkent. A Guardian című lap szerint április végéig minden ötödik kisvállalkozás tönkremehet. Eddig 129 kórházi dolgozóról tudjuk, hogy koronavírusa volt és meghalt. A kormány hónapokig elmulasztotta, hogy az ott dolgozókat védőfelszereléssel lássa el. Kevés embert tesztelnek, még azokat sem mindig, akiknek már tüneteik vannak. Közben a kormány diktatorikus intézkedéseket hoz ebben és más ügyekben, de az emberek annyira félnek a vírustól, hogy ezt észre sem veszik. A mentők és a körzeti orvosok szerint az otthoni halálozások száma óriásit ugrott, mert az emberek nem merik „terhelni” az egészségügyet, és félnek, hogy a kórházban fertőződnek meg. Nagyon megnőtt a családon belüli erőszak is.
Szubjektívan: én jól vagyok, van lakásom és ennivalóm. Utcákon és parkokban gyalogolok naponta órákon át. Süt a nap, emberek százai mennek ki a szabadba. A kedvenc parkomban az elmúlt napokban a rendőrök már nem állították fel azokat, akik leültek egy padra.
(Még több információ az Anglia és a koronavírus 2020 nevű Facebook-csoportban.)
Márkus Piroska
Nem könnyű hivatalosan is munkanélkülivé válni
A miniszterelnök megnyugtatóan beszél arról, hogy akik elvesztették a munkahelyüket, nyugodtan menjenek munkanélküli-segélyre, és mire letelik a három hónap, lesznek új munkahelyek. Bár ez utóbbi állításban sokan kételkednek, sajnos az álláskeresési járadék sem megoldás mindenkinek, hiszen rengeteg a kizáró ok.
Senki nem maradhat megélhetés nélkül – mármint a szakszervezetek szerint, ezért követelik, hogy az álláskeresési időt hosszabbítsák meg a veszélyhelyzet hivatalos lefújását követő három hónapig, és az összegét emeljék legalább a megélhetési minimumra, ami számítások szerint most havonta 95 ezer forint.
A munkanélküli-nyilvántartásba nem könnyű bekerülni, vannak bizonyos előírások, amelyeknek meg kell felelni.
Az álláskeresővé, vagyis regisztrált munkanélkülivé váláshoz a megelőző három éven belül legalább 360 nap jogosultsági időt kell igazolni. Vagyis nem olyan egyszerű a rendszerbe bekerülni, és akinek ez mégis sikerül, legfeljebb 90 napig érezheti magát némi biztonságban.
Kizáró ok a nappali tagozatos tanulói jogviszony, az öregségi nyugdíjra jogosultság, a rehabilitációs járadék és a megváltozott munkaképességű személyek ellátása utáni járadék vagy a hivatásos nevelőszülőség.
A járadék összege a kérelem benyújtását megelőző négy negyedévben kapott átlag havi járulékalap 60 százaléka, de a 161 ezer forintos minimálbért nem lépheti túl.
Forrás: www.nyomtassteis.hu
Hitelből építünk vasutat a kínaiaknak
Elképesztő összegű – 700 milliárd forintos – hitel felvételéről írt alá megállapodást Magyarország Kínával. A kínai áruk szállítására épülő, Budapest és Belgrád között megvalósuló vasúti beruházás dokumentumait 10 évre titkosították.
Kínának jól jönne egy vasútvonal, amely Pireusz görög kikötőből Európába szállítaná az áruikat. Magyarország vállalta, hogy a Belgrád–Budapest vonal hazai szakaszát megépíti. Rendben is lenne ez, ha a kínaiak fizetnének érte. De nem így van, mi veszünk fel kölcsönt tőlük arra, hogy nekik vasutat építhessünk.
Szakértők kezdettől vitatták az üzlet értelmét.
Hivatalosan 700, valójában a kapcsolódó beruházásokkal együtt akár ezermilliárd forintba kerül a Budapest–Belgrád vasútvonal magyarországi szakaszának felújítása, amely projekt vélhetően soha nem fog megtérülni. A magyar vasúthálózat szempontjából a vonal másodlagos, érdemi forgalmat nem bonyolít le. A kínai teherszállítás a mai ismereteink szerint napi két pár tehervonat lenne, emiatt a magyar állam számára a beruházás egyes számítások szerint 2400 (!) év alatt térülne meg.
Az ügylet dokumentumait tíz évre titkosítják, de annyi biztos, hogy Mészáros Lőrinc cégei legalább 300 milliárdos bevételre számíthatnak majd innen. Az adósságot viszont még a gyerekeink is fizetni fogják.
Forrás: www.nepszava.hu
144. szám (IV. évfolyam/16.) | 2020. április 21.
Orbán: Május 3-án tetőzik a járvány, május 4-én érettségi
Pedagógusok, szülők és diákok ezrei kérdezik: ha egyszer úgy tudja a kormány, hogy a tervezett érettségi idején lesz a koronavírus-járvány csúcsa Magyarországon, akkor miért kényszerítenek sok tízezer gyereket és felnőttet, hogy veszélynek tegyék ki magukat?
Az operatív törzs április 19-én ezt a közleményt adta ki: „A csoportos megbetegedések szakaszában vagyunk, amikor közösségben, személyes érintkezések útján terjed a fertőzés. A tömeges fertőzés lelassításához nagyon fontos, hogy az idősek, a diákok, a külföldről hazatérők és aki teheti, az maradjon otthon, továbbá mindenki tartsa be az ajánlásokat és a kijárási korlátozásokat.”
A Szülői Hang nevű közösség szerint „megmagyarázhatatlan, mire alapozva lehet az írásbeli érettségi megtartását mégis biztonságosnak ítélni. Fontos, hogy a kormány tegye nyilvánossá annak a döntésnek az indoklását, ami több százezer embert közvetlenül is érint, diákok, pedagógusok, iskolai technikai dolgozók, szülők és nagyszülők egészsége, akár az élete is múlhat rajta.”
Bár a kormány lehetővé tette, hogy az érettségizők dönthetnek úgy is, nem vesznek részt a vizsgán, de ez nyilván azt is jelenti, hogy kiesnek az idei felsőoktatási felvételiből. A Szülői Hang szerint ez nem jelent valódi választási lehetőséget, és a gyerekek „méltatlanul nehéz helyzetbe kerülnek”, hiszen azt várják tőlük, hogy vagy szegjék meg az elmúlt hetekben előírt korlátozásokat, vagy veszítsék el a továbbtanulás lehetőségét.
Egyébként számtalan más megoldás is lenne. Érettségi helyett az év végi jegyeket vennék figyelembe a továbbtanulásnál; felvételi nélkül lehetne továbbtanulni; őszre halasztani az érettségit; és a felsőoktatásban is később kezdenének, hogy ne kelljen évet veszteni.
Forrás: www.szuloihang.hu
https://szuloihang.hu/2020/04/20/a-kormanyzat-cserbenhagyta-az-erettsegizoket/
Helyzetjelentés Hollandiából
Hollandiában az úgynevezett „intelligens” lezárást vezették be. Ha lehet, ne mászkálj el, de nincsen kijárási tilalom. Már arról beszélnek, hogy újranyitják az iskolákat. De először megnézik, hogyan fog ez beválni Dániában. Nincsen pánikhangulat. Szinte senki sem hord maszkot, nehogy hiánycikk legyen belőle. Helyette a másfél méter távolságot mindenki nagyon fegyelmezetten betartja. Az emberek a megszokottnál kedvesebbek és türelmesebbek. Az utcán és a boltban ismeretlenek rád mosolyognak, vagy akar rád is köszönnek. Szórólapokat is kaptam, hogy ha rászorulnék, akkor szívesen bevásárolnak nekem. Az a jelmondat, hogy: közösen erősek vagyunk.
Radó Márta
Már most tömeges a munkanélküliség
Tíz nappal ezelőtt azt mérték a közvélemény-kutatók, hogy Magyarország teljes felnőtt lakosságának hét százaléka vesztette el a munkáját. A kancelláriaminiszter szerint pedig naponta négyezer ember válik munkanélkülivé, és ez utóbbi nyilván csak egy óvatos becslés.
Az Ipsos közvélemény-kutató cég vizsgálatai szerint legnagyobb arányban az alapfokú képzettségűeket sújtotta a válság, körükben 13 százalék vesztette el mostanra a munkáját. Az állás nélkül maradtak között több a nő, a középfokú végzettségűek és a családos.
Az otthonról dolgozás leginkább a felsőfokú végzettségűek kiváltsága. Míg az alapfokú végzettségűeknek csupán 8 százaléka dolgozik részben vagy teljesen otthonról, a diplomások körében ez 51 százalék.
Forrás: www.444.hu
Máris módosítani kellett a mentőcsomagot
A kormány által alig két hete bejelentett mentőcsomag nem segített a munka nélkül maradtaknak, de még a nagy multicégek is elégedetlenek voltak vele. Feltehetően az óriáscégek nyomására rákényszerültek a módosításra, de a pénz nélkül maradt családokról még mindig nem esik szó.
Közgazdászok, szakszervezetek, politikusok jelezték ezerféle módon a kormánynak, hogy ez nem elegendő segítség. Legutóbb Bokros Lajos volt pénzügyminiszter szólalt meg. Szerinte a segítséget oda kell összpontosítani, ahol a legnagyobb a veszélye a bukásnak, tehát a munkavállalókhoz és a kisvállalkozókhoz. Ugyanilyen fontosnak tartja a gyerekes szegény családok támogatását, a családi pótlék megemelését.
Rolek Ferenc, a Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövetségének alelnöke úgy vélte, drasztikus változások hiányában a vállalatoknak most kell dönteniük. Ha a segítséget nem tudják igénybe venni, akkor megszüntethetik a munkahelyeket, ahelyett, hogy részmunkaidőben, támogatással megőriznék őket.
A kormány hétfőn bejelentette, hogy egyszerűsödik a munkahelyvédelmi bértámogatás igénylése, és bővül a kedvezményezettek köre. A támogatás napi 2 órás foglalkoztatás után is igénybe vehető. A vállalkozók munkahelymegtartó hitelt is kérhetnek.
Ez a módosítás azonban még mindig nem ad semmit a már munkanélkülivé váltaknak és a legszegényebb családoknak.
Forrás: www.hvg.hu, www.atv.hu
Rabszolgatörvény: túlmunka, pluszpénz nélkül
Totálisan kiszolgáltatja a dolgozókat a kormány a 24 hónapos munkaidőkeretről nagypénteken hozott határozatával. A rabszolgatörvényként elhíresült döntéssel lenullázták 200 év munkaügyi vívmányait – állítja a Magyar Szakszervezeti Szövetség.
A cégvezetők ugyanis most szabad kezet kaptak: két éven keresztül egyoldalúan rendelkezhetnek a munkaidő beosztásáról. Megtehetik, hogy amikor a helyzet úgy kívánja, akár hetekig otthon tartják az embereket, de utána ledolgoztatják a kiesett időt, naponta akár 12 órában. Pótlék és túlórapénz nélkül. Másképpen: a legális legfeljebb 48 órás munkahétből akár 60-62 órát is csinálhatnak. És ettől a legjobb szakszervezet sem képes megvédeni a tagjait, mert egy ügyes csavarral a kormány kivette a kezükből a lehetőséget, a kollektív szerződésben biztosított alkut.
Ez a határozat különösen jól fog jönni azoknak a kormány számára fontos cégeknek, amelyek most fizetésen tartják otthon a dolgozóikat, ám amint újraindul az élet, könyörtelenül behajthatják a kiesett munkaórákat. Erről a veszélyhelyzetre való hivatkozással döntött a kormány, ám félő, hogy békeidőben sem fogja visszavonni.
Forrás: www.szakszervezet.net
Takarékosságra oktatja a szegényeket, aki havi négymilliót keres
Az Állami Számvevőszék milliókat kereső elnöke a napokban magyarázta el a munkájukat elveszítő családoknak, hogyan kell okosan bánni a pénzzel.
Domokos László szerint „a hangsúlyt a tartalékolásra kellene helyezni”. És hogy miként? Domokos erre is megadja a választ: A pénzügyi egyensúly eléréséhez arra kell figyelni, hogy a család kevesebbet költsön a bevételénél, a különbözetet pedig mindig tegye félre.
Minden családban ki kellene nevezni a „pénzügyminisztert”, aki rendszeresen átnézi a számlákat, és meghúzza a kiadásokat.
Domokos László fizetése március elsején nőtt havi 3 millió 950 ezerről 4 millió 410 ezerre.
Forrás: www.nepszava.hu, www.hvg.hu
https://hvg.hu/gazdasag/20200415_Domokos_Laszlo_csaladok_kiadas_koronavirus_valsag
Mi lesz a kórházból kirakott betegekkel?
Egy ország találgatja, hogy mi értelme volt néhány nap alatt 36 ezer ágyat kiüríttetni és hazaküldeni még ápolásra szoruló embereket, ezzel veszélyeztetve az életüket.
Nézzük a számokat! A 60 milliós Olaszországban, ahol a térségünkben a legsúlyosabb volt a járvány (és épp most vannak túl a csúcson), jelenleg 3200 kórházi kezelésre szoruló súlyos esetet tartanak nyilván. A 47 milliós Spanyolországban, ahol valamivel hátrébb tartanak, és bevallottan félrekezelték a védekezést, 7300-at. A 330 milliós USA-ban 13 400-at.
Akkor miért kell nekünk 36 ezer üres ágy?
De ennél is súlyosabb kérdés, hogyan lesznek képesek ellátni a családtagok azokat, akiknek szakszerű segítség kellene, hiszen nyilván nem véletlenül voltak kórházban.
Magyar György ügyvéd szerint a kialakult helyzet számtalan jogi problémát okozhat még az egészségügyi dolgozóknak a későbbiekben. Az orvosok ugyanis mondhatják azt, hogy parancsra cselekedtek, de ha valakinek az egészséghez való jogát megsértették, akkor a hozzátartozók büntetőjogi és polgárjogi pereket kezdeményezhetnek az elkövetőkkel szemben.
Forrás: www.nepszava.hu, www.atv.hu
https://nepszava.hu/3074671_elszamoltak
143. szám (IV. évfolyam/15.) | 2020. április 15.
Harminchatezer ágyat kell kiüríteniük a kórházaknak
Senki nem érti, hogy miért történik a kórházak ilyen mértékű kiürítése, hiszen a hivatalos számok szerint 13-án, hétfőn mindössze 1458 koronavírus-fertőzött volt az országban. Viszont a most áthelyezett vagy hazaküldött betegek egy jelentős részének rendkívül súlyos az állapota. Lehet, hogy mi nem tudunk valamit? Sürgősen meg kellene indokolni a közvéleménynek, hogy miért veszélyeztetik ennyi beteg egészségét vagy akár életét!
A fekvőbetegeket fogadó összes hazai gyógyító intézményben a közfinanszírozott ágyak minimum 60 százalékát alkalmassá kell tenni 8 napon belül az új, koronavírussal fertőzöttek ellátására – derül ki egy miniszteri körlevélből. Ez a gyakorlatban azt jelenti: az összesen mintegy 60 ezer ágy közül 36 ezret kell felszabadítani.
A krónikus osztályok tele vannak az otthonukban nem ellátható vagy szociális okból ide kényszerülő idős, elesett emberekkel. Jó részüket most valószínűleg mégis hazaküldik.
Pusztai Erzsébet egykori egészségügyi államtitkár a következő kérdéseket tette fel ezzel kapcsolatban a Facebook-oldalán: „Miért egyszerre, miért nem ütemezetten, a helyzet alakulásának megfelelően történik a kiürítés? Milyen számítások állnak e mögött az intézkedés mögött? Mire alapozzák azt, hogy ennyi kórházi kezelésre szoruló koronavírusos lesz egy időben? Az elmaradt, elhalasztott kezelések következménye mi lesz? A rehabilitációt nem lehet halasztani! A krónikus, ápolásra szoruló betegek sorsa mi lesz?
Minden információ hiányzik. Nem tartozik ránk? Csoda, ha mindenféle rémhír kap lábra?! Az ilyen válság kezelésének a kulcsa a tiszta, világos és őszinte tájékoztatás…”
Jó lenne ezekre a kérdésekre választ kapni.
Forrás: www.nepszava.hu
Húsvéti tüntetés egy kórházigazgatóért
Két napon belül két nagy kórház igazgatóját távolította el azonnali hatállyal Kásler Miklós emberierőforrás-miniszter. Egyiküket egy adatszolgáltatási hiba miatt, a másikat pedig azért, mert nem hajtotta végre elég gyorsan a kórházak kiürítésére vonatkozó utasítását.
Szombaton a székesfehérvári Szent György Egyetemi Oktató Kórház főigazgatóját, vasárnap pedig az Országos Orvosi Rehabilitációs Intézet vezetőjét rúgta ki Kásler Miklós.
Hétfőn 2-300 dolgozó búcsúztatta Cserháti Pétert, az Országos Orvosi Rehabilitációs Intézet (OORI) főigazgatóját, miután vasárnap az Emberi Erőforrások Minisztériuma megszüntette a megbízatását.
A tüntetők szerint Cserháti a végsőkig védte a betegeket, hogy ne kelljen őket áthelyezni vagy hazaküldeni. „Nagy ellenállást fejtett ki”, ami közrejátszhatott a menesztésében.
Forrás: www.magyarhang.org
Milliárdok a „rendkívüli migrációs nyomás” kezelésére
Hallott ön arról, hogy a határainkat a napokban migránsok sokasága ostromolja? Nem? Pedig a kormány ezzel az ürüggyel utalt ki majdnem 30 milliárd forint pluszpénzt a költségvetésből erre a célra, miközben százezrek várják a segítséget a megélhetésükhöz.
A nagypénteki Magyar Közlönyben két igen érdekes dolgot is lehet olvasni. Az első, hogy a „rendkívüli migrációs nyomás kezeléséhez kapcsolódó feladatok hatékony megvalósításához” a kormány engedélyezte a Belügyminisztériumnak, hogy a „tömeges bevándorlás kezeléséhez kapcsolódó kiadásokat” 19,36 milliárd forinttal túllépjék.
A határozat ezen felül még 10,245 milliárd forint többletforrást irányoz elő a 2020. évi költségvetés terhére a „tömeges bevándorlás kezeléséhez kapcsolódó kiadások javára”.
Ez összesen 29,605 milliárd forint.
A rendőrség honlapján közölt adatok szerint az év 14. hetében Magyarországon összesen 12 megakadályozott tiltott határátlépés történt, 21 főt tartóztattak fel, illetve kísértek vissza az ideiglenes biztonsági határzáron.
Forrás: www.hvg.hu
Támogatást kapnak a rászoruló futballisták
Magyarországon is több futballklubnál kellett csökkenteni a fizetéseket a koronavírus-járvány okozta gazdasági válság miatt, erre reagált most a Hivatásos Labdarúgók Szervezete (HLSZ), amely segíteni akar a rászorulóknak.
„Az NB I-es és különösképp az NB II-es és NB III-as klubok profi szerződéssel rendelkező labdarúgói közül sokan nehéz pénzügyi helyzetbe kerültek a jövedelmük egy részének – akár 20–50%-os – elvonása következtében. A Hivatásos Labdarúgók Szervezete azoknak a játékosoknak kíván szociális alapon átmeneti pénzügyi segítséget nyújtani, akik a lecsökkentett jövedelmük miatt már nem vagy csak részben tudják családjuk biztonságos megélhetését biztosítani” – olvasható a HLSZ közleményében.
Az NBI-es csapatok játékosainak havi átlagfizetése 3.3 millió forint.
Forrás: www.index.hu
Helyzetjelentés Dániából
Dániában húsvét után, kedden, fokozatosan indul újra az élet. Ezen a napon először az óvodák és az iskolák alsó tagozatai nyitnak ki újra. Ezt később követik majd a korlátozások további könnyítései.
A kormánykommunikáció civil hangon folyik. Mette Frederiksen (42 éves szociáldemokrata miniszterelnök) néhány naponta tart sajtótájékoztatót kormányának kulcstagjaival. Az egészségügyi és szükség szerint a külügy-, a belügy- vagy a gazdasági miniszter s néha a rendőrfőnök beszél. Mindenki röviden, tényszerűen, lényegre törően szól. Végül újságírói kérdésekre válaszolnak. Mette, ahogy mindenki hívja a miniszterelnököt – maga is kétgyermekes anya – külön időpontban válaszol a gyerekek videón feltett kérdéseire. Semmi selypegés, csak egy-két mondatos, logikus, tárgyszerű válaszok.
Az összes intézkedés demokratikus konszenzust élvez a többpárti kormányban, a kulcsdöntéseket a teljes parlament támogatja. A közszolgálati tévé minden nap, propaganda nélkül beszámol az igazolt fertőzöttek, a gyógyultak és az elhunytak számáról. Rendszeresen megszólalnak orvosok, nővérek a kórházakból, valamint a járvány veszélyeztetettjei, az idősek, illetve a gazdaság, ezen belül a vendéglátóipar képviselői.
Sükösd Miklós
Mihez van jogunk a kijárási korlátozás idején?
A Magyar Helsinki Bizottság civil szervezet összeszedte a kijárási korlátozással kapcsolatos legfontosabb jogi tudnivalókat. Ezek közül ismertetünk néhányat.
Mit tehet velem a rendőr, ha megszegem a szabályokat?
A rendelet szabályainak megszegése szabálysértés, és akár 500 000 forintra is bírságolhatnak. Ha valaki a szabálysértést felszólítás ellenére tovább folytatja, az előállítható a rendőrségre. (Ha például a rendőr felhívása ellenére nem megy távolabb másoktól, vagy nem az előírt időben tartózkodik élelmiszerboltban és felszólításra sem megy ki onnan.)
Köteles vagyok szóba állni a rendőrrel, ha nincs rajta maszk/ védőfelszerelés?
Igen, minden rendőri intézkedés során köteles a rendőrrel együttműködni, az utasításának engedelmeskedni, ha a rendőri intézkedés jogszerű.
Honnan tudja a rendőr, hogy tényleg fontos okból mentem el otthonról?
A rendőr igazoltathatja és megkérdezheti, hogy honnan hova megy. Önnek meg kell magyaráznia, hogy miért van az utcán.
A boltban ellenőrizhetik, hogy hány éves vagyok? Elkérheti a boltos a személyi igazolványomat?
Az élelmiszerbolti eladó kérésére ugyan nem köteles senki személyit felmutatni, viszont az élelmiszerbolt adott időben csak adott életkorú személyt engedhet be. Ezért ha valaki nem igazolja az életkorát, akkor a bolt személyzete megtagadhatja a beengedését.
Délután nem lehet kiszolgálni a 65 év felettieket?
Reggel 9 és 12 között nem lehet bent a helyiségben más, csak a 65 év feletti vásárlók és az ott dolgozók. A rendelet értelmezésével nem ellentétes, hogy egy 65 évnél fiatalabb vásárlót az üzlethelyiségen kívül reggel 9 és dél között kiszolgáljanak. Így a rendelet értelmezésével az sem ellentétes, ha az üzlethelyiségen kívül, az utcán szolgálják ki a 65 évnél idősebbeket 9 óra előtt és 12 óra után.
Mehetek autóval, ha futni, kirándulni akarok?
Lehet. Ugyanakkor azt javasoljuk, hogy olyan helyen, ahol sok ember tartózkodik, ne fussunk és ne kiránduljunk, és mindenképpen tartsuk be a megfelelő távolságot.
Forrás: www.helsinki.hu/a-magyar-helsinki-bizottsag-tajekoztatoja-a-kijarasi-korlatozasrol/
142. szám (IV. évfolyam/14.) | 2020. április 7.
Nem kapnak azonnali pénzügyi segítséget a munka nélkül maradtak
Százezrek várták reménykedve azt a mentőcsomagot, amelynek egyes részleteit Orbán Viktor jelentette be hétfőn délelőtt. Úgy tűnik, csak nagyon keveseknek nyújt segítséget az állam azok közül, akik az elmúlt hetekben veszítették el a munkájukat.
A bejelentés egyik legfontosabb eleme az volt, hogy rövidített munkavégzés esetén a bérköltség egy részét átvállalja az állam. Konkrétumokat (mit és mennyit engednek el, napi hány órás munkaviszony esetén, mennyi lesz rá az állami keret) nem említett a miniszterelnök, ez majd a rendeletekből derül ki talán. Pedig a legtöbben alighanem a munkahelyvédelemre koncentráló lépéseket várták, mert a koronavírus-járvány március eleji elhatalmasodása miatt még a kormányzati becslés szerint is pár hét alatt 40 ezer ember veszítette el munkáját, és most legalább napi négyezer dolgozót küldenek el a cégek. De ennél egészen biztosan többen veszítették el megélhetési forrásaikat. A helyzet azért is nehéz, mert, mint a mellékelt ábrán látható, az álláskeresési járadék a többi európai országhoz képest nagyon rövid időre szól nálunk.
Növelte a társadalmi feszültséget, hogy a kormány a különleges felhatalmazásával élve az elmúlt napokban olyan intézkedéseket hozott, amelyeknek semmi közük nincs a járvány elleni védekezéshez. Orbán Viktor korábbi ígéretével szemben törvénnyel kényszerítik ki a Liget-projekt folytatását, beültetika kormány embereit a színházak felügyelőbizottságába, adnak két ingatlant Schmidt Mária alapítványának, 29-et pedig az egyházaknak; tíz évre titkosítják a Budapest–Belgrád vasútvonal felújításának szerződéseit, illetve Mészáros és Tiborcz közös vagyonkezelője is kapott kétmilliárd forintos állami támogatást kikötőfejlesztésre.
Forrás: www.nyomtassteis.hu
Szemfényvesztésnek tartják a 13. havi nyugdíj ígéretét
A nyugdíjasok érdekvédelmi szervezetei szerint felháborító, hogy a jövő évtől kezdődően, négy évre elosztva akar adni 13. havi nyugdíjat a kormány, ahelyett hogy most rögtön segítene a nehéz sorsú időseknek. A népi humor azonnal el is nevezte 53. heti nyugdíjnak Orbán Viktor ígéretét.
A bejelentés szerint 2021 februárjában egyheti, majd 2022-ben ugyanígy, 2023-ban és 2024-ben szintén plusz egy-egy heti nyugdíjat kapnak majd a nyugdíjasok. Karácsony Mihály, a Nyugdíjas Parlament Országos Egyesületének elnöke szerint „az, hogy a 13. havi nyugdíjnak csak az egynegyedét fogják megkapni jövő februárban a nyugdíjasok, felháborító”. A szakember úgy véli, ezzel a lépéssel a kormány nem orvosolja a jelenlegi problémákat. Legalább egymillió olyan kisnyugdíjas van, aki kevesebb, mint 117 ezer forintból él havonta. A rászoruló nyugdíjasok érdemi megsegítése egyszeri méltányossági nyugdíjsegély kifizetése lenne. „Honnan tudjuk, hogy mi lesz 2021, 2022, 2023 vagy 2024 februárjában? Honnan tudjuk, hogyan alakulnak majd az árak, az átlagkeresetek? Arról nem is beszélve, hogy honnan tudhatná bárki, megéri-e a jövő februárt vagy mi lesz vele 2-3-4 év múlva?” – tette fel a kérdést az érdekvédelmi vezető.
Forrás: www.penzcentrum.hu
Borsodban már éheznek a járvány miatt
Magyarország legszegényebb településeire előbb érkezett meg az éhezés, mint a koronavírus – írja az Index című internetes portál. Noha a kisfalvakban nem tudnak arról, hogy bárki is elkapta volna a betegséget, a gazdasági válság már elérte az ország elmaradottabb régióit.
Van olyan falu Borsodban, ahol egy nap alatt hatvan férfi vesztette el az állását, tartalékokat pedig eddig se tudtak felhalmozni – mondta el Tóth Ákos, az Age of Hope Alapítvány vezetője.
Hozzátette: a boltok a legtöbb helyen vagy bezártak, vagy úgy felmentek az árak, hogy alig tudnak valamit venni a helyiek. Ott, ahol eddig 250-300 forint volt egy kiló kenyér, most 450 forintot is elkérnek érte.
Tornanádaskán pedig akkor fordult katasztrofálisra a helyzet, amikor a járvány miatt bezártak az óvodák és az iskolák. Addig a gyerekek naponta háromszor enni kaptak. Itt nem a távoktatás a szülők legfőbb gondja, hanem az, hogy mit tud enni a gyerek otthon.
Jelenleg a civil szervezetek adományai tartják életben a régiót, ahol az éhezés szinte mindennapos.
Forrás: www.index.hu
Koronavírus-helyzetjelentés Ausztriából
Ausztria eddig jól kezelte a vírushelyzetet. Három és fél héttel ezelőtt otthoni munkavégzést, távoktatást és a társas kapcsolatok drasztikus korlátozását vezette be az osztrák kormány, amivel sikerült elérnie, hogy a betegség terjedése lassult. Ez elsősorban az állampolgárok fegyelmezettségének köszönhető, másodsorban azoknak a munkahely- és gazdaságvédelmi intézkedéseknek, amelyek a polgárok biztonságérzetét megteremtik. Fizetésük 80-90%-át rövidített, otthoni munkaidő mellett is megkapják, állami segítséggel. A nyugodt közérzethez hozzájárul az a szolidáris közösségi viselkedés is, amely a rászorulók számára is biztosítja, hogy legyen maszk, WC papír, kórházi ellátás, vagy iskolai információ. A szakminisztérium számítógéppel, nyomtatóval látja el a hátrányos helyzetű diákokat. Az élelmiszerboltokban ingyen osztanak műtéti maszkokat, szerda óta ugyanis kötelező a használata bevásárláskor.
Ám Ausztria nem bízza el magát. A húsvéti ünnepek idején kifejezetten lebeszélnek mindenkit a megszokott, nagy családi összejövetelekről.
Goulabert-Illényi Noémi
Ne vegyék el az önkormányzatok helyiadó-bevételeit!
Teljesen érthetetlen módon Orbán Viktor úgy döntött, elvonja az önkormányzatoktól a gépjárműadóból befolyó bevételeket. Sok falunak, kisebb városnak jószerivel ez az egyetlen helyiadó-bevétele van.
Itt írhatja alá az ez elleni tiltakozást:
https://szabad.ahang.hu/petitions/ne-vegyek-el-a-helyi-adobeveteleket-az-onkormanyzatoktol
Népi mozgalommá vált a maszkvarrás
Mivel a koronavírus-járvány kezdete óta nem lehet kapni a patikákban védőmaszkokat, a társadalom tudomásul vette, hogy az állam képtelen gondoskodni a védelméről, ezért hozzálátott, hogy maga oldja meg ezt a problémát is.
Önkéntesek ezrei varrják országszerte a különböző típusú és minőségű maszkokat, amelyek jó részét ingyen adják oda azoknak, akik szeretnék használni. Bár a hivatalos kommunikáció továbbra is feleslegesnek véli a maszkviselést, a józanabb orvosok – figyelembe véve a külföldi gyakorlatot is – a maszk viselésére biztatják az embereket. Mert igaz ugyan, hogy aki egészséges, annak nem kell maszk, csak hát ennek a betegségnek éppen az a jellegzetessége, hogy sokáig nem lehet tudni, hogy ki vált fertőzővé, mert a tünetek csak később vagy egyáltalán nem jelentkeznek.
Forrás: www.nyomtassteis.hu
Magyarország védőfelszerelésekkel segíti Észak-Macedóniát
Egészségügyi védőfelszereléseket adományozott Magyarország Észak-Macedóniának hétfőn, hogy a nyugat-balkáni ország minél hatékonyabban tudjon szembeszállni az új típusú koronavírus-járvánnyal – közölte Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter Szkopjéban.
Magyarország százezer maszkkal és ötezer védőruházattal járult hozzá a világjárvánnyal szembeni északmacedón védekezéshez.
„Mi, magyarok, felelős szomszédságpolitikát folytatunk, ennek keretében Szlovéniának, Horvátországnak, Szerbiának és most Észak-Macedóniának nyújtunk ilyen jellegű segítséget” – hívta fel a figyelmet Szijjártó Péter.
Forrás: www.atv.hu
141. szám (IV. évfolyam/13.) | 2020. március 31.
Azonnali segítséget a munka nélkül maradóknak!
Miközben a koronavírus-fertőzöttek számának robbanásszerű növekedése még hátravan, a munkájukat, jövedelemforrásaikat már most százezrek veszíthették el. Egyre többen követelik, hogy – más országokhoz hasonlóan – a mi kormányunk is azonnal nyújtson konkrét segítséget a reménytelen helyzetbe jutott családoknak.
Alig van ember, akinek a környezetében ne lennének olyanok, akik már most elvesztették a munkájukat, bevételi forrásaikat. Korábbi felmérésekből tudjuk, hogy a magyar társadalom egyharmadának még egy hónapnyi tartaléka sincsen, de a nagy többség sem képes néhány hónapnál tovább kitartani.
Mint a mellékelt ábrán látszik, a környező országokban már rég meghozták a legfontosabb intézkedést, a kieső fizetések pótlását. Mióta az ábránk készült, már Szlovákia is felzárkózott ezekhez az államokhoz. Náluk, a járvány miatt leállni kényszerült cégeknél, a dolgozók bérének 80 százalékát vállalja át az állam.
Most hétfőn az összes ellenzéki párt – a DK, az MSZP, a Jobbik, a Momentum, a Párbeszéd, az LMP és a Liberálisok – egyhangúan követelték, hogy száz százalékkal emeljék meg az egészségügyi dolgozók bérét, növeljék a szociális juttatásokat, fokozottan védjék a családokat, a munkanélkülivé váló embereket, az időseket és a nyugdíjasokat, valamint segítsék a munkahelyek megtartását, valamint a kis- és középvállalkozásokat.
Surányi György, a Magyar Nemzeti Bank egykori elnöke azt javasolja, hogy legalább három hónapig, havonta és fejenként minden munkáját elvesztőnek 100 000 forintot, az eltartott gyerek után 50 000 forintot adjanak a költségvetésből.
Mások egy mindenkire kiterjedő – szintén százezer forintos – alapjövedelmet követelnek a válság idejére, és a közüzemi számlák fizetésének felfüggesztését.
A sokféle elképzelés kidolgozói egyetértenek abban, hogy azonnali cselekvésre van szükség a társadalmi robbanás elkerüléséhez.
Orbán Viktor hétfőn azt ígérte, hogy április elején nagyszabású akciótervet jelent be, és ennek eredményeképpen mindenkinek lesz munkája. A kormány tartja az eddigi irányt, „munkán keresztül segíti az embereket jövedelemhez és megélni is” – fogalmazott a miniszterelnök.
Forrás: www.nyomtassteis.hu
Korlátlan hatalom Orbánnak, beláthatatlan ideig
Vajon lehet olyan ember Magyarországon, aki elhiszi, hogy az ellenzéki pártok politikusai és szavazói a vírusnak szurkolnak, vagyis azt szeretnék, hogy minél többen betegedjenek és haljanak meg? Nehezen képzelhető el. Mégis sikerült Orbán Viktornak majd egy héten át ezt elhitetnie a választói egy részével.
Sokak szerint csapdát állított az ellenzéknek, amibe ők bele is sétáltak. A járványveszély idején különleges jogrendet vezettek be az országban, ami sok hatalmat ad a kormány kezébe. Erre szükség is van, hiszen ilyenkor gyors és rendkívüli döntéseket kell hozni. Ezt az ellenzék sem vitatta. Ők egyszerűen azt kérték, hogy amikor 15 nap után meghosszabbítják, akkor ennek legyen egy határideje. Más országokban is kaptak ilyen felhatalmazásokat a kormányok, de demokráciákban meghatározzák, hogy meddig tarthat ez a parlamenti ellenőrzés nélküli időszak.
Egy héttel ezelőtt azt kérte Orbán Viktor, hogy az ellenzék tegye lehetővé, hogy ezt az időkorlát nélküli teljhatalmat gyorsított eljárásban kapja meg. Ehhez természetesen nem járulhattak hozzá, ezért lehetett azt hazudni az ellenzékről, hogy gátolják a vírus elleni védekezést. Most hétfőn már elég volt a Fidesz-többség a döntéshez, és az meg is szavazta.
A veszélyhelyzet elmúlta után – amit Orbán dönt el, hogy mikor van vége – nyilván visszaadja majd ezt a korlátlan felhatalmazást, hacsak nem gondolja meg magát…
Forrás: www.nyomtassteis.hu
Helyzetjelentés Spanyolországból
Olaszország után Spanyolországban a legmagasabb a vírus által okozott halálesetek száma. Az ország jelenlegi 7340 halottja olyan mértékben terheli meg a halottasházakat, hogy a holttestek elhamvasztására sincs idő, mielőtt elszállítják őket. Ennél is rosszabb, hogy senki nem tudja eltemetni a szeretteit.
Napi 3000 és 6000 között mozog az új megbetegedettek száma.
Én két hete, a március 16-án bevezetett kijárási tilalom óta ülök a barcelonai szobámban, ahova 2 hónappal ezelőtt érkeztem.
Katalónia számos részén, csakúgy, mint Madridban, az egészségügyi ellátás összeomlott, védőfelszerelésből pedig már hosszú napok óta kifogyott az ország. Emiatt eddig 5000 orvos és nővér fertőződött meg, pedig a hivatalos számok szerint 70 000 koronavírus-fertőzöttet kellene az egészségügynek ellátnia. A Kínából rendelt 600 000 teszt teljesen használhatatlannak bizonyult.
A két héttel ezelőtt még pezsgő város mára teljesen elnéptelenedett. A járvány következményeként eddig már 2 millió embert bocsátottak el a munkahelyéről, és számos kis- és középvállalkozás került a csőd szélére.
Jónás Marianna
Soros György 357 000 000 forintot adományozott a koronavírus elleni küzdelemre
Soros szerint mindenki veszélyben van a járvány idején, de sokakat különösen fenyeget, mint például az idősotthonokban élőket és a hajléktalanokat, akikből egyre több lehet, mert sokan veszítik el a munkájukat. Szerinte emiatt az önkormányzatok, amelyek amúgy is szűkös keretből gazdálkodnak, most hatalmas szociális problémákkal találják majd szembe magukat. Ezért adományozott egymillió eurót (mintegy 357 millió forintot) a fővárosi önkormányzatnak, hogy ezzel is segítse a bajbajutottakat.
Forrás: www.444.hu
https://444.hu/2020/03/30/soros-gyorgy-egy-millio-eurot-adomanyoz-budapestnek
Iratkozzon fel hírlevelünkre!: https://iranytu.org/nyomtasshirlevel
A falusi kisboltok is szállíthatnak házhoz
Bejelentés és nyilvántartásba vétel nélkül is folytatható üzleten kívüli kereskedelmi tevékenység és csomagküldő kereskedelem veszélyhelyzet idején, ha a kereskedő napi fogyasztási cikkeket vagy éttermi ételt forgalmaz – közölte az Innovációs és Technológiai Minisztérium.
Forrás: www.mti.hu
Segítség családon belüli erőszak esetén
A kényszerűen összezárt családokban jóval több a feszültség és az ingerültség. Ilyenkor különösen megnő a veszélyeztetettsége a családon belüli, illetve kapcsolati erőszak áldozatainak. Egy ingyenesen hívható telefonszámon – 36/80/205520 – lehet segítséget kérni ilyen esetben a nap 24 órájában.
Hol és mikor követhetők élő szentmise-közvetítések?
A Magyar Katolikus Püspöki Konferencia döntése nyomán a nyilvános liturgiák március 22-e óta elmaradnak.
A Magyar Kurír katolikus hírportál összegyűjtötte a rádiókon, televíziókon elérhető misék időpontjait. A Duna Tévén vasárnapi szentmisét közvetítenek április 5-én, virágvasárnap 9 órától a budakalászi Szent Kereszt Felmagasztalása-templomból, április 9-én, nagycsütörtökön a győri Nagyboldogasszony-bazilikából. Április 12-én, húsvétvasárnap pedig a Szent István-bazilika Szent Jobb-kápolnájából közvetítenek szentmisét, amelyet bemutat és szentbeszédet mond Erdő Péter bíboros prímás.
Forrás: www.magyarkurir.hu
140. szám (IV. évfolyam/12.) | 2020. március 24.
Koronavírus – Védjük meg az időseket!
„Nem vettük komolyan.” Ez volt a leggyakrabban elhangzó mondat, amikor olasz emberektől azt kérdezték, hogy mit hibáztak el az elmúlt hetekben, miért olyan sok a beteg és a halálos áldozat náluk. Ne essünk az ő hibájukba, tegyünk meg mindent a járvány lassításáért, hogy legyen elég hely a kórházakban a súlyos betegeknek.
Ahogy telnek a napok, egyre többet tudunk meg a koronavírusról. Egyértelmű, hogy a legnagyobb veszély az olyan idős emberekre leselkedik, akiknek egyéb krónikus betegségeik is vannak, mint például a magas vérnyomás, súlyos szív- vagy cukorbetegség, rák, krónikus légúti betegségek. Igazából őket kell megóvnunk. De ne bízza el magát senki, fiatalabbak is kerülhetnek súlyos állapotba, ők is szorulhatnak ápolásra, csak jóval kisebb százalékban, mint a 65 év felettiek, és náluk az elhalálozás kockázata is kisebb.
A március 23-án közzétett magyar adatokból az derült ki, hogy a 167 igazolt fertőzött közül 106 embernek egyáltalán nincsenek tünetei, 27-en mutatnak bizonyos tüneteket, míg 9 ember nagyon súlyos állapotban van. Eddig 7-en haltak meg, ami az ismert betegeknek valamivel több, mint 4 százaléka. Az ő átlagéletkoruk 69 év volt. Ezek a számok napról napra egyre gyorsabban fognak nőni, hamarosan több ezer beteg emberről fogunk beszélni.
Elég egy pillantást vetnünk a címlapunkon közölt ábrára, hogy lássuk, miért lenne fontos minél több embernek otthon maradnia. A személyek közötti kapcsolatok radikális csökkentése lassíthatja csak a járványt. És ez ad esélyt arra, hogy akiknél súlyosak a tünetetek, azoknak jusson kórházi ágy, megfelelő ellátás és orvos.
Az újságunk második oldalán közöltünk egy másik szemléletes ábrát, amelyik azt mutatja, hogy 2000 lélegeztetőgép hány embert lenne képes ellátni. (A legfrissebb hírek szerint 2560 gépünk van.)
El kell érni, hogy az idősek és betegek ki se mozduljanak otthonról. Ez azonban csak sok segítséggel megy. Rokonoknak, ismerősöknek, önkormányzatnak kell összefogniuk, hogy az idősek mindenhez hozzájussanak, amire szükségük van. Sok bántást kaptak azok a 65 éven túli emberek, akiket az utcán láttak. Pedig oka van annak, hogy nem tartózkodnak otthon. Vagy nincsenek tisztában a veszéllyel, vagy nincs, aki gondoskodjon róluk. Mindkét okot sürgősen meg kell szüntetnünk, csak így segíthetünk nekik.
Forrás: www.nyomtassteis.hu
Helyzetjelentés New Yorkból
Feleségemmel másfél éve költöztünk New Yorkba. Új lakást az egyik kedvelt bulinegyed mellett, Brooklyn és Queens határán találtunk. Miközben ezeket a sorokat gépelem, lengyel szomszédunkat szájmaszkos, tetőtől talpig műanyagba burkolt emberek tolják kifelé hordágyon – egyenesen a mentőautóba.
Bár a hivatalos statisztikák szerint a 300 milliós Egyesült Államokban jelenleg 18 ezer fertőzött van, a valós szám ennél biztos, hogy sokkal magasabb. A Donald Trump vezette jobboldali kormány ugyanis csak hébe-hóba tudja biztosítani a szükséges tesztek elvégzését. Egy itteni magyar ismerősöm barátnője például már egy hete vár az eredményeire.
Noha New Yorkban egyelőre nincs kijárási tilalom, a „nem létfontosságú” szolgáltatások kivételével minden munkahelyet és iskolát bezártak. A teljes karantént valószínűleg azért nem rendelték el, mert az amerikai elnöknek a gazdaság előrébb való az emberi életeknél. Erre azért a novemberi választásokkor még visszatérünk majd.
Klopfstein Kornél
Mi az a felhatalmazási törvény?
Orbán Viktor azt kéri a parlamenttől, hogy a járvány alatt korlátlan időre adjon neki felhatalmazást a gyakorlatilag egyszemélyi kormányzásra, de azt is ő mondhassa meg, hogy mikor múlt el a vészhelyzet.
Az ellenzék szerint ez túlzás. Abban természetesen támogatják a kormányt, hogy hatékonyan szervezhessék meg a védelmet, de ez nem jelentheti azt, hogy egyszemélyi uralom legyen időkorlát nélkül Magyarországon. Ők azt követelik, hogy ez a felhatalmazás csak konkrét időre, például június elsejéig szóljon, és ha szükséges, akkor a parlament újra hosszabbíthasson.
Ugyancsak veszélyesnek tartják, hogy Orbán Viktor a sajtót és az ellenzéki politikusokat is fenyegeti egy új törvényjavaslattal. E szerint: „Aki a különleges jogrend idején nagy nyilvánosság előtt olyan valótlan tényt vagy való tényt oly módon elferdítve állít vagy híresztel, amely alkalmas arra, hogy a védekezés eredményességét akadályozza vagy meghiúsítsa, egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.” A jogszabályt könnyen lehet majd úgy is értelmezni, hogy aki a kormány esetleges hibáit kritizálja, azt akár börtönbe is lehet csukni.
Forrás: www.nyomtassteis.hu
Megszűnt a készpénzes fizetés a Volán-buszokon
Március 23-tól készpénzmentessé válik a jegyvásárlás a Volánbusz valamennyi járatán. Március 25-én pedig üzemkezdettől tanszüneti menetrend lép érvénybe.
A Volánbusz Zrt. és a Nemzeti Mobilfizetési Zrt. megállapodása alapján az autóbusz-közlekedési társaság valamennyi helyközi járatán, valamint azon települések helyi járatain, ahol a Volánbusz a szolgáltató, elérhetővé válik a készpénzmentes jegyvásárlás.
A helyi és helyközi viszonylatokban továbbra is válthatók papíralapú jegyek a szokásos elővételi módokon.
Vigyázzunk a csalókkal!
Legyen körültekintő, ha lakásánál, házánál megjelennek védőruhát/maszkot viselő személyek, és felajánlják az ingatlan fertőtlenítését, orvosi vizsgálatot vagy koronavírus mintavételét öntől.
Egészségügyi terméket csak hiteles forrásból szerezzen be, ne dőljön be koronavírus ellen hirdetett csodaszereknek!
Koronavírus-fertőzöttség kimutatására alkalmas gyorsteszt egyelőre nem létezik, így az sem a gyógyászatisegédeszköz-boltokban nem kapható, sem telefonon vagy személyesen nem rendelhető!
Amennyiben hatóság tagjaként bemutatkozó személy csenget be önhöz, kérje az azonosítást, kérdezze meg, honnan érkezett, majd anélkül, hogy beengedné otthonába, telefonáljon az adott hatósághoz a valóságtartalom ellenőrzése céljából!
Forrás: www.police.hu
139. szám (IV. évfolyam/11.) | 2020. március 17.
Koronavírus – Aki csak tud, maradjon otthon!
Ebben a mondatban foglalható össze a jelenlegi helyzetben, hogy mi a legfontosabb tennivaló. Ugyanis csak a személyes kapcsolatok radikális csökkentésével lassíthatjuk le a vírus terjedését. Erre pedig azért van szükség, mert a kórházak csak akkor tudják majd ellátni a legsúlyosabb eseteket, ha nem egy időben zúdulnak rájuk tízezrével a betegek.
Az itt látható ábra, amely az amerikai helyzetet mutatja, azért rendkívül aggasztó, mert jól látszik, hogy a vírus terjedése a lassú növekedés után robbanásszerűen fel fog gyorsulni. Olaszországból például folyamatosan olyan hírek érkeznek, hogy ott már százával halnak meg az emberek naponta, noha az egészségügyi ellátásuk jóval fejlettebb, mint a miénk.
Magyarország kapott egy kicsi haladékot a felkészülésre, és más országok példáján előre láthattuk azt az eszköztárat is, amely bevethető a vírus ellen.
A Magyar Orvosi Kamara előrejelzései meglehetősen riasztók, ők azt jósolják, hogy egy hét múlva 7-8 ezer megbetegedés lesz, míg két hét múlva már 50-60 ezer. Ezért több más mellett követelik, hogy a kormány lássa el az orvosokat megfelelő védőfelszereléssel.
A kormányoknak világszerte két fenyegetéssel kell egyszerre szembenézniük. Egyrészt le kell lassítani még idejében a járvány terjedését, mert különben tömeges halálesetekkel kell számolni. Másrészt az országok normális életének leállítása brutális gazdasági visszaeséshez vezet. A turizmus teljes összeomlása jól mutatja, hogy mekkora károk keletkezhetnek és azok milyen sok ember megélhetését veszélyeztetik.
Vagyis most vizsgázni fog mindenki. Elsősorban a kormányok, hiszen összehasonlíthatók lesznek az országok, melyik hogyan tudta megvédeni a saját polgárait. De mi, hétköznapi emberek is megméretünk, hogy mennyire voltunk szolidárisak, hogyan segítettünk a rászorulókon.
A szigorítások várhatóan folytatódni fognak, akár a teljes kijárási tilalomig. Az iskolák és az óvodák bezárása után a hét elején jelentette be Orbán Viktor miniszterelnök, hogy lezárják a határokat a külföldiek elől, a szórakozóhelyek, mozik becsuknak, betiltják a nyilvános rendezvényeket, az éttermek, kávézók délután háromig lehetnek csak nyitva. Az élelmiszerüzletekre, gyógyszertárakra nem vonatkozik ez a korlátozás. Még az egészségügyi alapellátás is válságüzemmódba kapcsol, a fogorvosok csak sürgős esetben látnak el, a tervezett műtéteket is sorra elhalasztják.
Forrás: www.nyomtassteis.hu
Helyzetjelentés Olaszországból
Egy kisvárosban lakom Dél-Olaszországban, nem messze a tengertől, egy alacsony hegy tetején. Nálunk már gyakorlatilag kijárási tilalom van. A gyárakban még dolgoznak, de a kereskedelmi egységek közül csak az élelmiszerboltok, patikák, benzinkutak és trafikok vannak nyitva. Ezekbe úgy lehet eljutni, hogy kitöltünk egy, az internetről letölthető „kijárási engedély”-t, amelyben feltüntetjük, hogy ki (név, cím, telefonszám), milyen fontos ok miatt (csak négy ilyen lehet), mikor (hánytól hányig) megy és hová. Az engedélyeket rendőrök ellenőrzik.
Fokozta a pánikot, hogy amikor kiderült, Milánóban hamarosan elrendelik a karantént, tízezrek indultak el a déli rokonokhoz, házhoz szállítva nekik/nekünk az „áldást” hozó vírusokat.
Ma elég korán ébredtem, mert fertőtlenítő locsolóautók minden nap reggel 4 és 6 óra között megküzdenek az ellenséggel. Szerintem mi győzünk.
Sas Tibor
Sok pénzt ad az Unió a védekezésre
Hatalmas összegeket csoportosít át az Európai Unió a tagállamok részére a közös költségvetésből.
Ez konkrétan azt jelenti, hogy a 2014–2020-as uniós fejlesztési ciklusból még fel nem használt 29 milliárd eurónyi kohéziós pénzt a koronavírus elleni küzdelemre lehet költeni, sőt, nem kell visszafizetni a közös kasszába további 8 milliárd eurót a tagállamoknak, ami júniusig lett volna esedékes. A pénzből az egyes országok megerősíthetik saját egészségügyi rendszerüket, segíthetnek a bajba jutott cégeknek és munkavállalóknak.
Forrás: www.portfolio.hu
Jó tudni
Senkinél nem kapcsolják ki a gázt és az áramot
A NKM Nemzeti Közművek felfüggeszti a kikapcsolásokat a lakossági áram- és földgázszolgáltatás területén a koronavírus miatt kialakult helyzetben, az intézkedés visszavonásig marad érvényben – közölte a szolgáltató pénteken az MTI-vel.
A kikapcsolás felfüggesztése a 60 napon túli számlatartozást felhalmozó lakossági ügyfeleket is érinti, de nem vonatkozik azokra, akik már ki vannak kapcsolva.
Forrás: www.444.hu
Jogi ügyekben forduljon a TASZ-hoz
A Társaság a Szabadságjogokért civil szervezet telefonos és e-mailes jogsegélyszolgálatot üzemeltet, ahol a koronavírus elleni védekezés során felmerült minden jogi kérdésre választ adnak. Ilyen kidolgozott válaszok már a honlapjukon is olvashatók, mint például: Ha nincs, aki gondoskodjon a gyerekemről / családtagomról, mi fog velük történni? Meglátogathatom-e a gyerekemet, ha karanténba kerül? Köteles elfogadni a munkáltató, ha a karantén miatt nem tudok dolgozni? Ha otthoni karanténban vagyok, akkor hogyan vásárolok?
Honlapjuk: www.tasz.hu/segitseg
Ingyenes tankönyvek a neten
Jól jöhet az iskolás gyerekeknek, hogy a Mozaik Kiadó ingyen elérhetővé teszi minden tankönyvét az interneten.
Itt kell regisztrálni: www.mozaweb.hu/
Minden gyerek tudja, csak a belügyminiszterünk nem: járvány idején nem fogunk kezet!
Pintér Sándor belügyminiszter a napokban fogadta Abdelkader Amara marokkói közlekedési és vízügyi minisztert, akivel a fényképezőgépek kereszttüzében kezet is fogott. A marokkói politikusról egy nap múlva kiderült, hogy már ittjártakor is koronavírussal fertőzött volt. Pintér Sándort vizsgálják.
Orbán Viktor szintén egy kézfogással váltott ki megdöbbenést Moldáviában. Ugyanis egy ideig a tenyerébe köhécselt, majd kezet nyújtott a vendéglátó ország miniszterelnökének, Ion Chicunak.
Forrás: www.444.hu
https://444.hu/2020/03/15/vizsgaljak-pinter-sandort
138. szám (IV. évfolyam/10.) | 2020. március 10.
A legfontosabb tudnivalók a koronavírusról
Néhány napja Magyarországon is megjelentek az első koronavírussal fertőzött betegek. Természetesen mindenkit az érdekel legjobban, hogyan védheti meg leghatékonyabban saját magát és a családját. Alábbi cikkünkben összeszedtük a legfontosabb, hiteles forrásokból származó információkat.
Hogyan terjed az új vírus?
A vírus leginkább cseppfertőzéssel terjed: köhögéssel, tüsszentéssel, kilégzéssel kerül a környezetbe, majd a közelben tartózkodó másik emberre. Ezenkívül a fertőzött felületek és tárgyak megérintésével a kézre kerülhet a vírus, ami aztán az archoz, szájhoz, orrhoz érintve bejuthat a szervezetbe.
A fertőzés tünetei
Az újfajta koronavírus okozta megbetegedés leggyakrabban enyhe tünetekkel jár: láz, köhögés, légszomj, izomfájdalom és fáradékonyság jelentkezhetnek. Ritkábban súlyos kórforma alakulhat ki, ami tüdőgyulladással, heveny légzési elégtelenséggel vagy akár szepszissel (vérmérgezés), keringési vagy több szervi elégtelenséggel járhat. Azoknál a betegeknél alakul ki gyakrabban súlyos, akár életveszélyes állapot, akik valamilyen krónikus alapbetegségben (magas vérnyomás, szív- és érrendszeri betegség, cukorbetegség, májbetegség, légzőszervi betegség, daganatos betegség) szenvednek.
Gyógyítható-e a fertőzés?
Jelenleg nincs speciális kezelési módja, gyógyszere. Enyhe esetekben a panaszok csillapítása a cél, míg súlyos állapotú betegnél az immunrendszert, légzést, keringést támogató kezeléseket alkalmaznak (pl. oxigénterápia, folyadékegyensúly helyreállítása, egyéb vírusok ellen korábban kifejlesztett gyógyszerek, szükség esetén légzéstámogatás).
Hogyan védekezzünk?
Mosson gyakran kezet, lehetőleg szappanos vízzel vagy legalább 60% alkoholtartalmú kézfertőtlenítővel tisztítsa meg a kezét!
Tüsszentés és köhögés esetén használjon papír zsebkendőt, azt azonnal dobja ki a szemetesbe, majd alaposan mosson kezet.
Lázas beteggel lehetőség szerint kerülje az érintkezés minden formáját.
A megszokott üdvözlési formákat, például a kézfogást, a puszit, a baráti ölelést tanácsos mellőzni.
Az arcmaszk használata önmagában nem előzi meg a fertőzést, abban segít a viselése, hogy aki már beteg, ne terjessze tovább a vírust.
Felmosáshoz, takarításhoz is használjon fertőtlenítő tisztítószert! Szellőztessen gyakran!
Mit tegyünk fertőzésgyanú esetén?
Lázzal járó betegség esetén telefonon jelentkezzen háziorvosánál, számoljon be a tüneteiről, illetve ha a közelmúltban külföldön járt, akkor arról is. Ő fogja eldönteni, hogy szükséges-e alaposabb vizsgálat.
Mi történik, ha valaki megfertőződött?
Amennyiben szállítható állapotban van, a beteget a mentőszolgálat a Dél-pesti Centrumkórház – Országos Hematológiai és Infektológiai Intézetbe szállítja elkülönítés és további ellátás céljából.
Miért veszélyesebb a koronavírus az influenzáénál?
Egyrészt gyorsabban terjed, nagyobb a fertőzőképessége, mint a szezonális influenzának. Másrészt jóval nagyobb a halálozási aránya. Az influenza átlagosan a megbetegedettek 0,1 százalékára végzetes. A koronavírusé 3,4 százalékos, tehát 34-szer halálosabb az influenzáénál.
Tényleg csak a nagyon idősek halnak meg?
A koronavírus generációnként nagyon eltérő halálozási mutatójú. Európában eddig főként nagyon idősek és társbetegségben szenvedők haltak meg. Összességében azonban a kép változatosabb. Tíz évnél fiatalabb áldozatról nem tudnak. A 19–39 éves korosztálynál 0,2 százalékos a halálozás a megfertőződöttek között, ez már kétszerese az influenza-átlaghalálozásnak. A 40–49 éveseknél 0,4 százalékos a halálozási arány. Az új koronavírus 50 év felett nagyon veszélyes, az 50–59 évesek között 1,3 százalék a halálozási arány, a 60–69 között 3,6. A hetveneseknél 8 és nyolcvan év felett 14,8 százalék.
Mit jelent a karantén?
A vírusfertőzöttek számának növekedésével házi karanténra kötelezhetnek embereket, ami azt jelenti, hogy nem léphetnek ki a lakásukból vagy a házukból. A vesztegzár abban különbözik ettől, hogy hotelek, társasházak, utcák, esetleg egész települések válhatnak zárttá.
Szükséges-e tartós élelmiszereket nagyobb mennyiségben beszerezni?
Ne essünk túlzásokba, csak annyit vásároljunk, amekkora tartalékkal akkor is kellene rendelkeznünk, ha nem lenne járvány, és csak kéthetente végeznénk nagybevásárlást.
További információk a www.koronavirus.gov.hu oldalon találhatók.
A Nemzeti Népegészségügyi Központ ingyenesen hívható zöldszámai 06-80-277-455 vagy 06-80-277-456.
Már minden hatodik gyerek külföldön születik
A Központi Statisztikai Hivatal adatai szerint 275 ezer magyar gyerek született 2016 és 2018 között, közülük 56 ezren már külföldön, vagyis minden hatodik gyerek nem itthon jön világra.
Orbán Balázs, a Miniszterelnökség államtitkárának összegzése szerint Magyarországon – a térség többi országához képest – alacsonyabb a külföldön dolgozók száma. Arányuk 5,2 százalék a 20–64 éves korosztályban, amely Románia esetében 20 százalék, Litvániánál 15 százalék, Horvátországnál és Portugáliánál 14 százalék, Lengyelországnál 8 százalék.
A külföldön született magyar gyerekek anyakönyvezése a fővárosi kormányhivatalhoz tartozik, amely 2018 végén közölt legutóbb számokat: 2010 és 2017 között 92 500 külföldön született gyermek hazai anyakönyvezését kérték, ami egyévnyi magyarországi születésszámnak felel meg. A Magyar Államkincstár azt közölte, hogy 2018-ban összesen 9907 külföldi anyasági támogatás kérelem érkezett.
Forrás: www.napi.hu
Baranyában sem a helyi gazdák kapták a földeket
A „Földet a gazdáknak!” programban Baranya megyében sem azok a kapták a földet, akik megművelik. A földek 83 százalékát máshol élő, tőkeerős nyertesek vitték el, és még a „helybeliek” között is akad, akinek semmi köze a mezőgazdasághoz.
Ángyán József egykori agrárállamtitkár már több éve arra keresi a választ, miért kellett az állami földeket dobra verni. Elkészítette 12. jelentését, amelyben a Baranya megyei állami földprivatizációt vizsgálta.
Az elárverezett (8514 hektár) földterület 198 nyerteshez került, de 57 százalékát (4900 hektárt) a kormánypropagandával ellentétben nem „kis és közepes családi gazdaságok” szereztek meg, hanem 27 nagy érdekeltség. Az adatok cáfolják azokat a kormányzati állításokat, hogy „versenyben kialakult piaci áron” jutnak nyertesek állami földterületekhez.
Ángyán szerint a kiszolgáltatott helyi gazdák nem is vették a bátorságot, hogy a politikaközeli, egymás közt a földeket előre leosztó „nagyurak” ellenében jussanak földhöz.
Forrás: www.24.hu
https://24.hu/belfold/2020/03/02/ujabb-kiabrandito-angyan-jelentes-a-foldmutyirol/
A szennyezett levegő három évvel rövidíti meg az életünket
Az emberiség 91 százaléka él súlyosan szennyezett területen, évente 5,5 millióan halnak meg emiatt. Magyarországon csak a tüzelőanyagok elégetése miatt átlagosan 13 ezren halnak meg.
Egy új kutatás szerint több olyan rizikófaktor is van, amely éveket vehet el a várható élettartamból. Ezek között a légszennyezés is megtalálható, amely három évvel rövidíti meg az ember életét. A kutatók szerint a dohányzás például átlagosan 2,2 évet vesz el egy dohányostól, a légszennyezésnek tehát magasabb az egészségügyi kockázata. A rossz levegő azért veszélyes, mert növeli a szív- és érrendszeri betegségek kialakulásának kockázatát, és súlyos károkat okozhat a tüdőben.
Bizonyos országokban a légszennyezés nem három évet, hanem ennél is többet vesz el az emberektől. Az afrikai Csádban 7,3 évvel rövidebb az élettartam a szennyezett levegő miatt, továbbá Kína, Sierra Leone és Türkmenisztán is hasonló mutatókkal rendelkezik.
A szálló porból, nitrogén-dioxidból és ózonból fakadó légszennyezés Kínának okozta a legnagyobb gazdasági károkat, de rögtön utána holtversenyben következik Magyarország és Bulgária, ahol a rossz levegő a bruttó hazai termék 6%-át kitevő gazdasági kiesést okozott. Ez Magyarország esetében évi 9,4 milliárd dollár, vagyis 2845 milliárd forint. Az összeg amúgy nagyjából megegyezik a budapesti olimpia tervezett költségeivel.
A fosszilis energiahordozók égetéséből fakadó légszennyezés évente átlagosan 13 ezer ember haláláért felelős Magyarországon, emellett komoly szerepet játszik az asztma, a cukorbetegség, a különböző légzőszervi megbetegedések kialakulásában is.
Forrás: www.hvg.hu
https://hvg.hu/tudomany/20200303_legszennyezes_levegoszennyezes_szallo_por
https://raketa.hu/europaban-a-magyarok-fizetik-a-legnagyobb-arat-a-legszennyezettsegert
137. szám (IV. évfolyam/9.) | 2020. március 3.
Koronavírus – A pánik ellenszere a normális tájékoztatás (lenne)
Soha még ennyi pénzt nem költöttek politikai propagandára, mint amennyit ebben az évben erre a célra tervez a kormány. Plakátok, hirdetések, kiadványok és úgynevezett nemzeti konzultáció készül az előirányzott 150 milliárdból, –miközben a koronavírussal kapcsolatos központi tájékoztatás bizony erősen hiányos.
Nyilvános adatok szerint 2015. novembertől 2019 végéig összesen 100 milliárd forint áramlott a kormányzati kampányok kivitelezésére, vagyis „az állampolgárok életét kiemelten érintő kormányzati döntések” kommunikálására. Ez leginkább migránsozás, sorosozás és brüsszelezés volt, illetve a családpolitikai intézkedések népszerűsítése.
Mivel 2020-ban nincsenek választások, idén lehetne jóval alacsonyabb az összeg, de Orbán ismét elindít egy „nemzeti konzultáció”-t. A kormányt erősítő „tájékoztatásra” annyi pénzt terveznek idén elkölteni, amennyit eddig soha: 150 milliárd forintot. Ez a pénz egyébként hirdetések formájában a fideszes sajtó egy részét is eltartja.
Miközben ezek a tízmilliárdok csak a Fidesz politikájának népszerűsítésére folynak el, a koronavírussal kapcsolatban alig mozdult eddig a tájékoztató gépezet, pedig a pánik egyre nagyobb. A lakosság megrohamozta a boltokat, hogy tartós élelmiszereket halmozzon fel.
Egyelőre senki nem magyarázta el az embereknek, hogy ha esetleg nálunk is le kell zárni városokat vagy akár nagyobb területeket, akkor mire számíthatnak.
De tanácstalanok a cégek, iskolák, önkormányzatok is, hogy mi lenne a teendőjük, mire készüljenek.
Forrás: www.444.hu
https://444.hu/2020/02/20/150-milliard-forintot-kolthet-propagandara-a-kormany
https://444.hu/2020/02/22/egyre-tobb-penzt-es-egyre-gyorsulo-utemben-eget-el-a-kormanypropaganda
Csak tanítás után sztrájkolhatnak a tanárok
Délelőtt tartsák meg az óráikat, aztán, ha van, aki vigyázzon a diákokra, akkor délután munkabeszüntetésbe kezdhetnek – ez a kormány „kompromisszumos” javaslata a tanároknak.
A sztrájkot – már évszázadokkal ezelőtt – azért találták ki a munkavállalók, hogy a munka beszüntetésével nehézséget okozzanak a munkaadóknak, aki emiatt tárgyalni kényszerüljön velük, netán engedjen is a dolgozók követeléseinek.
Ehhez képest az Emberi Erőforrások Minisztériuma csak akkor engedné meg a munkabeszüntetést a sztrájkolni akaró pedagógusoknak, ha a gyermekfelügyelet biztosítása mellett az első négy-öt órájukat is megtartják.
Ez nyilván teljes mértékben irreális és nevetséges, hiszen így a sztrájk értelme veszne el.
„Kijelentettük, hogy ezt az ajánlatot egy az egyben elutasítjuk, még vitaalapnak sem tekintjük” – olvasható a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ) közleményében.
Forrás: www.nepszava.hu
https://nepszava.hu/3069056_persze-sztrajkolhatnak-a-tanarok-de-majd-csak-tanitas-utan
Újabb rekord az NB I.-ben: 182 néző volt a 11 ezres stadionban
Mindössze 182 ember érdeklődését keltette fel az Újpest és a Felcsút párbaja az OTP Bank-ligának nevezett NB I-es futballmeccsen a legutóbbi hétvégén.
Az újpesti pálya balesetveszélyessége miatt a csúcsrangadót Zalaegerszegen rendezték meg. A zalaegerszegi ZTE-stadion befogadóképessége 11 200 fő. A felcsúti vendégcsapatot a beszámoló szerint 15-20 fős kemény mag buzdította, így nem csoda, hogy meg is nyerték a mérkőzést, mégpedig 3-2-re.
A Puskás Akadémia néven játszó Felcsút jelenleg a 4., míg az Újpest FC a 8. a bajnokságban. A bajnokságot a Fradi vezeti.
Forrás: www.magyarhang.org
Már januárban kiürült több kórház kasszája
Ha megrendelem a drága gyógyszert, börtönbe vihetnek, ha nemet mondok, halálra ítélek egy embert – ezt jelenti a pénzügyi szigor a gyakorlatban egy kórházi vezető szerint.
Január végén féltucatnál több kórház nem tudott rendelni gyógyszert, varrófonalat, steril anyagokat, eszközöket a betegek ellátásához. A legnagyobb adós kórházak idei kerete ugyanis már az év első négy hetében elfogyott, miután a kormány nem fizette ki az év végéig az adósságaikat. Számláikon egyetlen elkölthető fillér sem maradt. Eközben az egyik törvény tiltja a fedezet nélküli vásárlást, a másik viszont előírja, hogy beteg ellátatlanul nem maradhat. A januári fizetési krízissel érintett kórházak igazgatói a fenntartóhoz, az Állami Egészségügyi Ellátóközponthoz (ÁEEK) fordultak útmutatásért: mi legyen, reteszeljék be a kapukat, vagy föloldja valaki a lezárt számláikat?
Forrás: www.nepszava.hu
https://nepszava.hu/3068185_olcso-beteg-a-jo-beteg–maris-ures-a-kassza-tobb-korhazban
A NAT ellen tüntetnek március 15-én – De mi az a NAT?
A kormány, ahogyan más ügyekben is szokta, mindenféle egyeztetés nélkül közzétette a Nemzeti alaptantervet (NAT), amely meghatározza, hogy mit lehet és kell tanítani az iskolákban. Tanárok, diákok és szülők ezrei tiltakoznak folyamatosan, mert szerintük korszerűtlen és a gyerekeket még tovább terhelő a tananyagmennyiség, amit most akarnak bevezetni.
A Nemzeti alaptanterv határozza meg a közoktatás általános céljait, a közvetítendő műveltség fő területeit, a közoktatás tartalmát és a megvalósítandó fejlesztési feladatokat. Vagyis azt, hogy mit kell tanítani az iskolákban.
A tiltakozásokat elsősorban az váltotta ki, hogy egy ilyen fontos dokumentum elkészítése során nem kérték ki sem a tanárok, sem a diákok és a szülők véleményét. Kész tényként jelentették be, hogy ez lesz, és kész.
Egészen addig egyszerűen Soros-bérenceknek nevezte a kormány a tiltakozókat, míg ki nem derült, hogy az egyházi iskolák több mint 1000 tanára is elhibázottnak tartja az elképzelést.
„Mi, egyházi iskolákban dolgozó alulírott pedagógusok a társadalom egészével együtt fájdalmasan érzékeljük a magyar oktatás régóta elhúzódó, súlyos válságát. A magyar oktatás megújulásának elmaradása hosszan tartó károkat okoz mindannyiunk számára. Mindenekelőtt széles körű megegyezésre van szükség az oktatás minden szereplőjének részvételével! Sürgősen meg kellene teremteni azt a fórumot, ahol a tanterv szakmai vita tárgyát képezheti, nem pedig politikai érdekek eszközeként szolgál” – írják tiltakozó levelükben az egyházi iskolák tanárai.
A Független Diákparlament március 15-én délután 16 órára közös tüntetésre hív az Operaház elé minden érintettet, diákokat, szülőket, tanárokat, szakmai szervezeteket, felelős állampolgárokat.
A tüntetés célja a megfogalmazásuk szerint, hogy ne vezessék be a meghirdetett NAT-ot idén szeptemberben, helyette pedig széles körű szakmai és társadalmi egyeztetés induljon az alaptantervről egy 21. századi, diákközpontú, esélyteremtő oktatási rendszerért.
Forrás: www.diakparlament.hu
Magukra hagyott öregek
Magyarországon katasztrofális állapotban van az idősgondozás. Az ápolásra szoruló öregekről emberfeletti erőfeszítéssel igyekeznek gondoskodni a rokonok, de ehhez szinte semmilyen állami segítséget nem kapnak.
Az általános az, hogy a családok maguk próbálják valahogy megoldani az idős, gondoskodásra szoruló rokon ellátását. Döntően nők, de meglepően sok férfi is vállalja ezt, és a saját egzisztenciájuk fenntartása mellett, mivel semmilyen érdemi állami segítségre nem számíthatnak, a rászoruló rokont is igyekeznek ellátni. Ezek a családtagok gyakran katasztrofális egészségi, lelki és anyagi állapotban vannak.
Az a jobbik eset, ha az ápolás mellett meg tudják tartani a saját fizetős munkáikat.
Sok családtag messze él a gondoskodásra szoruló rokontól. Az ő helyzetük azért nehéz, mert nagy távolságból még bonyolultabb megoldani a rokon ügyeit, ellátását.
Az idősotthonok száma kevés, a szolgáltatások minőségére nagyon sok a panasz. Az ellátás ára a családok számára nagyon nehezen (vagy egyáltalán nem) kigazdálkodható. Többéves várólisták vannak.
Az idősotthonokban kevés az ápoló, és ők is borzasztóan ki vannak zsákmányolva mind anyagi, mind munkateher szempontjából.
Az, aki megteheti, próbálja az idős rokont az otthonában tartani és a (fekete)piacról alkalmazni az ápolókat. Ezekben az esetekben a kijárós, napi pár órás segítőtől a bentlakásos ápolásig mindenféle megoldás megfigyelhető. Sokan szakképzettség nélkül vállalnak idősgondozási munkát, és ez olyankor gond, amikor egy idős embernek már speciális gondozási igénye van.
Nincsenek megfelelő információs források, és a családok sokszor nem felkészültek arra a helyzetre, amikor az idős rokon váratlanul önellátásra képtelenné válik. Például egy baleset, agyvérzés, váratlan betegség vagy kórházi kezelés után.
A családok ilyenkor kapkodnak, megfelelő információ nélkül hoznak rossz döntéseket és/vagy találják magukat sokszor megoldhatatlan logisztikai helyzetekben.
Az állam praktikusan semmilyen szerepet nem vállal az idősgondozás anyagi terheiben.
Forrás: www.merce.hu
https://merce.hu/2020/02/26/az-otthoni-idosgondozas-helyzete-magyarorszagon/
136. szám (IV. évfolyam/8.) | 2020. február 25.
Miért nem az egészségügyről konzultálunk?
A Szonda Ipsos közvélemény-kutató cég 28 országban elvégzett felméréséből az derült ki, hogy a saját egészségügyi rendszerük helyzetét a magyarok látják a legrosszabbnak: 76 százalék sorolta ezt a legnagyobb problémák közé.
Még a második legrosszabbul álló Lengyelországban is csak 55 százalékos volt ez az arány.
Ehhez képest – hiába erőlteti a kormány a migrációs témát – a bevándorlást csak a magyarok 11 százaléka sorolta a három legégetőbb probléma közé. Terrorizmustól pedig csak 2 százalék tart.
Hogy mennyire kétségbeejtő a magyar egészségügy helyzete, azt jól jelzi, hogy a Magyar Egészségügyi Szakdolgozói Kamara (MESZK) adatai szerint csaknem 24-25 ezer ápoló hiányzik az egészségügyi ellátás rendszeréből.
Míg Magyarországon hat ápoló jut ezer lakosra, addig Németországban a duplája. Budapesten és Pest megyében a legalacsonyabb a folyamatos munkarendben dolgozó szakképzett ápolók száma, miközben itt a legmagasabb a szakképzetlen ápolók aránya.
De minden megyében hiány van kórházi és rendelői dolgozókból, főleg ápolók, szülészek és mentőtisztek hiányoznak.
Az egészségügyi pálya – főleg az alacsony bérek miatt – annyira nem vonzó, hogy a tíz éve végzett, 2009/2010-es évfolyam egészségügyi szakdolgozóinak a 66 százaléka már nem is dolgozik az egészségügyben – állítja az Állami Egészségügyi Ellátó Központ főigazgató-helyettese. Páva Hanna azt is hozzátette ehhez: a becslések szerint a tavaly végzettek 59 százaléka nem a szakmában helyezkedett el.
Az egészségügyi szakdolgozói helyek 73 százaléka van betöltve jelenleg.
Nyakunkon az újabb úgynevezett „nemzeti konzultáció”, de természetesen nem a legégetőbb problémánkról, az egészségügyről fog szólni, hanem olyasmikről, amik elterelik majd a figyelmünket az életünk legfontosabb kérdéseiről.
Forrás: www.hvg.hu, www.penzcentrum.hu
https://hvg.hu/itthon/20200212_Nem_a_migraciotol_hanem_a_remes_egeszsegugytol_felnek_a_magyarok
Hazudnak a mentők kiérkezési idejéről
A kormány büszkén jelentette be, hogy örvendetesen rövidült a mentők kiérkezési ideje, csakhogy kiderült, mi ezt is másképpen mérjük, mint bárhol másutt a világon.
Rétvári Bence államtitkárt a parlamentben arról kérdezték, hogyan alakult az utóbbi években a mentők kiérkezése ideje. A kormány tagja ezt válaszolta: az Országos Mentőszolgálat országosan 10,88 perc alatt ér ki a sürgős esetekhez, a 15 percen belüli kiérkezési arány pedig 82 százalékos. Ez jelentős javulás ahhoz képest, hogy a 2018-as év első hónapjában a 15 perces kiérkezési arány 78 százalékos volt. Vagyis Rétvári szerint „az utóbbi években folyamatosan javult a sürgős esetekben a kiérkezési idő, ami a kormány fejlesztéseinek köszönhető”.
Csakhogy van itt egy nem is olyan apró kis csúsztatás.
A kiérkezési idő alatt azt az időt értjük évtizedek óta, ami a hívástól, azaz a bejelentés kezdetétől a helyszínre való kiérkezésig eltelt. A világon mindenhol ezt az adatot mérik. De nem így nálunk!
A Mentőszolgálatnál a kiérkezési időt nem a hívástól számítják, hanem a mentőkocsik indulása és a helyszínre érkezés között rögzítik.
Tehát ez az idő a Mentőszolgálat vezetése szerint onnantól számítódik, amikor már van szabad mentőegység, amelyet küldeni lehet.
Az eközben vérző sebbel, infarktussal, stroke-kal vagy balesetben eszméletlenül fekvő beteg vár, akár fél órát, egy órát is, amíg a megfelelő mentőegység megkapja a címet. Aztán már tényleg gyorsan odaér.
Forrás: www.varosikurir.hu
https://varosikurir.hu/dr-kunetz-a-mentoknel-a-kierkezesi-idot-nem-a-hivastol-szamitjak/
A jogállamért tüntettek
Több ezren demonstráltak a hétvégén Budapesten, az ellen tiltakozva, hogy a kormány nem akarja végrehajtani azt a bírósági döntést, amely pénzt ítélt meg a Gyöngyöspatán élő cigány gyerekeknek, akiket sokáig törvénytelen módon, elkülönítve oktattak.
A jogállam lényege az, hogy az életünket törvények irányítják, amelyek mindenkire érvényesek, azokat mindenkinek be kell tartania. A bírósági ítéleteket például nem lehet megkérdőjelezni, azok kivétel nélkül mindenkire kötelezők.
Mivel Magyarország jogállamnak tartja magát, ezért keltett megdöbbenést, hogy Orbán Viktor miniszterelnök megkérdőjelezte a bíróság döntését, mert szerinte a romák az ítélet nyomán munka nélkül jutnának pénzhez. Természetesen minden ember, aki kártérítést kap valamilyen ügyben, az munka nélkül jut hozzá ehhez, hiszen a pénzt az elszenvedett sérelmei miatt kapja.
Setét Jenő roma aktivista, a tüntetés főszervezője leszögezte: „Senki nincs a törvény felett, se cigány, se nem cigány, se dolgozó, se nem dolgozó, se miniszterelnök.” Beszédében úgy fogalmazott: az egyetlen hasonlóság közte és Orbán Viktor között az, hogy mindketten voltak Soros-ösztöndíjasok.
A tüntetők azt követelték, hogy a kormány tartsa tiszteletben akkor is a bíróság ítéletét, ha romákról van szó.
Forrás: www.hvg.hu
https://hvg.hu/itthon/20200223_Budapesten_tuntetnek_a_karteritesek_megvaltoztatasa_ellen
A fideszes kádereket a megyei önkormányzatok tartják el
A megyéknek is vannak önkormányzatai, de ezek jószerével semmit nem csinálnak. Szinte csak működésre és a dolgozók fizetésére költik az összes állami juttatást. Rengeteg vidéki fideszes ezekben az állásokban jut megélhetéshez.
A megyei önkormányzatok 2018-ban 4,7 milliárd forintot költöttek el, és ez szinte teljes egészében a képviselők fizetésére és a szervezetek működésére ment el. Gazdálkodásuk elemzése alapján úgy tűnik, ezeknek egyetlen feladatuk, hogy jól fizetett állásokat biztosítsanak a vidéki politikusoknak.
A korábbi feladatokat, a megyei oktatási és egészségügyi intézményeket átvette az állam, viszont az ezeket korábban működtető bürokrácia megmaradt. A megyei önkormányzatok saját forrással nem rendelkeznek, a kormány pénzét költik. Megszüntetésük nem lenne hatással a mindennapi életre, viszont ötmilliárd forintot lehetne vele megtakarítani. Igaz, több száz jól fizetett, a vidéki pártépítés szempontjából fontos politikusi állást kellene ehhez feláldozni.
A 19 megyei közgyűlés mindegyikében a Fidesz–KDNP szerzett többséget, és jelenleg 245 képviselőjük ül ezekben a jól fizetett állásokban.
Forrás: www.g7.hu
https://g7.hu/kozelet/20200218/talaltunk-egy-titkos-fideszes-kadertemetot/
Érden sport helyett utakra költenek
Miután a város ellenzéki összefogással megválasztott új polgármestere átnézte a helyi kézilabdaklub gazdálkodását, megdöbbent a havi 2 millió forintos fizetéseken. Emiatt döntött úgy, hogy a város nem támogatja tovább a klub működését.
„Óriási teljesítmény volt, amit a lányok és edzőik eddig elértek, de a város csak tavaly 400 milliót költött a csapatra, az idei finanszírozási igény pedig már 700 millió lenne. Ezt nem engedhetjük meg magunknak, az amúgy is csekély rendelkezésre álló forrás kell az utakra, járdákra és vízelvezetésre. A jövőben az utánpótlás erősítésére összpontosítjuk erőinket, hogy az érdi szülők érdi lányainak szurkolhassunk a lelátókról!” – írta Facebook-bejegyzésében Csőzik László, Érd polgármestere.
Az Érd az utóbbi években a két legnagyobb csapat, a Győr és a Ferencváros mögött dobogós volt a bajnokságban, ebben a szezonban viszont csak az ötödik helyen áll, 10 győzelem mellett 6 veresége van.
Később a polgármester újabb bejegyzést írt, amelyben arra kéri Mészáros Lőrincet, hogy támogassa a helyi csapatot, ha már annyi közbeszerzést nyertek el cégei Érden.
Forrás: www.index.hu
https://index.hu/sport/kezilabda/2020/02/20/erd_meszaros_lorinc_csozik_laszlo/
Indonéz vendégmunkások Tatán
Nagyjából száz jávai indonéz férfi dolgozik egy tatai gyárban. Hiába kelt gyűlöletet a miniszterelnök, a vállalkozók már tudják, hogy ez a realitás, külföldiek nélkül leállnának a nagyüzemek, mert nincs magyar munkaerő.
Orbán Viktor évértékelő beszédében felidézte, hogy ő és kormánya már egy évtizede elhatározta: migránsok helyett magyar gyerekek lesznek.
A magyar gyerekek egyelőre nem akarnak nagyobb számban jönni. A 2019-es év első tizenegy hónapjában 81 341 gyerek született, ami 1,5 százalékkal kevesebb a 2018. január–novemberi születésszámnál. Vagyis a népesség csökkenése nem állt meg. És persze a most született gyerekekből majd csak 18-20 év múlva lesz munkaerő. Addig is tenni kell valamit.
A migráns szó jelentése: lakóhelyét megváltoztató személy; más országba – például munkavállalási céllal – betelepülő ember. Vagyis azok a vietnámiak, mongolok, ukránok, indiaiak, akiket már ezrével alkalmaznak a magyar cégek, ők is migránsok. Nagy szükség van rájuk, hogy ne omoljon össze a magyar gazdaság.
Egy normális országban nincs hírértéke annak, ha nem okoz fennakadást, hogy a többségtől eltérő bőrszínű és vallású emberek költöznek a szomszédba. Az az ország azonban nem normális, ahol a kormány migránsellenes hecckampányainak hatására nem egy terepülésen keltett pánikot, ha feltűntek a megszokottól eltérő külföldiek.
Tatán a magyaroknak szerencsére nincsen problémájuk a muszlim vendégmunkásokkal, sem a szomszédban, ahol élnek, sem a gyárban, ahol dolgoznak.
Forrás: www.index.hu
https://index.hu/belfold/2020/02/17/tata_indonezek_vendegmunkasok_tatabanya_ukranok/
135. szám (IV. évfolyam/7.) | 2020. február 18.
A nyugdíjasoknak fáj legjobban az infláció
A KSH legfrissebb (2020. február 13.) gyorstájékoztatója szerint 2020. januárban a fogyasztói árak átlagosan 4,7%-kal voltak magasabbak az egy évvel korábbinál. Az elmúlt esztendőben az üzemanyagok, a szeszes italok, dohányáruk és az élelmiszerek ára emelkedett a legjelentősebb mértékben. Orbán Viktor sem ígért semmi biztatót legutóbbi évértékelőjében a nyugdíjasoknak.
Az elmúlt 12 hónap alatt, 2019. januárhoz viszonyítva, az élelmiszerek ára 6,9%-kal nőtt, ezen belül a sertéshúsé 27,6, a párizsié, kolbászé 17,4, az idényáras élelmiszereké (burgonya, friss zöldség, gyümölcs) 10,8, a cukoré 8,4, a házon kívüli étkezésé 7,2%-kal lett magasabb. A szeszes italok, dohányáruk ára átlagosan 7,4, ezen belül a dohányáruké 11,3%-kal emelkedett. A szolgáltatásokért 3,6%-kal kellett többet fizetni, ezen belül a lakbér 10,3%-kal nőtt. Az üzemanyagok 13,5%-kal drágultak.
A nyugdíjasok erre az évre 2,8 százalékos emelést kaptak. Remélhető, hogy az év végén a kormány kiegészíti a nyugdíjakat legalább az infláció szintjére, ahogyan ez az elmúlt években megtörtént. Addig azonban a nyugdíjasok arra kényszerülnek, hogy hitelezzék az államot.
A valamivel több, mint kétmillió nyugdíjas helyzetét azonban nem csak ez rontja, hanem az is, hogy a dolgozók béremelése sokkal gyorsabb ütemű, mint az idősek juttatásainak növekedése, ami fokozatos elszegényedést jelent számukra. Statisztikai alapon nézve a legkevésbé az átlagnyugdíj emelkedett, négy év alatt mintegy 22 ezer forinttal, miközben a nettó átlagkereset ugyanezen idő alatt majdnem négyszer ennyivel, bő 83 ezer forinttal nőtt.
Hétvégi évértékelő beszédében Orbán Viktor arról beszélt, hogy aranykor meghirdetése helyett riadót kell fújnia, mert Európa fölött sötét felhők gyülekeznek, az eurózóna gazdasági növekedése megtorpant, kérdés, hogy ez mennyiben fogja érinteni Magyarországot. Annyit mondott: „Azt biztosra vehetik, akármekkora zűr lesz is Európában, a nyugdíjak értékét meg fogjuk őrizni, hiszen erről állapodtunk meg a nyugdíjasokkal.” De a nyugdíjak emeléséről egyetlen szót sem ejtett.
Kabai Tibor
Működött az összefogás Dunaújvárosban
Az összefogás jelöltje, Kálló Gergely nyerte az időközi országgyűlési választást Fejér megye 4-es egyéni választókerületében. Az összes ellenzéki pártot maga mögött tudó jelölt magabiztos diadalt aratott – a Fidesz zsinórban harmadszor bukott nagyot Dunaújvárosban.
A dunaújvárosi körzet eredménye nem utolsósorban a Hódmezővásárhely példája nyomán kialakított „listán a szimpatikus alakulatra, egyéniben a legesélyesebb jelöltre” elv érvényesítése nyomán alakult ki. És persze az sem mellékes tényező, hogy míg 2018-ban a DK, az LMP és a Momentum is indított saját jelöltet a körzetbe, most viszont sikerült egyetlen ellenzéki jelölt mögött felzárkóznia mindenkinek.
A Fidesz immár harmadik nagy bukását könyvelheti el Dunaújvárosban a 2018-as országgyűlési és a 2019-es önkormányzati választás után.
Ezúttal csődöt mondott a Fidesz híres mozgósítóképessége is.
Forrás: www.dunaujvaros.com
Jogszerűen voltak az MTVA épületében az ellenzéki képviselők
A Fővárosi Törvényszék mostani, jogerős ítélete szerint az ellenzéki politikusok csak a jogaikkal éltek, amikor a MTV székházában tartózkodtak.
2018. december 15-én tüntetést tartott az ellenzék, ami után az MTVA épületéhez vonultak a tiltakozók. Több ellenzéki képviselő bement az épületbe, hogy beolvassák ötpontos követelésüket, de ezt végül nem tudták elérni. Még két nap múlva is a székházban voltak, patthelyzet alakult ki a biztonsági őrök és a politikusok között. A biztonsági őrök több képviselővel szemben is erőszakot alkalmaztak. Ez azért is volt példátlan, mert egy parlamenti képviselőnek bármilyen közintézménybe joga van belépni. Ez biztosítja azt, hogy élhessen az ellenőrzési jogaival. Csak akkor jár el jogtalanul, ha megzavarja az adott intézmény működését. Ez azonban ebben az esetben egyáltalán nem történt meg.
Az MTVA vezérigazgatója akkor birtokvédelmi határozatot kért a képviselők ellen, a III. kerületi önkormányzat meg is hozta azt, ami ellen a Demokratikus Koalíció négy képviselője indított pert.
A Fővárosi Törvényszék mostani, jogerős ítélete szerint az ellenzéki politikusok csak a jogaikkal éltek, így az óbudai jegyző birtokháborítási határozata érvénytelen. „Bízunk benne, igazságos döntés születik Varju László ügyében is, akit igaztalanul vádolnak azzal, hogy erőszakosan lépett fel a biztonsági őrök ellen, miközben éppen őt bántalmazták” – reagált az ítéletre a DK.
Forrás: www.hvg.hu
https://hvg.hu/itthon/20200213_Vesztett_az_MTVA_jogszeruen_voltak_az_epuleteben_a_DK_kepviseloi
Tudatformáló táborokat szervez a fiataloknak a kormány
Az egészséges, keresztény, nemzeti értékek és jövőkép elmélyítése, tudatformálás, a fiatalok lelkének megszólítása a célja azoknak az ingyenes táboroknak, amelyeket a kormány szervez, 16–18 éveseknek. Tízezer fiatalt szeretnének bevonni a programba.
A Vándordiák 10 000 elnevezésű program lebonyolítása a Magyarságkutató Intézet és Demeter Szilárd, a Petőfi Irodalmi Múzeum főigazgatójának a feladata.
Az ingyenes táborokban a fiatalok magukévá tehetik a keresztény, nemzeti értékrendet. A programsorozat 2022-ig tartana, és 4,5 milliárd forint közpénzt áldoznának rá. A program elnevezésében szereplő szám a bevonni kívánt diákok számát jelöli. A kidolgozott terv hamarosan a kormányülés elé kerül, a döntést kormányhatározat formájában ki is hirdetik.
Információk szerint a kormánypártban fejtörést okoz, miként lehet megszólítani és „Fidesz-szavazóvá tenni” azt a félmillió fiatalt, akik a 2022-es választásokra lesznek szavazókorúak, ugyanis a mai tizenéveseket nem érdekli a politika és a kormánypárti üzenetek sem.
Egyes vélemények szerint ilyenfajta tudatformáló táborok Kínában és Észak-Koreában léteznek csak.
Forrás: www.magyarhang.org
https://magyarhang.org/belfold/2020/02/12/kormanyzati-terv-tudatformalo-tabor-fiataloknak/
Aláírásgyűjtés a Balaton megmentéséért
Stop, Balaton-törvény! címmel aláírásgyűjtést indított a tó természeti értékeinek védelmében, a part további beépítésének megakadályozására az Összefogás a Balatonért csoport. Egy másik civil csoport az esztelen nádirtás ellen tiltakozik, amely már-már a tó létét veszélyezteti.
Mint közleményükben olvashatjuk: a kormány „a Balaton-törvény értelmében 44 városban vagy településen érintetlen, többnyire tájvédelmi vagy Natura 2000 minősítéssel ellátott területeket, szabadstrandokat kíván feloldani a tájvédelmi besorolás alól azért, hogy oda ipari kikötőt, luxus hajókikötőt, szállodakomplexumokat és lakóparkokat építtessen nagybefektetők segítségével. Az önkormányzatok a törvényjavaslatok véleményezésére minden eddiginél rövidebb határidőt kaptak, nincs fellebbezési joguk, vétójoguk.”
Tavalyi légi fotók szerint 7,5 hektárnyi nádast irtottak ki az ingatlantulajdonosok a négy évvel korábbi állapothoz képest, pusztulásra ítélve ezzel a Balaton élővilágát.
Pomogyi Piroska hidrobiológus szerint „ha nem lesz nád, végül Balaton sem lesz”. Azt javasolja, hogy a tóparti települések webkamerák segítségével, tanösvények létesítésével, táblákkal hívják fel a figyelmet a nádasok fontosságára.
Az Összefogás a Balatonért csoport múlt héten vonult fel Balatonfüreden, ahol a Fidesz frakcióülést tartott. Felolvasták követeléseiket, majd Bóka István helyi polgármesternek átadták azokat, hogy juttassa el Füleky Zsolt építészeti és építésügyi helyettes államtitkárnak. Követeléseik között szerepel a szabadstrandok védelme, mivel ezek helyére lakóparkok és luxusingatlanok épülnek. Követelik a nádirtás megállítását és az illegális stégek felszámolását is.
A Stop, Balaton-törvény tiltakozáshoz a https://szabad.ahang.hu/petitions/stop-balaton-toreny oldalon lehet csatlakozni.
Forrás: www.index.hu, www.magyarhang.org
https://index.hu/belfold/2020/02/05/balaton_nadas_pusztulas_nadirtas_pomogyi_piroska/
https://magyarhang.org/belfold/2020/02/12/alairasgyujtes-indult-a-balaton-megmenteseert/
134. szám (IV. évfolyam/6.) | 2020. február 11.
Minimálbérben is az utolsók között
Mindössze három ország van az Európai Unióban, ahol a minimálbér szintje még a magyarországit sem éri el, ezek: Lettország, Románia és Bulgária. A szakszervezetek szerint sürgősen emelésre lenne szükség.
Az Európai Unió immár csak 27 tagállama közül hatban – Svédország, Finnország, Dánia, Ausztria, Olaszország és Ciprus – nincs kötelező minimálbér. A fennmaradó 21 ország közül a három említett kivételével mindenhol több a minimálbér a magyarnál.
Az Európai Unió statisztikai hivatalának legfrissebb adatai szerint a magyar minimálbér havi 487 euró. A rendszerváltás óta velünk együtt egy blokként kezelt visegrádi országok – Lengyelország, Csehország, Szlovákia – mindegyikében magasabb ez az összeg.
De a magyar minimálbéreseknél az észtek (584 euró), a horvátok (546 euró), a litvánok (607 euró) és a szlovének (941 euró) is többet visznek haza, hogy Németországot, ahol 1584 euró, a magyar átlagkereset (!) bő másfélszerese a minimálbér, ne is említsük.
Bár a kormány tagadja, elterjedtek olyan hírek, hogy összevonnák a minimálbért és a garantált bérminimumot. Ezzel a lépéssel a bruttó 161 ezer forintos idei minimálbér és a 210 600 forintos garantált bérminimum helyett 199 ezer forint körül lenne idén a minimálbér. Kordás László, a Magyar Szakszervezeti Szövetség elnöke szerint ezt semmiképpen nem támogatnák, mert majdnem 800 ezer munkavállaló helyzete romlana az összevonás miatt. Szerinte nem az összevonás a megoldás, hanem a béremelés.
Csóti Csaba, a Szakszervezetek Együttműködési Fóruma elnöke úgy számol, ez a megoldás a közszférában dolgozók kevesebb mint 1 százalékának hozna csak bérnövekedést, és a jelenlegi, alacsony keresetet garantáló állami bérrendszeren belül felerősítené a meglévő aránytalanságokat.
Forrás: www.444.hu, www.szakszervezetek.hu
Kik vezetik félre a migránsokat?
Aleksandar Vulin szerb védelmi miniszter szégyenletesnek nevezte, hogy a magyar határ megnyitásáról készült hamisított felvételekkel és álhírekkel vezetik félre egyes csoportok a Szerbiában tartózkodó menekülteket, akik ezért indulnak el Magyarország felé.
Először tisztázzunk néhány alapfogalmat. A migráns szó jelentése: lakóhelyét megváltoztató személy; egy területről elvándorló, illetve más országba betelepülő ember. A migránsok közül sokan a jobb élet reményében igyekeznek másik országokba. Ugyanúgy, ahogyan magyarok százezrei mennek Nyugat-Európába dolgozni, szintén a jobb élet reményében.
Természetesen Nyugat-Európa képtelen lenne sokmilliónyi migrást befogadni. Nem is akar. A bejutásnak szigorúan szabályozott rendje van.
Ezért várakoznak menekültek ezrei például Szerbiában, hogy elbírálják a kérelmeiket. Nos, közülük indult el Magyarország felé néhány száz ember az elmúlt héten, hogy hazánkon keresztül jusson el Nyugat-Európába. Merthogy szinte senki nem szeretne nálunk maradni.
De miért indultak el, hiszen köztudott, hogy nem könnyű belépni Magyarországra?
Kiderült, hogy valaki hamis hírekkel bujtogatta őket. És ezt nem más állítja, mint Aleksandar Vulin szerb védelmi miniszter. Szégyenletesnek nevezte, hogy a magyar határ megnyitásáról készült hamisított felvételekkel és álhírekkel vezetik félre egyes csoportok a Szerbiában tartózkodó menekülteket, akik ezért indulnak el Magyarország felé.
Akkor már csak egy kérdés marad. Vajon kiknek az érdeke az, hogy úgy tűnjön, óriási veszélyben vagyunk, mert a menekültek már a határainkat ostromolják.
A békésen demonstráló menekülteket egyébként buszra tették a szerb hatóságok, és visszavitték őket a menekülttáborokba.
Forrás: www.nepszava.hu
https://nepszava.hu/3066403_rejtelyes-uzenetekkel-mozgatjak-a-menekulteket
Megint éheztet egy menekültet a keresztény kormányunk
Ugyancsak a múlt héten történt, hogy az Emberi Jogok Európai Bírósága ismételten felszólította a hazai hatóságokat, hogy haladéktalanul adjanak enni egy afgán menekültnek.
A Magyar Helsinki Bizottság nevű civil szervezet szerint az afgán férfi már hetedik napja nem kap enni a magyar hatóságoktól, ezért a terhes és súlyos beteg felesége és kislánya ételmaradékain él.
Ez a huszonnyolcadik olyan eset, hogy a kötelezettség ellenére a magyar hatóságok nem hajlandók élelmet adni a tranzitzónában rekedt menekülteknek.
Forrás: www.index.hu
https://index.hu/belfold/2020/02/04/ujabb_afgan_menekultet_eheztetnek_a_magyar_tranzitzonaban/
Maffiamódszereket használ az állam
A kormány felajánlotta a 100 milliónál nagyobb adósságot követelő kórházi beszállító cégeknek, hogy ha lemondanak a nekik járó pénz 20 százalékáról, akkor rögtön megkapják a fennmaradó 80 százalékot.
A beszállító cégek gyakran egy évig is várnak, mire hozzájutnak a kórházaknak szállított áru ellenértékéhez. Az év végi adósságrendezéskor ez mindig megtörtént, de a kormány most úgy döntött, csak részlegesen tesz ennek eleget. A számlákat átnézi, a 70 milliárdnyi adósságról központilag tárgyal. Állami oldalról a Belügyminisztérium és a NAV is képviselteti magát az egyezkedésen.
Felajánlották a több mint 100 milliós adósságot követelő cégeknek, hogy ha lemondanak a nekik járó pénz 20 százalékáról, rögtön megkapják a fennmaradó 80 százalékot. A minisztérium átnézte a cégek ötévnyi gazdálkodását, ez alapján döntött, hogy szerinte hol nem okoz gondot a 20 százalék elengedése. Hozzátették: a cégek gesztusát figyelembe veszik majd a közbeszerzéseknél.
Meglepő lenne, ha a cégek tömegesen mondanának le jogos követelésükről. A központosított adósságrendezés olyan fegyelmezőgyakorlatnak tűnik, amivel a magyar kis és nagyobb vállalkozások még nehezebb helyzetbe kerülnek.
Forrás: www.g7.hu
Hogyan legyél kampányfőnök? – képzés a Közélet Iskolájában
2020. március 28–29. Auróra közösségi ház
Jelentkezés március 13-ig: www.kozeletiskolaja.hu
Összeomlás fenyegeti az állategészségügyet
Teljesen ellehetetlenülhet az állategészségügyi hatósági rendszer, alig maradt járási főállatorvos, és az állatorvosok száma is folyamatosan csökken – állítja Hadházy Ákos független országgyűlési képviselő.
Hadházy szerint az állategészségügyet alárendelték az „arrogáns pártkatonák” által irányított kormányhivataloknak. Az alulfizetett hatósági állatorvosok elvándoroltak a szakmaiatlan vezetés miatt, ez gondot okoz a járványok kezelésében, emiatt nem tudták feltartóztatni a sertéspestist és a madárinfluenzát sem.
A civilben állatorvosként dolgozó képviselő úgy tudja, ha megüresedik egy főállatorvosi vagy hatósági állatorvosi állás, azt a kormányhivatal nem tölti be, hanem átadja egy másik részlegnek. Tolnában így vonták össze öt járás feladatait, Baranyában is csak 24 hatósági állatorvos maradt. A képviselő megkeresett 19 kormányhivatalt, melyből kettő válaszolt. Kiderült: Hevesben és Baranyában a járások felében van csak főállatorvos. „Azt hittem, ez csak pimasz hallgatás, de inkább segélykiáltás” – fogalmazott Hadházy.
Forrás: www.nepszava.hu
Történelmi mélyponton a forint
Múlt héten ismét történelmi mélypontra zuhant a magyar fizetőeszköz, február 7-én egy euróért 339,23 forintot kértek. Ha az euróhoz vagy a dollárhoz viszonyítjuk az év első néhány hetének teljesítményét, ezzel Európa leggyengébb devizája lett a forint.
Ennek okai ugyanazok, mint amelyek a 2019-es mélyrepülés mögött is álltak. A Magyar Nemzeti Bank kamatpolitikája miatt a magyar reálkamat továbbra is a legalacsonyabbak között szerepel a feltörekvő piacon. A magyar fizetési mérleg többlete fokozatosan elolvadt, a kedvezőtlen nemzetközi hangulat miatt pedig a befektetők jól érzékelhetően elkerülik az országot. A helyzetet tovább rontja a magyar kormány és az Európai Unió felhőtlennek nem nevezhető kapcsolata.
Az is problémát jelent, hogy a forint történelmi mélypontjaira a tőzsdespekulánsok is felfigyeltek, és kihasználják.
Az átlagember leginkább akkor szembesül a gyenge forinttal, ha külföldre megy, mert ott egyre kevesebbet ér a pénzünk.
Forrás: www.index.hu
https://index.hu/gazdasag/2020/02/07/arfolyam_valuta_deviza_forint_euro/
133. szám (IV. évfolyam/5.) | 2020. február 4.
Miért nem kell a tiszta és olcsó energia?
A megújuló energiahordozók felhasználása egész Európában nő. Magyarországon nem. Ezen a területen is utolsó előttiek vagyunk az Unió összes országa között, megelőz minket minden szomszédunk. Nekünk nem kell a tisztább és olcsóbb energia?
Megújuló energiaforrásnak nevezzük az energiahordozók azon csoportját, amelyek képesek megújulni, azaz nem fogynak el. Ráadásul nagy részük nem szennyezi a környezetet, nem bocsát ki káros anyagot. Problémás a fatüzelés, amely megújulónak számít, hiszen pótolható, mégis súlyosan szennyezi a környezetet, ha elégetik. Az uránnal működő atomerőműveket nem sorolják a megújuló energiát felhasználó erőművek közé.
Nem megújuló energiaforrások a kőszén, kőolaj, földgáz, propán-bután gáz, illetve az urán. Ezek az energiahordozók korlátozottan találhatók meg a Föld felszínén vagy az alatt, kitermelésük egyre költségesebbé, felhasználásuk egyre környezetszennyezőbbé válik. Az égésük során felszabaduló szén-dioxid kibocsátása miatt jelentősen megváltoztatják a Föld légkörének az összetételét, ami nagy valószínűséggel hozzájárul a klímaváltozáshoz. Az atomerőművek elhasznált fűtőelemei olyan radioaktív anyagok, amelyek az élőlények egészségére veszélyesek, és amelyek biztonságos tárolása költséges, és sok emberöltőn át fennmaradó kockázatot okoz.
Az Európai Unió statisztikai hivatala a megújuló energiaforrások felhasználásának arányát vizsgálta 2018-ban. A kutatás szerint a 28 tagállamból 21-ben emelkedett a megújuló források aránya a 2017-es adatokhoz képest. Az EU-átlag 2018-ban 18 százalék volt, a kitűzött uniós cél a megújulók 20 százalékos használata 2020-ra. Ezen a listán Magyarország a 20. helyen áll. De még így is mindössze 1 százalékponttal maradtunk le a 2020-as, 13 százalékos vállalásunktól.
Szomorú viszont, hogy Magyarországon a megújulók részesedése nem 2018-ban, hanem 2015-ben volt a legnagyobb, tehát azóta csökken a részarányuk. 2016-ban 14,3, 2017-ben 13,5, 2018-ban pedig már csak 12,5 százalék volt.
Ennél is rosszabb a helyzet, ha azt nézték, hogy a villamos energia előállításában milyen arányt képviselnek a megújuló energiaforrások. Ebben a rangsorban már utolsó előttiek vagyunk Európában.
Tovább rontja a képet, hogy nálunk a megújuló energiaforrások között 93 százalékos részesedéssel a biomassza dominál. Ez azt jelenti, hogy Magyarországon nem a nap- vagy a szélenergia számít meghatározó megújulónak, hanem az energiafűtől az erdészeti hulladékon (például a brikettált forgácson) át a közerdőkből kivágott szociális tűzifáig terjedő fűtőanyagok. Ezek viszont rendkívüli mértékben rontják a levegő minőségét.
Forrás: www.qubit.hu
https://qubit.hu/2020/01/23/eurostat-magyarorszagon-2015-ota-csokken-a-megujulok-aranya
A szennyezett levegő öt hónapot vesz el az életünkből
Ennyivel élnénk tovább, ha kevesebb por lenne a levegőben, de a Miniszterelnökség erre vonatkozó programja elakadt.
A szálló por évente 12 ezer magyar haláláért felelős, az EU-ban a harmadik legszennyezettebb levegőt szívjuk. A porszemcsék felületére mérgező anyagok, baktériumok és vírusok tapadnak, amelyek elérik a tüdőt, bejutnak a vérbe, és lerakódnak a szövetekben. Ez gyulladást okoz, amely allergiához, daganatos betegséghez vezethet.
Öt minisztérium közösen dolgozta ki a tervet, amely harcot indított volna a szmog ellen, de a programból végül kihúzták az eredménnyel kecsegtető vállalások nagy részét. A terv célja volt, hogy támogassák a fűtés korszerűsítését, a szén- és fafűtést visszaszorítsák, helyette a gázfűtés és a távhő részesüljön előnyben, mert kevésbé szennyezők.
Forrás: www.444.hu
Orbán az átlag magyarnál is szegényebb
Még 2018-ban büszkén jelentette be a Magyar Nemzeti Bank, hogy átlagosan minden magyar embernek 4 millió 200 ezer forint megtakarítása van. Most, 2020 elején a magyar miniszterelnök azt közölte, hogy neki egyetlen forint megtakarítása sincsen.
Egyetlen forint megtakarítást sem tüntetett fel Orbán Viktor legfrissebb, a 2019-es vagyoni helyzetét tükröző vagyonbevallásában. Mindez meglepő, hiszen a kormányfő eddig, ha szerényen is, de mindig gyarapodott valamennyivel.
Eközben a miniszterelnök feleségével közös hitele tovább csökkent, tavalyra csupán 3,5 millió forinttal tartoztak, 2020 januárjára ez pedig már csak 2 millió 199 ezer forintra csökkent.
Továbbra is résztulajdonosa egy XII. kerületi ingatlannak, tulajdonosa a felcsúti házának, és mára már csak Róza és Flóra nevű gyermekei élnek vele és feleségével közös háztartásban.
Forrás: www.index.hu
https://index.hu/belfold/2020/02/01/vagyonnyilatkozat_2019_orban_viktor_megtakariitas/
Nem kell a Fidesz a Néppártnak
Továbbra is marad a Fidesz felfüggesztése az Európai Néppártban. Ugyanis az a három politikus, akiket megbíztak a magyar demokrácia helyzetének vizsgálatával, olyan jelentést tett le, ami szerint hazánkban nem javult a helyzet.
Az Európai Parlament működése hasonlít a magyar parlamentére. Ott is frakciók vannak, és a legerősebbek adják az Unió kormányát. Most a legnagyobb pártcsalád az Európai Néppárt, nekik van a legnagyobb szavuk abban, hogy mi történjen Európában, milyen jogszabályokat hozzanak, melyik ország járjon jól. Vagyis amelyik pártnak szava van ebben a pártcsoportban, az előnyöket harcolhat ki a saját országának. Még tavaly, hosszú viták után felfüggesztették a Fidesz tagságát e pártcsaládon belül, mert mindenki elégedetlen volt a magyarországi demokrácia helyzetével. Idén év elején úgy találták, hogy a helyzet semmit nem javul hazánkban, így a felfüggesztés marad. Ami természetesen egyáltalán nem jó Magyarországnak.
Forrás: www.24.hu
https://24.hu/kulfold/2020/01/29/fidesz-europai-neppart-felfuggesztes-donald-tusk/
Kórtermek kifestése a legfontosabb?
Orbán Viktor néhány hete jelentette be, hogy a kormány addig nem ad a kórházaknak fejlesztési pénzt, amíg nem újulnak meg a kórtermek és várótermek. Ez látszatintézkedésnek tűnik, hiszen a kórházak gyakorlatilag csődben vannak, és nyilván sok helyütt jobban kellene másra a pénz, mint falfestésre.
Összesen 140 milliárd forintból újulnak meg a kórházi kórtermek és várótermek, amelyeket a következő időszakban kifestenek, de ez nem zárja ki új eszközök vásárlását – jelentette be Gulyás Gergely miniszterelnökséget vezető miniszter.
Központi beszerzés viszont nem lesz, az állami és önkormányzati intézményeknek ezt egyesével kell megszervezniük.
A kórházak adóssága 2019 novemberében elérte a 70 milliárdot, ami nem ritka, minden évben több tíz milliárdot halmoznak fel. A „kifestési” összeggel viszont két évre rendet lehetne tenni a kórházakban. A két összeg annyiban független egymástól, hogy a 140 milliárd forint elköltése nem zárja ki a kormány kórházaknak nyújtott további segítségét.
Forrás: www.hvg.hu
Már Magyarországon is hiánycikk az orvosi maszk
A gyógyszerészek tájékoztatása szerint országos hiány lépett fel orvosi maszkból a koronavírustól való félelem miatt, és rendelni sem tudnak belőle, mert már a nagykereskedések polcai is üresek.
A maszkhiány világszerte probléma, ezért a magyar a patikusok szerint egy hónapon belül szinte biztosan nem kerül vissza a polcokra termék. Több gyógyszertárban is azt javasolták az érdeklődőnek: kössön sálat az arca elé, vagy vegyen másfajta – egész napos hordásra nem nagyon alkalmas – munkavédelmi maszkot a barkácsáruházakban.
A maszk egyébként önmagában nem előzi meg hatékonyan a fertőzést (a sima influenzánál sem), a leghatékonyabb praktika a gyakori meleg vizes, szappanos kézmosás.
Forrás: www.index.hu
132. szám (IV. évfolyam/4.) | 2020. január 29.
Mi az a börtönbiznisz?
A Fidesz hozott egy törvényt még 2016-ban arról, hogy milyen körülmények között kell tartani a rabokat. Mivel a saját törvényét nem tartja be, a rabok kártérítést kérhetnek, és kérnek is. A miniszterelnök szerint ez felháborító.
A kormány és a Fidesz fő kommunikációs témája ezekben a napokban a „börtönbiznisz” miatti háborgás. Orbán Viktor a Kossuth rádióban fújt riadót, mert több ezer rabnak ítéltek magyar bírók kártalanítást az embertelen börtönkörülmények miatt. „Ez szerintem a joggal való visszaélés, ezért a kifizetéseket fel kell függeszteni. Nem a jogszabályok helyes alkalmazásáról van szó, ezért nem fizetünk” – jelentette be a miniszterelnök, amikor arról kérdezték, hogyan érhette el a 10 milliárd forintot a magyarországi fogvatartottaknak megítélt kártalanítás.
Azóta megjelent egy kormányhatározat, ami Orbán ígéretével szemben nem fagyasztotta be a jogerős ítéletek alapján járó kártalanításokat, hanem csak arról szól, hogy az állam a fizetési határidők utolsó pillanatáig várjon az utalással. (A befagyasztást nem is tehette volna meg, mert bármit mond is Orbán Viktor a hiszékeny embereknek hangulatkeltésként, a bírósági ítéleteket a kormánynak is végre kell hajtania.)
A helyzet azért bizarr, mert a rabok kártalanításáról szóló törvényt 2016-ban az Orbán-kormány kezdeményezte, és a Fidesz szavazta meg, míg az ellenzék elutasította.
A törvény úgy született, hogy 2015 végéig már több mint ötezer magyarországi fogvatartott panasza került a strasbourgi emberjogi bíróság elé, akik mind azért követeltek kártérítést, mert a körülményeik nem feleltek meg annak a minimumnak, amit Magyarország nemzetközi szerződésekben magára vállalt. Legalább 4 négyzetméternek kellene jutnia egy emberre, és a vécéket külön légtérben kellene elhelyezni az ágyaktól – ez a két feltétel hiányzott a legtöbb esetben.
A magyar kormány egy új törvényben vállalta, hogy ezeket a pereket saját hatáskörben intézi, 1200 és 1600 forint/nap kártalanítást határozott meg a jogos kifogások után. A kormány a jogszabállyal gyorsan akart spórolni: inkább fizettek volna ennyit a perelő raboknak, mint sokkal többet a strasbourgi ítéletek nyomán.
Az ellenzéki képviselők előre figyelmeztették a kormányt, ne kártérítést fizessen, hanem korszerűsítse a börtönöket.
Horváth Imre szocialista képviselő például így fogalmazott: „Ha (…) a fogvatartottak nagy részének inkább kiutalják a kártalanítás összegét, az néhány év fogva tartás után meglepő összegeket fialhat az elítélteknek. Mindez érthető módon kiválthatja a társadalom megütközését, miközben semmit nem javít a fogvatartottak elhelyezési körülményein.”
Az eldurvuló vitában már olyan vad dolgok is elhangzottak, hogy civil szervezetek juttatnak be csótányokat a börtönökbe, hogy bizonyítsák, rosszak a körülmények.
Összegezve: a magyar kormány olyan törvényt hoz a börtönviszonyokról, amilyet akar, de ha ez nem felel meg az Unió követelményeinek, akkor ki kell lépnünk az EU-ból. Viszont ha elfogadott egy törvényt, akkor azt be kell tartania.
Forrás: www.444.hu
Kaotikusan indult az e-receptek kiadása
Igazolás vagy meghatalmazás kell az e-recepthez az ágyhoz kötöttek és a tizennégy éven aluli gyerekek gyógyszereinek kiváltásához, ami sok kellemetlenséget okoz a patikákban. Nem hangolták össze a fejlesztéseket az ide vonatkozó jogszabályokkal.
Az elektronikus rendszerben rögzített recept nem elég egy gyógyszer kiváltásához. Magunkkal kell vinni az orvos által kiadott felírási igazolást is, mert ha épp összeomlik a számítógépes rendszer, nem lehet másként orvosságot kiadni. Januártól elvileg már csak személyigazolványra és taj-számra lenne szükség, de ezt a jogszabályt az egészségügyi tárca elfejtette módosítani.
Ráadásul az ágyhoz kötött betegeknek és a 14 éven aluli gyerekeknek a recept kiváltásához szükséges meghatalmazást is az e-rendszerben kell rögzíteni. Ez a lehetőség viszont nem működik, hiába állnak készen az informatikai fejlesztések, a minisztérium nem készítette el a bevezetéséhez szükséges rendeletet. Az ágyhoz kötött betegeknek így a kormányablakban kell segítséget kérniük, ahol szintén nem tudják, hogy pontosan mit kellene is tenni.
Forrás: www.index.hu
A rákbetegségben is rekorderek vagyunk
Magyarországon diagnosztizálták a legtöbb daganatos megbetegedést 2018-ban, százezer lakosra 700 beteg jutott. Az Európai Unióban az utóbbi évtizedekben 20 százalékkal többen haltak bele a betegségbe, minden negyedik halálesetet a rák okoz.
A Svéd Egészség-gazdaságtani Intézet tanulmányt írt az európai rákhelyzet 1995 és 2018 közti alakulásáról. A halálozási számokban nagyon rosszul áll az egész kontinens, százezer lakosból majdnem 350-en halnak meg rákban. Az európai férfiaknál a tüdő-, a vastagbél- és a prosztata-, a nőknél a mell-, a tüdő- és a vastagbélrák szedi a legtöbb áldozatot, ebben a sorrendben.
Magyarországon évente fejenként 100 eurót költenek a rák megelőzésére, szűrésére vagy kezelésére, ugyanez Dániában 250, Svájcban pedig 500 euró. A rák miatt elvesztett munkaévek számában is mi állunk a legrosszabbul, százezer lakosonként ezer munkaév megy kárba.
Becslések szerint a rákos megbetegedések 40-45 százaléka megelőzhető, a prevencióra és a szűrésre sokkal nagyobb hangsúlyt kellene fektetni.
Forrás: www.444.hu
Az Unió egyik legkorruptabb országa lettünk
Magyarország az Európai Unió második legkorruptabb tagállama – olvasható a Transparency International (TI) friss jelentésében. A nemzetközi szervezet felmérésből ráadásul az is kiderült, hogy az EU-forrásból finanszírozott közbeszerzéseknél kiosztott pénzek húsz százalékát Mészáros Lőrinc cégei nyerték el.
A jelentést bemutató Martin József Péter, a TI Magyarország ügyvezető igazgatója szerint hazánkban a korrupció a rendszer része, nem pedig mellékhatása. Az elmúlt évtizedben a korrupció végletesen központosítottá vált hazánkban. „A 2010 óta hatalmon lévő elit immár évtizedes uralmának eredményeként Magyarországon a kormányt ellenőrizni hivatott állami intézmények többsége tetszhalott állapotban van” – tette hozzá Martin.
A jelentésre a Kormányzati Tájékoztatási Központ a már megszokott módon reagált, az állításokat nem cáfolta, de kijelentette, hogy a „Transparency International egy Soros György által pénzelt szervezet, amely az egész Soros-hálózattal együtt folytatja a Magyarország elleni támadást”.
Forrás: www.hvg.hu
https://hvg.hu/gazdasag/20200123_Transparency_International_korrupcio_cpi_korrupt_kozbeszerzes
Már a Fidesznek is kínos az m1 tv
Szinte nézni is kellemetlen volt azt az interjút, amelyet az m1 televízió készített Karácsony Gergely főpolgármesterrel, aki megválasztása óta először szerepelhetett a közszolgálati médiában. A riporter nem újságíróként, hanem pártkatonaként viselkedett.
A produkció még a kormányoldalon sem nyerte el mindenki tetszését. Fürjes Balázs államtitkár például úgy reagált: „Sokszor éri méltatlan támadás a köztévét, de ez a tegnapi vállalhatatlan volt. Vállalhatatlan a főpolgármester és a budapestiek felé.”
Hatalmas öngólnak tartja az interjút Török Gábor politikai elemző is, aki arról írt, miközben a köztévé könnyedén tehetett volna fel színvonalasan kritikus kérdéseket, az interjú mégis azzal indult, hogy Karácsony miért nem biciklivel érkezett mínusz egy fokban az MTVA székházába.
A Magyar Újságírók Országos Szövetsége is elítélte az interjúkészítésnek ezt a módját, és többek között ezt írták: „A hiteles tájékoztatás fogalmába a politikai hangulatkeltést szolgáló, a kérdő mondatokban a kormánykommunikáció üzeneteit megfogalmazó álkérdések aligha tartoznak bele.”
Forrás: www.24.hu
https://24.hu/belfold/2020/01/22/karacsony-m1-furjes-balazs/
Aki szegénynek születik, az is marad
Legalábbis akkor, ha Magyarországon látja meg a napvilágot. Hazánkban ugyanis alig van esélye kitörni a szegénységből – derült ki a davosi Világgazdasági Fórumra készített jelentésből.
Az Európai Unióban a hazainál csak két országban rosszabb a helyzet: Romániában és Bulgáriában. Messze megelőz minket Szlovákia, Csehország és Lengyelország is.
A lista első öt helyét nem meglepő módon az észak-európai államok töltik be. Az összesített rangsort Dánia, Norvégia, Finnország, Svédország és Hollandia vezetik.
Forrás: www.index.hu
131. szám (IV. évfolyam/3.) | 2020. január 22.
Százezrek halnak meg idő előtt a rossz egészségügy miatt
A magyar egészségügy borzalmas állapota miatt a 2010 és 2016 közötti időszakban évente 46-49 ezer (összesen 285 ezer) 75 évesnél fiatalabb magyar halt meg megelőzhető vagy kezelhető betegségben.
A huszonegyedik század eddig a lemaradásról szólt a magyar egészségügy számára – jelentette ki Orosz Éva, az Eötvös Loránd Tudományegyetem professzora saját kutatásaira hivatkozva. Az egymást követő kormányok egyike sem tartotta kiemelt fontosságúnak az egészségügyet, így a leszakadásunk még akkor is folytatódott, amikor a gazdaság teljesítménye lehetővé tette volna a felzárkózást. Orosz Éva adatai szerint Magyarország egészségügye 2003 és 2018 között mindenféle mutatóban elmaradt az uniós országokétól, de ami rosszabb, a volt szocialista országoktól is.
Míg Magyarországon alig emelkedett az egészségügyi közkiadások reálértéke, addig 2006 és 2018 között Csehországban 36, Szlovákiában 44, míg Lengyelországban 77 százalékkal növekedtek az egy főre jutó egészségügyi közkiadások. Magyarországon ez a növekedés mindössze 3 százalék volt!
A vizsgált időszakban az egészségügy helyett a „szabadidő, sport, kultúra, vallásügyek” fejezetre költött összegek növekedtek erőteljesen, ez már 2010-ben is 3,6 százalék volt, és ez az arány ugrott 2018-ra több mint a duplájára, 7,4 százalékra. Ha ezt a növekményt a költségvetési források elosztásakor az egészségügynek adta volna a kormányzat, úgy már 2017-ben 680 milliárd forinttal több jutott volna betegellátásra. Ez a torz kormányzati elosztás nem csak pénzben, de elvesztett emberi életekben is mérhető.
A szűkös egészségügyi kiadások korlátozták az ellátórendszer kapacitását, a szolgáltatásokhoz való hozzáférést, a gyógykezelések minőségét, és mindez az elkerülhető halálozások számában is megmutatkozott. Az ellátás egyenlőtlenségei következményeként a 2010 és 2016 közötti időszakban évente 46–49 ezer (összesen 285 ezer) 75 évesnél fiatalabb magyar halt meg megelőzhető vagy kezelhető betegségben. Ha elértük volna Csehország egészségügyi színvonalát, akkor 95 ezerrel (33 százalékkal), ha Lengyelországét, akkor 85 ezerrel (30 százalékkal), ha Szlovákiáét, akkor 47 ezerrel (16 százalékkal) kevesebben haltak volna meg az említett időszakban.
Forrás: www.nepszava.hu
https://nepszava.hu/3063541_elvesztett-embereletekben-merheto-az-egeszsegugy-szukos-finanszirozasa
Ki szerezhet munka nélkül pénzt?
Még 2010-ben Orbán Viktor félmillió forintos kártérítést kapott egy bírósági ítélet nyomán, mert az akkori pénzügyminiszter megsértette őt. Vagyis munka nélkül jutott ehhez a pénzhez. Most a gyöngyöspatai romák nyertek meg egy bírósági pert, de a miniszterelnök azt mondja, hogy ők nem juthatnak munka nélkül jövedelemhez.
„Ha Orbán Viktornak lehetősége lenne rá, biztosan ellopná ezt a pénzt”– ez volt az a mondat, ami miatt 2010-ben a Népszava című újság és Veres János korábbi pénzügyminiszter félmillió forintot fizetett az ellenzék akkori vezetőjének, Orbán Viktornak, mivel megsértették személyiségi jogait. A bíróság így ítélt, nem tehettek mást, fizetniük kellett.
Most a magyar bíróság az állam (illetve az önkormányzat) és a romák közötti vitában a gyöngyöspatai romáknak adott igazat, és pénzbeli kártérítést ítélt meg a javukra. Ezzel kapcsolatban jelentette ki a miniszterelnök, hogy „a magyarok nem rasszisták, nem utasítják el a cigányokat élből, de azt a magyar ember sohasem fogja elfogadni, ha pénzt adnak a semmiért”.
Természetesen nem a semmiért kapják, hanem ugyanúgy, ahogyan egykor a miniszterelnök is, a jogaik megsértése miatt. Mellesleg ők is ugyanolyan magyarok, mint a miniszterelnök úr.
Az ügy lényege, hogy éveken át külön iskolába kellett járniuk Gyöngyöspatán a cigány, illetve a nem cigány gyerekeknek, amit Magyarországon tiltanak az érvényes törvények.
A bíróság peres ügyben pedig nem tehet mást, mint az érvényes törvények szerint ítélkezik. Ha miniszterelnökről, ha cigánygyerekekről van szó. A bíróság ítéletét pedig el kell fogadnia mindenkinek, miniszterelnöknek és romának egyaránt!
Forrás: www.hvg.hu
https://hvg.hu/itthon/20200118_Orban_gyongyospata_karterites_roma_szegregacio_per
Matolcsy szerint megbukott a kormány lakáspolitikája
„Miért is ne vallhatnánk be, hogy a magyar gazdaságpolitika egyik gyenge pontja a lakáspolitika, ahol minden jó szándék végül fordítva sül el: siker helyett kudarcot szül” – így értékelte Matolcsy György, a Magyar Nemzeti Bank elnöke a hazai ingatlanpiaci helyzetet.
A családpolitikai intézkedések inflációt hoztak, miközben nem épült elegendő új lakás. 2014 óta országosan 104 százalékkal, Budapesten 184 százalékkal emelkedtek az árak. Budapest az európai fővárosok között a 6. legdrágább – állítja a Nemzeti Bank elnöke. Mint írja, a mostani lakáspolitikai ciklusnak nem volt állami felelőse, nem volt alkalmas stratégiája, csak a keresletet erősítette, ami inflációt okozott. Nem hangolták össze a közlekedési fejlesztésekkel, az építőipar beruházásaival és a szakképzéssel.
Vagyis hiába a milliárdos támogatások, mindez kidobott pénz volt jórészt, mert egyáltalán nem könnyítette meg a fiatalok lakáshoz jutását.
Egyébként a számok is ugyanezt mutatják: 2019-ben 150 000 adásvétel történt, ez 2018-hoz képest 14 ezres csökkenést jelent, idén ez a szám 20 ezerrel lehet kevesebb.
Forrás: www.444.hu
https://444.hu/2020/01/13/matolcsy-kimondta-egyertelmu-a-magyar-lakaspolitika-kudarca
Ijesztően csökken a fiatal pedagógusok száma
A tanári kar öregedése minden intézményfenntartónál megfigyelhető, de az állami iskolákban dolgoznak a legkisebb arányban fiatal pedagógusok.
A 2008 és 2018 közötti időszakban átlagosan egyre idősebb pedagógusokat foglalkoztatott a közoktatási rendszer. Az 50–59 éves tanárok aránya jelentősen, 27-ről 35 százalékra nőtt, a 60 évesnél idősebb pedagógusoké pedig 2-ről 9 százalékra – olvasható a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) friss tanulmányában.
A 30 évesnél fiatalabb tanárok aránya viszont nagymértékben csökkent, 9-ről 6 százalékra. Jelentősen csökkent a 30–39 éves korcsoport aránya is a tanárok körében, 27 százalékról 18-ra.
Mindez persze nem véletlen. A tanári pálya méltatlanul alulfizetett, ezért egyáltalán nem vonzó a fiatalok számára. Sokkal többet is kereshetnének a tanárok, ha nem a 2014-es minimálbér alapján számítanák ki a fizetésüket – állítja a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ).
A PDSZ úgy számol, hogy egy 20 éve pályán lévő, főiskolai végzettségű tanár havi nettó 106 ezer forinttal kereshetne többet, az egyetemi végzettséggel húsz éve dolgozó tanár pedig nettó közel 120 ezer forinttal többet vihetne haza, ha a tanári bérszámfejtés az aktuális minimálbéren alapulna.
Forrás: www.nepszava.hu
Magyarországon a legmagasabb az infláció az egész EU-ban
Bár ez az infláció még nem veszélyes, de tény, hogy nálunk a legrosszabb a helyzet. Ráadásul azoknak az élelmiszereknek a körében, amelyeket a legtöbben vásárolnak, jelentősen nagyobb a drágulás az átlagosnál.
A novemberi 1,3 százalék után decemberben 1,6 százalékos volt az átlagos éves infláció az Európai Unióban.
A legnagyobb mértékben, 4,1 százalékkal Magyarországon emelkedtek éves összevetésben a fogyasztói árak (az adat hétéves csúcs). A további „pontszerzők” is a régiónkból kerülnek ki: Romániában 4,0, Csehországban és Szlovákiában egyaránt 3,2, Bulgáriában 3,1, Lengyelországban 3,0 százalékos volt az éves infláció 2019 utolsó hónapjában.
A legalacsonyabb rátákat Portugáliában (0,4 százalék), Olaszországban (0,5 százalék) és Cipruson (0,7 százalék) regisztrálták.
Forrás: www.uzletem.hu
Mészáros Lőrinc öccse is igen tehetséges
Nettó 1 milliárd 105 millió forintért Mészáros János cége, a Híd-Tám Kft. újítja fel a Királyréti Állami Erdei Vasút Kismaros–Királyrét és a Kemencei Erdei Múzeumvasút Kemence–Feketevölgyi panzió közötti szakaszait.
Mészáros János, a felcsúti dollármilliárdos Mészáros Lőrinc öccse, korábbi számítások szerint tavaly több mint 7,7 milliárd forint állami megrendeléshez jutott.
A fiatalabb Mészáros szerencsecsillaga emelkedőben van, a jövő pedig ennél is fényesebb lehet, hiszen Mészáros János alvállalkozóként segít bátyjának a kínai hitelből épülő Budapest–Belgrád vasúti beruházás kivitelezésében.
Forrás: www.24.hu
https://24.hu/belfold/2020/01/06/kisvasut-meszaros-janos/
130. szám (IV. évfolyam/2.) | 2020. január 14.
Minden héten belehal egy nő a bántalmazásba
Kutatások szerint egymillió olyan nő él Magyarországon, akit partnere fizikailag vagy szexuálisan bántalmazott már élete során. Ennek ellenére a hatóságok csak töredékét fedezik fel ezeknek az eseteknek.
Megdöbbentően gyakori a nők elleni erőszak, nagyjából minden ötödik nő bántalmazott Magyarországon – nyilatkozta Kalamár Hajnalka klinikai szakpszichológus, aki szerint nagy részük soha nem mondja el, mi történt vele, így a bántalmazottak valós száma még magasabb lehet. Hetente egy nő hal meg Magyarországon bántalmazás miatt – hangsúlyozta. Felhívta a figyelmet arra is, hogy a lelki bántalmazásnak legalább olyan súlyos következményei lehetnek, mint a fizikai erőszaknak.
A felderítés pedig katasztrofális: ezer nők ellen elkövetett fizikai erőszakkal járó bűncselekmény közül öt jut el addig, hogy a rendőrség egyáltalán regisztrálja az ügyet, szexuális erőszak esetén pedig még ennél is kevesebb: ezerből átlagosan 2,4. Erről Dr. Wirth Judit, a NANE Egyesület jogi és közpolitikai szakértője beszélt egy konferencián.
A győri kettősgyilkosság után (ahol a felesége súlyos bántalmazása miatt börtönbe került apa feltételes szabadlábra helyezése után háromból két gyerekét megölte) Varga Judit igazságügyi miniszter szigorításokat jelentett be. Így, többek között azt, hogy gyilkosok ezen túl nem lesznek feltételesen szabadon bocsáthatók.
A Magyar Helsinki Bizottság úgy látja, hogy a bíráskodás szabadságának korlátozása helyett a megelőzésre, a családok támogatására, ezen belül a szociális munkás, a családgondozói és más segítő szakmák megerősítésére és színvonalas szakemberképzésre lenne szükség.
„Nagy kár, hogy a kormány szétszabdalta, kiüresítette a korábbi áldozatvédelmi rendszert. Az viszont jó, hogy ráébredt hibájára.” – fogalmaz a Helsinki Bizottság a miniszteri bejelentés azon pontja kapcsán, hogy meg kívánják duplázni az áldozatsegítő központok kapacitásait, amire 600 millió forintot szánnak. A Helsinki Bizottság szerint azonban ez édeskevés a valódi változáshoz.
A büntetőjogi megközelítés helyett a megelőzés fontosságára hívta fel a kormány figyelmét Baranyi Krisztina, ferencvárosi új polgármester is, aki bejelentette: önkormányzata védett lakásokat fog biztosítani a családon belüli erőszak áldozatainak.
Az áldozatok és segítőik a NANE Egyesülethez fordulhatnak az ingyenesen hívható 06-80-505-101 számon, hétfőn, kedden, csütörtökön és pénteken 18 és 22 óra, szerdán pedig 12 és 14 óra között.
Forrás: www.femina.hu
https://femina.hu/kapcsolat/nok-elleni-eroszak-rendorseg/
Öt városban épít lőtereket a kormány
A most megjelent kormányhatározatok szerint Baján 860 millió forintból, Balassagyarmaton 874, Szarvason 876, Szigetváron 863, Újfehértón pedig 883 millió forintból épülhet Honvédelmi Sportközpont. Ezek olyan, lőterekkel is rendelkező multifunkcionális szabadidős sportlétesítmények lesznek, amelyek „közösségi programok, sportlövész, küzdősport, általános képességfejlesztő foglalkozások, valamint elméleti képzések megtartására lesznek alkalmasak”.
Forrás: www.444.hu
https://444.hu/2019/12/24/ot-varosban-epit-lotereket-a-kormany
Súlyos munkaerőhiány a postákon
Kelebia postamestere, Kumich László, a múlt héten főbe lőtte magát. Noha a ravaszt ő húzta meg, a felelőst valószínűleg máshol kell keresni. A halála előtt szétküldött levelében meg is nevezte a „tettest”: „Halálomért egyedül és kizárólag a Magyar Posta felel.” – írta.
Az eset jól mutatja, milyen állapotok uralkodnak az állami cégnél.
Békésben például van olyan település, ahol hónapokon át kerestek kézbesítőt, de még a közmunkából kiesett emberek sem vállalták a feladatot. nem véletlenül, hiszen a vidéki postások fizetése a 90 ezer forintot sem éri el, de a negyedszázadot lehúzó kézbesítő sem keres többet 140-150 ezernél.
A helyzet kilátástalansága a társaság pénzügyein is meglátszik: míg a 2017-es évet 493 millió forint nyereséggel zárták, a cég 2018-ban 2,4 milliárdot is meghaladó veszteséget „termelt”. Sovány vigasz, hogy a Postás Szakszervezet épp ezen a héten kezdi meg a bértárgyalásokat a cég menedzsmentjével, ahol a kötelező béremelésen túl is szeretnének eredményeket elérni.
Forrás: www.merce.hu
https://merce.hu/2020/01/09/jambor-andras-kumich-laszlo-halalos-forradalma/
https://hvg.hu/kkv/20200109_A_kozmunkabol_kiesok_sem_mennek_el_postasnak
Ütős, hatásos és közösségi!
Akció- és kampányszervezés képzés a Közélet Iskolájában
2020. február 22-23. Auróra közösségi ház
Jelentkezés február 5-ig: www.kozeletiskolaja.hu
Milliós példányszámban hazudott a kormány
A Kúria azért marasztalta el a Rogán Antal vezette Miniszterelnöki Kabinetirodát, mert az megsértette a Magyar Helsinki Bizottság, jogvédő civil szervezet jó hírnevét, amikor a 2017-es, a „Soros-tervről” szóló nemzeti konzultációban szereplő egyik kérdésben úgy állította be őket, mint akik védik az esetleg törvénytelenségeket elkövető bevándorlókat. Az hamis állítás miatt a kabinetirodának 30 napon át bocsánatot kell kérnie a szervezettől a saját honlapján, és kétmillió forintos sérelemdíjat is kell fizetnie.
A Fidesz kormány a választások előtt több millió példányban nyomtatta ki és terjesztette ezeket a valótlanságokat, megtévesztve ezzel az embereket.
A Magyar Helsinki Bizottság azt közölte, hogy a pénzt olyan magyar állampolgárok és menekülők jogi segítésére fordítják, akik áldozataivá váltak a kormány alapjogokat sértő, megfélemlítő és gyűlölködő politikájának.
Forrás: www.hvg.hu
https://hvg.hu/itthon/20200108_bocsanat_kormany_Magyar_Helsinki_Bizottsag
Mészáros Lőrinc megdöntötte a vasútépítés kilométerenkénti árrekordját
A Mészáros Lőrinc érdekeltségébe tartozó V-Híd Zrt. 55 milliárd forintért végezhetik a Debrecen-Füzesabony vasútvonal korszerűsítésének első ütemét, kilométerenként 3.6 milliárdért. Az eddigi rekord 3,29 milliárd forint volt.
A korszerűsítendő szakasz mindössze 15 kilométer hosszú, vagyis kilométereként 3,6 milliárdba kerülne az építkezés. Ez pedig új magyar rekord, eddig a Szolnok-Szajol vasútvonal kilométere volt a legdrágább 3,29 milliárd forinttal, pedig ahhoz egy új Tisza-hidat is építettek.
Az is igaz, hogy a mostani fejlesztésnek is vannak jelentős árdrágító elemei: átépítik a debreceni és a macsi állomásokat, külön állomást építenek a BMW-gyárnak, zajvédőfalat, aszfaltozott utat, kerékpárutat és járdát építenek.
Forrás: www.444.hu
https://444.hu/2020/01/11/meszaros-lorinc-megdontotte-a-vasutepites-kilometerenkenti-arrekordjat
Ferenc pápa a hajléktalanoknak adományozott egy palotát
Luxusszálloda helyett hajléktalanok otthonává tette Ferenc pápa a Szent Péter térre néző palotát.
A megüresedett épületből akár egy luxusszállodát is ki lehetett volna alakítani, de de Ferenc pápa másképp döntött: a szegényeknek adományozta.
Az ügyről nyilatkozó Konrad Krajewski bíboros a legtermészetesebb dolog nak tartja a pápa lépését: „Hát ez a normális, nem? Ez a színtiszta evangélium. A szépségen keresztül vissza akarjuk adni nekik a méltóságukat.” Majd hozzátette: ez nem olyan, mint amikor elvitte a pápa a hajléktalanokat a Sixtus-kápolnába: „A Sixtus-kápolnát egyszer meg lehet csodálni, itt azonban lakni lehet, vissza lehet térni a normális élethez ezen a helyen keresztül.
A Szentatya egyébként egy szállodai szobában lakik a Szent Márta-házban.
Forrás: www.magyarkurir.hu
129. szám (IV. évfolyam/1.) | 2020. január 7.
Hogyan lopjunk uniós pénzeket?
Mindenki jól járt, mindenki megúszta, csak minket, adófizetőket károsítottak meg azzal, hogy az Unióból érkező milliárdokból annyival kevesebb orvosi műszer lett, amennyit elloptak belőle. A visszaélésekben részt vevő cégeket némi pénzbüntetésre ítélték, míg a közreműködő személyeknek a hajuk szála sem görbült.
Még 2015-ben óriási összeget, több tízmilliárd forintot adott az EU arra, hogy a magyar egészségügyben jobb gépekkel (CT, MRI, röntgen) dolgozzanak. Néhány nagy cég előre megegyezett, hogy egymással nem versenyeznek, felosztják a piacot, és túlárazva adják el a gépeket a kórházaknak.
Először néhány titokzatos kormányközeli ember jelent meg, akik megkeresték az orvosi műszereket gyártó cégeket, hogy úgy osszák el a majdani megrendeléseket, hogy minden érintett piaci szereplőnek jó legyen, és a lehető legtöbb pénzt tudják lehívni.
Azt feltételezik, hogy egyikük Maróth Gáspár volt, ő a miniszterelnökkel igen jó kapcsolatban levő Maróth Miklósnak, a frissen létrehozott akadémiai kutatóintézeti hálózat vezetőjének a fia. (Maróth Gáspárt azóta kormánybiztosnak nevezte ki Orbán Viktor.) A másik a Chemium Kft. részéről eljáró Harmat Sándor lehetett.
Az ötlet annyi volt, hogy összehangoltan induljanak el a kiírandó uniós közbeszerzéseken, senki ne versenyezzen senkivel, előre legyen titokban leosztva, hogy melyik kórház milyen gépet kap és mennyiért. (A verseny célja egy normális országban ennek az ellentéte, vagyis hogy lenyomja az árakat.) Ilyenkor a megegyezések után úgy írják ki a konkrét pályázatokat, hogy azoknak csak egyetlen cég feleljen meg, amelyiket nyertesnek kiszemeltek.
2015 végéig nagyjából 40 milliárd forint került ebbe az orvosiműszer-programba. Piaci információk szerint 20 százalékot kellett visszaosztani ahhoz, hogy valaki bekerülhessen a nyertes műszergyártók közé, így ennyire felül kellett árazni a gépeket ahhoz, hogy a cégnek is legyen haszna rajta. Feltehetően 6-8 milliárd vándorolt az ügylet megszervezőihez. A kórházaknak lényegében mindegy volt, hiszen uniós pénzből fizettek a bűnszervezetnek.
Később az egyik cég azt vallotta, hogy a közvetítők világossá tették: „Be kell állni a sorba, mert ha ezt nem tesszük, a haza érdekei ellen vagyunk. Ahhoz, hogy egyáltalán indulhassunk a tendereken, megmondják, hogy melyeken induljunk, hova szállítsunk.”
Végül az ügy horderejéhez képest nevetségesnek tűnő büntetési tételeket szabott ki a Gazdasági Versenyhivatal néhány érintett cégre, míg a közreműködő személyekre semmit, mert „nem sikerült” őket azonosítani.
Forrás: www.index.hu
https://index.hu/gazdasag/2020/01/03/kartell_maroth_gaspar_harmat_sandor_gvh/
Magyarországon több a profi focista, mint Németországban vagy Belgiumban.
Lakosságszámra vetítve nálunk akad az egyik legtöbb profi játékos az egész világon, több mint az aktuális világbajnoknál, a világranglista vezetőjénél vagy a legnagyobb játékosexportőrnél – derült ki a nemzetközi futballszövetség, a FIFA legújabb jelentéséből.
De ha az abszolút számokat nézzük, nálunk darabra is több megélhetési focista akad, mint a gazdag, szupereredményes és nyolcszor nagyobb népességű Németországban vagy a nálunk csak kevéssel nagyobb, de ranglistavezető Belgiumban.
Miközben a magyar futballt – ellentében a legtöbb vizsgált országgal – szinte 100 százalékban az állam finanszírozza, közpénzből. Hogy még durvább legyen, az adófizetők pénze még csak nem is kizárólag magyarokra megy el: a magyarországi profik 29 százaléka külföldi.
Brazíliában, a világ ötödik legnépesebb országában – 209 millióan lakják – egymillió lakosra 44 főállású focista jut. Ehhez képes Magyarországon majdnem háromszor ennyi, 119 professzionális focista jut egymillió lakosra.
Mészáros cége intézi a közmédia reklámjait is
Az év utolsó napján írták alá az MTVA vezetői azt a szerződést, amely szerint egy Mészáros Lőrinc érdekeltségébe tartozó cég értékesítheti a köztévé hirdetési felületeit a következő három évben.
A közbeszerzés izgalommentesen zajlott: ugyanis csak az Atmedia leányvállalalát, a Media Services Companyt hívták meg a tenderre.
Az Atmedia jelenleg 44 tévécsatorna reklámidejét értékesíti, köztük a Tv2 csoporthoz tartozó húsz adóét is. Tulajdonosai közt Mészáros Lőrinc mellett ott van barátja, a Tv2 tulajdonosa, Vida József is.
Forrás: www.444.hu
Harminc évre titkos, miért repültek Las Vegasba, Dubajba a honvédség gépei
Most úgy tűnik, soha nem fogjuk megtudni, hogy kikkel és miért röpködnek a magyar hadsereg luxusgépei a legfelkapottabb külföldi üdülőhelyekre.
Megtagadta az információadást a honvédelmi miniszter abban az ügyben, hogy pontosan hol, mikor és milyen célból jártak 2019-ben a Magyar Honvédség 604 és 605 lajstromjelű Airbusai, valamint 606 és 607 számú Dassault Falcon típusú repülői.
A honvédség négy repülője olyan felkapott üdülőhelyeken, illetve offshore-paradicsomokban fordult meg tavaly, mint Málta, Abu-Dzabi, Dubaj, Las Vegas, Panama vagy a Kanári-szigetek. A repülők egyike ráadásul kétszer is megjelent a borairól híres spanyol Alicantéban – mindkét alkalommal oda-vissza repült, mintha csak valakit egyhetes nyaralásról szállított volna haza.
A miniszter a hozzá intézett kérdésre először azt hangsúlyozta, hogy minden személyszállítás a hatályos jogszabályoknak megfelelően történt, majd hozzátette, hogy nyilvánosan semmilyen kérdésre nem ad választ.
Vagyis a fantáziánkra van bízva, hogy kik és miért röpködnek katonai gépeken luxusüdülőhelyekre.
Forrás: www.nepszava.hu
https://nepszava.hu/3062304_harminc-evig-titkos-miert-repultek-las-vegasba-dubajba-a-honvedseg-gepei
Huszonötezer ápoló hiányzik a magyar egészségügyből
Továbbra is nagyon leterheltek a fekvőbeteg-ellátásban dolgozó ápolók. Az ápolói létszám messze elmarad az OECD-államok átlagától. Míg Magyarországon valamivel több, mint hat ápoló jut ezer lakosra, addig Németországban 12, Svájcban 16. Az OECD a fejlettebbnek tekinthető államokat tömöríti, köztük hazánkat is.
A Magyar Egészségügyi Szakdolgozói Kamara (MESZK) felmérése szerint Budapesten és Pest megyében a legalacsonyabb a folyamatos munkarendben dolgozó szakképzett ápolók száma, miközben itt a legmagasabb a szakképzetlen ápolók aránya. Magyarországon csaknem 24-25 ezer ápoló hiányzik az egészségügyi ellátás rendszeréből – mondta a Világgazdaságnak Balogh Zoltán, a MESZK elnöke. Az ápolói létszám messze elmarad az OECD-államok átlagától, míg Magyarországon valamivel több, mint hat ápoló jut ezer lakosra, addig Németországban 12, Svájcban 16.
A MESZK elnöke szerint kiindulási pontnak kell tekinteni a szakdolgozói bérfelzárkóztatás folytatását és az életpályaelemek bevezetését.
Továbbá csökkenteni kell a munkavállalók napi, heti és havi terhét, ezt a létszám emelésével és innovatív technológiák bevezetésével lehet elérni. Népszerűsíteni kell a pályaválasztás előtt állók körében az ápolói, szakdolgozói életpályát. Szükséges az egészségügyi szakképzés és a felsőoktatás területén a hiányszakmák ösztöndíjrendszerének a felülvizsgálata, a kiemelt területeken az ösztöndíj nagymértékű emelése.
Forrás: www.vg.hu